A fogyasztók tájékoztatása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 116. számában (2008. március 1.)
A fogyasztóvédelem egyik fontos területe a fogyasztókkal szembeni tájékoztatási kötelezettség teljesítése. A fogyasztónak jogában áll megismerni az áru vagy szolgáltatás jellemzőit.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint a fogyasztókkal szembeni tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel. Megfelelő információt kell kapnia az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről. A tájékoztatás célja az is, hogy a fogyasztó rendelkezzen a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.

Címkézés

Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges adatokat.

A címke tartalma

Az áru címkéjének tartalmaznia kell ehhez képest az áru

– azonosításra alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet;

– gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon;

– származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik.

Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének a fentieken túl – jogszabályban meghatározottak szerint – tartalmaznia kell az áru

– méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,

– előállításához felhasznált összetevőket (mennyiségi összetételét, a felhasznált anyagok arányát),

– rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,

– alapvető műszaki jellemzőit,

– energiafelhasználásának ismérveit,

– a külön jogszabályban meghatározott módon tanúsított környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), a külön jogszabályban meghatározott környezetre és természetre ható veszélyesség jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján fennálló környezetterhelésidíj-, továbbá termékdíj-fizetési kötelezettséget,

– megfelelőségi jelölését.

Ha az áru jellege indokolja, a címkének – jogszabályban meghatározottak szerint – megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru környezet-, illetve természetkímélő jellegéről, valamint a rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előre látható használati ideje alatt fennálló, valamint hulladékká válásakor jelentkező veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni, és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.

A címke formája

A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel úgy, hogy az megfeleljen a törvényben foglaltaknak. A címkén levő adatokat magyar nyelven is meg kell jeleníteni. (Az egyes árufajták címkéjének tartalmára és megjelenítési formájára jogszabály további részletes előírásokat is meghatározhat.)

Használati és kezelési útmutató

Jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba. A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról, így különösen az áru

– rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről,

– minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják.

Az importáruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

A megfelelőség tanúsítása

Azok az áruk, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőségtanúsítási kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba.

Az ár feltüntetése

Az áru fogyasztói forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles – jogszabályban meghatározottak szerint – írásban tájékoztatni a fogyasztót az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.

Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

A belföldön fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni.

Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.

Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson jogszabály kötelező előírása szerint elhelyezett fogyasztói tájékoztatót.

A fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet szerint eladási ár az áruért a fogyasztói forgalomban fizetendő ár, amely magában foglalja az általános forgalmi adó és az árut terhelő más adók, illetve egyéb fizetési kötelezettségek összegét is.

Az egységár az áru egy kilogrammjáért, egy literéért vagy milliliteréért, egy méteréért, egy négyzetméteréért, egy köbméteréért vagy egy darabjáért fizetendő eladási ár.

Az ömlesztett árun csak az egységárat kell feltüntetni a mértékegységgel együtt. Ömlesztett áru az az áru, amelyet nem mérnek meg vagy csomagolnak be előre, és mérése, csomagolása a fogyasztó jelenlétében történik.

Nem kell az egységárat feltüntetni:

– az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,

– az automatákból árusított,

– az egy csomagban lévő, készletben árusított,

– a különleges díszcsomagolású,

– az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényben meghatározott élelmiszerek esetén az ételek készítéséhez egy csomagban összeállított árukon.

A töltőtömeg egységárának feltüntetése is elegendő, ha a külön jogszabályban meghatározott előre csomagolt áruk forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezések a nettó tömeg mellett a töltő- (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírják.

Az egységárat a csomagolatlanul értékesített áruk esetén a tárolóedényen, illetve a polcon az áru megnevezésére és a mennyiségi egységre vonatkozóan jól azonosíthatóan kell feltüntetni.

Az egységárat

– a térfogatra árult áruknál literenként (Ft/l) vagy – ha ez az összehasonlítást megkönnyíti – milliliterenként (Ft/ml), illetve köbméterenként (Ft/m3),

– a tömegre árult áruknál kilogrammonként (Ft/kg) vagy tonnánként (Ft/t),

– a hosszúságra árult áruknál méterenként (Ft/m),

– a felületre árult áruknál négyzetméterenként (Ft/m2),

– kizárólag darabra árult áruknál darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.

A szolgáltatás díja a szolgáltatásért a fogyasztói forgalomban fizetendő díj, amely magában foglalja az általános forgalmi adó és a szolgáltatást terhelő más adók, illetve fizetési kötelezettségek összegét is.

A szolgáltatás díját a szolgáltatás nyújtásának vagy kínálásának helyén, jól látható módon kell feltüntetni. Amennyiben a szolgáltatás jellegéből adódóan a szolgáltatás díjának feltüntetése nem lehetséges, a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt kell a fogyasztót a szolgáltatás díjáról tájékoztatni.

Árjegyzék

Amennyiben az eladási ár feltüntetése a terméken értelmetlen, az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken kell feltüntetni az eladási árat.

Az eladási árat elegendő az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken feltüntetni különösen az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, illetve a csomagolatlanul értékesített áruk, valamint a különleges ajánlatok esetén.

Az egységárat – ha az nem egyezik meg az áru eladási árával – megfelelően fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen, az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken.

Csomagolás

Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek. (Az áru csomagolására jogszabály további előírásokat határozhat meg.)

Felelősség

A fogyasztók tájékoztatására, valamint a csomagolásra vonatkozó szabályok megtartására a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőségtanúsítás, valamint a csomagolás tekintetében a gyártó, míg az ár feltüntetése tekintetében a forgalmazó köteles.

Ha a gyártó nem látja el az árut a jogszabályban meghatározott tájékoztatással és csomagolással, a forgalmazó köteles azt pótolni. A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta.

A fogyasztó – választása szerint – a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e. Mindezek nem érintik a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!