Ügyvédi szolgáltatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 114. számában (2007. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az ún. klasszikus ügyvédi tevékenységek mellett napjainkban a jogi képviselők egyre több szolgáltatás nyújtására jogosultak, ezzel azonban kötelezettségeik és felelősségük is jelentős mértékben növekedett. Összeállításunkban áttekintjük a hagyományos ügyvédi tevékenységek mellett az új, különböző törvényekben meghatározott jogosítványokat, valamint kitérünk a kötelező jogi képviselet eseteire is.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) felhatalmazása szerinti tevékenységek

#?-:nbsp;

Klasszikus ügyvédi feladatok

#?-:nbsp;

Az Ütv. az ügyvédi tevékenység fogalmát a következők szerint határozza meg. Az ügyvéd képviseli az ügyfelét, büntetőügyben védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést, beadványt, más iratot készít, az előzőek szerinti felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. A felsoroltak az ún. klasszikus ügyvédi tevékenységek.

Egyéb ügyvédi szolgáltatások

#?-:nbsp;

Az Ütv. emellett feljogosítja az ügyvédeket a következő tevékenységek gyakorlására:

- adótanácsadás,

- társadalombiztosítási tanácsadás,

- pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

- ingatlanközvetítés,

- szabadalmi ügyvivői tevékenység,

- olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza - például aláírásminta készítése a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) alapján,

- külön törvényben (2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről) szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység,

- a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása - azzal a korlátozással, hogy e tevékenységet kizárólag az az ügyvéd folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik, és akit a kamara nyilvántartásba vett,

- cég székhelyének biztosítása (székhelyszolgáltatás),

- külön törvényben (2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről) szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,

- külön törvényben (2006. évi XLIX. törvény a lobbitevékenységről) meghatározott lobbitevékenység.

A fenti körből az ügyvédek által leggyakrabban folytatott tevékenységekről az alábbiakban adunk rövid áttekintést.

Aláírásminta készítése

#?-:nbsp;

2007. szeptember 1-jétől az ügyvéd ellenjegyezheti az ún. aláírásmintát.

A Ctv. a témakörben a következőket tartalmazza. Amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta tartalmazza. A címpéldányon (aláírásmintán) - a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.

Az ügyvédi ellenjegyzés lehetősége azonban korlátozott, miszerint az ügyvéd az aláírásmintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírásminta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi. Ebből következik, hogy az ügyvéd nem jogosult cégeljáráson kívül aláírásminta ellenjegyzésére, illetve az aláírásmintával összefüggésben hiteles kiadmányok kiadására, továbbá az elveszett minták időközbeni pótlására sem.

A változás indokaként a jogalkotó kiemeli, hogy a cégalapítás egyszerűsítésével összefüggésben a törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy az aláírási címpéldány, aláírásminta a társasági szerződés aláírásakor a társasági szerződéshez hasonló módon elkészíthető legyen. A törvény szerint a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta egymással egyenértékű.

Jogi képviselői feladatok elektronikus cégeljárásban

#?-:nbsp;

A Ctv. határozza meg az elektronikus eljárásban a jogi képviselői tevékenységet. Eszerint a jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (például tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok, pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum azonban közvetlenül csatolható a kérelemhez.

A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik, és köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében akkor, ha ebben a tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.

A 2007. szeptember 1-jétől hatályos szabályok szerint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.

Idetartozó rendelkezés, hogy az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illetékbevétele számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár - a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni - egy munkanapon belül elektronikus úton fokozott biztonságú aláírással ellátott igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Székhelyszolgáltatás

#?-:nbsp;

A székhelyszolgáltatásra az Ütv. mellett a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény és a Ctv. is tartalmaz rendelkezéseket. E szolgáltatás nyújtására az ügyvéd 2007. szeptember 1-jétől jogosult.

Az Ütv. külön rendelkezik arról, hogy a létesítő okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd jogosult a cég székhelyét biztosítani. (Ez egyben azt jelenti, hogy a jogosítvány gyakorlása korlátozott, a szolgáltatás "önállóan" nem nyújtható, csak akkor, ha az ügyvéd közreműködik a cégalapításban.) Székhelyszolgáltatásnál az ügyvéd - illetve az ügyvédi iroda - székhelyét kell a cég székhelyeként megjelölni, és az ügyvédet (ügyvédi irodát) terhelik a székhelyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűrése. Az ügyvéd (ügyvédi iroda) köteles - értelemszerűen - a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni.

A Ctv. a szolgáltatással kapcsolatban mindössze annyit tartalmaz, hogy a cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhelyszolgáltatás). A további szabályok kidolgozását rendeleti hatáskörbe utalja.

Ügyvéd mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó

#?-:nbsp;

A hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó alapvető szabályokat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) tartalmazza. A Kbt. megfogalmazásában hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben. Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat tanácsadói tevékenységet akkor, ha megfelel a fenti törvényben meghatározott, alábbiak szerinti feltételeknek, azaz:

- aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik, illetve az a szervezet is, amelynek a tevékenységében közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az előzőek szerinti feltételeknek;

- aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve hogy annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.

[A fentiekben említett külön jogszabályok: a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról szóló 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet, valamint a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet.]

Közbeszerzés és ügyvédek további kapcsolatai

#?-:nbsp;

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az Ütv.-ben meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.

Az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenység mint szolgáltatás (lásd fenn) megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

Titoktartási kötelezettség

#?-:nbsp;

Az Ütv. szerinti tevékenységekkel, illetve az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos a titoktartási kötelezettség szabálya, amely nemcsak az ügyvédre, hanem annak jelöltjére, alkalmazottjára is kiterjed. E szabály lényege, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség - az elmondottakon túl - kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. A kötelezettség erejét jelzi az is, hogy az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat sem, azzal azonban, hogy nem akadályozhatja a hatóság eljárását.

Mentesülés

#?-:nbsp;

Bizonyos esetekben azonban oldódik a szabály, mivel a megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.

Székhelyszolgáltatás a 2007. évi LXXVIII. Törvényben

#?-:nbsp;

A "körbetartozások" mérséklése tárgyában meghozott törvény indokolását - a szolgáltatás célja és lényege tekintetében - érdemes megismernünk. Eszerint a Ctv. módosítása, a "székhely" fogalmának módosítására is figyelemmel, megteremti annak a lehetőségét, hogy a Magyarországon letelepedő társaság székhelyéről (bejegyzett irodájáról) ne közvetlenül maga gondoskodjon, hanem - mint ez az Európai Unió számos tagállamában évtizedek óta ismert - ügyvéd, ügyvédi iroda szolgáltatását vegye igénybe. * Az előzőeknek megfelelően a társaság székhelye a szolgáltatást nyújtó jogi iroda (ügyvéd) székhelye, amely a társaság megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak fogadásáról, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, a cég és harmadik személyek közötti kapcsolattartás szakszerű biztosításáról, ideértve a hatósági kényszerintézkedések teljesítésében való közreműködést is. * A székhelyszolgáltatás igénybevételének lehetősége, miközben mentesíti a társaságot a belföldi ingatlan tulajdonának, használati jogának megszerzése (igazolásának kötelezettsége) alól, garanciát jelent a cég elérhetőségének biztosítása szempontjából, hiszen a jogász szakember által nyújtott szolgáltatás csökkenti a cég ún. "fantomizálódásának" kockázatát.

A kötelező jogi képviselet főbb esetei

#?-:nbsp;

Polgári perek

#?-:nbsp;

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) alapján a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára, törvényben meghatározott egyéb esetben - lásd a következőkben. Mivel a törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, ezért a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásokban a jogi képviselet attól függetlenül kötelező, hogy a fellebbezés, illetve felülvizsgálati kérelem ítéletet vagy végzést érint-e.

Cégeljárás

#?-:nbsp;

A Ctv. előírja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Ingatlan-nyilvántartás

#?-:nbsp;

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény értelmében a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt.

Büntetőügyek

#?-:nbsp;

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerint a pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetőleg a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy is jogosult, feltéve hogy jogi szakvizsgával rendelkezik.

Választási eljárás

#?-:nbsp;

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azzal, hogy a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Kiemelt beruházások

#?-:nbsp;

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint a törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit a jelen törvény 8-10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelező.

Európai területi együttműködési csoportosulás

#?-:nbsp;

Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény alapján a csoportosulás bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi eljárás nemperes eljárás, melyre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére