Környezetvédelem - megtakarítással

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 114. számában (2007. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Milliós nagyságrendű megtakarítás érhető el környezetünk védelmével. Az eredményhez persze többnyire pénzügyi beruházás, jobb munkaszervezés, gondosabb munkavégzés, takarékosabb üzemmód szükséges. Kis-, közép- és nagyvállalatok számára is követhető, megfogadható tanácsokat, módszereket adott a KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület), s a tapasztalatokból érdekes, értékes, elleshető tanulságokat vont le.

Amikor a környezetvédelem magasztos volta mellett próbálunk meg érvelni, gyakran hivatkozunk unokáink jogaira, érdekeire. A harmadik generáció még belátható távolságban van, 50 év múlva körülbelül olyan korú lesz, mint mi most. Az unokáit az ember általában jól ismeri és szereti, sorsukért felelősséget érez. Miért nem viselkedünk hát felelősebben? A probléma valószínűleg az időtávban van. Józan ésszel fontosnak tartjuk ugyan az 50, 500 vagy 5000 év múlva elkövetkező jövőt, és többnyire erősen aggódunk is miatta a környezeti katasztrófákat, háborúkat, társadalmi válságjelenségeket szemlélve. Ugyanakkor Ekler Dezső szavaival élve "mindjárt az autónk nyári gumija, a biztosításunk, a rezsiköltségünk jut eszünkbe, és minden, ami körénk van építve félelemből."

Az "alacsonyan csüngő gyümölcs"

Hogyan oldható fel hát ez az ellentét? A megoldás első lépését talán azok a szerencsés egybeesések képezik, ahol a környezeti és gazdasági érdek együtt jár. Ezeket a szakirodalom alacsonyan csüngő gyümölcsöknek nevezi. Ha egy fáról szedjük a cseresznyét, általában az alsó gyümölcsökkel kezdjük, csak ezután mászunk létrára. Később egy-egy jobb falat reményében, a fa tetején egyensúlyozva, néha még a testi épségünket is kockára tesszük.

A környezetvédelmi intézkedéseknek is vannak nyújtózkodás nélkül elérhető részei, amik beruházás nélkül, vagy viszonylag alacsony beruházással 1 éven belül gazdaságilag is megtérülnek, és a környezetvédelem mellett gazdasági hasznot is hoznak. Mások az ilyen lépéseket nem is nevezik környezetvédelminek, hiszen alapjuk a józan gazdasági érdek. A gyakorlati eredmény ugyanaz: csökkenő környezeti terhelés és megtakarítás, a beruházás gyors gazdasági megtérülése. Egyszerűen fogalmazva: hatékonyabb erőforrás-felhasználás (ökohatékonyság), így egyszerre jár jól a pénztárcánk és környezetünk.

Az "Ablakon bedobott pénz" program

Az Ablakon bedobott pénz program a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) egyik legsikeresebb vállalkozása. Az egyesület 2002-ben határozta el, hogy bebizonyítja: a környezetvédelemre fordított összeg nem "ablakon kidobott pénz", hanem legtöbb esetben rövid időn belül megtérül, és gazdasági haszonhoz, versenyelőnyhöz juttatja a környezettudatos szervezeteket. Ennek alátámasztására olyan megvalósult intézkedéseket kutattak föl, amik egyszerre hoztak környezeti javulást és pénzügyi megtakarítást is. A próbálkozást siker koronázta, az első évben 12 vállalat 44 intézkedését dokumentálták, és az eseteket az Ablakon bedobott pénz című esettanulmány-kötetben jelentették meg. A sikeren felbátorodva a hasonló jó példákat továbbra is keresik, és évről évre közzéteszik az Ablakon bedobott pénz sorozatban, illetve a www.ablakonbedobottpenz.hu internetes oldalon.

A hat év alatt 56 szervezet 262 beruházását, vagy beruházást nem igénylő fejlesztését gyűjtötték össze, amik összesen 14,7 milliárd forint megtakarítást hoztak. A legjobb intézkedéseket a Környezeti Megtakarítás Díjakkal tüntetik ki minden évben.

Az intézkedéseket tartalmazó esettanulmányokat adó 56 cég - forgalma alapján - a magyar ipar 2006-os termelésének 29,1 százalékát adja és a foglalkoztatottak több mint 10 százalékát alkalmazza. A vállalatok a legkülönbözőbb szektorokból érkeztek, és méretük is a néhány főtől a több tízezer főig terjed, ezzel egyértelművé téve, hogy minden szervezetnél lehetőség nyílik további megtakarítások elérésére.

Gazdasági haszonnal járó környezeti fejlesztés

Az esettanulmányok adatait felbecsülve kiderült: Magyarországon a gazdaságilag ésszerű környezeti fejlesztéssel két-háromszor többet lehetne megtakarítani körülbelül egy évtized alatt, mint amennyit környezetvédelemre kell fordítani a szigorodó jogszabályok, főleg az EU-felzárkózás ürügyén. A dolog szépséghibája, hogy ezek a megtakarítások szerények az adott cégek forgalmához viszonyítva: ritkán haladják meg a 3-4 százalékot, s tipikusan 1 százalék alatt vannak.

Beruházást nem igénylő intézkedések

A dokumentált intézkedések egyharmada semmilyen anyagi ráfordítással nem járt, ellenben átlagosan 33,5 millió forint hasznot hozott az adott vállalatnak. Összességében tehát pusztán szervezési, viselkedési változtatással évente 3,2 milliárd forint tiszta hasznot ért el a bemutatott 56 vállalat.

1-3 év alatt megtérülő beruházások

A program valódi célcsoportját a beruházással járó, de hamar megtérülő beruházások alkotják. Ezt a "hamar"-t három évben határoztuk meg, mert a legtöbb cég a 2-3 éven belül megtérülő beruházásokat támogatja. A dokumentált 262 intézkedés közül 106 esik ebbe a kategóriába. Az ezeket alkalmazó - azaz az "alacsonyan csüngő gyümölcsök"-et leszüretelő - cégek átlagosan 49 millió forint beruházással értek el 45,2 millió forint éves szintű megtakarítást. Ebből levonva az intézkedések átlagos működtetési költségét könnyen megkapjuk, hogy a kötetek nagy részét adó beruházások átlagos megtérülési ideje 1 év 2 hónap, ami igen kedvezőnek számít. Az alacsonyan csüngő gyümölcsök leszedéséből eredő megtakarítás a bemutatott 56 cégnél meghaladja az 5 milliárd forintot.

Hosszan megtérülő beruházások

Végül hosszabb megtérülési idejű, ún. "magasan csüngő gyümölcsöket" is feltárt a tanulmány. Ezekben az esetekben már drámaian nő a beruházások összege és a megtérülési idő. A bemutatott vállalatok 61 olyan intézkedésről - pl. komplett technológiacseréről - számoltak be, melyek átlagosan 782 millió forint beruházással jártak. Ezt a másik oldalon 103 millió forint éves szintű megtakarítás egyensúlyozza, 8 év 1 hónapos átlagos megtérülési időt eredményezve.

Összességében 56 vállalat évi 14,7 milliárd forint megtakarítást ért el csak a bemutatott intézkedésekkel.

Környezeti hasznok

A forintosított megtakarítások után lássuk, hogy a megvalósított intézkedések hogyan járultak hozzá a környezet védelméhez. Az évente el nem füstölt 474 ezer liter üzemanyaggal 3000 átlagos fogyasztású gépkocsi elmehetne Budapestről Brüsszelbe és vissza.

A fejlesztések által az eseteket adó vállalatok 539 tonna lúg felhasználását váltották ki, ami 27 milliárd liter vizet tenne ihatatlanná. Ez a Velencei-tó háromnegyedének megfelelő vízmennyiség.

Az Ablakon bedobott pénz kötetben szereplő vállalati intézkedések eredményeként 668,4 GWh energiát spórolnak meg a szervezetek, ez 335 ezer, lakótelepen élő család átlagos éves villamosenergia-igénye.

Különböző intézkedésekkel sikerült megspórolni Magyarország éves vízfogyasztásának közel fél százalékát - a fel nem használt, azaz el nem szennyezett víz 19,7 millió m3.

A vállalati hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése és az anyagfelhasználás tökéletesítése eredményeként 461 ezer tonna hulladék nem terheli a lerakókat. Ennyi szilárd hulladékot 920 ezer ember termel háztartásában évente.

A veszélyes hulladékok keletkezésének csökkenése és a légszennyező anyagok (NOx, CO2, SO2) kibocsátásának megelőzése a teljes magyarországi mennyiség 0,5-1,5 százalékát teszi ki.

A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően 18 ezer tonna kén-dioxid nem jut ki a levegőbe. Ennyi szennyező anyaggal egész Budapestet be lehetne borítani 37 méter vastagon. 14,5 hektár erdőt kellene ültetnünk ahhoz, hogy megkösse azt a 456 tonna port, ami a környezeti fejlesztési intézkedések miatt nem is jött létre az esettanulmányokat adó cégeknél.

Környezettudatos vállalatirányítás

A környezeti teljesítmény javítása érdekében fontos feladat szembesíteni magunkat és vállalatunkat a környezeti problémákkal, a változtatás lehetőségeivel és szükségességével. Ennek egyik eszköze az ökotérképezés, amely mintegy tükröt tart a vállalat elé, segítő szándékkal mutatva rá a környezetvédelmi hiányosságokra.

Az ökotérképezést egy belga ökotanácsadó, Heinz-Werner Engel fejlesztette ki kifejezetten kis- és középvállalatok számára. Ezzel a módszerrel végzett telephelyfelmérés ugyanakkor nagyvállalatok telephelyein, üzemeiben is hasznos és eredményes lehet.

A környezetvédelem területén jelentkező problémák azonosítására és a fejlesztések meghatározására számos eszköz áll rendelkezésre. Környezetünk állapota, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, a multinacionális vállalatokhoz kötődő beszállítói kapcsolatok erősödése azt az igényt erősíti, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások is megfeleljenek a "nagyok" által támasztott környezeti követelményeknek.

A kisvállalatokat általában a szóbeliség, a dokumentálás hiánya jellemzi minden területen, így a környezetvédelem terén is. Egyre erősödik ugyanakkor a vevők, a hatóságok, a bankok és biztosítók, valamint a telephelyi szomszédság és nem utolsósorban az alkalmazottak részéről a késztetés, hogy a vállalat induljon el a környezettudatosabb működés felé, például gondoskodjon hulladékainak szelektív gyűjtéséről és megfelelő kezeléséről, csökkentse a légszennyezés mértékét, csökkentse a veszélyes anyagok felhasználását. A gazdaságban jelentős szerepet játszó kisvállalatok számára azonban a környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO 14001, EMAS) kiépítése és fenntartása nehezen teljesíthető feladat a megfelelő szakértelem, a kevés idő és a helyenként túlzott dokumentációs követelmények miatt.

A módszer haszna abban rejlik, hogy egyszerű, olcsó, kevés időt vesz igénybe, mégis pontosan azonosítani tudja azokat a területeket, ahol fejlesztésre van szükség. Jó eszköz arra is, hogy a munkatársakban tudatosítsuk a környezeti problémákat, és hogy bevonjuk őket a javításokba, amik az ő munkakörülményeiket is egészségesebbé, kellemesebbé teszik.

Az ökotérképezés módszere egyszerűen elsajátítható, nem feltétlen igényel elmélyült környezetvédelmi ismereteket. Segítségével bárki elvégezheti a felmérést a saját vállalatánál, vállalkozásánál. E munka a vállalatnál dolgozó környezetvédelmi felelős számára általában fél-egy napot vesz igénybe, és alkalmazható a szokásos környezetvédelmi bejárások során is.

Az ökotérképezés Magyarországon

Az ökotérképezést a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEM Hungária) honosította meg Magyarországon, kiadványt jelentetett meg az ökotérképezés elméleti és gyakorlati tudnivalóiról, közel 100 vállalatnál alkalmazta a módszert, és több tucat oktatást tartott a témában. A módszer gyakorlatilag az elmúlt 10 évben bejárta a világot: az ökotérképezés kézikönyvet több mint 20 000 példányban töltötték le az INEM (International Network for Environmental Management) honlapjáról, és számos nyelvre lefordították. Közel 40 000 példány talált gazdára francia nyelven, és több ezer a világ 60 országában, mintegy 18 nyelven.

Recept az ökotérképezéshez

Az ökotérképezés során a vállalat belső embere és/vagy egy külső megbízott, a telephely helyszíni bejárása során rendre felméri a vízhez, talajhoz, energiához, hulladékhoz, levegőhöz, kockázatokhoz fűződő jó és rossz gyakorlatokat, a felmerülő problémákat és a javítás lehetőségeit.

Vegyünk egy áttekintő alaprajzot a telephelyről (ha nincs kéznél, rajzoljuk meg).

Kezünkben az alaprajzzal, piros és zöld tollal és egy fényképezőgéppel járjuk végig az egész telephelyet.

A bejárás során hét különböző környezetvédelmi területre kell figyelnünk. A bejárásnál lényeges, hogy ne csak a jogszabályi kötelezettségünk szerinti hibákat keressük. Rögzítsünk minden olyan problémát és fejlesztési lehetőséget, melyet az ésszerűség, a "gondos gazda" szeme diktál, hiszen célunk az olyan telephely, munkakörnyezet kialakítása, mely a dolgozóknak, a szomszédoknak, a partnereinknek, a hatóságoknak egyaránt pozitív képet ad vállalatunkról, vállalkozásunkról. Ha rálelünk egy-egy problémára, mindjárt jegyezzük is fel a lehetséges megoldásokat ("el kell takarítani...", "meg kell javítani...", "számoljunk utána...", "írjuk rá nagyobb betűkkel..." stb.). Lehetőleg írjunk fel minden felmerülő ötletet, hiszen később még kihúzhatjuk a kevésbé jókat. A figyelendő területek a következők:

A zavaró körülmények feltérképezése

Át kell gondolnunk, hogy a telephelyen folyó tevékenység zavarhatja-e a szomszédokat. Nyilván a szomszédos területek jellegétől függően (lakóterület, ipari tevékenység stb.) e zavaró hatások sokfélék lehetnek (zaj, por, szagok, járműforgalom stb.). A felmérés során gondolkodjunk kicsit az ő fejükkel: "Ha én ott laknék, biztos zavarna, hogy...", "Ha ott lenne az ügyfeleim parkolója, biztos nem örülnék, ha...".

Cél az energiacsökkentés

Át kell tekinteni, fel kell térképezni, hogy

- mennyire környezetterhelő az energiatermelésünk (kazánok, átalakítók),

- vajon hol pazaroljuk az energiát (vezetékek, elöregedett szigetelések, nyílászárók, rossz hatékonyságú berendezések, felesleges világítás vagy gépüzemeltetés),

- hogyan csökkenthető a pazarlás.

A hulladékhasznosítás lehetőségeinek áttekintése

Megvizsgálandó, hogy

- mely munkaterületeken milyen hulladékok keletkeznek,

- megoldott-e a kezelésük,

- hogyan keletkezhet kevesebb hulladék,

- lehetne-e többet hasznosítani,

- megfelelően történik-e a tárolásuk,

- hol vannak lomok, feleslegesen tárolt anyagok, alkatrészek.

A vízhasználat csökkentésének igénye

Nézzük meg vízhasználatunkat:

- hol használunk sok vizet,

- csökkenthető-e a munkafolyamat vízigénye (visszaforgatás, ésszerűsítés, ipari vagy csapadékvíz használata),

- hol pazaroljuk a vizet (szivárgás, csöpögés, elpárolgás, elfolyás),

- gondoljuk át, szennyezzük-e valamiképpen (akár áttételesen is, pl. termékünkkel, hulladékunkkal) a természetes élővizet.

Talajterhelés

Fontos lépés annak feltérképezése, hogy

- terheljük-e a talajt vegyszerekkel (pl. gyomirtás),

- csökkenthető-e ennek vegyszerigénye,

- hol tárolunk a telephelyen olyan anyagokat, melyek szennyezik vagy szennyezhetik a talajt (tartályok, olajos hulladékok, vegyszeres dobozok stb.).

Levegő, szagok, zaj, por

Ezzel kapcsolatban a következő kérdéseket kell feltennünk:

- rendben vannak-e azok a kibocsátásaink, melyekre határértékek vonatkoznak,

- hol vannak ezenkívül kibocsátásaink (párolgás, szivárgás, kiömlés),

- veszélyeztethetik-e, zavarhatják-e ezek a dolgozókat, a környezetet.

Kockázatok feltérképezése

A kockázatok feltérképezésénél a követező kérdésekre kell válaszolnunk:

- a gyalogos közlekedési utak biztonságosak-e (elbotlás, megcsúszás veszélye, vannak-e korlátok, kapaszkodók),

- a veszélyes anyagok tárolása, villamos berendezések védelme megfelelő-e (zárak, feliratok, figyelmeztetések a megfelelő helyen vannak-e, van-e beázás),

- megfelelőek-e a tűzvédelmi berendezések és intézkedések (tűzoltó készülékek szavatossága, elérhetősége, menekülési utak, feliratok).

Ne csak a jogszabályi előírások szerint gondolkodjunk, nézzük a saját szempontokat is: "Mi történik, ha... kiborul, feldől, megbotlik, elromlik, kigyullad..."

Az ökotérképezésnél használatos jelölések

A bejárás során a fenti kategóriák szerint talált problémákat és jó gyakorlatokat piros, illetve zöld tollal jelöljük be a telephely alaprajzán, ezzel feljegyezve az adott probléma pontos helyét, és készítsünk fényképet is.

Az ökotérképezésnél háromféle jelölés terjedt el:

Satírozás

Satírozással, vonalkázással jelöljük a térképeken a kisebb rendellenességeket, melyek nem jelentenek komolyabb veszélyt, de a telephely összképét tekintve "jó lenne rendbe rakni".

Karikázás

Vastagabb vagy vékonyabb bekarikázással - fontosságuknak megfelelően - jelöljük a mindenképpen megoldásra váró problémákat.

Villámok, felkiáltójelek

Villámot, felkiáltójelet használunk ott, ahol azonnali beavatkozás szükséges, mert egészségre, környezetre veszélyt jelentő problémát vagy jogi nemmegfelelőséget találunk.

Természetesen a jelöléseket mindenki saját maga alakíthatja, hiszen a térképek belső használatra készülnek. Fontos, hogy minden problémáról és jó gyakorlatról készítsünk fényképet, így azok segítségével később is pontosan rekonstruálhatjuk, hogy milyen problémákat találtunk a bejárás során.

Kérdőívek az ökotérképezés során

Az ökotérképezést gyakran kiegészíti egy kérdőív, melyet a bejárás alatt ki is oszthatunk a dolgozók, kollégák között. Véleményük, ötleteik rendszerint komoly segítséget jelentenek a problémák megtalálásában és megoldásában. A lenti kérdőív irányadó kérdéseket tartalmaz, ezeket a vállalkozásra lehet szabni. Az egyes kérdésekre ikszeléssel válaszolhatnak a dolgozók. A kérdőíveket összesítve kiderül, hogy mely területeket ítélik ők problémásnak, így ezeken a területeken érdemes javítási megoldásokat keresni.

A felteendő kérdések a következők:

Mennyire bánunk takarékosan a vízzel?

Mennyire gyűjtjük szelektíven a hulladékot?

Milyen a hulladékok újrahasznosításának aránya?

Mennyire biztonságos a veszélyes anyagok tárolása és szállítása?

Mennyire biztonságos a veszélyes anyagok használata?

Milyenek az egyéni munkavédelmi eszközök?

Mennyire figyelünk a zaj elleni védekezésre?

Milyen a dolgozók környezettudatossága?

Milyen a vezetőség környezettudatossága?

Mennyire vonjuk be üzleti partnereinket környezetvédelmi törekvéseinkbe?

Mennyire figyelünk a környezetvédelmi szempontokra az anyagok beszerzésénél?

Mennyire figyelünk a telephely szomszédainak problémáira?

Mennyire figyelünk külső munkahelyen a szomszédok esetleges zavarására?

Mennyire figyelünk a tűzesetek megelőzésére?

Mennyire hasznos a dokumentációs rendszerünk (űrlapok, munkautasítások)?

Mennyire változott saját környezettudatosságunk a munkahelyi képzések hatására?

A problémák összesítése

A bejárás végén egy piros (problémák) és zöld (jó gyakorlatok) jelzésekkel bőven ellátott, "összefirkált" alaprajzot kapunk, ami mutatja a környezeti problémáinkat és jó gyakorlatainkat a hét területre vonatkozóan. A helyszíni bejárás során tapasztalt problémákat a megoldási lehetőségekkel, javasolt környezeti intézkedésekkel együtt egy listában összesítjük (praktikusan egy Excel táblázatban). Egy átlagos bejárás alkalmával 20-40 kisebb-nagyobb ötlet, javaslat gyűlik össze. A feltárt problémákat és a javasolt intézkedéseket azok megvalósíthatósága, környezeti és gazdasági haszna szerint értékeljük, aminek eredménye egy prioritási lista. A lista élén a könnyen megvalósítható, jelentős gazdasági és/vagy környezeti haszonnal járó intézkedések állnak, melyekkel a vállalatnak érdemes környezeti teljesítményének javítását elkezdenie, míg a lista végén a nehezebben megvalósítható javaslatok vannak, melyeket a hosszabb távú tervek közé lehet beilleszteni.

Értékelési szempontok

Jogi megfelelés

Lehetséges, hogy egy feltárt probléma egyben valamely jogszabályi előírást is sért. Ezeket a hibákat a javasolt megoldási lista elejére vesszük, hogy mindenekelőtt a jogszabályi megfelelés legyen biztosítva.

Megvalósíthatóság

Az adott intézkedési javaslat megvalósíthatóságát vizsgáljuk. Elsősorban abszolút megvalósíthatóságot nézünk (5 - könnyen megvalósítható, 1 - nehezen megvalósítható), de valamelyest figyelembe vesszük a vállalat saját és más vállalatok tapasztalatait is (pl. dolgozói és üzleti partnerek tudatformálása sokszor nehezebb, mint egy gazdasági beruházást megvalósítani).

Környezeti haszon

Az intézkedéssel elérhető környezeti hasznot is értékeljük. Amennyiben a változtatás egyértelműen erőforrás-megtakarítást, hulladékcsökkentést, környezetiterhelés-csökkentést jelent, úgy általában 5-össel, 4-essel értékeljük, amennyiben inkább munkabiztonság, dolgozói elégedettség és egészségesebb munkakörülmények megteremtéséhez vagy kockázatok megszüntetéséhez vezet az intézkedés, úgy 3-assal, illetve 2-essel pontozzuk.

Gazdasági haszon

5-össel a jelentős haszonnal járó intézkedéseket, 4-essel a rövid távon is megjelenő kisebb előnyökkel, a bírságelkerüléssel járó intézkedéseket értékeljük. 3-as jelzi azokat a programokat, melyek nem jelentenek gazdasági előnyt, vagy elenyésző azok mértéke. 1-essel és 2-essel jellemezzük azokat az intézkedéseket, melyek elsősorban beruházással járnak, ám nem valószínű azok megtérülése, vagy csak nagyon hosszú távon.

Munkaprogram

A fontossági sorba rendezett javaslatokat a vezetőséggel egyeztetve gyúrjuk munkaprogrammá (ütemezés, felelősök). Ilyenkor egyben szelektálunk is, azaz kirostáljuk azokat a javaslatokat, melyeket nem kívánunk megvalósítani.

Az ökotérképezés mint környezetjavító, -védő módszer

Az ökotérképezés egyszerű "csináld magad" módszer, főleg kisvállalatok környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Az ökotérképezést végző személy a telephely alaprajzával a kezében bejárja a telephelyet, és azon jelöli a talált problémákat és jó gyakorlatokat, illetve fényképez. Ezt követően a problémákhoz javító intézkedéseket is társít. A javasolt intézkedéseket megvalósíthatóság, környezeti és gazdasági haszon szerint pontozza 1-től 5-ig, így a legegyszerűbb és leghasznosabb intézkedéssel kezdheti a javítást a vállalat. Az így elkészített intézkedési lista a vállalat egyszerűsített környezeti programját és céljait mutatja. A célok megvalósítására a vállalat dolgozóinak bevonásával kerülhet sor, ezért célszerű kikérni véleményüket egy kérdőívvel, és beavatni őket a programba.

A KÖVET segítségével elvégzett ökotérképezések tapasztatai szerint a következők általános problémának tekinthetők szinte valamennyi vállalat telephelyén:

- a különböző hulladékfajták szelektív gyűjtése hiányos, hasznosításuk nem megoldott,

- a veszélyes hulladék biztonságos, az előírásoknak megfelelő gyűjtése és tárolása nem megoldott,

- energiapazarlás az elavult, rossz állapotú és rosszul karbantartott munkagépek, világítótestek, fűtőberendezések miatt,

- vízpazarlás a technológia, a nem megfelelően karbantartott csapok és szelepek miatt,

- a telephelyek, műhelyek külső és belső raktárában felhalmozódott, kiselejtezésre váró eszközök, alkatrészek, lomok porosodnak,

- gondatlanságból származó víz-, talaj- és levegőszennyezések.

Mire jó az ökotérképezés?

Az ökotérképezés alapvetően a telephely felmérésére, munkaprogram készítésére használható annak érdekében, hogy rendezett, gazdaságos és környezetkímélő legyen a működésünk. Kisvállalkozásoknál teljes felmérésre, nagyobb vállalatoknál egy-egy részegység áttekintésére.

További hasznosítási területek:

- a dolgozók, kollégák környezetvédelmi képzése, tudatformálása (ha az ökotérképezésbe bevonjuk őket, vagy csak egyszerűen a kész térképeket kitűzzük a faliújságra),

- jelentés elkészítése, mellyel a vezetőséget tájékoztatjuk a telephely környezeti állapotáról, a teendőkről,

- belső audit részeként egy működő KIR-ben (környezetközpontú irányítási rendszer),

- egy-egy beruházás, fejlesztés előkészítése: pl. szelektív hulladékgyűjtés előkészítése, környezeti megtakarítási lehetőségek felmérése.

 

Néhány intézkedés, amelyeket kis- és középvállalatok vezettek be

 

Intézkedés neve

Környezetjavulás

Beruházás

Többlet működési költség

Éves megtakarítás

Megtérülési idő

Benzinüzemű gépjárművek cseréje takarékosabb dízelüzeműre

Évi 3000 literrel kevesebb üzemanyag-fogyasztás

6 millió Ft

0 Ft

1 millió Ft

6 év

Szállodai szobák energiatakarékos üzemeltetése (pl. klíma, energiatakarékos izzók)

246,6 MWh villamos energia megtakarítása

2,5 millió Ft

30 ezer Ft

6,1 millió Ft

5 hónap

Fémhulladék újrahasznosítása

Az újrahasznosított fémhulladék mennyisége 931 tonna

0 Ft

0 Ft

33 millió Ft

azonnali

Fűrészpor kiváltása korszerű olajfelitató anyaggal

Olajos hulladék mennyiségének 94-98%-os csökkenése

120 ezer Ft

50 ezer Ft

1 millió Ft

2 hónap

Irodai papír használatának optimalizálása (kétoldalas nyomtatás, félig használt papírok újrahasználata)

Évente 1,4 tonna papírral kevesebb felhasználás

0 Ft

0 Ft

315 ezer Ft

azonnali

Kompresszorok hulladékhőjének hasznosítása

50 000 m3 gázmegtakarítás

2 millió Ft

50 ezer Ft

1,5 millió Ft

1 év 5 hónap

Optimalizált útvonalú gyűjtőfuvarok

Havi 5000 km út és 400 liter üzemanyag megtakarítása

0 Ft

0 Ft

1 millió Ft

azonnali

Papír szelektív gyűjtése és értékesítése

Évi 8 tonna papírhulladék újrahasznosítása

0 Ft

0 Ft

1,8 millió Ft

azonnali

PET-palackok bálázás előtti lyukasztása, így kisebbre összenyomható

800 m3/év mennyiséggel több PET újrahasznosítása

1,2 millió Ft

188 ezer Ft

700 ezer Ft

2 év 6 hónap

A 105 x 110 x 70 cm méretű, 250 kg súlyú bála helyett 145 x 105 x 70 cm méretű, 400 kg súlyú bála készítése, a szállító jármű jobb kihasználása

Havonta 17-18 forduló helyett 12-13 fordulót kell csak teljesíteni

0 Ft

0 Ft

6 millió Ft

azonnali

Átrakóállomás létesítése tömörítővel

200 liter üzemanyag és 450 km út megtakarítása naponta

5,1 millió Ft

3,9 millió Ft

13 millió Ft

7 hónap

Fahulladék felhasználása hossztoldással, lapraragasztással

Fahulladék mennyiségének csökkenése 100 tonnával

3 millió Ft

2 millió Ft

14 millió Ft

3 hónap

Vezérelt fűtés, hőcserélő rendszer

118 634 m3 gázmegtakarítás

2 millió Ft

50 ezer Ft

6,9 millió Ft

3 hónap

Vízfelhasználás optimalizálása (perlátorok, átfolyásszűkítők beépítése, vízöblítés optimalizálása)

6308 m3 vízmegtakarítás

500 ezer Ft

20 ezer Ft

2,4 millió Ft

2 hónap 2 hét

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére