Cégvásárlás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 114. számában (2007. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Mi miatt érdemes megvenni egy már működő céget? Mire kell figyelni egy cég megvásárlásakor? Cikkünkben e kérdéseket járjuk körül, kitagadva a problémás területeket, és ismertetve a cégszerzés jogi, technikai kérdéseit is.

A cégvásárlás mellett és ellene szóló érvek

#?-:nbsp;

Céget venni érdemes, mert múltja van, de éppen azért, mert múltja van, megfelelő körültekintés hiányában az ügylet óriási kockázatokat is magában rejt.

Egy már működő cégbe történő belépéssel sok mindent nyerhetünk. Szert tehetünk ún. üzleti arculatra, ezen keresztül a piacon való ismertségre, megbízható, állandó vevőkörre, és ami ugyancsak lényeges egy cég eredményes működésében: megbízható, "bejáratott" beszállítókra, alvállalkozókra, egyéb, az eredményes működést elősegítő üzleti partnerekre. Egy már évek óta működő cég - az előbb felsoroltakon túl - előnyt élvez egy esetleges nagyobb összegű, gazdaságilag kedvező hitelfelvétel esetén, közbeszerzési eljárásokban is, pályázóként. Összességében tehát elmondható, hogy megfelelő körültekintéssel egy jól kiválasztott, megbízható, stabil cég megvásárlása szinte kizárólag csak előnnyel jár. Ugyanakkor, ha pénzügyileg, gazdaságilag és jogilag nem járjuk körbe a megvásárolandó gazdasági társaságot, súlyos anyagi, felelősségi kérdésekkel nézhetünk szembe. (Ez utóbbi kérdéskört a jogi szabályozás témakörében ismertetjük.)

A "kiszemelt" cég átvilágítása

#?-:nbsp;

Milyen területekre terjedjen ki az ún. átvilágítás? Ez több tényezőtől is függ. Általánosságban elmondható, hogy egy viszonylag rövid ideje működő, kis volumenű társasággal könnyebb a dolgunk, míg egy hosszabb ideje prosperáló cég átvilágítása esetenként éveket is igénybe vehet, és ilyenkor célszerű a folyamat lebonyolítására erre szakosodott cég igénybevétele. Összeállításunk célja elsődlegesen nem az előzőekben említett, "óriás" ügyletek elemzése, hanem a mindennapokban tömegesen előforduló átruházásokhoz szeretnénk gyakorlati segítséget nyújtani.

Piackutatás, a cégprofil vizsgálata

#?-:nbsp;

Ha eldöntöttük, hogy belépünk egy már működő vállalkozásba, és azt magunk működtetjük tovább, elsődlegesen nézzük meg a végső döntés előtt, hogy a kiszemelt vállalkozás milyen területen működik. A potenciális vevők ezt gyakran figyelmen kívül hagyják, mondván: semmiből sem áll a szükséges módosítások mellett a tevékenységi kör újraírása. Ez azonban nem helyes logika, ugyanis, ha rátaláltunk egy jól működő, nyereséges vállalkozásra, akkor annak tevékenységét - elsősorban a vevőkör megtartása miatt - folytatni kell. Más a helyzet, ha az általunk "kitalált" profilról előzetes piackutatás alapján már szinte biztosan tudjuk, hogy egy más tevékenységet végző cégbe való bevitelt követően a cég továbbra is eredményesen működik majd. Összegezve: első lépés tehát a piackutatás. Egy cégmegvásárlással csak akkor juthatunk előnyhöz, ha annak tevékenységére igény van.

Döntő tényező a cég volumene

#?-:nbsp;

Még az érdemi tárgyalások előtt azt is célszerű átgondolni, hogy szükségünk van-e egy adott nagyságú cégre, annak volumene elegendő-e nekünk, ellenkezőleg, "bele tudunk-e nőni" egy olyan szervezeti struktúrába, amely az elképzelésünkhöz képest esetleg még eltúlzott lehet. Az előbbi probléma könnyebben korrigálható, céget bővíteni - ha arra igény van, és az igény természetesen nyereséget is hoz - mindig könnyebb, mint felesleges kiadásokat felvállalva veszteséget termelni egy olyan nagyságrendű vállalkozásban, amire elképzelésünkhöz még nincs szükség.

Eladásra kínált vállalkozás alkalmazottakkal

#?-:nbsp;

Fontos, átgondolást igénylő kérdés, hogy megvegyünk-e egy olyan céget, amelynek viszonylag nagy számú alkalmazottja van. Ez több szempontból is probléma. Probléma egyrészt emberi oldalról, hogy tudunk-e a meglévő munkatársakkal eredményesen és jó légkörben együtt dolgozni. Probléma azért is, mert a tulajdonosváltozásra hivatkozással nem mondhatjuk azt, hogy "meggondoltuk" magunkat, még sincs szükség a korábbi alkalmazottakra, ezért megszüntetjük munkaviszonyukat. Ennek következménye bizonyossággal munkaügyi perek sorozata lesz, súlyos terheket jelentő, akár a cég működését is veszélyeztető fizetési kötelezettségekkel. És a szóban forgó esetben át kell gondolni azt is, hogy ugyanazzal a profillal működünk-e tovább, mert ha szakképzett emberek dolgoznak a cégben, de mi nem az adott területen kívánunk tevékenykedni, célszerűtlen az ügyletben gondolkodni.

A cég "ára"

#?-:nbsp;

Nem utolsósorban át kell gondolni azt is, hogy az adott vállalkozás a kínált áron megéri-e nekünk. Ez meglehetősen bonyolult kérdés, a tényadatokon kívül sajnos az esetek többségében ún. előszereteti tényezők is szerepet játszanak. Például beleszeretünk a vállalkozáshoz tartozó üzlethelyiségbe, a székhely, fióktelep környezeti adottságaiba stb. Javasoljuk, hogy elsősorban ne az előbb említett körülmények vezéreljenek a döntés meghozatalakor. Természetesen ez is fontos, de csak azt követően, hogy a céggel egyébként "minden rendben van", elsősorban a következőkben részletezett jogi és pénzügyi szempontból. Javasoljuk azt is, hogy egy régebb óta működő vállalkozás értékének megállapításához lehetőség szerint vegyünk igénybe szakembert - a későbbi viták, az aránytalan értéken történő üzletkötésnek, a szerződés előzőek miatti megtámadásának elkerülése végett.

Részesedésátruházás iratmintája

#?-:nbsp;

 

MEGÁLLAPODÁS TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉS ÁTRUHÁZÁSÁRÓL

 

Amely létrejött .................... (a. n.: .........................., lakcím: ...........................) átruházó, valamint

.............................. (a. n.: ............................, lakcím: ...........................) jogszerző között a mai napon, a következő feltételekkel:

A Szerződő Felek rögzítik, hogy az átruházó bel/kültagja a ..................... Bíróság mint Cégbíróság által a cégjegyzékbe ....................... szám alatt bejegyzett .................... Kkt./Bt.-nek (székhelye: ..............................). Az átruházó vagyoni betétjének összege ................. Ft, ........................ forint.

Az átruházó átruházza, a jogszerző megszerzi a fentiekben megjelölt betéti társaságban az átruházó tagsági jogainak és kötelezettségeinek ........... százalékát, azaz ...... Ft (.............. forint) értékű részesedést.

A Szerződő Felek a 2. pont szerinti jogügylet ellenértékét .................... forintban állapítják meg, amely összeget a jogszerző a mai napon az átruházó részére megfizetett.

Az átruházó kijelenti, hogy a fentiekkel a Társasággal a jogügylet vonatkozásában elszámolt, a jövőre nézve sem a Társasággal, sem a jogszerzővel kapcsolatban semminemű igénye nincs.

A jogszerző kijelenti, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit ismeri, azt magára nézve kötelezőnek tartja, továbbá hogy a társaság pénzügyi és cégjogi helyzetét az átruházó teljes körű tájékoztatása alapján megismerte a jelen megállapodás megkötése előtt.

A Szerződő Felek rögzítik, hogy a jogszerző a Társasággal a jelen szerződés alapján bel/kültagi jogviszonyt létesít, a Társaságban a fentiek alapján ...... százalékos mértékű részesedést szerez - amely azonos az őt megillető szavazatok mértékével is -, a vagyoni betétje pedig megegyezik a korábbi bel/kültag vagyoni betétjéből átruházott résszel, azaz a Társaság vagyonának mértéke a jelen szerződést követően változatlan marad.

A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.

 

A Szerződő Felek a megállapodást - elolvasás és értelmezés után - jóváhagyólag aláírják.

 

Kelt: ....................................

 

.................................. ..................................

átruházó jogszerző

 

Ellenjegyezte: ..................................

Jogi átvilágítás

#?-:nbsp;

Az ún. jogi átvilágítás az ügylet szempontjából elsődleges kérdés, hiszen a hatályos szabályok szerint (lásd később) csak működő cégbe lehet belépni. A jogi átvilágítás - mint említettük - elsődleges kérdés, ennek ellenére viszonylag biztonsággal megtehető.

Az üzleti partner adatszolgáltatása

#?-:nbsp;

Javasoljuk, hogy a tárgyalások megkezdését követően kérjük el az eladótól a cég történetét. A partner megbízhatóságát és az üzleti szándék komolyságát jelzi, ha az okiratok másolatát rendelkezésünkre bocsátja - persze azt nem várhatjuk el, hogy a második találkozáskor -, esetleg átad részünkre egy cégmásolatot, cégkivonatot, aláírási címpéldányt. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a tárgyalások kezdetén hitelt érdemlően győződjünk meg arról, hogy az eladandó cég képviseletére jogosult személlyel tárgyalunk. Nem szabad ilyenkor, hogy kellemetlenséget okozzon a partner személyi igazolványának elkérése és összehasonlítása a címpéldány adataival, mert korrekt partner ez ellen nem emel - nem emelhet - kifogást, hiszen fordított esetben ő is így járna el. Ha ez nemtetszést vált ki az eladóban, komolyan gondolkodjunk el arról, hogy érdemes-e folytatni a tárgyalást.

Véleményeztetés jogi képviselővel, iratbetekintés

#?-:nbsp;

Ha az átadott iratok alapján a cég jogi helyzetét megfelelőnek és átláthatónak tartjuk, javasoljuk, hogy adjuk át jogi képviselőnek az iratokat véleményezésre, tekintsünk be a cégbíróságon letétbe helyezett iratokba - az egyezőség megállapítása céljából -, főként akkor, ha a bemutatott iratok nem tartalmazzák az illetékes cégbíróság érkeztető bélyegzőjét és azt a bélyegzőlenyomatot, amely az irat hátoldalán található, és azt tartalmazza, hogy az okiratot, illetve az azzal érintett változást, tényt, adatot a cégbíróság bejegyezte a cégnyilvántartásba.

Cégmásolat

#?-:nbsp;

Végül a végső döntés meghozatala előtt szerezzünk be a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróságtól vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálattól (Cégszolgálat - ez utóbbi országos nyilvántartás) egy hiteles cégmásolatot, amely a cég valamennyi hatályos és törölt adatát tartalmazza - annak alakulásától kezdve. Ebből megtudhatjuk azt az - ügylet érvényességéhez szükséges - alapinformációt, hogy a cég működik-e, az üzletrészeken nincs-e végrehajtási jog, azok nem terheltek-e jelzálogjoggal - hogy csak a legveszélyesebb tényezőket érintsük. Emellett az okiratban szereplő hirdetményekből azt is láthatjuk, hogy a tulajdonosok következetesen eleget tettek-e a jogszabályokban meghatározott bejelentési, közzétételi kötelezettségnek. Egy vállalkozás megítélése szempontjából ezek jelentős támpontok, hiszen véleményünk az, hogy amely cégnek az iratai, a könyvelése, nyilvántartásai nincsenek rendben, ott aligha várható hosszú távú, eredményes működés.

Elővásárlási jog a gyakorlatban

#?-:nbsp;

Ha a tag üzletrészét kívülálló harmadik személyre kívánja átruházni, akkor a többi tagot, a társaságot, illetve a taggyűlés által kijelölt harmadik személyt - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg. A megfogalmazásból az következik, hogy a tulajdonátruházás egyéb formáinál (például ajándékozás, csere stb.) nem áll fenn az elővásárlási jog. A törvény e megfogalmazása összhangban áll a Polgári Törvénykönyv elővásárlásra vonatkozó rendelkezéseivel. Az új Gt. - a korábbi szabályozással szemben - itt is biztosít a tagoknak eltérési lehetőséget, amikor megengedi, hogy a társasági szerződés az elővásárlási jog gyakorlását kizárja vagy korlátozza. * Kívülálló részére történő átruházás esetén a tagokat tizenöt napos határidő illeti meg az elővásárlási jog gyakorlására. Más a helyzet a társaság, illetve a taggyűlés által kijelölt harmadik személy elővásárlási joga esetén, hiszen itt a társaság taggyűlését össze kell hívni, amely taggyűlés összehívására a törvény eleve tizenöt napos határidőt jelöl meg. Erre tekintettel a taggyűlés, illetve a társaság által gyakorolt elővásárlási jog tekintetében a törvény az elővásárlási jog gyakorlásának határidejét harminc napban jelöli meg. * A törvény a korábbi szabályozással összhangban a tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél az átruházáshoz hasonló elővásárlási jogot enged a többi tagnak, a társaságnak vagy a taggyűlés által kijelölt személynek. A társaság által gyakorolható elővásárlási jogról mindkét esetben a taggyűlés dönt. * Az általános polgári jogi szabályokkal összhangban állapítja meg a törvény az elővásárlási jog átruházásának semmisségét, illetve mondja ki, hogy az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nem lehet. * A joggal való visszaélés megakadályozására is irányult az 1997. évi Gt. azon rendelkezése, mely szigorú jogvesztő határidőhöz köti az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására irányuló per megindítását. E szerint a szerződéskötéstől számított egyéves határidőn belül lehet csak ilyen pert kezdeményeznie annak, akit valamilyen módon megfosztottak elővásárlási joga gyakorlásától. E rendelkezés célja a jogbizonytalanság kiküszöbölése, ha a sértett fél egy éven belül nem képes igényének érvényesítésére, úgy a jogsértő módon kötött szerződés - megtámadás hiányában - mindenkivel szemben hatályossá válik. Az új Gt. e rendelkezéseket változatlan formában tartalmazza.

Pénzügyi, gazdasági átvilágítás

#?-:nbsp;

Bár összeállításunkban utolsóként tárgyaljuk, talán a legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan is áll az általunk megvásárolni kívánt társaság pénzügyi, gazdasági szempontból. Ennek megállapítása nagyon részletes és tételes átvizsgálást igényel. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy ne sajnáljuk az időt és anyagiakat arra, hogy már a tárgyalási szakban bevonjunk az átvizsgálásba pénzügyi szakértőt (könyvelőt, könyvvizsgálót). Ezzel sok kellemetlenséget, későbbi fizetési kötelezettséget elkerülhetünk, arról nem beszélve, hogy a laikus cégvásárlónak gyakorlatilag az is kérdéses, hogy egyáltalán mely területekre terjedjen ki a szóban forgó átvilágítás.

A könyvelés vizsgálata

#?-:nbsp;

Első lépés, hogy az általunk felkért szakértővel vizsgáltassuk át a cég könyvelését, ellenőrizzük le, hogy működése óta, illetve az elévülési időn belül valamennyi bevallást beadott-e a hatósághoz, és az abban szereplő közterheket megfizette-e. Vizsgáltassuk meg, hogy a jogszabályban meghatározott iratőrzési határidőt betartja-e a cég, és megvannak-e hiánytalanul azok az iratok - eredetiben -, amelyeket az említett határidőn belül a cégnek meg kell őriznie. Ha itt hiányosságokat találunk, ne is folytassunk további tárgyalásokat, ugyanis a felsorolt hiányosságokért egy esetleges adóellenőrzés során már az általunk tulajdonolt és képviselt gazdasági társaságot szankcionálja majd az adóhatóság. Ebben a lépcsőben természetesen vegyük fel a kapcsolatot az értékesítendő vállalkozás könyvelőjével (könyvvizsgálójával) is, és ha itt bármi "ellenállást" tapasztalunk, azonnal fejezzük be az üzleti tárgyalást.

Leltár, vagyontárgyak meglétének vizsgálata

#?-:nbsp;

Győződjünk meg a leltárak, leltárkészlet hitelességéről is, ezen belül a vagyonleltár vonatkozásában győződjünk meg arról is, hogy az abban szereplő tárgyak valóban megtalálhatók a cégben. Áll ez az ingatlan vagyonra is azzal, hogy annak ingatlan-nyilvántartási helyzetéről is tájékozódjunk. Ennek módja egyrészt a földhivatali iratokba történő betekintés, de figyelemmel arra, hogy az adatok nyilvánosak, így célszerű az adatok valósságáról hiteles tulajdoni lap kivétele és megtekintése útján meggyőződni. Megjegyezzük, hogy minimális többletköltséggel ma már az ország valamennyi földhivatalában hozzájuthatunk az ország bármely ingatlanának tulajdoni lapjához - az ingatlan helyrajzi számának és földrajzi elhelyezkedésének ismeretében. Megjegyezzük, hogy ún. házas ingatlannál célszerű a térképmásolat kikérése is, ezt azonban csak az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnál tudjuk beszerezni.

Kintlevőségek, tartozások

#?-:nbsp;

A könyvelésből tudjuk meg a kintlevőségek és a tartozások helyzetét is. Ha a cégben mindkettőből jócskán akad, nem biztos, hogy feltétlenül erre a vállalkozásra kell vágynunk, még akkor sem, ha a tartozásokat az eladó tulajdonosok igazoltan rendeznék. A kintlevőségek eredményes behajtására ugyanis nincs garancia.

Feltétlenül győződjünk meg arról is, hogy az ügylet tárgyát képező cégnek nincs közüzemi, bérletidíj- és egyéb, hasonló jellegű tartozása. Ehhez kérjük meg az eladót (eladókat), hogy még az ügyletkötést megelőzően mutassák be a fentieket alátámasztó, eredeti, az adott szolgáltatótól származó, ún. nullás igazolást.

A törzstőke befizetésének, meglétének ellenőrzése

#?-:nbsp;

A címben említett ellenőrzés és annak pozitív eredménye számos buktatótól óv meg minket. Az üzletrész ellenértékének a befizetése a feltétele ugyanis annak például, hogy a kft.-ben az üzletrészt kívülálló megszerezhesse, a törzstőke (alaptőke) jogszabály szerinti mértékének hiánya pedig a kötelező tőkeleszállítás, illetve a cégátalakulás problémájával állíthat szembe minket, ha e kérdéskör vizsgálatát elmulasztjuk.

Munkaügyi vizsgálat

#?-:nbsp;

Amennyiben a céget alkalmazottakkal vesszük meg, vizsgáljuk meg a munkaszerződéseket, a munkavállalókkal kapcsolatos bejelentések megtörténtét, a munkavédelmi szabályzatokat és a munkavédelmi szabályok betartását is.

A szerződésállomány áttekintése

#?-:nbsp;

Lényeges a szerződésállomány felülvizsgálata, amelyből egyrészt képet kapunk a folyamatban lévő ügyletek volumenéről, a vállalkozás szerződéses fegyelméről, és arról is, hogy mely megállapodásokat kell továbbvinni, mely megállapodás alapján terheli a vállalkozást folyamatos vagy időszakosan visszatérő kötelezettség, illetve illeti ilyen jogosultság, illetve az értékesítés pillanatában - az eladó vagy a mi szándékunk szerint, közös megegyezés alapján - mely szerződéseket kell átruházni vagy lezárni.

Adóigazolások

#?-:nbsp;

Az adó- és társadalombiztosítási tartozások vonatkozásában szerezzük be az állami adóhatóságtól az adott cég adófolyószámla-kivonatát, és a helyi (önkormányzati) adóhatóság igazolását arra vonatkozóan, hogy a vállalkozásnak nincs adótartozása. Emellett a Cégszolgálattól szerezzük be a vállalkozás mérlegeit, eredménykimutatását az elévülési idő figyelembevételével. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy az említett okiratok önmagukban nem elegendőek, az első lépcső, azaz a cég könyvelésének átvizsgálása, átvizsgáltatása nem hagyható el a biztonságos ügyletkötéshez.

Üzletrész-átruházás iratmintája - részleges kivásárlás

#?-:nbsp;

 

ÜZLETRÉSZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

 

Amely létrejött ...............................(a. n.: ............................, lakcím: .............................) Eladó, valamint

...............................(a. n.:...................................., lakcím: .....................................) Vevő között, a mai napon, a következő tartalommal.

Az Eladó kizárólagos tulajdonát képezi a ............................... Bíróság mint Cégbíróság által ..............................szám alatt bejegyzett .........................Korlátolt Felelősségű Társaság (rövid neve: ......................Kft., székhelye: ..........................) ........................... Ft, azaz .............................. forint összegű törzsbetétnek megfelelő, ..... százalék mértékű, ..... szavazatra jogosító üzletrésze.

Az Eladó kijelenti, hogy az előző pontban meghatározott üzletrésze per-, teher- és igénymentes, azon harmadik személynek nincs olyan joga, amely az üzletrész átruházását akadályozná, korlátozná vagy kizárná.

A Felek rögzítik, hogy a teljes törzstőke a Társaság rendelkezésére áll.

Az Eladó elad, a Vevő megvásárol a jelen megállapodás 1. pontjában meghatározott üzletrészből ..... százalék mértékű üzletrészhányadot, amely értéke ................... Ft, azaz ....................... forint. A Szerződő Felek rögzítik, hogy a Vevő a Társaságnak jelenleg nem tagja, a jelen adásvételi szerződéssel az Eladó részesedése ......... százalékra csökkent, amelynek értéke ................... Ft, azaz ............................. forint.

Az üzletrész vételára ......................... Ft, azaz ............................. forint, amely összeget Vevő jelen okirat aláírásának napján megfizetett az Eladónak, készpénzben, amelynek tényét az Eladó a jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza.

A Vevő kijelenti, hogy a .......................... Kft. társasági szerződését, annak módosításaival együtt, ismeri, és az abban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A Szerződő Felek megállapodnak, hogy a megvásárolt üzletrész után járó osztalék a Vevőt jelen okirat aláírásának napjától kezdődően illeti meg.

A Vevő tudomásul veszi, hogy az üzletrész átruházását köteles a .......................... Kft. részére közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban a jelen szerződés aláírását követő 8 (nyolc) napon belül bejelenteni.

A Szerződő Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodás szerinti üzletrész felosztásához a Társaság taggyűlésének a hozzájárulása szükséges, továbbá a szerződés a Társaság taggyűlésének jóváhagyásával érvényes.

A Szerződő Felek jelen okiratot elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.

 

Kelt: .....................................

 

...................................... .....................................

Eladó Vevő

Ellenjegyezte:

A cégvásárlás szabályozása a társasági törvényben

#?-:nbsp;

Amennyiben a fenti szempontok elemzése, figyelembevétele után úgy döntünk, hogy működő cégbe lépünk be - új cég alapítása helyett -, úgy a következő szabályokra kell figyelemmel lennünk.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt., új Gt.) a vállalkozási szabadság deklarálásaként úgy rendelkezik, hogy gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Témánk szempontjából e lehetőség második fordulata a lényeges. Ennek mentén a következőkben a három "legnépszerűbb" gazdasági társaság, a közkereseti (betéti) társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a részvénytársaság vonatkozásában vizsgáljuk a cégvásárlás szabályait, ami a gyakorlatban tag-, illetve részvényesváltozásban nyilvánul meg. Cégvásárlásnál tehát nem jogutódlásról van szó, hanem ugyanaz a gazdasági társaság működik tovább más tagság és ennek következtében általában más ügyvezetés mellett.

A Gt. bizonyos esetekben nem engedi, hogy a korábbi tulajdonosok helyébe újak lépjenek. Ilyen kivétel az előtársasági időszak, amelyben - főszabály szerint - a tagok személyében nem következhet be változás.

Közkereseti és betéti társaság "megvásárlása"

#?-:nbsp;

A társasági részesedés átruházása - mint a Gt. új jogintézménye - a tagsági jogviszony megszűnésének egyik esete. A szabályozás értelmében a tag a társasági részesedését - azaz tagsági jogait és kötelezettségeit - írásban megkötött szerződéssel ruházhatja át a társaság más tagjára vagy harmadik személyre. Az átruházás akkor hatályos, ha a társasági szerződést annak megfelelően módosítják.

Felelősségi kérdések

#?-:nbsp;

Az esetleges igényérvényesítés szempontjából fontos tudnunk, hogy a társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.

A társaságba belépő tag felelőssége - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos.

Ha közkereseti vagy betéti társaságba lépünk be, azt abban a tudatban tegyük, hogy a Gt. rendelkezése értelmében a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, akkor a társaság kötelezettségeiért a tagok (beltagok) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok ilyenkor - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők. A társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás.

Elhatárolás

#?-:nbsp;

Mint az előzőekből láttuk, új lehetőség a közkereseti társaságban lévő társasági részesedés átruházása, ami lehetséges a társaság másik tagja vagy kívülálló részére. A társasági részesedés átruházása elvben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szabályai alapján bármilyen szerződéssel történhet a Gt. szerint - a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásával egyezően. A két társasági formánál mégis eltérés van a társasági részesedés átruházásának szabályai között - írja a társasági törvényhez kapcsolt Kommentár. A közkereseti társaságnál adásvételi szerződésnél nincs elővásárlásra jogosult személyi kör, és az átruházás hatályosulásához szükséges a társasági szerződés módosítása, amelyhez a Gt. szabályozása alapján egyhangúság szükséges és minden tag aláírása. A társasági részesedés átruházását tartalmazó szerződést a közkereseti társaságnál és a korlátolt felelősségű társaságnál is írásba kell foglalni, de ez utóbbi szerződés a változásbejegyzési kérelemnek 2007. szeptember 1-jétől már nem képezi kötelező mellékletét.

Kft. megszerzése

#?-:nbsp;

A kft.-ben a törzstőkét - annak bejegyzését követően - az üzletrészek testesítik meg. A Gt. értelmében az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik. (E korlátozásokat a cég megvásárlásakor ismerni kell, ennek hiányában ugyanis szerződésünk érvénytelen lehet.)

Korlátozások

#?-:nbsp;

Az üzletrészt harmadik személyre - főszabály szerint - csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétjét teljes mértékben befizette. Az átruházásra azonban akkor is lehetőség van, ha valamennyi tag még nem tett eleget befizetési kötelezettségének, elegendő, ha az üzletrészét átruházni szándékozó tag a társasággal szembeni összes kötelezettségét teljesítette.

A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre - ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza - elővásárlási jog illeti meg. (Mint arra már korábban utaltunk, ezeket a korlátokat a céganyagban az ügyletkötés előtt ajánlott megismerni.) Idekapcsolódó rendelkezés, hogy amennyiben a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap.

További lehetséges korlát, miszerint a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt. Emellett az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható.

Az üzletrész felosztása

#?-:nbsp;

Cégvásárlásnál előfordulhat, hogy az üzletrészeket fel kell osztani. (Például akkor, ha több új tulajdonos lép be a cégbe, mint amennyi tulajdonos korábban volt.) A felosztásra vonatkozó szabályok ismerete cégvásárlásnál elengedhetetlen, mert elmulasztásuk - illetve be nem pótlásuk - a változásbejegyzési kérelem elutasítását vonja maga után.

A Gt. szabálya szerint az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. A felosztáshoz - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés hozzájárulása szükséges. (A szabályozás diszpozitív, tehát ha a társasági szerződés a taggyűlés vonatkozásában e hozzájárulási jogosítványt nem tartalmazza, az üzletrész az említett esetekben "szabadon" felosztható.)

Idevágó fontos rendelkezés, hogy törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell. (A törzsbetét legkisebb összege 100 000 forint.) Emellett a tulajdonosok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy az üzletrész felosztását kizárják.

Jogok és kötelezettségek az átruházást követően

#?-:nbsp;

Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.

Alakiságok, bejelentések cégen belül

#?-:nbsp;

Az üzletrész átruházásához írásbeli szerződést kell kötni, az átruházás azonban nem keletkeztet szerződésmódosítási kötelezettséget. Azonban a változást az egységes szerkezetű szerződésen át kell vezetni.

A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője - nyolc napon belül - köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-adásvételi szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az üzletrész-átruházási szerződést - a korábbi szabályozással azonosan - a Gt. rendelkezése értelmében jelenleg is írásban kell megkötni. Az üzletrész átruházása következtében az új tulajdonos szerzi meg az elődjének tagsági jogviszonyából származó valamennyi jogát és kötelezettségét. Új rendelkezés, hogy az egyébként közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett bejelentéshez mellékelni kell az üzletrész-adásvételi szerződést.

A tulajdonosváltozás időpontja, eljárási kérdések

#?-:nbsp;

A tulajdonosváltozás időpontja az az időpont, amely a társasági szerződésben szerepel. Ez rendszerint a szerződés aláírásának a napja. A tagjegyzék vezetése és a cégbírósághoz való megküldése az ügyvezető feladata, ezért a bejelentést követően intézkedni kell, hogy a tagjegyzékbe az új tulajdonost és a tulajdonosváltozás időpontját bevezesse. E körben változatlanul irányadónak tekinthető az EBH 2004. 1145. szám, valamint az EBH 2004. 1135. szám alatt közzétett jogeset, azaz az ügyvezető köteles a tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelem benyújtására, és be kell jelenteni a tagok személyében az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett változást is.

A részvényátruházás sajátos szabályai

#?-:nbsp;

Figyelemmel arra, hogy a mindennapi életben a "piacon" elsősorban kft.-adásvételi ügyletek bonyolódnak - és a felelősség alakulása miatt a kkt.-, valamint bt.-"adásvételek" sem népszerűek -, a részvénytársaságok tulajdonosi viszonyainak változása körében kizárólag csak a Gt. vonatkozó, ún. sajátos szabályait ismertetjük a következők szerint.

A felülbélyegzés jelentősége

#?-:nbsp;

Ha a nyomdai úton előállított részvényre szerződéssel elővásárlási jogot, visszavásárlási jogot vagy vételi jogot kötöttek ki, az a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a részvényen e jogokat felülbélyegzéssel feltüntették. Az igazgatóság az említett felülbélyegzéssel kapcsolatban a részvényes bejelentésére köteles eljárni.

A dematerializált részvényen fennálló előzőek szerinti jog a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha azt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint nyilvántartják.

Részvényszerzési korlátok

#?-:nbsp;

Törvény korlátozhatja a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat. Az alapszabályban lehetőség van arra is, hogy abban a tulajdonosok (részvényesek) a részvény átruházás útján történő megszerzését az előző bekezdésben foglaltakat meghaladóan is korlátozhassák.

Beleegyezés az átruházáshoz

#?-:nbsp;

Az alapszabály előírhatja, hogy a részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezésére (Ptk. 215. §-a) van szükség. Az előzőek szerinti beleegyezés - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság hatáskörébe tartozik.

A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, azaz abban az esetben, ha

- a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy

- azt - a részvénytársaság céljára és a részvényesek körére tekintettel - egyéb, az alapszabályban meghatározott ok indokolja.

Lényeges, hogy amennyiben az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásban történt bejelentésének kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy a beleegyezés megadottnak tekintendő, és az ügylet megkötésének ez okból már nincs akadálya.

Számviteli vonatkozások

#?-:nbsp;

Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb; cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet; cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet. * Negatív üzleti vagy cégérték: cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlás időpontjában az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel megállapított - értékével csökkentett összege, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg, a fennmaradó többlet a negatív üzleti vagy cégérték; cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a különbözet a negatív üzleti vagy cégérték; cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti negatív különbözet. * Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - a számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Szvt.) 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott - többletkifizetés összegét. * Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén az Szvt. 3. §-a (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket. * A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. * Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén az Szvt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet. * A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).

Jogszavatossági kérdések

#?-:nbsp;

Ha gazdasági társaságban tulajdont szerzünk, nem árt tisztában lenni a Ptk. jogszavatossági rendelkezéseivel, amelyeket a teljesség érdekében e helyütt röviden összefoglalunk.

A szavatosság "terjedelme", mértéke

#?-:nbsp;

A Ptk. vonatkozó rendelkezése értelmében az eladó főkötelezettsége adásvételi szerződés esetén - így értelemszerűen akkor is, ha az adásvétel tárgya részesedés, üzletrész vagy részvényszerzés - a tulajdonjog és a birtok átruházása. Az eladó tehát szavatosságot vállal azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga a dolgon (esetünkben végrehajtási jog, jelzálogjog stb.), ami tulajdonjog megszerzését akadályozza vagy korlátozza - ez az ún. jogszavatosság.

A szavatossági jogok - írja a Polgári Törvénykönyv magyarázata - eltérőek attól függően, hogy az eladó szerződésszegése folytán a vevő tulajdonszerzése akadályba ütközik-e (Ptk. 369. §), vagy csak korlátozott tulajdonjogot szerezhet (Ptk. 370. §). Közös azonban, hogy a jogszavatosság az eladót a jó- vagy rosszhiszeműségétől függetlenül terheli, és a szavatossági igények érvényesítését a törvény nem köti határidőhöz.

Elévülés

#?-:nbsp;

Miután a vevő jogai a szerződésen alapulnak, a jogszavatossági igényre a tulajdoni igény elévülhetetlenségének szabálya nem vonatkozik, ezért a követelés az általános szabályok (Ptk. 324-327. §) szerint évül el.

Elállási kérdések

#?-:nbsp;

Elállást megelőző eljárás

#?-:nbsp;

Az elállást megelőző eljárás körében a törvény nem köti alakszerűségi feltételhez a vevő felszólítását, ezért arra szóban és írásban egyaránt lehetőség van. A felhívásban megjelölt póthatáridő akkor megfelelő, ha az úgy alkalmas az elhárításhoz szükséges cselekmények megtételére, hogy annak mértéke egyik fél számára sem méltánytalan. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előírt kötelezettségek mellőzése vagy megszegése esetén a vevő az elállás jogát jogszerűen nem gyakorolhatja.

Bár a törvény nem szabályoz kivételt az elállást megelőző eljárás kötelezettsége alól, a gyakorlat jogszerűnek ismeri el az e nélkül gyakorolt elállási jogot abban az esetben, ha nyilvánvalóvá vált, hogy az eladó szolgáltatása (a tulajdonjog átruházása) lehetetlenült, és ezért a vevő számára a tulajdonjog megszerzése kizárt.

Az elállás joghatása

#?-:nbsp;

A jogszerű elállás a szerződést felbontja: a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 320. §-ának (1), valamint 319. §-ának (3) bekezdése]. A vevő nem csak az általa kifizetett vételár visszafizetését követelheti, de az eladó szerződésszegése folytán jogosult annak a megfizetéstől számított késedelmi kamatára is. Ha a vevőnek a felbontott szerződéssel összefüggésben kára keletkezett, annak megtérítését is követelheti.

Előzetes felhívás kárigény érvényesítése érdekében

#?-:nbsp;

A fentiekben hivatkozott, Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése arra az esetre vonatkozik, amikor a vevő a szerződés alapján a dolog birtokába lépett, de a harmadik személynek az ő tulajdonszerzését akadályozó joga ismeretében azt ennek a személynek vagy az eladónak át-, illetve visszaadta. A harmadik személynek történő kiszolgáltatás fogalmába nem csak az az eset tartozik, amikor az a vevő részéről történik meg, de az az eset is, amikor például hatósági intézkedés folytán kerül a dolog e személy birtokába. Bár a törvény külön erről nem rendelkezik, de - a kommentár iránymutatása szerint - a vevőt ebben az esetben is terheli a törvény 319. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség. Az eladó előzetes felhívása határidő tűzésével ilyenkor nem a dolog kiadásának vagy átadásának feltétele, hanem a kártérítési igény érvényesítésének. Az előzetes felhívás mellőzésével érvényesített kártérítési igény az eladó szolgáltatásának lehetetlenülése esetében megalapozottnak tekintendő. A vevő a kártérítés körében követelheti a kifizetett vételár, annak kamatai, valamint a felmerült további kára megtérítését.

Jó- és rosszhiszeműség megítélése a gyakorlatban

#?-:nbsp;

Lényeges, hogy az eladó jó- vagy rosszhiszeműségének sem a jogszavatosság, sem a vevő elállási jogának gyakorlása szempontjából nincs jelentősége. Az azonban az eladó jó- vagy rosszhiszeműségétől függ, hogy kártérítés címén mely károkat köteles a vevő felé megtéríteni. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az egységes bírói gyakorlat értelmében a vevő által ismert terhek esetén is terheli a jogszavatosság az eladót a jelzálogjogtehertől mentességért, és akkor, ha a korlátozástól mentes tulajdonszerzésért jótállást vállalt. Azt pedig, hogy a vevőnek milyen terhekről (korlátozásokról) kellett volna tudnia, a konkrét eset összes körülményének feltárásával és mérlegelésével kell eldönteni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére