Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 113. számában (2007. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Rovatunk a 2007. október 21-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2007. szeptember 25-étől 7,50 százalék. A döntést a 9/2007. (IX. 24.) MNB rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/125. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH közzétette a 2007. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

ESZ-95 284 Ft/l

Gázolaj 272 Ft/l

Keverék 306 Ft/l

LPG autógáz 173 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/140. szám)

Ingyenes céginformáció az internetről

A céginformációs szolgálat 2008. január 1-je után a www.e-cegjegyzek.hu honlapján keresztül biztosítja az ingyenes elektronikus céginformációt. Az egyes cégadatok interneten keresztül történő hozzáférését szabályozó 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet szerint az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel.

A honlap használatára név és jelszó megjelölését igénylő regisztrációt követően kerülhet sor. A regisztráció a honlap használata feltételeinek elfogadását is jelenti.

A honlapon megismerhető céginformáció részleteit a jogszabály rögzíti.

Az adatok lekérdezésének időpontjában a cégjegyzékben szereplő adatként ismerhető meg a cég fennálló vagy törölt cégjegyzékszáma, cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe, főtevékenysége, jegyzett tőkéje, adószáma, továbbá az, ha a cég felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll.

A hét első napján frissített adatként ismerhető meg:

- a cég cégjegyzékben szereplő valamennyi fennálló adata, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatai,

- csoportosított céginformációként a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minősége, képviseleti jogosultsága, vagy természetes személy képviseleti jogosultsága, felügyelőbizottsági tagsága. Az adatok interneten működő keresőprogramok útján is megismerhetők. Ebben az esetben az adatok megismeréséhez név és jelszó használata nem szükséges.

Amennyiben a céginformáció cégadatra vonatkozik, a céginformáció a www.e-cegjegyzek.hu honlapon közzétett feltételek melletti bankkártyával történő fizetéssel is igényelhető a céginformációs szolgálattól.

(Magyar Közlöny, 2007/142. szám)

Elektronikus közbeszerzés

A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szól a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. A január 1-jétől hatályos jogszabály egyebek mellett az ajánlatkérő számára előírja, hogy az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során köteles biztosítani, hogy

- a kapcsolattartás ajánlatkérő által választott elektronikus eszközei nem eredményezhetik az ajánlattevők megkülönböztetését, nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység során alkalmazott termékekkel,

- a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések bizalmas jellegének megőrzését,

- az elektronikusan továbbított adatokhoz határidő előtt ne lehessen hozzáférni,

- az ajánlatok benyújtása pontos időpontjának meghatározhatóságát,

- a közbeszerzési eljárás során az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egyidejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság azonosításával lehessen hozzáférni.

A rendelet meghatározza az elektronikus árlejtés alkalmazási körét.

Elektronikus árlejtés kezdeményezhető:

- a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja esetében kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan,

- a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja esetében a bírálati részszempontokra vonatkozóan.

(Magyar Közlöny, 2007/132. szám)

Munkaszüneti napok körüli munkarend 2008-ban

Jövőre három alkalommal kerül sor munkanap-átrendezésre. A 27/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet alapján a csütörtökre eső munka ünnepe miatt április 26-án, szombaton kell ledolgozni május 2-át, pénteket. Tehát április 26-a, szombat munkanap, míg május 2-a, péntek pihenőnap lesz.

Október 23-a szintén csütörtökre esik, ezért október 24-ét az előző szombaton, 18-án kell ledolgozni. December 24-e, szerda pihenőnap, míg december 20-a munkanap lesz.

(Magyar Közlöny, 2007/129. szám)

Pihenőhelyiség, zuhanyozó, öltözőszekrény, zajvédelem

Törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat és kapukat, amelyeknek az átlátszó vagy áttetsző betétei nem biztonságos anyagból készültek, és emiatt fennállhat a munkavállaló megsérülésének kockázata - fogalmaz a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 28/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet. Ezen túl a jogszabály előírja, hogy a munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség esetén fűthető, továbbá könnyen - meleg munkahelyek esetén zárt folyosón keresztül - elérhető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak, vagy a végzett tevékenység jellege (veszélyes anyag felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának érvényesülése) ezt szükségessé teszi. Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt ezzel egyenértékű pihenési lehetőség biztosítható.

Amennyiben a munkakörülmények úgy kívánják - különösen veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés esetén -, külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják, valamint a munkavállalók részére elegendő és megfelelő zuhanyozót kell biztosítani, ha a munka jellege vagy egyéb egészségügyi ok ezt szükségessé teszi.

Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt, és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető - helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.

A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében nem haladhatja meg a munkavállalókat érő zaj expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében megadott határértékeket.

A 2007. október 7-ét megelőzően alapított munkáltatók a rendeletben megállapított kötelezettségeknek legkésőbb 2008. január 1-jéig kell, hogy megfeleljenek.

(Magyar Közlöny, 2007/129. szám)

Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Fejlesztés Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források terhére az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről rendelkezik a 29/2007. (X. 16.) ÖTM rendelet.

A rendelet hatálya alá tartozó források terhére vissza nem térítendő támogatás - a pályázati konstrukció tartalmától függően - a Magyarországon székhellyel vagy EGT-állam területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli, kkv-nak minősülő gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek részére nyújtható.

(Magyar Közlöny, 2007/138. szám)

Gazdálkodás az állami vagyonnal

Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló, október 4-étől hatályos 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet hatálya az állami vagyonnal kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes és jogi személyekre (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre) terjed ki. E rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés semmis.

Állami vagyon hasznosításának szabályai között szerepel, hogy az állami vagyon hasznosítására irányuló, a Vtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:

- az érintett vagyonelem megjelölését,

- a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,

- a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat,

- a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

- a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

- a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

Ezek mellett rendezi a rendelet a vagyonkezelés szabályait, a felek jogait és kötelezettségeit, a vagyonkezelési szerződés megszűnésének feltételeit, az állami vagyon nyilvántartását, az állami vagyonnal való gazdálkodás tulajdonosi ellenőrzésének körülményeit is.

Az állami vagyon értékesítése című fejezetben a rendelet előírja: állami vagyont - törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivétellel - versenyeztetés útján, a Vtv. 34. §-a szerinti eljárással lehet értékesíteni.

Állami vagyont - a Vtv. 34. §-ának (3) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt, közvetett értékesítési módokat kivéve - nem lehet értékesíteni olyan ajánlattevő személy részére, amelynek/akinek az ajánlattétel időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása, vagy az MNV Zrt.-vel szemben lejárt tartozása van.

Az értékesítési eljárás formái között a jogszabály rendezi a pályázat, az árverés és a versenyeztetés nélküli értékesítés feltételeit, valamint az ingyenes átruházás szabályait is.

(Magyar Közlöny, 2007/132. szám)

Megújuló energiaforrások előállításának támogatása

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításához ezentúl állagmegóvásra is nyújtható támogatás. Ennek részletes feltételeit a 101/2007. (IX. 21.) FVM rendelet tartalmazza.

Ezek alapján a biomasszakazán élettartamának megőrzéséhez, az előállított energia szétosztásához, tárolásához szolgáló eszközök hatékony működése céljából elvégzett tevékenységhez, a támogatással megvalósított fejlesztésnek jó állapotban történő tartásához is igényelhető támogatás.

Nem nyújtható azonban támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (Vhr.) szerinti nem mezőgazdasági beruházáshoz, különösen olyan létesítményhez közvetlenül kapcsolódó beruházáshoz, ahol értékesítési céllal állítanak elő keverés útján takarmányt.

A támogatást igénylő a korábbiakban meghatározottak mellett köteles a beruházást a támogatási döntés kézhezvételétől számított 12 hónapon belül befejezni.

Egy támogatási kérelem alapján igényelhető támogatás összege is változott, a korábbiaktól eltérően kevesebb, legfeljebb 30 millió forint lehet, és a támogatás mértéke az elszámolható kiadások eddigi 50 százaléka helyett annak csupán 35 százalékát teheti ki.

A támogatási kérelmet 2007. évben szeptember 17-étől november 5-éig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz lehet benyújtani.

Az utolsó kifizetési kérelemhez csatolni kell a beruházás befejezésére vonatkozó, gépészmérnöki végzettséggel rendelkező személy által kiállított nyilatkozatot. Ha a nyilatkozat kiállítója eltér a technológiai terv készítőjétől, akkor csatolni kell a végzettséget igazoló okirat másolatát.

A rendelet 2007. december 31-én hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 2007/123. szám)

A villamos energiáról szóló törvény végrehajtása

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szól a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/141. szám)

Rendszerhasználati díjak a villamosenergia-ellátásban

A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet megváltozott. A módosítást a 85/2007. (X. 21.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/143. szám)

Az euró bevezetésével kapcsolatos felkészülés megkezdése

A kormány az euróbevezetés technikai feltételeinek megteremtése érdekében - javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületként - Nemzeti Euró Koordinációs Bizottságot (NEB) hozott létre. Erről az 1071/2007. (IX. 21.) Korm. határozatban olvashatunk.

A határozat értelmében a NEB feladatai például:

- valamennyi érdekelt szereplő bevonásával elkészíti az euró gyakorlati bevezetéséhez szükséges - a pénzügyi, a vállalati szektor és a közszféra átállásával, a jogi, az informatikai átállással, valamint a fogyasztóvédelemmel, a számvitellel és a statisztikával kapcsolatos - feladatokat és ütemtervet összefoglaló nemzeti átállási tervet, amelyet szükség szerint, de legalább évente felülvizsgál, és amelynek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri,

- különösen az informatikai, az ármegjelenítő és a számviteli rendszerekre, a pénznemváltásra, a készpénzcserére vonatkozó - kötelező erővel nem rendelkező - szakmai ajánlásokkal aktívan támogatja a közszféra és a magánszféra euró bevezetésével kapcsolatos felkészülését.

A NEB félévente beszámol a kormánynak, évente az Országgyűlés illetékes bizottságainak tevékenységéről, valamint az euró bevezetéséhez szükséges gyakorlati előkészületek előrehaladásáról. A kormány és az Országgyűlés illetékes bizottságai eseti tájékoztatást kérhetnek.

A NEB a nemzeti átállási terv első változatát 2008. június 30-áig nyújtja be a kormányhoz.

(Magyar Közlöny, 2007/123. szám)

Újabb szabálysértések

Aki nem tesz eleget a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének, vagy szándékosan a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, akadályozza a tevékenységét érintő hatósági ellenőrzést, illetve bizonyos statisztikai adatszolgáltatást akadályoz, az a 267/2007. (X. 15.) Korm. rendelet értelmében november 1-jétől szabálysértést valósít meg, amely ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(Magyar Közlöny, 2007/137. szám)

Búcsú az 1 és 2 forintos érméktől

2008. március 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank bevonja az 1 és 2 forintos címletű érméket. Erről a 10/2007. (X. 1.) MNB rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2007/130. szám)

Külföldi pénznemek árfolyamai

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamai a Magyar Közlöny 129-es számában olvashatók.

(Magyar Közlöny, 2007/129. szám)

Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtása érdekében a 2007. évi CX. törvény értelmében október 10-étől információs szolgálat működik, melynek feladata:

- a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok információs szolgálatainak a tájékoztatása, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és

- a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése.

A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem eső, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására - ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést -, ha például keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az elismerés különös eljárási szabályai

Az eljárás megindítására irányuló, az eljáró hatósághoz benyújtandó kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell

- az állampolgárságát igazoló közokirat másolatát,

- az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosító, képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratainak, szakmai alkalmassági bizonyítványainak, okleveleinek hiteles másolatait és hiteles fordításait,

- a szakmai tapasztalatáról szóló igazolást és ennek hiteles fordítását, amennyiben a szakmai tapasztalat igazolását e törvény előírja, továbbá

- az eljárási díj megfizetését tanúsító okiratot.

A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső kérelmezőnek az előbbieken túl kérelméhez mellékelnie kell

- a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát,

- a kutatási célú tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély másolatát,

- a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány másolatát.

Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szükséges mértékben szolgáltasson információt tanulmányairól azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani, van-e lényeges eltérés a kérelmező képzése és az előírt hazai képzés között.

Valamely tagállamban kiállított okiratok felhasználása

Ha az adott szakma gyakorlásának valamely körülmény igazolása a feltétele, az eljáró hatóság ennek igazolására a kérelmezőt felhívja. Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő igazolásaként fogadja el a származási tagállam illetékes hatósága által e körülményről kiállított igazolást, illetve - ha adott tagállamban az adott tényről ilyen hatósági igazolás nem állítható ki - a származási tagállamban arra feljogosított más hatóság vagy szakmai szervezet által hitelesként igazolt nyilatkozatot vagy - ha a származási tagállam jogrendje azt elismeri - esküt.

A szakmai cím és a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított cím használata

Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy használhassa Magyarországon a szakmának megfelelő magyar szakmai megnevezést, címet. A kérelmező a szabályozott szakmát magyar szakmai megnevezés, cím használatával gyakorolja.

(Magyar Közlöny, 2007/127. szám)

Alkotmányellenes a vételi ajánlat hirdetmény útján való közlése

Az Alkotmánybíróság 56/2007. (IX. 28.) AB határozatában alkotmányellenesnek minősítette, és 2008. március 31. napjával megsemmisítette azt az előírást, melynek értelmében a termőföld (és tanya) elővásárlási jogának jogosultjával a vételi ajánlatot hirdetmény útján kell közölni.

Az Alkotmánybíróság megállapította: sem a Ptk., sem a Tft. nem adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a Ptk. alapján fennálló elővásárlási jog eseteire is kiterjedően szabályozza az elővásárlási jogok jogosultjainak - kizárólag hirdetményi úton történő - értesítését.

(Magyar Közlöny, 2007/128. szám)

Építésügyi hatósági nyilvántartás

Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartások szabályai 2008. január 1-jétől hatályosak. A 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet egyebek mellett kimondja: a nyilvántartást - az alapjául szolgáló okiratok hozzáférhetőségét figyelembe véve - elektronikus úton naprakészen kell vezetni, tárolni, feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.

(Magyar Közlöny, 2007/132. szám)

Vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer

A vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól rendelkezik a 2008. január 1-jén hatályba lépő 83/2007. (X. 6.) GKM-PM együttes rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/134. szám)

Nyugellátások és baleseti járadékok kiegészítő emelése

A 258/2007. (X. 4.) Korm. rendelet alapján 2,4 százalékkal emelkednek 2007. január 1-jei visszamenőleges hatállyal a nyugellátások és a baleseti járadékok.

2007. november 1-jétől - 2007. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - 2,4 százalékkal kell emelni a 2007. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat.

Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell emelni.

Emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka is.

Azt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet 2006. december 31-ét követően átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék vagy baleseti járadék megszűnését követő naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának időpontját alapul véve kell emelni. Ezt az emelt nyugellátást alapul véve kell a hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásokat is megállapítani.

A 2007. január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadék is emelkedik 2,4 százalékkal.

(Magyar Közlöny, 2007/132. szám)

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások kiegészítő emelése

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2007. évi kiegészítő, 2,4 százalékos emeléséről a 259/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szól.

2,4 százalékkal emelkedik

- az átmeneti járadék összege,

- a havi 81 390 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összege azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 81 390 forintot,

- az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összege.

A vakok személyi járadéka havi 14 300 forintra emelkedik.

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül

- a rokkantsági járadék összege havi 730 forinttal,

- a rendszeres szociális járadék összege a 2007. december 31-éig a 62. életévüket betöltő személyek esetében havi 690 forinttal, egyéb esetekben havi 590 forinttal,

- a központi szociális segély összege havi 690 forinttal,

- a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 450 forinttal,

- a házastárs után járó jövedelempótlék összege havi 310 forinttal

emelkedik.

(Magyar Közlöny, 2007/132. szám)

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezete, feladata

Egyebek mellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jogállását, szervezetét, eljárását szabályozza az október 12-én hatályba lépett 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/132. szám)

Mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása

A mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszereknek megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság (történelmibázis-jogosultság) átengedésének, öröklésének, a bázisjogosultság nyilvántartásának szabályai a 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet értelmében változtak.

A termelő a megállapított történelmi bázis jogosultságáról vagy annak egy részéről az országos tartalék javára az MVH által erre rendszeresített formanyomtatványon ellentételezés nélkül lemondhat.

A történelmi bázis jogosultsága egészen vagy részben csak olyan mezőgazdasági termelőre ruházható át, illetve ideiglenesen olyan mezőgazdasági termelőnek engedhető át, akit, illetőleg amelyet az MVH a törvény 28. §-ában foglaltak szerint nyilvántartásba vett.

Az átvevőnek a történelmibázis-jogosultság átírási kérelmén nyilatkoznia kell arról, hogy az átruházott vagy ideiglenesen átengedett történelmibázis-jogosultságban szereplő tevékenységet az átruházással vagy ideiglenes átengedéssel érintett mértékben legalább 2008. december 31-ig fenntartja. Az MVH a nyilatkozat tartalmának betartását ellenőrizheti. A nyilatkozat tartalmának be nem tartása a vonatkozó átruházott bázisjogosultságok utáni kifizetés megvonásával jár.

A ki nem osztott vagy megvont, vagy a mezőgazdasági termelő által lemondott történelmibázis-jogosultságokból országos tartalékot képeznek.

(Magyar Közlöny, 2007/125. szám)

Kárenyhítés-kiegészítés mezőgazdasági termelők számára

A tavasszal fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők a kárenyhítéshez többlettámogatást igényelhetnek. A támogatási kérelmeket 2007. november 10-éig kell eljuttatni az MVH-hoz. Az egyéb feltételeket a 113/2007. (X. 10.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/135. szám)

Erdősítési támogatás

Október 17-ével módosultak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályai. A 118/2007. (X. 17.) FVM rendelet a 139-es Magyar Közlönyben jelent meg.

(Magyar Közlöny, 139. szám)

Élelmiszer-minőség

Változott az állati eredetű élelmiszerekben található peszticidmaradék megengedhető mértéke. A megengedhető mennyiségeket a 45/2007. (X. 6.) EüM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/134. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére