Az Európai Unió sajátossága, hogy piacvédelemről beszélhetünk tagállami és az egész Unióra kiterjedő, közösségi vonatkozásban is. Cikkünk ez utóbbi területre fókuszál.
A tagállamok szabályai a piacvédelem körében sem lehetnek ellentétesek a közösségi normákkal. A piacvédelem tagállami eszközei közt szokás említeni a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó versenyjogi szabályokat (tisztességtelen verseny tilalma, fogyasztók megtévesztésének tilalma, gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma (kartelltilalom), gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma stb.), de idetartozik a fogyasztóvédelem normarendszere, sőt a vámszabályozás is.
Piacvédelmi intézkedések a közösségi jogban
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 133. cikke két piacvédelmi eszközt nevesít: a dömpingellenes intézkedést és a szubvencionált termékek esetén igénybe vehető védőeszközt. Kereskedelmi védelmi eszköz csak akkor alkalmazható, ha valamely közösségi gazdasági szereplőt, iparágat stb. károsodás éri, vagy potenciálisan fenyegeti a harmadik államból a belpiacra érkező behozatallal (okozati) összefüggésben.
Piaczavarás esetén alkalmazható védintézkedés
A részletszabályokat a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 3285/94/EK rendelet tartalmazza. A rendelet a harmadik államokból származó termékek importjára vonatkozik. A Közösség kereskedelempolitikája szempontjából nem piacgazdaságú országokra (Albánia, Kazahsztán, Oroszország, Örményország, Észak-Korea, Tádzsikisztán, Azerbajdzsán, Kirgízia, Türkmenisztán, Fehéroroszország, Ukrajna, Kínai Népköztársaság, Üzbegisztán, Moldova, Vietnam, Grúzia, Mongólia) a Tanács 519/94/EK rendelete az irányadó. Textiltermékek esetében csak a GATT 1994-be integrált textilipari termékek esetében alkalmazható a 3285/94/EK rendelet. Egyéb textiláruk, valamint a nem WTO-tagállamból származó textíliák esetében az irányadó jogszabály a Tanács 517/94/EK rendelete.
Védintézkedések indokai
Ha valamely terméket olyan megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek vagy kikötések mellett hoznak be a Közösségbe, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőinek komoly kárt okoz, vagy ilyen károkozással fenyeget, a Bizottság a Közösség érdekeinek védelmében saját kezdeményezésére, vagy valamelyik tagállam kérésére intézkedést alkalmazhat. A Tanács minősített többségű határozatával is dönthet védintézkedésről a Bizottság javaslatára.
A védintézkedés szükségességéről a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, amennyiben a behozatal alakulása felügyeleti vagy védintézkedéseket tesz szükségessé. Ennek a tájékoztatásnak a rendelkezésre álló bizonyítékokat is tartalmaznia kell. A Bizottság haladéktalanul továbbítja e tájékoztatást az összes tagállamnak.
A Bizottság eljárása védintézkedés szükségessége esetén
Konzultáció a bizottság vagy egy tagállam kezdeményezésére
A Bizottság eljárása egy konzultációs szakasszal indul, mely a Bizottság kezdeményezésére, vagy valamelyik tagállam kérésére indul. A konzultációt a tájékoztatásnak a Bizottsághoz való megérkezésétől számított nyolc munkanapon belül kell megtartani. A konzultáció a tagállamok és a Bizottság közötti tárgyalásokat jelenti. A konzultációra egy tanácsadó bizottság keretében kerül sor, amely valamennyi tagállam képviselőiből áll, elnöke pedig a Bizottság képviselője. Szükség esetén a konzultáció írásban is lefolytatható. Ebben az esetben a Bizottság a tagállamokat értesíti, amelyek véleményüket kifejthetik, vagy szóbeli konzultációt kérhetnek a Bizottság által meghatározandó időtartamon (legalább 5, de legfeljebb 8 nap) belül.
A vizsgálati eljárás
A konzultációs szakaszt a vizsgálati eljárás követi, kivéve ha a konzultációt követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésre elegendő olyan bizonyíték, amely vizsgálat kezdeményezését indokolja. Ebben az esetben megszüntetik az eljárást, és a határozatról a tagállamoktól származó információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül értesítik a tagállamokat.
Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, amely vizsgálat kezdeményezését indokolja, akkor a Bizottság a tagállamtól kapott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül vizsgálatot kezdeményez, és értesítést tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. Az értesítés a kapott információk összegzését és az arra való utalást tartalmazza, hogy minden lényeges információt közölni kell a Bizottsággal. Az értesítés meghatározza azt az időszakot is, amelyen belül az érintett felek írásban közölhetik álláspontjukat, és információkat nyújthatnak be.
A vizsgálat során a Bizottság minden szükséges információt beszerez, és amennyiben helyénvalónak tartja, a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően ezen információk ellenőrzésére tesz kísérletet az importőröknél, kereskedőknél, ügynököknél, termelőknél, kereskedelmi szövetségeknél és szervezeteknél.
A Bizottság meghallgathatja az érintett feleket is. Köteles az érintett feleket meghallgatni, ha azok az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül a meghallgatást írásban kérik, és a kérelemben valószínűsítik, hogy a vizsgálat eredményei hatással lehetnek rájuk, és szóbeli meghallgatásuk szükségességét különleges okokkal támasztják alá.
Ideiglenes intézkedés rendkívüli esetben
Az eljárásban lehetőség van ideiglenes intézkedés alkalmazására kritikus körülmények fennállása esetén, ha a késedelem nehezen helyrehozható károsodást okozna, és így azonnali intézkedésre van szükség, és ha az előzetes megállapítás arra vonatkozó egyértelmű bizonyítékkal szolgál, hogy a megnövekedett behozatal komoly kárt okozott, vagy ilyen károkozással fenyeget.
Az előzetes intézkedések időtartama nem haladhatja meg a 200 napot. Amennyiben az ideiglenes védintézkedéseket komoly károkozás vagy ilyen károkozással való fenyegetés hiánya miatt hatályon kívül helyezik, akkor az ideiglenes intézkedések eredményeként beszedett vámokat hivatalból a lehető leghamarabb vissza kell téríteni.
A vizsgálat befejezése
A vizsgálat befejezésekor a Bizottság jelentésben számol be az eredményekről a konzultációs bizottságnak. Amennyiben a Bizottság a vizsgálat megkezdésétől számított 9 hónapon belül úgy ítéli meg, hogy közösségi felügyeleti vagy védintézkedésekre nincs szükség, akkor a vizsgálatot a bizottsággal való előzetes konzultációt követően egy hónapon belül megszünteti. Ha azonban védintézkedésre vagy felügyeleti intézkedésre van szükség, akkor a szükséges határozatokat legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított 9 hónapon belül a Bizottság meghozza.
A Bizottság rendelkezései
A Bizottság a Közösség érdekeinek védelmében két azonnal végrehajtható intézkedéstípusról dönthet:
– korlátozhatja a felügyeleti eljáráshoz kötődő behozatali okmányok érvényességének időtartamát,
– megváltoztathatja az érintett termékre vonatkozó behozatali szabályokat azáltal, hogy a szabad forgalomba bocsátást behozatali engedély bemutatásától teszi függővé, amelyet a Bizottság korlátok alapján adnak meg.
A Bizottság rendelkezései a hatálybalépésüket követően szabad forgalomba bocsátott minden termékre alkalmazandók, azonban meghatározott szabályok szerint a Közösség egy vagy több térségére korlátozhatók.
A Bizottság által hozott határozatokat közölni kell a Tanáccsal és a tagállamokkal. Az e közlést követő naptól számított egy hónapon belül bármelyik tagállam a Tanács elé utalhatja a határozatot. Ha valamelyik tagállam a Tanács elé utalja a Bizottság határozatát, minősített többséggel a Tanács megerősítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja a határozatot.
Amennyiben az ügy Tanács elé kerülését követő három hónapon belül a Tanács nem hozott határozatot, a Bizottság által hozott határozatot visszavontnak kell tekinteni.
Védintézkedéssel kapcsolatos hatásköre nemcsak a Bizottságnak, hanem a Tanácsnak is van. A Bizottság javaslatára a Tanács minősített többségű határozattal megfelelő intézkedéseket hozhat annak megakadályozására, hogy egy termék olyan megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek vagy kikötések mellett kerüljön a Közösségbe behozatalra, ami a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőinek komoly kárt okoz, vagy ilyen károkozással fenyeget.
Amikor védintézkedés nem alkalmazható
Nem alkalmazható védintézkedés a WTO fejlődő tagországától származó termékre mindaddig, amíg ezen országnak az érintett termék közösségi behozatalában levő részesedése nem haladja a meg 3 százalékot, feltéve hogy a 3 százaléknál kevesebb behozatali részesedésű fejlődő tagországok együttesen nem tesznek ki 9 százaléknál többet az érintett termék Közösségbe irányuló összes behozatalából.
A védintézkedések időtartama
A védintézkedések időtartamát a jelentős károkozás elkerüléséhez vagy orvoslásához szükséges időszakra kell korlátozni. Ez az időszak nem haladhatja meg a 4 évet, beleértve az esetleges ideiglenes rendelkezések időtartamát is. Lehetőség van ezen időszak meghosszabbítására az intézkedések kiszabására vonatkozó eljárás szabályai szerint, de legfeljebb 8 évre.
Amennyiben az intézkedés időtartama meghaladja az egy évet, az intézkedést az alkalmazási időszak során rendszeres időközönként fokozatosan enyhíteni kell.
Dömpingellenes eljárásban kiszabott dömpingellenes vám
Ezt a kérdéskört a Tanács 384/96/EK rendelete szabályozza, mely az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szól. A rendelet hatálya harmadik államokból származó árukra terjed ki, függetlenül attól, hogy az adott állam tagja-e a Kereskedelmi Világszervezetnek. A rendelet Kínára, illetve az ún. nem piacgazdaságú államokra szigorúbb szabályokat rendel alkalmazni. Szolgáltatások vonatkozásában a rendelet nem alkalmazható, agrártermékekre pedig csak azokban a kérdésekben, amelyeket az agrárszektorral kapcsolatos rendeletek (termékpályák) nem szabályoznak.
A dömping megállapítása
Dömpingellenes vámot lehet kiszabni minden olyan dömping tárgyát képező termékre, melynek szabad forgalomba bocsátása a Közösségben kárt okoz. A dömping tényét akkor kell megállapítani, ha egy termék exportára összehasonlítva egy hasonló termék árával – a szokásos kereskedelmi forgalomban - alacsonyabb, mint az exportáló országban.
A dömpingellenes eljárás lefolytatása a közösségi ipar érdekében
A dömpingellenes eljárást a Bizottság folytatja le. Az eljárásban panaszosként (kezdeményezőként) bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság felléphet a közösségi ipar nevében. Az eljárás "elszenvedője" pedig a bepanaszolt vállalat. Az antidömping-eljárás tehát nem államokkal, hanem egyes cégekkel szemben folyik. Természetesen az érintett állam képviselői is bekapcsolódhatnak az eljárásba, sőt általában részt is vesznek abban. A tagállamok nem kérhetik eljárás megindítását, de kötelesek jelezni a Bizottságnak, ha elegendő bizonyítékuk van a dömping tényére és az ebből származó sérelemre. Ebben az esetben a Bizottság hivatalból indíthat eljárást.
Az eljárást megindító írásbeli panasznak bizonyítékokat és tájékoztató adatokat kell tartalmaznia (pl. a dömpingáru leírása, információk az árról, az exportáló országról, a panaszos és a külföldi termelő személyazonossága stb.).
A közösségi ipar érdeke
Ha a Bizottság nem tartja indokoltnak az eljárás elrendelését, akkor erről a panaszost értesíti. Nem indul eljárás, ha a panasz nem a közösségi ipar nevében készült. Ha a hasonló terméket gyártó közösségi ipar össztermelésének legalább 50 százalékát kitevő termelők támogatják a panaszt, akkor azt a közösségi ipar nevében készültnek kell tekinteni, ha viszont ez az arány 25 százalék alatti, akkor a panaszt automatikusan el kell utasítani.
Nem indul eljárás azon országok termelői ellen, amelyek közösségi piacára irányuló behozatalból 1 százalék alatt részesednek, kivéve ha ezek az országok együttesen 3 százalék feletti aránnyal bírnak.
Az eljárás időtartama
Az eljárást lehetőleg 12 hónap alatt, de mindenképpen 15 hónapon belül kell lefolytatni. Az eljárás írásban zajlik, de az érdekelt feleknek – akikre az eljárás valószínűleg hatással lesz – joguk van kezdeményezni meghallgatásukat.
Ideiglenes intézkedés
A dömpingeljárás során lehetőség van ideiglenes intézkedésként vám kiszabására, ha a Közösség érdeke azonnali közbelépést igényel, a dömpingeljárás szabályos megindítását követően letelt az a hivatalos közleményben szereplő határidő, amelyen belül a felek információkat és észrevételeket terjeszthetnek elő, és ideiglenes határozatot hoztak a dömpingről és a közösségi ipart érintő kárról.
Az eljárás megszüntetése
Az eljárást a Bizottság megszünteti, ha nincs szükség intézkedés alkalmazására, vagy nem bizonyítható a dömping ténye. Megszüntetik az eljárást akkor is, ha az eljárás alá vont vállalat kötelezettségvállalásban biztosítja a Közösséget, hogy árpolitikáját felülvizsgálja, vagy a kérdéses területre történő dömpingelt exportot megszünteti.
Dömpingellenes vám kiszabása
Dömpingellenes vám kiszabásával fejeződik be az eljárás, ha végleges megállapítást nyer a kárt okozó dömpingelés ténye, és a Közösség érdeke beavatkozást igényel. Ebben az esetben a Bizottság a kiszabandó dömpingellenes vámról javaslatot terjeszt a Tanács elé, amely erről egyszerű többséggel rendeletben dönt.
A dömpingellenes intézkedés időtartama
A dömpingellenes intézkedés annyi időn át és olyan terjedelemben marad hatályban, ameddig vagy amennyiben a kárt okozó dömping ellen arra szükség van.
A dömpingellenes vámintézkedés hatályát veszti a vám foganatosításától, illetve a felülvizsgálattól számított 5 éven belül, kivéve ha az érdekeltek kezdeményezték a vámvédelem meghosszabbítását. Erre akkor van lehetőség, ha az intézkedés hatályvesztése a dömping folytatását eredményezné.
Jogorvoslat dömpingellenes vám miatt
Az elrendelt antidömpingvám ellen kezdeményezhető különböző formában felülvizsgálat, lehetőség van visszatérítési igény benyújtására, és jogorvoslat kezdeményezhető az Európai Bíróság előtt.
Támogatott importtal szembeni eljárás alapján alkalmazott értékkiegyenlítő vám
Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 2026/97/EK rendelet alapján lehetőség van értékkiegyenlítő vám alkalmazására bármely olyan termék gyártása, termelése, exportálása vagy szállítása tekintetében – közvetlen vagy közvetett módon – megadott támogatás összegének a kiegyenlítése céljából, amely terméknek a Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátása kárt okoz.
Támogatott importtal szembeni panasz
A Közösség egy gazdasági ágazata helyett és nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogosult írásos panasz benyújtásával vizsgálat megindítását kezdeményezni bármely vélelmezett támogatás létének, mértékének és hatásainak megállapítása céljából. A panasz benyújtható a Bizottsághoz vagy egy tagállam illetékes hatóságához, amely azt köteles továbbítani a Bizottság felé. A Bizottság köteles az általa megkapott minden panasz egy másolati példányát megküldeni a tagállamok számára.
Amennyiben egy tagállam a támogatások nyújtásáról elegendő bizonyítékkal rendelkezik, és a támogatások nyújtása a Közösség egy gazdasági ágazata számára sérelmet okoz, az ilyen tagállam haladéktalanul köteles a rendelkezésére álló bizonyítékokat a Bizottsággal közölni, amely hivatalból eljárást indíthat.
A panasznak bizonyítékokat és tájékoztató adatokat kell tartalmaznia. A dömpingeljáráshoz hasonlóan a tájékoztató adatok az eljárás megindításához, a Bizottság vizsgálatának lefolytatásához szükségesek (pl. a kérdéses termék leírása, információk az árról, az exportáló országról, a panaszos azonosságát igazoló dokumentumok stb.).
A panasz alapossága
Vizsgálat csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a Közösség hasonló terméket előállító termelői által benyújtott panaszigény ügyében megállapítást nyert, hogy a panaszt a Közösség egy érintett gazdasági ágazata helyett és nevében nyújtották be. A panaszt abban az esetben kell a Közösség egy érintett gazdasági ágazata helyett és nevében benyújtottnak tekinteni, ha azzal kapcsolatosan a Közösség érintett gazdasági ágazatában tevékenykedő termelők által a hasonló termékből előállított összes termékmennyiség 50 százaléknál nagyobb kollektív részarányát képviselő termelők támogatásuknak vagy ellenvéleményüknek adnak hangot. Azonban nem kell vizsgálatot kezdeményezni abban az esetben, ha a panaszigényt kifejezetten támogató termelők a Közösség érintett gazdasági ágazatában tevékenykedő hasonló termékeket előállító termelők által a hasonló termékből előállított összes termékmennyiség 25 százalékánál kisebb kollektív részarányát képviselik.
Eljárást kizáró okok
Nem indul eljárás, ha a panaszt nem egy közösségi gazdasági ágazat (iparág) helyett és nevében nyújtották be, vagy a támogatással, illetve a kárral kapcsolatban nem áll rendelkezésre megfelelő bizonyíték. Azon országok termelői ellen benyújtott panaszok esetében, amelyek közösségi piacára irányuló behozatalból 1 százalék alatt részesednek, nem indítható eljárás, kivéve ha ezek az országok együttesen 3 százalék feletti aránnyal bírnak.
Az eljárás lefolytatása
Az eljárást legfeljebb 12 hónapon belül kell lefolytatni. Az eljárás során lehetőség van ideiglenes intézkedésként vám kiszabására, ha a vám kivetésével kapcsolatosan értesítést küldtek, és az érdekelt felek számára elegendő lehetőséget biztosítottak a szükséges információk benyújtásához és az észrevételeik megtételéhez; ideiglenes megállapítás született azzal kapcsolatban, hogy egy importált termék kiegyenlíthető támogatásokból származó gazdasági előnyöket élvez, és a Közösség érintett gazdasági ágazata ennek következtében sérelmet szenved el, valamint a Közösség érdekei az ilyen kár keletkezésének megakadályozása céljából a beavatkozást megkívánják.
Az eljárás megszüntetése
Az eljárást a Bizottság megszünteti, ha nincs szükség intézkedés alkalmazására, vagy a panaszt visszavonják. Megszüntetik az eljárást akkor is, ha a származási ország vagy exportáló ország vállalja a támogatás felszámolását vagy korlátozását, vagy a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedéseket foganatosít. Kötelezettségvállalást nem csak az eljárással érintett állam tehet ugyanis, ha bármelyik exportőr vállalja árainak felülvizsgálatát vagy exporttevékenységének megszüntetését a kérdéses területre mindaddig, amíg az ilyen export kiegyenlíthető támogatást élvez, akkor az eljárás végleges értékkiegyenlítő vám kiszabása nélkül is lezárható.
Végleges értékkiegyenlítő vám kivetése
Végleges értékkiegyenlítő vám kivetésével szűnik meg az eljárás, ha a végkövetkeztetésként megállapított tények kimutatják a kiegyenlíthető támogatások és az okozott kár meglétét, és a Közösség érdekei igénylik a beavatkozást. Ebben az esetben a Bizottság javaslata alapján a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően az egyszerű többséggel meghozott szavazat alapján intézkedő Tanács köteles végleges kiegyenlítő vámot kivetni.
Amennyiben ideiglenes vámot alkalmaznak, az ilyen vám időbeli hatályának lejárta előtt legalább egy hónappal végleges hatályú intézkedés alkalmazásáról szóló javaslatot kell a Tanács elé terjeszteni. A kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások összegét, amelyből a vizsgálatok feltárt eredményei szerint az exportőrök gazdasági előnyt szereznek, és amelyet a rendelet rendelkezései értelmében állapítottak meg, ugyanakkor a kiegyenlíthető támogatások teljes összegénél kisebb összegnek kell lennie abban az esetben, ha az ilyen kisebb összeg elegendő a Közösség érintett gazdasági ágazata számára okozott kár megszüntetéséhez.
A végleges kiegyenlítő intézkedés alkalmazási hatálya a vám kivetésének napjától számított öt év.
Antidömpingvám elleni jogorvoslat
Az elrendelt antidömpingvám ellen három módon lehet jogorvoslattal élni: egyrészt kezdeményezhető különböző formában felülvizsgálat (lejárati felülvizsgálat, időközi felülvizsgálat, gyorsított felülvizsgálat), emellett lehetőség van visszatérítési igény benyújtására, és jogorvoslat kezdeményezhető az Európai Bíróság előtt.