Az elővásárlási jog általános szabályai
A Ptk. 373. §-a tartalmazza az elővásárlási jog szabályait. Elővásárlási jog esetén, ha az eladó el kívánja adni a tulajdonában álló dolgot, az ajánlatot a jogosulttal is közölnie kell, és ha a jogosult ezt elfogadja, a szerződést köteles vele megkötni.
Az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú jognyilatkozattal jogviszonyt létesíthet saját maga és a dolgot eladni szándékozó tulajdonos között. Azaz ha valamilyen – ingó vagy ingatlan – dologra vonatkozóan valakinek elővásárlási joga van (ő az elővásárlási jog jogosultja), akkor egyoldalú nyilatkozattal jogviszonyt létesíthet a dolgot eladni szándékozó tulajdonossal, és az adásvételi szerződésben a vevő helyére lépve megvásárolhatja azt.
Az elővásárlási jog elemei
A fenti definíció kiemelendő elemei az alábbiak:
– a tulajdonos a kapott ajánlatát a szerződés megkötése előtt köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával;
– nem köteles erre a tulajdonos akkor, ha a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt e kötelezettség teljesítése "rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna", például közös tulajdon esetében a tulajdonosok nagy száma, vagy ha a jogosult külföldön tartózkodik, vagy ismeretlen;
– az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal létesít jogviszonyt a másik féllel, a másik féltől (eladótól) függetlenül. Vagyis az eladó felé nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza azt a szándékát, hogy elővásárlási jogával élni kíván, és ez alapján az eladó köteles vele megkötni a szerződést;
– az eladónak szándékában áll a dolgot eladni. A jogosult tehát csak akkor érvényesítheti jogát, ha az eladó a tulajdonában álló dolgot el akarja adni. Ha a jogosult az eladó ilyen irányú szándékától függetlenül is megvásárolhatná a dolgot egyoldalú nyilatkozattal, akkor már nem elővásárlási jogról, hanem vételi jogról (opció) beszélnénk;
– az adásvételi szerződésben az elővásárlási jog jogosultja a vevő helyére lép. A jogosultnak elsőbbségi joga van annak a dolognak a megvételére, amelyre az elővásárlási jogot kikötötték.
Megjegyezzük, hogy az angolszász jogrendszer ismer hasonló tartalmú jogintézményt "preemption rights", valamint "right of first refusal" néven, mely utóbbi nagyon érzékletesen az "első visszautasítás jogát" jelenti.
Elővásárlás mint a rendelkezési jog korlátja
Az elővásárlási jog a tulajdonos rendelkezési jogának korlátozását jelenti, hiszen nem azzal köti meg a szerződést, akivel akarja. Ez például olyan tekintetben lehet hátrányos számára, hogy az általa "választott" vevő kiválasztása során figyelembe veheti annak fizetőképességét, anyagi helyzetét is, míg az elővásárlási joggal rendelkező személy esetében nem. Így merülhet fel némi kockázata a vételár teljesítése során.
Elővásárlási jog alapítása
Elővásárlási jog jogszabályon vagy szerződésen alapulhat. Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket mind a szerződés alapján kikötött, mind a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell.
Jogszabályon alapuló elővásárlási jog
Jogszabály alapján a következő esetekben elővásárlási jog illeti meg például
– a földtulajdonost az épületre, az épülettulajdonost a földre;
– közös tulajdon esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben;
– a gazdasági társaság tagját, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre;
– a nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken.
A fenti, speciális esetekkel írásunk második részében foglalkozunk.
Szerződésen alapuló elővásárlási jog
Elővásárlási jog szerződéssel ingóságra, valamint ingatlanra egyaránt alapítható, az lehet határozott vagy határozatlan időtartamú is, és több jogosultat is megillethet. Érvényesen az elővásárlási jog alapítására vonatkozó szerződés csak írásban köthető függetlenül attól, hogy a szerződés tárgya ingóság vagy ingatlan, azaz az írásba foglalás érvényességi kellék.
A jogosultság kiterjesztése
A tulajdonos (eladó) követelheti az elővásárlási jog gyakorlásának kiterjesztését olyan dologra, amely érdekei sérelme nélkül nem különíthető el az adott dologtól. Azt, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának kiterjesztése nélkül az érdekei sérülnének, az előadónak kell bizonyítania.
Az elővásárlási jog átruházása
A szabályozás szerint az elővásárlási jog átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az örökösökre nem száll át.
Az általános szabályok értelmében – mint az a fentiekből látható – az elővásárlási jog átruházása, engedményezése semmis, azonban törvény ettől eltérően rendelkezhet. A Ptk. is megemlít egy kivételt azzal, hogy kimondja, hogy gazdálkodó szervezet kijelölheti a gyakorlására jogosult személyt.
Az általános szabályok szerint az elővásárlási jog nem örökölhető, azonban törvény ez esetben is tartalmazhat a főszabálytól eltérő előírást. Az elővásárlási jog kötelezettjének (eladó) oldaláról szemlélve az átruházás lehetőségét, kijelenthetjük, hogy az elővásárlási joghoz tartozó eladói/tulajdonosi kötöttség átszáll az örökösre. Azaz hogy ez elővásárlási jog jogosultjának abból ne származzon hátránya, hogy a dolog tulajdonosa meghal, az örökös megörökli a vonatkozó kötelezettségeket is.
Az elővásárlási jog gyakorlására jogosultakkal kapcsolatban felmerülő kérdések
Az elővásárlási jog bárki javára kiköthető. Az elővásárlási jogot az gyakorolhatja, aki javára az fennáll. * Az elővásárlási jog egyik, később tárgyalt speciális esetével kapcsolatban merülhet fel az első kérdés, konkrétan a közös tulajdon esetében. Hogyan gyakorolható ez a jog, mikor a tulajdonostársakat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg, és az eladón kívül több tulajdonos van? A jogosultakat a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg, így a tulajdonostársakat is az eladni kívánt tulajdoni hányad tekintetében az elővásárlási jog egymás között egyenlő arányban illeti meg. Abban az esetben, ha a tulajdonostársak között nem jön létre megegyezés – annak érdekében, hogy az eladó rendelkezési jogának gyakorlását ne akadályozza a megegyezés hiánya -, a következő megoldások kínálkoznak: ha van olyan tulajdonostárs, vagy tulajdonostársak olyan csoportja, aki vagy akik a vételi ajánlatot az egész értékesíteni kívánt tulajdoni hányadra nézve magáévá teszi (teszik), akkor az elővásárlási jog egyedül őt/őket illeti meg. Ha a tulajdonostársak megegyeznek abban, hogy együttesen gyakorolják az elővásárlási jogot, a valamennyiük által megtett elfogadó nyilatkozattal közös tulajdonként szerzik meg az eladó tulajdonostárs hányadrészét, mégpedig egymás között olyan arányban, amilyen arányt a meglévő tulajdonihányad-részeik képviselnek. Nincs akadálya annak sem, hogy a tulajdonostársak az együttes vételi jog gyakorlásánál ettől az aránytól közös egyetértéssel eltérjenek. Ha több tulajdonostárs is hajlandó egyedül megvenni az egész tulajdoni illetőséget, akkor közülük a tulajdonos választ, hogy végül kinek értékesíti. * Előtérbe kerülnek a családjogi szempontok és szabályok is akkor, ha a tulajdonosnak házastársa van, azaz a közös vagyon védelmének elve, valamint az a szabály, hogy házastársak a szerzett vagyontárgyak esetében már eleve tulajdonostársak. A tulajdonostárs és a vele együtt élő nem tulajdonos házastársa az elővásárlási jogot együttesen gyakorolják. Az egyéb hozzátartozókra a fenti állítás nem vonatkozik, mert közöttük a vagyoni egység kevésbé szoros, mint a házastársak között. * Kiskorú személyt is megilletheti az elővásárlási jog. Ebben az esetben kérdésként merülhet fel, hogy szükséges-e gyámhatósági hozzájárulás ahhoz, hogy a kiskorú elővásárlási jogát ne gyakorolja. Mivel az elővásárlási jog nem gyakorlásakor nincsen szó ellenérték nélküli jogról való lemondásról, így a gyámhatósági hozzájárulás nem szükséges a fenti esetben. * Az elővásárlási jog oszthatatlan. Ha az több személyt közösen illet meg, ők csak együtt gyakorolhatják ezt a jogukat. Ha a jogosultak közül valaki nem kívánja gyakorolni jogát, vagy azt már elvesztette, a többi jogosult a jogot teljes egészében gyakorolhatja. * Ki kell térni végül az ún. "közös udvar" helyzetére. Annak ugyanis önálló jogi léte nincsen, csak a használata tartozik azokhoz az épületekhez, amelyeknek rendeltetésszerű használatát biztosítja a léte. Mivel a közös udvar nem válaszható el az épületektől, ezért önálló értékesítésére nincs lehetőség, így az elővásárlási jog gyakorlása sem lehetséges. Más kérdés, hogy ha a közös udvarhoz tartozó épület van közös tulajdonban, mert akkor már – az épület vonatkozásában – az elővásárlási jogot gyakorolni lehet.
Az eladó közlési kötelezettsége, a kötelezettség gyakorlásának szabályai
Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
Hogy az elővásárlási jog jogosultja a jogát ténylegesen gyakorolni tudja, a törvény kötelezettségeket állapít meg az elővásárlással érintett dolog tulajdonosa részére a dolog értékesítése során. Ez a kötelezettség abban áll, hogy ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, akkor a harmadik személytől – mint lehetséges vevőtől – érkezett vételi ajánlatot közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjával, még a szerződés megkötése előtt. A kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletes rendelkezéseket a következőkben foglaljuk össze.
Tulajdonostárs általi értékesítés
Közös tulajdon esetén, ha valamelyik tulajdonostárs kívánja eladni tulajdoni hányadát, akkor az eladó tulajdonostársnak a kívülálló (nem tulajdonostárs) személytől érkező vételi ajánlatot minden tulajdonostárssal közölni kell. A közléskor figyelemmel kell lenni az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzőkre, vagyis azokra, akik ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szereznek tulajdonjogot (például elbirtoklás, öröklés, ráépítés stb. útján), ugyanis az elővásárlási jog esetében a törvény nem tesz különbséget az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett és be nem jegyzett tulajdonosok között. Így az eladó tulajdonostárs kötelezettsége az, hogy amennyiben tudomása van róluk, úgy az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzőkkel is közölje a kapott vételi ajánlatot. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elvéből következik azonban, hogy a vételi ajánlatnak az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett résztulajdonosokkal való közlés elmulasztásából eredő jogkövetkezmények a jóhiszeműen tulajdont szerző vevővel szemben nem alkalmazhatóak.
Az eladó tulajdonostárs köteles a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmükkel csak széljegyre bejegyzett, leendő tulajdonosokkal is közölni a kapott vételi ajánlatot. A közlés kötelezettsége azonban nem minden ajánlatra, csak arra terjed ki, amelyet az eladó elfogadott. Ha a tulajdonostársakkal közölt vételi ajánlat alapján a szerződés mégsem jött létre, de később – akár azonos, akár a vevőre nézve terhesebb tartalommal – ismét megállapodnak, az újabb ajánlatot a tulajdonostársakkal közölni kell.
Mentesülés a közlési kötelezettség teljesítése alól
A tulajdonosnak nem kötelessége közölni a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal abban az esetben, ha a kötelezettség teljesítése rendkívüli nehézséggel, vagy számottevő késedelemmel járna - például a jogosult tartózkodási helyére, vagy a tulajdonostársak nagy számára tekintettel. Azonban nem lehet visszaélni ezekkel az "engedményekkel", mert a sok tulajdonostárs közül azokat, akiknek értesítése nem ütközik nehézségbe - különösen a nagyobb tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosok esetében -, tájékoztatni kell az ajánlatról.
Ha az elővásárlási jog jogosultja korábban már hozzájárult ahhoz, hogy a dolog más részére kerüljön értékesítésre, vagyis az elővásárlási jogáról lemondott, akkor az eladó nem köteles közölni vele a kapott vételi ajánlatot.
A közlés terjedelme
Az elővásárlási jog jogosultjának joga van arra, hogy a vételi ajánlat összes feltételének ismeretében tegye meg nyilatkozatát a vételi ajánlat elfogadásáról. Így teljes egészében kell közölni vele a vételi ajánlatot, amibe az is beletartozik, hogy jogosult megismerheti a vételi ajánlatot adó nevét is.
A közlés módja
Ingó dolog esetében a közlés történhet szóban és írásban egyaránt, tekintettel arra, hogy maga az ingó adásvétel sincsen alakszerűséghez kötve. Ingatlan esetében viszont a vételi ajánlatot írásban kell közölni az elővásárlásra jogosulttal, tekintettel szintén az ingatlan-adásvételi szerződés alaki követelményeire.
Az ajánlat a tulajdonostárs irányába akkor minősül közöltnek, amikor a szóbeli tájékoztatás alapján arról tudomást szerzett, az írásban vagy távirat útján történő közlés esetén pedig akkor, amikor az hozzá megérkezett.
Közlésre kötelezett
A kapott vételi ajánlatot mindenképpen az eladónak kötelezettsége közölni az elővásárlásra jogosulttal, mert ha az ajánlattevő (aki nincs jogviszonyban a jogosulttal) közli az ajánlatot, az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata nem hozhatja létre az adásvételi szerződést. Egy esetben közölheti az ajánlattevő az ajánlatot, akkor, ha az eladó meghatalmazása alapján jár el. Ingatlan esetében csak a tulajdonos, vagy az írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselő tehet érvényesen ajánlatot.
Konkuráló elővásárlási jogok sorrendje
A vonatkozó rendelkezés szerint a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot. * Abban az esetben, ha egy dologra vonatkozóan szerződés és jogszabály alapján is áll fenn elővásárlási jog, a törvény rendelkezése szerint a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapulót. Előfordulhat azonban, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jogok "ütköznek", azaz egy dologra több jogszabály alapján több személynek is elővásárlási joga van. Ebben az esetben gazdaságpolitikai indokok állnak annak hátterében, hogy melyik elővásárlási jog érvényesüljön. A külön jogszabályban más részére biztosított elővásárlási jog például megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
Előszerződés közlése
Ha az előszerződést közlik az elővásárlásra jogosulttal, ez az ajánlat közlésével esik egy megítélés alá akkor, ha az adásvételi szerződés az előszerződésben foglalt tartalommal jön létre. A gyakorlatban ez általában úgy működik a legegyszerűbb módon, hogy a tulajdonos és az ajánlattevő megkötik a szerződést, azzal, hogy a szerződés hatálya a felek között az elővásárlási jog gyakorlásától függően áll be. Így nincs meg annak az esélye, hogy a szerződést végül más tartalommal kössék meg, és a kommunikáció is a lehető leggyorsabban zajlik.
A szerződés létrejötte elővásárlási jog alapján
Ha az elővásárlásra jogosult személy a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatával az ajánlat tartalmát magáévá teszi, akkor közöttük az elővásárlási jog gyakorlása útján létrejön az adásvételi szerződés. A jogosult az ajánlat elfogadását nem kötheti feltételekhez.
Alakiságok
Az elfogadó nyilatkozat alakszerűsége vonatkozásában a szabály azonos, mint a vételi ajánlatnak az elővásárlásra jogosulttal való közlésénél, azaz: ingó dologra vonatkozóan szóban lehet közölni az elfogadó nyilatkozatot, ingatlan esetében azonban csak akkor jön létre érvényesen az adásvételi szerződés, ha az elfogadó nyilatkozatot írásban közli a jogosult az eladóval.
Kedvezmények kérdése
Az elővásárlásra jogosult bizonyos kedvezményekre nem tarthat igényt, ami pedig az ajánlattevőt megillette volna, ha vele köti meg a szerződést a tulajdonos. Nem tarthat igényt fizetési kedvezményre az eladó részéről például, mert az eladó nem kötelezhető arra, hogy ugyanolyan fokú méltányosságot gyakoroljon az elővásárlásra jogosulttal szemben is, mint amilyet az ajánlattevővel szemben gyakorolt volna.
A tulajdonos mentesülése
Ha az elővásárlásra jogosult, miután teljes terjedelmében megismerte a vételi ajánlatot, és azt teljes terjedelmében nem fogadja el (például az ajánlattevő által vállalt készpénzfizetés helyett részletfizetést kérne), akkor az eladó szabadul az elővásárlási jog létéből fakadó kötelezettsége alól. Szabadul a tulajdonos akkor is, ha
– az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlat elfogadására az általában megszabott határidő alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot arra, hogy a harmadik személy által adott vételi ajánlatot teljes egészében magáévá teszi, vagy
– egyáltalán nem nyilatkozik, vagy
– úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni elővásárlási jogával.
A fentiekhez kapcsolódó fontos szabály, miszerint az elfogadó nyilatkozat megtételére vonatkozó határidőt úgy kell megszabni, hogy a felek tárgyalásaiban részt nem vevő, sajátos helyzetben levő elővásárlásra jogosultnak megfelelő tartamú ideje legyen dönteni, vagyis a körülmények által indokolt határidőt köteles szabni neki a tulajdonos. E követelménynek az olyan határidő felel meg, "amely alatt a nyilatkozat összes körülményére tekintettel, főként a szerződéses feltételek teljesítésének megfontolása mellett a válaszadás általában elvárható."
Az elővásárlási jog gyakorlásának korlátjai
Előfordulhat, hogy a kikötött elővásárlási jogot a jogosult bizonyos helyzetekben nem gyakorolhatja. Ezeket az eseteket a következőkben foglaljuk össze.
Lemondás az elővásárlási jogról
A lemondás – az elővásárlási jog alapításával szemben – nincs alakszerűséghez kötve, azaz történhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással, de abban a lemondásra utaló szándéknak egyértelműen kifejezésre kell jutnia. * Lemondásnak minősül az is, ha az elővásárlási jog jogosultja a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt nem tesz olyan nyilatkozatot, mellyel a részére megküldött szerződés tartalmát magáévá teszi. A tulajdonos ilyenkor a dolgot az ajánlatnak megfelelően, vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. * Nem adhatja el a tulajdonos a dolgot rá nézve kedvezőtlenebb feltételekkel (olcsóbban), mint amilyenről az elővásárlási jog jogosultjának tudomása volt. Ezzel megelőzhető az elővásárlási jog jogosultjának kijátszása, megtévesztése. Ha az adásvételi szerződés feltételei időközben úgy módosulnak, hogy feltételei az eladóra nézve kedvezőtlenebbé (és a jogosult számára kedvezőbbé) válnak, akkor azt újból közölni kell a jogosulttal, aki újból nyilatkozhat arról, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával.
Eladás kényszer hatására
Abban az esetben, ha a dolgot végrehajtás keretében, árverés útján értékesítik, akkor az elidegenítés a végrehajtást kérő kezdeményezésére, az ő érdekében történik, egyben a tulajdonos akaratától függetlenül. Itt tehát a tulajdonos nem minősül eladónak, következésképpen az elővásárlási jog nem gyakorolható, és a tulajdonostársakat sem illeti meg elővásárlási jog. Amennyiben az eladás a közös tulajdon megszüntetéséhez kapcsolódó értékesítés során történik, akkor viszont – annak ellenére, hogy ez a szituáció is kényszerből történő eladásnak minősül – a tulajdonostársak törvényben megállapított elővásárlási jogukat gyakorolhatják a harmadik személy vevővel szemben.
Átruházás tartási szerződéssel
Ha tartási szerződéssel ruházzák át a dolog tulajdonjogát, akkor – a tartási szerződés bizalmi jellegéből következően – nem gyakorolható az elővásárlási jog, és annak gyakorlása a tulajdonostársakat sem illeti meg, tekintettel egyrészt arra, hogy az eladó – ez esetben átruházó - számára a tartási szerződés tartalmában foglaltak alapján nem mindegy, hogy kivel köt szerződést, valamint arra is, hogy ez a jogviszony hosszú távú, szoros kapcsolatot hoz létre a felek között, nem úgy, mint például az adásvétel.
Az elővásárlási jog megsértése
Abban az esetben, ha az eladó kötelezettsége ellenére nem közli a kapott vételi ajánlatot az elővásárlási jog jogosultjával, és az ő tájékoztatása és nyilatkozatának bevárása nélkül köti meg a szerződést az ajánlattevővel, a jogsértésre hivatkozással a jogosult keresetében annak megállapítását kérheti, hogy vele szemben a szerződés hatálytalan. Ebben az esetben a jogosult köteles a keresettel egyidejűleg a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tenni, amelynek komolyságát és a tényleges teljesítőképességet a bíróság ellenőrzi. * Az elfogadó nyilatkozat prezentálásával az adásvételi szerződés létrejön a jogosult és a tulajdonos között, és a szerződésből származó minden igény érvényesíthető ebben a perben. Így az ellenérdekű fél kérheti, hogy az elővásárlási jog jogosult az ajánlat szerint már esedékes vételárat vagy vételárrészt bírói letétbe helyezze, valamint a jogosult kérheti a már birtokba lépett vevő kötelezését arra, hogy az ingatlant bocsássa az ő birtokába. * Ha a tulajdonos az elővásárlási jog megsértésével adja el harmadik személynek a dolgot, akkor az elővásárlási igényre, mint kötelmi jellegű igényre – jogszabályon alapuló elővásárlási jog esetén is – az elévülés szabályai alkalmazandóak, vagyis az igényt 5 éven belül lehet érvényesíteni.
Az elővásárlási jog speciális szabályai
Elővásárlás az ingatlanjogban
Az ingatlanra kikötött elővásárlási jog jogosultjának a helyzete nem elhanyagolható mértékben függ attól a ténytől, hogy elővásárlási joga be van-e jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, avagy sem. (Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Ha az elővásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.)
A bejegyzés által az elővásárlási jog dologi hatályúvá válik, vagyis mindenkivel szemben hatályos lesz, aki az elővásárlási jog bejegyzését követően az ingatlanon bármiféle jogot szerez. Azt az ingatlanon a bejegyzést követően jogot szerző harmadik személlyel szemben is érvényesíteni lehet. Ha az ingatlanra kikötött elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be, vagy ha az elővásárlási jog ingó dolgon áll fenn, akkor előnyben részesülnek a jóhiszeműen tulajdont szerző, az elővásárlási jog fennállásáról nem tudó vevő érdekei. Az a jóhiszeműen szerző vevő tehát, akinek a tulajdonos úgy adta el a dolgot, hogy nem tájékoztatta az elővásárlási jog fennállásáról, a dolog tulajdonjogát megszerzi, annak ellenére, hogy az elővásárlási jog jogosultja nem tudott élni a dolgon fennálló jogával. Az elővásárlásra jogosult ebben az esetben csak a kára megtérítését követelheti a tulajdonostól. Az elővásárlásra jogosult a rosszhiszemű, vagy az ingyenesen szerző vevőtől azonban visszakövetelheti az elővásárlási jogával érintett dolgot, mert ebben az esetben az elővásárlási jog megsértésével létrejött adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosulttal szemben hatálytalan.
Elővásárlás a föld és az épület tulajdonjogának elkülönülése esetén
A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.
Az épület tulajdonosa és a földrészlet tulajdonosa általában azonos. Ha pedig nem, akkor ezeket az eseteket a törvény úgy szabályozza, hogy az ingatlanok (következő) átruházása során az épület és a föld tulajdonosa lehetőség szerint azonos személy legyen. A föld és az épület tulajdonjogának egyesülése/egyesítése irányába mutat ez a törvényi rendelkezés is, mely tartalmazza a földtulajdonosnak az épületre, az épület tulajdonosának a földre fennálló elővásárlási jogát.
Termőföld, tanya eladása
Termőföld vagy tanya eladása esetére külön elővásárlási jogi sorrendet állapít meg a törvény, annak érdekében, hogy a termőföld olyan tulajdonos kezébe kerüljön, aki a legmegfelelőbb módon fogja folytatni annak művelését, valamint annak érdekében, hogy a birtokpolitikai célkitűzések megvalósulhassanak, a gazdaságos birtokstruktúra és a családi gazdaságok kialakulhassanak.
Ingatlan-végrehajtás
Az ingatlan-végrehajtás során a végrehajtás alá vont ingatlanra az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, ami megteremti annak lehetőségét, hogy az ún. lakásmaffia áldozatává vált tulajdonos ne veszítse el végérvényesen az ingatlantulajdonát. Az áldozattá vált adós így nem kerül az utcára, hanem az árverésen megvásárolt ingatlant az önkormányzat bérlakásként hasznosítja oly módon, hogy az az eredeti tulajdonos használatában marad, megoldva ezzel annak lakhatási problémáját.
Az önkormányzat rendeletet alkot az elővásárlási joggal megszerzett ingatlan hasznosítására.
Elővásárlási sorrend termőföld, tanya eladása esetén
Termőföld, tanya eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: * a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét (ez a jog abban az esetben gyakorolható, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll); * a helyben lakó szomszédot; * a helyben lakót; * a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint (az elővásárlási jogot az állam képviseletében a földalapkezelő szerv gyakorolja). * A fenti második és harmadik pontokban meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő: * a családi gazdálkodó; * nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó; * jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
Közös tulajdonú ingatlan
Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A közös tulajdonban álló házingatlan esetében a tulajdonostársakat a többiektől függetlenül illeti meg a tulajdonihányad-részükkel való rendelkezés joga, azaz a szerződés megkötéséhez nem kell a többi tulajdonostárs beleegyezése. A tulajdonostárs a rendelkezési jogát azonban nem gyakorolhatja szabadon, mert a birtoklás, használat és haszonszedés jogának átengedése során a tulajdonostárs az őt megillető jogokról is csak úgy rendelkezhet, hogy azzal a többiek jogát és a dologhoz fűződő törvényes érdekét ne sértse.
Az elővásárlási jog fennállása mellett a tulajdonostárs szabadon dönt arról, hogy mikor, milyen körben és tartalommal kíván szerződést kötni, de a jog fennállása többletkötelezettséget ró rá, és a jogot szerző fél személyét illetően függő jogi helyzetet teremt. Ha azonban más jogcímen ruházzák át a tulajdonihányad-részt (például ajándékozási, tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel), vagy ha a tulajdonostárs ajándékozással vagy tartással vegyes adásvételi szerződést kíván kötni harmadik személlyel, továbbá ha a szerződést a tulajdonostársak kötik egymással, a többieket nem illeti meg az elővásárlási jog.
Végrehajtási árverés esetében a tulajdonostársak elővásárlási jogukat nem gyakorolhatják.
Külön tulajdonban álló társasházi albetét
A társasházi alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási jog létesíthető. Ennek megfelelően a nem lakás céljára szolgáló helyiségre sincs a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga, ha azt az alapító okirat nem írja elő. Ezt az elővásárlási jogot azonban megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezése.
Bérlő mint elővásárlásra jogosult
Ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre, valamint az állam tulajdonában lévő helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg. Ehhez kapcsolódó szabály, hogy az elővásárlási joggal érintett önkormányzati, illetőleg állami lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság rendelkezésére.
Elővásárlás a társasági jogban
Kft.-üzletrész átruházása
A korlátolt felelősségű társaság üzletrésze a társaság tagjaira – a társaság saját üzletrészét kivéve – szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják, vagy feltételhez köthetik.
Az üzletrész átruházása esetén a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre – ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza – elővásárlási jog illeti meg.
Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap.
Üzletrész-értékesítés végrehajtási eljárásban
A tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél az üzletrészre a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – a bírósági végrehajtási árverésen gyakorolható – elővásárlási jog illeti meg, a társaságot megillető elővásárlási jogot a taggyűlés gyakorolja. Az elővásárlásra jogosultak a jogukat az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával gyakorolhatják.
Üzletrészfelosztás és elővásárlás
Az üzletrészfelosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges, kivéve a házastársi közös vagyon megosztása esetén történő felosztáshoz, azonban ilyenkor a tagokat, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg az üzletrészre.
Részvénytársaságok
Elővásárlási jogot biztosító részvény esetén a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott, adásvétel útján átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg. Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni.
(Az elővásárlási jog gyakorlásának részletes feltételeit az alapszabály állapítja meg.)
Lényeges, hogy a társasági jogban az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.
Elővásárlás a kulturális örökség védelme területén
A régészeti lelőhelyeket és a műemléki értékeket a hatóság javaslatára az illetékes miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza az állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezést, mert ez jogbiztonságot jelent a tulajdonosoknak és a műemlékek ingatlanforgalmában. Az állam elővásárlási jogát a hatóságon keresztül gyakorolja. Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályozást az ingatlan tulajdonosainak gyors változása is indokolja, különös tekintettel a történetileg összetartozó, de az idők folyamán valamilyen oknál fogva széttagolódott ingatlanokra vonatkozóan, amiknek az egyesítése műemlékvédelem-politikai érdek.
Szellemi alkotások védelme
Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja, a szabadalomnak több szabadalmasa van van, saját hányadával bármelyik jogosult, illetve szabadalmastárs rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának és a szabadalmastárs részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
Természetvédelem
Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg. Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében – sorrendben az államot követően – a települési önkormányzatot is megilleti az elővásárlási jog.
Korlátozások
Állami tulajdonban álló védett természeti terület elidegenítése – a miniszter egyetértésével, legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere, vagy törvényben meghatározott más eset kivételével – nem lehetséges, védett természeti érték elidegenítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az természetvédelmi célokat vagy közérdeket szolgál, és az elidegenítéssel a miniszter egyetértett.
Elővásárlási sorrend műemlékek esetén
Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, úgy első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog. Egyházi közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog