Vége a körbetartozásnak?

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 112. számában (2007. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A magyar gazdaság egyik csapdája a körbetartozások rendszere, amely gyakran ellehetetleníti az amúgy életképes vállalkozások működését is. A nyáron olyan törvénymódosításokat fogadtak el, amelyekkel a jelenlegi áldatlan állapotot kívánják mérsékelni.

Július 7-én lépett hatályba a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény, amely változásokat hozott a csőd- és a felszámolási eljárásokban, a közbeszerzéseknél, valamint a Polgári Törvénykönyvben. Az új rendelkezéseket a július 7-ét követően benyújtott felszámolási kérelmekre, továbbá megkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.

Változások a csődtörvényben

A csődeljárás megindítása

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosításai közé tartozik, hogy az adós mindaddig nem nyújthat be csődeljárás iránti újabb kérelmet, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került.

A csődeljárás iránti kérelemhez mellékelni kell a Cstv.-ben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, illetve a közzétételiköltség-térítés befizetését igazoló okiratot. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került.

Fizetési haladék

A csődtárgyaláson az adós a hitelezők egyetértését kéri a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat.

Itt említjük meg, hogy a fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.

A csődeljárás megszüntetése

A bíróság az eljárást akkor is megszünteti, ha a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői követelés kielégítése még nem történt meg.

A felszámolási eljárás megindítása

A hitelező által benyújtott felszámolási kérelemről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8. napon az adós köteles nyilatkozni a bíróságnak arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

A fizetésképtelenség megállapítása

A bíróság az adós fizetésképtelenségét - többek között - akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette.

A bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a felszámolási kérelmet, ha a kérelemnek a bírósághoz érkezése időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg.

Amennyiben a felszólítást postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

Változások az építési szerződések szabályaiban

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása az építési szerződések szabályait érintik. A Ptk. szerint építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős.

A fentiek alkalmazása szempontjából a megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek, vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása áll fenn, illetve amelynek tulajdonosa és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll.

Közbeszerzések

Teljesítésigazolás

Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

Fizetési határidő

Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.

Inkasszó

Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a fizetési határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére.

Alvállalkozók

Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában megjelölt alvállalkozója felé, erről az ajánlatkérőt haladéktalanul köteles tájékoztatni. Amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult az adatoknak az ajánlatkérő felé történő bejelentésére. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik az adatoknak a honlapján - amennyiben rendelkezik honlappal - történő közzétételéről.

Semmisség

Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére eltér.

Beszámítás

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére