Titokvédelem a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 112. számában (2007. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A titkok és egyéb védett adatok védelmének érvényesülése a többi közigazgatási hatósági eljáráshoz hasonlóan a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiban is érzékeny területet képez. Az eljárások során - főként a versenyfelügyeleti eljárásokban - a versenyhatóság adatszolgáltatásra hívja fel az ügyfeleken, bejelentetteken kívül az adott piacon tevékenykedő versenytársakat, vevőket, fogyasztókat, beszállítókat és az érintett iparági, szakmai szövetségeket. A Gazdasági Versenyhivatal által kért információk gyakran az üzleti titokkörbe tartoznak, amelyek szolgáltatását az érintett ügyfelek a titokvédelmi körre hivatkozással nem tagadhatják meg. Más a helyzet a hivatásbeli titokkörbe tartozó - elsősorban az ügyvédi titok a releváns - információk, adatok tekintetében, mert a vonatkozó speciális szabályozás értelmében az ügyfelek védelemhez való jogának gyakorlása érdekében bizonyos mértékben megtagadható a válaszadás. A jelen cikk célja, hogy bemutassa a Gazdasági Versenyhivatal különböző típusú eljárásaiban érvényesülő titokvédelmi szabályozást az érintettek jogaira és kötelezettségeire koncentrálva.

Az összeállításunkkal érintett körben talán a legfontosabb ügyféli kötelezettség, hogy az üzleti titokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogra hivatkozással nem tagadható meg a válaszadás, mivel a versenyhatóság a hatályos törvények értelmében jogosult ezen iratok, információk, adatok megismerésére és kezelésére, amennyiben ezen adatok az érdemi döntéséhez és a tényállás feltárásához szükségesek.

Mielőtt rátérnénk a titkok kezelésének ismertetésére, szükségesnek tartjuk annak tisztázását, hogy érdemben egyáltalán milyen fajta titkok és védett adatok kerülhetnek a versenyhatóság látókörébe.

Titokkörök

A versenyhatóság által folytatott eljárásokban elviekben nem kizárt minden létező titokfajta előfordulása, felmerülhet az állami vagy szolgálati titkot, banktitkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, levéltitkot, üzleti és hivatásbeli titkokat stb. tartalmazó iratok, információk, adatok megismerésének szükségessége, lehetősége. Részletesebben foglalkozunk az üzleti titokra és a hivatásbeli titkokra vonatkozó szabályozással, tekintettel arra, hogy ezek előfordulása a leggyakoribb, és a legtöbb vitát váltja ki az eljárások során az adatszolgáltatásra kötelezettek és a hatóság között. Ezt követően röviden kitérünk az állami és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó speciális törvényi szabályozásra is.

Üzleti titok

A magántitkok kategóriáján belül a versenyhatóság eljárásaiban leggyakoribb az üzleti titok előfordulása. A Gazdasági Versenyhivatal e titokkör meghatározása során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 4. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében foglalt meghatározást követi, amely szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Üzleti titok versenyhatósági eljárásban

A gyakorlatban a versenyhatóság eljárásaiban üzleti titoknak minősülhetnek például egy vállalkozás vevőinek listája, az általuk vásárolt termékek mennyiségi és értékben kifejezett adatai, a különböző szempontok szerint osztott árbevételi adatok, egy kampány reklámköltségére vonatkozó adatok stb. Nem sorolhatók azonban e körbe az olyan adatok, amelyek már nyilvánosságra kerültek, vagy jellegüknél fogva a nyilvánosság számára megismerhetők, például a vállalkozások évenkénti eredménykimutatásában szereplő nettó árbevételi adatok, a vállalkozások törvényes képviselőinek személye, székhelye, egy adott vállalkozás termékeinek és azok fogyasztói árainak felsorolása stb.

Ügyvédi titok

A Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során a hivatásbeli titkok közül a leggyakrabban az ügyvédi titkok kezelése okoz problémát, erre tekintettel a Tpvt. 2005. november 1-jétől hatályos módosítása külön jogszabályhelyet szentelt e kérdéskör rendezésének.

A Gazdasági Versenyhivatalhoz érkező bejelentések és panaszok előzetes vizsgálata során ennek a jogintézménynek nincs relevanciája, tekintettel arra, hogy ezen eljárások nem részei a versenyfelügyeleti eljárásnak, így az ügyvéd sem jelenik meg az ügyfél jogi képviselőjeként, hiszen a bejelentéses, panaszos eljárásban a bejelentett vagy bepanaszolt vállalkozás nem élvez ügyféli jogállást. A bejelentés és a panasz előzetes vizsgálata során a versenyhatóság vizsgálóinak nincs lehetőségük bizonyítási eljárás lefolytatására, az e körben lezajló információ- és adatkérések célja pusztán annak megállapítása, hogy a Hivatal indítson-e versenyfelügyeleti eljárást valamely hatáskörébe tartozó valószínűsíthető jogsértés (például gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, versenykorlátozó megállapodás stb.) kivizsgálására.

A titoktartási kötelezettség tartalma, kezelése

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 8. §-a értelmében az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó.

Ügyvédi titok a versenyfelügyleti eljárásban

A versenyfelügyeleti eljárás során az ügyfél jogi képviselőjét, a meghatalmazott ügyvédet nem hallgathatja meg tanúként a versenyhatóság vizsgálója vagy az eljáró versenytanács a hivatásbeli titok körébe tartozó információk tekintetében. E logika mentén haladva az is kézenfekvő, hogy a kartellvizsgálatokból ismert rajtaütés sem tartható kifejezetten az ügyvédi irodában az esetleges bizonyítékok fellelése céljából. Más megítélés tartozik az az eset, amikor az ügyvéd által készített dokumentum, irat nem az ügyvédi irodában, hanem az ügyfél rendelkezése alatt álló helyiségben található. Az ún. "legal privilege" jogintézménye védelemben részesíti az ügyvéd és az ügyfele között keletkezett kommunikációt, amely az ügyfél védekezési jogának gyakorlása keretében született.

A Tpvt. 2005. november 1-jétől hatályos 65/B. § (1) bekezdése a jogintézményt pontosan a következőképpen szabályozza: "Az olyan irat, amely az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kitűnik, a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhető. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat."

Államtitok, szolgálati titok

Ritkán, de a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során is előfordulhat, hogy valamely információ vagy adat állam-, illetve szolgálati titkot képez. Az államtitokká vagy szolgálati titokká minősített adat kizárólag törvény alapján vagy betekintési engedély birtokában ismerhető meg. Tekintettel arra, hogy a minősítést annak a szervnek a vezetője kezdeményezi, akinek a feladata végrehajtása során az érintett adat keletkezett, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is élhet ezzel a jogosultsággal.

Az államtitok meghatározása

E tekintetben az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1995. évi LXV. törvény rendelkezései az irányadók, a jogszabályon belül a 3. § (1) bekezdése rendelkezik az államtitok meghatározásáról. Az államtitok a törvény melléklete értelmében e titokkörbe sorolt adatokat jelent, amelyek tekintetében minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

A szolgálati titok

A törvény 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a szolgálati titok a minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele, sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti.

Az adatszolgáltatás megtagadhatósága

Az állam- és a szolgálati titok köre olyan szempontból bír kiemelt jelentőséggel a versenyfelügyeleti eljárások során, hogy e titokkörökre hivatkozással még az ügyfél is jogosult a Gazdasági Versenyhivatal által kért jogszabályon alapuló adatszolgáltatás megtagadására abban az esetben, ha nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettség alól. Az adatszolgáltatás megtagadása az ügyfél esetében kizárólag az állam- és szolgálati titokkörök esetében lehetséges, az üzleti titok és a személyes adatok védelme nem teszi lehetővé a hatóság megkeresése alól történő kibúvót.

Kérelem üzleti titokként való kezelés iránt

A Tpvt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői (megkérdezett piaci szereplők) az üzleti titok védelmére hivatkozással kérhetik az iratokba való betekintés, valamint az iratokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. Amennyiben az eljárás során a vizsgálatot végző vizsgáló vagy az ügy érdemében döntéshozatalra jogosult, eljáró versenytanács nem adna helyt az ügyfelek vagy az eljárás egyéb résztvevői által előterjesztett üzleti titokként történő kezelésre irányuló kérelemnek, az elutasító végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye. * Valamely információ, megoldás vagy adat üzleti titokként történő kezelése iránti kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács jogosult az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat elkészítésére kötelezni, amely nem tartalmaz üzleti titkot. * Az üzleti titkot nem tartalmazó iratváltozás elkészítésére való kötelezés oka, hogy az ügyfelet az eljárás során védekezési jogának gyakorlása keretében megilleti az iratbetekintés joga, vagyis a más piaci szereplők által szolgáltatott iratokból jogosult megismerni azon információkat, adatokat, amelyek nem állnak titokvédelem alatt. * Amennyiben az üzleti titkot tartalmazó iratot benyújtó érintett a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására nem készíti el az üzleti titkot nem tartalmazó iratváltozatot, vele szemben helye van eljárási bírság kiszabásának a Tpvt. 61. §-a alapján, amelynek összege vállalkozások esetében akár az előző évi nettó árbevételük egy százalékát is elérheti.

Tanúzási akadályok

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) - amely a Tpvt. vonatkozó rendelkezései mellett tartalmazza a versenyhatóság által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások során irányadó eljárásjogi szabályokat - 53. §-ának (3) bekezdése abszolút tanúzási akadályként tartalmazza, hogy védett adatnak és hivatásbeli titoknak minősülő tényről nem hallgatható meg az a természetes személy, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől.

A vallomástétel megtagadhatóságának indoka

Következésképpen a jelenlegi eljárásjogi rendelkezések értelmében amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálója tanúként idézi be valamely vállalkozás törvényes képviselőnek nem minősülő alkalmazottját, az érintettnek jogában áll megtagadni a vallomástételt a vállalkozás üzleti titkai tekintetében arra hivatkozással, hogy a munkáltatója nem mentette fel a titoktartás alól. Amennyiben a meghallgatott személy a vállalkozásnak az a törvényes képviselője, aki egyben jogosult az üzleti titok megtartása alól felmentést adni, ezen a jogcímen nem tagadhatja meg a vallomástételt, hiszen az ügyfél képviselőjére ez a relatív tanúzási akadály nem vonatkozik.

Ügyvéd meghallgatása tanúként

Amennyiben a versenyhatóság az ügyfél ügyvédjét vagy korábbi ügyvédjét kívánja tanúként beidézni, azzal kell szembesülnie, hogy az ügyvéd nem tehet vallomást a tudomására jutott ügyvédi titkot képező információkról, adatokról, még abban az esetben sem, ha a vallomástételkor már nem az idézett ügyvéd látja el az ügyfél jogi képviseletét.

A "legal privilege" a gyakorlatban

A jogintézmény a közösségi jogban sem ismeretlen, az Európai Közösségek Bírósága már több ítéletében kimondta, hogy a "legal privilege" az ügyvéd és ügyfele közötti azon iratváltásra vonatkozik, amely az ügyfél védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében keletkezett (például C-46/87 Hoechst és T-348/94. Enzo Espanola ítéletek). * Sem a közösségi, sem a magyar versenyjog nem terjeszti ki automatikusan a "legal privilege" jogintézmény biztosította védelmet valamely ügyvéd iroda fejlécével ellátott iratokra, hiszen ez lehetőséget adna a vállalkozásoknak arra, hogy ügyvédi fejléces papírokon valósítsanak meg versenyjogsértést, amely egyértelműen a védekezési joggal való visszaélést jelentené. Éppen ezért a közösségi és a hazai versenyjogi gyakorlat úgy értelmezi a "legal privilege" jogintézményét, hogy az érintett iratnak az adott eljárás tárgyával összefüggésben kell keletkeznie, ugyanis a védekezési jog a megindított eljáráshoz kötődik. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az eljárás megindítása előtt keletkezett ügyvéd-ügyfél kommunikáció nem részesülhet ilyen típusú védelemben, ugyanis a versenyjogi gyakorlat a védekezési jog körében értelmezi az olyan iratot is, amelyben az ügyvéd egy már elkövetett jogsértéssel kapcsolatban ad jogi tanácsot az ügyfelének, vagy nyújt felvilágosítást a magatartás jogkövetkezményei tekintetében. * A versenyjogi gyakorlat szerint nem részesülhet védelemben az olyan ügyvéd-ügyfél kommunikáció, amely a versenyjogsértés elkövetésének előkészületi, szervezési cselekményeit tartalmazza, hiszen az elkövetéshez nyújtott ügyvédi segédlet és a védekezéshez történő ügyvédi segítségnyújtás közé nem tehető egyenlőségjel. * Ugyanígy nem lehet e védelem tárgya a vállalkozás jogtanácsosa és az ügyfél közötti kommunikációt tartalmazó irat, hiszen a jogtanácsos munkaviszonyban áll az ügyféllel, ügyvédi státussal nem rendelkezik. Ezzel szemben az olyan védekezési jog gyakorlása keretében keletkezett ügyvéd-ügyfél kommunikáció, amely olyan ügyvédhez köthető, aki állandó megbízás keretében látja el az ügyfél jogi képviseletét, védelmet élvez. * A "legal privilege" biztosította védelem az egyes iratok tekintetében azonban nem minden esetben egyértelmű. Önmagában az ügyvédi fejléc ugyanis nem teszi a versenyhatóság számára megismerhetetlenné az iratot, a Tpvt. értelmében a védelem csak akkor érvényesülhet, ha a "legal privilege" jelleg az érintett iratból közvetlenül kitűnik. Ez a törvényi megfogalmazás konkrétan arra vonatkozik, hogy az iratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az az ügyvéd-ügyfél kommunikáció megtestesítője, valamint az a védekezési jog gyakorlása érdekében, keretében jött létre. * Nem ritka, hogy a rajtaütések során, amikor a versenyhatóság vagy az Európai Bizottság vizsgálói valamely vállalkozás székhelyén, telephelyén tartanak helyszíni kutatást annak érdekében, hogy a feltételezett versenyjogsértés bizonyítékaihoz hozzájussanak, előfordulhat, hogy valamely irat védett státusa tekintetében nézetkülönbség alakul ki a vállalkozás (és ügyvédje), valamint a vizsgáló között. Amennyiben az ügyfél vagy jogi képviselője ragaszkodik ahhoz, hogy a vizsgáló nem pillanthat be egy iratba, mert az a védelemhez való jog keretében keletkezett, a vizsgáló - a védett jog megsértése nélkül - jogosult rápillantani az iratra annak érdekében, hogy ne lehessen olyan dokumentumokat kivonni a vizsgálati cselekmény alól, amely például nem is az ügyvéd-ügyfél védekezési kommunikáció része, hanem például egy vállalkozások közötti kartellmegállapodás. * Ezt követően, ha a vizsgáló az érintett személy nyilatkozatával ellentétben úgy látja, hogy az irat nem vonható a "legal privilege" védelme alá, olyan tárolóeszközben helyezi el az iratot, amely kizárja annak megismerhetőségét. A tárolóeszköz lezárását az érintett és a vizsgáló aláírásával hitelesíti oly módon, hogy annak felnyitása a hitelesítés sérelme nélkül ne történhessen meg. A tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal juttatja el a Fővárosi Bíróságra, amely az ügyfél meghallgatását követően nemperes eljárásban 8 napon belül dönt az irat védett státusáról. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat védelmet élvez, azt az ügyfélnek visszaadja, ellenkező esetben az iratot a versenyhatóság számára kiadja. * A modern technikai vívmányoknak köszönhetően a "legal privilege" által védett iratok nemcsak papírformátumban jelenhetnek meg, hanem elektronikus formát is ölthetnek (például e-mail, CD-lemez stb.). A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 65. § (5) bekezdése értelmében a hivatalból folytatott eljárásban jogosult az adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az adathordozón a jogsértéshez kapcsolódó adatok találhatók. Amennyiben az adathordozóról készült fizikai tükörmásolat tartalmazza az ügyvéd és ügyfele közötti védett kommunikációt, ezt szét kell választani a versenyhatóság által megismerhető és felhasználható információktól, adatoktól.

Személyes adatok védelme

A Ket. 5. §-ának (4) bekezdése értelmében a versenyhatóság a védett titkok megőrzése mellett a személyes adatok védelméről is köteles gondoskodni. A Tpvt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a Hivatal jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőinek személyes adatait, illetve az ilyen adatokat tartalmazó nyilvántartást lefoglalhatja. Garanciális szabálya a Tpvt.-nek, hogy a személyes adatok megismerésére a Gazdasági Versenyhivatal kizárólag a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben jogosult, következésképpen az eljárás tárgyához nem kapcsolódó személyes adatokat az érintett bizonyítási eszköz tekintetében el kell különíteni.

Adatvédelem a versenyhivatali eljárásban

Az a tény, hogy a Gazdasági Versenyhivatal jogosult megismerni és kezelni a személyes adatokat, nem jelenti egyben azt, hogy ezen adatokat az arra jogosulatlanok előtt felfedné. A személyes adatok védelme az eljárás során technikailag úgy valósul meg, hogy az iratbetekintések során az aktában elkülönítik a védett adatokat, illetőleg a versenyhatóság döntéseit anonimizált formában hozza nyilvánosságra.

Védett titkok kezelése

A Gazdasági Versenyhivatal az eljárások során és azt követően is biztosítja, hogy az ügyfelek és az eljárás egyéb résztvevői által beküldött, védett titkok ne kerüljenek illetéktelenek kezébe. E garanciális kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy az akta kezelése és a nyilvánosságra kerülő döntések szövegezése, valamint a nyilvánosságnak szóló kommunikáció során szigorú szabályoknak és többféle szűrőmechanizmusnak megfelelően jár el.

Titokkezelés az eljárásban

A versenyhatóság a védelmet élvező titkokat mindvégig elkülönítetten kezeli az eljárás során, a titkot tartalmazó iratokat külön-külön, lezárt borítékban tárolja, amelyeket kizárólag az ügy vizsgálatára jogosult vizsgálók és az eljáró versenytanács bontanak fel. Egyébiránt a Hivatal minden dolgozóját szigorú titoktartási szabályok kötik, amelyek megsértése fegyelmi felelősségre vonást vonhat maga után.

Titokvédelem az érdemi döntés után

Az eljáró versenytanács érdemi döntését követően, amennyiben az ügyfél a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezi, az ügy iratait szintén oly módon küldi meg a Gazdasági Versenyhivatal a Fővárosi Bíróságnak, hogy a védett titkokat, adatokat tartalmazó iratokat egyenként (titokbirtokosonként) lezárt borítékban helyezik el az aktában.

A borítékon feltüntetett adattartalom

A borítékon feltüntetett adatok a következők: az ügyszám és az irat alszáma, az irat küldője (a titokbirtokos) és az irat megnevezése és minősítése, például a következő módon: "Vj-1000/2000/45. számú irat, XY Kft. 2000. évi vevőlistája, üzleti tikot tartalmaz, NEM BETEKINTHETŐ!"

A bejelentő és panaszos védelme

A jelen összeállítás tárgyát képező védett titkokon és személyes adatokon kívül a Tpvt. lehetőséget ad arra, hogy a Hivatal ne fedje fel annak személyét, aki bejelentéssel vagy panasszal fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A védelem kiterjed a gazdasági társaságokra és egyéb szervezetekre is. A védelem feltétele, hogy a bejelentő vagy a panaszos kifejezetten ilyen irányú kérelmet terjesszen elő. A Gazdasági Versenyhivatal e tekintetben - az üzleti titkok elfogadhatóságától eltérően - nem rendelkezik mérlegelési lehetőséggel, minden esetben köteles a bejelentő vagy a panaszos személyét titokban tartani. Kilétüket még abban az esetben sem fedheti fel, ha a bejelentés vagy panasz előzetes vizsgálata során birtokába került iratokat átemeli a bejelentés vagy panasz alapján indult versenyfelügyeleti eljárás aktájába, ilyenkor a hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy azokból ne derüljön ki a bejelentő vagy panaszos személye.

A versenyhatóságok levelezésének védettsége

A közösségi jogalapon is megindított versenyfelügyeleti eljárások - az EKSz 81. cikkét sértő versenykorlátozó megállapodás vagy a 82. cikkbe ütköző gazdasági erőfölénnyel való visszaélés - esetén a Gazdasági Versenyhivatalt konzultációs kötelezettség terheli, amely több formát is ölthet. Az eljárás megindításáról értesíti az ún. Európai Verseny Hálózat (European Competition Network, röviden ECN) tagjait, köztük az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságát, majd az eljáró versenytanács a tárgyalás kitűzése előtt megküldi az ügyben született előzetes álláspontját tartalmazó dokumentumot az Európai Bizottságnak és indokolt esetben az érintett tagállam versenyhatóságának. Az eljárás során a Bizottság vagy a többi tagállam versenyhatósága véleményt nyilváníthat az üggyel és a Gazdasági Versenyhivatal álláspontjával kapcsolatban.

Vélemények titkossága

A beérkezett vélemények és versenyhatóságok közötti egyéb kommunikáció tartalmát sem az ügyfél, sem az eljárás egyéb résztvevői nem ismerhetik meg, azok lezárt borítékban, nem betekinthető iratként szerepelnek az aktában.

Kivétel

Kivételt képez az az eset, amikor a versenyhatóságok közötti kommunikáció egy részét a Hivatal a tényállás megállapítása során bizonyítékként felhasználja. Ebben az esetben a bizalmas levelezés bizonyítékként felhasznált részét megismerheti az ügyfél védekezési jogának teljessé tétele érdekében.

Vélemények megismerhetősége a bíróságok által

A Tanács 1/2003/EK rendelete alapján a Bizottság következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy az üggyel kapcsolatban kifejtett véleménye, amelyet a nemzeti versenyhatóság tudomására hozott, még a határozat későbbi bírósági felülvizsgálata során sem válhat nyilvánossá. Következésképpen a Bizottság a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett véleményét még a felülvizsgálat során eljáró bíróságok sem jogosultak megismerni, kizárólag abban a tekintetben hívhatják fel adatszolgáltatásra a Hivatalt, hogy lefolytatta-e a kötelező konzultációt a Bizottsággal, figyelemmel arra, hogy a hatályos szabályozás értelmében a konzultáció a közösségi jogalapon indult ügyek érvényességi kelléke.

Eljárásrend

Amennyiben az eljáró nemzeti bíróság akár a felperes indítványára meg kívánja ismerni a Bizottság üggyel kapcsolatos álláspontját, a Tpvt. 91/H. §-ának (5) bekezdése és a Tanács 1/2003/EK rendelete megadja számára a lehetőséget. Ennek során a következő eljárásrendet kell követnie: a bíróság az 1/2003/EK rendelet alapján megkeresést intézhet az Európai Bizottsághoz tény- vagy jogkérdésben, a megkeresésről végzéssel határoz, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Az Európai Bizottság által a megkeresésre adott válaszban foglalt adat, illetve jogkérdésben kifejtett álláspont a perben bizonyítékként felhasználható. Következésképpen a versenyhatóságok közötti kommunikáció védelme nem gátolja az ügyféli jogok gyakorlását, hiszen a bírósági eljárásban is van mód a Bizottság állásfoglalásának kikérésére, amely a bírósági felülvizsgálat során irányadó szabályozás specialitásaihoz igazodik.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére