Környezetvédelem, ökogazdálkodás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 112. számában (2007. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A Rába habzik, a Tiszában kipusztulnak a halak a ciántól - ezek csak a hatásuk miatt nagy publicitást kiváltó esetek, de mindannyian nap mint nap találkozunk a gazdálkodás környezetromboló hatásaival, jóllehet a környezettudatos gondolkodás eredményeképp ma már számtalan környezetvédelmi előírás kapcsolódik a vállalkozási tevékenységhez. A szabályok azonban csak akkor érnek valamit, ha betartják, betartatják azokat.

Összeállításunkban a cégek környezetvédelmi felelősségére koncentrálva sorra vesszük a főbb előírásokat, különös hangsúlyt fektetve a hatósági ellenőrzésre, illetve a jogsértőkkel szemben alkalmazható szankciókra. A témának különleges aktualitást ad, hogy a meglévő létesítményeknek legkésőbb 2007. október 31-ig teljesíteniük kell az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat.

Felelősségi szabályok

Felelősség a környezetért

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint a környezethasználó büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

A környezethasználó kötelezettségei

Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén azonnal tájékoztatnia kell a környezetvédelmi hatóságot, továbbá meg kell adnia a környezetvédelmi hatóság által, valamint a jogszabályban meghatározott információkat.

Környezetkárosodás bekövetkezése esetén köteles megtenni minden lehetséges intézkedést a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében. E körben haladéktalanul ellenőrzése alá kell vonnia, fel kell tartóztatnia, el kell távolítania, vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását.

Környezetkárosodás bekövetkezésekor helyre kell állítani az eredeti állapotot, vagy a jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot. Vissza kell állítani a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást, vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani.

A környezethasználó helytállni tartozik az általa okozott környezetkárosodásért, és viselnie kell a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket.

A kötelezettségszegés következményei

A fentiekben láttuk, hogy a környezethasználó köteles tartózkodni a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól, valamint abbahagyni az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást. Helytállni tartozik az általa okozott környezetkárosodásért, és viselnie kell a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket. E kötelezettségek megszegése azzal jár, hogy a környezetvédelmi hatóság (illetőleg a más hatóság által engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyező hatóság, valamint a bíróság) - a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően - korlátozza a környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység folytatását, valamint az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja azt.

Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában. Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

Kártalanítás az ingatlantulajdonosnak

Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.

Környezetvédelmi biztosítás, céltartalék

A környezethasználó a törvény szerint külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - ugyancsak külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó elvileg szintén külön kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire. (A vonatkozó kormányrendeletek nem születtek meg.)

Egyetemleges felelősség

Ingatlantulajdonos

A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - egyetemlegesen terheli annak az ingatlannak - a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő - mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját), amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.

Jogutódlás

Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.

Cégtulajdonosok

A gazdasági társaság azon tagjai (részvényesei), valamint vezető tisztségviselői, akik olyan határozatot (intézkedést) hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy annak végrehajtásával a társaság környezetkárosodást okoz, a társaság megszűnése esetén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő, a társaság által nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért. Mentesül a felelősség alól a gazdasági társaság azon tagja (részvényese), illetve vezető tisztségviselője, aki a határozat (intézkedés) meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, illetve az intézkedéssel szemben tiltakozott.

Összeférhetetlenség

A gazdasági társaság azon vezető tisztségviselője, akit a fenti kötelezettség terhel, kötelezettsége teljesítéséig nem lehet olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, mely a tevékenységét környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerinti engedély birtokában végezheti.

Közigazgatási jogi felelősség

Mentesülés

A környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás

- fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, illetve természeti katasztrófa;

- jogerős, kötelezést tartalmazó hatósági vagy bírósági határozat végrehajtásának közvetlen következménye.

Helyreállítási intézkedések

A környezethasználó köteles megtenni a jogszabályban meghatározott, környezetkárosodást megelőző intézkedéseket, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani.

Kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre,

- a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni, illetve ha ez nem vezetett eredményre,

- a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező - erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni.

A környezethasználó kompenzációs helyreállítási intézkedésként köteles megtenni mindazon intézkedéseket a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem, vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

Kötelező információadás

A környezetvédelmi hatóság kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.

Helyreállítás hatósági kötelezés alapján

A környezetvédelmi hatóság

- kötelezi a környezethasználót a jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére;

- megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.

Ha több környezetkárosodás, illetve több környezeti elemet érintő környezetkárosodás egyidejű helyreállítása szükséges, és a helyreállítás egyidejű megvalósítására nincs lehetőség, a környezetvédelmi hatóság dönt a környezetkárosodások helyreállításának sorrendjéről. A környezetvédelmi hatóság döntése során figyelembe veszi a környezetkárosodások jellegét, kiterjedését, súlyosságát, a természetes regenerálódás lehetőségét, továbbá a környezetkárosodásoknak az emberi egészségre jelentett kockázatát is.

A környezethasználó a felelősség alóli mentesülés esetében is köteles megtenni a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosodás elhárításához, valamint csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

A munkáltató felelőssége

Ha az alkalmazott a munkaviszonyával, illetve a szövetkezeti tag a tagsági viszonyával összefüggésben okoz környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosodást, akkor a felelősséget a munkáltatóval vagy a szövetkezettel szemben lehet érvényesíteni.

Felelősség a megbízottért

A megbízott által ilyen minőségében okozott környezetveszélyeztetésért vagy környezetkárosodásért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel.

Elidegenítési és terhelési tilalom

Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.

Az ilyen határozat alapján a környezetvédelmi hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett a szükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.

Jelzálog a költségekre

Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlan vagyonára a magyar állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig - a már elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve - elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlan vagyonának értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.

A kincstár törlési engedélye alapján törölni kell a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjogot, ha a környezethasználó a központi költségvetés által finanszírozott összeget a kármentesítések célját szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat részére megtéríti.

A költségigény elévülése

A környezetvédelmi hatóság a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.

Környezetvédelmi megbízott

A kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében - a környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátása érdekében - a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, megbízni. A megbízott jogait és kötelezettségét, illetve feladatainak részletezését írásban (munkaszerződésben, szerződésben) kell rögzíteni. * A megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért. Nem lehet megbízott, akit környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.

Kártérítési felelősség

A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül, és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §-ai) kell alkalmazni.

A hivatkozott szabályok szerint, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Nem kell megtéríteni a kárt akkor, ha a károsult felróható magatartásából származott. A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. A kártérítési követelés három év alatt elévül. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.

Igényérvényesítés a károsult helyett

Ha a károsult nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben a kártérítési igényét - a károsult erre vonatkozó és az elévülési időn belül tett nyilatkozata alapján -, a miniszter a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti.

A jogutód felelőssége

Ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kell alkalmazni, kivéve ha a felek a szerződésben ettől eltérően állapodtak meg.

Felszámolás, végelszámolás

A környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit.

Polgári jogi felelősség a természetvédelemben

Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységekre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.

A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja:

- a tényleges vagyoni kárt,

- az elmaradt hasznot,

- a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget,

- a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve

- a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt.

Károkozás esetén elsősorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is.

A társadalom vagy csoportjainak életkörülményei romlásából fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt az ügyész indíthat keresetet, és a megítélt kártérítést a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat részére kell megfizetni.

Felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény az általános jogi felelősség kapcsán úgy rendelkezik, hogy hulladékkal való környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

Hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítménnyel, illetőleg a lerakott hulladékkal okozott környezetikár-okozás elévülési ideje a létesítmény lezárásától számított 30 év.

Biztosíték és biztosítás

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során a külön kormányrendeletben meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, valamint a hulladékkezelő

- jogszabályban meghatározott biztosíték adására köteles,

- a tevékenységével okozható előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.

Hulladékkezelő létesítmény esetében a biztosítéknak fedeznie kell a létesítmény bezárásakor, illetőleg a tevékenység felhagyásakor szükséges felszámolási költségeket. Hulladéklerakó esetében ennek fedeznie kell a lerakó utógondozásának és legfeljebb harminc évig történő monitorozásának költségeit is.

Hulladékgazdálkodási bírság

Aki tevékenységével vagy mulasztásával

- a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

- a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez,

- a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,

hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki. A bírság kiszabására a környezetvédelmi hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

Környezetvédelmi bírság

Aki jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó -, környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. * A környezetvédelmi bírságot a környezet-igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. * A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Büntetőjogi felelősség

Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén. A jogsértések egy része ugyanis bűncselekményt is megvalósít.

A témánkhoz kapcsolódó bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerint az alábbiak:

- környezetkárosítás,

- természetkárosítás,

- a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése.

Környezetkárosítás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon

- veszélyezteti,

- olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,

- olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. Szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

A cselekmény bűntettnek minősül, ami miatt az első fordulat esetén három évig, a második fordulat megvalósulásakor öt évig, míg a harmadik elkövetési magatartásnál két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.

Ugyanezért a bűncselekményért felel az is, aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza. A cselekmény szintén bűntett, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az elkövetési magatartástól függően egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, illetve két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, avagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A veszélyeztetést megvalósító bűncselekmény elkövetője nem büntetendő, egyebekben pedig az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja.

Természetkárosítás

Természetkárosítás miatt felel, aki

- fokozottan védett élő szervezet egyedét,

- védett élő szervezet egyedeit, feltéve hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

- az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét

jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja. A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugyanígy büntetendő, aki

- az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet vagy annak jelölt területet, vagy

- védett természeti területet, barlangot, élő szervezetek életközösségét vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja.

Élő szervezet egyede:

- az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,

- az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,

- az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető pusztulását okozza.

Ugyanez a büntetés jár akkor is, ha a természetkárosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

Aki a fenti természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Természetvédelmi bírság

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával * a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; * a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; * a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; * a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; * a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez, * természetvédelmi bírságot köteles fizetni. * A természetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás, s a természetvédelmi hatóság szabja ki. * Elévülés * A bírság kiszabására a természetvédelmi hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. Az elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. * A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

Bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

- arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,

- engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez.

A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az első fordulat szerinti esetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a másik elkövetési magatartás esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Hulladék mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.

Hulladékkezelési tevékenységnek tekintendő a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba történő behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történő átvitelt -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A környezethasználat hatósági engedélyezése

A környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény szerint a környezethasználat

- környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély,

- az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély,

- környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély,

- egyéb esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködésük esetén szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat

jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható.

A környezetvédelmi hatóság a hatósági határozatairól, illetőleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) szerint a tevékenység megkezdéséhez, ha az

- csak a rendelet 1. számú mellékletében szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

- az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, a környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

- csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

- csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

- a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai

a) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

b) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

alapján egységes környezethasználati engedély szükséges.

A hatósági eljárást az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) folytatja le.

Előzetes vizsgálati eljárás

A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást folytat. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.

Kötelező esetek

A rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében szereplő tevékenységeknél, valamint a 2. számú mellékletben szereplő új tevékenységeknél a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást előzetes vizsgálati eljárás előzi meg. Kivételt képez ez alól, ha a környezethasználó kizárólag a rendelet 2. számú mellékletében vagy a 3. számú melléklet 1-140., 142-144. pontjában szereplő tevékenységeket végez, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

Előzetes vizsgálati dokumentáció

Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalommal elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt.

Kérelem

A kérelmet a melléklettel együtt a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható. A felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentáció további példányainak benyújtását írja elő, amennyiben azt a környezethasználó elektronikus adathordozón nem nyújtotta be.

Határozat

A környezetvédelmi hatóság a határozatot az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelemnek hatósághoz történő megérkezésétől számított 45 napon belül hozza meg. Ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, a határidő 60 nap.

A felügyelőség a határozatában a csak a rendelet 1. számú mellékletében szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. A csak a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 8. számú melléklet figyelembevételével meghatározza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit.

Az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról.

A 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások.

Jelentős környezeti hatás

A 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnél, jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a hatóság megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásáról vagy összekapcsolásáról.

Ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével megállapítja az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit.

Ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hogy a tevékenység mely egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket.

Változások

Ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, a hatóság megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja.

Az engedélyt kizáró okok

Ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merült fel, a hatóság ennek a tényét rögzíti, és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.

Az eljárások összevonhatósága

Az eljárások összevonhatóságának eldöntésénél a felügyelőség figyelembe veszi, hogy az elérhető legjobb technikára vonatkozó információk közül melyek állnak rendelkezésre, valamint a környezethasználó nyilatkozatát.

Tartalmi követelmények meghatározása

A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami ésszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

Határon túlnyúló hatások

Ha a rendelet 3. számú mellékletébe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállama nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni. Ilyenkor az előzetes vizsgálatra vonatkozó eljárást a felügyelőség egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti.

Közlemény

A felügyelőség a határozatról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak annak közterületen és a helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.

A határozat érvényességi ideje

A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalma

Kötelező tartalom a rendelet 1. és 3. melléklete szerinti tevékenységeknél * A rendelet 1. vagy 3. mellékletébe tartozó tevékenységek esetén az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalma a következő: * a) a tervezett tevékenység célja; * b) a tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai, * ba) a tevékenység volumene, * bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása, * bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja, * bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) (felsorolása és helye), * be) kapcsolódó műveletek, * bf) a tervezett technológia, illetve ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását), * bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia, * bh) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is, * bi) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, * bj) a ba)-bi) pont szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani, * bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve - a településrendezési tervben szereplő - tervezett területfelhasználási módokat; * c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természetierőforrás-felhasználási vagy -védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; * d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; * e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; * f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen * fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, * fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni, * fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezetiállapot-változások (hatások) léphetnek fel. * u A dokumentáció tartalma a csak a 2. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén * A csak a 2. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén a dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia: * a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői, * b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket, * c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása, * d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása, * e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése, * f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása, * g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat, * h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása, * i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása. * 3. Az 1-3. mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei * a) az engedélykérő azonosító adatai; * b) azokat az adatokat, amelyek államtitoknak, szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek, azt így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban, és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesítenie, amelyek a tevékenység megítélését lehetővé teszik; * c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell; * d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége; * e) amennyiben a tevékenység az 1. vagy 3. és egyidejűleg a 2. melléklet hatálya alá is tartozik, a környezethasználó nyilatkozata arról, kéri-e összevont eljárás alkalmazását, ha a tevékenység az előzetes vizsgálatban környezetihatásvizsgálat-kötelesnek minősül.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás

A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek

- a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),

- a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre

való hatásainak, továbbá

- az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásoknak

az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki.

A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai

A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai a következők:

A tevékenység jellemzői

A tevékenység jellemzői közé tartozik különösen

- a terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;

- a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagysága;

- a kapacitás vagy más méretjellemző nagysága;

- a telepítés, megvalósítás és a felhagyás során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége;

- a környezetterhelés nagysága, jelentősége;

- a baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;

- a vonzerő más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában.

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei

A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak - az előzetes vizsgálatban elfogadott változat(ok)ra a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben - a következőket kell tartalmaznia: * 1. Az előzmények összefoglalása, különösen * a) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban; * b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete; * c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását - figyelembe véve a környezeti hatásokat - indokolták. * 2. A tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, különösen * a) az előzetes vizsgálati dokumentáció szerinti alapadatok [4. melléklet 1. b) pontja] részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt; * b) az egyes hatótényezők részletezése, * ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése, * bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket érinti; * c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők. * 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása * a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is. * b) A hatásterületek kiterjedését a rendelet 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni. * c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak * ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van; * cb) a környezeti állapot - a tevékenység megvalósításától független - várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik; * cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell * cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását, * ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését. * 4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése * a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével: * aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta, * ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, * ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, * ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, * ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, * af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága, * ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága, * ah) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei; * b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen * ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait, * bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését, * bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét, * bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit; * c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen: * ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek, * cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség- és életmódbeli változások. * 5. Ha a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen * a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját; * b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket; * c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat; * d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait; * e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását; * f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket; * g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat. * 6. Környezetvédelmi intézkedések * a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása; * b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során; * c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően. * 7. Egyéb adatok * a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok; * b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja; * c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek; * d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok. * 8. Közérthető összefoglaló * a) a tevékenység lényegének ismertetése; * b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása; * c) a környezeti hatások becslése, értékelése; * d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások; * e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.

A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége

A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége körébe sorolható különösen

- a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

- az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;

- abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

a) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

b) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,

c) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,

d) sűrűn lakott területek,

e) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

A várható környezeti hatások jellemzői

A várható környezeti hatások jellemzői, különösen

- területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

- országhatáron történő átterjedésük lehetősége;

- összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

- hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

- nagyságuk, erősségük;

- bekövetkezésük valószínűsége;

- tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre, csökkentésükre tehető intézkedéseket);

- a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke.

Kérelem, környezeti hatástanulmány

A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és - az előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített - környezeti hatástanulmánynak a felügyelőséghez való benyújtásával indul. A kérelmet és annak mellékleteit - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A hatásterület kiterjedését a rendelet 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

Határozat

A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és határozattal

- kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt,

- a kérelmet elutasítja,

- végzést hoz, amelyben megállapítja, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek az egységes környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján érvényesítendő feltételek, és szükség esetén, az összekapcsolt eljárás második szakaszához benyújtandó dokumentáció tartalmára és példányszámára vonatkozó rendelkezéseket.

A felügyelőség a határozatában dönt a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.

Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.

A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

- a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapotok elérését;

vagy

- a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

Érvényességi idő

A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

- legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó;

- az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a rendelet 3. számú mellékletének 141. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor

Hatásterület-típusok * A közvetlen hatások területei az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek * a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint * a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. * A közvetett hatások területei a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területeit jelentik azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. * A teljes hatásterület a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. * A hatásterület meghatározásának szempontjai * A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is * a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint * a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítésihely-változatok és a tervezési adatok szerint. * A közvetlen hatások területei azok, ahol * a kibocsátás még észlelhető, és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában, * a környezet közvetlen igénybevételét tervezik. * E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet. * A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni. * A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni. * A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy * a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak, * e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama, * mely területeken összegeződnek különféle hatások.

Változások

Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

Az engedély visszavonása

A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó - az előzetes vizsgálat végén a felügyelőség által kiadott határozat szerint, vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint, valamint a rendelet 8. mellékletének figyelembevételével elkészített - kérelmére indítja meg. A kérelmet - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.

A felügyelőség a rendelet 2. számú mellékletének hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje kilencven nap, amely egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.

A meglévő létesítményeknek legkésőbb 2007. október 31-ig kell az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat teljesíteniük.

Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:

- az engedélykérő azonosító adatai (KÜJ-számmal),

- a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ-számmal és létesítményazonosító számmal),

- a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,

- a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

- az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése,

- a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,

- a létesítmény szennyező forrásai,

- a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,

- a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

- a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése,

- szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás,

- minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére,

- a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések,

- az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,

- biztosítékadási és céltartalékképzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat.

Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az 1999. évi LXXIV. törvény, mellékelni kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.

Az elérhető legjobb technika alkalmazása

A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: * a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről; * a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; * a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; * a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; * a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; * a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. * A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.

Az engedély érvényességi ideje

Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. Ennek a felülvizsgálatnak az ügyintézési határideje a felülvizsgálati dokumentáció felügyelőséghez történő benyújtásától számított hatvan nap.

Ha a felügyelőség megállapítja, hogy

- a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változtatást kíván végrehajtani;

- az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;

- a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli;

- ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,

a környezethasználót környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a rendeletben foglalt jogkövetkezményeket. A felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégzi az egységes környezethasználati engedély szerinti módosítását.

Az engedély módosítása

A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. Ugyanígy járhat el a felügyelőség, ha megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli.

A nyilvánosság bevonása

A nyilvánosság bevonásának szabályait új létesítmények engedélyezésénél és akkor kell alkalmazni, ha a felügyelőség megállapítja, hogy

- a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változtatást kíván végrehajtani;

- a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.

A nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében a környezetvédelmi hatóság köteles közmeghallgatást tartani.

Közérthető összefoglaló

A környezethasználónak ezekben az esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:

- a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;

- a hatásterület bemutatását;

- a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;

- a szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;

- a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;

- a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket;

- a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.

Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is: * kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása, * kevésbé veszélyes anyagok használata, * a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése, * alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben, * a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások, * a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége, * az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai, * az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő, * a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága, * annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék, * annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket, és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását, * a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének az Európai Bizottság által közzétett tapasztalatai.

Próbaüzem

A felügyelőség új létesítményekre, illetve jelentős változtatás esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása a hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet írhat elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezheti. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.

A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

Ellenőrzés

A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. Az ellenőrzésről a felügyelőség jegyzőkönyvet készít.

Adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni.

Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.

A felügyelőség az általa nyilvántartott adatokról megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Az engedély visszavonása

A környezetvédelmi hatóság visszavonja az egységes környezethasználati engedélyt, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

Az eljárások összevonása

Amennyiben az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint erre lehetőség van, a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevontan kell lefolytatni.

Az összevont eljárásban az ügyintézés határideje százhúsz nap. Az eljárást a felügyelőség nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.

Kérelem

Az összevont eljárás a környezethasználó - az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint, illetve a rendelet 6-8. számú mellékletének figyelembevételével elkészített - kérelmének a felügyelőséghez való benyújtásával indul.

A kérelmet és mellékleteit nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható. A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.

A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.

Határozat

A felügyelőség az összes adat ismeretében határoz és

- megadja az egységes környezethasználati engedélyt,

- elutasítja a kérelmet.

Az eljárások összekapcsolása

Ha az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezetihatásvizsgálat- és egységes környezethasználatiengedély-köteles, és a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható össze, két szakaszból álló eljárást (összekapcsolt eljárás) kell lefolytatni.

Az összekapcsolt eljárás időtartama eljárási szakaszonként kilencven nap. Az eljárást a felügyelőség nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.

Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer

A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt. * A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi. * A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásának szabályait a 214/2006. (X. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

Első szakasz

Az összekapcsolt eljárás első szakasza a környezethasználó - az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint, és a rendelet 6. és 7. számú mellékletének figyelembevételével elkészített - kérelmének a felügyelőséghez való benyújtásával indul.

Az összekapcsolt eljárás első szakaszát a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályai szerint kell lefolytatni. Ha a felügyelőség az első szakaszban nem utasítja el a kérelmet, a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve végzésben állapítja meg, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek az egységes környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján érvényesítendő feltételek, és szükség esetén, az eljárás második szakaszához benyújtandó dokumentáció tartalmára és példányszámára vonatkozó rendelkezéseket.

A felügyelőség a végzésben lehetővé teheti, hogy az összekapcsolt eljárás második szakasza előtt a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások és a nem technológiai jellegű építési tevékenységek - egyéb, nem környezetvédelmi típusú, jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában - már megkezdhetőek legyenek, amennyiben biztosítottnak látja, hogy környezetveszélyeztetés lehetősége nem áll fenn, és a környezethasználó közigazgatási szerződésben vállalja, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés sikertelensége esetén a felhagyásról intézkedik. A környezetterhelést, kibocsátásokat befolyásoló technológiák létesítése csak az egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg.

Második szakasz

Az összekapcsolt eljárás második szakasza a végzés szerint és a rendelet 8. számú mellékletének figyelembevételével elkészített dokumentáció benyújtásával indul.

A felügyelőség az eljárást megszünteti, ha a környezethasználó a végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem nyújtja be a végzésben előírt, az eljárás második szakaszának megindításához szükséges dokumentációt. A környezethasználó kérésére indokolt esetben az eljárás további hat hónappal meghosszabbítható.

Környezetvédelmi felülvizsgálat

Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni.

A felülvizsgálat szempontjából:

- tevékenységnek minősül valamely - a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy környezetszennyezéssel járó - művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása;

- érdekelt a fenti tevékenység gyakorlója, vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták vagy folytatják. Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti.

A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti. Kötelező a felülvizsgálat, ha a hatóság környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.

A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha

- környezetkárosítást észlel;

- kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;

- a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat.

A tevékenység korlátozása, felfüggesztése

Ha a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti.

Teljes körű felülvizsgálat

A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie

- az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;

- a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására;

- a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;

- az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;

- a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;

- a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.

A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez nem lehetséges - a környezet-igénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.

A felülvizsgálat elvégzése

A felülvizsgálatot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetőleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti.

Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.

Megismételt felülvizsgálat

A környezetvédelmi hatóság, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat).

A környezetvédelmi hatóság a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni. Az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a környezetvédelmi hatóság által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni.

Működési engedély

A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság

- engedélyezi a tevékenység folytatását (működési engedély);

- az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is;

- korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.

Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

A környezetre veszélyt jelentő, megfelelő kezelés vagy kialakítás hiányában azt szennyező termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból minősíteni kell, és gondoskodni kell a minőség biztosításának feltételeiről. * A környezetre veszélyt jelentő anyagokat, azok esetleges környezetbe kerülésükkor érvényesülő környezeti hatásuk alapján veszélyességi fokozatokba kell sorolni. * A környezetvédelmi követelményeket érvényesíteni kell az anyagok, termékek és technológiák egyéb célú minősítése során is. * A minősített anyag, termék vagy technológia környezeti veszélyeiről és hatásairól, a felszámolás, valamint az elhasználódás utáni kezelés feltételeiről és módjáról a használati utasításban a gyártónak, illetve a forgalmazónak tájékoztatást kell adnia. * A környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre és technológiákra, amelyek a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoznak, környezetkímélő termék vagy technológia megkülönböztető jelzés alkalmazható. * A megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata környezetvédelmi bírságot von maga után.

Környezetvédelmi teljesítményértékelés

Az érdekelt a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet), és - kérelmére - azt a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja.

A felmérés jóváhagyásakor a környezetvédelmi hatóság egyszerűsített határozatot hoz, illetőleg az eljárást tovább folytathatja, a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is;

- korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.

Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés

Az engedélyekben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni.

A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. A bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.

Jelentős változásnak minősül a körülmények, a technológia olyan megváltoztatása, amely valamely környezeti terhelésnek vagy igénybevételnek az engedélyezettnél nagyobb mértékét eredményezi.

Jogkövetkezmények

A rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően

- korlátozhatja,

- felfüggesztheti,

- megtilthatja.

Ha a tevékenységet a kötelezően előírt környezetvédelmi engedély, előzetes vizsgálat lefolytatása, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdték meg, akkor a felügyelőség a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a fenti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Bírság

A fenti jogkövetkezményekkel egyidejűleg a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

Szankciók környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén

Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a tevékenység megtiltása, korlátozása, felfüggesztése jogkövetkezmények alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az említett szankciókat alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

Alapfogalmak

Fogalmak a környezetvédelmi törvényben

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alkalmazásában a következő definíciók adnak eligazítást.

Elérhető legjobb technika

Az elérhető legjobb technika a korszerű technikai színvonalnak és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:

- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;

- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e, és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;

- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.

Elővigyázatosság

Elővigyázatosság a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés.

Eredeti állapot

Eredeti állapot a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be.

Érintett

Érintett azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik.

Érintett önkormányzat

Érintett önkormányzat az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik.

Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

Hatásterület

Hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet.

Helyi környezetvédelmi ügy

Helyi környezetvédelmi ügy minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén.

Helyreállítási intézkedés

A helyreállítási intézkedés olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul.

Igénybevételi határérték

Igénybevételi határérték a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő.

Kibocsátási határérték

Kibocsátási határérték a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő.

Környezet

Környezet a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete.

Környezethasználat

Környezethasználat a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység.

Környezeti elem

Környezeti elem a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.

Környezeti elem által nyújtott szolgáltatás

Környezeti elem által nyújtott szolgáltatás a környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója.

Környezet igénybevétele

A környezet igénybevétele a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata.

Környezet-igénybevettség

Környezet-igénybevettség a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke.

Környezetkárosodás

Környezetkárosodás a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása.

Környezetkárosodást megelőző intézkedés

Környezetkárosodást megelőző intézkedés a környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés.

Környezetkárosítás

Környezetkárosítás az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.

Környezetre gyakorolt hatás

Környezetre gyakorolt hatás a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás.

Környezetszennyezés

Környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

Környezetszennyezettség

Környezetszennyezettség a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota.

Környezetterhelés

Környezetterhelés valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe.

Környezetveszélyeztetés

Környezetveszélyeztetés a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye.

Környezetveszélyeztető magatartás

Környezetveszélyeztető magatartás a környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás.

Környezetvédelem

A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

Leghatékonyabb megoldás

Leghatékonyabb megoldás a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység.

Megelőzés

Megelőzés a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától.

Megelőzési, illetve helyreállítási költség

Megelőzési, illetve helyreállítási költség minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét.

Szennyezettségi határérték

Szennyezettségi határérték a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő.

Természeti erőforrás

Természeti erőforrás a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői.

Fogalmak a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben

Biológiai sokféleség

Biológiai sokféleség az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget, és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét.

Egyed (példány)

Egyed (példány) az élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

Életközösség (társulás)

Életközösség (társulás) az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt.

Élőhely

Élőhely az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul, és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak.

Élő szervezet (élőlény)

Élő szervezet (élőlény): mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai (a továbbiakban együtt: fajok).

Fenntartható használat (hasznosítás)

Fenntartható használat (hasznosítás) a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit.

Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület)

Jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Natúrpark

Natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.

Természetes állapot

Természetes állapot az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.

Természeti érték

Természeti érték a természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is.

Természeti terület

Természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.

Természeti (ökológiai) rendszer

Természeti (ökológiai) rendszer az élő szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége.

Természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás)

A természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás) olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon.

Természetközeli állapot

Természetközeli állapot az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.

Védett természeti érték (természetvédelmi érték)

Védett természeti érték (természetvédelmi érték) a jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.

Védett természeti terület

Védett természeti terület a jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület.

Fogalmak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben

Ártalmatlanítás

Ártalmatlanítás a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a törvény 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával.

Begyűjtés

Begyűjtés a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

Előkezelés

Előkezelés a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár.

Folyékony hulladék

Folyékony hulladék az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül.

Forgalmazó

Forgalmazó a terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.

Gyártó

Gyártó a termék előállítója, nem a Magyar Köztársaság területén történő előállítás esetén az, aki a terméket gazdasági tevékenysége keretében a Magyar Köztársaság területére behozza.

Gyűjtés

Gyűjtés a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

Hasznosítás

Hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a törvény 4. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása.

Hulladék

Hulladék bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

Hulladékkezelő

Hulladékkezelő, aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli.

Hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelőberendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

Kezelés

Kezelés a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.

Szállítás

Szállítás a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

Tárolás

Tárolás a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése.

Települési hulladék

Települési hulladék a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

Termelő

Termelő, akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik, vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik.

Újrahasználat

Újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

Veszélyes hulladék

Veszélyes hulladék a törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.

Az összeállítást készítette:

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére