Jogügyleteink biztonsága

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 112. számában (2007. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az idei évben látott napvilágot az a törvény, amely a jogügyletek biztonságának erősítése jegyében átfogó jogszabály-módosulásokat fog eredményezni. A jogalkotó célja az volt, hogy általánosságban a jogi szabályozás fokozottabban szavatolja a jogügyletek biztonságát, ami a jogrend fejlettségének és a jogállamiságnak is fokmérője. A módosítás hátterében konkrétan az áll, hogy az elmúlt években még mindig sokan estek áldozatul különféle okiratokkal, ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseknek, és nem léteztek, vagy nem működtek hatékonyan azok a jogintézmények, amelyek az ilyen helyzeteket kivédhetővé tehették volna. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy az ügyletkötések során, vagy azokhoz kapcsolódóan alkalmazandó jogszabályok mennyiben változtak, illetőleg hogy ezek a módosulások miként szolgálják a jogügyletek biztonságát. Az új törvény lényeges rendelkezései általában 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

A 2007. évi LXIV. törvény (törvény) szerkezetileg úgy épül fel, hogy a jogalkotó sorra veszi azokat a törvényeket, amelyeken a jogügyletek biztonsága érdekében változtatni kellett. Ha megvizsgáljuk, hogy a módosulások mely jogszabályokat érintik, illetőleg hogy azokon mennyiben változtatnak, akkor reális képet kaphatunk róla, hogy milyen hiányokra is vezethető vissza az eddigi bizonytalan, a jogalkotó hatékony fellépését igénylő helyzet. A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében megalkotott törvény érinti az ügyvédekről és a közjegyzőkről szóló jogszabályt, a bírósági végrehajtásról szóló törvényt és a Polgári Perrendtartást, a Polgári Törvénykönyvet, az ingatlanjogot és a cégjogot.

Az ügyvédek és a jogügyletek biztonsága

Ügyvédi titoktartás

Az ügyvédekről szóló törvényt érintő változás, hogy a jogalkotó az ügyvédi titoktartás kérdését a korábbitól eltérően, egy megszorítás közbeiktatásával rendezi. Az új megfogalmazás szerint az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Mindebből tehát látható, hogy az ügyvédi titoktartás sem abszolút, alóla törvény felmentést adhat, és ilyen esetekben az ügyvédnek e törvény rendelkezései szerint kell eljárnia az adott információ közléséhez fűződő érdek elsődlegessége jegyében.

Elektronikus cégeljárás

A nagyobb biztonságot jelentő, de speciális garanciákat igénylő elektronikus formák előtérbe kerüléséhez kapcsolódó változás, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba való felvétel, illetőleg az onnan való törlés tekintetében. 

Elektronikus aláírás

Az ügyvédi törvény az elektronikus aláírásnak az ügyvédi tevékenység során történő használata tárgyában új paragrafussal egészül ki. E szerint amennyiben jogszabály az ügyvéd számára elektronikus aláírás használatát írja elő, akkor ilyen aláírásként csupán az olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely a törvényben foglalt kritériumoknak megfelel.

Az elektronikus aláírás használatának tilalma

A jogalkotó tételesen rögzíti, hogy az ügyvéd mely esetekben nem használhatja elektronikus aláírását. Ilyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették, illetőleg ha ügyvédi tevékenységét szünetelteti. Az elektronikus aláírás akkor sem használható tovább, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről, vagy arról szerez tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

Az első három esetben a területi ügyvédi kamara, adatvesztés vagy illetéktelen személy aláírásra képessé válása esetén pedig az ügyvéd az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány visszavonását vagy érvényességének felfüggesztését kezdeményezi a hitelesítésszolgáltatónál.

Adatok ellenőrzése

Ügyletkötések alkalmával a feleknek alapvető érdekük fűződik annak pontos ismeretéhez, hogy kivel is szerződnek, illetőleg ahhoz, hogy a velük való szerződéskötés céljából megjelent személyt egyértelműen azonosítani tudják. Az elmúlt években, évtizedekben számos visszaélés hátterében az állt, hogy a felek valamelyike az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvédet is megtévesztve adta ki magát valakinek, valamire jogosultnak, és ezzel a másik szerződő felet súlyosan megkárosította. Alapvető kérdésként merült fel tehát, hogy milyen hatékony eszköz adható az ügyvéd kezébe annak érdekében, hogy az ilyen helyzetek elkerülhetők legyenek, vagyis hogy a szerződéskötés alkalmával minden érintett fél azonosítása hitelt érdemlően megtörténhessen. A vizsgált jogszabály ezt a kérdést úgy rendezi, hogy az ügyvéd lehetőséget kap bizonyos adatok ellenőrzésére, mégpedig központi nyilvántartások megkeresése útján.

Ellenőrizhető adatkör

A törvény szerint tehát az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél nevében jognyilatkozatot tevő meghatalmazott adatait vetheti egybe azzal a központi nyilvántartással, amely a személyek adatait tartalmazza. Ilyen módon ellenőrizhető a felek személyazonossága és lakcíme, mégpedig azon hatóságok elektronikus megkeresése útján, amelyek a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást, vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezetik. Az ellenőrzés annak megállapítására is irányulhat, hogy a fél által bemutatott okmány érvényes-e.

Az adatigénylés indoka, megtagadása

Az adatigénylés indoka, hogy az ügyvédnek és az ügyletben érintett feleknek alapvető érdekük fűződik ahhoz, hogy a másik szerződő fél által bemutatott személyazonosító és lakcímigazoló okmányokban szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak. Az ügyvéd az elektronikus úton továbbított ilyen célú adatigénylést elektronikus aláírásával látja el, a nyilvántartást vezető hatóság pedig a megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét. A hatóság akkor tagadja meg az adatszolgáltatást, ha azt észleli, hogy az ügyvéd elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét felfüggesztették, vagy pedig a tanúsítványt visszavonták.

Írásbeli tájékoztatás

Az adatigénylés lehetősége többletterheket is ró az ügyvédre, ugyanis a törvény szerint az eljárást az érintett részletes írásbeli tájékoztatásának kell megelőznie. Ennek keretében - még az okirat elkészítése és az ellenőrzés megkezdése előtt - az ügyvéd köteles a felet írásban tájékoztatni az adatigénylés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és a megismert adatok kezeléséről, valamint arról, hogy az ügyvédnek a törvényben meghatározott esetekben bejelentést kell tennie.

Az ügyvédi közreműködés megtagadhatósága

Az ügyvéd akkor köteles megtagadni a közreműködést, ha a fél nem szolgáltat adatot személyazonosságának megállapításához, ha nem tud bemutatni érvényes igazolványt, illetőleg ha az ügyvéd az ellenőrzés során azt észleli, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, a megtalálás vagy megkerülés ténye azonban nincs nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az ügyvéd köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és ezt a bejelentést egyidejűleg rövid úton (telefon, telefax) is megtenni. A törvény azt is rögzíti, hogy a bejelentésnek milyen adatokat kell tartalmaznia, vagyis látható, hogy a jogalkotó célja az okirat jogellenes felhasználásának megakadályozása. A törvény összhangot teremt az ügyvédi titoktartásra vonatkozó rendelkezések és e bejelentési kötelezettség között, amikor rögzíti, hogy az ilyen indíttatású és terjedelmű adatszolgáltatás nem tekinthető a titoktartási kötelezettség megsértésének.

Eljárás meghatalmazott nyilatkozata esetén

Gyakori eset, hogy a fél helyett a jognyilatkozatot meghatalmazott teszi. Az ilyen meghatalmazásokra nézve a jogalkotó eddig nem fogalmazott meg szigorú előírásokat, a gyakorlat azonban kialakította, hogy mi fogadható el. A jövőben a meghatalmazásoknak az adatok ellenőrizhetősége érdekében mind a meghatalmazó, mind pedig a meghatalmazott vonatkozásában tartalmazniuk kell a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságra (vagy azzal egy tekintet alá eső státusra) vonatkozó tényeket, a lakcímet, az aláírást, az okmányazonosítókat és az okmányazonosító alapján nyilvántartott, már ismertetett tényeket (érvényesség, elveszés, megkerülés).

Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítványra vonatkozó szabályok

Az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítésszolgáltatónak fel kell tüntetnie, hogy az aláíró ügyvéd melyik kamara tagja. * A hitelesítésszolgáltatónak biztosítania kell, hogy amennyiben hozzá a tanúsítvánnyal kapcsolatban érvényes visszavonási kérelem érkezik, úgy a módosított visszavonási állapotot legfeljebb három percen belül közzéteszi nyilvántartásában, és folyamatos tájékoztatást ad a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról. * További garanciális szabály, hogy a hitelesítésszolgáltató kizárólag abban az esetben bocsáthatja ki az ügyvéd elektronikus aláírásának tanúsítványát, ha az érintett területi ügyvédi kamara a kamarai tagság fennálltát igazolja. A hitelesítésszolgáltató az elektronikus aláírás tanúsítványának kibocsátásáról értesítést küld a területi ügyvédi kamara részére.

Nyilvántartás, iratőrzés

Az ügyvéd az adatigénylés iránti megkeresésben köteles a jogügyletet, amelyre nézve a megbízást kapta, azonosításra alkalmas módon megjelölni, és az adatigénylésről, valamint az azzal érintett jogügyletről nyilvántartást vezetni. Az ügyvéd az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a fegyelmi eljárást lefolytató ügyvédi kamara részére továbbíthatja. Az ügyvéd az ellenőrzés során megismert adatok papíralapú másolatát megőrizheti, de köteles azokat az iratoktól elkülönítve zártan kezelni, és ötévi őrzést követően megsemmisíteni.

Székhely, telephely, fióktelep

Az új törvény értelmében az ügyvéd a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan adatainak megtekintése útján győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél által az okiratban ilyenként feltüntetett ingatlan a cég tulajdonát képezi-e, vagy használatára a cég jogosult-e. Ez a kötelezettség a létesítő okirat elkészítése és módosítása során egyaránt fennáll. A jogalkotó ezzel szemben az ügyvéd belátására bízza annak ellenőrzését, hogy az adott ingatlan más cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha az ügyvéd az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az ingatlan ilyenkénti megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, akkor köteles megtagadni a közreműködést.

Ezek a rendelkezések a cégtörvény módosulásával állnak összhangban. A szóban forgó jogszabály szerint ugyanis 2008. január 1-jétől cég székhelye, telephelye és fióktelepe kizárólag olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.

Alkalmazott ügyvéd

Változnak az ügyvédi törvény alkalmazott ügyvédre vonatkozó egyes megfogalmazásai. E szerint az alkalmazott ügyvéd nem ügyvédi tevékenységet végez, hanem csupán "tevékenykedik", mégpedig ügyvéddel, illetőleg ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján. A felelősségi viszonyok egyértelműsítése jegyében fogant az a rendelkezés, amely az eddigitől eltérően úgy szól, hogy az alkalmazott ügyvéd a klasszikus értelemben vett ügyvédi tevékenységeket önállóan nem láthatja el, hanem ezekben kizárólag az ügyvéd felelősségi körén belül, az ügyvéd utasításai alapján működhet közre. Az új megfogalmazás szerint az alkalmazott ügyvéd csak a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét, és kizárólag munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.

Az európai közösségi jogászokról vezetett kamarai névjegyzék változása

Az itt tapasztalható változás okát aligha szükséges részletezni; ez nem más, mint az elektronikus aláírás megjelenése. Az ügyvédi törvény vonatkozó passzusa tartalmazza, hogy a kamarai névjegyzékben az európai közösségi jogászra nézve milyen adatokat kell feltüntetni. Ez a felsorolás egészül most ki két további adattal, nevezetesen az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikusaláírás-tanúsítványra vonatkozó tényekkel (érvényesség, hitelesítésszolgáltató) és azzal, hogy az európai közösségi jogász az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult. A névjegyzékben szereplő adatok közül a születési hely és idő, az érintett anyja neve, valamint a tanúsítvány érvényessége nem nyilvános.

Az elektronikus aláírás megjelenésével kapcsolatos egyes változások az ügyvédi törvényben

A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a teljes ülés, jogszabályi felhatalmazás alapján szabályzatot ad ki az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal összefüggő részletes szabályokról. A kamara által nyilvántartott adatok közé az új törvény alapján bekerül a kamarai tagnak az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikusaláírás-tanúsítványa, mégpedig az érvényesség kezdete és lejárta, valamint a hitelesítésszolgáltató megnevezése. * Rögzítésre kerül továbbá az is, hogy a kamarai tag az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult. * Végül a jogalkotó felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek arra, hogy rendeletben állapítson meg részletszabályokat azoknak az ügyeknek a nyilvántartására vonatkozóan, amelyekben a fentiek szerinti adatellenőrzésre kerül sor. Hasonlóan áll a jogalkotó az okiratok ellenjegyzése során a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos eljáráshoz, valamint az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek és a külföldi jogi tanácsadók igazolványára vonatkozó részletes szabályok megalkotásához is.

A közjegyzőkről szóló törvény változásai

A közreműködés megtagadása

A vonatkozó paragrafus bővül, és a jogalkotó rögzíti, hogy a közjegyző a közjegyzői törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg közreműködését. Ha a törvényben szereplő megtagadási okok bármelyike fennáll, a közjegyző a közreműködést kezdeményező féllel írásban közlendő végzéssel tagadhatja meg közreműködését.

Felülvizsgálat

A közreműködést kérő fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróságtól. A bíróság a végzést a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a végzést hatályon kívül helyezi, és a közjegyzőt az eljárás lefolytatására utasítja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Közjegyzői titoktartás

Itt ugyanazzal a megszorítással találkozunk, mint az ügyvédi törvény esetében; a közjegyző titoktartásra akkor köteles, ha törvény kivételt nem tesz.

Közjegyzői felelősségbiztosítás

A törvény eddig csupán azt írta elő, hogy a károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább hétmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani. Az új szabályok szerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmányának felhatalmazása alapján a közjegyző javára és érdekében a felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg, a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére azonban ekkor is a közjegyző jogosult.

A közjegyző elektronikus aláírása

Összességében, természetesen közjegyző-specifikusan, ugyanazok a rendelkezések épültek be a törvénybe, mint az ügyvédek esetében. Hivatali elektronikus aláírásként olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel az ügyvédek kapcsán már ismertetett feltételeknek, az eltérés csupán annyi, hogy a hitelesítésszolgáltatónak a tanúsítványban az aláíró közjegyzői vagy közjegyző-helyettesi mivoltát is fel kell tüntetnie. A hivatali elektronikus aláírás használhatóságának megszűnésére is az ügyvédek kapcsán már írtakhoz hasonló szabályok vonatkoznak.

A közjegyzői adatellenőrzés

Az ügyvédekkel szemben a közjegyzők minden esetben kötelesek a fél bizonyos adatait a nyilvántartó szerv elektronikus megkeresése útján ellenőrizni. Ezzel összefüggésben a közjegyző a közreműködést köteles megtagadni, ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésére bocsátott adatokkal, vagy az igazolvány érvénytelen, és a személyazonosság igazolása a jogszabály által megengedett más módon sem lehetséges. A közjegyző, hacsak a felet személyesen nem ismeri, minden egyes jogügylet vagy jognyilatkozat alkalmával köteles ellenőrizni a fél személyazonosságát, lakcímét, valamint az ezek igazolására szolgáló okmányok adatait. Amennyiben az okirat elkészítése alkalmával az ellenőrzést akadályozó technikai körülmények merülnek fel, utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul, még az ellenjegyzést/hitelesítést megelőzően le kell folytatni az ellenőrzést. Az okiratról hiteles kiadmányt, másolatot vagy bizonyítványt csak ezt követően, és ennek eredményétől függően adhat ki a közjegyző. Ha az utólagos ellenőrzés alapján a közreműködés megtagadásának van helye, az erről szóló végzést csak annak a félnek kell kézbesíteni, akinek a személyazonossága egyértelműen megállapítható. A közjegyzői adatellenőrzésre egyebekben az ügyvédek kapcsán már ismertetett szabályok vonatkoznak. A közjegyző cégek székhelyével, telephelyével és fióktelepével kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége annyival szigorúbb, hogy míg az ügyvéd csupán jogosult annak ellenőrzésére, hogy az ingatlan más cégnek is székhelye, telephelye vagy fióktelepe, addig a közjegyző ezt is köteles vizsgálni az ingatlan alkalmasságának megállapítása során.

Az adatellenőrzés feltételei, korlátjai

Amennyiben az ügyletkötés alkalmával az adatok ellenőrzésének technikai akadályai adódnak, az okirat elkészíthető, és a fél jognyilatkozata belefoglalható, ám az ellenjegyzés csak utólag, az adatok ellenőrzését követően kerülhet az iratra. A jogalkotó az ellenőrzés elvégzését egyébként az ügyvéd felelősségi körébe telepíti, hiszen az iménti esetben is csupán akkor szükséges az utólagos adatigénylés, amennyiben azt az ügyvéd szükségesnek tartja, vagyis ha az ügyletkötés alkalmával arra okot adó körülményt észlel. Mindebből levezethető, hogy mivel az ügyvéd a felek személyazonosságát ellenőrizni köteles, ő fog felelni azért is, ha az iratok puszta megtekintésén túlmenően az adatok egybevetését elmulasztotta, jóllehet, annak elvégzése indokolt lett volna. * Az ellenőrzés akkor végezhető el, ha a fél ahhoz írásban hozzájárul. Ebben az esetben ellenőrizhető az érintett minden természetes személyazonosító adata, állampolgársága, hontalansága, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT-állampolgár jogállása, lakcíme, arcképmása, aláírása. Az érvényesség megállapítása céljából lehetőség lesz továbbá az okmányazonosítók egybevetésére a nyilvántartásban szereplő adatokkal, valamint informálódásra azt illetően, hogy az okmányt mikor adták ki, elveszett-e, ellopták-e, megsemmisült-e, illetőleg, hogy időközben megkerült-e.

- Az ügyvéd kerül nehéz helyzetbe akkor, ha az érintett az ellenőrzéshez nem járul hozzá. A fentebb ismertetett szabályok szerint az ügyvéd akkor köteles megtagadni a közreműködést, ha a fél nem szolgáltat adatot személyazonossága megállapításához, az ellenőrzéshez való hozzájárulás megtagadása esetén azonban nem pontosan erről van szó. Az ügyvédnek és az ügyletben érdekelt másik félnek tehát mérlegelnie kell, hogy a jogügylet biztonsága szempontjából miként értékelik ezt a körülményt, és nekik kell megítélniük, hogy a hozzájárulás megtagadása gyanakvásra ad-e okot, vagy sem. A jogszabály szerint abban az esetben, ha a fél az ellenőrzéshez nem járul hozzá, az adatigénylés csupán az okmány érvényességére, valamint az olyan tényekre terjedhet ki, mint például az igazolvány eltűnésének vagy megkerülésének bejelentése, nyilvántartásban való szereplése, ez azonban az ügylet biztonsága szempontjából százszázalékos garanciát nem jelent.

Felelősségi szabályok

Az egyértelműsödés jegyében a közjegyzőhelyettesre vonatkozó paragrafus megfogalmazása árnyaltabbá, a felelősségi rend számon kérhetőbbé válik. Eszerint a közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; a tanúsítvány kivételével az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzőnek az okiratra vezetett ellenjegyzése szükséges.

A közjegyzők adatainak nyilvántartása

Ebben a körben a jogalkotó számos változást léptet életbe, részletes ismertetésük azonban nem szükséges, mert nem kapcsolódnak szorosan a jogügyletek biztonságához. Itt főként olyan törvényi rendelkezésekkel találkozunk, amelyek arra vonatkoznak, hogy a közjegyzőnek, a közjegyzőhelyettesnek és a közjegyzőjelöltnek milyen adatait tartja nyilván a területi kamara, illetőleg hogy ezeknek az adatoknak a kezelésére milyen szabályok vonatkoznak.

A közjegyző végzésének bírósági felülvizsgálata

A jogalkotó a közreműködés megtagadása és a kijavítás tárgyában hozott közjegyzői végzés felülvizsgálatára nézve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A bíróság a végzést, miként arra fentebb már utaltunk, a közigazgatási nemperes eljárás szabályainak alkalmazásával vizsgálja felül.

Közjegyzői levéltár

Levéltárban elhelyezendő dokumentumok köre

Bővül azoknak a dokumentumoknak a köre, amelyeket a közjegyzői levéltárban kell elhelyezni. Így kell eljárni azokkal az iratokkal, amelyek 2010. január 1. után jogerősen befejezett közjegyzői nemperes eljárásban keletkeztek, feltéve hogy az eljárás jogerős befejezésétől számítva két év eltelt, valamint az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2008. január 1-jét követően létrejött okiratok eredeti példányaival, ha elkészítésük óta öt év eltelt.

Elektronikus levéltár

Kidolgozottabbá válik az úgynevezett elektronikus levéltárra vonatkozó szabályozás is. Az új rendelkezések értelmében a közjegyző a záradéki tanúsítvány kivételével köteles az általa készített közjegyzői okiratot, valamint a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, továbbá az okirat kísérőlapján feltünteti annak jellemző adatait. Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt; a közjegyzői levéltár vezetője pedig másolatot, illetőleg bizonyítványt ad ki.

Közjegyzői okiratok

Lényegesen árnyaltabbá válik a közjegyzői okiratokra vonatkozó törvényi meghatározás. Eszerint a közjegyzői okirat lehet ügyleti okirat vagy ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban pedig a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket tanúsítja közhitelesen, jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. A közjegyző által a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat közokirat, de ilyennek minősül a közokirat hiteles kiadmánya és hiteles másolata is. A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata a törvény kizáró rendelkezése hiányában elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, valamint ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata közokiratnak, mégpedig elektronikus közokiratnak minősül. * A jogügyletek biztonságát szolgálhatja, hogy ha a felek kérik, akkor az idegen nyelven készített közjegyzői okirathoz hozzá kell fűzni annak teljes magyar fordítását is. * Az új szabályok értelmében a közjegyzői okirat melléklete a közjegyzői okirat részét képezi. * A közjegyzőnek a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával előzetesen tájékoztatnia kell a személyazonosság ellenőrzésével érintett felet az ellenőrzés céljáról, módjáról, tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről, valamint az ügyvédek kapcsán már ismertetett bejelentési kötelezettségről, végül pedig az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről. A közjegyzői okiratokban a korábban szokásosnál és az eddig előírtnál több adatot kell majd feltüntetni, így például a felek lakóhelyén túl a születés helyét, idejét és a felek, azonossági, ügyleti tanúk, bizalmi személyek anyja nevét, továbbá azt is, hogy a közjegyző mindezekről hogyan győződött meg. * Új szabály, hogy a közjegyző a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet nála történő letételének tényét köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. E kötelezettséget az okirat elkészítésétől vagy letételétől számított hetvenkét órán belül kell teljesíteni, vagyis ezentúl egy központi nyilvántartás is fogja tanúsítani, hogy a végrendelkezésre ténylegesen és a keltezés szerinti időpontban került sor. Mindennek folyományaképpen a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását. * A kézjegy vagy névaláírás valódiságának tanúsításakor a közjegyzői tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, és e záradéknak a korábban előírthoz képest további adatokat is tartalmaznia kell. Ahogy fentebb, a közjegyzői okiratok kapcsán általánosságban már utaltunk rá, ennek a záradéknak is tartalmaznia kell a születésre vonatkozó adatokat, továbbá az érintett anyja nevét. * A jogalkotó árnyalt részletszabályokat állapít meg a váltó és a csekk óvása kapcsán lefolytatandó közjegyzői eljárásra nézve. Eszerint a közjegyző köteles a felvett óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezetni, és ebben rögzíteni, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre történt az óvás felvétele. Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében hívja fel a kötelezettet fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt az óvás felvételével hitelesen írásban tanúsítja. A törvény pontosan rögzíti azt is, hogy az óvás felvételéről készített okiratnak milyen kötelező tartalmi elemei vannak. * Az eddigi megfogalmazás szerint a közjegyző az őrizetében lévő okiratról hiteles kiadmányt, másolatot és bizonyítványt adhatott ki. Az új törvény e tekintetben is differenciálva kimondja, hogy a közjegyző az általa készített közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt és bizonyítványt, más közjegyző által készített okiratról pedig hiteles másolatot adhat ki. Megszűnik a hiteles kiadmány kiadásával kapcsolatos törvényi korlát; a jövőben a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nem csupán egyszer kérheti hiteles kiadmány kiadását. Ehhez kapcsolódóan rögzíti a jogalkotó, hogy a közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki ehhez fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A kiadmányra nézve teljesülniük kell a jogszabályban szereplő tartalmi és formai követelményeknek.

A törvény egyéb rendelkezései

A törvény felhatalmazást ad az illetékes miniszternek arra, hogy rendelettel állapítsa meg a végrehajtáshoz szükséges eljárási szabályokat, továbbá a Végrendeletek Országos Nyilvántartása vezetésének rendjét.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény változásai

A bírósági végrehajtó jogköre a személyazonosság megállapítása során

Az eddigi szabályok szerint a bírósági végrehajtási eljárás során az adós és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles volt személyazonosságát okirattal igazolni, ennek megtagadása esetén pedig a végrehajtó intézkedhetett a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. Ez annyiban változott, hogy a jogalkotó már nem csupán a végrehajtási eljárásra, hanem a bírósági végrehajtó által foganatosított mindennemű eljárásra nézve rendelkezik úgy, hogy az adós és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles okirattal igazolni személyazonosságát. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására. Ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, avagy az érintett a személyazonosság igazolását megtagadja, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó ennek az eljárásnak a lefolyását és eredményét köteles az általa készített jegyzőkönyvben feltüntetni.

Személyazonosítás, a végrehajtó elektronikus aláírása

Ebben a körben a változások egybecsengenek az ügyvédek és a közjegyzők kapcsán már ismertetett szabályokkal. A személyazonosításhoz szükséges adatellenőrzés elektronikus adatigénylés útján valósul meg, mégpedig oly módon, hogy a megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el. Az adatok ilyen módon történő ellenőrzése a végrehajtónak nem kötelessége, hanem az ügyvédekhez hasonlóan lehetősége, és az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adataira terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó elvégzi.

A bírósági végrehajtó tehát az adós és az eljárásban részt vevő személyek adatait meghatározott szabályok szerint beszerezheti, ellenőrizheti, kezelheti, és az új szabályok alapján ennek érdekében elektronikus úton is megkeresheti azokat a hatóságokat, amelyek az általa igényelt adatokat elektronikusan tartják nyilván.

A végrehajtható okirat kellékei

A jogalkotó ebben a körben új paragrafussal egészíti ki a bírósági végrehajtásról szóló törvényt. Ennek értelmében a bíróság a végrehajtható okiraton feltünteti a végrehajtási kifogás előterjesztéséről szóló tájékoztatást, ha pedig a végrehajtási lap kiállítása bíróság jogerős határozata alapján történik, akkor annak tényét is, ha a végrehajtandó határozat kézbesítésével kapcsolatban kézbesítési vélelem állt be. * Ehhez kapcsolódóan változtak a jogszabály kézbesítési vélelemre vonatkozó megfogalmazásai is. A jogalkotó eddig úgy rendelkezett, hogy amennyiben például valamely bírósági határozat tekintetében a kézbesítési vélelem beállt, és ebből eredően végrehajtási kérelem előterjesztésének volt helye, a jogosult kérhette, hogy a határozatot tartalmazó iratot bírósági végrehajtó kézbesítse a címzettnek. Ilyen esetben a végrehajtói kézbesítés a végrehajtást kérő költségére történt. Az új szabályok szerint a kézbesítés költségét a kézbesítést kérő fizeti meg, ha azonban a határozat alapján végrehajtás indul, akkor ezt a költséget végrehajtás kérésével kapcsolatos költség címén az adós viseli. A jogintézmény háttere, hogy mivel a határozat tekintetében kézbesítési vélelem állt be, az irat azonban ténylegesen nem jutott el a címzetthez, a végrehajtói kézbesítés a bírósági végrehajtást megelőzően még egy esély arra, hogy a követelés rövid úton behajtható legyen.

Részletfizetés

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, feltéve hogy az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet kézbesít a feleknek. A jegyzőkönyvben a feleket tájékoztatni kell arról, hogy a végrehajtást kérőnek jogában áll a jegyzőkönyvben foglalt részletfizetés tartalma ellen kifogást emelni, illetőleg hogy a végrehajtás folytatására milyen esetben kerül sor. A kifogás ebben az esetben nem a klasszikus értelemben vett végrehajtási kifogást jelenti, hanem azt, hogy a végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetésre, ideértve a részlet összegét is, javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.

Amennyiben a végrehajtást kérő azt juttatja kifejezésre, hogy a részletfizetés tartalmával nem ért egyet, a végrehajtó meghatározott szabályok szerint módosítja a részletfizetési feltételeket.

A végrehajtó a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy a vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel (ezek egy összegben való megfizetéséhez ugyanis érdeke fűződhet), továbbá akkor is, ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban. Egyéb esetekben a végrehajtó a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb egy évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb hat hónapra állapítja meg. A végrehajtást kérő ilyen tartalmú nyilatkozata esetén pedig arra is jogosult, hogy a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez kösse.

Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles, és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó főszabály szerint ebben az összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ilyenkor a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében egy évnél hosszabb időre is megállapítható. Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg. Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja, és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn. A fenti esetekben a végrehajtást akkor kell folytatni, ha az adós bármely részlet teljesítését elmulasztotta, illetőleg ha az adós ellen más követelés behajtására is indult végrehajtás, amelynek során vagyontárgyai értékesítésére kerülhet sor. A végrehajtást akkor is folytatni kell, ha a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy az adós jövedelmi és vagyoni helyzetében lényeges, a követelés behajtását veszélyeztető változás állt be, továbbá ha a bíróság megállapította, hogy az adós a lefoglalt vagyontárgyat a végrehajtás alól elvonta. Ehhez kapcsolódó változás, hogy a végrehajtónak ingatlan-végrehajtás esetén is tájékoztatnia kell a feleket a részletfizetés lehetőségéről, mégpedig a becsérték közlésével egyidejűleg.

Végrehajtási kifogás

E jogorvoslat kapcsán annyit érdemes kiemelni, hogy a bíróság ezentúl soron kívül fog határozni a végrehajtási kifogás tárgyában, továbbá rövidül az iratok bíróság általi beszerzésének határideje, vagyis az adós nem fogja tudni alaptalan kifogásokkal számottevően késleltetni az eljárás befejezését.

Változások a Pp.-ben

Az új szabályok szerint a bíróságnak a kézbesítési vélelem beálltáról a feleket nyolc munkanapon belül kell értesítenie.

Ha a címzett ellen jogerős határozat alapján a bírósági végrehajtást megelőzően pénzforgalmi úton történő behajtást (inkasszó) kezdeményeztek, és arról a fél tudomást szerzett, akkor a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a pénzforgalmi úton történő behajtásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény változása

Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről szóló határozattal kapcsolatban a kézbesítési vélelem valamely címzett vonatkozásában beállt, erről a tényről a földhivatal nyolc napon belül értesíti a címzettet és a többi felet. Az az adott ügyben érintett ügyfél, akinek jogi érdeke fűződik a földhivatali határozat kézbesítéséhez, saját költségére kérheti a határozatot tartalmazó irat végrehajtói kézbesítését az ingatlan tulajdonosa és annak a részére, akinek bejegyzett joga keletkezett, módosult vagy megszűnt. A végrehajtói kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérő és a földhivatal kap értesítést. Ha a végrehajtói kézbesítés során a címzett az irat másolatát átvette, tizenöt napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését.

A végrehajtókat érintő további változások

A bírósági végrehajtók esetében is találkozhatunk azzal a megfogalmazással, amely szerint a titoktartási kötelezettség alól törvény felmentést adhat. Árnyaltabbá válik a végrehajtói kamarára vonatkozó szabályozás, a kamara, mint felügyeleti szerv, szélesebb jogosítványokat kap a végrehajtók ellenőrzése során. A végrehajtó és a végrehajtó-helyettes elektronikus aláírására a fentebb már írtakhoz hasonló szabályok vonatkoznak. * A megyei bírósági végrehajtó és helyettese az elektronikus nyilvántartásokból a végrehajtás során történő adatigényléshez a bíróság számítástechnikai eszközét veszi igénybe

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére