Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 112. számában (2007. október 1.)
Rovatunk a 2007. szeptember 19-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Elszámolható üzemanyagárak

Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget az alábbi árak szerint számolja el október 1. és 31. között, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 282 Ft/l

gázolaj: 267 Ft/l

keverék: 304 Ft/l

LPG autógáz: 165 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/122. szám)

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás 2008. naptári évi összege 164 400 Ft/fő. Az erről szóló SZMM-közlemény szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – KSH által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 százaléka. A rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározása a Statisztikai Közlöny 2007. évi 2. számában megjelent tájékoztatás alapján történt. (A 2006. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 171 200 Ft/fő/hó, lásd a 2007. évi Statisztikai Közlöny 2. számában). A 2008. évi 1 hóra esedékes rehabilitációs hozzájárulás mértéke 13 696 Ft, tárgyévi összege 164 352 Ft.

A tárgyévi rehabilitációs hozzájárulást az SZMM 100 Ft-ra kerekítve tette közzé.

(Magyar Közlöny, 2007/117. szám)

Cégbejegyzési eljárás

A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása szerint 2007. szeptember 1-jétől a bejegyzést kérőnek a cégbejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatvány második részében a választott cégformától függő adatokat kell a megfelelő rovatokban feltüntetnie. Ha az összes adat feltüntetésére a megfelelő rovat nem tartalmaz elegendő helyet, a további adatokat ugyanazon rovatszám alatt, a következő alszámmal megjelölve a kiegészítő lapon kell folytatólagosan feltüntetni. Amennyiben a cégbejegyzési kérelem kitöltését segítő számítógépes program ezt lehetővé teszi, a rovat kiegészítése – a bejegyzést kérő választása szerint – kiegészítő lapon vagy a rovat további alszámmal történő megnyitásával történhet.

A módosításokat tartalmazó 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet egyebek mellett az alábbiakkal is kiegészíti a korábbi jogszabályt: elegendő a bejegyzési kérelemben foglalt rovatok közül kizárólag azok kinyomtatása, amelyek kitöltése a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, így amennyiben a bejegyzési kérelem a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet melléklete szerinti adott oldalán további, kitöltést nem igénylő rovatok is szerepelnek, azok nyomtatása és a kérelemben való szerepeltetése nem szükséges.

2008. január 1-jétől a cég főtevékenységét (tevékenységi köreit) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-ai 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet négy számjegyű szakágazati besorolása szerint kell felsorolni, a szakágazat után feltüntetve az évszámot ('08) is.

A módosító rendelet 2008. július 2-án hatályát veszti.

A 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet szerint az egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele a Cégközlönyben ingyenes.

(Magyar Közlöny, 2007/113. szám)

Törvény az állami vagyonról

Nagy érdeklődés és viták közepette megszületett az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, amely szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a magyar állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el.

Gazdálkodás az állami vagyonnal

Az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, illetve szerződés – így különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás – alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi.

Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelési, megbízási, haszonélvezeti jogot alapító - szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll.

Mellőzhető a versenyeztetés, ha:

– a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, legalább többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó más gazdálkodó szervezet,

– nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,

– jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

– a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg.

Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

– csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

– tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

– gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt;

– állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták.

Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel a kizáró körülmény, az MNV Zrt. jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

Vagyonkezelés

Állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést is köthet. A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott, állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni, vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel jön létre.

Elidegenítés

Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is, kizárólag az MNV Zrt. jogosult. A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére – az ingatlanok kivételével – önállóan jogosultak, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg.

Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie. Mellőzni lehet a versenyeztetést:

– a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén,

– állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,

– nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladási jog gyakorlása esetén,

– kisebbségi állami befolyás alatt álló részvénytársaság részvényeinek értékesítése esetén, ha a befolyásszerző sikeres nyilvános vagy önkéntes vételi ajánlatának lezárását követően vételi jogát gyakorolja,

– állami vagyonra vonatkozó vételi jog gyakorlása esetén,

– a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,

– az elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén, ha a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga korábban elvált, illetve amennyiben a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra,

– helyi önkormányzatnak történő értékesítés esetén,

– kis értékű – az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket el nem érő – vagyontárgy értékesítése esetén,

– nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében történő értékesítés esetén,

– külföldi állam részére történő értékesítés esetén,

– államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő értékesítés esetén,

– külön jogszabályban meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk értékesítése esetén.

Vételi jog

Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. Az ily módon alapított vételi jog időtartama az öt évet meghaladhatja.

Ingyenes átruházás

Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható

– nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében,

– belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,

– helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, vagy szociális földprogram megvalósítása érdekében,

– többcélú kistérségi társulás javára feladatai ellátásának elősegítése érdekében,

– kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,

– az MNV Zrt. által peres eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról való lemondás esetén.

Állami tulajdonú gazdasági társaságok elidegenítése

Állami vállalat átalakulása vagy állami vállalat többségi részvételével létrejött gazdasági társaságok – beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is – társasági részesedéseinek értékesítése során a munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont. Ez a szabály csak akkor mellőzhető, ha a többségi részesedést olyan befektető szerzi meg, aki az értékesítésre irányuló szerződésben a munkavállalók foglalkoztatására, illetve a munkakörülményeik javítására megfelelő biztosítékokkal alátámasztott szerződéses kötelezettséget vállal.

A munkavállalók részére személyenként az éves minimálbér százötven százalékának megfelelő kedvezmény adható úgy, hogy az ily módon szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének tizenöt százalékát. Amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden munkavállaló vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett munkavállalók létszámára és a teljes vállalati munkavállalói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, későbbi időpontban is nyújtható.

A munkavállalók részére egyénileg, illetve az általuk alapított társaságok, szövetkezetek, illetve MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) szervezet részére nyújtott kedvezményeket együttesen kell figyelembe venni.

A munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb ötven százaléka erejéig árkedvezmény és/vagy részletfizetési lehetőség adható. A csökkentett vételár részletekben történő kiegyenlítése esetén – a külön törvény által szabályozott MRP keretében történő értékesítést kivéve – a csökkentett vételár tizenöt százalékának készpénzben történő befizetése mellett a törlesztési idő legfeljebb három év lehet, s a vételár-hátralékra kamatként az államadósság után fizetendő mindenkori kamat számítható fel.

(Magyar Közlöny, 2007/121. szám)

Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelménye

A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelettel a kormány megfogalmazott célja, hogy a nyilvánosság fegyelmező erejével ösztönözze a hitelintézetet stratégiája, kockázatkezelése, valamint irányítási rendszere folyamatos felülvizsgálatára és az átláthatóság fokozására. A rendelet értelmében a hitelintézetnek egyedi alapon (a tagállami hitelintézeti anyavállalat és tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozó hitelintézet leányvállalatának összevont alapon) a lényeges információkat – a védett és a bizalmas információ kivételével – a Hpt. 137/A §-a (6) bekezdésében meghatározott módon és gyakorisággal nyilvánosságra kell hoznia.

A hitelintézetnek a kockázati típusokra vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia a kockázatkezelési elveit, módszereit. A nyilvánosságra hozatalnak egyebek mellett ki kell terjednie

– a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra,

– a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására,

– a kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére, és

– a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra.

A hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a számviteli konszolidáció és az összevont alapú felügyelet tőkekövetelményének számításához kapcsolódó – a számításba bevont intézményi kört érintően felmerülő – eltérések rövid leírását.

A hitelintézetnek a szavatoló tőkéjével összefüggésben nyilvánosságra kell hoznia

– az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőkéjének összegét,

– az alapvető tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

– a járulékos tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

– a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőkéjét, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 14. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó értéket, valamint

– a Hpt. 5. számú melléklet 17. pontja szerinti értéket.

(Magyar Közlöny, 2007/116. szám)

Befektetési szabályzat

Megjelent a hitelintézetek befektetési szabályzatáról szóló 21/2007. (IX. 15.) PM rendelet, amely szerint a befektetési szabályzatnak 2008. január 1-jétől a befektetési célú részesedésekkel kapcsolatosan tartalmaznia kell:

– a befektetési célú részesedésekkel kapcsolatos eljárásrendet, különös tekintettel a Hpt. 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások közötti és a pénzügyi szektorbeli befektetésekre,

– azokat a kockázatfelmérési módszereket és szempontokat, amelyek a hitelintézet befektetési döntéseinek megalapozásául szolgálnak,

– a hitelintézet befektetései rendszeres, évi legalább egy alkalommal történő részletes felülvizsgálatának szabályait,

– a felülvizsgálat eredményéhez kapcsolódó konzekvenciákat, valamint a befektetések értékesítésére vonatkozó döntési rendet és eljárásrendet,

– a Hpt. befektetési korlátozásainak figyelemmel kísérésével kapcsolatos eljárásrendet, valamint

– a befektetések – a hitelintézet számviteli politikájában meghatározott értékelési módszere szerinti – értékelésével kapcsolatos sajátos szabályokat vagy eljárásrendeket, ha ezeket az értékvesztési és céltartalék-képzési szabályzat nem tartalmazza.

A befektetési szabályzatnak a forgatási célú részesedésekkel, valamint a kapcsolódó mérlegen kívüli tételekkel és származtatott ügyletekkel kapcsolatosan tartalmaznia kell:

– a kialakított ügyletcsoportok és a tranzakciós célok felsorolását,

– a kockázatkezeléssel kapcsolatos alapelveket, módszereket, eljárásrendeket, limitek megállapítását, figyelését és felfüggesztését meghatározó belső szabályokat, és a kereskedési könyvet nem vezető hitelintézetek esetében a származtatott ügyletek kezelését, valamint

– a forgatási célú részesedésekkel, valamint kapcsolódó mérlegen kívüli tételek és a származtatott ügyletek – a hitelintézet számviteli politikájában meghatározott értékelési módszere szerinti – értékelésével kapcsolatos eljárásrendet, ha ezt az értékvesztési és céltartalék-képzési szabályzat nem tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/120. szám)

Informatikai, távközlési és postai szakképesítések szakmai követelményei

Szeptember 1-jétől hatályos a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó informatikai, távközlési és postai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló rendelet. A gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó informatikai, távközlési és postai szakképesítések felsorolását a 78/2007. (VIII. 31.) GKM rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az itt felsorolt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei pedig a 2. mellékletben olvashatók.

Az iskolai rendszerű szakképzésben, ha a szakképzési évfolyam indításához szükséges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak, a 2007/2008. tanévben az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedő 2007. augusztus 31-én hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján legkésőbb 2008. december 31-éig indulhat szakképzés.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a 78/2007. (VIII. 31.) GKM rendeletet 2007. október 1-jétől kell alkalmazni. Eddig az időpontig az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedő 2007. augusztus 31-én hatályos szakmai és vizsgakövetelmények, továbbá a 2006. április 1-jétől hatályos Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekhez e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat képzés.

A folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító, pótló vizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013-ig van lehetőség.

(Magyar Közlöny, 2007/115. szám)

Településihulladék-kezelés

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítása szerint a közszolgáltatást ellátó hulladékkezelő hulladékkezelési engedélyében a közszolgáltatás keretében kezelhető települési szilárd hulladék mennyisége nem korlátozható időszakokra.

A 232/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet szerint a hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek egyebek mellett tartalmaznia kell a kezelni kívánt települési hulladék tervezett teljes mennyiségét, figyelemmel a hulladékkezelő létesítmény kapacitására.

A hulladékkezelési engedélynek tartalmaznia kell a kezelhető települési hulladék – külön jogszabályban közzétett hulladéklista szerinti – megnevezését, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódját, a hulladékkezelő létesítményben összesen kezelhető hulladékmennyiséget, valamint a hulladéklerakás engedélyezése esetén a lerakóban ártalmatlanítható biológiailag lebomló hulladék összes mennyiségét, meghatározva a csökkentés - külön jogszabályban meghatározott – ütemét.

(Magyar Közlöny, 2007/116. szám)

Pályázat szakmai vizsga szervezésére

A gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó közlekedési szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai vizsga szervezésére november 8-áig lehet pályázni. A pályázattal elnyerhető vizsgajogosultság időtartama: a pályázat eredményének a gazdasági és közlekedési miniszter erre vonatkozó rendeletében történő kihirdetésének hatálybalépésétől számított négy év.

Pályázatot nyújthat be minden olyan szakképzést folytató intézmény, amely

– jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egyéni vállalkozó,

– szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-ában meghatározott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább két év eltelt,

– eleget tett az Fktv. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti beszámolókészítési kötelezettségének,

– nincs az illetékes adóhatóság vagy vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,

– nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt,

– az Fktv. szerint akkreditált.

(Magyar Közlöny, 2007/117. szám)

Mezőgazdasági termelői csoportok

A termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosítása szerint termelői csoport tagja az a mezőgazdasági vagy erdészeti alaptevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, aki (amely) a termelői szerveződés céljának megfelelő piaci vagy feldolgozóipari értékesítésre szánt terméket termel, és akit (amelyet) nyilvántartásba vettek az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 18.) Korm. rendelet, illetve a hegyközségek adatszolgáltatási rendjéről szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet szerint.

A szeptember 9-étől hatályos 95/2007. (IX. 4.) FVM rendelet alapján a termelői csoportként történő elismerés feltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt termelő, míg a tagok által megtermelt, illetve feldolgozott, az állami elismeréssel érintett termék értékesítéséből származó tárgyévi árbevétel legalább háromszázmillió forint legyen. Juh-, kecske-, nyúl-, strucc- és prémesállat-tartás, méhészet, szőlő-bor, tökmag, biotermék, faiskolai, szaporítóanyag-, erdő-, bioenergetikaiültetvény-gazdálkodás, valamint virág- és dísznövénytermesztés, továbbá fűszer- és gyógynövénytermesztés, illetve -gyűjtés, tönköly- és durumbúza, valamint rizs- és dohánytermesztés esetében pedig a tárgyévi árbevételnek százmillió forintot kell elérnie.

A termelői csoport természetes személy tagjaitól – az állami elismerés tárgyát képező termék értékesítéséből – származó árbevétele nem lehet kevesebb, mint az összes árbevételének tíz százaléka. Gabona, olajos növény, cukorrépa, rizs, tehéntej, baromfi- és sertéstenyésztés, valamint dohánytermesztés esetében a természetes személy tagoktól származó árbevételnek el kell érnie az értékesítési árbevétel legalább három százalékát.

Ha a termelői csoport tárgyévi árbevétele elháríthatatlan külső ok (vis maior) – különösen természeti katasztrófa (fagykár, jégkár, aszálykár, állatmegbetegedés stb.) – következtében jelentős mértékben csökken, vagy a terméket intervencióra felajánlották, és a kifizetés a tárgyévet követő évben történik meg, akkor köteles erről – a kár bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a hivataltól, intervenciós raktározás esetében pedig a felajánlás elfogadását követő tizenöt napon belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (a továbbiakban: MVH) igazolást kérni.

(Magyar Közlöny, 2007/116. szám)

Csekély összegű támogatás állattenyésztőnek

A 94/2007. (IX. 4.) FVM rendelet a biztonságos takarmányellátás érdekében az állattenyésztők részére érvényesíthető csekély összegű (de minimis) támogatás feltételeit tartalmazza.

Az igénylő a búza és kétszeres, triticale, árpa, rozs, zab esetében 2007. augusztus 1. és 2007. december 31. között, kukorica és nemes cirok esetében 2007. szeptember 1. és 2007. december 31. között közraktárban elhelyezett takarmányozási célú gabonára – közraktárjegy fedezete alapján - pénzügyi intézménytől, illetve közraktártól felvett éven belüli lejáratú hitelhez legfeljebb kilenc hónapos időtartamra kamattámogatást, valamint legfeljebb kilenc hónapos közraktári tárolási időtartamra tárolási támogatást vehet igénybe.

A kamattámogatást a rendelet 2. számú melléklete szerinti támogatási kérelmen naptári negyedévre vonatkozóan utólag, legkésőbb 2008. december 31-ig lehet igényelni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH).

A tárolási támogatást a rendelet 3. számú melléklete szerinti támogatási kérelmen a tárolási időszak végén, legkésőbb 2008. december 31-ig, egy összegben lehet igényelni az MVH-tól.

(Magyar Közlöny, 2007/116. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 1.) vegye figyelembe!