Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak az állami társadalombiztosítási és a szociális ellátórendszer ellátásait egészítik ki. Az önkéntes pénztárak az egyéni öngondoskodáson alapulnak, és céljuk, hogy a kötelező állami rendszer mellett az egyén saját megtakarításait összegyűjtve magasabb szintű ellátásokat biztosítson.

Az önkéntes pénztáraknak az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz igazodóan három típusa van, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztárak. E pénztárak jogi formája azonos, működésük nagyon hasonló, azonban az eltérő jellegű szolgáltatások miatt a befizetések és a kifizetések rendszere, és azok adózási kezelése különbözik.

A pénztárakra vonatkozó közös szabályok változása 2007. július 1-jétől

A pénztári szabályozás rendkívül dinamikusan változik, ezért jelen cikk a módosításokra koncentrálva mutatja be a 2007. július 1-jétől alkalmazandó jogszabályi környezetet. A jogszabályi változás a nyugdíjpénztárakat csak kisebb részben érintette, annál jelentősebb azonban az egészség-, illetve az önsegélyező pénztárakra vonatkozó új rendelkezések hatása.

Befizetések a pénztárba

A pénztári befizetésekre vonatkozó szabályok az adószabályok változása nyomán az alábbiak szerint módosultak 2007. január 1-jétől.

Tagdíj

A pénztártag saját maga által fizetett tagdíjára vonatkozó ösztönzési rendszer lényegében nem változott, így 2007-ben is a korábbival azonos mértékben lehet az adóról való rendelkezés keretében igénybe venni az állami támogatást. Ennek értelmében a pénztártag magánszemély az adóbevallásában, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása céljából tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adókedvezmények levonása után megmaradó részéről az alábbiak szerinti összegben:

– a magánszemély által önkéntes nyugdíjpénztárba teljesített tagdíjbefizetés, a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része, valamint az egyéni számlán jóváírt adóköteles összegek (pl. átcsoportosítás a fedezeti alapra, támogatói adomány egyéni számlára jutó összege stb.) együttes összegének 30 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltő személy esetében legfeljebb 130 000 forint),

– a magánszemély által

a) önkéntes egészségpénztárba vagy önkéntes önsegélyező pénztárba teljesített tagdíjbefizetés, a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része, valamint az egyéni számlán jóváírt adóköteles összegek (pl. átcsoportosítás a fedezeti alapra, támogatói adomány egyéni számlára jutó összege stb.) együttes összegének 30 százaléka, de legfeljebb 100 000 forint (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltő személy esetében legfeljebb 130 000 forint),

b) önkéntes egészségpénztárban az egyéni egészségszámlán az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összegnek, valamint az igénybe vett, a jogszabály által prevenciósnak minősített szolgáltatások ellenértékének 10 százaléka az a) pont alapján igénybe vett kedvezményen túlmenően azzal, hogy az a) és a b) pontok alapján igénybe vett kedvezmény nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott mértéket,

– az a) és b) pont szerinti rendelkezés külön-külön értendő azzal, hogy azok együttes összege a 120 000 forintot (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltő személy esetében 150 000 forint) nem haladhatja meg. A maximális kedvezmény tehát a jövőben is csak akkor vehető igénybe, ha valaki a nyugdíjpénztáron kívül egy másik egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja.

Az így meghatározott összeget az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint utalja át a tag által megjelölt pénztárba. A tag csak olyan pénztárat jelölhet meg, amelyben fennálló tagsági jogviszonya alapján jogosult a rendelkezésre. Több ilyen számla esetén is csak egy számla jelölhető meg. Az átutalás feltétele, hogy a magánszemélynek az adóhatóságnál ne legyen adótartozása, és a tárgyévi adó is befizetésre kerüljön.

Az adóhatóságtól érkező átutalás sorsa

Változott 2007-től az adóról való rendelkezés szabályozása arra az esetre, ha az adóhatóságtól beérkező átutaláskor a magánszemély a pénztárnak már nem tagja. A korábbiaktól eltérően, az új szabályozás szerint kilépés esetén a pénztár nem a tag részére utalja ki az összeget, hanem azt az adóhatóság részére visszautalja. A pénztár tehát a befolyt összeget:

– más pénztárba való átlépés esetén az új pénztárba átutalja,

– nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt megszűnt tagsági jogviszony esetén további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja,

– a magánszemély halála esetén átutalja annak, aki az egyéni számlára jogosulttá vált (a tag által megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában az örökös),

– minden más esetben a pénztár az összeget az adóhatóságnak visszautalja. Az így visszautalt összegre a tag csak akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy a tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg.

Változatlan, hogy az önkéntes pénztári befizetések utáni támogatásról az összjövedelemre tekintet nélkül lehet rendelkezni, erre nem alkalmazandók a más adókedvezményekre vonatkozó jövedelmi korlátok.

Munkáltatói hozzájárulás

A pénztártag munkáltatója a tag tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja, ebben az esetben a tag helyett a munkáltató fizeti meg a tagdíjat (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatói hozzájárulás fizetésére vonatkozó előírások (mérték, megkülönböztetés tilalma stb.) nem módosultak, azonban az adózás szempontjából szigorítás történt. A munkáltató hozzájárulására vonatkozó kedvezmények 2007-től jelentősen csökkennek, és a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezések (Szja-tv. 71. §) az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében továbbra is alkalmazandók, megemelt adókulccsal.

A munkáltató, illetve egyéni vállalkozó az alkalmazottja javára teljesített munkáltatói hozzájárulást továbbra is költségként elszámolhatja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 3. számú melléklete B) fejezet 3. pontja, illetve Szja-tv. 11. sz. melléklet 5. pontja alapján. Fontos, hogy az egyéni vállalkozó csak az alkalmazottja javára fizethet munkáltatói hozzájárulást ezekkel az adózási feltételekkel.

2007-ben nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni a munkáltatói hozzájárulás összegét, feltéve ha az nem haladja meg az alábbi mértéket [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 7. § (1) bekezdés k) pont]:

– az önkéntes nyugdíjpénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része,

– az önkéntes egészség- vagy önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része.

Az előbbi pontokban említett összegek külön-külön értendőek. 2006-ban mindkét esetben a minimálbér 100 százalékáig nem számított jövedelemnek a juttatás.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseknél további korlát változatlanul nincsen.

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulásnál figyelembe kell venni az Szja-tv. 71. §-ában szereplő, a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályokat. Az adóköteles béren kívül juttatásokhoz be kell számítani az egészség- és önsegélyező pénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulást is. Amennyiben az idetartozó juttatások együttes összege meghaladja az évi 400 000 forintot (illetve a munkavállalónak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét), de a munkáltatói hozzájárulás összeg nem éri el a minimálbér összegét, akkor a 400 000 forintot meghaladó rész után a munkáltatónak a korábbi 44 százalék helyett 54 százalékos adót kell fizetnie.

A fenti korlátok felett fizetett hozzájárulás a munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Támogatói adomány

A pénztár támogatója az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a pénztár részére eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít ellenszolgáltatás kikötése nélkül. Az adomány felhasználását a támogató jogosult meghatározni. Támogatás adható a pénztár működéséhez, likviditása biztosításához vagy közvetlenül a tagok egyéni számlája javára. Egyéni számlára jóváírandó támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható (pl. az egy munkáltatóhoz tartozó tagok stb.).

A támogatás nyújtójánál a nyújtott adomány a társasági adó alapját csökkenti [l. Tao-tv. 7. §-a (5) bekezdés a) pont], illetve magánszemély adományozó esetén a befizetett összeg 30 százaléka (de más közérdekű adományok után igénybe vett kedvezményekkel együtt legfeljebb 50 000 forint) adókedvezményként vehető igénybe [Szja-tv. 41. §-a (2) bekezdés c) pont].

Ha az adományt a tag egyéni számláján írják jóvá, akkor az egyéb jövedelemként adóköteles, azonban a tag jogosult az összeg után állami támogatás igénybevételére úgy, mintha tagdíjbefizetés történt volna. Új lehetőség 2007-től, hogy önsegélyező pénztárak esetében lehetőség van támogatói adományt nyújtani szolgáltatási tartalék javára. Ez azért lehet előnyös, mert így az összeg nem kerül egyéni számlán jóváírásra, így nem is keletkezik adófizetési kötelezettség, azonban a befizetett összeg pénztári szolgáltatásként kerülhet kifizetésre.

Pénztárak közötti átlépés

A pénztártag a szabad pénztárválasztás jogának megfelelően bármikor másik, azonos típusú pénztárba átléphet. Az átlépés során az egyéni számlán található összeget az új pénztárba átutalják. Általában az átlépés csak azonos típusú pénztárak között lehetséges, azonban ez alól van két kivétel: * a nyugdíjpénztár tagja átléphet egészség- vagy önsegélyező pénztárba, amennyiben munkaképessége legalább 50 százalékkal csökkent, azonban a 67 százalékot nem éri el (ekkor nyugdíjszolgáltatásra nem jogosult, azonban ilyen esetben hasznosabbak lehetnek az egészség- vagy önsegélyező pénztári ellátások, * 2007-től az önsegélyező pénztár tagja átléphet, és átviheti megtakarítását nyugdíjpénztárba a nyugdíjkorhatár elérésekor (az önsegélyező pénztár az aktívkori kockázatok kezelésére hivatott, amelyek a nyugdíjkorhatár elérését követően értelemszerűen már nem merülnek fel).

Az egészségpénztárakra vonatkozó megváltozott rendelkezések

2007. június 1-jétől a jogszabály az egészségpénztári szolgáltatásokat két csoportra osztja fel: a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokra, valamint az életmódjavító szolgáltatásokra. A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások a korábbiakhoz hasonlóan adómentesen vehetők igénybe, azonban az életmódjavító szolgáltatások ugyan jogszerűen igénybe vehetők, azonban a szolgáltatás értékének megfelelő összegben adókötelesek.

Kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások

A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások közé az alábbiak tartoznak:

– a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése (akkor, ha az adott szolgáltatásra a pénztár és az egészségügyi szolgáltatást ténylegesen nyújtó személy vagy szervezet között az Eszr. szabályainak megfelelő szerződés áll fenn),

– otthoni gondozás, ha azt a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújtja,

– gyógyterápiás kezelések (gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelések),

– gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatása (gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvízivócsarnok, és gyógybarlang [barlangterápiás intézet] egészségügyi szolgáltatásai és gyógyellátásai),

– közfürdő által nyújtott gyógykezelés (ami az ilyen fürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógyszolgáltatásokat jelenti),

– a vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása (ideértve a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának támogatása, valamint vak pénztártag, vagy a pénztártag vak hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása),

– a megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakításának támogatása (különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése),

– a vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása (pl. kutya beszerzése, kiképzése, egészségügyi ellátása, tartása stb.),

– a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések (ha azt egészségügyi szolgáltatónál veszik igénybe; megjegyzendő, hogy a jogalkotó feltehető szándéka értelmében a természetgyógyász által nyújtott kezelések is idetartoznak, azonban kodifikációs hiba miatt az Eszr. szövege helytelen hivatkozást tartalmaz),

– az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében nyújtott gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának a kiegészítő önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása, kieső jövedelem teljes vagy részbeni pótlása betegség miatti keresőképtelenség esetén, hátramaradottak segélyezése halál esetén, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás,

– gyógyüdülés (a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó üdülés), illetve egészségügyi üdülés (üdülés, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával egészségügyi szolgáltatást nyújt) azzal, hogy ezek együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehetők igénybe,

– a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása (így pálya-, uszoda-, terem-, foglalkozáson részvételre jogosító stb. bérlet, de nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége), legfeljebb évente tagonként a minimálbérnek megfelelő összegben.

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása

A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása körébe az alábbi termékek tartoznak:

– az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is),

– az egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazására kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények,

– orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények,

– a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok,

– az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek,

– a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek,

– társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök, azok megvásárlása, kölcsönzése a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlása,

– közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz,

– egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek,

– gyógyvíz és gyógyiszap,

– egyes termékek házhoz szállítása.

A szolgáltatások igénybevételéről általában a pénztártag rendelkezik, vagyis nincs szükség orvosi indikációra vagy hatósági igazolásra. Az alábbiakban felsorolt esetekben a szabályozás ettől eltérő.

Kizárólag orvosi javaslat, illetve fénytani eszközök (pl. szemüveg, kontaktlencse) esetében optometrista javaslata alapján vehetők igénybe:

– a hallásjavító eszközök, valamint a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlásának támogatása,

– az otthoni gondozás,

– gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatása,

– a közfürdő által nyújtott gyógyszolgáltatások.

Az indokoltságot alátámasztó hatósági igazolás esetében vehetők igénybe a vak személy részére vásárolt speciális könyvek megvásárlásának támogatása, vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek fedezése, valamint a mozgáskorlátozott vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök megvásárlásának támogatása körébe eső szolgáltatások.

Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások

Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásnak minősülnek a következők:

– a természetgyógyászati szolgáltatások (a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások),

– a rekreációs üdülés (a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness-hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés),

– a sporteszköz vásárlásának támogatása (aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának, illetve bérlésének támogatása),

– egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott, az életmód javítását elősegítő kúrák – méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, fogyókúraprogram,

– a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának az életmódjavító önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása (idetartoznak a gyógyteák, fog- és szájápolók).

Jogalap nélküli szolgáltatás

2007-től meghatározásra került a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás fogalma, amelynek értelmében ilyennek minősül az a szolgáltatás, * amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé, * a pénztár alapszabályában nem szereplő szolgáltatás, * amely igénybevehetőségéhez előírt jogszabályi és/vagy pénztári alapszabályi feltétel(ek) nem teljesül(nek) – ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát, * amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget, * amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket. * A jogalap nélküli szolgáltatás igénybevételének következménye * A jogalap nélkül történő igénybevételre vonatkozó részletes szabályokról, illetve azok következményeiről a pénztár alapszabályában kell rendelkezni. A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az azt igénybe vevő tag viseli. Nem tartozik azonban a tagot terhelő anyagi következmények közé az ezzel kapcsolatos levelezés, kapcsolatfelvétel stb. költsége, ez továbbra is a pénztár működési alapjából fedezendő. * Az egészségpénztári szolgáltatás jogcímen történt kifizetések adózási következményei * Az új kategóriák bevezetésével az egészségpénztári szolgáltatás jogcímen történt kifizetéseknek háromféle adózási kimenete lehet: * jogszerűen teljesített kiegészítő egészségpénztári szolgáltatás: nem minősül jövedelemnek, közteher-fizetési kötelezettség nincs, * jogszerűen teljesített életmódjavító szolgáltatás: az összevont adóalapba tartozó jövedelem, egészségügyi hozzájárulás nem terheli, * jogszerűtlenül nyújtott szolgáltatás (jogszabályi, illetve a pénztár alapszabályában foglaltaknak nem felel meg, függetlenül attól, hogy egyébként kiegészítő egészségpénztári vagy életmódjavító szolgáltatás lenne-e): összevont adólapba tartozó jövedelem, egészségügyi hozzájárulás is terheli. * Mind a kiegészítő egészségbiztosítási, mind az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásra igaz, hogy csak akkor nyújthatók, ha azt az Országos Egészségpénztár csak részben vagy egyáltalán nem finanszírozza, vagyis a szabályozás ilyen módon is igyekszik kizárni a kettős finanszírozást.

Az önsegélyező pénztárakat érintő változások

2007. június elsejétől az önsegélyező pénztáraknál is megjelenik az egészségpénztáraknál már ismertetett bontás, vagyis hogy a szolgáltatásokat adómentesen igénybe vehető kiegészítő önsegélyező szolgáltatásokra, illetve életmódjavító önsegélyző szolgáltatásra osztották fel.

Kiegészítő önsegélyező szolgáltatások

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé az alábbiak tartoznak:

– a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások (a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokat az önsegélyező pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbe fogadó szülő vagy gyám részére biztosíthatja. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbefogadása, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe),

– munkanélküliségi ellátások (annak a tagnak nyújtható, akinek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosult),

– tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek,

– betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek (ezek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény [a továbbiakban: Ebtv.] 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező tagok részére nyújthatók),

– a vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása; a megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakításának támogatása; a vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása (ennek köre azonos az egészségpénztáraknál leírtakkal),

– gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (azonos az egészségpénztáraknál leírtakkal),

– hátramaradottak segélyezése halál esetén (a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén biztosítható),

– az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás.

A fenti jogcímeken teljesített szolgáltatások az azt igénybevevőnél nem számítanak jövedelemnek.

Életmódjavító önsegélyező szolgáltatások

Életmódjavító önsegélyező szolgáltatásnak minősülnek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, a gyógyteák, valamint a fog- és szájápolók árának támogatása. Az életmódjavító önsegélyező szolgáltatások az igénybevevőnél jövedelemnek számítanak, és adófizetési kötelezettséget keletkeztetnek. Egészségügyi hozzájárulást ez esetben sem kell fizetni.

Az önsegélyező pénztári szolgáltatás jogcímen történő kifizetésekre is vonatkoznak jogalap nélküli szolgáltatásokkal kapcsolatban az egészségpénztáraknál leírtak, e tekintetben a két pénztártípus között eltérés nincs.

Az önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybevétele, finanszírozása

Valamennyi szolgáltatás esetén igaz, hogy a pénztár szolgáltatást kizárólag a szolgáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írásbeli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások alapjául szolgáló esemény bekövetkezése után, illetve állapot fennállása idején nyújthat. A szolgáltatás iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvételét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani.

Egyéni és közösségi szolgáltatások

2007. június 1-jével az önsegélyező pénztár egyéni szolgáltatásokat, illetve közösségi szolgáltatásokat nyújthat. A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. A jogalkotó az egyéni és a közösségi szolgáltatások között különbséget tesz, és egyértelműen a közösségi szolgáltatást preferálja, hiszen az a megtakarítások összegyűjtése révén lényegesen nagyobb mértékű kockázatkezelésre alkalmas.

Ez olyannyira igaz, hogy főszabályként minden szolgáltatást közösségi szolgáltatásként lehet csak nyújtani, és a jogszabály kimerítő jelleggel felsorolja az egyéni számláról nyújtható szolgáltatásokat. Ennek értelmében az önsegélyező pénztár a következőket egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:

– a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása alapján nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás,

– a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

– a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben,

– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

– táppénz, baleseti táppénz, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, valamint a baleseti járadék kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

– a temetés igazolt költségeinek támogatása,

– gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása,

– a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása,

– az átmeneti járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

– a rokkantsági járadék, valamint a rendszeres szociális járadék összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben,

– a vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása; a megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakításának támogatása; a vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása; az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás,

– nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás évente gyermekenként legfeljebb 20 000 forint összegben.

További szigorítás, hogy a tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás, adomány a befizetést követő 180 napon belül nem használható fel egyéni szolgáltatás finanszírozására (az eddig 90 nap volt). Ez alól kivételként a befizetések felhasználhatók azok időpontjától függetlenül egészségügyi célú önsegélyező feladatok ellátását képező szolgáltatások, valamint a beiskolázási támogatás finanszírozására.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!