Elszámolható üzemanyagárak
A 2007. június 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárak a következők:
ESZ-95 276 Ft/l
ESZ-98 283 Ft/l
Gázolaj 256 Ft/l
Keverék 296 Ft/l
A lapzártánk után megjelent APEH- közlemény szerint a 2007. július 1. és július 31. között alkalmazható üzemanyagárak a következők:
ESZ-95 287 Ft/l
Gázolaj 260 Ft/l
Keverék 310 Ft/l
LPG autógáz 162 Ft/l
2007. július elsejétől a 98-as oktánszámú benzin bizonylat nélkül elszámolható árának közzétételére nem kerül sor.
A továbbiakban ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy
– ha a magánszemély a 95-ös oktánszámú benzin APEH által közzétett ára helyett magasabb vagy más árat kíván alkalmazni a költségelszámolás során, akkor a költségeit bizonylat alapján számolhatja el azzal, hogy a költségelszámolás módjáról továbbra is negyedévente kell döntenie;
– ha az Szja-tv. az APEH által közzétett árak figyelembevételét írja elő valamely rendelkezés alkalmazásánál, akkor benzinüzemű járművek esetében csak a 95-ös oktánszámú benzinár vehető figyelembe még akkor is, ha a kormányrendelet szerint a magasabb oktánszámú benzint kellene használni a jármű üzemeltetése során.
(Magyar Közlöny, 2007/65; 77. szám)
Változások a cégeljárásban, a társasági jogban
A 2007. évi LXI. törvény módosítja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt és egyéb törvényeket, köztük a gazdasági társaságokról szóló törvényt. A változások június 16-ától, szeptember 1-jétől, illetve 2008. január 1-jétől, valamint 2008. július 1-jétől hatályosak.
Fontos újdonság, hogy a módosítás eredményeként a cégeknek nem kell szeptember 1-jéig az új Gt.-nek megfelelően módosítaniuk a társasági szerződésüket, s megszabadultak a társaságok a módosítás elmaradása miatti cégmegszüntetés rémétől is. (Ezzel kapcsolatban lásd a 66. oldalon levő cikkünket!)
Szeptembertől a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimális összege az eddigi hárommillió forint helyett ötszázezer forint lesz. A részvénytársaság alaptőkéje szeptember 1-jétől ötmillió forintnál nem lehet kevesebb. A nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alaptőke-minimum húszmillió forint.
A kft. bejegyzésére csak az után kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve a pénzbeli hozzájárulás tekintetében az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése.
Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kft. saját tőkéje terhére történő kifizetés a tagok számára nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
A cégeljárással összefüggő változásokkal következő lapszámunkban részletesen foglalkozunk, és ismertetjük az új előírásokat.
(Magyar Közlöny, 2007/75. szám)
Adófizetés elektronikus úton 2008-tól
Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettség 2008. január 1-jétől elektronikus úton is teljesíthető. A változásról a 2007. évi LIV. törvény szól.
(Magyar Közlöny, 2007/73. szám)
A jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetése
A jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról rendelkezik a 67-es számú Magyar Közlönyben megjelent 2007. évi XLIII. törvény.
Július 1-jét követően adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz:
- az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az adóképviselő, az adóügyi képviselő,
- az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő, a 2003. évi CXXVII. tv. 129. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetnek nem minősülő adó-visszaigénylő kivételével,
- választása szerint az előbbi pontok alá nem tartozó adóalany, adó-visszaigénylő.
Az előbbiek szerinti adóalany, adó-visszaigénylő Art. szerinti képviselője
- az első adóbevallás benyújtása hónapjának 5. napjáig, illetve a nem bejegyzett kereskedő és a 27. § szerinti adóalany esetében az adófizetési kötelezettség, a 28. § szerinti adó-visszaigénylő esetében az adó-visszaigénylési jogosultság keletkezésének napjáig,
- a választása szerint elektronikus bevalló azon adóbevallási időszakot követő hó 5. napjáig, amelynek tekintetében az adóalany, az adó-visszaigénylő első ízben kívánja alkalmazni az adóbevallás elektronikus benyújtását, a vámhatósághoz bejelenti az elektronikus adóbevallásra szóló képviseleti jogosultságát, valamint a képviselt adóalany, adó-visszaigénylő nevét, adóazonosító számát és vámazonosító számát.
Ha az adóalany, adó-visszaigénylő élt választási jogával, választásától a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.
Módosult az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. §-a is. E szerint az adóalany és az adó-visszaigénylésre jogosult az adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton, a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti. Az adóalany, az adó-visszaigénylésre jogosult Art. szerinti képviselője az első adóbevallás benyújtása hónapjának 5. napjáig a vámhatósághoz bejelenti az elektronikus adóbevallásra szóló képviseleti jogosultságát, valamint a képviselt adóalany, adó-visszaigénylő nevét, adóazonosító számát és vámazonosító számát.
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása után a vámhatóság az elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyféli azonosítás érdekében nyilvántartja az ügyintézést elektronikusan végző természetes személy (felhasználó)
- nevét,
- születési nevét,
- születési helyét, idejét,
- anyja születési nevét,
- lakóhelyének címét,
- elektronikus levélcímét,
- adóazonosító jelét,
- állampolgárságát.
(Magyar Közlöny, 2007/67. szám)
Adóbehajtási jogsegély az Unión belül
Június 1-jével változott az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély részletes szabályairól szóló 7/2004. (I. 22.) Korm. rendelet. A módosítást tartalmazó 118/2007. (V. 31.) Korm. rendelet megfelel az Európai Unió Bizottsága irányelveinek.
(Magyar Közlöny, 2007/67. szám)
Befektetők, betétesek, pénztártagok biztonsága
A pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak, illetve a pénztártagok védelme érdekében bővül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre. A 2007. évi XLIX. törvény szintén ebből a célból kötelezi a Felügyeletet, hogy honlapján tegye közzé
- a pénzügyi szervezetek által alkalmazandó hatályos jogszabályok szövegét,
- a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során alkalmazott feltételeket és módszereket,
- a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,
- a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, pénzügyi szervezetekre vonatkozó ajánlásait.
(Magyar Közlöny, 2007/72. szám)
Biztosítási tevékenységek szabályozása
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása egyebek mellett rendelkezik a biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységről, az ilyen tevékenység nyilvántartásba vételi kötelezettségéről. A július 1-jétől hatályos 2007. évi L. törvény szól arról, hogy független biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján
- részvénytársaság,
- legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
- legalább 5 millió forint részjegytőkével rendelkező szövetkezet,
- harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
végezhet.
(Magyar Közlöny, 2007/72. szám)
Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások tevékenysége
A 2007. évi LI. törvény módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt.
(Magyar Közlöny, 2007/72. szám)
Tőkepiacról szóló törvénymódosítás
Július 1-jei, illetve október 1-jei hatállyal módosul a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény. A változásokat a 2007. évi LII. törvény tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2007/72. szám)
Közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények elektronikus közzététele
A Közbeszerzések Tanácsának (Tanács) az alábbi közleményeket évente egy alkalommal, az Értesítő első számában teljes terjedelmében közzé kell tennie – amellett, hogy azok a Tanács honlapján is hozzáférhetőek:
- a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét,
- a Tanács ajánlásait és az elnöki tájékoztatókat,
- a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe vételének feltételeit és igazolási módjait meghatározó hirdetést, a békéltetők névjegyzékét, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét, az akkreditált tanúsítók listáját, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját és a Kbt. 1. §-ának (3) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésekről szóló tájékoztatót,
- a védett műhelyek nyilvántartásba vett adatait (névjegyzékét).
A Tanácsnak e közleményekben bekövetkezett változás esetén a közleményt teljes terjedelmében honlapján haladéktalanul hozzáférhetővé kell tennie.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő vagy közzétehető hirdetmények közzétételével kapcsolatos díjakról is rendelkezik a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények elektronikus megküldésével kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló 122/2007. (V. 31.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny, 2007/67. szám)
Felnőttképzés normatív támogatása
A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályait a kormány a július 1-jén hatályba lépett 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelettel szabályozta.
A rendelet a felnőttképzési normatív támogatást igénylőre, a képzést folytató akkreditált felnőttképzési intézményre, valamint a támogatással megvalósuló képzésben részt vevő fogyatékkal élő felnőttre vonatkozik.
A támogatás a meghatározott képzésben részt vevő azon fogyatékkal élő felnőtt után vehető igénybe, akinek a képzését más állami támogatás nem segíti.
A támogatásban kizárólag a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal támogatási megállapodást kötő felnőttképzési intézmény részesülhet.
A támogatás mértéke, tartalma és feltételei
A támogatás éves előirányzatát, valamint a naptári évre vonatkozóan egy főre és egy tanórára vetítetten nyújtható fajlagos mértékét a naptári évben hatályos költségvetési törvény határozza meg.
A támogatás a fogyatékkal élő felnőtt általános, nyelvi, valamint szakmai képzésének támogatására, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a – külön jogszabályban meghatározott – vizsga- és vizsgáztatási díjra igényelhető. Ez a képzés a képzésben részt vevő számára díjmentes, így a képzésben részt vevő fogyatékkal élő felnőttől díj – a nyelvi képzéshez szükséges tankönyv és a pótvizsga(ák) díjának kivételével – nem kérhető.
A támogatás igénylése
A felnőttképzési intézmény a naptári év első félévében, illetve a második félévében induló képzésekre vonatkozó támogatást a 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott képzésenként kitöltött igénylőlap alapján igényelheti, az éves képzési tervében feltüntetett, a támogatható képzéseiben részt vevő fogyatékkal élő felnőttek után.
A felnőttképzési intézménynek a naptári év első félévében induló képzésekre vonatkozóan a naptári évet megelőző év november 15-étől december 15-éig, a naptári év második félévében induló képzésekre vonatkozóan a naptári év április 15-étől május 15-éig kell az igénylőlapokat a minisztériumhoz benyújtania.
A naptári évre vonatkozóan első alkalommal benyújtott igényléshez csatolni kell:
- a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési intézmény esetében az igénylés benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hiteles másolati példányú cégkivonatot; egyéb felnőttképzési intézmény esetében a létesítő okirat hiteles másolatát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát,
- a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó felnőttképzési intézmény esetén a nyilvántartására illetékes hatóság által kiállított, az igénylés benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hiteles másolati példányú igazolást arra vonatkozóan, hogy az intézmény a nyilvántartásban szerepel,
- a felnőttképzési intézménynek az igényléssel érintett naptári évre vonatkozó, az Fktv. 15. §-a szerinti képzési tervének cégszerűen hitelesített másolati példányát,
- a felnőttképzési intézmény székhelye szerint illetékes APEH – igénylés benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi – eredeti igazolását arról, hogy a felnőttképzési intézménynek köztartozása nincs,
- fogyatékkal élő felnőtt általános, nyelvi, illetve OKJ-ban nem szereplő szakmai képzése esetén az e programokra vonatkozó akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolatát.
A minisztérium a naptári év első félévére vonatkozóan benyújtott igények esetén január 31. napjáig, a naptári év második félévére vonatkozóan benyújtott igények esetén június 15. napjáig – a támogatás feltételeinek megléte esetén – a felnőttképzési intézménnyel támogatási megállapodást köt.
A jogszabály részletesen felsorolja, mely esetekben nem köthető támogatási megállapodás. Nem köthető támogatási megállapodás például:
- hiányosan benyújtott, illetve pontatlanul kitöltött, vagy nem a számviteli szabályoknak megfelelően javított igénylőlap alapján, valamint
- olyan felnőttképzési intézménnyel, amely nem szerepel a felnőttképzést folytató intézményeknek az Fktv. 8. §-a szerinti nyilvántartásában, vagy amely érvényes akkreditációval nem rendelkezik, vagy amelynek köztartozása áll fenn, vagy amely jogosulatlanul vett igénybe támogatást, a támogatással érintett költségvetési évtől számított két évig.
A támogatás folyósítása és elszámolása
A támogatás folyósítása képzésenként, negyedévenként történik.
A felnőttképzési intézmény a támogatási megállapodáson alapuló igényét a 2. számú mellékletben szereplő – a negyedév utolsó napjának adatai alapján, képzésenként, a képzésben részt vett felnőttek tényleges létszáma és a teljesített óraszám alapján kitöltött – bejelentőlapoknak a minisztériumhoz történő benyújtásával érvényesíti. A bejelentőlapokhoz – az utolsó negyedévre vonatkozó kivételével – az adott negyedévben a képzésen részt vevők névsorát is csatolni kell.
A bejelentőlapokat a képzés időtartama alatt minden negyedév utolsó napját követő 3 munkanapon belül kell benyújtani. A képzés utolsó negyedévére vonatkozó bejelentőlapokat a képzésben részt vevő felnőttek - a képzés befejezését követően legfeljebb hat hónapon belül letett – sikeres vizsgáját követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb a naptári évet követő év május 15-éig kell benyújtani a vizsga letételét igazoló 4. számú melléklet szerinti, képzésenként kitöltött dokumentumok csatolása mellett.
A támogatás felhasználásának ellenőrzése
A támogatás igénylésének, elszámolásának és felhasználásának jogszerűségét a minisztérium ellenőrzi.
A felnőttképzési intézmény köteles az ellenőrzésre jogosult részére szóban vagy írásban tájékoztatást adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni, az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.
Jogszabálysértés, illetve a támogatási megállapodásban rögzített kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén, továbbá az ellenőrzés során, valamint a minisztériumhoz a naptári évben benyújtott dokumentumok adattartalma alapján megállapítható jogszerűtlen támogatásigénylés és elszámolás esetén a felnőttképzési intézményt visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettség terheli.
Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő fogyatékkal élő felnőtt a képzést nem fejezi be, vagy a képzés befejezését követő 6 hónapon belül a képzésben részt vevők – a támogatási megállapodásban rögzített, illetőleg a képzésből kimaradók létszámával csökkentett létszámot figyelembe véve - legalább 90 százaléka sikeres vizsgát nem tesz, a felnőttképzési intézményt - az érintett létszám arányában folyósított támogatási összegre vonatkozóan - visszafizetési kötelezettség terheli.
(Magyar Közlöny, 2007/67. szám)
A gyakorlati képzés bejelentésének kötelezettsége a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez
Az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás, tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles bejelentkezni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez a Magyar Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon.
A nyomtatvány és kitöltési utasítása a tájékoztatóból fénymásolható, vagy a www.nive.hu internetcímről, a Támogatás és Bevalláskezelés menüpont alól kinyomtatható.
A tényleges költségek alapján történő évközi visszaigénylésre - amennyiben a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 8. §-ának 1-4. pontjaiban foglalt feltételek fennállnak – szintén a tájékoztató mellékleteként megjelenő "ADATLAP a Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához negyedévre/hónapra vonatkozóan" nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával van mód.
(Magyar Közlöny, 2007/64. szám)
Üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek
Június 1-jével kiegészült azon kereskedelmi tevékenységek listája, melyek gyakorlásához nem szükséges üzlet. A 2007. évi XLI. törvény alapján ezek:
- utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján, valamint utazások szervezése, értékesítése kizárólag utazásszervező részére,
- falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenység,
- lovas szolgáltatótevékenység.
(Magyar Közlöny, 2007/65. szám)
Gépjármű kötelező felelősségbiztosítása
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint a biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A további új szabályokat a 134/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2007/74. szám)
Kereskedelmi tevékenység szabályai
Az üzletek működésének rendjét, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit szabályozza a július 13-án hatályba lépő 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet. A kereskedő – bizonyos kivétellel – csak jogerős határozattal kiadott működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.
A működési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.
A kereskedő a működési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani, és azt az ellenőrzések során bemutatni. A működési engedélyt a kereskedő köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni.
A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.
A kereskedő üzlet nélkül közterületen a jogszabályban meghatározott termékeket a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint nevének és székhelyének feltüntetésével értékesítheti.
Mozgóárusítás csak a kereskedő üzlete szerinti település közigazgatási területén belül, a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint a kereskedő nevének és székhelyének, továbbá az üzlet nevének és címének feltüntetésével végezhető. Mozgóárusítás keretében csak a kereskedő üzletében a működési engedélyben foglaltak szerint forgalmazott termék árusítható.
Automatából történő kereskedés csak területhasználati hozzájárulás (megállapodás) és az árusított termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni.
(Magyar Közlöny, 2007/74. szám)
Környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások, igazgatási szolgáltatások díjai
Változtak egyes igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások, illetve az igazgatási szolgáltatások díjai. Az új díjmértékeket a 20/2007. (VI. 8.) KvVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2007/71. szám)
Veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenységek
A 28/2007. (VI. 13.) EüM-KvVM együttes rendelet korlátozza az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenységeket.
A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályait módosította a 26/2007. (VI. 7.) EüM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2007/70; 74. szám)
Telepengedély ipari és szolgáltatótevékenység gyakorlásához
A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltatótevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjét módosító 128/2007. (VI. 8.) Korm. rendelet alapján a jegyző tilthatja meg a telepengedély-köteles tevékenység engedély nélküli gyakorlását.
(Magyar Közlöny, 2007/70. szám)
A földgáz ára, díjának megállapítása
Az 56/2007. (VI. 1.) GKM rendelet július 1-jei hatállyal módosított több, a földgázárakkal, -díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletet. Így a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendeletet, a földgázrendszer-használati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendeletet, a földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. (XII. 19.) GKM rendeletet.
(Magyar Közlöny, 2007/68. szám)
Egyablakos kapacitásértékesítés a földgázellátásban
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényt módosító 2007. évi LVI. törvény bevezette a földgázellátással kapcsolatos egyablakos kapacitásértékesítést, valamint az egyablakos kapacitásértékesítő fogalmakat. A törvény engedélyköteles tevékenységként szabályozza az egyablakos kapacitásértékesítést is.
(Magyar Közlöny, 2007/73. szám)
A villamos energia átállási költsége
A közüzemi nagykereskedő részére megállapított villamos energia átállási költségének 2006. évi mértéke 35 225 729 ezer forint. A 2006. évben folyósított átállásiköltség-előleg 31 600 000 ezer forint. A közüzemi nagykereskedő részére kifizetendő átállásiköltség-különbözet 3 625 729 ezer forint.
A villamos energia átállási költségének megállapításáról az 57/2007. (VI. 8.) GKM rendelet szól.
(Magyar Közlöny, 2007/71. szám)
Szerencsejátékügyben kiszabott bírság ellen nem lehet fellebbezni
Míg korábban az adóhatósági bírságot kiszabó – a szerencsejátékügyben hozott – határozat ellen fellebbezéssel lehetett élni, addig június közepétől már az APEH szerencsejátékügyben hozott határozata (végzése) ellen fellebbezésnek nincs helye.
A 119/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a szerencsejátékügyben kiszabott bírsággal kapcsolatos néhány eljárási, hatásköri szabályt is módosított.
(Magyar Közlöny, 2007/67. szám)
Kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékessége
A kormány módosította a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló, továbbá az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló korábbi rendeleteket. A módosításokat tartalmazó 121/2007. (V. 31.) Korm. rendelet június 5. óta hatályos.
(Magyar Közlöny, 2007/67. szám)
Közlekedéssel kapcsolatos törvénymódosítás
A 2007. évi XLV. törvény módosított néhány, a közlekedéssel összefüggő egyes törvényt. Változott a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény, a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény.
(Magyar Közlöny, 2007/69. szám)
Kozmetikaitermék-gyártás és -forgalmazás
Szigorodnak a kozmetikai termékek gyártási, forgalmazási feltételei. A 27/2007. (VI. 11.) EüM rendelet kimondja, hogy a 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 2. számú mellékletének 1234-1243. pontja szerinti összetevőt tartalmazó kozmetikai termék 2008. február 21-től nem hozható forgalomba, nem értékesíthető, illetve bármely más módon sem adható át a végső felhasználónak.
(Magyar Közlöny, 2007/72. szám)