Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 109. számában (2007. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Rovatunk a 2007. május 21-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Újra elvárt adó?

Ismeretes, hogy az alkotmánybírósági kontrollon elbukott az elvárt adóval kapcsolatos szabályozás. Most újabb törvénykísérlet történt a kis nyereségű cégek, vállakozók megadóztatására. Ennek szellemében változott:

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.),

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.),

- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.).

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 6. §-a kiegészült ugyanis azzal, hogy ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség)minimumot, akkor választása szerint

- adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

- a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem- (nyereség)minimum nélküli jövedelem-(nyereség)minimumot tekinti adóalapnak.

Nem kell a fenti rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak

- az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy

- ha a Tao-tv. 2. §-a (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

- ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

Elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

Nyilatkozat

Az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján a jövedelem- (nyereség)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

Ellenőrzés

Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania.

Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás kiegészítésére hívhatja fel.

Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni.

Amennyiben az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.

Ha az adózó a bevallás önellenőrzése következtében kerül az említett szabály hatálya alá, az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevalláskiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani.

Becslés

Amennyiben az Art. 91/A. §-a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.

Nyereségminimum

A jövedelem- (nyereség)minimum az összes bevétel 2 százaléka.

A jövedelem- (nyereség)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

- az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;

- a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;

- az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

- a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

A jövedelem- (nyereség)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

- a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

- az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.

Az ismertetett rendelkezések 2007. július 1-jén lépnek hatályba. (A témával következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2007/63. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

A 2007. május 1-je és május 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat a Magyar Közlöny 51. számában megjelent APEH-közlemény tartalmazza.

Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 267 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 279 Ft/l

Gázolaj 252 Ft/l

Keverék 287 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/51. szám)

Beruházási támogatások biztosítékai

A 104/2007. (V. 9.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokat módosította. A rendelet május 17-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2007/57. szám)

A kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások szabályai

A kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályait módosította az 53/2007. (V. 17.) GKM rendelet. A változások szerint az újonnan létesített munkahelyek száma az egy meghatározott létesítményben közvetlenül alkalmazottak számának nettó növekményét jelenti, a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottakat a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészeként kell figyelembe venni.

A támogatás igénylését cégszerűen aláírt kérelemmel vagy közigazgatási használatra alkalmas, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat benyújtásával kell kérni. A kérelmet a beruházónak a kijelölt közreműködő szervezethez kell benyújtania.

(Magyar Közlöny, 2007/61. szám)

Szigorúbban védett környezet

Április 30-ával szigorodtak a környezet védelmével foglalkozó törvények. Az 1995. évi LIII. törvény szövege például kiegészült a közigazgatási jogi felelősség kérdésének részletezésével. Ezek szerint a környezethasználó köteles megtenni a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket.

Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek kellő fedezetet nyújtanak a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére.

A 2007. évi XXIX. törvény módosította a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt is.

Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozása

Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozását és alkalmazását írja elő a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet. Ilyen azonosítóval kell rendelkeznie mások mellett annak a természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akiket/amelyeket a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség terhel.

A közigazgatási eljárás során - amennyiben ezek az azonosítók még nem állnak rendelkezésre - az eljárás alanyait környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ), az érintett környezetvédelmi objektumokat környezetvédelmi területi jel (KTJ) azonosítóval kell ellátni. Környezetvédelmi adatszolgáltatást kizárólag KÜJ-, KTJ-azonosító birtokában lehet teljesíteni.

Az egyedi környezetvédelmi azonosítókat a hatóság az ügyfél kérelmére adja ki. A környezeti alapnyilvántartásba a felügyelőségek, a főfelügyelőség, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jegyezhet be egyedi környezetvédelmi azonosító adatokat.

Egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozása az alábbi szerveknél kezdeményezhető, illetve azokat az alábbi szervek hozzák létre:

- a KÜJ-azonosítót az a felügyelőség hozza létre, melyhez az ügyfél kérelmével fordult;

- amennyiben a KÜJ-azonosítóval már rendelkező ügyfél KTJ-azonosító(ka)t, vagy a KÜJ-azonosítóval még nem rendelkező ügyfél a KÜJ-azonosító mellett KTJ-azonosító(ka)t is igényel, az azonosítók létrehozását az objektum(ok) jellemző pontja szerint illetékes felügyelőségnél kell kezdeményezni.

Ezeket az adatokat - a kormányrendelet alapján, az ott írt esetekben - hivatalból a felügyelőségek is létrehozhatják. Azonosító adatok hivatalból történő létrehozása esetén az adatot létrehozó szerv adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.

Egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal rendelkező ügyfélnek minden kérelmében, illetve környezetvédelmi adatszolgáltatásában fel kell azokat tüntetnie.

A környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a változást követő 15 napon belül az ügyfélnek a meghatározott módon be kell jelentenie.

Az egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatásidíj-, illetve illetékmentes.

Bírság egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre

Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságot szabhat ki.

A június 4-étől hatályos 107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet megállapítja a különböző tevékenységek esetén kiszabható bírság kereteit.

A bírságot kiszabó hatóság a bírságolással egyidejűleg kötelezi a jogszabálysértőt, hogy a jogszabályban foglaltaknak 30 napon belül tegyen eleget. A kötelezettség teljesítéséről írásban értesíteni kell a hatóságot. Bírság kiszabására többször is lehetőség van.

A környezetre gyakorolt veszélyességet mérlegelve a bírságot kiszabó hatóság kezdeményezheti az engedélyező hatóságnál a tevékenység beszüntetését.

Üzemiterv-készítési kötelezettség a környezet védelme érdekében

A környezet védelme érdekében a környezetkárosodás megelőzése és elhárítása érdekében üzemi terv készítésére kötelezett iparágak, illetve tevékenységek a következők: az energiaipar, a fémek termelése és feldolgozása, az építőanyag-ipar, a vegyipar, a hulladékkezelés, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar, a bányászat, az állati anyagok feldolgozása, a nagy létszámú állattartás, a gépipar, fémfeldolgozás, valamint a bányászat.

Az üzemi terveknek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét szabályozó 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében megjelölt adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat kell tartalmazniuk.

A terv készítésére kötelezettnek gondoskodnia kell az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról, ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat is. A terveket a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia.

A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást, minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető.

Vízvédelem

Védelem a nitrátszennyezéstől

A vizek védelme érdekében a 81/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet nitrátérzékeny területnek tekinti a korábbiak mellett:

- az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepeket, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területét,

- a külön jogszabály szerinti nagy létszámú állattartó telepeket, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területét, illetve

- a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területét.

A jogszabály egyúttal megállapítja a nitrátérzékeny és a nem nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, -feldolgozó műtárgyainak kialakítására, a cselekvési programban meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények végrehajtásának határidejét.

Felszíni vizek szennyezettségi határértékei

Az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeit, és azok ellenőrzését szabályozó 2002-es rendeletet módosítja a május 25-étől hatályos 17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet.

Felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos nyilvántartási rendszer

A 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról rendelkezik. A jogszabály rögzíti az engedélyköteles tevékenységek bejelentésének részleteit.

Felszín alatti és felszíni vizek minőségvédelme

A 92/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek, a 93/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet pedig a felszíni vizek minősége védelmének korábbi szabályait módosítja.

Kármentesítési szabályok természetkárosítás esetén

A természetben okozott károsodás mértéke megállapításának, valamint a kármentesítés szabályainak részleteit a 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet foglalja össze. A jogszabály melléklete tartalmazza a természetben okozott károsodás felszámolásának szempontjait, valamint a hatóság által előírható beavatkozásokat is.

(Magyar Közlöny, 2007/51., 52., 53., 57., 58. szám)

Egységes munkavédelmi hatóság

Az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatosan módosított néhány miniszteri rendeletet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/58. szám)

Engedélyköteles export, import

Július 1-jétől a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyére van szükség a 96/2007. (V. 3.) Korm. rendelet 2. a) számú mellékletében felsorolt áruknak a Magyar Köztársaság területéről, kereskedelmi forgalomban történő kiviteléhez (ideértve a reexportot is) olyan országba, amely az Európai Uniónak nem tagja, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak nem részes állama.

A rendelet 2. b) számú mellékletében felsorolt nem közösségi áruknak a Magyar Köztársaság területére, kereskedelmi forgalomban történő behozatalához is a Hivatal engedélye szükséges.

Ugyancsak a Hivatal engedélye kell a 2. c) számú mellékletben felsorolt áruknak kereskedelmi forgalomban bármely viszonylatba a Magyar Köztársaság területéről történő kiviteléhez (ideértve a reexportot is), illetve bármely viszonylatból a Magyar Köztársaság területére történő behozatalához, valamint az ország területén történő átszállításához.

Az Engedélyezési Hivatal engedélyére van szükség az országhatárt átlépő szolgáltatások körében

- a magyarországi és németországi székhelyű vállalkozások között létrejött vállalkozási szerződés magyar munkavállaló németországi munkavégzésével való teljesítéséhez a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt ágazatokban,

- a magyarországi és valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államon és Svájcon kívüli országban székhellyel rendelkező vállalkozás között létrejött vállalkozási szerződés külföldi munkavállaló magyarországi munkavégzésével való teljesítéséhez.

(Magyar Közlöny, 2007/54. szám)

Elektronikus árunyilatkozat

Az elektronikus árunyilatkozat benyújtásának lehetőségéről rendelkezik a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályait módosító 8/2007. (V. 21.) PM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/63. szám)

Energetikai tárgyú törvények módosítása

Változott a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény. A módosításokat tartalmazó 2007. évi XXXII. törvény május 11-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2007/54. szám)

Gázüzemű munkagép gáz-üzemanyagellátó berendezései beszerelésének, karbantartásának, javításának műszaki-biztonsági követelményei

A gázüzemű emelőtargonca, rakodógép, mezőgazdasági és erdészeti traktor, közúti járműnek nem minősülő kerekes jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének beszerelésére, karbantartására, javítására, belső égésű motorral üzemelő munkagép gázüzeműre történő utólagos átalakítására vonatkozik az 51/2007. (V. 17.) GKM rendelet.

A munkagépek gáz-üzemanyagellátó berendezéseivel kapcsolatos elsőfokú hatósági jogköröket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki-biztonsági feladatkörében eljáró, területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (területi hatóság) gyakorolja. A területi hatóság elsőfokú közigazgatási döntése ellen benyújtott fellebbezéseket a Hivatal központi szerve bírálja el.

A gázüzemű munkagép gáz-üzemanyagellátó berendezésének beszerelése, megbontásával járó javítása, karbantartása, a belső égésű motorral üzemelő munkagép gázüzeműre történő utólagos átalakítása a területi hatóság engedélye alapján végezhető. Az engedélyt a műhely üzemeltetőjének kell kérnie.

A munkagép szerelése gázbiztonsági követelményeknek megfelelő műhelyben végezhető. A szerelést végző műhely gázbiztonságot érintő átalakítását a műhely üzemeltetőjének a területi hatóságnál be kell jelentenie. A gáz-üzemanyagellátó berendezés szerelését csak gázautó-szerelő képesítéssel rendelkező személy végezheti.

A területi hatóság az engedély feltételeinek meglétét, a szerelési tevékenységet évenként ellenőrzi.

(Magyar Közlöny, 2007/61. szám)

Új szakmai és vizsgakövetelmények

2007. szeptember 1-jén lép hatályba a szociális és munkaügyi miniszter 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelete a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.

(Magyar Közlöny, 2007/63. szám)

Vasúti és autóbusz-viteldíjak

Május 1-jétől változtak a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz-különjáratok legmagasabb díjai.

A 48/2007. (IV. 26.) GKM rendeletben közzétett teljes árú autóbusz- és másodosztályú vasúti menetjegy például:

- 10 km távolságra 200 forint,

- 30 km távolságra 450 forint,

- 50 km távolságra 750 forint,

- 100 km távolságra 1500 forint,

- 160 km távolságra 2290 forint,

- 200 km távolságra 2780 forint,

- 300 km távolságra 3830 forint,

- 550 km távolságra 5500 forint.

(Magyar Közlöny, 2007/53. szám)

Találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezménye

A 2007. június hó 11. és 12. napja között Budapesten megrendezendő Innoforum 2007 XV. Hazai Szellemi Termék Börzén bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg. Erről a 4/2007. (MK 53.) MSZH közlemény tájékoztat.

(Magyar Közlöny, 2007/53. szám)

Pályázat Magyarország külföldi megismertetésére

Magyarország kedvezőbb külföldi megismertetésére és a külpolitikai közgondolkodás elősegítésére a Külügyminisztérium pályázatot hirdet. (A pályázat kódszáma: KÜM-2007 KKF pályázat.)

A vissza nem térítendő támogatás célja Magyarország külföldi megítélésének javítása, különös tekintettel a magyar kultúra, tudomány és történelem értékeinek, jeles személyiségeinek és eseményeinek bemutatására, valamint Magyarország külpolitikai tevékenységének, szerepvállalásának megismertetése, valamint a társadalom külpolitika és diplomácia iránti érdeklődésének erősítése, az azzal kapcsolatos ismereteinek bővítése, a civil szervezetek külpolitikai érdekeinkbe történő aktívabb bevonását célzó tevékenységek elősegítése.

2007. augusztus 31-éig pályázhat a kiírásban meghatározott társadalmi szervezet, valamint alapítvány és gazdálkodó szervezet is.

Egy pályázattal maximálisan 5 millió Ft támogatás nyerhető. A támogatás alsó határa 200 000 Ft.

(Magyar Közlöny, 2007/60. szám)

Növényvédő szerek forgalomba hozatala, felhasználása, engedélyezése

Május 25-étől módosított szabályok érvényesek a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, valamint a növényvédő szerek csomagolására, jelölésére, tárolására és szállítására. A változást a 40/2007. (V. 17.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/61. szám)

Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatási kérelem

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének a 32/2007. (IV. 25.) FVM rendelettel módosított szabályai szerint az állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás esetében a kifizetési kérelmet a 2007. évre vonatkozóan 2007. június 30-áig lehet benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2007/52. szám)

Borok eredetvédelme, a borkészítésre alkalmas szőlőfajták

A 34/2007. (V. 4.) FVM rendelet módosította a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásának korábbi szabályait. A 35/2007. (V. 4.) FVM rendelet pedig a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendeletet, valamint a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendeletet módosította. Mindkét jogszabály május 7. óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2007/55. szám)

Támogatás állattartó telepek korszerűsítéséhez

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatásokhoz a kérelmeket 2007. augusztus 1-jétől augusztus 31-éig lehet benyújtani. A támogatásokkal kapcsolatos egyéb módosítást a 38/2007. (V. 15.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/60. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére