Cégalapítás Ausztriában

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 109. számában (2007. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az EGT-szerződés biztosítja, hogy EGT/EU országok egymás országaiban szabadon alapítsanak és működtessenek vállalkozásokat. Így Ausztriában ezekből az országokból érkezők vízummentességet és letelepedési szabadságot élveznek, ugyanúgy folytathatnak ipari tevékenységet, mint az osztrák állampolgárok. Ez azonban azt is jelenti, hogy az iparűzéshez az osztrák iparűzési törvény szerinti jogosultságot nekik is meg kell szerezni.

Csaknem 300, magyar tulajdonosi részesedéssel rendelkező cég működik Ausztriában. Az Ausztriába irányuló közvetlen magyar befektetésállomány 2005-ben mintegy 60 millió euró volt.

Az utóbbi időszakban megnőtt a magyar érdekeltségű, kisebb turisztikai jellegű befektetések száma, több magyar szállodát is létesítettek idegenforgalmi területeken.

Magyar állampolgár különösebb korlátozás nélkül alapíthat céget Ausztriában, ám az osztrák iparűzési törvény előírásait magyar tulajdonos esetén is alkalmazni kell. Ez különösen kötött szakmák esetében érdekes, itt ugyanis abban az esetben, ha a cég iparűzésre jogosult ügyvezetője magyar, a szakmai alkalmasságot bizonyítania kell. (Az adott ipartól függően, a vonatkozó jogszabályban előírt bizonyítványokkal, illetve a szakmában eltöltött gyakorlati idővel.) Természetesen ennek hiánya a cégalapítást nem hiúsítja meg, megfelelő végzettségű és gyakorlatú osztrák állampolgárságú, iparűzésre jogosult ügyvezető alkalmazása ebben az esetben megoldás lehet.

Tapasztalatok szerint elsősorban a piaci réseket kitöltő szolgáltatások (pl. speciális informatikai szolgáltatás, jellegzetes termékek árusítására szakosodott kisebb üzletek, egyes turisztikai befektetések) sikeresek Ausztriában, amelyeknek beruházási költségigénye és munkaerőigénye viszonylag alacsony. Tekintettel arra, hogy a telephelynek alkalmas területek és épületek árai, valamint a munkaerő bérköltsége a hazainál magasabb, inkább a kevésbé beruházásigényes befektetések preferáltak a magyar vállalkozók részéről.

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok

Ausztria - Németország után - Magyarország második legnagyobb külkereskedelmi partnerországa, külkereskedelmünk 6,4%-át Ausztriával bonyolítjuk. Magyarország Ausztria exportjában és importjában 2005-ben a 7. helyen állt.

2005-ben (az osztrák statisztika szerint) az Ausztriába irányuló magyar kivitel 2., 410 millió euróra, azaz 7,7%-kal csökkent, az onnan származó behozatal pedig 3., 241 millió euróra, azaz 3,0%-kal esett vissza. A szállítások egyenlege ebben az időszakban 831 millió euró passzívummal zárult.

Az osztrák piacra irányuló magyar kivitelben a legfontosabb iparágak, termékcsoportok a következők: papíripar, elektronika, autóalkatrészek, építőanyagok, fémipari termékek. Felmérések és becslések szerint Magyarországról legalább 3000 cég exportál különböző nagyságrendben Ausztriába.

A közös határra való tekintettel jelentősebb kereslet mutatkozik vállalati kooperációs együttműködések iránt a fémipar, szerelőipar, illetve nyomdaipari szolgáltatások iránt. Áruszállítási igény gyakorlatilag a termékpaletta teljes vertikumában előfordul, a jó minőségű, ár-érték arányos ipari termékek mellett nagy mennyiségben importálnak és forgalmaznak a lakosság részére viszonylag olcsó, szezonjellegű fogyasztási cikkeket.

Intenzív kapcsolat

Ausztria fontos stratégiai külkereskedelmi partnerünk. A kapcsolatok intenzitására jellemző, hogy bár két kis országról van szó, mégis a kölcsönös áruforgalom sokkal jelentősebb, mint azt a két ország piaci méretei indokolnák (pl. annyit exportálunk Ausztriába, mint az USA-ba és Oroszországba együttvéve). Ausztria több árut vesz Magyarországtól, mint pl. Lengyelországból vagy Angliából. Az árustruktúra megfelel két fejlett ipari ország árucseréjének, mindkét irányban a gépek, járművek, ezek komponensei, az elektronika és a feldolgozott termékek teszik ki a forgalom túlnyomó részét (75-80%).

Az ipari termékek közül dinamikusan nőtt a fototechnikai berendezések (88), az elektronikus mérőműszerek (87), az épületgépészeti berendezések (81) és a finomvegyipari termékek (59) kivitele.

A két ország kis- és középvállalkozói között a fizetésekkel kapcsolatos bizalom megnőtt az EU-csatlakozás óta, a bonyolult fizetési módokat egyre inkább felváltja a nyitva szállítás, utólagos számlaküldéssel. Ez exportunkat könnyíti, különösen azon magyar kkv-k számára, akik kis szériás termékeket értékesítenek.

Adatok a magyar-osztrák külkereskedelemről 2005-ben

Magyar export: 3481,8 millió dollár,

Magyar import: 4342,3 millió dollár,

Külkereskedelmimérleg-egyenleg: 860,5 millió dollár,

Magyar működőtőke-állomány: 24,7 millió euró.

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank)

Ausztria gazdasági helyzete

Ausztria gazdasága 2006-ban dinamikusan fejlődött, ami több külső és belső tényezőnek köszönhető. Az államháztartási deficit az elmúlt években folyamatosan nőtt. Az adóreform késleltetett hatása következtében 2006-ban a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány 0,1%-kal, 1,6%-ra nőtt.

Az elkövetkező két évben mind a gazdaság szereplői, mind tudományos elemzők folyamatos konjunktúraélénküléssel, illetve gazdasági növekedéssel számolnak.

Ausztria 2007-2008-ban az euróövezet átlagánál nagyobb, várhatóan 2,2%-os GDP-növekedéssel számolhat. A gazdaság motorja továbbra is az export lesz, ezen a területen növekedés várható. Az import növekedése nemcsak a vállalati beruházások következtében, hanem a fogyasztás fokozódása miatt is várható.

A munkanélküliségi ráta kismértékű csökkenése - maximum 0,1% - tovább folytatódik.

A 2007 januárjában hivatalba lépett új - nagykoalíciós - kormány a szociális kiadások kismértékű csökkentése mellett elhatározta a K+F, a szakképzés és oktatás az eddigieknél is nagyobb támogatását.

Befektetési környezet, befektetési kedvezmények

A befektetési környezet kedvező, Ausztria a világ egyik legfejlettebb és legnagyobb vásárlóerővel rendelkező országa.

A tőkeerős és exportképes nagyvállalatok mellett sok a kkv, és az osztrák állam támogatja az új önálló vállalkozások létrehozását is.

Az újonnan alapítók az osztrák cégeket is megillető kedvezményeket vehetik igénybe, ezek az először önálló vállalkozóvá válóknak szóló támogatások, és főként az alapítással és a kezdeti időszakkal kapcsolatos költségeket csökkentik.

A támogatások tartományonként változnak.

Adó- és járulékfizetés, befektetésösztönzés

Cégalapításnál a befektetett tőkét és az ingatlanszerzést 1%, illetve 3,5% adó terheli.

A működés közben jelentkező alapvető adónemek :

- társasági adó: 25% kft. és AG esetében (a korlátlanul adóköteles GmbH-knál 1750 euró minimáladó is létezik),

- a természetes személynek kifizetett osztalék jövedelemadója: 25%,

- kommunális adó: a foglalkoztatottak bérének 3%-a,

- forgalmi adó: általánosan 20%, illetve 10%, amelyet a forgalmi adó hatálya alá tartozó vállalatok a más vállalkozásoktól beérkező, forgalmi adóval terhelt számláik alapján levonhatnak,

- a fizikai személyek jövedelemadója: progresszív, maximum a levonható tételek után maradt jövedelem 0-50%-a,

- a banki kamatok, bizonyos belföldi értékpapírok tőkehozadéka, valamint a belföldi tőketársaságok osztaléka 25%-os végadóval terhelt.

Általános gazdasági adatok 2005-ről

Lakosságszám: 8,17 millió fő, * Egy főre jutó GDP folyóáron és árfolyamon: 37,117 USD, * Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson: 33,431 USD, * Ipari termelés: 4,5%-os növekedés * Beruházások: 0,9%-os növekedés, * Export folyó áron: 117,2 milliárd USD, * Import folyó áron: 113,8 milliárd USD, * Működőtőke-import: 8919 millió USD, * Működőtőke-export: 9293 millió USD, * Folyófizetésimérleg-egyenleg: 3,8 milliárd USD, * Az államháztartás egyenlege a GDP %-ában: -1,5 * Infláció éves átlaga: 2,1% * Munkanélküliségi ráta 2005. év végén: 5,2% * (Forrás: International Monetary Fund International Fincancial Statistics, IBRD, UNCTAD World Investment Report, Magyar Nemzeti Bank, Európai Bizottság.)

Cégformák

A cégformák hasonlóak a magyar társasági formákhoz. Külföldiek számára az osztrák jogrend lehetővé teszi az ún. tőketársaságok (pl. AG, GmbH) és a jogi személyiséggel nem rendelkező, ún. személyi társaságok (pl. OHG, OEG, KG) létesítését is.

Rt.

A részvénytársaság (Aktiengesellschaft) tagjai részvényekre szétosztott alaptőkében részesednek anélkül, hogy a társaság kötelezettségeiért személyesen felelnének.

A részvénytársaság minimális alaptőkéje 70 000 euró.

Az alapításnál a részvényeseknek a névérték minimum egynegyedét, azaz 17 500 eurót kell befizetniük, az apportot teljes mértékben biztosítani kell.

Addig nem lehet részvényeket kibocsátani, amíg a társaság nincs bejegyezve.

AG

Az AG jogi létrejötte a Firmenbuch-Handelsregisterbe történő cégbejegyzéssel valósul meg. A bejegyzés előtti kötelezettségekért a társaság nevében tevékenykedő személyes felelősséggel tartozik.

A tevékenység megkezdése előtt meg kell szerezni az iparűzési jogosítványt, amellyel egyidejűleg meg kell adni a tevékenységre megfelelő alkalmassággal rendelkező személy nevét is.

Az AG képviseleti szerve az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a részvényesek közgyűlése és a hites könyvvizsgáló.

Ges.m.b.H.

Ugyancsak jogi személyiséggel rendelkezik az osztrák Ges.m.b.H. társasági forma, amely nagyon hasonló a német GmbH és magyar kft. formához. A tagok üzletrészekkel vesznek részt a társaságban. A társasági szerződést közjegyző előtt kell aláírni, közjegyzői okirat kíséretében.

A minimális alapító tőke 35 000 euró (társasági tagonként min. 70 euró). A törzstőke legalább felét készpénzben kell befizetni, illetve, ha a társaság alaptőkéje nem éri el a 70 000 eurót, a minimális 17 500 eurót kell befizetni.

A céget be kell jegyeztetni a cégbíróságon, és a cégregiszterben regisztáltatni kell.

A kereskedelmi és iparűzési jog (Gewerberechtigung) a társaságot illeti meg, ezért a cégbejegyzést követően történhet meg a tevékenység bejelentése (Gewerbeanmeldung), vagy ha szükséges, engedélyeztetése (Gewerbeberechtigung).

Lényeges, hogy a vállalkozás tárgyaként szerepeljen a végezni kívánt tevékenység.

Az iparűzésre jogosult ügyvezető alkalmazása előírás.

A nem engedélyköteles tevékenység bejelentése

Ha a tevékenység szabad, vagy nem engedélyköteles kötött iparhoz vagy kisiparhoz tartozik, akkor ezt be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes járási főnökségen (Bécsben a kerületi elöljárósági hivatalnál).

Engedélyköteles tevékenység

Az engedélyköteles kötött ipar esetében a tartományi főnök illetékes (Bécsben: 63. sz. Elöljárósági Osztály).

Közkereseti társaság (OHG), kisüzemi közkereseti társaság (OEG)

Az osztrák jogrend külföldiek számára lehetővé teszi jogi személyiséggel nem rendelkező cégforma létesítését is - ilyen pl. a közkereseti társaság (Offene Handelsgesellschaft, OHG) és a kisüzemi közkereseti társaság (Offene Erwerbgesellschaft, OEG).

Mindkettő két vagy több természetes vagy jogi személy közössége, akik együttesen és külön-külön is korlátlanul felelnek a társaság kötelezettségeiért. Ezt a társasági formát általában akkor hozzák létre, ha a vállalkozás előre felmérhető, stabil, és a tagok a többéves együttműködés eredményeként kölcsönös bizalomra építve úgy gondolják, hogy személyes oldalról nincs tartanivaló az üzletmenetet illetően.

A kisüzemi közkereseti társaság a közkereseti társaságtól különösen a vállalkozás méretében különbözik. Az OEG esetében a vállalkozás mérete nem haladhatja meg a kisipar méreteit, amelynek irányértékeként 363 E euró alatti éves forgalom tekinthető.

Betéti társaság

Ugyancsak létezik a magyarországihoz hasonló jogi személyiség nélküli betéti társaság (Kommanditerwerbgesellschaft és KG) forma. A betéti társaság legalább egy korlátlan felelősséget viselő beltagból és legalább egy kültagból áll, akinek a felelőssége a befizetett tőkéje arányában érvényesül.

A bt. bejegyzése a cégbíróságon

A társaságot a cégbíróságon be kell jegyeztetni. A céget a beltag vezeti. A beltag lehet Ges.m.b.H. is, amely a felelősséget korlátozza.

Kötelező kamarai tagság

A kamarai tagság minden jogi személy részére kötelező Ausztriában.

A gazdasági társaság bejegyzése a cégjegyzékbe

A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jegyeztetniük a cégjegyzékbe, működését ezt követően kezdheti meg.

Iparengedély

Amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérnie, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni.

Osztrák, illetve EGT-állampolgársághoz kötött ipar

Osztrák állampolgárság és belföldi lakhely szükséges kéményseprői tevékenység és katonai célú fegyveripar létesítéséhez. * EGT-állampolgárság és lakhely pedig az alábbi tevékenységek folytatásához szükséges: munkaközvetítés, munkaerő kölcsönzése és nem katonai célú fegyveripar és lőszergyártás. * Társaságok esetében a székhely és telephelynek, a képviseleti szervnek, ill. az ügyvezető tagnak is meg kell felelnie a fent említett kritériumoknak. * Európa Megállapodás tagországainak állampolgárai, illetve az ott bejegyzett székhelyű (főtelephelyű) társaságok ebben az esetben az EGT-országokkal azonos elbírálás alá esnek.

Ügyvéd, adótanácsadó

Az Ausztriában céget alapító magyar vállalkozók figyelmét fel kell hívni arra, hogy a cég alapítása nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára. A cégalapításhoz mindenképpen célszerű osztrák munkajogban és cégjogban járatos ügyvéd, valamint adótanácsadó közreműködését igénybe venni.

A bécsi Külgazdasági Szakdiplomáciai Szolgálat az Ausztriában cégalapítást tervező magyar vállalkozások számára szívesen nyújt részletes tájékoztatást, szükség esetén adótanácsadók, ügyvédi irodák ajánlásával is.

Egyéni vállalkozás Ausztriában

Az egyéni vállalkozás tulajdonosa olyan személy, aki a vállalkozást saját nevében és saját számlájára működteti, minden kockázatot ő visel, és a nyereség is őt illeti meg. Önállóan vállalkozik, nem munkavállalóként.

Az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztathat, munkaszerződéseket köthet (amely osztrák munkavállaló foglalkoztatása esetén különböző bejelentési kötelezettségekkel jár, magyar munkavállaló esetén a bejelentési kötelezettség mellett a foglalkoztatást megelőzően munkavállalási engedély beszerzése is szükséges az osztrák munkaügyi hivataltól).

Egyéni vállalkozás alapítása az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével történik. A cégjegyzékbe az éves forgalomtól függően jegyzik be. Ausztriában csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó használhat cégnevet, egyébként az egyéni vállalkozónak saját nevét kell használnia.

Kötelező iparigazolvány

Az egyéni vállalkozónak iparigazolványt kell kiváltania. Az iparengedély kiadásának feltételeit személyesen kell teljesítenie, ha ez nem áll módjában, kinevezhet egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt, akinek a vállalkozásnál kell dolgoznia, és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként munkaviszonyban kell állnia.

Az iparűzési jogosultság megszerzése

Az iparűzési engedélyhez, illetve engedélykérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok egyéni vállalkozásnál:

- születési anyakönyvi kivonat,

- állampolgárság igazolása,

- bejelentőlap (helyi lakcím),

- adott esetben házassági anyakönyvi kivonat,

- adott esetben felsőfokú végzettség/iskolai képesítés/felmentés igazolásának okirata,

- 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány,

- nyilatkozat arról, hogy nincs az iparűzést kizáró körülmény,

- adott esetben szakmai alkalmassági bizonyítvány, vagy az egyéni alkalmasság bizonyítása.

Az eljáró hatóság a területileg illetékes járási/városi kerületi közigazgatási hivatal.

Tartózkodási engedély, adószám, bejelentkezés a Tb-hez

Az iparengedély birtokában lehet a további lépéseket megtenni:

- tartózkodási engedély kérvényezése a budapesti Osztrák Nagykövetség Konzuli Osztályán,

- adószám kérése az adóhivatalnál (1 hónapon belül),

- bejelentkezés a Tb-nél (1 hónapon belül). Az egyéni vállalkozónak jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.

Kötelező kamarai tagság

Iparűzési tevékenység esetén a kamarai tagság kötelező. Vállalkozói társadalombiztosítás is szükséges, valamint jövedelemadó- és forgalmiadó-kötelezettség is fennáll.

Külföldiek iparűzési lehetőségei Ausztriában

Külföldi természetes személyek iparűzése

Külföldi természetes személyek ausztriai székhelyről csak abban az esetben folytathatnak ipari tevékenységet az osztrák állampolgárokkal azonos feltételek mellett, amennyiben:

- létezik államközi megállapodás Ausztria és a külföldi személy hazája között, amely biztosítja ugyanazt a jogot az osztrák állampolgároknak, mint a hazaiaknak (ez Magyarország esetében fennáll), vagy

- rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel, amely tartózkodási jogcímként tartalmazza az önálló kereseti tevékenység folytatását, és

- az ipari tevékenység folytatásához nem feltétlenül szükséges osztrák állampolgárság.

Hontalanok iparűzése

Hontalanok, ill. menekültek (menekült státusért folyamodókat kivéve) kizárólag abban az esetben végezhetnek ipari tevékenységet, ha jövedelemszerző tevékenységük folytatásához már korábban hozzájárultak.

Külföldi jogi személyek iparűzése

Az iparűzéshez az EGT/EU tagállamok polgárainak is be kell szerezniük az osztrák iparűzési jog szerint szükséges engedélyeket.

Külföldi jogi személyeknek (pl. GmbH, AG) vagy a kereskedelmi jog alapján személyi társaságoknak (OHG/OEG és KG/KEG) a regisztrált belföldi (ausztriai) székhelyet vagy fióktelepet a cégjegyzékben történt bejegyzéssel bizonyítaniuk kell.

Bizonyítvány a szakmai alkalmasságról

Mivel az egyes EGT-tagországokban, ill. Svájcban eltérő rendelkezések léteznek a különböző iparágakban történő tevékenységet illetően, ezért az EU-s irányelveknek megfelelő illeszkedési szabályt állapítottak meg, mely arra hivatott, hogy megakadályozza az EU- és az EGT-tagok egymás közötti diszkriminációját az ipari tevékenység során.

Ennek megfelelően az osztrák iparűzési törvény lehetővé teszi a szakmai alkalmasság belföldi előírások szerinti bizonyítása mellett - ilyenek az osztrák szakképzettség igazolása (pl. osztrák mestervizsga, szakképesítési bizonyítvány), vagy a személyes alkalmasság megállapítása az osztrák hatóságok által, vagy szakmunkás-bizonyítvány és szakmai gyakorlat, tanfolyamok alapján - az iparűzés gyakorlására feljogosító szakmai alkalmasság EK-irányelveknek megfelelő igazolását is az alábbiak szerint:

- EGT-tagországokban folytatott tevékenységek elismerése, amely megfelel az EU/EGT tagállamok elismerésről szóló rendeletének (érvényes pl. a kézművesiparra, közvetítői tevékenységre, kereskedelemre, vendéglátásra és egyéb kézművességhez hasonló tevékenységre stb.),

- az EGT-tagországban megszerzett képesítés egyenértékűként kezelése (pl. diploma) a megfelelő osztrák képesítési bizonyítvánnyal (pl. mérnöki iroda, tanácsadó iroda).

Az elismertetés kérvényezése

Az elismertetést, ill. az egyenértékű elismertetést az osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumnál kell kérvényezni, a beadványhoz mellékelendő a kiállító ország illetékes hatóságainak igazolása a szakmai képesítésről és gyakorlatról. Ez az igazolás helyettesíti a belföldi állampolgárok számára szükséges képesítési bizonyítványt.

Magyar hatósági igazolások

A magyar hatósági igazolást a szükséges okmányok bemutatása alapján, a szabályozott szakmák esetén az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (www.ekvivalencia.hu) adja ki.

Orvos, szülész, ápoló, fogorvos, gyógyszerész esetében az Egészségügyi Minisztériumhoz, építész esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz, állatorvos esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, ügyvéd, kereskedelmi ügyintéző és képviselő esetében pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz kell fordulni.

Az iparengedély kiállításáért felelős hivatalok

Bécsben az iparűzés székhelyéhez területileg tartozó Elöljárósági Hivatal, a tartományokban a Járási Főnökség, illetve Magisztrátus. Engedélyköteles kötött ipar esetében a tartományi főnök az illetékes.

"Szabad ipar" esetén képesítés igazolására nincs szükség, az iparengedélyt azonban itt is ki kell váltani.

"Kisipari tevékenységek" esetén mestervizsga, vagy az adott kisipari tevékenységet oktató iskola elvégzése és szakmától függően meghatározott gyakorlati idő szükséges.

"Részipar" esetén szakmai záróvizsga, vagy szakmai gyakorlat, vagy szakiskola, tanfolyam szükséges.

"Nem engedélyköteles kötött ipar" esetében az ipar jellegétől függően szükséges az előírt képesítési bizonyítvány, szakmai gyakorlat vagy ezek kombinációja.

"Engedélyköteles kötött ipar" esetében az adott képesítési előíráson és szakmai gyakorlaton kívül hatósági engedélyre is szükség van.

Vállalkozások határon átnyúló szolgáltatásai Ausztria területén

Áruszállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás

Ausztriában telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező vállalkozások áruszállítása esetén a szerződésekkel kapcsolatos megrendelésgyűjtést és a szerződéskötést az anyaországból kell lefolytatni. Az eladó saját fuvareszközével szabadon kiszállíthat. Amennyiben a vállalkozás megrendelőirodát vagy bemutatótermet, illetve ügyfélszolgálatot kíván létrehozni, akkor az osztrák iparűzési jog szerint ehhez iparűzési jogosultságot kell szereznie a telephely szerinti helyi magisztrátuson. A kereskedők, illetve a gyártók áruszállításai ezen kivételtől eltekintve nem esnek iparűzési korlátozás alá.

Közvetlenül az áruszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. szerelés) - csekély mértékben/szűk körnek - az áruszállítás szabadsága alá tartoznak, de a kiküldött munkatársak számára biztosítani kell az uniós kiküldetési igazolást.

Határon átnyúló szolgáltatások vállalkozások számára

A szolgáltatások szabadsága elv értelmében a vállalkozók főszabályként jogosultsággal rendelkeznek határon átnyúló szolgáltatási szerződéseket kötni, és ehhez munkaerőt korlátozás nélkül alkalmazni - azonban ez a vállalkozó joga a belső piacon való vállalkozáshoz, nem pedig az egyes munkavállaló - nem osztrák állampolgár - ausztriai munkaerőpiacra való automatikus bejutásának joga. Ausztria átmeneti időszakra az érzékeny ágazatokban a munkavállalás teljes szabadságát átmenetileg korlátozó intézkedéseket vezetett be, amely szerint legalább 2009-ig a külföldiek munkavállalásával kapcsolatban (a liberalizált szakmákban bizonyos könnyítéssel) a korábbi jogi szabályozás marad érvényben.

A határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vállalkozókkal szemben támasztott alapvető követelmények

Alapfeltétel, hogy a vállalkozó hazájában jogosult legyen az adott tevékenység végzésére.

Szabad vállalkozói tevékenység

Az ún. szabad vállalkozói tevékenységek gyakorlásához nem szükséges a szakképzettség igazolása. (A tevékenységek listája megtalálható az osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium www.bmwa.gv.at). Ha valaki e listán szereplő szakmákban vállalkozik, elegendő az adott vállalkozói forma (egyéni vállalkozó, kft., rt.) kritériumait teljesítenie.

Munkavégzés szolgáltatás nyújtásához kapcsolódva

Egyéni vállalkozó személyes munkavégzése osztrák munkajogi szempontból nem korlátozott.

Társas vállalkozás munkavállalójának alkalmazása engedélyköteles. Munkavállalási engedélyre van szükség a személyi társaság vagy kft.-tag részére is, ha üzletrésze 25%-nál kisebb. Ennél nagyobb részesedés esetén megvizsgálják, hogy a vállalatnál végzett tevékenység munkavállalói, vagy valódi üzlettársi funkcióval kapcsolatos-e.

Az érzékeny szektorokban külföldiek ausztriai munkavégzésére jogosító engedély beszerzésére van szükség. Az üzemi kiküldetési engedély időben behatárolt (4 hónap), és csak abban az esetben adható ki, ha a projekt 6 hónapnál nem hosszabb, és a foglalkoztatás max. 4 hónap. Ennél hosszabb időszakra vonatkozóan az üzemi kiküldött számára is foglalkoztatási engedélyt kell szerezni.

Az engedélyeket a tevékenység megkezdése előtt kell beszerezni a munkavégzés helye szerinti munkaügyi hatóságnál, változó munkahely esetén az osztrák partner telephelye szerinti AMS-nél.

A kiküldött munkavállalókat a munka megkezdése előtt minimum egy héttel be kell jelenteni a KIAB központjában, továbbá, ha nem rendelkeznek osztrák biztosítással, el kell látni őket E101 EU-s biztosítási kártyával. A dokumentumokat a hatóságok a munkahelyen ellenőrizhetik.

A bécsi Külgazdasági Szakdiplomáciai Szolgálat címe, elérhetősége

Botschaft der Republik Ungarn * Außenwirtschafts-u. Handelsabteilung * A-1010 Wien * Schenkenstrasse 4/1. * Tel.: +43 (1) 537-80-471, +43 (1) 585-3133 * Fax: +43 (1) 537-80-382 * E-mail: aussenwirtschaft@huembvie.at, vienna@itd.hu * Dr. Berényi Ferenc, vezető külgazdasági szakdiplomata * Puchné Székely Katalin, külgazdasági szakdiplomata

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére