A kartellek versenyhivatali vizsgálata

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 109. számában (2007. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A kartell egyike a legsúlyosabb versenyjogsértéseknek; amennyiben "sikeres", jelentős mértékben megkárosítja a fogyasztókat és visszaveti a gazdasági hatékonyságot, ezért a "jogintézmény" következetes szankcionálása elengedhetetlen.

Magyarországon eddig 13 esetben állapította meg a versenyhatóság a kartellezők jogsértését, a legnagyobb összegű bírság, közel hétmilliárd forint kiszabására 2006 decemberében került sor a gépjárműjavítók és biztosítók kartelljében (Vj-51/2005.).

A kartellben részes felek az esetek többségében tisztában vannak magatartásuk jogellenes voltával, ezért titkos találkozókon döntenek - a klasszikus eseteket említve - áraik egyeztetéséről vagy a piac egymás közötti felosztásáról. A kartelltevékenység titkossága megnehezíti a versenyhatóságok számára az említett versenysértő cselekmények felderítését, ebből kifolyólag a jogalkotó speciális eljárási szabályok bevezetését tartotta szükségesnek kartellek esetében, amelyek közül a legismertebb az ún. rajtaütés jogintézménye. Mielőtt rátérnék a kartelltényállások esetében irányadó speciális eljárásjogi rendelkezések ismertetésére - amelyek között több, a közelmúltban bekövetkezett és a jövőben várható változás is szerepel -, röviden szót kell ejtenünk arról, hogy tulajdonképpen mi tekinthető kartellnek a hatályos jogszabályok alapján és mikor jár el a tagállam versenyhatósága, illetve az Európai Bizottság a kartellező vállalkozásokkal szemben.

Mi a kartell?

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. LVII. törvény (Tpvt.) IV. fejezete tartalmazza a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának szabályait. Magyarország EU-tagságából kifolyólag a Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül alkalmazhatja az Európai Közösség Alapító Szerződésének 81. cikkét is. A magyar versenytörvény - összhangban a közösségi joggal - a kartellek általános tilalmát mondja ki, amelynek indokolása szerint

- horizontális a kartell, amennyiben a megállapodás (összehangolt magatartás) a versenytársak között jön létre, illetve valósul meg, és

- vertikális a kartell, ha a megállapodást vagy az összehangolt magatartást a forgalmi folyamat különböző szakaszaiban működő vállalkozások, például a kereskedők kötik, illetve tanúsítják a termelőkkel stb.

Kiterjesztő értelmezés

Annak érdekében, hogy azokat a megállapodásokat is szankcionálni lehessen, amelyeket nem a vállalkozások, hanem azok szervezeti egyesülése kötötte, amelynek a vállalkozó csak tagja, a törvény külön kiemeli, hogy a gazdasági versenyt akadályozó, korlátozó, illetőleg torzító, vagy az ezt célzó megállapodás akkor is tilos, ha azt a vállalkozások társadalmi szervezete, köztestülete, egyesülése vagy más hasonló szervezete hozta létre. Ezenfelül a magyar és a közösségi versenyjogi szabályozás értelmében a kartelltevékenységet nemcsak tényleges megvalósulása esetén büntetik a versenyhatóságok, hanem akkor is, ha az érzékelhető eredménnyel nem járt, azonban célja vagy potenciális hatása folytán alkalmas a verseny korlátozására.

A Bizottság, vagy a nemzeti versenyhatóság jár el?

Felmerül a kérdés, hogy mi alapján dől el az a kérdés, hogy az Európai Bizottság vagy valamely tagállam versenyhatósága folytatja-e le az eljárást a közösségi jog vagy a nemzeti jog szerint, illetve párhuzamos jogalapon eljárva (nemzeti és közösségi kartelltilalom megsértése miatt).

Eljárás nemzeti anyagi jogi szabályok szerint

A magyar versenytörvényben rögzített kartelltilalom (Tpvt. 11. §-a) és az EK-Szerződésben található kartelltilalom (EKSz 81. cikk) törvényi tényállások lényegi tartalma megegyezik, közöttük az a különbség, hogy az utóbbi rendelkezést csak akkor alkalmazhatja a versenyhatóság, ha a vállalkozások közötti megállapodás, a vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. E közösségi jogi elem hiányában a versenyhatóság kizárólag a nemzeti anyagi jogi szabályok alapján jár el.

Tagállami versenyhatóság, Európai Bizottság eljárása

Bizonyos esetekben azonban valamely másik tagállami versenyhatóság vagy az Európai Bizottság (és ez a gyakoribb) folytatja le az eljárást közösségi jogi alapon a helyett a tagállami versenyhatóság helyett, amelynek a látókörébe került valamely versenyprobléma. A Bizottság eljárásának klasszikus esete, ha az észlelt versenyprobléma háromnál több tagállam piacán folyó versenyt befolyásol, vagy a Közösség érdeke indokolja a közösségi versenypolitika fejlesztését, mert új keletű versenyprobléma jelentkezett a közös piacon, amely hatékony megoldást igényel.

Az ECN keretében megvalósuló együttműködés

A tagállamok és a Bizottság a közösségi jogalapon indított antitrösztügyeikről (kartell és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés) az ún. Európai Versenyügyi Hálózat (European Competition Network, röviden ECN) keretében informálják egymást. A tagállamok és a Bizottság együttműködésének szabályait a Tanács 1/2003/EK rendelete és a Bizottság együttműködési közleménye (HL C 101, 2004. 04. 27., 43-53. oldal) tartalmazzák. E szabályok ismertetése azonban nem tárgya a jelen írásnak, tekintettel arra, hogy azok nem tekinthetők a kartelleljárások esetében érvényesülő szoros értelemben vett eljárásjogi specifikumoknak.

A "rajtaütés"

A rajtaütés (dawn raid) jogintézményét a Tpvt. 65/A. §-a szabályozza, amelyet azért biztosít a jogalkotó a versenyhatóságok számára szerte a világon, hogy a vállalkozások ne tudják eltitkolni vagy megsemmisíteni a rájuk nézve terhelő bizonyítékokat. Tekintettel arra, hogy a kartelltevékenység súlyos versenyjogsértésnek minősül, az abban részes vállalkozások nagy összegű bírságok megfizetésével számolhatnak, sőt, a vállalkozást a kartellben képviselő természetes személyek több országban, köztük Magyarországon is, bizonyos esetekben büntetőjogi jogkövetkezményekkel is sújthatók. Látható tehát, hogy nagy tét forog kockán. Magyarországon tulajdonképpen a rajtaütés jogintézménye jelenti az esetek többségében a leghatásosabb vizsgálati jogosítványt a versenyhatóság számára. Más országokban, például az Amerikai Egyesült Államokban a versenyhatóság jogosult olyan "titkosszolgálati" eszközök alkalmazására is, mint például a "gyanús" személyek telefonjainak lehallgatása, Magyarországon erre egyelőre nincs lehetőség.

Az Európai Bizottság által kiszabott bírságtételek

Határozat éve

Vállalkozás

Érintett piac

Bírság euróban

2007

ThyssenKrupp

liftek és mozgólépcsők

479 669 850

2001

F. Hoffmann-La Roche AG

vitaminok

462 000 000

2007

Siemens AG

gázszigetelt kapcsolóberendezés

396 562 500

2006

Eni Spa

szintetikus kaucsuk

272 250 000

2002

Lafarge SA

gipszkarton lemez

249 600 000

2001

BASF AG

vitaminok

236 845 000

2007

Heineken NV

holland sörpiac

219 275 000

2006

Arkema SA

metakrilát

219 131 250

2006

Solvay SA/NV

hidrogén-peroxid

167 062 000

2006

Shell

szintetikus kaucsuk

160 875 000

Hol végezhető rajtaütés?

A rajtaütés vagy más néven helyszíni vizsgálati cselekmény, speciális tényállás-felderítési eszköznek tekinthető, kizárólag kartell és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárásban van lehetőség az alkalmazására. A rajtaütés eszközével élve a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálói bármely helyszínt átkutathatnak, oda önhatalmúlag a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphetnek, e célból a lezárt épületet, helyiséget felnyithatják.

A helyszíni kutatás során az eljáró vizsgálók az ügyfelet, illetve megbízottját, alkalmazottját szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezhetik. Külön érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálók e jogosítványukkal nemcsak az ügyfél jelenlegi alkalmazottai és megbízottai tekintetében élhetnek, hanem a vállalkozásnál korábban alkalmazásban, megbízásban állt személyeket is kikérdezhetik.

A törvény lehetővé teszi a versenyhatóság számára, hogy az eljárás alá vont vállalkozás hivatalos helyiségein kívül a magánhasználatú, magáncélú helyiségeket és járműveket is átkutathassa, amennyiben az ügyfél jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy a vállalkozást ténylegesen irányító személy használatában állnak.

A helyszíni vizsgálati cselekmény menete

A Gazdasági Versenyhivatal által kivitelezett rajtaütések - a többi versenyhatóság eljárásával megegyezően - az érintett vállalkozás és/vagy természetes személy előzetes értesítése nélkül történnek annak érdekében, hogy ne legyen módjuk eltüntetni, megsemmisíteni a bizonyítékokat. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálói ugyanazon ügyben gyakran egyszerre több helyszínen végzik a kutatást, amelyet szintén az indokol, hogy a vállalkozások ne tudják tájékoztatni egymást a hivatal eljárásáról - megakadályozva ezzel a bizonyítékok beszerzését.

Eljárásindító végzés, bírói engedély átadása

A vizsgálati cselekmény kezdetekor a helyszínre érve a kutatást vezető vizsgáló a vállalkozás valamely képviselőjének (nem szükséges a vállalkozás törvényes képviselőjének vagy valamely vezető tisztségviselőjének) átadja a Gazdasági Versenyhivatal eljárásindító végzését és az előzetesen beszerzett bírói engedély egy példányát, valamint közli a vizsgálati cselekmény célját. Amennyiben a vállalkozás valamely képviselője nem tenné lehetővé a versenyhatóság számára a helyszíni kutatás végzését azáltal, hogy megakadályozza a kutatás tárgyát képező helyiségekbe való bejutást, úgy a Gazdasági Versenyhivatal jogosult a rendőrség közreműködését igényelni a vizsgálati cselekmény elvégzéséhez. Ilyen esetekben a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket és eszközöket alkalmazhatja.

A "kutatás" folyamata

A kutatás helyszínére való "sikeres" bejutást követően a kutatást vezető vizsgáló által meghatározott rend és módszer szerint a vizsgálók megkezdik a kutatást, amelynek során átvizsgálják a szekrényekben, fiókokban lévő iratokat, feljegyzéseket, dokumentumokat, illetve a kartellben feltehetően részt vevő személyek számítógépeit is. A vizsgált adathordozókról a vizsgáló jogosult fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy azon a jogsértéshez kapcsolódó információk találhatók. A versenyhatóság számára a vállalkozás nemcsak az iratok, dokumentumok, adathordozók stb. átvizsgálását köteles lehetővé tenni, hanem azok lemásolását sem akadályozhatja meg. (A vizsgált gazdasági tevékenységgel kapcsolatos állami és szolgálati titkot tartalmazó iratok betekintésére külön jogszabály előírásai irányadóak.)

Személyes adatok kezelése

Abban az esetben, ha a kutatás tárgyát képező dokumentumok, adathordozók személyes adatokat tartalmaznak, önmagában ez a tény nem akadályozza meg a Gazdasági Versenyhivatalt a vizsgálati cselekmény kivitelezésében, mivel a versenytörvény értelmében a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőinek személyes adatait, valamint lefoglalhatja az ilyen adatokat tartalmazó nyilvántartásokat és adatbázisokat. Amennyiben a versenyhatóság birtokába került bizonyítási eszközök az eljárás tárgyához nem kapcsolódó személyes adatokat tartalmaznak, azok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, amíg meggyőződik arról, hogy az nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

A rajtaütéshez szükséges bírói engedély

Fontos eljárásjogi garancia, hogy a versenyhatóság kizárólag bírói engedély birtokában hajthatja végre a helyszíni kutatást - amely engedélyt előzetesen kell beszereznie. A folyamatba épített bírói kontroll biztosítja, hogy a hatóságok ne tudjanak önkényesen eljárni és parttalanul alkalmazni speciális eljárási jogosítványaikat. Szándékosan használtuk az előző mondatban a többes számú hatóságok kifejezést, ugyanis az EU összes tagállamában, így Magyarországon is, nem kizárólag a helyi nemzeti versenyhatóság jogosult helyszíni kutatást tartani, hanem az Európai Bizottság és a többi tagállam versenyhatósága is, amennyiben kartellt vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélést vizsgál. Ilyen esetekben az érintett ország versenyhatósága eljárási segítséget nyújt a rajtaütést tartó másik versenyhatóságnak, azonban az a versenyhatóság, amelynek a területén a kutatást tartják, nem válik automatikusan az ügy urává. * Tekintettel arra, hogy Magyarországon a helyszíni vizsgálati cselekmény végzése bírói engedély előzetes beszerzéséhez kötött, amennyiben az Európai Bizottság kíván valamely vállalkozás magyarországi telephelyén helyszíni vizsgálati cselekményt végezni, a magyar versenyhatóság nemzeti eljárásához hasonlóan, ugyanúgy csak előzetesen beszerzett bírói engedély birtokában teheti ezt meg. A Bizottság és a többi tagállam versenyhatósága által folytatható helyszíni vizsgálatok szabályait a Tanács 1/2003/EK rendelete tartalmazza.

Zár alá vétel

A versenytörvény értelmében a versenyhatóság jogosult tárgyi bizonyítási eszközöket zár alá venni. E vizsgálati jogosítványával akkor élhet a versenyhatóság, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján a tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalásának lenne helye, a tárgyi bizonyítási eszközt zár alá is lehet venni. Erre azért van szükség, mert gyakori, hogy olyan sok helyiség átkutatása indokolt, amelyek tele vannak releváns iratokkal és egyéb dokumentumokkal, amelyeket nem tudnak a helyszínre érkező vizsgálók egy nap alatt a rendelkezésre álló munkaidőben elvégezni, a tisztességes eljárásviteli kötelezettség miatt azonban a hatóság nem követeli meg a vállalkozástól, hogy a hivatalos munkaidejükön túlmenően a kutatás végzése miatt túlórázzanak. Ilyen esetekben a további átvizsgálást igénylő iratokat, dokumentumokat (tárgyi bizonyítási eszközöket) a vállalkozás külön helyiségében vagy valamely más őrzésre alkalmas tárolójában helyezik el, amelyet lezárnak és lepecsételnek.

Az intézkedés indoka

A fentiek szerinti óvintézkedésekre azért van szükség, hogy tetten érhető legyen az illetéktelen behatolás, hiszen a zár alá vett helyiség kinyitására a versenyhatóság jogosult. Amennyiben a pecsét megsérült, vagy egyéb jel utal az illetéktelen behatolásra, úgy a vállalkozás eljárási bírsággal sújtható, amelynek legmagasabb összege akár a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka is lehet. Ezenkívül az illetéktelen behatoló feltehetően megvalósítja a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 249. §-ában foglalt zártörés tényállását is, amely szerint aki a hatósági eljárás során elrendelt zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, avagy a zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Engedékenységi kérelem

A versenyhatóságok világszerte lehetővé teszik a kartellben részes vállalkozások számára, hogy a jogsértések mielőbbi és hatékonyabb feltárása érdekében - amennyiben önként feltárják kartelltevékenységüket a hatóságok előtt - elengedik vagy csökkentik a beismerővel szemben egyébként kiszabandó bírságösszeget. Ezt nevezzük engedékenységnek (angolul leniency).

A Gazdasági Versenyhivatal engedékenységi politikájának jogalapját a Tpvt. 78. §-a jelenti, amely szerint a bírság összegének meghatározásakor az eljárás alá vont "eljárást segítő együttműködő magatartása" bírságcsökkentő tényezőként figyelembe veendő. A kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásának szabályait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által kiadott 3/2003. számú közlemény tartalmazza, amely a jövőben feltehetően módosulni fog. A Tpvt. 36. §-ának (6) bekezdése értelmében a közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.

Az engedékenység jelenlegi szabályai

A Gazdasági Versenyhivatal engedékenységi közleményének alkalmazására két vagy több versenytárs vállalkozás közötti olyan titkos kartellmegállapodások tekintetében van lehetőség, amely megállapodások vagy összehangolt magatartások közvetlenül vagy közvetve az árak rögzítésére, a piac felosztására - beleértve a versenytárgyalási összejátszást is - vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányulnak. Következésképpen Magyarországon csak horizontális kartellek esetében alkalmazható az engedékenységi politika, vertikális kartellek tekintetében erre nincs lehetőség.

A "legal privilege" jogintézménye

A "legal privilege" angol nyelvű versenyjogi szakkifejezéssel jelölt - magyarul szó szerint jogi vagy ügyvédi kiváltságot jelentő, 2005. november 1-je óta hatályban lévő - jogintézmény értelmében az olyan irat, amely az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében az ügyfél és a megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve az ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti - feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kitűnik -, a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhető. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat. * Nem minősíthető a "legal privilege" védelme alá tartozónak az irat, ha nincs az ügyfél vagy ügyvédje birtokában, kivéve, ha az ügyfél bizonyítja, hogy az jogellenesen került ki a birtokából. Abban az esetben, ha a rajtaütés során a vizsgáló egy "legal privilege" alapján védett dokumentum felmutatására kívánná kötelezni az ügyfelet, a vizsgáló csak oly mértékig jogosult betekinteni az iratba, hogy meggyőződjön annak védett voltáról. Amennyiben a vizsgáló nem ért egyet az ügyfél azon hivatkozásával, hogy az adott irat a "legal privilege" alapján védettnek minősül, egy külön tárolóeszközben kell elhelyezni az iratot, amely kizárja az irat megismerhetőségét. Ezt követően az irat jogi "státusáról" a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban dönt - miután meghallgatta az ügyfél érveit is.

A bírság teljes elengedése

A jelenlegi szabályok értelmében a Gazdasági Versenyhivatal akkor engedi el a kartellmegállapodásban részt vevő vállalkozással szemben kiszabható bírság teljes összegét, amennyiben

- elsőként szolgáltat információkat egy, a versenyhatóság által nem ismert kartellről, amely alapján megindítható a versenyfelügyeleti eljárás;

- a versenyhatóság által már megindított versenyfelügyeleti eljárásban elsőként bocsát a hivatal rendelkezésére olyan új bizonyítékokat, amelyek alapján a jogsértés megállapítható - feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a versenyhatóság még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal.

A bírságösszeg csökkentése

A bírság teljes elengedése szempontjából kulcsfontosságú a kérelem elsősége, hiszen a másodikként érkező már nem részesülhet teljes elengedésben, csupán a bírságcsökkentés kedvezménye adható meg a számára, ami egyébiránt egy nagy árbevételű vállalkozás esetében szintén jelentős enyhítést tesz lehetővé. A bírság csökkentésének mértéke a következőképpen alakul:

- újabb együttműködő vállalkozás (második) esetében 30-50 százalék között;

- az időben következő vállalkozás esetében 20-30 százalék között;

- további vállalkozás 20 százalékig, illetve

- a fentieken túlmenően a versenyhatóság nem veszi figyelembe az adott vállalkozással szemben a rendelkezésre álló súlyosbító bizonyítékot a bírság kiszabása során.

Az engedékenység feltételei

Korlátok

Kiemelésre érdemes, hogy nem részesülhet a bírság teljes elengedésében vagy csökkentésében még az elsőként jelentkező vállalkozás sem, ha a kartellel összefüggésben olyan tevékenységet végzett, amellyel más vállalkozásokat a jogsértésben való részvételre és a kartellmegállapodás működtetésére kényszerített. Ezenkívül az engedékenységi kérelmet előterjesztő csak akkor számíthat a közleményben szereplő bírságkedvezményre, ha az eljárás során teljeskörűen és folyamatosan együttműködik a versenyhatósággal, és kartelltevékenységét a bizonyítékok átadását követően a versenyhatóság által megállapodott időpontig megszüntette.

Beadványok érkezési sorrendje

A beadványok érkezési sorrendjével kapcsolatban fontos szabály, hogy a versenyhatóság érkezésük sorrendjében értékeli az engedékenységi kérelmeket, és nem bírálja el addig a soron következő beadványt, amíg az előző tekintetében nem alakította ki álláspontját, amelyről értesíti a kérelmet előterjesztőt.

Határozat

Az engedékenységi politika alkalmazásával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az adott ügyben kiszabható bírság elengedéséről, illetve a csökkentett konkrét összegről az eljárás végén a Versenytanács dönt érdemi határozatában, az engedékenységi kérelmet ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal kartelleket vizsgáló, külön e célra létrehozott szervezeti egységéhez, a Kartell Irodához kell benyújtani.

Az engedékenységi politika várható változása

A magyar vállalkozások szempontjából lényeges, hogy a tagállami versenyhatóságok, így a Gazdasági Versenyhivatal is, átalakításokat hajtanak végre a jelenleg hatályos engedékenységi politikájukon az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében. Összességében megállapítható, hogy a magyar versenyhatóság jelenleg érvényben lévő 3/2003. számú engedékenységi közleménye lényegében megfelel a modellprogram előírásainak. A teljesség igénye nélkül az alábbi lényeges eltérések vannak a magyar és a közösségi szabályozás között:

- a magyar közlemény nem teszi lehetővé az engedékenység megadását annak a vállalkozásnak a számára, amely a többi érintett vállalkozást a kartellben való részvételre kötelezte;

- jelenleg nem működik Magyarországon a markerrendszer;

- a hatályos magyar közlemény nem érinti a tömörített kérelem intézményét, holott ennek benyújtásának jelenleg sincs akadálya a magyar szabályozás értelmében, valamint

- a jelenlegi engedékenységi közleményünk nem sorolja fel részletesen a "sikeres" kérelemhez szükséges információk körét.

Az új közösségi engedékenységi politika

2006 decemberében lépett hatályba az Európai Bizottság új engedékenységi közleménye (2006/C 298/11), amely jelentős változásokat tartalmaz a korábbi engedékenységi rendszerhez képest. A közlemény elfogadását széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, célja az ECN keretében megalkotott engedékenységi modellprogramnak való megfelelés, amely a gyakorlati szempontból "legjobb" anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat foglalja magában. * Európai érdek, hogy az egyes EU-tagállamok és a Bizottság engedékenységi politikái hasonló elvek mentén alakuljanak, és hatékony együttműködés valósuljon meg az olyan vállalkozásokkal szemben gyakorolható engedékenység tekintetében, amelyek több tagállam területére kiható kartellben vesznek részt. Ennek oka, hogy az engedékenységi politika olyan esetekben is gyakorolható legyen (a hatósági és a vállalkozási oldal tekintetében egyaránt), ha több tagállami versenyhatóságnál indokolt a kérelem előterjesztése, ily módon a szabályozások eltérőségéből és az "elsőség" kérdéséből fakadó problémák igényelték a hatékony megoldáskeresést. A modellprogram az uniós munkanyelveken elérhető az Európa-portálon (www.europa.eu/comm/competition/antitrust/ecn). * Az új engedékenységi politika legjelentősebb újdonságai között említhető az ún. tömörített kérelem intézménye, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egyszerre több hatósághoz nyújtsanak be kérelmet olyan esetekben, amikor a Bizottság tekinthető az eljárás lefolytatása szempontjából a legjobb helyzetben lévőnek. A tömörített kérelemnek köszönhetően a vállalkozások időt és munkát spórolhatnak meg.

- Az új engedékenységi közlemény bevezeti az ún. markerrendszert, amelynek segítségével a vállalkozások nagyobb biztonsággal biztosíthatják az elsőségüket az engedékenységi kérelem benyújtása tekintetében. A rendszer lényege, hogy az a vállalkozás, amely a kartell feltárásáért cserébe a bírság teljes elengedésére tart igényt, minimális információk szolgáltatásával ún. markert kérhet, amelynek megadását követően egy meghatározott időpontig lehetősége van a teljes körű kérelem előterjesztésére, vagyis az engedékenységi kérelem sikerességéhez szükséges bizonyítékok összegyűjtésére. A markernek köszönhetően a vállalkozás biztosíthatja első helyét az engedékenységet kérők sorában, és több ideje lesz a megfelelő engedékenységi kérelem elkészítésére, így elkerülhető, hogy a kérelem hiányosságai miatt utasítsa el a versenyhatóság az "elsőségét". * A fentieken túl az új engedékenységi politika keretében pontosabban határozták meg azoknak az információknak a körét, amelyek a teljes bírságelengedéshez szükségesek, és az engedékenységért folyamodók együttműködési kötelezettségének tartalma is részletesebb szabályozást nyert.

Közbeszerzési kartellek büntetőjogi szankciói

Az Amerikai Egyesült Államokban a kartellezés miatt büntetőjogi szankciók alkalmazásának nagy hagyományai vannak. Gerald F. Masoudi amerikai főállamügyész-helyettes tájékoztatása szerint az elmúlt öt évben összesen 125 évnyi börtönbüntetést szabtak ki, és 40-nél több természetes személyt sújtottak kartellezés miatt egyéves vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel.

A büntetőjogi kartelltilalom

2005. szeptember 1-je óta Magyarországon is büntetőjogi tényállás a közbeszerzési és koncessziós eljárásban folytatott kartelltevékenység. A Btk. 296/B. §-a értelmében, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.

A Tpvt. és a Btk. kartelltilalmának eltérése

A versenytörvény 11. §-ában és az EKSz 81. cikkében szereplő kartelltilalom és a Btk. 296/B. §-a szerinti kartelltilalom közötti lényeges különbség, hogy a versenyjog a jogsértő magatartást tanúsító vállalkozást szankcionálja, míg a büntetőjog a kartellben részes természetes személyeket. Ez utóbbi körbe tartozhat a kartellező vállalkozás ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja, tisztségviselője, alkalmazottja, valamint a gazdasági társaságnak az a tagja, aki a szervezeten belüli tevékenysége vagy pozíciója révén érdekeltje a piaci versenynek, és a versenytársakkal megállapodást köthet, illetőleg aki a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet döntésének meghozatalában részt vesz.

Mentesülés

Szerencsés megoldása a magyar jogrendszernek, hogy mind a versenyfelügyeleti eljárás, mind a büntetőeljárás során lehetőségük van a kartellezőknek, hogy mentesüljenek a jogsértés miatt velük szemben alkalmazható jogkövetkezmények alól (versenyjog szerint bírság, büntetőjog szerint öt évig terjedő szabadságvesztés) a versenyhatóság 3/2003. számú engedékenységi közleménye alapján, vagy a Btk. 296/B. §-ának (4) bekezdése értelmében. A Btk. alapján nem büntethető a bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagy pénzügyi felügyeletet ellátó szerveket és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást lefolytató szervet is érteni kell.

A kérelem és mellékletei

Annak érdekében, hogy az engedékenységből adódó büntethetőséget megszüntető ok a büntetőeljárásban érvényesülhessen, a Gazdasági Versenyhivatalhoz a vállalkozás által (értelemszerűen törvényes képviselője vagy meghatalmazottja írja alá az engedékenységi kérelmet) benyújtott engedékenységi kérelemhez célszerű egyúttal mellékelni a kartellért büntetőjogilag felelősségre vonható személyek feltáró vallomását is. Ennek oka, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak feljelentési kötelezettsége van a tudomására jutott bűncselekmények tekintetében.

A vállalkozás engedékenységi kérelmével együtt előterjesztett feltáró vallomás alkalmas lehet arra, hogy a kartellben effektíven részt vett természetes személyek esetében érvényesíthető legyen a büntethetőséget megszüntető ok, azonban ennek konkrét megítélése a büntető hatóságok hatáskörét képezi.

A kérelem benyújtásának indokoltsága

Fontos hangsúlyozni, hogy büntetőjogi szankciók kizárólag a közbeszerzési és a koncessziós eljárás során folytatott kartelltevékenységhez kötődnek, egyéb esetben kizárólag közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására van lehetőség. A szigorú büntetőjogi szankciók ellenére mégis tanácsos az engedékenységi kérelem benyújtása, hiszen a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény értelmében (61. §) nem lehet ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozó az a vállalkozás, amellyel szemben jogerősen megállapították a versenyeztetési eljárás során elkövetett jogszabálysértést, és vele szemben bírságot is szabtak ki. Következésképpen, ha kartelljogsértést állapítottak meg a vállalkozás terhére róhatóan, de az engedékenységi kérelme miatt teljes bírságelengedésben részesült, nincs akadályoztatva abban, hogy egy újabb közbeszerzési eljárásban ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozó legyen.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére