A cég alaptőkéje

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 109. számában (2007. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A gazdasági társaságok valamennyi formája üzletszerű gazdasági tevékenységre jön létre, ezért a gazdasági társaság elengedhetetlen ismérve a társasági vagyon. A társasági vagyonnak a tagoktól kell származnia, valamennyi tag köteles hozzájárulni a társaság vagyonához. A tagok vagyoni hozzájárulása természetszerűen különböző mértékű lehet, de valamilyen vagyoni hozzájárulásra valamennyi tag köteles. A tagok alapításkor szolgáltatott vagyoni hozzájárulásaiból áll össze a társaság alaptőkéje, azaz jegyzett tőkéje. A különböző gazdasági társaságoknál a jegyzett tőkének eltérő megjelölése van. A részvénytársaságok esetében alaptőkéről, míg a korlátolt felelősségű társaságoknál törzstőkéről beszélünk. Összeállításunkban a cég alakuláskori vagyonára vonatkozó kérdéskört elemezzük.

A gazdasági társaságok alaptőkéjére vonatkozó közös szabályok

#?-:nbsp;

A cégeknél a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) már az alapításkor dönteni kell a társasági vagyonról. Ez azt jelenti, hogy a számviteli törvénynek megfelelően a társasági szerződésben meg kell határozni

- a társaság jegyzett tőkéjét,

- az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint

- a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) tehát a tagok vagyoni hozzájárulásaiból áll.

A vagyoni hozzájárulás fajtái

#?-:nbsp;

A vagyoni hozzájárulást a társasági törvény tradicionálisan két részre osztja, nevezetesen pénzbeli hozzájárulásra és nem pénzbeli hozzájárulásra - ez utóbbit a gyakorlat apportnak nevezi.

Az 1997. évi régi társasági törvény (régi Gt.) a közös szabályok között nem tartalmazott ún. apportmeghatározást, csak a korlátolt felelősségű társaságnál és a részvénytársaságnál voltak - nem teljesen azonos tartalmú - rendelkezések. Figyelemmel arra, hogy ez a szabályozási megoldás a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a régi Gt. céljától eltérő jogértelmezésre is alapot adott, az új törvény [a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.)] egységesen kimondja, hogy mi lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.

Gazdasági társaság alapításához tehát - mint azt korábban említettük - valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. Tag - vagyoni hozzájárulás nélkül - gazdasági társaság alapításában nem vehet részt. Alapításkor tehát a tagoknak pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulást kell szolgáltatniuk.

A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának módja és ideje

#?-:nbsp;

Ha a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi.

A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni. Ez kötelező szabály, a tagok ettől eltérően nem rendelkezhetnek.

Az a tag, akinek tagsági jogviszonya nemteljesítés miatt szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

A Gt. tehát a vagyoni hozzájárulását a létesítő okiratban előírt határidőben teljesíteni elmulasztó taggal szembeni szankciót fogalmazza meg. A mulasztás jogkövetkezménye a tagsági jogviszony megszűnése, amennyiben az ügyvezetés előzetes felhívása eredménytelen maradt.

A Gt. meghatározza, hogy a felhívásnak mit kell tartalmaznia. Ha az ügyvezetés a teljesítésre nem adott 30 napos határidőt, vagy a tagsági viszony megszűnésének bekövetkezésére nem utalt, a jogkövetkezmény nem állhat be. A felhívást, a mulasztást követően, haladéktalanul kell a taggal közölni. A 30 napos határidő a tudomásszerzéstől kezdődik. A tagsági viszony a határidő eredménytelen elteltét követő napon, a törvény erejénél fogva, szűnik meg. Erről a tényről írásban kell értesíteni az érintettet, aki a mulasztásával a gazdasági társaságnak okozott károkért a Ptk. általános szabályai szerint helytállni köteles.

Nem pénzbeli hozzájárulás (apport)

#?-:nbsp;

A Gt. - egyértelműen és valamennyi társaságra vonatkozóan - meghatározza, hogy mi képezheti nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát.

Ennek megfelelően nem pénzbeli hozzájárulás

- a vagyoni értékkel - azaz a gazdasági életben pénzben kifejezhető, elismert használati értékkel - bíró dolog,

- a szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog,

- adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés lehet.

A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként nem lehet figyelembe venni.

Megjegyezzük, hogy a jogszabályi meghatározás a forgalomképességre nem utal. Ennek ellenére - értelemszerűen - csak forgalomképes apporttárgy kerülhet a társaság vagyonába.

Vagyoni és nem vagyoni hozzájárulás aránya

#?-:nbsp;

Általános rendelkezések

#?-:nbsp;

Törvény a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja, és a tag (részvényes) korlátozott felelősségével működő társaságoknál pedig megállapíthatja a törzstőke, illetve az alaptőke legkisebb mértékét. Azoknál a társaságoknál, amelyeknél a tagok (részvényesek) felelőssége a társaság tartozásaiért korlátozott, törvény a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására többletszabályokat állapíthat meg.

A Gt. különös részének - a korábbi szabályozással ellentétben - nincsenek előírásai a készpénzapport arányára vonatkozóan, de a korlátolt felelősségű társaságra, illetve a részvénytársaságra az általános szabályokon túl további egyéb előírásokat is tartalmaznak. (Ezekre később még részletesen rátérünk.)

Az apport felülértékelése

#?-:nbsp;

Az apport felülértékelésére vonatkozó tilalom a korábbi szabályozással szemben nemcsak a könyvvizsgáló által értékelt apporttárgyra vonatkozik. Az apportot szolgáltató tag objektív helytállási kötelezettsége a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül áll fenn. A többi tag - csak vétkessége esetén - akkor felel az apportot szolgáltató taggal egyetemlegesen és korlátlanul, ha tudomása volt a felülértékelésről, és annak ellenére elfogadta a nem vagyoni hozzájárulást. Hangsúlyozni kell, hogy a Gt. e szakasza szerint mind az apportot szolgáltató, mind pedig a többi tag helytállási kötelezettsége a társasággal szemben áll fenn a társaságnak okozott károkért.

Külön jogszabályok speciális előírásai

#?-:nbsp;

Más jogszabályokban azonban találhatók rendelkezések a vagyoni hozzájárulásra, az apportra, illetve a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányára. Például a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint pénzügyi intézmény kizárólag pénzbeli hozzájárulással alapítható, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozásának megfelelően a biztosító részvénytársaság jegyzett tőkéjében a pénzbeli hozzájárulás mértéke nem lehet alacsonyabb 70 százaléknál.

Felelősségi kérdések

#?-:nbsp;

A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

Dolog és vagyoni értékű jogok

#?-:nbsp;

A dolog fogalmát a Polgári Törvénykönyvből (Ptk.) kiindulva a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) szabályaira is figyelemmel határozhatjuk meg. Dolog mindaz, ami birtokba vehető és tulajdonjog tárgyát képezheti. E szerint tehát dolog lehet minden ingó és ingatlan, értékpapír, valamint dolog módjára hasznosítható természeti erő. A dolog társaságjogi fogalmába azonban a pénz nem tartozik bele. Az alkotórész szintén nem minősül dolognak. A tartozék ezzel szemben dologként, nem pénzbeli hozzájárulás tárgya lehet. * Apportálható vagyoni értékű jogok például a bérleti jog, a szabadalmi és szabadalomhasznosítási jogok, a szerzőt megillető felhasználási jog, felhasználás engedélyezésének joga, a védjegyoltalom, a know-how és a goodwill.

Korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje

#?-:nbsp;

A korlátolt felelősségű társaság meghatározott mértékű törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. A Gt. kimondja, hogy kft. alapítása esetén a törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. A társaságnak a törzstőkéjéhez az egyes tagok hozzájárulnak, az általuk teljesített pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulást törzsbetétnek nevezik. A törzsbetétek együttes összege képezi a társaság törzstőkéjét. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet.

A tagnak a kötelezettsége a társaság irányában csak az általa vállalt vagyoni hozzájárulásnak a teljesítésére terjed ki, illetőleg a törvény lehetőséget ad arra, hogy a törzsbetét szolgáltatásán kívül a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulást is szolgáltasson. Ez a többletvagyoni hozzájárulás lehet pótbefizetés, illetőleg a mellékszolgáltatás.

A tag felelőssége tehát - mint azt az előzőekből láthatjuk - korlátozott, ugyanakkor magának a társaságnak a felelőssége korlátlan a hitelezők irányában, a társaság saját vagyonával teljes mértékben felel.

A nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapítása

#?-:nbsp;

Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg, és a tagok fogadják el azt. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, akkor meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Az új társasági törvény szerint tehát már nem kötelező könyvvizsgáló igénybevétele. Ebben az esetben azonban a tagoknak külön nyilatkozatban meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezt a nyilatkozatot az ügyvezető rendelkezésre bocsátást tanúsító nyilatkozatával együtt be kell nyújtani a cégbíróságnak.

A pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás aránya

#?-:nbsp;

A régi Gt. szerint kötelező volt pénzbeli hozzájárulást is szolgáltatni a kft. alapításakor. Az új társasági törvény szerint azonban a készpénz és az apport aránya már nincs meghatározva, sőt, a társaság csak apporttal is alapítható.

A törzstőke rendelkezésre bocsátása

#?-:nbsp;

A pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása

#?-:nbsp;

A társaság bejegyzése azt követően lehetséges, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették. Ez a kötelezettség minden pénzbeli hozzájárulást teljesítő tagot terhel.

Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, akkor a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni azzal, hogy a társaság cégbejegyzésétől számított legkésőbb egy éven belül azonban valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. Ezt az ügyvezetés a cégbíróságnak igazolni köteles. Ha a tag a kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget, akkor (mint azt már korábban is említettük) tagsági jogviszonya megszűnik.

A nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása

#?-:nbsp;

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) teljesítése szintén a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően történik. Ily módon tehát lehetőség van arra, hogy nem pénzbeli hozzájárulást alapításkor még ne bocsássák rendelkezésre, azzal a kitétellel azonban, hogy a cégbejegyzéstől számított 3 éven belül a hozzájárulást teljesíteni kell.

A főszabály alól kivételt képez az az eset, ha az apport értéke alapításkor eléri a törzstőke felét. Ebben az esetben ugyanis a bejegyzési kérelem benyújtásáig az apportot teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a felhívás ellenére a tag nem teljesít, tagsági viszonya - hasonlóan a pénzbeli hozzájárulást nem teljesítő taghoz - a felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte után megszűnik.

(Felhívjuk a figyelmet, hogy egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a teljes pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni, illetve a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani.)

Szolgáltatási kötelezettség - visszakövetelés tilalma

#?-:nbsp;

A társaság tagjai kötelesek a pénzbeli hozzájárulást befizetni és a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye.

A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást - a tőkeleszállítás esetét kivéve - a társaságtól nem követelheti vissza.

Elszámolási kötelezettség

#?-:nbsp;

A tagsági jogviszonyát "elvesztett" taggal azonban el kell számolni. Ilyenkor a tag üzletrészét értékesíteni kell. Az értékesítésnek kétféle módja van, egyrészt a taggal való megállapodás alapján, másrészt - ha ilyen megállapodás nem jön létre - nyilvános árverést kell tartani.

Az ügyvezető nyilatkozata a hozzájárulások teljesítéséről

#?-:nbsp;

A bejegyzési kérelem benyújtásával egy időben az ügyvezető nyilatkozni köteles, hogy a pénzbeli hozzájárulások felét a társaság számlájára befizették. Nyilatkozni köteles arról is, hogy az apport teljes egészében a társaság rendelkezésére áll, abban az esetben, ha nem pénzbeli hozzájárulásnak az értéke eléri a törzstőke felét. * A cégtörvény rendelkezésének megfelelően a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban csatolni kell a hitelintézet igazolását, illetve nem pénzbeli hozzájárulás esetében az ügyvezető nyilatkozatát a rendelkezésre bocsátásról. Ennek elmulasztása a bejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasításához vezet. * A cégbejegyzést követően az egyes vagyoni hozzájárulások határidő szerinti teljesítésének megtörténtét az ügyvezető ugyancsak köteles bejelenteni. A hátralékos pénzbeli hozzájárulások befizetésének igazolása szintén hitelintézeti igazolással történik. * A cégbíróságnak továbbra is kötelessége meggyőződni arról, hogy alapításkor a tagok vagyoni hozzájárulásukat teljesítették-e. Erre azonban csak úgy van módja, ha a társaság ügyvezetője nyilatkozik annak megtörténtéről, illetőleg pénzbeli hozzájárulás teljesítése esetén csatolja az arra vonatkozó írásbeli dokumentumokat (számlakivonat, pénztárbizonylat). Apport esetében a bíróságnak meg kell elégednie az ügyvezető nyilatkozatával, illetve, mint már említettük, a törvény itt még megköveteli a tagok külön nyilatkozatát is arról, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értékelése milyen szempontok alapján történt abban az esetben, ha az értékelésnél nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt.

Mellékszolgáltatás

#?-:nbsp;

A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak.

A mellékszolgáltatás lényege, hogy arról a társasági szerződésben rendelkezni kell, de az nem része a törzstőkének, hanem valamely, taghoz kapcsolódó, vagyoni értékű szolgáltatást jelent. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása maga után vonja a tagsági jogviszony megszűnését, de a mellékszolgáltatás esetében ilyen rendelkezést a Gt. nem tartalmaz.

Pótbefizetés

#?-:nbsp;

A társasági törvény továbbra is fenntartja a pótbefizetés intézményét. A pótbefizetés a mellékszolgáltatáshoz hasonlóan önként vállalt, de kötelező jogintézmény. Tulajdonképpen tartalmilag a tag által rendelkezésre bocsátott kölcsön, azzal a különbséggel azonban, hogy arra nem a polgári jogi kölcsönszerződés szabályait kell alkalmazni, hanem az kifejezetten társasági jogi intézmény.

Szerződéses tartalom

#?-:nbsp;

A szabályozás szerint a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetési kötelezettséget - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.

A pótbefizetés "rendeltetése"

#?-:nbsp;

A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli, kifejezett rendeltetése a veszteségek fedezete.

Esedékesség és visszafizetés

#?-:nbsp;

Pótbefizetésre akkor is lehetőség van, ha a törzsbetétek teljes egészében még nem lettek befizetve. A pótbefizetés magából a szóból is eredően pénzbeli teljesítést jelent. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket haladéktalanul vissza kell fizetni a tagoknak, de a visszafizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a törzsbetéteket már teljes egészében szolgáltatták.

A mulasztás szankciója

#?-:nbsp;

A pótbefizetés nemteljesítése, illetve késedelmes teljesítése esetén a vagyoni hozzájárulás nemteljesítésére előírt jogkövetkezmények alkalmazását, azaz a tagsági jogviszony automatikus megszűnését rendeli alkalmazni a törvény.

Hitelezővédelem

#?-:nbsp;

A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. * A tagok felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá ha valamelyik tag nem pénzbeli hozzájárulását a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken szolgáltatja, illetve a többi tag azt - tudomása ellenére - a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken fogadja el. * Ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell a betéti társaság kültagjára is.

A részvénytársaság alaptőkéje

#?-:nbsp;

A részvénytársaság az új törvény szerint is olyan gazdasági társaság, amelyet előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) lehet létrehozni. (A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.)

Az ún. szilárd alaptőke elvét tehát nem lazította fel az új törvény sem. Ezért a részvény névértéke, illetve hányadértéke és az alaptőke között megmaradt a szoros matematikai összefüggés. Az összes részvény névértéke mindig egyenlő az alaptőkével. A névérték pedig az alaptőke összegszerűen meghatározott egy részvényre eső hányadrészét alkotja. Az új Gt. szerint azonban - új megoldásként - a névértéket nemcsak összegszerűen, hanem az alaptőke mindenkori összegének a hányadában is meg lehet határozniuk a társaságoknak.

A kibocsátási érték a névérték feletti összeget jelenti. Ezért ez a kibocsátási érték - szemben a névértékkel - nem válik az rt. alaptőkéjének a részévé, hanem az a társaság alaptőkén felüli vagyonának lesz a része.

A részvényes kizárólag a részvény névértékének és kibocsátási értékének a megfizetéséért tartozik kötelezettséggel a társaságnak. Ezért a részvényes helytállási kötelezettsége részint korlátolt, részint pedig az rt. hitelezői közvetlenül soha nem fordulhatnak a részvényes ellen a részvényellenérték hátralék befizetése végett. Erre továbbra is csak a társaság jogosult és köteles a részvényesével szemben.

A korlátolt helytállási kötelezettség alól a törvény több kivételt is megállapított, a hitelezők védelme érdekében. (Erről később a hitelezővédelemnél még szó lesz.)

Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A részvény névértéke meghatározható az alaptőke mindenkori összegének hányadában.

A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis. A névértéken aluli kibocsátásból eredő károkért harmadik személyekkel szemben, ha a kibocsátás a cégbejegyzést megelőzően történik, az alapítók egyetemlegesen felelnek. Ha a névértéken aluli kibocsátásra a cégbejegyzést követően kerül sor, a felelősség a részvénytársaságot terheli.

Tőkeminimum rt.-nél

#?-:nbsp;

A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A tőkeminimumra vonatkozó rendelkezés egyaránt irányadó a zártkörěen és a nyilvánosan mıködő részvénytársaságokra. * A Gt. által megállapított tőkeminimumhoz képest azonban egyes speciális tevékenységeknél külön törvények eltérő tőkekövetelményeket, vagyis magasabb tőkeminimumot is megállapíthatnak. Így például a Hpt. a bankok, a Tpt. pedig a tőzsde, az Elszámolóház vonatkozásában a Gt. által megállapítottnál jóval magasabb tőkekövetelményt állapítanak meg. Emellett a tőkeszerkezetet érintő szabályt is felállítanak, kizárva a tőkeelemek közül az apportot, és ezáltal kizárólagossá teszik a készpénzelemet.

A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje

#?-:nbsp;

A zártkörű részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik (zártkörű alapítás).

A korábbi szabályozással ellentétben (hasonlóan a kft.-hez) zártkörűen működő részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, csak nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható.

Alaptőke az alapszabályban

#?-:nbsp;

Az alapszabályban meg kell határozni

- az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke befizetésének egyéb feltételeit;

- az alapítók nyilatkozatát a valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról.

Az alapszabályban meghatározható szükségszerű tartalmi kellékek között a törvény elsőként változatlanul az apportról rendelkezik. Az apport jelentősége várhatóan tovább növekszik, hiszen már az egész alaptőkét is lehet apporttal szolgáltatni. Az apport tárgyát (az apportért való felelősséget) az rt.-re is irányadó már ismertetett általános szabályokban állapítják meg. Így ezeknél erre figyelemmel kell rendelkezni.

A pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása

#?-:nbsp;

A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették. A pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló részvényes köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított egy éven belül befizetni. (Egyszemélyes rt.-nél a teljes pénzbeli hozzájárulást az alapító okirat, illetve rt. cégbejegyzése kérelmének benyújtásáig be kell fizetni.)

Az alapítási tervezet tartalma

#?-:nbsp;

Az alapítási tervezetben ismertetni kell * az alaptőke tervezett nagyságát; * részvények számát és névértékét, a részvények előállítási módját, valamint szükség szerint a törzsrészvényen kívül forgalomba hozandó részvényfajtákhoz, illetve részvényosztályokhoz kapcsolódó jogokat, a részvényesi jogok esetleges korlátozását; * szükség szerint az alapítókat megillető előnyöket, azaz például a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának jogát; * a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében jegyezhető részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató alapító nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítási tervezet szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét); * a túljegyzés esetén követendő eljárást; * szükség szerint a tervezett alaptőke aluljegyzése esetére a részvényjegyzés eredményességéhez megkívánt részvények számát (jegyzési minimum).

A nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása

#?-:nbsp;

Az alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli szolgáltatás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. A nem pénzbeli hozzájárulásnak azt a részét, amelyet a részvényes a bejegyzésig nem bocsátott a részvénytársaság rendelkezésére, az alapszabályban meghatározott időpontban, de nem később, mint a részvénytársaság bejegyzésétől számított ötödik év végéig kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani.

(Az alapszabály a pénzbeli hozzájárulás befizetésének minimális mértékét, illetve a bejegyzés előtt rendelkezésre bocsátandó nem pénzbeli hozzájárulás értékének az alaptőkéhez viszonyított arányát magasabb százalékban is megállapíthatja.)

A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje

#?-:nbsp;

A nyilvánosan működő részvénytársaság - az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint - nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. A nyilvános alapításnál az alapítók egyedileg előre meg nem határozott befektetőktől nyilvánosan tett eladási ajánlattal gyűjtik be a leendő rt. alaptőkéjét (sőt, esetleg még a tőkén felüli vagyonát is).

Részvényjegyzés

#?-:nbsp;

A részvényjegyzés, az alapítási tervezetnek megfelelően, az abban foglaltakkal megegyező módon történik, a jegyzési ív aláírásával. Az alapító kivételével a részvényjegyző a jegyzéssel csak pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására vállalhat kötelezettséget. A részvényjegyző - kivéve azt az alapítót, aki nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltat - köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt módon a jegyzéssel egyidejűleg befizetni.

Túljegyzés

#?-:nbsp;

Ha több részvényt jegyeztek, mint amennyit a részvénytársaság az alapítási tervezet szerint kibocsát (túljegyzés), az alapítók - ha az alapítási tervezet erre feljogosította őket - az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek a túljegyzés elfogadásáról vagy annak visszautasításáról. Ha az alapítási tervezet nem jogosította fel az alapítókat a túljegyzésről való döntésre, akkor a többlet elfogadásáról vagy visszautasításáról - az alaptőke megállapítása során - az alakuló közgyűlés dönt.

Ha az alapítók vagy az alakuló közgyűlés a túljegyzést visszautasította, a visszautasított részvényjegyzésre teljesített befizetést a visszautasításra vonatkozó döntést követő tizenöt napon belül a részvényjegyzőknek levonás nélkül vissza kell fizetni.

Aluljegyzés

#?-:nbsp;

Az alapítás meghiúsul, ha a részvénytársaság tervezett alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt vagy - az alapítási tervezet ilyen rendelkezése esetén - a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyezték le, kivéve, ha a részvényjegyzést jegyzési garanciavállalás biztosítja.

Ha a részvényjegyzés során csak a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt jegyezték le, a részvénytársaság alaptőkéjét a jegyzett részvények névértékének összege alapján kell megállapítani.

Az alapítás meghiúsulása esetén a részvényjegyzés során befizetett összeget - a befizetést teljesítő részére - tizenöt napon belül, levonás nélkül vissza kell fizetni. E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltató egyetemlegesen felelnek.

Pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása

#?-:nbsp;

Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést.

Ha az alapítók elmulasztják az alakuló közgyűlésnek a határidőn belül való megtartását, akkor a részvényjegyző mentesül további kötelezettségei alól, és az általa befizetett összeget visszakövetelheti. A levonás nélküli visszafizetés teljesítéséért az alapítók egyetemlegesen felelnek.

Az alakuló közgyűlés megnyitásáig a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatását vállaló részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének huszonöt százalékára kiegészíteni.

Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása

#?-:nbsp;

A nem pénzbeli hozzájárulást már a bejegyzési kérelem benyújtásáig a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani.

A nem pénzbeli hozzájárulás értékelése részvénytársaságnál

#?-:nbsp;

A részvénytársasági apportnál azonban könyvvizsgálói jelentést is kell készíteni, amely leírja és értékeli az apportot, és véleményt nyilvánít arról, hogy az apport értéke összhangban áll-e az apportőr részvényeinek a számával és értékével. Emellett a szakértőnek ismertetnie kell az alkalmazott értékelési szempontokat is. Az értékelő könyvvizsgáló nevét, székhelyét, címét szintén fel kell tüntetni. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult. * Nincs szükség a könyvvizsgálói jelentésre, ha a nem pénzbeli szolgáltatást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, számviteli törvény szerinti beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli hozzájárulás olyan értékpapírokból áll, amelyek piaci értéke megállapítható. * A könyvvizsgáló jelentését az igazgatóság a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a Cégközlönyben közzéteszi. * Az apport értékét a könyvvizsgálói jelentésben foglalt értékeléssel szemben akár alacsonyabban, akár magasabb értékben is megállapíthatják az alapítók. Ezt a szabadságot a már korábban ismertetett felelősségi szabály tartja egyensúlyban. Az apportőr ugyanis az apport szolgáltatásától számított 5 éves (jogvesztő) határidőn belül köteles helytállni az rt.-vel szemben azért, hogy az apportnak a létesítő okiratban meghatározott értéke nem haladja meg az apportnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Az értékelésnél rosszhiszeműen eljáró részvényesek pedig az apportőrrel együtt korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az rt.-nek a hamis értékelésből fakadó káráért.

Kötelező átalakulás vagy megszűnés

#?-:nbsp;

Kötelező a gazdasági társaság átalakulása más gazdasági társasággá akkor, ha a társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik legalább a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges tőke biztosításáról.

Eljárási szabályok

#?-:nbsp;

Arra, hogy a fentiek szerinti átalakulás milyen módon történik, a Gt. nem tartalmaz megkötéseket. A gazdasági társaság köteles a három hónap lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

A társasági forma kiválasztása

#?-:nbsp;

A kötelező átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amellyel a gazdasági társaság rendelkezik.

Szankció

#?-:nbsp;

Ha a gazdasági társaság nem tesz eleget a törvényben foglalt előírásoknak, a cégbíróság a cégtörvényben szabályozott törvényességi felügyeleti jogkörében ezt kikényszerítheti, végső soron a céget megszűntnek nyilváníthatja.

Rendelkezés kft.-re, rt.-re

#?-:nbsp;

A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg. Korlátolt felelősségű társaság esetében tehát lehetőség van betéti társasággá vagy közkereseti társasággá való átalakulásra, részvénytársaság átalakulhat korlátolt felelősségű társasággá, ha a megfelelő mértékű jegyzett tőke még rendelkezésére áll.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére