Kisebbségben gazdasági társaságokban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 108. számában (2007. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A Gt.-kommentárban kollektívként aposztrofált kisebbségi jogok szabályai szerkezetileg a törvény általános részében, a IV. fejezetben találhatóak, a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata (beleértve a tagkizárással kapcsolatos kérdéseket), illetve a hitelezővédelem társaságában - hozzátesszük, olyan külön gyűjtőnév nélkül, mint például a '97-es Gt. "A gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékai" elnevezése volt a kérdéskörnek. E hármas közül az utóbbival nem foglalkozva áttekintjük, hogy milyen helyzetekben mely lehetőségekkel ruházza fel a társasági törvény a többséggel szemben "alulmaradt" tulajdonosokat, külön kitérünk a határozatok felülvizsgálatára is. A kép teljességéhez a különös rész is figyelmet érdemel.

Az általános rész szerinti jogosítványok

#?-:nbsp;

A legfőbb szerv összehívása

#?-:nbsp;

A legfőbb szerv mint döntéshozó fórum működése körüli teendők, a döntések előkészítése, napirend összeállítása alapvetően az ügyvezetés hatáskörébe tartozik. Annak érdekében azonban, hogy a vezető tisztségviselők ne élhessenek vissza ezzel a feladatkörükkel, a Gt. általános érvénnyel valamennyi társasági formánál biztosítja azoknak a tagoknak (részvényeseknek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívási jogát. E kritériumnak megfelelő csoport a kisebbségi jog gyakorlására bármikor jogosult, azaz a legfőbb szerv összehívását bármikor kérheti.

További feltétel viszont, hogy - a szándék komolyságának jeléül - a rendkívüli ülés összehívásának okát és célját is meg kell jelölniük a kezdeményezőknek.

A társasági szerződés az összehívási jogot a szavazatok kisebb hányadát képviselő tagoknak (részvényeseknek) is megadhatja.

Természetesen nem arról van szó, hogy "békés körülmények" között ne lehetne egyébként is javaslattal élni ülés tartását, napirendi pontokat illetően, hiszen az ügyvezetés is a társaság, közvetve a tagok érdekei szerint cselekszik. Itt inkább arról van szó, hogy a rendkívüli ülés az alábbiak szerint ellenállással szemben is kikényszeríthető.

Könyvvizsgálat tartása

#?-:nbsp;

A Gt. alapján a cégbírósághoz a kisebbségben maradt tagok egyéb kérelemmel is fordulhatnak. Ha ugyanis a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt - ideértve a minősített befolyásszerző által érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikát is - könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.

Határidő

#?-:nbsp;

Az előző jogosítványhoz képest adódó különbségek közé tartozik az, hogy ezt a kérelmet a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni, ellenkező esetben a kérelem benyújtásának joga elvész (jogvesztő határidő).

Az indítványtétel feltétele

#?-:nbsp;

Hangsúly van azon is, hogy a könyvvizsgálat iránti indítványnak a legfőbb szerv napirendjén szerepelnie kell ahhoz, hogy azt elvethessék, avagy ne döntsenek annak tárgyában. A mellőzéses sérelemnél kiemeli a Gt. azt is, hogy az indítványnak szabályszerűen bejelentettnek kell lennie.

Könyvvizsgáló cégbíróság általi kijelölése

#?-:nbsp;

Amennyiben a kérelemnek helyt adó döntés születik, úgy a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki. A függetlenség abszolút biztosítása érdekében a kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját nem jelölheti ki.

Költségviselés

#?-:nbsp;

A kijelöléssel kapcsolatos költségeket ez esetben nem az indítványozók, hanem a gazdasági társaság köteles előlegezni, annak érdekében, hogy a cégbíróság a megfelelő döntést hozza. Később természetesen a gazdasági társaság, legfőbb szervének döntenie kell arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság, vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.

Semmi nem garantálja azonban, hogy a társaság "pusztán" törvényi kötelezettsége alapján a költségeket ténylegesen előlegezi is. A hajlandóságot valószínűleg csökkentik az előzmények (indítvány elvetése, határozathozatal mellőzése). A cégbírósággal azonban nem érdemes ujjat húzni, törvényességi felügyeleti intézkedésre az ellenálló társasággal szemben is lehetőség van.

Igényérvényesítés peres úton

#?-:nbsp;

Végül a Gt.-ben foglalt rendelkezés, hogy ha:

- a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy a társaságnak a tagok, a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok, illetve a társaság választott könyvvizsgálója ellen támasztható követelése érvényesítésre kerüljön, továbbá, ha

- a társaság legfőbb szerve a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte,

a követelést a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül - jogvesztés terhe mellett - a gazdasági társaság nevében keresettel maguk érvényesíthetik.

Költségviselési kérdések

#?-:nbsp;

Lényeges különbség az eddig bemutatott jogokhoz képest az eltérő fórum, illetve szintén ebből adódóan a külön költségviselési és -előlegezési szabályok hiánya. Mivel az igényt a társaság nevében érvényesítik, a társaság előlegez, a költségek végső sorsáról pedig a bíróság dönt (áthárul a marasztalt tagokra, vezető tisztségviselőre, felügyelőbizottsági tagra, választott könyvvizsgálóra vagy a pervesztes indítványozó tagokra).

Keresetindításra jogosultak

#?-:nbsp;

E perlési jogosítvány érdekessége, hogy a bíróságok előtt elsősorban képviseletre jogosult vezető tisztségviselő helyett a tagokat ruházza fel a Gt. a társaság nevében (és érdekében) a keresetindítás lehetőségére.

Az igényérvényesítés irányai

#?-:nbsp;

Az érvényesíthető igényeknél gondolni kell mindazokra az esetekre, amikor a társaság felel kívülálló személyek irányában valamilyen belső egysége által okozott kárért (ügyvezető, könyvvizsgáló, felügyelőbizottság), illetve, ha a tagok által meghozott határozatok járnak a társaságra nézve nyilvánvalóan jelentős érdeksérelemmel, és erről a tagok tudtak, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhattak volna.

Kisebbségben egyébként

#?-:nbsp;

Felügyelőbizottság

#?-:nbsp;

A felügyelőbizottság, mint az ügyvezetést ellenőrző társasági szerv, egyik kötelező létrehozási eseteként szabályozza a Gt. a zártkörűen működő részvénytársaságoknál, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik.

Még a felügyelőbizottságon belül is akadhat olyan szituáció, amikor a kisebbséget védeni ítéli a törvény. Habár azonos a jogállásuk a többi tagéval, azonban, ha a munkavállalói küldöttek véleménye a felügyelőbizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén ismertetni kell.

Befolyásszerzés, vállalatcsoport

#?-:nbsp;

A kft.-ben vagy rt.-ben minősített többségű (közvetlenül vagy közvetve 75 százalékot elérő szavazati jogot biztosító) befolyás közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese) kérheti, hogy a minősített befolyásszerző az üzletrészét (részvényét) vegye meg tőle.

Az elismert vállalatcsoportba tartozó ellenőrzött társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérhetik, hogy az uralkodó tag ügyvezetése adjon részükre tájékoztatást az ún. "uralmi szerződésben" foglaltak végrehajtásáról; az ellenőrzött társaság azon hitelezői, akiknek a társasággal szembeni le nem járt követeléseinek értéke eléri a jegyzett tőke tíz százalékát, szintén rendelkeznek e jogosultsággal.

Mindezek mellett az uralkodó tag legfőbb szervének összehívásáról korábban már esett szó.

Különös rész - részvénytársaságok

#?-:nbsp;

A Gt. kiindulásképpen a zártkörűen működő rt. működését szabályozza, de utaló szabályként előírja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak a vonatkozó címben nem szabályozott viszonyaira a zrt. szabályait kell alkalmazni.

Közgyűlés

#?-:nbsp;

Az általános részi szabályok kiegészítéseként a Gt. tartalmaz a kisebbség érdekében érvényesülő rendelkezéseket a közgyűlés összehívásának módjára, esetére, illetve napirendjére is az alábbiak szerint:

- azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, - az ok megjelölésével - írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére; az alapszabály ezt a jogot a szavazatok kisebb hányadát képviselő részvényeseknek is megadhatja; a határidő számukra a közgyűlési meghívó kézhezvételétől, illetve a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc nap;

- a zrt. alapszabálya kimondhatja, hogy nem tartható konferencia-közgyűlés, ha a részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei - az ok megjelölésével - írásban ez ellen, a közgyűlés megtartása előtt legalább öt nappal tiltakoznak, és egyben kérik a közgyűlés hagyományos módon történő megtartását, továbbá

- az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy a részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei kérésére össze kell hívni a közgyűlést a határozattervezetek megtárgyalására.

A legfőbb szerv cégbíróság általi összehívása

#?-:nbsp;

Ha az ügyvezetés az indítványban foglaltaknak nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését a cégbíróság hívja össze. Ennek feltételei: az ügyvezetés harminc napon belül nem cselekszik (vagy elutasítja az indítványt), valamint az indítványtevő tagok kérelemmel fordulnak a cégbírósághoz. * A cégbíróság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül teszi ezt meg, de lehetősége van arra is, hogy az ülés összehívására az indítványtevő tagokat jogosítsa fel. (A kisebbség szempontjából a kettő közt nincs különbség, annál inkább a cégbíróságéból.) * A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. * A Gt.-ben használt fordulatból is következik, hogy a cégbíróság nem teljesen automatikusan teljesíti a tagok kérését, vizsgálja, hogy a jog gyakorlásának említett előfeltételei fennállnak-e. Emellett a cégbíróság a társaság legfőbb szerve ülésének összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tagok (részvényesek) a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. * A költségvonzatot tekintve lényeges szabály továbbá, hogy a későbbiekben a gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a legfőbb szerv ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság, vagy az ülést összehívók viselik.

Kifizetések

#?-:nbsp;

A részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei (valamint a részvénytársaság olyan hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri a jegyzett tőke tíz százalékát) a költségek előlegezésével egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megvizsgálására, hogy a kifizetés megalapozza-e a Gt. egy bizonyos bekezdésben foglaltak alkalmazását. Ez utóbbi előírja, hogy ha megszegték a társaság saját tőkéjéből a részvényes javára teljesíthető kifizetések szigorú szabályait, azokat a részvénytársaság részére vissza kell fizetni - feltéve, hogy a társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét.

A cégbíróság eljárására a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelően alkalmazandók (például a határidők számítására vonatkozóan).

A kisebbség mértéke

#?-:nbsp;

Az eddig ismertetett rendelkezésekből kitűnik, hogy a minimális arány csak nyilvánosan működő részvénytársaságoknál tér el az egyébként biztosított 5 százaléktól, amely arány egységesen - külön specifikáció nélkül - a szavazati joghoz igazodik. Korábban sem volt egyértelmű, hogy mi alapján különböztetett a Gt. az adott esetben, időpontban leadható és általában a szavazatok meghatározott százaléka között. A hatályos törvény ezt a különbségtételt nem is tartotta meg, amellett, hogy az előírt hányadot is a felére csökkentette - a korral, de legalábbis az európai szabályozási tendenciával, nem árt haladni ugyanis. A különbségtétel elmaradása azonban viszonyítási pont nélkül nem feltétlenül könnyíti meg az értelmezést.

Változó szabályozás

#?-:nbsp;

A szabályozás átalakítása a Gt. több kisebbségi rendelkezését is érintette még, így például feleslegessé vált az a paragrafus, amely a legalább többségi befolyásszerzésnél a 10 százalék helyett 5 százaléknak biztosította a jogokat, vagy amely nyilvános rt.-nél tette ezt, ha egy részvényes legfeljebb 10 százalékos szavazati joggal rendelkezhetett, avagy egyik részvényes szavazati joga sem haladta meg ezt az arányt.

Jelen cikk szerzője nem ért egyet azzal az értelmezéssel, hogy mivel a törvény a kisebbségi jogoknál a meghatározott arányt képviselő tagokat vagy részvényeseket jogosítja - többes számban -, ne gyakorolhatná azt akár egy személy is, ha legalább 5 százalékkal, illetve - nyrt.-k esetében - 1 százalékkal rendelkezik.

Eltérés lehetősége létesítő okiratban

#?-:nbsp;

A meghatározott százalék egyébiránt tehát a kötelező minimális arány, negatív irányban eltérni, a tagokra, részvényesekre kedvezőbb arányt megállapítani a legfőbb szerv összehívására irányuló kezdeményezés, illetve a részvénytársaság közgyűlése napirendjének kiegészítésére vonatkozó jognál a létesítő okiratban lehetőség van.

Nyilvánosan működő részvénytársaság

#?-:nbsp;

E társaságoknál a jogalkotó indokoltnak látta, hogy már jogszabályi szinten még demokratikusabb döntéshozatalt biztosítson a részvényesek számára, előírva, hogy a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jogot már a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek gyakorolhatják, illetve a független szakértő kirendelését is ilyen mértékű kisebbség kezdeményezheti.

Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata

#?-:nbsp;

A gazdasági élet szereplőinek működésük során vitathatatlanul a lehető legnagyobb autonómiát kell biztosítani, abba kívülről csak a legszükségesebb esetben indokolt a beavatkozás, a kötelező (kógens) szabályok alkotása a diszpozitív, eltérést engedő, orientáló jellegű szabályozás mellett. A társasági jog és egyéb jogterületek kógens elemeinek viszont érvényt kell szerezni, azokkal ellentétesen a társasági szabadság sem gyakorolható (habár az idő a határidők miatt a társaság javára játszik). A jogérvényesítés egyik módja a társasági személyek kezdeményezésén nyugszik, egyfajta jogvédelmi eszközként. Lássuk ennek a Gt.-ben biztosított jogi kereteit.

Uralkodó tag legfőbb szervének összehívása

#?-:nbsp;

Sajátos változata a legfőbb szerv ülése összehívásának, ha vállalatcsoportok esetén az uralkodó tag taggyűléséről vagy közgyűléséről van szó, amelyet az ellenőrzött társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei), valamint az ellenőrzött társaság vezető tisztségviselői kezdeményeznek. * Szóba jöhető indok: az uralmi szerződésben foglaltak lényeges vagy ismételt megsértésének észlelése. * Ha az uralkodó tag ügyvezetése a kérelemnek tizenöt napon belül nem tesz eleget, az indítványtevők kérelmére az uralkodó tag legfőbb szervének ülését a cégbíróság hívja össze, vagy az ülés összehívására az indítványtevőket jogosítja fel az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül. Az ülés költségeinek megelőlegezéséről az uralkodó tag köteles gondoskodni.

Megtámadható határozatok

#?-:nbsp;

Bírósághoz lényegében az adott társaság bármely szerve által meghozott határozat ellen lehet fordulni, egy értelemszerű kivétellel.

Tagkizárást tartalmazó határozatok

#?-:nbsp;

A tag kizárására irányuló perindítást elhatározó társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per a Gt. szerint nem indítható. Ennek oka, hogy mindenképpen perre kerül a sor - ún. "kizárási perre" -, amelyben a határozat jogsértő voltára egyébként is hivatkozhat az alperes, vagyis a kizárással fenyegetett tag.

Társaság szerve, határozat

#?-:nbsp;

Ezenkívül a "társaság szerve" és a "határozat" fogalmak azok, amelyek némi pontosításra szorulnak még. Ha szervről beszélünk, akkor testületet értünk rajta, méghozzá olyat, amely határozat formájában dönt. E kritériumok alapján az adott társasági formánál működő legfőbb szervre, a részvénytársaság igazgatóságára (akár több-, akár egyszemélyes - azaz vezérigazgató, aki az igazgatóság helyett jár el) -, valamint a felügyelőbizottságra kell gondolni. Az egy szem ügyvezetőre nem, szintúgy a felügyelőbizottság legfőbb szerv által ráruházott jogkörében meghozott, valamely ügylet jóváhagyását megtagadó határozatára sem (ilyenkor a legfőbb szerv meghatározott szavazataránnyal a döntés jogát visszaveheti).

A felülvizsgálat alapja

#?-:nbsp;

A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata arra hivatkozással kérhető, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik, azaz jogsértő. Nemcsak az objektív rendelkezések, de az azok alapján megalkotott felek közti szerződés, a létesítő okirat is "sérthetetlen". Megjegyzendő, hogy egyéb szerződés viszont nem.

A hiba "minősége"

#?-:nbsp;

Külön megjelölés hiányában a hiba lehet akár anyagi, érdemi is (a határozat tartalma hibádzik), de eljárási alapon, alakilag is kifogásolható (nem megfelelően megalkotott, formailag hibás) határozatok ellen is fel lehet lépni a perben, akkor is, ha ez utóbbi határozatokat esetleg úgy tekintjük, hogy a súlyos hiba következtében valójában létre sem jöttek.

Eljárás mulasztás esetén

#?-:nbsp;

A jogban előfordul még, hogy azáltal következik be a jogsértés, hogy a döntésre jogosult és egyben kötelezett nem hoz döntést, vagyis mulaszt. Ilyen alapon azonban a cikkünkben tárgyalt felülvizsgálat nem kezdeményezhető, legfeljebb törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető a cégbíróság előtt.

Ki kérheti a felülvizsgálatot?

#?-:nbsp;

Kérelmező - pontosabban felperes - lehet alapesetben a gazdasági társaság bármely tagja vagy részvényese - függetlenül attól, hogy a kérdéses határozat mennyiben érinti őt, ha érinti egyáltalán. Itt említjük meg, hogy éppen amiatt, hogy ez a jog minden tag számára biztosított, egyes álláspontok szerint nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett kisebbségvédelmi eszközről, ettől függetlenül akad olyan vélemény is, amely oda sorolja, többek között a régi Gt. miniszteri indoklása.

Kapcsolat a tagi jogviszonnyal

#?-:nbsp;

Az elméleti fejtegetéshez képest lényegesebb szempont, hogy a keresetindítási jog a tagsághoz kötődik. Alapvetően a határozathozatalkor meglévő tagsághoz, legfeljebb pedig a korábbi, már megszűnt tagsághoz, de a még nem hatályos, még be nem jegyzetthez nem. Volt tagok is egyébként valószínűleg csak akkor támadnak meg társasági határozatot, ha az valamilyen oknál fogva rájuk nézve sérelmes. Nem perelhet ezenkívül a társaság tagjának alapítója sem.

Kezdeményezés vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag által

#?-:nbsp;

A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát továbbá kiegészítésként a tagokon (részvényeseken) kívül a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelőbizottság bármely tagja is kezdeményezheti. Az ő szempontjukból ez egyben korlátozás is, az általuk megtámadható határozatok köre szűkebb: sem "saját" szervük, sem a legfőbb szerven kívüli szerv határozatát nem kérdőjelezhetik meg keresetindítással.

Határozat és per viszonya

#?-:nbsp;

A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. E szabály indokaként szokás megemlíteni a társaságok működőképességét, amelyet valószínűleg veszélyeztetne, ha a határozatok megtámadásával minden esetben bizonytalan, függő helyzetet lehetne teremteni, amikor a megtámadás sikeressége még nem is feltétlenül bizonyos. * A másik szempontból azonban a bíróság már a keresetből és az előkészítő iratokból ezt valószínűsítheti, és úgy ítélheti meg, hogy a határozat végrehajtása a felperes jogaira nézve helyrehozhatatlan sérelemmel járna, vagyis ez élvez elsőbbséget.

* A felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a döntést a bíróság kérelemre maga is megváltoztathatja. * Amennyiben a végrehajtást nem függesztik fel, és a megtámadott határozat nyomán, arra alapozva újabb határozatok születnek, azok önmagában amiatt, hogy a megtámadott határozatról a bíróság később kimondja, hogy jogsértő, nem lesznek automatikusan szintén jogsértők.

A joggyakorlás kizárása, korlátok

#?-:nbsp;

A Gt. biztosította keresetindítási jog érvényesen nem zárható ki (nem vész el sem az ezzel ellentétes társaságiszerződés-rendelkezés, sem a jogosult lemondása következtében), de nem illeti meg azt a személyt, aki - a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. E mentő körülmények fogalmát a Polgári Törvénykönyv adja meg, fennállásukat pedig a rájuk hivatkozó tag köteles bizonyítékaival alátámasztani.

A döntés hatálya

#?-:nbsp;

Akkor is, ha csak egyvalaki támadja meg a döntést, a jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra vagy részvényesekre is kiterjed, akik nem álltak perben, hiszen egy jogsértő határozattal többé már nem lehet operálni.

A keresetindítás határideje

#?-:nbsp;

A Gt. szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

Szubjektív és objektív határidő

#?-:nbsp;

Az ilyen határidő-konstrukció a szubjektív és objektív határidő megállapítása: kilencven napon belüli tudomásszerzés esetén még él a harminc nap, de ha csak kilencven napon túl szerez a határozatról tudomást a jogosult, már nincs lehetősége perelni, a határidő elmulasztása miatt igazolással sem élhet.

[Az új Gt. kommentárja beismeri, hogy a korábbi szabályozáshoz képest csak apróbb szövegezési eltéréseket vezetett be. Az "apró" azonban relatív, ha figyelembe vesszük, hogy eljárásjogi szempontból a keresetindítás és a perindítás között meglehetősen nagy a különbség. Mindez azért érdekes, mert a '97-es Gt. a szubjektív határidőhöz a keresetindítást kapcsolta (a keresetet kellett megindítani harminc napon belül, nem pedig a perindítást, ami akkor következik be, amikor az alperessel a bíróság közli a keresetet, és kitűzi a tárgyalás napját, amikorra megidézi). A keresetlevél benyújtásától eddig az időpontig azonban több idő és eljárási cselekmény telik el, így a keresetlevél megvizsgálása, adott estben hiánypótlás, tárgyalás előkészítése. A jogvesztő határidővel kapcsolatban már mindkét törvény "keresettel megtámadásról" szól. A változtatás tudatossága tehát erősen kétséges.]

A bíróság döntései

#?-:nbsp;

A Gt. - jogosan - nem hatalmazza fel a felülvizsgálatot végző bíróságot arra, hogy a társaság helyett döntsön, ha annak határozatáról végül is kiderül, hogy jogsértő volt. Az ilyen határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, de nem változtathatja meg. Ugyanígy figyelmet érdemel, hogy a hatályon kívül helyezés a bíróságnak kötelessége is, nincs a mérlegelésére bízva, hogy a keresetben megjelölt jogsértés megléte esetén annak súlyát is figyelembe véve határozzon, és a kisebb hibát ne értékelje. Ha a kereset nem megalapozott, a bíróság elutasítja azt.

Bírósági meghagyás kibocsátásának kizártsága

#?-:nbsp;

További szabály, hogy a társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki. Ennek feltételeit egyébként a Polgári Perrendtartásban találjuk, vagyis: ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el (szabályszerű idézésre nem jelenik meg, és előzetesen nem menti ki magát), illetve írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben.

Fellebbezés

#?-:nbsp;

Fellebbezhet a bíróság határozata ellen az, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.

A per és a törvényességi felügyelet

#?-:nbsp;

A társaságok jogszerű működésének helyreállítása elérhető más módon is, mégpedig a cégbíróság előtt meghatározott személyek által kezdeményezhető törvényességi felügyeleti eljárásban. Ez egy nemperes eljárás, amely nem indítható olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak van helye. A kettő viszonyában tehát a bírósági felülvizsgálat az elsődleges, legalábbis amikor a kettő párhuzamosan is megindítható lenne.

Választott bíróság

#?-:nbsp;

Ha a társasági jogvitára nézve a létesítő okiratban azt kikötötték, a határozatok választott bíróság előtt is megtámadhatóak, amely fórum a fent ismertetett szabályok alapján jár el.

Az alperes társaság perbeli képviselete

#?-:nbsp;

A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti peres eljárás - függetlenül attól, hogy a határozatok meghozatalában ki vett részt - értelemszerűen mindig maga a társaság ellen indítandó, méghozzá annak székhelye szerint illetékes megyei bíróságon. * A gazdasági társaságok szervezeti képviselője elsősorban a vezető tisztségviselő, aki a társaságot képviseli a külső viszonyokban, harmadik személyek, bíróságok, illetve más hatóságok előtt. * Előfordulhat azonban, hogy a felülvizsgálatot a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi, és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné - mert eleve csak egy volt, vagy a többi is a felperesi oldalon lép fel. A perben ilyenkor a társaságot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. * Ilyen szerv azonban nem minden társaságnál áll rendelkezésre, így ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelőbizottsága, vagy esetleg a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki, feloldva ezzel az előzőek szerinti faramuci helyzetet

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére