Kézbesítési szabályok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 108. számában (2007. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Hová forduljunk, ha a kézbesítés a címzett cég vagy magánszemély részére eredménytelen? Mit kérhetünk a bíróságtól, hatóságtól? Mikor minősül kézbesítettnek egy-egy postai küldemény? Ki, milyen feltételekkel veheti át a küldeményeket a címzett nevében?

A kézbesítés valamely közlést tartalmazó küldemény postai úton történő eljuttatása a címzetthez oly módon, hogy mind a feladás, mind pedig az átvétel dokumentálva legyen. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha a rá vonatkozó jogszabályi előírások betartásával történik, egyébként nem érjük el vele a kívánt joghatást. Téves tehát az a felfogás, amely szerint a küldemények pontos címzése és felszerelése a túlzott bürokrácia körébe tartozó tevékenység lenne, hiszen sok esetben éppen ezen múlik, hogy alkalmazhatunk-e bizonyos jogkövetkezményeket. Összeállításunkban azt járjuk körül, hogy hatályos jogunkban milyen szabályok vonatkoznak a kézbesítésre, és hogy mely esetekben, mitől függően tekinthető szabályszerűnek a küldemény továbbítása.

Kézbesítési szabályok a Pp.-ben

#?-:nbsp;

A polgári peres eljárásban alkalmazandó kézbesítési szabályok vonatkozásában a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) nyújt eligazítást.

Kézbesítés meghatalmazottnak

#?-:nbsp;

Rendelkezései szerint abban az esetben, ha a felet a perben meghatalmazott képviseli, a bírósági iratokat a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Természetesen lehetséges a fél személyes meghallgatása is; ilyenkor őt magát kell a tárgyalásra megidézni.

A kézbesítés módja

#?-:nbsp;

A hivatalos iratok kézbesítése a bírósági eljárásban többnyire úgynevezett ajánlott, tértivevényes küldeményként történik, ami azt jelenti, hogy az átvevőnek aláírásával kell igazolnia a kézbesítés megtörténtét, és a tértivevény az átvétel bizonylataként ennek a személynek a kézjegyével jut vissza a feladóhoz. E gyakorlat jogszabályi alapja ugyancsak a Pp.-ben keresendő, a jogalkotó ugyanis így fogalmaz: a bírósági iratokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.

Kézbesítési vélelem

#?-:nbsp;

A közlési-kézbesítési folyamat konkrét lépéseire vonatkozó előírásokat már nem az eljárási törvény, hanem egyéb jogszabályok állapítják meg. Bármennyire körültekintő is a szabályozás, az emberi lelemény mindig előtte jár, így a jogalkotónak ahhoz az eszközhöz kellett nyúlnia, amelyet a szaknyelv vélelemnek nevez. A vélelem nem más, mint a körülmények alapján levonható következtetésnek a bizonyosság szintjére való emelése mindaddig, amíg azt tényeken nyugvó ellenbizonyítás meg nem ingatja. A bírósági eljárásban érvényesülő kézbesítési vélelem lényege tehát, hogy a postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés eredménytelen volt, mert a címzett az iratot nem vette át, vagyis a küldemény a bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, akkor azt az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Kivétel a kézbesítési vélelem érvényesülése alól az az eset, amikor a kézbesítés helyettes átvevő részére történik, és a helyettes átvevő az adott ügy tekintetében ellenérdekűnek minősül.

Jelzések a tértivevényen

#?-:nbsp;

Az értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követően a posta a hivatalos iratot a tértivevényen feltüntetett "nem kereste" jelzéssel küldi vissza a feladónak. * Ha a címzett vagy meghatalmazottja a küldeményt nem hajlandó átvenni, akkor a hivatalos iratot a posta a tértivevényre rávezetett, "az átvételt megtagadta" jelzéssel küldi vissza a feladó részére. Amennyiben a megtagadás jogával a helyettes átvevő vagy a közvetett kézbesítő él, ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha a címzett az átvétel megtagadását megerősíti. A címzettet a posta ilyen esetben értesítés hátrahagyása útján igyekszik megnyilatkoztatni, ha azonban a helyettes átvevő vagy a közvetett kézbesítő ennek az okmánynak az átvételét is megtagadja, akkor a feladónak visszajuttatott tértivevényen ez szerepel. * A posta a fentiekben nem érintett olyan esetekben, amelyek ugyancsak kézbesíthetetlenséghez vezetnek, az okot a tértivevényre rávezetheti. * A feladó rendelkezhet úgy is, hogy az iratot a posta a címzett saját kezéhez kézbesítse. Ilyenkor az ajánlószelvényen, illetőleg a tértivevényen az "sk" rovatot kell megjelölni, és a címzett azonosításához szükséges egyéb adatok is megadhatók. Ez nem kötelező, csupán a címzett könnyebb azonosítását és így a kézbesítés biztosabb sikerét szolgálja. * Hivatalos, például bírósági irat, kézbesítése esetén a feladónak minden esetben meg kell jelölnie, hogy a kézbesítő a távol lévő címzett részére hátrahagyott értesítőre milyen tájékoztatást vezessen rá (például: értesítés polgári ügyben).

Speciális szabályok

#?-:nbsp;

Olyan kiemelkedő jelentőségű bírósági iratok kézbesítése esetén, mint amilyen például a keresetlevél, a fizetési meghagyás, avagy az eljárást befejező érdemi határozat, speciális szabályok érvényesülnek. A bíróság ilyenkor a kézbesítési vélelem beálltáról az érintett felet nyolc napon belül értesíti. Ennek az eljárásnak a hátterében az áll, hogy az efféle iratok kézbesítése olyan határidőket nyit meg, amelyek eltelte a fél számára jogvesztéssel jár. Ha tehát a fél valamilyen oknál fogva nincs tudatában annak, hogy irányában a kézbesítési vélelem beálltát eredményező kézbesítési kísérlet történt, eleshet attól a lehetőségtől, hogy ügye elbírálását másodfokú bíróságtól kérje, avagy ellentmondással éljen a fizetési meghagyással szemben.

A kézbesítésnek a bírósági eljárásban gyakorta alkalmazott módja, hogy a címzett - tudomást szerezvén a neki szóló iratról - azt személyazonosságának igazolása mellett a bírósági irodában veszi át.

Határozatok közlése

#?-:nbsp;

A Pp. szerint kézbesítés útján kell közölni * az ítéletet a felekkel, * a tárgyaláson hozott végzést azzal, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve, valamint * a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, avagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta; * a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt fél részére, továbbá * az eljárás során hozott minden olyan határozatot, amelyet arra a személyre vonatkozóan hoztak meg, akinek érdekében az ügyész az eljárást megindította. * A fenti körbe nem tartozó határozatokat már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.

A kézbesítési vélelem megdöntése

#?-:nbsp;

A kézbesítési vélelem megdöntése akkor lehetséges, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy az más okból nem volt szabályszerű, illetőleg, ha a címzettnek az iratot egyéb okból nem volt módja átvenni. Ilyen ok lehet például, hogy az érintett a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást, erre azonban csak természetes személy hivatkozhat. E megkötés indoka, hogy nem természetes személy címzett esetében nincsenek olyan védendő érdekek, amelyekre tekintettel meg kellene engedni, hogy a címzett a hivatalos irat átvételének elmaradása miatt a kézbesítési vélelmet megdönthesse. A jogi személyek vagy jogképességgel rendelkező nem jogi személy szervezetek ugyanis a székhelyükön kötelesek biztosítani olyan személy állandó jelenlétét, aki a hivatalos iratot a kézbesítésekor, avagy postai értesítés hátrahagyása esetén később a postán a szervezet nevében átveszi. Arra ugyanakkor, hogy a kézbesítés szabálytalan volt, nem csupán a természetes személyek, hanem a szervezetek is hivatkozhatnak, hiszen ekkor a kézbesítési vélelem beálltát eredményező körülmények működési körükön kívül esnek.

A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek minden esetben azon kell tehát alapulnia, hogy a címzett az iratot önhibáján kívül nem tudta átvenni.

Döntés a kérelemről

#?-:nbsp;

A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása során a vitatott kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a kérelmezőt, illetve a feleket meghallgatja, vagyis látható, hogy ebben az eljárásjoginak számító, de anyagi jogi kihatású kérdésben is tisztázni kell a tényállást.

A kérelem hatálya

#?-:nbsp;

A jogalkotó a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet nem ruházza fel felfüggesztő hatállyal, a bíróságnak azonban lehetősége van arra, hogy amennyiben a fél által előadottak valónak tűnnek, úgy rendelkezzék az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztéséről. A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító határozat az érintett részéről megfellebbezhető, vagyis az esetleges jogalkalmazói tévedéseket ezen a területen is széles körű jogorvoslati jog hivatott kiküszöbölni. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozattal szemben külön fellebbezéssel élni nem lehet, vagyis például akkor, ha megdöntési kérelmünket utóbb a másodfok szentesíti, igencsak nehezen tudjuk majd kiküszöbölni azokat a hátrányokat, amelyeket a mindaddig folyamatban lévő végrehajtás nyomán elszenvedtünk.

A sikeres fellebbezés következménye, hogy a jogszabálysértőnek vagy szabályszerűtlennek ítélt kézbesítést meg kell ismételni, miként azt az eljárási cselekményt is, amelyen a fél a hibás kézbesítés miatt nem tudott részt venni. A jogalkotó szándéka tehát egyértelműen azt célozza, hogy az eljárás szabályossága minden tekintetben helyreállítandó, és a félnek semmilyen joghátrányt nem szabad elszenvednie a kézbesítés hibás volta miatt. Ha a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet nem a fél, hanem az eljárásban részt vevő egyéb érdekelt terjesztette elő, akkor a hibás kézbesítésnek e személyt érintő jogkövetkezményei hatálytalanodnak.

A kérelem benyújtásának határideje

#?-:nbsp;

Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a vélelem beálltának napjától számított hat hónap elteltével már nem terjeszthető elő, e határidő tehát jogvesztő. Az előterjesztésre nyitva álló idő egyébként tizenöt nap, amely a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számít. Tizenöt napon túl, de hat hónapon belül igazolásnak van helye, vagyis akkor, ha a késedelem alapos indokkal kimenthető. Ebben a körben kivétel, hogy ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, akkor a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a címzett nyújthatja be. Speciális szabály érvényesül a végrehajtási eljárások tekintetében is, hiszen itt a határozatnak a kézbesítési vélelemre tekintettel bekövetkezett jogerőssé válása miatt a címzett a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül nyújthat be megdöntésre irányuló kérelmet. A kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni, amely bíróságnak azt harminc napon belül kell elbírálnia.

Küldemény átvétele harmadik személy által

#?-:nbsp;

Helyettes átvevőnek a természetes személy címzett feladó által megjelölt címen tartózkodó, 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója vagy élettársa, továbbá bérbeadója, illetőleg szállásadója, amennyiben ezek ugyancsak természetes személyek. Közreműködésük akkor lehetséges, ha a címzett a kézbesítés időpontjában nem tartózkodik a feladó által megjelölt helyen, és ott meghatalmazottja sincs. * Közbenső kézbesítő akkor járhat el például, ha a címzett természetes személy, de a feladó által megjelölt címen büntetés-végrehajtási intézet, egészségügyi ellátást nyújtó intézmény, avagy irodaház, üzletház működik. Ilyen esetekben az átvételre úgynevezett közbenső kézbesítőként e szervek vezetője, illetőleg meghatalmazottja jogosult. * A természetes személy címzett közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban más személy vagy szervezet részére küldemények átvételére szóló meghatalmazást adhat. A meghatalmazásnak szigorú alaki és tartalmi kellékei vannak. * Amennyiben valaki, például a címzettként feltüntetett cég vezetője szervezet nevére szóló postai küldeményt kíván átvenni, jogosultságát megfelelő módon igazolnia kell. Ez történhet céginformációt tartalmazó okirat (cégkivonat, cégmásolat), aláírási címpéldány, illetőleg ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt létesítő okirat bemutatásával.

Hirdetményi kézbesítés

#?-:nbsp;

Hirdetményi kézbesítésre akkor van lehetőség, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez nem nyújt jogsegélyt.

Alkalmazásának oka lehet továbbá a kézbesítés elháríthatatlan akadályba ütközése, és akkor is ehhez folyamodnak a hivatalos szervek, ha a kézbesítés megkísérlése már előre eredménytelennek mutatkozik.

Hirdetményi kézbesítést a bíróság csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelheti el. Ha az előadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél erről tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezenfelül pénzbírságban is marasztalják.

Hirdetményi kézbesítés során az iratot tizenöt napra kifüggesztik a bíróságnak és annak a polgármesteri hivatalnak a hirdetőtáblájára, amelynek területén a címzett utoljára lakott. Lényeges szabály, hogy fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítése kizárt; ilyen esetben a bíróság felhívja az igényt érvényesítő felet, hogy állítson össze keresetlevelet, és a bíróság ezt kézbesíti az általa kirendelt ügygondnok részére.

Kézbesítési szabályok a postai szolgáltatásokról szóló rendeletben

#?-:nbsp;

Az előzőekben ismertetett szabályok vonatkoznak a polgári peres eljárás során alkalmazott kézbesítésekre. Megállapítható azonban, hogy eljárási törvényeink, legyen szó polgári peres, avagy éppen közigazgatási eljárásról, egyedileg szabályozzák a kézbesítés egyes kérdéseit. A háttérben azonban ugyanazon a jogszabályok állnak, amelyek a kézbesítés szabályozásának zsinórmértékei, és amelyek egyike a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (Rendelet).

A jogszabály részletesen tartalmazza, hogy a postai szolgáltatónak (posta) milyen típusú küldeményt, hogyan és kinek a részére kell kézbesítenie.

Könyvelt küldemények kézbesítése

#?-:nbsp;

Cikkünk szempontjából kiemelkedő jelentőséggel a könyvelt postai küldemények bírnak, hiszen bármilyen eljárás keretébeni kézbesítésről legyen is szó, a feladásnak és az átvételnek minden esetben dokumentálhatónak kell lennie. Ennek oka pedig a fentiekkel összhangban az, hogy a kézbesítéshez olyan joghatások fűződnek, amelyek nem csupán eljárásjogi kihatásúak, hanem egyben anyagiak is, azaz jogvesztést eredményezhetnek.

Küldemény személyes átvétele

#?-:nbsp;

Könyvelt küldemény átvételének írásban történő elismerése előtt a címzett és az egyéb jogosult átvevő a személyazonosságát hatósági igazolvánnyal köteles igazolni. Az okmány adatait a posta az átvevő részére történő átadás előtt rájegyzi a kézbesítési okiratra. Amennyiben az átvevő ez ellen tiltakozik, a kézbesítést meghiúsítja, és a küldemény a feladóhoz fordul vissza. A posta a személyazonosság igazolását egyébként nem könyvelt küldemény kézbesítése esetén is kérheti.

Egyéb küldemények kézbesítése, megőrzési kötelezettség

#?-:nbsp;

Általános szabály, hogy a posta a küldeményt a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő részére a feladó által megjelölt helyen történő átadás vagy erre szolgáló létesítményben való elhelyezés útján köteles kézbesíteni. A postának a kézbesíthetetlen küldemények tekintetében megőrzési kötelezettsége keletkezik, amelynek időtartama eltérő, attól függően, hogy a küldemény könyvelt-e vagy sem.

Hivatalos iratok kézbesítése

#?-:nbsp;

Az elemzett rendelet további részletszabályokat állapít meg a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozóan. Alaptétel, hogy a posta az ilyen küldemény kézbesítését kétszer kísérli meg. Amennyiben az első kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre, a posta főszabály szerint a hivatalos irat érkezéséről és a kézbesítés megkísérléséről a címzett részére a feladó által meghatározott jelzésű értesítést hagy hátra, és a küldeményt az értesítőben megjelölt helyen a jogosult átvevő részére megőrzi. A kézbesítés újbóli megkísérlése a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon történik. A második kézbesítési kísérlet alkalmával minden úgy folyik, ahogy először, ha azonban ez a próbálkozás is eredménytelen marad, beállnak a szigorú jogkövetkezmények. Ezt megelőzően a címzettnek öt munkanapja van arra, hogy a küldeményt a kijelölt postahivatalban átvegye.

Látható, hogy ez a szabályos is hézagos kissé, hiszen a jogalkotó nem rendelkezik arról az esetről, amikor valaki azért nem szerez tudomást a küldemény érkeztéről, mert a hátrahagyott értesítés önhibáján kívül nem jut el hozzá. Ez természetesen meglehetősen ritka, esélyét azonban kétségkívül növeli az a kézbesítők által kedvelt gyakorlat, hogy a "cetlit" nem a postaládában, hanem a címzett ajtaján helyezik el.

Kézbesítés saját kézbesítő útján

#?-:nbsp;

További érdekesség, hogy a hatóságok (bíróságok, egyéb hivatalok) hivatalos küldeményeiket saját kézbesítőik útján is kézbesíthetik, e személyekkel szemben azonban érvényesülnek bizonyos követelmények. Az átvételnek ilyen esetben írásos nyoma kell, hogy maradjon, és amennyiben ez a fajta kézbesítés második alkalommal sem vezetett eredményre, úgy azt még egyszer meg kell kísérelni, vagy postai úton kell teljesíteni.

Kézbesítési meghatalmazott, ügygondnok a Ket.-ben

#?-:nbsp;

A magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi ügyfél az eljárás tartama alatt bármikor kérheti a hatóságtól, hogy részére a kézbesítés a továbbiakban az általa megnevezett, magyarországi lakóhellyel rendelkező kézbesítési meghatalmazott útján történjen. Mindez jogi személyek esetében is lehetséges. A kézbesítési meghatalmazottnak írásban kell nyilatkoznia a meghatalmazás elfogadásáról. * Kézbesítési ügygondnok akkor rendelhető ki az ügyfél részére, ha hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, továbbá, ha a postai úton kézbesített küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, feltéve, hogy a közölni kívánt határozat az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy tőle alapvető jogot von el, illetőleg ilyet korlátoz. A kézbesítési ügygondnok köteles megkísérelni az ügyfél tartózkodási helyének kiderítését és a határozat kézbesítését. Ha a kézbesítési ügygondnok eljárása nem jár sikerrel, a határozatot a Ket. szerint azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított harmincadik napon. Az a tény, hogy valamely közigazgatási ügyben kézbesítési ügygondnokot rendeltek ki, még nem zárja ki azt, hogy az ügyfél utóbb a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesszen elő.

Kézbesítési szabályok a közigazgatási eljárásban

#?-:nbsp;

Elemzésünk zárásaként célszerű némi figyelmet szentelnünk a közigazgatási eljárásban érvényesülő kézbesítési szabályoknak, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy főként ebben a körben fordulnak elő igen számottevő anyagi kihatású jogviták. Ha csupán abba gondolunk bele, hogy az ügyfél például fellebbezéssel él valamely közigazgatási határozattal szemben, a közigazgatás azonban hallgat, máris beláthatjuk, hogy mekkora jelentősége van a feladás és az átvétel utólagos dokumentálhatóságának. Mindez természetesen fordítva is igaz; azaz a közigazgatási intézményeknek saját határozataik kézbesítése kapcsán is érdekükben áll a szigorú jogi szabályozás. A közelmúltban végbement jogszabályváltozás hozadéka a Ket. néven ismertté vált törvény. Ahogy a Pp.-nek, úgy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabálynak is alapköve az a rendelkezés, amely szerint a határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A Ket. szerint az ügyben eljárt szakhatóság és a jogszabályban meghatározott más hatóság vagy állami szerv irányában ugyancsak közlési kötelezettség áll fenn. A végzést az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg akinek jogi helyzetét az közvetlenül érinti.

Közlési módok

#?-:nbsp;

A hatóság döntése közölhető postai úton, személyesen írásban vagy szóban, elektronikusan, távközlési eszköz útján, hirdetményi úton, kézbesítési megbízott vagy ügygondnok közbeiktatásával, végül pedig a hatóság kézbesítője útján.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási szerv határozatát - mint arra a fentiekben már utaltunk - szóban is lehet közölni a jelen lévő ügyféllel, ezt azonban adminisztrációnak, jegyzőkönyvezésnek kell kísérnie, és amennyiben az ügyfél kéri, úgy a döntést tartalmazó iratot részére postai úton is kézbesíteni kell. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a határozatot egyéb módon is közölni lehet. A közlés időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. A határozatot az ügyfél részére nyolc napon belül írásban meg kell küldeni.

A közlés napja

#?-:nbsp;

A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

Eljárás postai kézbesítés esetén

#?-:nbsp;

Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. A kézbesítésre a fentiekben ismertetettekhez hasonló szabályok vonatkoznak. E szerint, ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, az iratot az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével nyolc napon belül értesíti az ügyfelet.

Kézbesítési vélelem megdöntése hatósági eljárásokban

#?-:nbsp;

A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a Pp. kapcsán ismertetett szabályok szerint terjeszthető elő. A kérelmet az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta.

A hirdetményi kézbesítés szabályai

#?-:nbsp;

A közigazgatási eljárásban hirdetményi kézbesítésnek akkor van helye, ha az ügyfél lakcíme, illetőleg székhelye ismeretlen, avagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel. A határozat hirdetményi úton történő közlésének van helye akkor is, ha az ügyfeleket az eljárás megindításáról is így értesítették. A hirdetménynek meghatározott alaki és tartalmi kellékei vannak. A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára kell tizenöt napra kifüggeszteni, de kezdenek meghonosodni az elektronikus formák is, hiszen a törvény értelmében párhuzamosan a hatóság internetes honlapján is meg kell jelennie a hirdetménynek.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére