Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 108. számában (2007. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Rovatunk a 2007. április 18-áig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a Magyar Közlöny 32. számában tette közzé a 2007. április 1. és április 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

259 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin

269 Ft/l

Gázolaj

250 Ft/l

Keverék

279 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/32. szám)

Munkaügyi tárgyú törvényváltozások

A Munka Törvénykönyvének változása

A szabadság kiadásának szabályai

Április 1-jével változtak a szabadság kiadásának szabályai. A Munka Törvénykönyvének módosítása szerint a rendes szabadság legfeljebb egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évre átvinni, illetve kiadni, és a korábbi szabályok helyett ezt az esedékesség évét követő március 31-éig, kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig legfeljebb az esedékesség évét követő év június 30-áig lehet megtenni. Erre is csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén kerülhet sor.

Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni továbbra is. Ha azonban a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, és a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót, ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

Munkabér-átutalás

A munkaadó a munkabért továbbra is átutalhatja a munkavállaló bankszámlájára, ám a munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat.

A munkavállaló kölcsönbeadása

Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosítását tartalmazó 2007. évi XIX. törvény a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő jogainak és kötelezettségeinek változását is megfogalmazza. Például a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell - az eddigieken túl - legalább a természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén - ha ezeket a kölcsönvevő biztosítja - ezek ellentételezését.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak arról, hogy a természetbeni munkabért, illetve a szabályozott szociális juttatásokat a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja meg.

Alkalmi munkavállalói könyv

Módosult az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztathatók köre, valamint a közteherjeggyel kapcsolatos szabályok.

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

A módosítás meghatározza, hogy az állami foglalkoztatási szerv mikor köteles a támogatást megállapítani, és azt a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet bankszámlájára átutalni, és melyek azok az esetek, amikor a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor mérlegeli, hogy

- a kérelemben meghatározott jogosultakkal szemben fennálló munkabértartozás tartalmaz-e állásidőre járó díjazást, illetve

- a támogatás megállapítása a kérelem benyújtását követő hat hónap alatt várhatóan elősegíti-e a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt).

Munkaügyi ellenőrzés, csődeljárás

Sor került a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítására, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítására is. Ez utóbbi módosítása szerint: a felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint.

Egyebek

A 2007. évi XIX. törvény ezenkívül módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvényt, valamint a postáról szóló 2003. évi CI. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2007/39. szám)

Munkaadói kedvezmény

Start Plusz, valamint Start Extra kártyát július 1-jétől a tartósan álláskeresők is igényelhetnek. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt módosító jogszabály egyúttal kibővítette a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy fogalmát. Tehát a 2007. évi XIV. törvény szerint a pályakezdő fiatal mellett a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy:

- az a személy, aki a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,

- a tartósan álláskereső.

Tartósan álláskereső az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a Start Plusz, illetve a Start Extra kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott.

Az érvényes Start Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:

- mentes a tételes egészségügyi hozzájárulás alól,

- az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.

Az új szabályok értelmében a tartósan álláskereső az Art. szerinti Start Extra kártya kiváltására jogosult, ha

- az ötvenedik életévét betöltötte, vagy

- életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

Az érvényes Start Extra kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:

- a munkaadót a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesség illeti meg,

- a fentieken túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a Start Extra kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tizenöt százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.

(Magyar Közlöny, 2007/36. szám)

Felnőttképzéshez nyújtható támogatások

A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól az április 16-ától hatályos 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendeletben lehet olvasni.

Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható az akkreditált felnőttképzést folytató intézménynek az általa szervezett képzés megvalósításával összefüggő költségeihez. A támogatás egyedi döntés alapján is nyújtható abban az esetben, ha a támogatást nyújtó által meghatározott fejlesztő tevékenységet egyedi jellegéből adódóan egy akkreditált felnőttképzési intézmény valósíthatja meg.

Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható az akkreditált felnőttképzési intézmény részére az intézmény technikai feltételeinek fejlesztéséhez, valamint az Európai Unió felnőttképzési programjaiban történő részvételhez.

Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható képzési, képzésfejlesztési célú közalapítvány által szervezett képzés megvalósításával összefüggő költségeihez, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, alapítvány és külön törvény szerint közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság által szervezett képzés megvalósításával összefüggő költségeihez.

Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részére, az általa foglalkoztatott munkavállaló külső, illetve belső képzés formájában szervezett általános és speciális képzéséhez.

Beruházásösztönző képzési célú támogatásban részesíthető a Magyar Köztársaság területén székhellyel és/vagy fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amellyel - a kormány felhatalmazása alapján - a szociális és munkaügyi miniszter a támogatás alapvető feltételeire vonatkozóan keretmegállapodást ír alá. Ilyen támogatás a befektetéssel létrehozott új munkahelyek, munkakörök betöltésére irányuló általános és speciális képzéshez nyújtható. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a támogatott a képzésben részt vevők legalább hatvan százalékát - a képzés befejezését követően - munkaviszonyban és teljes munkaidőben foglalkoztassa legalább 12 hónapon keresztül.

(Magyar Közlöny, 2007/46. szám)

Szakképzési hozzájárulás támogatása

Változtak a szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatásával kapcsolatos feltételek, szabályok. A módosításokat a 16/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/46. szám)

Munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet néhány szabályát megváltoztatta az április 15-én hatályba lépett 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/46. szám)

Foglalkoztatási és szociális tárgyú törvényváltozás

Módosulnak egyes foglalkoztatási és szociális tárgyú kormányrendeletek. Így az 53/2007. (III. 28.) Korm. rendelet alapján változik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/36. szám)

A pénzforgalom szabályozása

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása a pénzforgalommal kapcsolatos MNB-feladatok közül egyebek mellett a hamis vagy meghamisított, a sérült és a hiányos bankjegyekkel kapcsolatos teendőket, a bankjegyek beváltásával kapcsolatos szabályokat módosította. A 2007. évi XV. törvény április 6-a óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2007/37. szám)

Közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó bírságok összege

A közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét az 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet állapítja meg.

Például:

- engedély nélkül végzett közúti árufuvarozás, személyszállítás esetén a kiszabható bírság összege 800 000 forint,

- a nemzetközi közúti áruszállítási engedély, igazolás hiánya, érvénytelensége miatti bírság 300 000 forint,

- a fuvarlevél hiánya miatti bírság 200 000 forint,

- a fuvarlevél nem megfelelő kitöltése, vezetése miatti bírság 50 000 forint.

(Magyar Közlöny, 2007/39. szám)

A KRESZ módosítása

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet április 1-jétől hatályos módosítását az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/39. szám)

Díjfizetés autópályákon, autóutakon és főutakon

Április 1-jétől az autópályák mellett a kijelölt autóutakon és főutakon is fizetniük kell a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárműveknek.

A díjat meghatározott időtartamra előre 1 napos, 4 napos, heti, havi, illetve egyéves matrica megvásárlásával kell kiegyenlíteni. A díj kiegyenlítése történhet elektronikus úton is, amennyiben azt az ÁAK Zrt. lehetővé teszi. A jogosultság a megadott időtartamon belül minden díjköteles útszakaszra érvényes. Matrica vásárlása esetén azok az alábbi időtartamokra érvényesek:

- 1 napos matrica: a vásárló által megjelölt naptári napra a D2, D3, D4 járműkategóriára,

- 4 napos matrica: a vásárló által megjelölt kezdőnapra és további 3 napra (összesen 4 egymást követő naptári napra), kizárólag a D1 járműkategóriára,

- heti matrica: a vásárló által megjelölt kezdőnapra és további 9 napra (összesen 10 egymást követő naptári napra),

- havi matrica: a vásárló által megjelölt kezdőnaptól a következő hónapban számánál fogva kezdőnappal megegyező nap 24. órájáig; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napjának 24. órájáig,

- éves matrica: a tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napjának 24. órájáig (összesen 13 hónapra).

A motorkerékpár úthasználatáért fizetendő 4 napos jogosultság díja május 1. és szeptember 30. közötti időszakban, elektronikus díjfizetés útján történő értékesítés esetén a D1 kategória 4 napos matricadíjának 50 százaléka.

A 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet lehetővé teszi, hogy az ÁAK Zrt.-vel megállapodást kötött közreműködő szervezet a díj megfizetését - az úthasználat megkezdését megelőzően - elektronikus szolgáltatás igénybevételével is teljesíthesse.

A díj mértéke a gépjármű kategóriájától függ.

A 4 napos matricáért a D1-es kategóriába tarozó gépjárművel utazónak május 1-je és szeptember 30-a között 1530 forintot, október 1-jétől az év végéig 1170 forintot kell fizetni. A heti matrica ára 2550 Ft, a havi matricáé 4200 Ft, az éves matricáé 37 200 Ft lesz ebben a kategóriában.

Az egynapos matrica a D2, D3, D4-es kategóriákban egységesen 3000 forintba kerül.

A heti matrica ára a D2-es kategóriában 6600 Ft, a D3-as kategóriában 10 200 Ft, míg a D4-es kategóriában 13 200 Ft.

A havi matrica ára a D2-es kategóriában 12 600 Ft, a D3-as kategóriában 18 000 Ft, a D4-esben pedig 22 500 Ft.

Az éves matrica ára a D2-es kategóriában 106 500 Ft, a D3-asban 159 000 Ft, a D4-esben 219 000 Ft-ba kerül.

(Magyar Közlöny, 2007/35. szám)

Útdíj

Április 1-jétől az autópályákon kívül számos, a 37/2007. (III. 26.) GKM rendeletben megjelölt főútvonalszakaszon kell úthasználati díjat fizetniük a 12 tonnánál nehezebb járműveknek. Ez alól csak az egyes, főváros környéki autópálya-bevezető szakaszok és az M0-s autóút lesz kivétel. A személygépkocsikat nem érintik az április elsejétől életbe lépő változások.

(Magyar Közlöny, 2007/35. szám)

Közúti közlekedési szolgáltatás

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosítása nyomán a rendelet hatálya a korábbiakban meghatározottakon kívül kiterjed a külön jogszabályban meghatározott C1, C1+E, C, C+E, illetve D1, D1+E, D, D+E kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel vezethető gépkocsival közúti áru- vagy személyszállítást végzőkre.

Közúti közlekedési szolgáltatás, továbbá közúti áru- és személyszállítás keretében járművet az 54/2007. (III. 28.) Korm. rendelet alapján az vezethet, aki

- az adott jármű vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel és külön jogszabályban meghatározott pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik,

- a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott képesítéssel rendelkezik,

- nem áll a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, illetve a vezetési jogosultsága szünetelését a közlekedési igazgatási hatóság jogerősen nem rendelte el.

(Magyar Közlöny, 2007/36. szám)

Közúti járművezetők képzése, továbbképzése

Változtak a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának szabályai.

A 38/2007. (III. 28.) GKM rendelet alapján április 5-étől változnak a tehergépkocsi- és autóbusz-vezetői alap- és továbbképzési képesítés megszerzésének feltételei. Tehergépkocsi- és autóbusz-vezetői alapképesítést és továbbképzési képesítést annak a személynek kell megszereznie, aki

- a közúton C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E kategóriájú, vagy ezekkel egyenértékűnek elismert vezetői engedéllyel vezethető járművet vezet, és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgára, vagy nem EGT-állam állampolgára, és Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmazza vagy foglalkoztatja,

- EGT-államban vagy nem EGT-államban állampolgársággal rendelkező olyan gépkocsivezető, akinek szokásos tartózkodási helye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet 14. cikke rendelkezései szerint Magyarországon van, C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E kategóriájú - vagy ezekkel egyenértékűnek elismert - vezetői engedéllyel nem rendelkezik, és a 33/B. §-ban meghatározott alapképesítést kívánja megszerezni.

A jogszabály a szakmai alapképesítés és a szakmai továbbképzés feltételeit is megállapítja.

A gépjármű-vezetői képesítési igazolvány kiadásának, cseréjének, pótlásának díját, amely 7700 Ft, a 39/2007. (III. 28.) GKM rendelet állapítja meg.

(Magyar Közlöny, 2007/36. szám)

Tachográf ellenőrzése

A tachográf kötelező beépítéséről, annak ellenőrzéséről, az üzemben tartó felelősségéről tartalmaz módosító szabályokat a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet.

A 42/2007. (IV. 4.) GKM rendelet szintén a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekkel kapcsolatos egyes szabályokat módosítja.

(Magyar Közlöny, 2007/42. szám)

A bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás ellenőrzése

A bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeinek meglétét május 1-jét követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága, a határőrség és a vámhatóság ellenőrzi. A 40/2007. (IV. 4.) GKM rendelet szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága a jogszabályban meghatározott esetekben a közúti árufuvarozói tevékenység gyakorlásának jogát teljesen vagy részben felfüggesztheti, illetőleg a vállalkozás nemzetközi közúti árufuvarozási engedéllyel való ellátását korlátozhatja.

(Magyar Közlöny, 2007/42. szám)

A közúti közlekedéssel kapcsolatos bírságok

A közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályait és a bírságok felhasználásának rendjét a 41/2007. (IV. 4.) GKM rendelet módosította. Az új szabályok május 1-jétől hatályosak.

(Magyar Közlöny, 2007/42. szám)

Közúti járművek forgalomba helyezésének és tartásának feltételei

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának, műszaki feltételeinek egyes szabályait április 11-ei hatállyal a 45/2007. (IV. 4.) GKM rendelet módosította.

(Magyar Közlöny, 2007/42. szám)

Iparjogvédelmi törvényváltozások

A szabadalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - július 1-jét követően elektronikus úton is be lehet nyújtani. Egyebek mellett ezt is szabályozza a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása.

Az egyes iparjogvédelmi törvényeket módosító 2007. évi XXIV. törvény részben módosította a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2007/42. szám)

Kiállítási kedvezmény

A 2007. november 20. és 22. között Budapesten megrendezendő "IFE FOODAPEST" nemzetközi élelmiszer-, ital- és vendéglátó-ipari szakkiállításon bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat a 3/2007. (MK 32.) MSZH közleményben megjelölt jogszabályokban meghatározott kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg.

(Magyar Közlöny, 2007/32. szám)

Külföldi pénznemek árfolyama

A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Közlöny 42. számában jelenttette meg hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

(Magyar Közlöny, 2007/42. szám)

Megengedhető növényvédőszer-maradék növényekben

A 17/2007. (IV. 4.) EüM-FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékét módosítja.

(Magyar Közlöny, 2007/42. szám)

Növényvédő szerek forgalomba hozatalának szabályai

Március 28-ától módosultak a növényvédő szerek forgalomba hozatalának, felhasználása engedélyezésének, valamint a növényvédő szerek csomagolásának, jelölésének, tárolásának és szállításának korábbi szabályai. A változásokat a 15/2007. (III. 20.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/32. szám)

Agrártörvények változása

Egyes agrártárgyú törvényeket módosított a 2007. évi XVI. törvény. Így változott:

- az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény,

- az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény,

- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, valamint

- a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény.

(Magyar Közlöny, 2007/38. szám)

Állati eredetű melléktermékek ártalmatlanításának támogatása

Az állattartó a 20/2007. (III. 30.) FVM rendelet alapján - 8 Ft/kg - támogatást vehet igénybe az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele során felmerült költségeihez.

A támogatásra az az állattartó jogosult, aki/amely regisztrációs kötelezettségének eleget tett, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint végrehajtási eljárás alatt, nincs adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosításijárulék-tartozása, a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezik, rendelkezik az állat-egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel, és az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozó, illetve ezzel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének eleget tesz.

A támogatás alapjául szolgáló állati eredetű melléktermék ártalmatlanításából adódó költségeket számlával vagy az állattartó saját tulajdonában lévő állati eredetű mellékterméket kezelő és feldolgozó, illetve égető üzem esetén belső elszámolási bizonylattal igazolni kell.

Az MVH a támogatási kérelmeket folyamatosan fogadja a keret kimerüléséig, de legkésőbb a tárgyévet követő február 15-éig. A támogatás az állami adóhatóságtól igényelhető az MVH támogatásról szóló döntésének csatolásával.

(Magyar Közlöny, 2007/38. szám)

Erdősítéshez nyújtható támogatás

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatási kérelem az MVH nevében eljáró erdészeti hatóságnál nyújtható be 2007. évben április 1-jétől május 31-éig.

A korábbi szabályokat módosító 21/2007. (III. 30.) FVM rendelet alapján a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a támogatásra jogosult a támogatási időszak alatt vagy azt követő 5 évben a támogatás eredeti célját megváltoztatja. A támogatási időszakot követően 5 éven belül az erdészeti hatóság helyszíni szemlét tarthat. Amennyiben ennek során azt tapasztalja, hogy a támogatási céltól eltértek, úgy erről értesíti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt.

Amennyiben az erdősítés harmadik évében az erdősítés eredményessége nem felel meg az előírt feltételeknek, úgy az érintett erdőrészlet vonatkozásában az ápolási támogatás nem fizethető ki.

(Magyar Közlöny, 2007/38. szám)

Szőlőfajtaváltás és ültetvényáttelepítés támogatása

A 2006/2007-es borpiaci évben az MVH a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó támogatási kérelmeket a 16/2007. (III. 22.) FVM rendeletben meghatározott sorrendben fizeti ki. A sorrend a következő: fajtaváltásra, ültetvényáttelepítésre érkezett támogatási kérelmek, fajtaváltásra, ültetvényáttelepítésre érkezett előzetes kifizetés iránti kérelmek, ültetvény támrendszerének létesítésére és korszerűsítésére érkezett támogatási kérelmek, ültetvény támrendszerének létesítésére és korszerűsítésére érkezett előzetes kifizetés iránti kérelmek. A sorrendiség egyes elemein belül a beérkezés sorrendjét veszik figyelembe.

(Magyar Közlöny, 2007/33. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére