Az ipari parkok és a kis- és középvállalkozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 108. számában (2007. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az ipari park különböző modelljeinek egyre nagyobb a jelentősége a kkv-k, ezen belül kiemelten az innovációorientált vállalkozások fejlesztésében.

Az ipari park fogalma

Az ipari park a XXI. századra is megmaradt az egyik leghatékonyabb és világszerte elterjedt gazdaságszervező és egyben regionális gazdaságfejlesztő eszközként. Az ipari park igen sokszínű, fejlődési típusaiban és szakaszaiban, térségi modelljeiben, finanszírozásában, az állami szerepvállalásban igen változatos formában intézményesült.

Ez a gyűjtőfogalom a sokrétű ipari tevékenységek egyfajta térbeli koncentrációját jelenti.

Az ipari parkok modelljei

Az ipari parkok különböző funkciókat láthatnak el, amelyek a nemzetközi szaknyelvben használt elnevezésekben is visszatükröződnek, így a "parkhoz" többféle jelző kapcsolódik, utalva az ott folyó tevékenységek jellegére.

Tudományos park (science park)

Legtöbbször felsőfokú oktatási intézmények kutatóhelyei vagy fejlett kutatóközpontok közelében létesítik. Célja az új technológiákra épülő vállalatok létrejöttének és növekedésének elősegítése. Termelő jellegű tevékenysége általában a prototípusok és kis szériák előállítására korlátozódik.

Kutatópark (research park)

Főtevékenysége döntően az alapkutatás és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés.

Technológiai park (technology park)

Jellemzően innovációs szolgáltató cég működteti, általános cél az új technológiákra/termékekre épülő, azokból felnövő vállalatoknak nyújtott szakmai-növekedési lehetőségek megtalálása (technológiai transzfer és kooperáció kialakítása). A technológiai parkban a magas színvonalú termelési tevékenység hangsúlyosan van jelen. A technológiai parkban szinte kivétel nélkül technológiai vagy szolgáltató központ működik, benne innovatív, technológiafejlesztésre orientált vállalatokkal.

Innovációs központ (innovation center)

Az innovációs központ az új termékek és technológiák kifejlesztését a K+F eredmények közvetítésével, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolatok kiépítésével, a kezdő vállalkozások (start-up) indulásának segítésével és marketingjével segíti. Gyakran egy nagyobb innovációs központ szimbiózisában működik, és/vagy kiegészül egy inkubátorházzal.

Üzleti inkubátorközpont (business incubation center)

Az üzleti inkubátor nagyszámú üzletierőforrás-támogatáson és -szolgáltatáson keresztül hozzájárul a kezdő vállalkozások megerősödéséhez és növekedési ütemük felgyorsításához. Nélkülözhetetlennek tekinthető a vállalatok igényeihez igazodó marketing és menedzsment-erőforrások kifejlesztése és sokrétű szolgáltatások nyújtása.

Ipari/üzleti park (industrial/business park)

Az ipari parkok kisebb és nagyobb termelő és szolgáltató cégek magas színvonalú telephelyközössége az alapító menedzsmentje által nyújtott/szervezett széles körű szolgáltatásokkal. Ideális lehetőséget kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek inkubátorházból vagy technológiai központból pl. a bővülés szándékával történő kiköltözés után telephelyet kívánnak létesíteni. Az üzleti parkok minőségi környezetet kínálnak az üzleti tevékenységek széles körének végzéséhez (gyártási tevékenység, összeszerelés, értékesítés, kereskedelem, logisztika, marketing- és adminisztratív tevékenységek). Az üzleti park alapítója szolgáltatásokat általában nem szervez.

Magyarország ipari parkjairól

Magyarországon az ipari parkok fejlesztésének kezdeti időszakában nagyon sokan úgy gondolták, hogy az ipari park valamiféle "csodaszer". Ha a minisztérium - a sikeres pályázatukat követően - az ipari területeiket ipari parkká nyilvánította, akkor a befektetők (főleg a külföldiek) tolongani fognak. Néhány ipari park számára azonban hamar kiderült: az ipari park fejlesztése hosszú, kitartó és céltudatos munkát igényel, a nagyon sok szellemi és fizikai erőfeszítés és tanulás mellett jelentős anyagi invesztíciót és tudatos marketingtevékenységet is igényel, s csak ezt követően jelentkeznek az első eredmények.

Az ipari parkok fejlesztése

Az első lépés mindenképpen az, hogy az ipari parkok alap-infrastruktúrája kiépüljön, ez teszi lehetővé új vállalkozások betelepülését, illetve a park megalakulásakor már ott tevékenykedő vállalkozások további fejlődését lehetővé tevő fizikai feltételek kialakítását.

Az ipari park további fejlődésének lehetősége, gazdasági háttere azzal teremtődik meg, hogy a parkban egyre több vállalkozás létesít telephelyet, ezzel szinte egy időben az ipari park kiépíti a szolgáltatásokat, illetve azok működtetésének fizikai feltételeit. Mindezek eredményeként - 6-8 év után - az ipari park egy vállalkozói hálózat részévé válik, terepe lesz a magasabb színvonalat képviselő szolgáltatásoknak (tanácsadás, innováció, logisztika stb.).

A sikeres működés során egyre nagyobb területeket foglalnak el a vállalkozások, és egy idő után a park területe elfogy, így bővítés szükséges. Évente országos szinten 5-8 ipari park területe összesen 150-250 hektárral (1,5-2,5%) bővül.

2000 óta az ipari parkok területének átlagos nagysága gyakorlatilag nem változott, jelenleg 55 hektár.

Az ipari park meghatározása

Az ipari park olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely főként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalának megfelelően képes biztosítani az ipari működést, a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket.

Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások

A szakszerűen menedzselt park olyan szolgáltatásokat nyújt/szervez, amelyek a hatókörében (nevezetesen a parkban és a kistérségben) lévő vállalkozások számára - többek között a szolgáltatásokon keresztül - lehetővé teszi a versenyképesség folyamatos fenntartását, fejlesztését. Ezek a közvetlen, illetve közvetett versenyképességet fenntartó/fejlesztő tanácsadási és szolgáltatási tevékenységek.

Egyrészt a szakmai/humán tanácsadói infrastruktúra létrehozásában és működtetésében jelennek meg:

- irodai, nyomdai tevékenység,

- könyvtári, szakirodalmi szolgáltatás,

- informatikai és internetszolgáltatások (fizikai és fejlesztési),

- speciális szakértői (minőségbiztosítási, tűz- és munkavédelmi stb.) szolgáltatás,

- oktatási, képzési és továbbképzési tevékenységek.

Másrészt a fizikai szolgáltatások nyújtásával valósulnak meg:

- tárgyalóhelyiségek biztosítása,

- őrzés, a zöldterületek és utak fenntartása, de idesorolható az ipari park vagy más vállalkozások által nyújtott, több cég által használt gép-, autó- és műszerkölcsönzés.

Igen fontos szerepet kaphat a viszonylagosan olcsó közüzemi és energiaellátás, amely jelentős működési költség megtakarítását teheti lehetővé.

Harmadrészt egyre növekszik a jelentősége a versenyképesség fenntartásában/javításában az innovációs tevékenység szervezésének (nevezetesen a park tevékenységi körében lévő vállalkozások számára az innovációs lánc egyes elemeinek fokozatos kiépítése és működtetése).

Az előzőekben említett szolgáltatási tevékenységekhez feltétlenül szükséges az ipari parkban kiépíteni azokat a fizikai feltételeket, amelyek a szolgáltatások nyújtását lehetővé teszik. Ilyen létesítményeknek tekinthetjük az inkubátorház, a szolgáltatóház és az innovációs központ létesítését.

Az ipari park működtetése

Az ipari park szakszerű működtetését/fejlesztését gazdasági vagy közhasznú társaság tudja ellátni. Ma Magyarországon a parkok jelentős hányadának (~30%) nincs önálló menedzsmentje. Amíg ez a helyzet nem változik meg, addig remény sincs az "iparipark-szerű" működésre.

Külföldi példák a működtetésre

Korábban az európai fejlett országokban, az USA-ban és Izraelben, ma már Kínában, Indiában - de bizonyos szinten Lengyelországban és Szlovákiában is - állami fejlesztési célként, programként hoznak létre ipari parkokat. A megvalósított eszközállomány működtetésére általában állami tulajdonú gazdasági társaságot hoztak létre, amelyből az állam fokozatosan kivonul, a további működést piaci alapon kell biztosítani.

Jelentős különbségek vannak a példaként említett országok gyakorlatában, elsősorban a fejlesztés célja és a fejlesztést igénylő tőkeszervezés vonatkozásában. Nyugat-Európában, Izraelben és az USA-ban szinte kizárólag a kutatás-fejlesztés és a magas szintű termék- és technológiafejlesztéshez kötődő innovációs és technológiai parkok létesítését támogatták, sok esetben a privát tőke bevonásával. A kelet-közép-európai országokban a korábbi években elsősorban a foglalkoztatási helyzetet javító, ipari területek fejlesztése volt a fő irány ("mennyiségi" típusú fejlődés). Ma már a fő célkitűzések között az innovációs tevékenységek erősítése és a vállalkozások fejlesztése is kiemelt szerepet kapott.

A magyarországi ipari parkok által eddig elért eredmények

A hazai ipari parkok egymáshoz viszonyítva is igen különböző fejlődési pályát futottak be, nagyon eltérő eredményeket értek el. Magyarország nyitott gazdasága miatt a parkokban működő vállalkozások által elért gazdasági teljesítmények szinte felnagyítva mutatják a nemzetközi gazdasági folyamatok változásait. Egyik okként érdemes megemlíteni azt, hogy az ipari parkokban tevékenykedő vállalkozások árbevétele (amely ma már a hazai ipari termelés közel 30%-a) nagyobb arányban (~65%) talál külföldön piacot, mint az országos átlag (~51%).

Az ipari parkok intézményesített fejlesztése Magyarországon az előkészítő munkák támogatásával 1996-ban indult, majd 1997-ben volt lehetőség első alkalommal az "Ipari Park" cím elnyerésére. A parkok számának változását, fejlődésük gazdasági eredményeit egyaránt nagyfokú hektikusság jellemzi.

A főbb jellemzőket évenként számszerűen az 1. táblázat mutatja be. A 2005. év végén regisztrált eredmények területi eloszlását a 2. táblázat szemlélteti.

Makrogazdasági szinten vizsgálva az ipari parkok összevont gazdasági teljesítményét, akkor a többféle mutatóból kiemelendő, hogy hány vállalkozás választotta az ipari parkban való működést, illetve azt, hogy ezen vállalkozások hány embernek adnak munkát.

1. táblázat

 

Ipari parkok száma [db]

Vállalkozások száma [db]

Vállalkozások létszáma [fő]

Összterület [ha]

Betelepítettség összterületre [%]

Vállalkozások beruházása [milliárd Ft]

Vállalkozások árbevétele [milliárd Ft]

Exportarány [%]

 

28

320

27 000

2 350

21,5%

166

619

83,0%

 

75

685

59 000

4 950

30,0%

316

930

75,0%

 

112

980

82 000

6 800

34,5%

427

1651

78,0%

 

133

1 495

110 000

7 640

32,9%

662

2665

83,0%

 

146

1 760

115 000

8 100

38,4%

1 003

3294

78,0%

 

160

2 152

128 000

8 800

40,1%

1 264

3483

75,0%

 

165

2 438

139 000

9 050

42,7%

1 256

3430

66,0%

 

164

2 443

139 263

9 046

42,6%

1 272

3429

68,2%

 

179

2 989

171 349

9 847

48,5%

1 649

5433

64,1%

 

179

3 150

180 500

9 970

50,8%

1 880

6 300

~65,0%

 

2. táblázat

Régió

Ipari parkok száma [db]

Vállalkozások száma [db]

Vállalkozások létszáma [fő]

Összterület [ha]

Betelepítettség összterületre [%]

Vállalkozások beruházása [M Ft]

Vállalkozások árbevétele [M Ft]

Exportarány [%]

Nyugat-Dunántúl

22

343

37 918

1 501

51,52%

443 155

1 045 138

61,8%

Közép-Dunántúl

29

539

52 396

2 406

49,62%

612 499

2 473 262

78,8%

Dél-Dunántúl

17

215

9291

782

50,77%

49 488

128 050

46,3%

Közép-Magyarország

30

571

17 164

1 142

38,49%

96 312

407 901

18,1%

Észak-Magyarország

25

533

23 705

1 335

57,52%

252 121

593 911

60,9%

Észak-Alföld

26

321

15 281

1 363

47,93%

133 290

486 127

67,6%

Dél-Alföld

30

467

15 594

1 319

41,84%

62 662

298 587

20,5%

Összesen

179

2 989

17 1349

9 847

48,51%

1 649 527

5 432 975

64,1%

 

Az ipari parkok fejlődésének lehetőségei, szükségletei

A nemzetgazdaság ténylegesen akkor lesz kellően erős és rugalmas, ha a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szakmai és működési színvonala minden tekintetben javulni fog. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kkv-k tevékenységükkel szorosabban kapcsolódjanak az exportcentrikus, nagyobb termelő cégekhez (beszállítóvá válás, piacképes saját fejlesztésű termékek, részegységek gyártása stb.).

Technikai, technológiai fejlődés az Unióban

Az Európai Unió technikai-technológiai fejlődési üteme fokozatosan marad el a világ más, nagyobb régiói által elért eredményektől (pl. USA, Kína, India). Az EU innovációs politikája szinte évente újabb átértékelést kíván, ez is jelzi azt, hogy komoly strukturális gondokkal küszködik az Unió. A kívánatosnál sokkal lassabban alakulnak ki azok a hatékony műszaki-tudományos együttműködések a tagországok intézményei és vállalkozásai között, amelyeknek eredményeként az egész EU versenyképessége mérhetően javulni tudna.

Innováció Magyarországon

Hazai viszonylatban az innováció és a K+F területén a sereghajtók között vagyunk több mutató tekintetében is. Sokszor citálják azt, hogy a GDP igen alacsony hányadát fordítjuk kutatás-fejlesztésre, ami természetesen igaz. Ugyanakkor nagyon kevésszer esik szó arról, hogy hazánkban nem alakultak ki - még 2007-re sem a kívánatos szinten - azok a vállalati-kutatói kapcsolatok, amelyek "piacossá" tehetnék az innovációs folyamat fejlesztési és piacra jutási fázisát. Ennek az alapproblémának hazánkban is részben strukturális okai vannak, azonban nem elhanyagolhatók a humán és a pénzügyi/finanszírozási nehézségek sem.

A strukturális gondok abban foglalhatók össze, hogy a hazai (termelő) kkv-k kis hányadának van saját ("eredeti") terméke, kevés vállalkozás törekszik (vagy tud törekedni) arra, hogy kínálati piacot teremtve stabil helyzete legyen, folyamatosan fejlesztett árukínálattal. A legtöbb vállalkozás "bedolgozóként", alvállalkozóként, jobb esetben beszállítóként - de nem a saját maga által kifejlesztett termékkel! - kapcsolódik a nagyvállalathoz, a késztermék-kibocsátóhoz. A 90-es évek második felétől ugyan folyamatosan fejlődő, de továbbra sem kialakult hazai termelői kör nagyobb hányada nem tudja áttörni ezt a bezártságot.

Nem elhanyagolható a humán háttér - a vállalkozói szemlélet - kedvezőtlen volta sem. Ennek két fontos elemét emelném ki: az egyik az, hogy a vállalkozók többsége a megszerzett piac megőrzésének eszközét nem a folyamatos fejlesztésben látja, hanem az üzleti "titkai" megőrzésében. Többek között ez vezet a másik elemhez: egyedül akar mindenki boldogulni a piacon, együttműködési hajlandóság szinte alig érzékelhető.

Természetesen a fejlesztéshez szükséges pénz, a K+F finanszírozásának kérdése is megoldatlannak tekinthető. Ma még elvétve találunk igazi kockázatitőke-befektetést, szakszerűnek tekinthető pénzügyi-finanszírozási menedzsmentet.

Amire megoldást kínálhat az ipari park

Az ipari parkok adhatják - hangsúlyozom: az egyik - fizikai és szakmai lehetőségét annak, hogy a hazai termelő (és a szorosan hozzájuk kapcsolódó szolgáltató) szektor rossz termék- és kapcsolati struktúrája lényegesen javuljon. A szakmai tapasztalatok messzemenően alátámasztják azt, hogy az ipari parkokban a vállalkozások fizikai közelsége - már önmagában is - olyan szinergikus hatásokat hordoz magában, amelyek szakszerűen, céltudatosan irányítva, a hozzájuk rendelt pénzügyi támogatásokkal kiegészítve valóban áttörést érhetnek el ezen a területen is.

Az ipari parkok fejlődési/fejlesztési irányai 2013-ig

Mit jelent(het) a minőségi fejlődés szükségessége, követelménye az ipari parkok számára?

- Az ipari park nemcsak vállalkozások egymás melletti működését, közösen használt infrastruktúrákat jelent, hanem azt is, hogy a parkban tevékenykedő vállalkozások működését segítő szolgáltatásokat nyújt, és/vagy megbízása alapján más (a parkban működő vagy külső) cég végez.

- Az ipari parkoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy "vállalkozóik" versenyképességének fenntartása/javítása érdekében minden szakmai és anyagi erőforrásaik mozgósításával építsék ki a park vállalkozóinak igényeihez igazodó innovációs csatornákat, segítsék az innovációs és K+F kapcsolatok kiépítését. Ezen munkájuk során szükségessé válik az innovációs szolgáltatásokat fizikailag lehetővé tevő inkubátorház vagy innovációs (szolgáltató) központ megvalósítása, így lehetővé válik az, hogy fizikailag is helyet biztosítson a kezdő, innovatív vállalkozásoknak.

- Az ipari parkok számára harmadikként említett "fejlesztési feladat" talán mindegyiknél nehezebb: ugyanis a fejlődés elérése érdekében nem nélkülözhető az ipari parkok közötti intenzív együttműködés, a szakmai hálózatok kialakítása, egybekötve az egyes ipari parkokon belül és a (kis)térségben tevékenykedő vállalkozások sokirányú kapcsolatainak kiépítésével.

Kedvező jelenség, hogy a kis- és középvállalkozások ipari parkba való betelepülése az elmúlt években felgyorsult. Az ipari parkokban működő közel 3100 vállalkozás ~94%-a kis- és közepes vállalkozás, így a tervezett "minőségi" fejlesztések piaci háttere is megalapozottnak tekinthető. A kkv-k ipari parkba való betelepítésének folyamatát továbbra is ösztönözni szükséges, ez igen fontos eleme az ipari parkok jövőbeni fejlesztési-fejlődési stratégiájának.

Az ipari parkok fejlesztésének támogatási lehetőségei

A megvalósítandó tevékenységekhez, fejlesztésekhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül az egyes operatív programokhoz kapcsolódó intézkedések (pályázatok) keretében támogatások nyerhetők el.

A fejlesztések alapvető célja az, hogy a vállalkozások versenyképességét kedvezően befolyásoló üzleti mikrokörnyezet jöjjön létre az ipari parkokon belül, és az ipari park által nyújtható magas szintű szolgáltatások révén az ipari parkok határán túl is. A GKM várhatóan meghirdeti az ún. minősített (integrátor, illetve a kistérségi gazdaságfejlesztő) "Ipari Park" címet. A magasabb szintű működést a pályázatban kidolgozott gazdaságfejlesztési program végrehajtása fogja biztosítani.

"Integrátor Ipari Park"-ká leginkább az innovációs folyamatokra építő, az innovatív vállalkozásokat és a kutatóhelyeket integráló, fejlesztési és termelési láncokat (klasztereket) szervező és működtető parkok válhatnak. A "Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Parkok" a kistérségi társulás(ok) gazdaságfejlesztő feladatát "vennék át", gazdaságszervezői munkájukba bevonva nemcsak a parkban lévő, hanem a környező településeken található cégeket és ipari parkokat is. Szolgáltatásaikkal segíteni tudják a hatókörükbe került vállalkozások fejlődését, helyben maradásuk mellett az országos és az uniós gazdasági hálózathoz való csatlakozást.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai célkitűzéseinek rangsorolása nélkül is megállapítható, hogy a kistérségek és a régiók fejlődésében meghatározó szerepe van a gazdaságfejlesztésnek. Az eddig legeredményesebben működő parkok (~67 park) a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) támogatását pályázhatják meg. A GOP-ban a fő fejlesztési cél a minőségi szolgáltatások fejlesztése. Az ipari parkok nagyobb hányada a Regionális Operatív Programoktól (ROP) nyerhetnek el támogatást, többféle célra (infrastruktúra fejlesztésére, inkubációra, területbővítésre). A felzárkózást szolgáló fejlesztéseket tehát regionális pénzeszközök szolgálják.

Az említett két forrás az ipari parkok kínálati oldalát fejleszti. A keresleti oldalt élénkítheti a GOP támogatása, ugyanis a fejlesztésekhez kapcsolódó, a vállalkozások által igénybe vett szolgáltatások (tanácsadás, szolgáltatás stb.) költsége támogathatóvá vált. Cél az, hogy a vállalkozások vezetésében tudatosuljon az, hogy az ipari parki szolgáltatások igénybevétele számukra előnyös.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (2007-2013) az ipari parkok számára alapvetően két támogatási csatorna fog megnyílni:

- közvetlenül, csak az ipari parkok számára elérhető támogatások saját tevékenységük fejlesztésére (GOP és ROP),

- önállóan, vagy többségében más szervezetekkel, vállalkozásokkal közösen pályázható és közvetíthető támogatások - más operatív programokban.

Vállalkozások és az ipari parkok viszonya a jövőben

Az ipari parkok fejlődése az elkövetkező években várhatóan az ún. minőségi fejlődés irányába fog elindulni, ami elsősorban a szolgáltatások mennyiségi és minőségi paramétereiben fog megmutatkozni. Ez a fejlődés bizonyos tekintetben kevésbé lesz látványos. Amennyiben a támogatási célokról, formákról és összegekről döntő szakemberek, illetve szervezetek jól jelölik ki a támogatások céljait, vagy más oldalról megközelítve: ha az ipari park a saját fejlesztései irányait és az együttműködésre kész szervezeteket jól választja meg, akkor jelentős sikerek érhetők el üzleti és strukturális szempontból egyaránt.

Az ipari parkok bemutatásával célom az volt, hogy felhívjam a figyelmét azoknak a cégvezetőknek, akik fejlesztéseket, telephely-változtatásokat terveznek, fontolják meg az ipari parkba való betelepülést, hiszen egy jól megválasztott ipari parkban igen jó és korszerű működési/piaci pozíciót érhetnek el.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére