Az inkasszó – pénzkövetelések beszedése

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 108. számában (2007. május 1.)
2007. március 1-jén két új rendelet lépett hatályba: a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközről szóló 227/2006 (XI. 20.) Korm. rendelet. A két rendelet többek között olyan pénzügyi műveleteket szabályoz, amelyek már nem számítanak új jelenségnek a gazdasági életben, jogi szabályozás azonban tárgykörükben ez idáig még nem létezett. A belföldi fizetési forgalomban elismert fizetési módokat az MNB rendelet 16. §-a tartalmazza, és ebbe a körbe tartozik a beszedés, más néven az inkasszó is.

Az "inkasszó" szó alatt a hétköznapi életben a - későbbiekben részletezett – azonnali beszedést értjük. Jogi és gazdasági értelemben az inkasszó magát a "beszedést, beszedési megbízást" jelenti, melynek az azonnali beszedés (ahogy azt majd látni fogjuk) csak egy altípusa.

Az inkasszó általános értelemben az üzletben részt vevő partnerek közül az adott összegre jogosult fél által, annak bankján keresztül kezdeményezett beszedési (fizetési) mód. Az inkasszót tehát mindig a jogosult kezdeményezi.

Technikailag olyan átutalást jelent, melyet nem a számlatulajdonos, hanem a vele szemben követeléssel rendelkező fél kezdeményez saját bankjánál, és ennek hatására a számlatulajdonos számlája megterhelődik a kötelezettség összegével.

Az inkasszó lebonyolításának feltétele, hogy a műveletben részt vevő felek – kötelezett és jogosult – mindketten rendelkezzenek bankszámlával. A jogosult ugyanis beszedési megbízást ad a saját bankjának, mely alapján a jogosult számlavezető bankja a kötelezett bankjával (ha a kettő nem azonos) felveszi a kapcsolatot, és leemeli a kötelezetti számláról a beszedési megbízásban foglalt összeget, amit a jogosulti számlán jóváír. Hogy ez a veszélyesen egyszerűnek tűnő folyamat végbemehessen, komoly előfeltételeknek kell teljesülnie. Ezeket az előfeltételeket vizsgáljuk a beszedési megbízás típusainak bemutatásakor.

Csoportos beszedés (csoportos inkasszó)

Magyarországon 1993 óta alkalmazzák ezt a fizetési módot, amely elsősorban a közüzemekre jellemző fizetési mód.

A jogosult (közüzem) az azonos jogcímen, több kötelezettel (fogyasztóval) szemben, kötegelve benyújtott beszedési megbízások (csoportos beszedési megbízás) átadásával megbízza a számlavezető bankját, hogy meghatározott összeget a bankszámlája javára és a kötelezettek bankszámlái terhére szedjen be oly módon, hogy a csoportos beszedési megbízáson feltünteti a terhelési napot is. A kötelezett bankja e napon terheli meg a meghatározott összeggel a kötelezett bankszámláját.

Előfeltétel

A csoportos beszedési megbízásnak az az előfeltétele, hogy mind a jogosult, mind a kötelezett ilyen tartalmú szerződést kössön a saját bankjával. A kötelezett a szerződésben felhatalmazza bankját, hogy a csoportos beszedési megbízást kezdeményező jogosulttól érkező fizetési követelést teljesítse. A bank tehát csak akkor teljesíti az inkasszót, ha erre előzetesen az ügyfele felhatalmazta. A felhatalmazás alapján a kötelezett bankja értesíti a jogosult bankját, a felhatalmazás befogadásáról, módosításáról, megszüntetéséről. A jogosult a felhatalmazás elfogadásáról vagy visszautasításáról értesíti a kötelezett bankját.

Értesítések

A fogyasztót a beszedési megbízás alapjául szolgáló számla megküldésével kell értesítenie a jogosultnak, legkésőbb a terhelési napot legalább 5 nappal megelőzően. A jogosult a rendszeresen azonos összegű beszedési megbízás esetén évente legalább egy alkalommal, az összeg változása esetén a számla megküldésével köteles értesíteni a fogyasztót.

A bank annak teljesítése előtt nem köteles értesíteni a csoportos megbízás teljesítéséről a fogyasztót, de a megbízás teljesítéséről vagy nem teljesítéséről és annak okáról a kötelezett bankja a jogosult bankját értesíti.

Letiltás

A kötelezett a terhelési napot megelőző munkanapon reggel 9 óráig a csoportos beszedési megbízás teljesítését letilthatja a bankjánál. Letiltás csak a kötelezettet érintő teljes összeg ellen tehető. Ebben az esetben a bank a letiltásban foglaltak szerint jár el, a letiltás indokoltságát és jogosságát nem vizsgálja.

A teljesítés időtartama

A csoportos beszedési megbízásra a kötelezett bankja addig teljesít, míg vele a kötelezett a szerződést fel nem bontja.

Határidős beszedés (határidős inkasszó)

A határidős beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető bankot, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára a Kincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére meghatározott összeget szedjen be – megállapodáson alapuló fizetésikötelezettség-vállalás céljából. Magánszemélyekkel és a magánszektorban működő gazdasági társaságokkal mint kötelezettekkel szemben ez a fizetési mód nem alkalmazható.

Értesítés

A jogosultnak értesítenie kell a megbízás benyújtásáról a kötelezettet, az értesítéshez csatolni kell a fizetés alapjául szolgáló okmányokat is.

Kifogás

Ha a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz kifogást, akkor a kifizetés megtörténik, azaz a Kincstár teljesíti a fizetést. Ha azonban a szerv kifogással él a fizetéssel szemben, úgy a Kincstár a kifogásolásban foglaltak szerint jár el, azaz a fizetést nem teljesíti, a kifogásolás jogosságát, indokoltságát azonban nem vizsgálja.

Ezt a fizetési formát a Kincstárnál számlával rendelkező szervek szerződéseikben rendszeresen kikötik. A kötelezettek általában nem élnek alaptalanul a kifogásolás jogával. Ha azonban a jogosult szerint a kötelezett alaptalanul élt a kifogás lehetőségével, akkor – mivel jogi szempontból ezzel megszegte a közöttük létrejött szerződést – jogi úton érvényesítheti követelését.

Azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó)

Az azonnali beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankját, hogy bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlájának terhére meghatározott összeget szedjen be.

A jogosultnak az azonnali beszedési megbízást a saját bankjához kell eljuttatnia. A végrehajtó és a hitelintézet közvetlenül a kötelezett bankjához is eljuttathatja az azonnali beszedési megbízást.

Prompt és határidős inkasszó

Az azonnali beszedési megbízás annyiban különbözik a határidős inkasszótól, hogy a kötelezett számláját vezető bank számára – az inkasszó teljesítése vagy fedezethiány esetén – a sorba állítás (függőben tartás) előtt meg van tiltva, hogy saját ügyfelét, a kötelezettet értesítse az inkasszóról, és a kötelezett hozzájárulása nélkül, sőt rendelkezése ellenére is meg kell terhelnie a bankszámlát.

Értesítések

Az inkasszó benyújtásáról a jogosult kötelessége értesíteni a kötelezettet, és az értesítéshez csatolni kell az azonnali beszedési megbízás alapjául szolgáló okmányokat is. Az inkasszó teljesítéséről, vagy annak sikertelenségéről a kötelezett bankja a kötelezettet is értesti.

Jogcímek

Azonnali beszedési megbízás három jogcímen alapulhat, azaz azonnali beszedési megbízásnak akkor van helye a bankszámla ellen, ha

– törvény vagy kormányrendelet írja elő az azonnali beszedési megbízás alkalmazását (jogszabályon alapuló azonnali beszedési megbízás),

– a kötelezett az azonnali beszedési megbízással történő fizetésről szóló bejelentésében, úgynevezett felhatalmazó levélben engedi meg annak benyújtását (felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízás),

– a váltót a váltójogi előírások szerint – lejáratkor - fizetés végett az egyenes váltóadós által megjelölt banknál bemutatják (váltón alapuló azonnali beszedési megbízás).

A határidős inkasszó sajátosságai

Ebben a fizetési módban olyan szerv a kötelezett, aki rendelkezik a Kincstár által vezetett számlával, azaz általában költségvetési szerv. A fizetési mód másik érdekessége, hogy a jogosultnak a határidős beszedési megbízáson a kötelezett számára kifogásolási határidőt kell feltüntetnie, ennek határideje a megbízásnak a jogosult által a bankjához történő benyújtását követő 10 munkanap, amelyen belül a kötelezett megtagadhatja a kifizetést, pontosabban elhalaszthatja – például akkor, ha az áru nem a megjelölt minőségben érkezett hozzá, esetleg késve érkezett. A gyakorlatban az adós felhasználhatja ezt a lehetőséget a fizetés elhalasztására, természetesen vállalva ennek jogi következményeit.

Jogszabályon alapuló azonnali beszedési megbízás

A bank által kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összeg – ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is – végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott azonnali beszedési megbízással intézkedik. A pénzügyi intézmény a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni. A végrehajtó közvetlenül az adós bankjához is benyújthatja az azonnali beszedési megbízást, nem csak a saját bankjánál kezdeményezheti azt (közvetlen benyújtás). Ebben az esetben a megbízási nyomtatványon a "benyújtás indoka" rovatba a 3-ast kell beírni.

A jogosult csak a saját bankjához történő benyújtással kezdeményezheti az azonnali beszedési megbízást, és az továbbítja a kötelezett bankjához (közvetett benyújtás). Ha az azonnali beszedési megbízást a végrehajtás alapjául szolgáló okiraton alapuló követelése érvényesítésére a jogosult nyújtja be, a megbízást "Végrehajtás" jelzéssel kell ellátni. Ebben az esetben a megbízási nyomtatványon a "benyújtás indoka" rovatba a 2-est kell beírni.

A fentieken kívüli, törvény vagy kormányrendelet alapján benyújtott azonnali beszedési megbízáson a "benyújtás indoka" rovatba a 3-ast kell beírni, és meg kell jelölni a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.

A "Végrehajtás" jelzéssel ellátott azonnali beszedési megbízáshoz csatolni kell a végrehajtás alapjául szolgáló okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát. Amennyiben a végrehajtás alapjául szolgáló másodfokú okirat rendelkező része nem tartalmazza a marasztalás összegét, úgy az elsőfokú határozatot is mellékelni kell. Ha a végrehajthatóság valamilyen feltételtől függ, úgy a feltétel bekövetkeztét tanúsító közokiratot is csatolni kell. A benyújtott eredeti/hitelesített okmányokat vissza lehet kérni, ha az abban foglaltakból eredően több ízben kell felhasználni. A végrehajtható okiraton alapuló inkasszó esetében a benyújtott azonnali beszedési megbízáshoz a jogosultnak csatolnia kell egy nyilatkozatot arra nézve is, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. Ennek benyújtása a többszöri beszedés elkerülése miatt szükséges. Ha a "Végrehajtás" jelzésű azonnali beszedési megbízás teljesítésére a kötelezett bankszámláján nincs megfelelő fedezet, és a késedelmi kamat a kifizetés napjáig jár, ebben az esetben a kötelezett számláját vezető bank a fizetési késedelemből fakadó, érvényesíteni kívánt kamatösszegen felül járó kamatkülönbözetet hivatalból számolja el, és terheli meg vele a kötelezett számláját.

A közbeszerzési törvény 305. §-ának (2) bekezdése alapján benyújtott inkasszóhoz csatolni kell azt a kötelezetti nyilatkozatot, hogy a közbeszerzési szerződésben foglalt kötelezettségét a jogosult teljesítette, és hogy a fizetési határnap eredménytelenül telt el.

Felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízás

Az azonnali beszedési megbízás e formájánál a felhatalmazó levélben a kötelezett számlatulajdonos a banknál bejelentett módon közli a bankkal azoknak a számlatulajdonosoknak a nevét és számlaszámát, amelyek jogosultak a számlája terhére azonnali beszedési megbízást benyújtani. Ebben az esetben a megbízási nyomtatványon a "benyújtás indoka" rovatba az 1-est kell beírni.

A felhatalmazás alapján a bank addig teljesíti a kifizetéseket, amíg a felhatalmazást a kötelezett írásban vissza nem vonja.

Ha a kötelezett a felhatalmazó levél lejárta előtt akarja megszüntetni a bankszámláját, akkor a számla megszűnése csak a felhatalmazó levél lejártát követő nap lehet. A bank azonban a lejárat előtt is felmondhatja a szerződést akkor, ha a számlatulajdonos nem fizeti a számlavezetési díjat és egyéb banki költségeket.

A váltón alapuló azonnali beszedési megbízás (váltóinkasszó)

Ha az azonnali beszedési megbízás váltón alapuló követelésre (váltóbeszedésre) irányul, akkor a megbízásnak a "benyújtás indoka" rovatába a 4-est kell írni.

A teljesítés feltétele, hogy a váltó esedékes legyen, ez előtt nem lehet benyújtani a beszedési megbízást. A váltóbeszedéshez a váltót eredetiben kell csatolni. A váltókezesekkel, illetve a megtérítési váltóadósokkal szemben a váltón alapuló követelés azonnali beszedési megbízással történő érvényesítéséhez a jogosultnak felhatalmazó levéllel kell rendelkeznie.

Eljárás nemteljesítés esetén

A "nemteljesíthetőség" esetei

Az azonnali beszedési megbízás nemteljesítéséről – a visszautasítás okának közlésével – a számlavezető bank értesíti a benyújtót, ha az azonnali beszedési megbízás

– benyújtását lehetővé tevő felhatalmazó levelet, illetve az egy esetre érvényes felhatalmazást nem nyújtották be a kötelezett bankjához;

– benyújtása jogszabályon alapul, és a megbízáson nem tüntették fel a jogszabály számát;

– összege meghaladja a bejelentett teljesítési értékhatárt;

– "váltóbeszedés" jelzésű, de a váltót nem csatolták;

– "végrehajtás" jelzésű, de a végrehajtható határozatot nem csatolták, illetve a végrehajtás alapjául szolgáló másodfokú okirat rendelkező része nem tartalmazza a marasztalás összegét, és az elsőfokú határozatot nem mellékelték.

Óváspótló nyilatkozat

Amennyiben a váltót a jogosult azonnali beszedési megbízás benyújtásával fizetés végett bemutatja, de az fedezethiány miatt nem vagy csak részben teljesíthető, úgy a váltóban fizetési helyként megjelölt bank köteles ún. óváspótló nyilatkozatot felvenni. Ezután a váltójogosult váltópert indíthat. Nem vehet fel óváspótló nyilatkozatot a bank, ha a kibocsátó a váltó szövegében közhitelű óvást írt elő, vagy felmentette a váltóbirtokost az óvás felvételének kötelezettsége alól. Amennyiben a váltóbirtokos egyben a terhelendő számlát vezető bank is, az óváspótló nyilatkozat felvételére nem jogosult.

Prompt inkasszó magánbankszámlák ellen

Az azonnali beszedési megbízással kapcsolatban szintén említést érdemel, hogy a magánbankszámlák ellen is "bevethető", és az inkasszó alól nem mentesül az ún. megélhetési jövedelem sem. Ebben a körben leginkább az APEH magatartása volt bírálható, azonban a március 1-jén hatályba lépő szabályok ezen is finomítanak. A magánbankszámláról való azonnali inkasszóra 2001-től van lehetősége az APEH-nak – a meglévő egyéb végrehajtási lehetőségek mellett -, abban az esetben, ha az adózó folyószámlája hátralékot jelez. Nemcsak az adókat és járulékokat inkasszálhatja az APEH, hanem a Szerencsejáték-felügyelet által kiszabott bírságokat, az adók módjára behajtandó köztartozásokat (például a versenyhivatali és környezetvédelmi bírságokat), valamint 2007. január 1-jétől már az illetékeket is.

A felhatalmazó levél tartalmi elemei

A felhatalmazó levélnek tartalmaznia kell (kötelező tartalmi kellékek) a következő adatokat: * a kötelezett neve és a felhatalmazással érintett számla száma, * a felhatalmazott jogosult neve és számlaszáma, valamint * a felhatalmazás lejárati ideje. * A felhatalmazó rendelkezhet még (nem kötelező tartalmi kellékek) * a teljesítés felső értékhatáráról, * a benyújtás gyakoriságáról, * fedezethiány esetén a sorba állítás időtartamáról, valamint * a visszavonás módjáról.

Mentességet élvező összegek

Inkasszónál a cégek, egyéni vállalkozók számláján lévő összegeket az adóhivatal kérésére a számlavezető pénzintézet teljesen kiürítheti, míg magánszemélyeknél egy minimális összeget feltétlenül hagyni kell a számlán. A bírósági végrehajtásról szóló törvény több juttatást mentesít a végrehajtás alól, ilyen például a gyerektartás, az állami kitüntetésekhez kapcsolódó jutalmak, valamint a különböző ellátási díjak és segélyek (rokkantsági, anyasági). Mivel azonban a bankok nem tudják nyomon követni, kinek milyen jogcímen folynak be a pénzei, a törvény előírja, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj (jelenleg 27 130 forint) két és félszeresét kitevő összegnek, azaz 67 825 forintnak mindenképpen maradnia kell a magánszámlán.

Okmányos beszedés (okmányos inkasszó, beszedvény)

Ez a fizetési módot a 2007. március 1-jétől hatályos, a bevezetőben említett MNB rendeletben szabályozta először a jogalkotó, annak ellenére, hogy a gazdasági életben gyakorlatilag régóta jelen van. Az okmányos beszedésre vonatkozó megbízással az alapügylet jogosultja a követelés alapjául szolgáló okmányokat azzal a megbízással adja át a számláját vezető banknak, hogy azokat csak fizetés, váltóelfogadás vagy más feltételek teljesülése esetén szolgáltassa ki a kötelezettnek (a címzettnek). Az okmányos inkasszó széles körben alkalmazott és közkedvelt fizetési mód a nemzetközi kereskedelemben is. Egyszerű és olcsó megoldás, amelynek során az áru, illetve szolgáltatás ellenértékének befolyását a bank kíséri figyelemmel.

Eljárásrend

Az okmányos beszedvény keretén belül az áru feladását, illetve a szolgáltatás teljesítését követően az okmányokat az eladó bankja a vevő országában lévő (beszedő) bankhoz küldi, amely bank értesíti a vevőt az okmányok kézhezvételéről. A beszedő bank a dokumentumokat – amelyek többnyire árut megtestesítő okmányokat (például tengeri hajóraklevél) is tartalmaznak - csak fizetés vagy fizetési ígéret (például váltóelfogadás) ellenében szolgáltatja ki a vevőnek – pontosan betartva a küldő banktól kapott instrukciókat.

Az inkasszót teljesítő bank felelőssége

Ellenőrzési kötelezettség

Amikor a bank inkasszót, de főleg az azonnali beszedési megbízást, ezen belül is annak a jogszabályon alapuló típusát teljesíti, felelőssége jelentős. Ezért a hivatkozott MNB rendelet is előírja, hogy a jogosult számlavezető bankja az azonnali beszedési megbízás befogadása előtt ellenőrzi a jogosultra vonatkozó adatokat (ha az azonnali beszedési megbízáshoz okmányt kell csatolni, akkor az okmányon szereplő jogosult, az azonnali beszedési megbízásban megjelölt jogosult számlatulajdonos és a pénzforgalmi jelzőszám egyezőségét, a rendelkezésre jogosultnak a banknál bejelentett aláírását), továbbá hogy a jogosulti bankszámla javára benyújtható-e azonnali beszedési megbízás. A bank az előzőekben felsorolt szempontoknak nem megfelelő azonnali beszedési megbízás teljesítését elutasítja.

Tájékozódás a bírósági határozatok eredetiségéről

Amint azt már fentebb kijelentettük, az azonnali beszedési megbízáshoz eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni az inkasszó alapjául szolgáló okiratot. Ez általában jogerős bírósági ítélet, vagy jogerős fizetési meghagyás. A határozatokkal kapcsolatosan régebben igen sok visszaélésre derült fény, ezért a bíróságok lehetőséget nyitottak a bankoknak, hogy egy-egy határozat eredetiségéről meggyőződhessenek. A jövőben az ellenőrzés lehetőségét még gördülékenyebbé kívánják tenni a bankok és a bíróságok közötti szorosabb együttműködéssel.

Az okmányos beszedés főbb típusai

Okmányoknak fizetés ellenében történő kiszolgáltatása (például exportinkasszó): az exportinkasszó exportáru ellenértékének beszedésére szolgáló megbízás, amely csökkenti a cég exporttevékenységéhez kapcsolódó fizetési kockázatokat. Az inkasszó nemcsak exportszámlákhoz kapcsolódhat, hanem alkalmas a cég javára kiállított csekkekben vagy váltókban megtestesülő követelések beszedésére is. Fokozott biztonságot jelent a cégnek, ha zároltan adja fel az árut (vinkulált inkasszó). Ebben az esetben vevője csak fizetés ellenében juthat az áruhoz. * Okmányoknak váltóelfogadás ellenében történő kiszolgáltatása (például importinkasszó): az importinkasszó a küldő bank megbízása az exportőr rendelkezése szerint, vagy az exportőr közvetlen megbízása a banknak, mint beszedő banknak arra vonatkozóan, hogy a csatolt okmányokat fizetés ellenében szolgáltassa ki az ügyfélnek, mint importőrnek.

Inkasszó és a végrehajtás kapcsolata

Természetesen ebben a körben csak a jogszabályon alapuló azonnali beszedési megbízás és a végrehajtás kapcsolatát vizsgáljuk.

Sorrendiség

A végrehajtási törvényben foglaltak szerint a pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással (inkasszó) kell behajtani. Bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezet eredményre. Ilyenkor a végrehajtási laphoz mellékelni kell a jogosult bankjának az inkasszó sikertelenségéről szóló értesítését.

A beszedési megbízás alkalmazásának feltételei

A pénzforgalmi úton, a végrehajtási eljárás megindítása nélkül lehet behajtani a követelést az alábbi feltételek fennállása esetén:

– ha a jogosult bankszámlával, a kötelezett pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik;

– a végrehajtás általános feltételei fennállnak, azaz ha a végrehajtandó okirat kötelezést tartalmaz, és jogerős, vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt, vagy bíróság/közjegyző által jóváhagyott egyezséget tartalmaz;

– a követelés teljesítését bírósági vagy közjegyzői határozat írja elő, vagy a kötelezettségvállalás megfelelő közjegyzői okiratba van foglalva, és nincs végrehajtási eljárás folyamatban.

A cél tehát az, hogy a jogosult megkísérelje "rövid úton" érvényesíteni a pénzköveteléseket, a végrehajtási rendszer bevetése és terhelése nélkül.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!