Autóipar, szállítmányozás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 108. számában (2007. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Napjainkban rohamos mértékben nő a közúti forgalomban részt vevő gépjárművek száma, és az autó a mindennapi élet elengedhetetlen eszközévé vált. Nem csupán magánszemélyek, hanem cégek, egyéni vállalkozók is vásárolnak autót különféle konstrukciók keretében. Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen szükségképpen felmerülő költségei vannak egy gépjárművásárlásnak, és milyen kötelezettségekkel számoljunk akkor, ha személygépkocsit szeretnénk fenntartani.

Gépjárművek beszerzése

Gépjárművet többféle konstrukció keretében vásárolhatunk. Napjainkban virágkorukat élik az anyacéggel szerződéses jogviszonyban álló márkakereskedők, akik egy-egy típusra szakosodva kínálnak különféle vásárlási konstrukciókat használt és új gépjárművekre. Személygépkocsit természetesen magánszemélytől is vásárolhatunk, ilyen esetben azonban mindig óvatosan kell eljárnunk, és csak alapos műszakiállapot-felmérés és eredetvizsgálat után érdemes szerződést kötni.

A márkakereskedők - pontosabban a mögöttük álló gyártó vállalatok - ezzel szemben típustól függően meghatározott időtartamú garanciát biztosítanak, ami azt jelenti, hogy ezalatt minden, a vásárlónak fel nem róható meghibásodás kijavítása ingyenes. Ehhez kapcsolódóan célszerű megjegyezni, hogy a tulajdonosnak bizonyos kötelezettségei a továbbiakban is vannak, amelyektől függően a garancia fennmarad vagy elvész. Ha ugyanis a tulajdonos nem veti alá meghatározott időközönként műszaki felülvizsgálatnak a gépjárművet (garanciális szerviz), akkor a továbbiakban nem terheli a gyártót a garanciális javítás kötelezettsége. A kötelező szerviz időpontját egyébként ugyancsak típusfüggően szokták meghatározni, többnyire olyan szempontok alapján, mint például a futott kilométerek száma, avagy a vásárlás óta eltelt idő. A szervizelési kötelezettség ahhoz a feltételhez igazodóan keletkezik, amelyik előbb bekövetkezik.

Gépjárműlízing

Azt, hogy a gépjárművásárlásnak melyik módját választjuk, elsősorban anyagi helyzetünk határozza meg. Ha nem tudunk, vagy nem akarunk nagyobb összeget autóvételre fordítani, lehetőség nyílik olyan szerződés kötésére, amelynek keretében a vételárat havi törlesztőrészletek formájában egyenlítjük ki - meghatározott futamidő alatt.

Harmadik személy a szerződésben

Ilyenkor azonban nem az eladó mond le a vételár egy összegben való átvételéről, hanem az ügyletben megjelenik egy pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosult finanszírozó, aki számunkra a gépjárművásárláshoz hitelt, fogyasztói kölcsönt nyújt. Innentől kezdve ezzel a gazdasági társasággal (pénzügyi szolgáltatóval) állunk majd jogviszonyban, miközben az eladó a vételkor az ellenérték teljes összegéhez hozzájut. A finanszírozó, akinek az általunk megvásárolt gépjármű jelenti a fedezetet, gyakran mindaddig kedvezményezettje marad például a casco biztosításnak, amíg a részünkre nyújtott kölcsönt maradéktalanul vissza nem fizetjük. Látható tehát, hogy ez az igencsak elterjedt konstrukció oly módon rendezi eladó és vevő viszonyát, hogy eközben egy pénzügyi kötelem jön létre a vevő és a finanszírozó között. Elterjedt szóval ezt gépjárműlízingnek szokás nevezni, aminek lényege a polgári jog szerint abban áll, hogy úgynevezett atipikus szerződésként, a bérlet és a részletvétel elemeit vegyítve, a felek tartós jogviszonyát hozza létre.

Részletvétel, bérlet

Természetesen a szerződéses szabadság jegyében egyéb konstrukciók (például részletvétel tulajdonjog-fenntartással) is elképzelhetőek, a leggyakoribb azonban kétségkívül a fentiekben ismertetett háromszereplős megoldás.

A gépjárműbérlés hátrányai

A gépjárműbérlés kevésbé kifizetődő módja a gépjárműhöz jutásnak, és leginkább átmeneti időszakokra válik szükségessé. Ilyen esetekben gépjármű-bérbeadással főtevékenység-szerűen foglalkozó cégekhez érdemes fordulni. A bérbe vett gépjármű használatért a napok számához igazodóan kell bérleti díjat fizetnünk, és gondoskodnunk kell az állagmegóvásról, hiszen az autó nem a mi tulajdonunkat képezi. Gépjárműbérléssel találkozhatunk egyes szállítmányozóknál, amely társaságok olyan mértékű bevételre tesznek szert tevékenységükből, hogy megengedhetik maguknak a bérleti díj rendszeres fizetését.

Gépjárműadó-alanyiság átruházás esetén

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos köteles a külön jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. Ha az érintett e kötelezettségének eleget tett, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem ő, hanem az új tulajdonos az adóalany, kivéve, ha ettől az időponttól már harmadik személy szerepel a nyilvántartásban tulajdonosként. * A gépjármű tulajdon-átruházása esetén egyik fél sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor értelemszerűen az általános szabályok érvényesülnek, hiszen ebben az esetben a hatóságnak nincs hivatalos tudomása az időközben bekövetkezett változásról.

Járulékos költségek

Ha gépjárművet vásárolunk, a hagyományos értelemben vett vételáron felül számolnunk kell bizonyos járulékos költségekkel, amelyek közül említést érdemel a forgalomba helyezéshez szükséges hatósági eljárások díja, a vizsgadíj, valamint egyéb tételek. Említést kell tenni továbbá a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő illetékről is, amelynek mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett köbcentimétere után tizennyolc forint, az ezernyolcszázkilencven köbcentimétert meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az ötszáz köbcentimétert meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett köbcentimétere után huszonnégy forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett kilowattja után nyolcszáz forint. Wankel-hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett köbcentimétere után harminchat forint.

Ezek az összegek számottevő tételt jelentenek, vagyis amikor gépjárművásárlást fontolgatunk, mindig célszerű e kiadásokra is figyelemmel lenni.

A hitelképesség vizsgálata

A lízingcégek az ügyfelek hitelképességét az általuk meghatározott módszerekkel és mutatók alapján vizsgálják, és a vizsgálat eredményétől függően kötnek szerződést. * Magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében többnyire olyan dokumentumokra van szükség, mint például vállalkozói igazolvány, adóbevallás, utolsó két közüzemi számla. Mindezek azt hivatottak tanúsítani, hogy az ügyfél leendő hiteltartozását is megbízhatóan fogja kiegyenlíteni. * A teljes üzleti évvel rendelkező társas vállalkozások hiteles cégkivonat, aláírási címpéldány, adóbejelentkezési lap, mérleg és eredménykimutatás alapján válhatnak jogosulttá a hitelre. Teljes üzleti évvel nem rendelkező társas vállalkozások esetében ez utóbbiakat a nyitómérleg helyettesíti.

Regisztrációs adó

A vonatkozó jogszabály szerint regisztrációs adót kell fizetni a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő személygépkocsi után. Adókötelezettséget keletkeztet továbbá a gépjármű Közösségen belüli beszerzése, importálása, átalakítása, feltéve, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik. Az adó alanya az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek javára a forgalomba helyezést kezdeményezik. Ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló.

Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy. A regisztrációs adó tehát jelentős vételárnövelő tényező, és megfizetése a forgalomba helyezés feltétele.

Az adó összegét a gépjárművek egyes kategóriájában a vámhatóság a regisztrációs adóról szóló törvény melléklete alapján határozza meg.

2006. február 15-étől hatályos az a törvény, amely az Európai Közösségek Bírósága által meghozott ítélet alapján a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről rendelkezik.

Ennek értelmében a vámhatóság a jogosult kérelmére visszatéríti a megfizetett regisztrációs adó egy részét, amennyiben az adóalany adófizetési kötelezettsége a 2004. május 1-jétől 2005. december 31-éig terjedő időszakban keletkezett. A jogosult visszatérítésére irányuló kérelmét a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül az adó megállapítása iránti eljárásban első fokon eljárt vámhatósághoz terjesztheti elő. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A megfizetett regisztrációs adónak az a része téríthető vissza, amely az új jogszabályi rendelkezések folytán jogalap nélkül beszedett többletnek minősül. (A 2005-ben hatályos regisztrációs adóról szóló törvény ugyanis akként rendelkezett, hogy a jogszabályban nem nevesített egyéb esetekben, ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, és a gépjármű új gépjárműnek nem minősül, az adó alanya a gépjármű első belföldi tulajdonosa. A regisztrációs adó összege ilyenkor az azóta kiiktatott passzus szerint a mellékletben meghatározott mérték 1,25-szöröse volt.)

Gépjárművek fenntartása

Gépjárműadó

Aki gépjárművel rendelkezik, szinte kívülről tudja, hogy milyen határozat veti ki az úgynevezett súlyadót. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy e téren 2007. január 1-jével igen jelentős változások mentek végbe. A jogalkotó célja a gépjárműadó bevezetésével az volt, hogy a motorizációval járó közterhek elosztása arányosabb legyen, illetőleg hogy az önkormányzatok többletbevételhez jussanak, végül pedig, hogy a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővüljenek.

Az adó megállapítása

A fizetendő gépjárműadót továbbra is az önkormányzat jegyzője állapítja meg határozatával, az azonban már nem súlyadó. A jegyző a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Országos Járműnyilvántartásából származó hatósági adatszolgáltatás alapján állapítja meg, hogy mely gépjármű után kell gépjárműadót kiszabni, és hogy az adott jármű kinek a tulajdonában áll, vagyis ki köteles az adó megfizetésére.

A gépjárműadót egy évre előre kell megállapítani, megfizetése pedig két egyenlő részletben történik, mégpedig úgy, hogy az első részlet a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, a második pedig a határozatban szereplő naptári időpontig esedékes.

Határozat

A határozat indokolásának tartalmaznia kell, hogy a gépjárművet mikor gyártották, valamint hogy hány kilowatt a teljesítménye, ugyanis az adó mértékének megállapítása az idei évtől ez utóbbi alapján történik. Az indokolásban fel kell tüntetni az adókedvezményre nem jogosító környezetvédelmi osztály jelzését is. A fentiek alapjául az a gépjárműadóról szóló törvényben foglalt rendelkezés szolgál, hogy a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű vagy pótkocsi után gépjárműadót kell fizetni.

Adóalanyok

Az adó alanya az a természetes vagy jogi személy, aki, illetőleg amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Mindebből érzékelhető, hogy a tulajdonos és az üzemben tartó személye egymástól elválhat, aminek hátterében általában anyagi megfontolások állnak. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Mentesség a gépjárműadó alól

A törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a külön jogszabály szerinti úgynevezett méhesházas gépjárművekre, a munkagépre, a CD, CK, DT, OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre. * Bizonyos szervek és szervezetek, pontosabban az ilyenek tulajdonában álló gépjárművek, a törvény erejénél fogva élveznek mentességet a gépjárműadó alól. Csupán példálózó jelleggel megemlítve, idetartoznak az egyházak és a költségvetési szervek, valamint a társadalmi szervezetek (alapítványok), ez utóbbiak azonban csak akkor, ha a megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Adóalap, adómérték

Az adó alapja, miként arra fentebb már utaltunk, a személyszállító gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. A jelenlegi szabályozás szerint az adó mértéke a megállapított adóalap után attól függően, hogy a gépjárművet mikor gyártották, háromszáztól százhúsz forintig terjed kilowattonként.

Az adókötelezettség keletkezése

Az adókötelezettség főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napján kezdődik.

A jogszabály további, itt terjedelmi okokból nem ismertethető rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy bizonyos változások bekövetkezése miként érinti az adókötelezettséget, illetőleg hogy meghatározott esetekben mód nyílik az adófizetési kötelezettség szünetelésére. Ez utóbbi például akkor lehetséges, ha az eljáró rendőrhatóság igazolása szerint a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

A "súlyadójelleg" fennmaradása

Szűk, a jogszabály által pontosan behatárolt körben fennmaradt a gépjárműadó súlyadójellege. Eszerint autóbusz, nyergesvontató és lakópótkocsi esetében az adó alapja a jármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, önsúlya, amelyet tehergépjárműnél meg kell növelni a terhelhetőség ötven százalékával.

Külföldön nyilvántartott gépjárművek adója

Speciális rendelkezések vonatkoznak a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójára. A jogalkotó itt arra az álláspontra helyezkedik, hogy az adó fizetésére az üzemben tartó köteles, az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik, és azon a napon szűnik meg, amikor a gépjármű a Magyar Köztársaság területét elhagyja. E szabályok, vagyis az adókötelezettség alól azonban mentességek érvényesülnek a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján, ideértve az érintett országok között fennálló egyezményeket, viszonosságot is.

Adókedvezmények

Az adókedvezményre való jogosultság szempontjából olyan tényezők érdemelnek említést, mint például egyes gépjárművek (főként tehergépjármű, autóbusz) meghatározott környezetvédelmiosztály-jelzése, meghatározott kombinált áruszállítási tevékenység végzése az adóévben, amelyet fuvarokmánnyal kell igazolni.

Gépjármű-biztosítás

A gépjármű-biztosításnak két alapvető, polgári jogi gyökerű formáját ismertetjük az alábbiakban.

Kötelező felelősségbiztosítás

Először az úgynevezett kötelező felelősségbiztosításról ejtünk szót, amelyre külön jogszabály, kormányrendelet vonatkozik. Ez a jogforrás határozza meg általános érvénnyel az üzemben tartó fogalmát. E körben rögzíti, hogy üzemben tartónak a tulajdonos, vagy pedig az minősül, akit e minőségében a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratban feltüntettek. A telephely szerinti ország pedig nem más, mint az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátta.

Visszakanyarodva most már a kötelező felelősségbiztosítás kérdésköréhez, ez a jogintézmény meglehetősen régi időkre nyúlik vissza, meghonosodása pedig azon a megfontoláson alapszik, hogy mindenkinek, aki a közúti közlekedésben való részvétellel fokozott veszélyességű tevékenységet folytat, kötelező legyen hozzájárulni ahhoz az alaphoz, amely adott esetben kártérítési fedezetet jelent. Felelősségbiztosítási szerződés alapján ugyanis a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A felelősségbiztosítási szerződés tehát olyan speciális, hárompólusú jogviszony, amelynek egyik alanya a károsult, másik alanya a károsulttal szerződéses kapcsolatban nem álló károkozó, harmadik alanya pedig a biztosító, aki a károkozóval szerződéses jogviszonyban áll.

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására nézve a 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet tartalmaz cikkünk szempontjából érdekes rendelkezéseket. A biztosítási szerződés területi hatályát a jogalkotó a határok nélküli Európa elvi alapján állva jelöli ki. A jogszabály értelmében az üzemben tartónak nem elegendő arról gondoskodnia, hogy a biztosítási szerződés fennálljon, hanem ezt a tényt adott esetben igazolnia is kell, mégpedig a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap bemutatásával. Ezzel egyidejűleg az üzemben tartónak vagy a gépjármű vezetőjének magánál kell tartania az adott díjfizetési időszakra vonatkozó befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényét is, amellyel a biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartása igazolható.

Igen szigorú jogkövetkezménye van annak, ha valaki nem tesz eleget felelősségbiztosítási szerződés fenntartása iránti kötelezettségének, az illetékes hatóság ugyanis negyedévenként összeveti a járműnyilvántartást és a kötvénynyilvántartást. Ezt követően lista készül azokról az üzemben tartókról, akik érvényes szerződéssel nem rendelkeznek, és első lépésként a lakóhely vagy székhely szerint illetékes önkormányzat jegyzője a biztosítási fedezet fennállásának igazolására vonatkozó felhívást intéz az érintettekhez. Ha az üzemben tartó nyolc napon belül nem tesz eleget kötelezettségének, a jegyző a járművet haladéktalanul kivonja a forgalomból.

Felelősségbiztosítás és casco

A felelősségbiztosítást el kell határolni a vagyonbiztosítástól, amelynek megkötésére a vagyontárgy, jelen esetben gépjármű megóvásában érdekelt személy jogosult. Számos tévhit kering a kötelező felelősségbiztosítással és a casco néven ismertté vált gépjármű-vagyonbiztosítással kapcsolatban. A két biztosítás leginkább úgy határolható el egymástól, hogy ha például közúti balesetet okozunk, akkor a másik fél kárát a mi felelősségbiztosítónk téríti meg, mi magunk azonban casco hiányában viseljük saját kárunkat. A gépjármű-vagyonbiztosítás tehát arra jó, hogy például lopás vagy töréskár esetén a biztosító álljon helyt az általunk elszenvedett kárért, vagyis nekünk a szerződésben kikötött önrészen felül más kiadással ne kelljen számolnunk. Anélkül, hogy a felelősségbiztosításra és a vagyonbiztosításra vonatkozó jogi szabályozást teljeskörűen ismertetnénk, utalunk arra, hogy a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója akkor érezheti magát a legnagyobb biztonságban, ha mindkét fajta biztosítással rendelkezik. Természetesen nem elhanyagolhatóak azok az összegek, amelyeket biztosítási díj címén kell fizetnünk, ennek köszönhetően azonban tetemes kiadások alól mentesülhetünk, hiába vagyunk okozói például egy közlekedési balesetnek. Ez utóbbit híven tolmácsolja az a bírósági állásfoglalás, amely szerint gépkocsi töréskárból eredő sérülése esetén a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító a javítási szolgáltatás járulékos költségeként felmerült általános forgalmi adó összegét is köteles a vele szerződő félnek megtéríteni. * Cikkünk gépjármű-vásárlási konstrukciókat ismertető részében már utaltunk arra, hogy az autóvételhez kölcsönt nyújtó pénzügyi szolgáltató minden tekintetben igyekszik magát bebiztosítani olyan esetekre, amikor veszélybe kerülhet a kihelyezett pénzösszeg fedezete. Tipikusan érzékelteti ezt a törekvést az a tény, hogy a finanszírozók ebből a megfontolásból kötelezővé szokták tenni a casco típusú vagyonbiztosítás megkötését és rendszeres fizetését a hitelkonstrukcióval érintett, és ezáltal a tartozás fedezetéül szolgáló gépjárműre vonatkozóan.

Egyéb kiadások

Jelentős és időszakonként visszatérő költségek merülnek fel a gépjármű kötelező műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálata kapcsán is. Az ezekre vonatkozó szabályokat rendeletek tartalmazzák, részletes ismertetésük azonban terjedelmi okokból nem lehetséges. Annyit azonban mindenképpen le kell szögezni, hogy e felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzése, elvégeztetése elengedhetetlen feltétele a gépjármű forgalomban maradásának.

Felelősség, műszaki alkalmasság

A fenti kötelezettségek abból erednek, hogy a forgalomban tartott gépjármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi alkalmasságáért az üzemben tartót terheli a felelősség. Új gépjármű műszaki alkalmassága általában a forgalomba helyezéstől számított négy, környezetvédelmi alkalmassága pedig két évig áll fenn. Ezen időtartamok eltelte esetén, tehát amikor "a műszaki vagy a zöldkártya lejár", pontosabban még ezt megelőzően, az üzemben tartónak kell gondoskodnia az érvényesség meghosszabbításáról.

Külföldi rendszámú gépjárművek

Érdekes kérdés a külföldi rendszámú gépjárművek magyarországi forgalomban való részvétele. A vizsgált jogszabály ebben a körben egyértelműen rögzíti, hogy harmadik országbeli (azaz nem európai uniós) telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére csak akkor léphet be, illetőleg itt csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzemben tartója érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit vagy országjelét viseli, amely részese az úgynevezett rendszámegyezménynek, vagy amellyel erre vonatkozóan egyezmény áll fenn. Minderre nincs szükség azonban az olyan gépjárművek esetében, amelyeket az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban helyeztek forgalomba, vagyis amelyik nem harmadik országbeli. Összességében tehát megállapítható, hogy az Európai Unió valamely tagállamában telephellyel rendelkező gépjármű ma már minden szempontból a hazaiakkal esik egy tekintet alá.

Igényérvényesítés kötelező felelősségbiztosítás alapján

A károsult kártérítési igényét a károkozó üzemben tartó biztosítójával szemben érvényesítheti. A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését követő harminc napon belül következik be. Nem a gépjárművek fenntartásához, hanem a biztosítási szerződés érdeméhez tartozó kérdés, ezért csak érintjük, hogy mind a biztosítónak, mind pedig a biztosítottnak kötelezettségei vannak (bejelentés, nyilatkozat, iratbemutatás stb.) a káresemény bekövetkeztét követően. E kötelezettségek elmulasztása jogvesztéssel járhat. * A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételeit az elemzett rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Innen ismerhetjük meg azokat az általános érvényű rendelkezéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a biztosító mely esetekre nézve zárhatja ki helytállását, illetőleg hogy mikor követelheti az általa nyújtott biztosítási szolgáltatás megtérítését a károkozótól. Témánk szempontjából sokkal lényegesebb azonban annak rövid áttekintése, hogy a biztosítási szerződés fennállása milyen kötelezettséget ró a biztosítottra. A rendelet értelmében a forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára, a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosítás első díja, feltéve hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, a biztosítási szerződés létrejöttekor, folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben megjelölt időpontban, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. * A szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével szűnik meg, ha addig a hátralékos díj megfizetésére sor nem került, illetőleg a biztosított halasztást nem kapott. Végül ismert fogalom a bonus-malus páros, amelynek értelmezéséhez ugyancsak a vizsgált rendelet nyújt segítséget. E szerint a biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. A biztosító által meghatározott esetekben (szerződés megszűnése, biztosítóváltás stb.) kiállításra kerülő kártörténeti igazolás a bonus-malus igazolás.

Cégautó

A cégautó valamely gazdasági társaság, vállalkozás tulajdonában álló gépjármű. A tapasztalat azt mutatja, hogy a cégautót általában egy bizonyos személy, a vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja használja rendszeresen. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében természetbeni juttatásnak minősül a vállalkozás tulajdonában lévő gépjármű magáncélú használatából keletkező jövedelem, amely után a vállalatnak kell adót fizetnie.

Magáncélú használat

A jogszabály szerint magáncélú használat akkor áll fenn, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemélyek személyes célra is használják. Főszabály szerint ilyen használatnak minősül például a munkahelyre, illetőleg a vállalkozás székhelyére vagy telephelyére történő eljutás.

Adóalany

A fentiek szerinti jövedelem után - lévén szó természetbeni juttatásról - az adót az a vállalkozás fizeti meg, amelyik a magáncélú használatot biztosítja, feltéve, hogy a gépkocsi a cég tulajdonában áll, de legalábbis a vállalkozás az üzemben tartó. Ha társaság okirattal igazolja, hogy a gépkocsi használatának átengedésére más személy jogosult, az adót is ez tartozik megfizetni. A cégautóadó havonta fizetendő összegét a vonatkozó jogszabály (a személyi jövedelemadóról szóló törvény) táblázatban foglalja össze a személygépkocsi beszerzési árához és a beszerzés óta eltelt évek számához igazodóan.

Mentesség a cégautóadó fizetése alól

Természetesen a cégautóadó megfizetése alól is lehet mentesülni, ehhez azonban bizonyos törvényi feltételek teljesülése szükséges. Ezek közül csupán példálózva nevesítünk néhányat.

Használat ellenérték fejében

Nem kell a cégautóadót megfizetni azon cégautó után, amelyet a kifizető ellenérték fejében adott a magánszemély használatába, feltéve hogy a használat díjának (bérleti díj, lízingdíj) havi mértéke eléri a cégautóadó havi mértékét, valamint hogy a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit az adott hónapban kizárólag a személygépkocsit használó magánszemély viseli.

Mentesség adózási mód függvényében

Mentességet élvez továbbá az olyan személygépkocsi is, amelyet átalányadózást alkalmazó egyéni, vagy olyan vállalkozó üzemeltet, aki vállalkozói jövedelem szerint adózik, ez utóbbi esetében leszámítva azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az értékcsökkenési leírás és a bérleti díj elszámolása költség címén történik.

Üzemeltetés hiánya

Ha a kifizető, vagyis a tulajdonos vagy üzemben tartó vállalkozás a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani. Ilyen körülménynek kell tekinteni különösen a cégautó tartalékban tartását és üzemképtelenségét mindaddig, amíg a cégautó forgalomba nem került.

Magáncélú használat térítés fizetése mellett

Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség az olyan magáncélú használat alapján, amelynél a magánszemély az egyébként cégautóadó-fizetésre kötelezett kifizetőnek térítést fizetett, feltéve hogy e térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométernek megfelelően az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított, vagy pedig a számlák alapján meghatározott üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével kiszámított összeg. Az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő akkor is, ha a magáncélú használatra jutó üzemanyagra fordított kiadást kizárólag a magánszemély viseli.

Üzemeltetés telephelyek közötti kapcsolattartás céljából

Abban az esetben, ha a társaság a személygépkocsit azért üzemelteti, hogy a telephelyek közötti kapcsolattartást, például az iratok és egyéb dokumentációk szállítását biztosítsa, a magáncélú használatot azonban nem engedélyezi, akkor cégautóadó-fizetési kötelezettség nem áll fenn. Ilyen esetben a jármű alapfeladatokhoz kapcsolódó kizárólagos használatát menetlevéllel vagy útnyilvántartással kell igazolni.

Bemutatóautó

Hasonló megítélés alá esik az olyan gépkocsi is, amelyet a forgalmazó cég azért üzemeltet, hogy az adott típust a vevőknek működés közben bemutassa, hiszen ebben az esetben mindaddig nem kell cégautóadót fizetni, amíg magánhasználat nem kezdődik.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére