A versenyfelügyeleti eljárások általános szabályai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 108. számában (2007. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Múlt hónapban megkezdett összeállításunk második részében a Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások általános szabályait mutatjuk be, azonban mielőtt belefognánk a konkrét eljárásjogi rendelkezések ismertetésébe, néhány általános statisztikai adat segítségével mutatunk rá a versenyhatóság főtevékenységének tekinthető versenyfelügyelet jelentőségére.

A Gazdasági Versenyhivatal 2005-ben 197 versenyfelügyeleti eljárást folytatott le, ebből négy ügy már a vizsgálói szakaszban lezárult, három eljárást pedig egyesített az eljáró versenytanács, így 191 zárult versenytanácsi határozattal. A versenytanácsi határozatok közül 77 a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos, 112 pedig antitrösztügy volt, illetve két esetben az ügy a fogyasztók tisztességtelen befolyásolásával és antitröszttel egyaránt kapcsolatos volt. Az összes versenytanácsi döntéssel zárult eljárásból 72 indult kérelemre, 119 pedig hivatalból. A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti beavatkozásainak száma a 2004. évhez hasonlóan alakult, 74 esetben került rá sor: 54 esetben a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos, 20 esetben antitrösztügyben. A Versenytanács ügyzáró határozatában 58 esetben, összesen 3353,5 millió forint értékben szabott ki bírságot, mely tartalmazza az összefonódás iránti kérelem benyújtásának elmulasztása miatt kivetett bírságot is.

A 2006. évben kiszabott bírságösszeg - a biztosítókartell miatt 2006 decemberében kivetett közel 7 milliárd forintos összbírság miatt - jelentős mértékben meghaladja az előző években kiszabott bírságösszegeket, ideértve a 2004. évben kirótt - a korábbiakhoz képest kiugróan magasnak tekinthető, főként a 7043 millió forintos bírságkiszabással záródó autópályakartell-ügyhöz köthető - 8888,9 millió forintos bírságösszeget is.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása

#?-:nbsp;

A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból és kérelemre indít versenyfelügyeleti eljárást.

Eljárás hivatalból

#?-:nbsp;

Eljárás a Tpvt. alapján

#?-:nbsp;

Hivatalból indul eljárás az alábbi törvényi tényállások megsértésének alapos gyanúja esetén:

- fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma,

- versenykorlátozó megállapodások tilalma,

- gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, valamint

- a vállalkozások összefonódásának létrejöttéhez szükséges versenyhivatali engedély határidőn belüli kérelmezésének elmulasztása.

Eljárás a kereskedelmi törvény alapján

#?-:nbsp;

A Gazdasági Versenyhivatal a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) alapján a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedők visszaélésének alapos gyanúja esetén is versenyfelügyeleti eljárást indít, amely során a Tpvt.-ben foglalt eljárási szabályokat és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. A tavalyi évben mindösszesen csak egy eljárást indított a Hivatal a Kertv. alapján, amelynek oka, hogy a szóban forgó törvény rendelkezéseit csak 2006. június 1-je óta alkalmazhatja a versenyhatóság.

Kapcsolódás a bejelentések/panaszok intézményéhez

#?-:nbsp;

A cikksorozat első részében a bejelentések és a panaszok rendszerét tekintettük át, amely úgy kapcsolódik a jelenlegi témánkhoz, hogy a bejelentés- vagy panasztétel törvényi lehetősége ellenére a versenyfelügyeleti eljárás mindig hivatalból indul. A Tpvt. 70. §-a alapján a vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely a törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. Ennek oka, hogy - a bírói gyakorlat alapján - a bejelentőt/panaszost nem illetik meg az ügyfél jogai, és nem terhelik annak kötelezettségei, az általa kezdeményezett előzetes vizsgálati eljárás nem része az esetlegesen a bejelentő/panaszos által észlelt versenyjogi probléma megalapozottsága esetén induló versenyfelügyeleti eljárásnak.

Kérelemre induló eljárások

#?-:nbsp;

A hivatalból indított eljárásoktól jelentős mértékben különböznek a kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárások, amely körbe

- a vállalkozások összefonódásának engedélyezése,

- az átmeneti irányításszerzés meghosszabbításának engedélyezése és

- külön jogszabály alapján erre kötelezettek áremelésének előzetes bejelentése tartozik.

Tekintettel arra, hogy a kérelemre induló eljárások közül a vállalkozások összefonódásának engedélyezése a leggyakoribb, az átmeneti irányításszerzés meghosszabbításának engedélyezése és az áremelés előzetes bejelentése miatt nagyon ritkán kezdeményeznek eljárást (a 2006. évben mindösszesen egyetlen alkalommal folytatott le a Hivatal áremelés előzetes bejelentése miatt eljárást), a jelen cikkben kizárólag a kérelemre induló fúziós eljárásokkal foglalkozunk.

Az eljárásindítás tényének nyilvánosságra hozatala

#?-:nbsp;

A hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárás az ügyindító végzés meghozatalával veszi kezdetét, a kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárás pedig a kérelem és a mellékelt fúziós űrlap megfelelően kitöltött példányának a Gazdasági Versenyhivatalba érkezésének napján.

Az ügyindító végzés tartalma

#?-:nbsp;

Az ügyindító végzésben a Hivatalnak meg kell jelölnie azokat a magatartásokat és körülményeket, amelyek alapján az eljárás megindult, valamint a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó azt a törvényi tényállást, amelyet a vizsgálni kívánt gyakorlat feltételezhetően sért. Az ügyindító végzés ellen nincs helye külön jogorvoslatnak.

Ügyintézési határidő antitröszteljárásoknál

#?-:nbsp;

Az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága által folytatott antitröszteljárások sokkal tovább tartanak, mint a Gazdasági Versenyhivatal által folytatott eljárások, ennek oka, hogy - a fúziós engedélyezést leszámítva - a Bizottságot nem kötik közösségi jogszabályban rögzített ügyintézési határidők. Az időközben híressé vált európai Microsoft-ügyben például a vizsgálatindítás alapjául szolgáló panasz 1998 decemberében érkezett a Bizottsághoz, az érdemi határozat viszont csak 2004. március 24-én született meg. A Bizottság mentségére szolgál, hogy a hat évig tartó vizsgálat a Microsoft több magatartását vette górcső alá, és széles körű piacvizsgálatot folytattak az ügyben, amely szintén nem tette lehetővé az alapeljárás gyors befejezését.

A hivatalból indított eljárások menete

#?-:nbsp;

Ügyintézési határidők

#?-:nbsp;

A hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárásokban az ügyindító végzések meghozatalával veszi kezdetét az ügyintézési határidő, amely törvényi tényállásonként változó, az alábbiak szerint:

- fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma esetén 90 nap, amely legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható,

- versenykorlátozó megállapodások tilalma esetén 180 nap, amely két alkalommal egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható,

- gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma esetén 180 nap, amely két alkalommal egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható, illetőleg

- a vállalkozások összefonódásának létrejöttéhez szükséges versenyhivatali engedély határidőn belüli kérelmezésének elmulasztása esetén 180 nap, amely legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

Mindezek alapján látható, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó törvényi tényállások vizsgálatára rendelkezésre álló határidők relatíve rövidek, még a legbonyolultabbnak tekinthető kartell- és erőfölényes ügyekben is legfeljebb másfél évig tartanak, míg a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását vizsgáló eljárásokban maximum öt hónap alatt lezárulnak. A viszonylagosan rövid határidők oka, hogy a jogalkotó egyértelmű szándéka volt a piaci versenyanomáliák gyors felszámolása, amelyre a hatásos verseny fenntartása érdekében van szükség.

Magyarországon az alapeljárásnak tekinthető versenyfelügyeleti eljárások tehát relatíve rövid idő alatt lezárulnak, ugyanakkor amíg egy versenyhatósági döntés jogerőssé válik, sajnálatos módon a legtöbb esetben hosszú idő telik el, főként a többfokú bírósági jogorvoslat igénybevételének lehetősége, valamint a bíróságok túlterheltsége miatt. A Gazdasági Versenyhivatal döntéseinek bírósági felülvizsgálatával és a döntések végrehajtásának kérdéseivel a cikksorozat utolsó részében foglalkozunk.

Sajtóközlemény mint új jogintézmény

#?-:nbsp;

A Gazdasági Versenyhivatal 2007. április 1-jétől kezdődően minden ügyindítását a honlapján (www.gvh.hu) nyilvánosságra hozza. * A sajtóközleményben a Hivatal tájékoztatást ad az ügyindítás jogalapjáról, a vizsgálat tárgyáról, megnevezi az eljárás alá vontakat, és közzéteszi a vizsgálat befejezésének várható idejét. Abban az esetben, ha a versenyfelügyeleti eljárás megindításával egyidejűleg a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tart, a közlemény ennek tényét is tartalmazni fogja. * Az ügyindításokról kiadott sajtóközleményében a versenyhatóság minden alkalommal közölni fogja, hogy az eljárás megindítása nem jelenti, hogy az adott ügyben eljárás alá vont vállalkozások valóban jogsértést követtek el, hiszen a versenyfelügyeleti eljárás célja éppen a tények tisztázása, a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítása. * A kérelemre induló, fúziós eljárásokban kibocsátott sajtóközlemények az ügyindítás jogalapján, a kérelmező társaságok nevén és az engedélyezési eljárás lezárásának várható határidején túl az adott piac szereplőinek szóló felhívást is tartalmazhatnak majd. * Az ügyindítási közlésekben foglaltakon túl a Gazdasági Versenyhivatal folyamatban lévő ügyekről továbbra sem kíván több információt nyilvánosságra hozni. A versenyfelügyeleti eljárások lezárultával a Hivatal tájékoztatja a közvéleményt döntéséről, majd beszámol a döntésével kapcsolatos bírósági perek eredményéről is. * A Gazdasági Versenyhivatal megújult tájékoztatási gyakorlatának célja a közvélemény szélesebb körű informálása, a piacokon kialakult információs aszimmetria csökkentése, ezáltal a fogyasztói jólét és a hatásos verseny kialakulásának, fenntartásának előmozdítása.

Vizsgálati jogosítványok

#?-:nbsp;

A versenyfelügyeleti eljárás megindításával egyidejűleg kezdetét veszi az eljárás ún. vizsgálói szakasza, amely a vizsgálati jelentés Versenytanácsnak történő leadásával zárul, ezután következik az eljárás második, ún. versenytanácsi szakaszára, amely a Versenytanács döntésével ér véget.

Bizonyítási eszközök

#?-:nbsp;

A vizsgálói szakasz feladata főszabályként a tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás lefolytatása, amely során a vizsgáló többféle eszközzel élhet a Tpvt. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései alapján. A Ket. - a szabad bizonyítási rendszer érvényesülésének következtében - csak példálózó jelleggel sorolja fel a klasszikus bizonyítási eszközöket (például: tanúvallomás, szakértői vélemény stb.), amelyek igénybevételére a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiban is lehetőség van.

A Tpvt. és a Ket. alapján a versenyhatóság a leggyakrabban a következő bizonyítási eszközöket alkalmazza:

- az ügyfél nyilatkozatai;

- iratok, okiratok;

- tanúvallomások;

- szemléről készült jegyzőkönyv;

- szakértői vélemények;

- tárgyi bizonyítékok;

- az eljárás egyéb résztvevőinek nyilatkozatai, információi;

- statisztikai adatok, egyéb hivatalos adatbázisok tartalma stb.

A Tpvt. és a Ket. alapján azonban bármilyen, az előző bekezdésben nem említett eszköz igénybe vehető a tényállás tisztázása érdekében, az állam- és szolgálati titkot tartalmazó dokumentumok, valamint az ügyvéd és ügyfele közötti védett kommunikációt tartalmazó iratok kivételével, amelyek kezelésének részletes szabályait az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény és a Tpvt. 65/B. §-a tartalmazzák. A jelen tanulmány nem foglalkozik a kartellügyekben igénybe vehető speciális vizsgálati jogosítványokkal, e témát a cikksorozat következő részében fejtjük ki.

Írásbeliség, nyilatkozatok

#?-:nbsp;

A versenyfelügyeleti eljárások során a vizsgálók főként írásban kötelezik adat- és információszolgáltatásra az eljárás alá vont vállalkozásokat és az eljárás egyéb résztvevőit, amely körbe beletartozhatnak például az eljárás alá vont versenytársai, fogyasztói, beszállítói, az érintett iparági szövetségek, szakmai testületek vagy valamely állami feladatot ellátó szervezet is. A Tpvt. és a Ket. nem írja elő a versenyhatóság számára, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során mely piaci szereplőket, milyen kérdésekben és milyen terjedelemben kérdezhet meg vagy kötelezhet nyilatkozattételre. A konkrét ügyben alkalmazott bizonyítási eszközök kiválasztása a versenyhatóság diszkrecionális jogkörébe tartozik.

Ügyfelek jogai és kötelezettségei

#?-:nbsp;

A versenyfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont vállalkozás, akit/amelyet az ügyféli jogosultságok megilletnek és kötelezettségek terhelnek, a vizsgáló vagy az eljáró Versenytanács felhívására köteles szóban vagy írásban közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes adatokat is, ugyanakkor az ügyfél nem köteles jogsértést beismerő nyilatkozatot tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg. Az ügyfelet el kell látni azzal a tájékoztatással is, hogy az adatszolgáltatást a Ket. 51. §-ának (5) bekezdése értelmében megtagadhatja, ha nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, illetve nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A versenyfelügyeleti eljárás során az ügyfeleket megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek

 

JOGOK

KÖTELEZETTSÉGEK

Ket. alapján

1. tisztességes ügyintézéshez való jog

1. jóhiszemű eljárásvitel kötelezettsége

 

2. határidőn belüli döntéshez való jog

 

 

3. az anyanyelv használatának joga a törvényben meghatározott keretek között

 

 

4. jogorvoslathoz való jog (az érdemi döntés ellen)

 

 

5. iratbetekintési jog

 

 

6. bizonyítási eljárás kérelmezésének joga (bizonyítási indítványt tehet)

 

Tpvt. alapján

7. üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozásához fűződő jog

2. az érdemi döntéshez szükséges adatok, személyes adatok közlésének kötelezettsége

 

8. iratbetekintés joga, amely a vizsgálati szakasz befejezését követően gyakorolható

3. jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, de a rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg

 

9. vizsgálati kifogás előterjesztésének joga

 

Az eljárás egyéb résztvevőinek jogai és kötelezettségei

#?-:nbsp;

Az eljárás során adatszolgáltatásra kötelezett egyéb piaci szereplők sem tagadhatják meg a válaszadást és személyes adataik rendelkezésre bocsátását, mivel a Tpvt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal jogosult megismerni és kezelni az eljárás egyéb résztvevőinek személyes adatait is, illetve az ezeket az adatokat tartalmazó nyilvántartásokat. Az eljárás egyéb résztvevőinek minősülő piaci szereplőket a versenyhatóság a leggyakrabban írásban kötelezi válaszadásra, adatszolgáltatásra, de gyakori a tanúként történő meghallgatás is.

Adatkérés és tanúbizonyítás viszonya

#?-:nbsp;

Fontos megjegyezni, hogy a Tpvt. 65. §-ának (3) bekezdése szerinti adatkérés és a Ket. 53. §-a szerinti tanúbizonyítás közé nem tehető egyenlőségjel, ezért a Tpvt. 65. §-ának (3) bekezdése alapján érvényesülő adatkérések (szóban és írásban egyaránt) esetében nem alkalmazhatók a Ket. tanúzási akadályai és a tanút megillető jogok és kötelezettségek sem. Ennek oka, hogy tanú csak természetes személy lehet, és bár a vállalkozások véleményét is fizikailag természetes személyek fogalmazzák meg, azt nem az egyénnek, hanem a vállalkozásnak tudjuk be.

Az ügyfél jelenléte a tanúmeghallgatáson

#?-:nbsp;

Az ügyfél a tanú meghallgatásán - védett adat közlése vagy a tanú személyes adatai zártan történő kezelésének elrendelése kivételével - jelen lehet, ezért a tanúmeghallgatás helyéről és időpontjáról a versenyhatóság értesíti.

Költségtérítési szabály

#?-:nbsp;

A tanú igényelheti a megjelenésével kapcsolatban szükségképpen felmerült költségek megtérítését, amelyről a vizsgáló külön végzésben rendelkezik.

Az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel szemben kiszabható eljárási bírság

#?-:nbsp;

Az előzőekben elmondottak alapján megállapítható tehát, hogy a gyakorlatban a tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a versenyhatóság nevében a vizsgáló, vagy a versenytanácsi szakaszban az eljáró Versenytanács tulajdonképpen bármit kérdezhet a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben az ügyféltől és az eljárás egyéb résztvevőitől. Annak eldöntése, hogy mi minősül nélkülözhetetlen információnak vagy adatnak a tényállás felderítése szempontjából, szintén a versenyhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, e tekintetben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői - főszabályként - nem tagadhatják meg az adat- és információszolgáltatást.

A bírság alapja, mértéke

#?-:nbsp;

Amennyiben az eljárás résztvevői az említett eljárási kötelezettségüknek mégsem nem tennének eleget, a Tpvt. 61. §-a alapján eljárási bírsággal sújthatók, mivel az eljárási bírság akkor szabható ki, ha az eljárás közreműködésre kötelezett résztvevője olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi. Az eljárási bírság legkisebb összege 50 ezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének 1 százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében pedig 500 ezer forint.

A Tpvt. alapján eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén is kiszabható eljárási bírság, amelynek napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének 1 százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi 50 ezer forint. Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye.

Tekintettel az adatszolgáltatás elmulasztása esetére kilátásba helyezett hátrányos jogkövetkezményekre, az ügyfelek és az eljárás egyéb résztvevői számára minden esetben célszerű jóhiszeműen eljárni és eleget tenni törvényi kötelezettségeiknek. A gyakorlatban a válaszadás megtagadása több esetben azon a félreértésen alapul, hogy az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének elkerüli a figyelmét a versenyhatóság adatkérő végzésében említett törvényi lehetőség, miszerint a Tpvt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján kérhetik az általuk védettnek tekintett adat vagy információ üzleti titokká minősítését, amelynek köszönhetően elkerülhető a védett adat illetéktelenek által történő megismerése.

Bírságkiszabás az érdemi határozatban

#?-:nbsp;

Az eljáró Versenytanács a jogsértés megállapításán túl érdemi határozatában bírságot is kiszabhat, amelynek összege legfeljebb a vállalkozás, illetve annak a határozatban azonosított vállalkozáscsoportnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 százaléka lehet. * A bírság konkrét összegének meghatározása során az eljáró Versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján az eset összes körülményére tekintettel van, valamint antitrösztügyekben figyelembe veszi "A bírság összegének megállapítása antitrösztügyekben" címet viselő, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által kiadott 2/2003. számú Közleményében kifejtett szempontokat. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas jogsértések kapcsán kiszabható bírságösszegek meghatározása esetén egyelőre csak a Tpvt. rendelkezései az irányadók, tekintettel arra, hogy még nem készült el a bírságösszeg megállapításának szempontjait részletesen tartalmazó közlemény.

A kérelemre induló eljárások menete

#?-:nbsp;

A vállalkozások összefonódásához a Tpvt. 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni. A Tpvt. 68. §-ának (2) bekezdése értelmében a 24. § alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell a Hivatal honlapján közzétett fúziós űrlap megfelelően kitöltött példányát.

Kötelezettek

#?-:nbsp;

Az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására az köteles, aki összeolvadás vagy beolvadás esetén közvetlen résztvevőnek minősül, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző, versenyjogi értelemben ezen vállalkozás minősül kérelmezőnek. A fúziós eljárások sajátossága, hogy a Tpvt. 52. §-a alapján a kérelmező mellett további ügyfél az irányítás alá kerülő vállalkozás és a vállalkozásrész(eke)t átadó vállalkozás, a beolvadás, az összeolvadás és a közös vállalkozásalapítás kérelmezőként nem fellépő közvetlen résztvevője.

Adatközlés, az információk hitelességének igazolása

#?-:nbsp;

Az űrlapon kért információkat az összefonódásban közvetlenül részt vevők közösen, vagy az irányítási jog megszerzője - az irányított vállalkozást (vállalkozásokat) bevonva -, vagyis a kérelmező és a kérelmezett együtt köteles(ek) közölni. Az információk hitelességét a közvetlen résztvevők külön nyilatkozattal kötelesek igazolni.

Ügyintézési határidők

#?-:nbsp;

A kérelemre induló eljárások menete jelentős mértékben különbözik a hivatalból indított eljárások menetétől, bár ez az eltérés az anyagi jogi szabályok speciális voltából adódik. A kérelemre induló eljárásokban a hivatalból indított eljárásokhoz képest eltérő ügyintézési határidők érvényesülnek:

- egyszerűsített eljárásban elbírálható összefonódás esetében 45 nap, amely legfeljebb 20 nappal meghosszabbítható, illetve

- teljes körű eljárásban elbírálható összefonódás esetében 120 nap, amely legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

A Versenytanács "külön" végzése

#?-:nbsp;

Abban az esetben, ha az eljáró Versenytanács úgy látja, hogy a bejelentett összefonódás csak teljes körű eljárásban bírálható el, a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül külön végzést hoz. A Gazdasági Versenyhivatal az egyszerűsített és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól szóló 1/2003. számú Közlemény alapján dönt arról, hogy egy bejelentett összefonódást egyszerűsített vagy teljes körű eljárásban bírál el, az előbbi esetbe tartoznak azok az összefonódások, amelyek nyilvánvalóan engedélyezendőek, ezen összefonódások körének meghatározása a versenyhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik.

Kötelezően engedélyezett összefonódások

#?-:nbsp;

A Tpvt. nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozóan, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

Eljárási díj

#?-:nbsp;

A kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárások abban is különböznek a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárásoktól, hogy a kérelmező vállalkozásoknak minden esetben eljárási díjat kell fizetniük, amelynek összege egyszerűsített eljárás esetén 2 millió forint, teljes körű eljárás esetén 10 millió forint.

Vizsgálati eszközök, jogok, kötelezettségek

#?-:nbsp;

A kérelemre induló eljárásokban is ugyanúgy lehetősége van a versenyhatóságnak a Tpvt. és a Ket. szerinti vizsgálati eszközök igénybevételére, az előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálati cselekmények, az ún. rajtaütések kivételével. A kérelemre induló fúziós eljárások során az ügyfeleket és az eljárás egyéb résztvevőit ugyanazon jogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a hivatalból indított eljárásokban közreműködésre kötelezetteket.

A tanút megillető jogok és a tanút terhelő kötelezettségek

 

JOGOK

KÖTELEZETTSÉGEK

Ket. alapján

1. joga van a tanúvallomás megtagadásához, ha az ügyfél hozzátartozója, vagy vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná

1. szabályszerű idézés alapján köteles a meghallgatása végett megjelenni

 

2. indokolt kérelem alapján kérheti természetes személyazonosító adatainak zártan történő kezelését, ha valószínűsíti, hogy tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti

2. nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van és nem elfogult-e

 

3. engedélyezhető iratbetekintés

3. igazmondási kötelezettség (a hamis tanúzást a törvény bünteti)

Tpvt. alapján

4. üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozásához fűződő jog

 

 

5. joga van a megjelenésével kapcsolatos költségek megtérítéséhez

 

Hiánypótlás

#?-:nbsp;

A két eljárás között eljárásjogi szempontból lényeges különbség, hogy a kérelemre induló fúziós eljárásokban a versenyhatóságnak lehetősége van hiánypótlás kiadására, amennyiben a fúziós kérelem és az ahhoz mellékelt űrlap nem tartalmazza az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt és adatot. A hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell intézkednie a vizsgálónak. Az ügy elintézési határideje azonban csak a hiánypótlás beérkezésével veszi kezdetét, ily módon tulajdonképpen az ügyfeleken múlik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal mikor hozza meg az ügyben érdemi döntését, hiszen a hiánypótlás akár másnap is teljesíthető.

A hiánypótlás nemteljesítésének következménye

#?-:nbsp;

Amennyiben az ügyfelek nem vagy nem megfelelően pótolják a kérelem hiányait, a vizsgáló az eljárás megszüntetése iránt intézkedik, amely abból a szempontból minősül rendkívül hátrányosnak az ügyfelek számára, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének hiányában az összefonódást eredményező szerződésük nem jön létre, azaz semmis. Az üzleti életben tehát a vállalkozásoknak feltétlen érdekük fűződik ahhoz, hogy az engedélyköteles összefonódást megvalósító tranzakciójuk végrehajtása érdekében minél előbb kézhez kapják a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét, ezért tanácsos külön figyelmet szentelniük a fúziós űrlap megfelelő kitöltésére és a versenyhatóság által feltett addicionális kérdések megválaszolására. Az összefonódások ellenőrzésével kapcsolatos részletszabályokat a cikksorozat negyedik részében ismertetjük.

Vizsgálati jelentés

#?-:nbsp;

A hivatalból és a kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárások közös vonása, hogy a vizsgálati szakasz az esetek döntő többségében a vizsgálati jelentés leadásával zárul.

Amikor nem készül jelentés

#?-:nbsp;

A vizsgáló nem készít vizsgálati jelentést, ha az eljárás vizsgálati szakaszában utóbb bebizonyosodik, hogy a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, a beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a törvénysértés, és az eljárás további folytatásától sem várható eredmény. Ilyen esetekben a vizsgáló végzéssel az eljárás megszüntetéséről dönt.

Jogorvoslat

#?-:nbsp;

Az intézkedés ellen külön jogorvoslatnak van helye, amelyet az ügyfél, illetve az terjeszthet elő a végzés közlésétől számított 8 napon belül, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz. A jogorvoslati kérelmet az eljáró Versenytanács bírálja el tárgyaláson kívül.

A jelentés tartalma

#?-:nbsp;

A versenyfelügyeleti eljárások többségében azonban a vizsgálati jelentés leadásával ér véget a vizsgálati szakasz. Az eljáró Versenytanácsnak leadott vizsgálati jelentésében a vizsgáló megjelöli a vizsgálat tárgyát, a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat, valamint indítványt tesz az eljárás további menetére vonatkozóan. A vizsgáló indítványa tulajdonképpen a feltárt tényállás rövid értékelését jelenti, amely során a vizsgáló azon véleményének ad hangot, hogy az eljáró Versenytanács az adott ügyben milyen döntést hozzon, például állapítsa meg az eljárás alá vont jogsértését, és tiltsa el a jogsértő magatartás további folytatásától, szabjon ki bírságot az eljárás alá vonttal szemben, vagy éppenséggel állapítsa meg, hogy a vizsgált magatartás nem ütközik a törvény rendelkezéseibe. A kérelemre induló fúziós eljárások esetében a vizsgáló jelentésében többnyire az engedély megadását vagy feltétel, illetve kötelezettség előírását indítványozza.

Eltérési lehetőség

#?-:nbsp;

A vizsgálati jelentés tehát a vizsgálati szakaszban feltárt tények és bizonyítékok ismertetését, valamint a vizsgáló indítványát tartalmazza, amely nem azonos az eljárást lezáró érdemi határozattal, amelynek meghozatalára kizárólag az eljáró Versenytanács jogosult. Ebből kifolyólag a Fővárosi Bíróság már a Vj-33/1992. számú ügy bírósági felülvizsgálata során is kifejtette: az, hogy a Versenytanács döntését megelőző vizsgálati jelentés milyen határozati javaslatot tett, nem köti sem a Versenytanácsot, sem pedig a bíróságot.

Mindezek alapján a vizsgálati jelentésben leírtakat - főként az indítvány tekinthető ebből a szempontból relevánsnak - nem kényszerítheti ki sem az eljárás alá vont vállalkozás, sem egyéb érdekelt fél, sőt maga a vizsgáló sem. A bírói gyakorlat egységes a tekintetben, hogy a Versenytanács eltérhet a vizsgálati jelentésben foglaltaktól.

Üzleti titokká minősítés kérelemre

#?-:nbsp;

A fúziós űrlapon és a hiánypótlásban kért bizonyos adatok és információk esetében az ügyfelek a Tpvt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján kérhetik az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint az iratokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását, amely adatokat az eljáró Versenytanács nem szerepeltet az ügyet lezáró, nyilvánosságra kerülő érdemi határozatában. * Az üzleti titokká minősítés során a versenyhatóság minden olyan gazdasági tevékenységhez kacsolódó tényt, információt, megoldást vagy adatot üzleti titoknak tekint, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. * A fúziós eljárásokban klasszikusan üzleti titoknak minősülhetnek például a vevőlista és a kapacitásadatok stb., azonban rendszerint nem tekinti üzleti titoknak a versenyhatóság az összefonódó vállalkozások nevét és a tranzakció tárgyát.

Előzetes álláspont és érdemi határozat

#?-:nbsp;

A vizsgálati jelentés leadását követően veszi kezdetét az ügy versenytanácsi szakasza, amelynek nem szükségszerű végkifejlete az érdemi határozat meghozatala, ugyanis maga az eljáró Versenytanács is juthat arra a következtetésre, hogy a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, illetve a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás további folytatásától sem várható eredmény, ezért az eljárás végzéssel történő megszüntetése indokolt.

Az esetek kis számában az is előfordulhat, ahogy az eljáró Versenytanács szerint a tényállás tisztázásához további vizsgálatra, az eljárás kiterjesztésére vagy új ügyfél eljárásba vonására van szükség, ezért az iratokat visszaadja a vizsgálónak. Ilyen esetekben a vizsgálati szakasz újból kezdetét veszi, amely egészen a kiegészítő vizsgálati jelentés leadásáig tart.

Az előzetes álláspont tartalma és elkészítésének mellőzése

#?-:nbsp;

A versenyfelügyeleti eljárások döntő többségében azonban a vizsgálati jelentés leadását követően az iratok részletes áttanulmányozása után az eljáró Versenytanács írásban közli az eljárás alá vont vállalkozással az ügyről alkotott előzetes álláspontját. A Tpvt. 73. §-a alapján nem szükséges az eljáró Versenytanácsnak előzetes álláspontot készítenie, értelemszerűen, ha végzéssel megszünteti az eljárást, vagy az iratokat visszaadja a vizsgálónak, valamint azon kérelemre induló eljárások esetében, amikor az eljáró Versenytanács a kérelem tartalmával egyetért, és az összefonódás nyilvánvalóan engedélyezhető.

A Versenytanács előzetes álláspontjával szemben a bírói gyakorlat értelmében az az egyedüli elvárás fogalmazódik meg, hogy annak tartalmaznia kell a jogi okfejtés és következtetés lényegi elemeit, amely nem jelenti egyben azt, hogy a határozat tervezetét kellene közölnie. A gyakorlatban az előzetes álláspont tartalmazza az ügy iratai alapján az eljáró Versenytanács által megállapított tényállást és annak versenyjogi értékelését a várható jogkövetkezmények megjelölésével.

Értesítés tárgyalás kitűzéséről

#?-:nbsp;

Az előzetes álláspont az ügyfeleknek történő kiküldésével egyidejűleg küldi meg az eljáró Versenytanács a tárgyalás kitűzéséről szóló értesítést. A versenytanácsi tárgyaláson az ügyfeleknek oly módon is lehetőségük van védekezési joguk gyakorlására, hogy részletesen kifejtik az üggyel kapcsolatos álláspontjukat annak érdekében, hogy az érdemi döntés meghozatala előtt az eljáró Versenytanács még figyelembe vehesse az ügyfelek releváns hivatkozásait.

A Versenytanács érdemi határozatai

#?-:nbsp;

A Tpvt. 77. § (1) bekezdése alapján az eljáró Versenytanács a következő érdemi határozatokat hozhatja:

- kérelemre dönt az összefonódás engedélyezése iránti kérelemről, amely során előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség teljesítését írhatja elő;

- a vállalkozások összefonódásának létrejöttéhez szükséges versenyhivatali engedély határidőn belüli kérelmezésének elmulasztása miatt indult eljárásban dönt az engedély megadásáról;

- meghosszabbíthatja az átmeneti irányításszerzés egyéves határidejét;

- megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra;

- elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését;

- megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását;

- a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő;

- elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét;

- megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe;

- korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére