Örökösök a közjegyző előtt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 107. számában (2007. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A cikk a hagyatéki eljárásra vonatkozó fontosabb tudnivalókat veszi sorra a hagyatéki leltártól a hagyatékátadó végzés megszületéséig.

Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az örökhagyó halálakor az öröklés minden jogcselekmény nélkül bekövetkezik, s az örökös megszerzi a hagyatékot, az örökösi jogállás legitimálásához hagyatéki eljárásra van szükség. A hagyatéki eljárás szabályait a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet tartalmazza. A következőkben e rendelet alapján tekintjük át a hagyatéki procedúrát.

Bejelentés a halálesetről

Az első lépés természetesen az örökhagyó halálának bejelentése. Ez a halottkém kötelessége, aki a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát megküldi a haláleset helye szerint illetékes jegyzőnek. Ha a haláleset nem a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelyén történt, a jegyző a halottvizsgálati bizonyítványt köteles az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek, ha pedig a meghalt személynek belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyzőnek megküldeni.

A halálesetet a jegyzőnek vagy a közjegyzőnek az is bejelentheti, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. A bejelentő anyakönyvi kivonattal, holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító bírói határozattal, illetőleg egyéb hitelt érdemlő módon köteles igazolni a halálesetet, jogi érdekét (örökösi, hagyományosi, hitelezői stb. minőségét) pedig valószínűsítenie kell.

Hagyatéki leltár

Belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik. Magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont mindenképpen leltározni kell.

A belföldön maradt ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha azok értéke a háromszázezer forintot meghaladja, és

- a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távol levő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók, vagy

- nincs ismert örökös, vagy

- a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

A kötelező ingóleltározáson kívüli esetekben csak azokat az ingóságokat kell felvenni a leltárba, amelyek felvételét az érdekeltek kérik. Amennyiben erre vonatkozóan az érdekeltek között vita van, a vitás dolgot fel kell venni a leltárba annak megjegyzésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.

Ha az örökösök hagyatéki terheket jelentenek be, az örökhagyó után maradt ingóságok értékét akkor is meg kell állapítani, ha az ingóságokat nem leltározták.

Ha az ingóságokra a leltározás kötelező, a leltárban az örökhagyónak munkavállalói illetmények és más időszakos járandóságok címén fennálló, valamint egyéb követeléseit is fel kell sorolni, kivéve az örökhagyó takarékbetét címén járó követelését akkor, ha a takarékbetét elhelyezésekor - halála esetére - a betét tekintetében kedvezményezettet jelölt meg. Fel kell tüntetni az adós nevét, a követelés alapját, s ha okirat van róla, annak keltét és a lejárat idejét. A követelés értékeként az örökhagyó halála napján fennálló összegnek és eddig az időpontig számított járulékoknak az együttes összegét kell figyelembe venni.

A vitás, vagy az érdekeltek szerint behajthatatlan követeléseket is leltárba kell foglalni, a vita okát vagy a behajtás akadályait azonban fel kell jegyezni.

A leltározás alá eső vagyontárgyak eltitkolása büntetendő cselekmény.

Leltározási határidő

A leltárt a polgármesteri hivatatal a halálesetről szóló értesítésnek (halottvizsgálati bizonyítványnak, holtnak nyilvánító határozatnak stb.), illetőleg a megkeresésnek a jegyzőhöz érkezését követően harminc napon belül köteles elkészíteni. Ha utóbb derül ki, hogy a meghalt személy után kötelező leltározás alá eső, de korábban még nem leltározott vagyon maradt, a leltárt attól a naptól számított harminc napon belül kell elkészíteni, amikor a jegyző erről a vagyonról tudomást szerzett.

Értesítés

A leltározás idejéről és helyéről a leltárelőadó az előtte ismert érdekelteket (belföldön lakó örökösöket, hagyományosokat, a végrendeleti végrehajtót és amennyiben a leltározást a hagyatéki hitelező kérte, a hitelezőt is) írásban azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy a leltározásnál jelen lehetnek, de azt távollétükben is foganatosítják. Az értesítés elmaradása a leltározást nem akadályozza.

Értékelés

A vagyontárgyak értékét a megjelent örökösökkel vagy azok képviselőjével folytatott tárgyalás alapján, lehetőleg azokkal egyetértésben kell megállapítani. Ha az értékelés tekintetében a leltárelőadó és az örökösök vagy képviselőjük között véleményeltérés van, a leltárban a leltárelőadó által megállapított forgalmi értéket kell feltüntetni. Fel kell tüntetni azt is, ha az örökösök a megállapított értékelést illetékkiszabás alapjául elfogadják, illetve véleményeltérés esetén azt, hogy milyen értéket fogadnak el. Az ingatlanról adó- és értékbizonyítványt állítanak ki.

Az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg.

A leltározás befejezése

A leltározás befejezésekor a leltárt a leltárelőadó, a jelen levő érdekeltek és tanúk is aláírják. Ha valaki az aláírást megtagadja, ezt a körülményt a leltárelőadó a megtagadás okának megjelölésével feltünteti. A leltározás alkalmával a leltárelőadónak átadott végrendeletet és a hagyatéki eljárás szempontjából lényeges más okiratot a hagyatéki leltárhoz kell csatolni. Ha a leltározás alkalmával kijelentették, hogy a végrendelet valamely hatóság vagy személy őrizetében van, ezt a leltárban fel kell tüntetni.

A leltár megküldése a közjegyzőnek

A hagyatéki leltárt a leltározás befejezésétől számított öt napon belül a hozzácsatolt végrendelettel és egyéb okiratokkal együtt két példányban meg kell küldeni annak a közjegyzőnek, aki a hagyatéki eljárásra illetékes. Ha a hagyatékban ingatlan van, a leltárelőadó a hagyatéki leltár egyik példányát az adó- és értékbizonyítvánnyal, valamint az egyéb iratokkal együtt az illetékes közjegyzőnek, másik példányát pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak küldi meg, egyben megkeresi a földhivatalt, hogy az ingatlanra vonatkozó hiteles tulajdonilap-másolatot csatolja a hagyatéki leltárhoz, és azt a leltárral együtt továbbítsa az illetékes közjegyzőhöz.

Közjegyzői leltározás

Ha a halálesetet a közjegyzőnél jelentették be, vagy ha a leltározás szükségessége a közjegyző előtt folyó eljárás során merült fel, a leltárt a közjegyző maga is elkészítheti. Ha a leltárt a közjegyző maga készíti el, és a leltározással egyidejűleg a hagyatéki tárgyalást is nyomban meg lehet tartani, a közjegyző a leltárt a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja.

Idézés a hagyatéki tárgyalásra

A közjegyző a hagyaték tárgyalására, és ha a végrendelet korábban kihirdetve nem lett, a végrendelet kihirdetésére határnapot tűz, és arra megidézi * a túlélő házastársat, továbbá * végrendelet hiányában a törvényes örökösöket, * végrendelet esetében a végrendeleti örököst és a köteles részre jogosultakat, * az utóörököst, a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik az eljárás megindítását kérték, vagy követelésüket bejelentették. * Ha az örökhagyó után házastárs maradt, leszármazó hiányában az öröklésre hivatott felmenőket, illetve oldalági rokonokat is meg kell idézni, kivéve ha már a tárgyalás előtt kétséget kizáróan megállapítható a hagyatéki vagyon szerzeményi jellege. * Ha a végrendelet aggályosnak mutatkozik, vagy a törvényes örökösök a végrendelet ellenére is igényt jelentenek be a hagyatékra, az összes törvényes örököst meg kell idézni. * Ha a végrendelet kihirdetése a tárgyalás előtt nem történt meg, az idézésben az érdekeltekkel közölni kell a végrendelet lényeges tartalmát. * A szabályszerűen megidézett örökös vagy más érdekelt meg nem jelenése a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

A közjegyző eljárása

A hagyatéki eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt. Ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó meghalt, ha pedig külföldön halt meg, az a közjegyző, akinek működési területén a hagyatéki vagyon van.

A hagyatéki eljárás megindítása

A közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja mindazokban az esetekben, amelyekben a hagyatéki leltár kötelező.

A hatóság vagy bármely személy, mihelyt a végrendelkező haláláról hitelt érdemlően értesül, köteles a birtokában levő végrendeletet a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek megküldeni. A végrendeletet postai továbbítás esetében ajánlott küldeményként kell feladni. Magánszemélyek a végrendeletet a lakóhely szerint illetékes közjegyzőnek is átadhatják továbbítás végett.

A végrendelet felbontása, kihirdetése

A közjegyző a végrendelkező halála után a lezárt végrendeletet a tárgyalás előkészítése végett felbonthatja. A közjegyző a végrendeletet általában a hagyatéki tárgyaláson hirdeti ki, indokolt esetben azonban a végrendeletet a tárgyalás előtt is kihirdetheti, és e célból a kihirdetés helyéről, valamint idejéről az érdekelteket értesíti. A közjegyző az általa kihirdetett végrendeletet - fontos okiratként - jól elzárható helyen külön őrzi.

A végrendelet tartalmáról értesíteni kell azokat az érdekelteket, akik a végrendelet kihirdetésénél nem voltak jelen.

A hagyaték tárgyalása

A hagyatéki tárgyalást a közjegyző hivatali helyiségében kell megtartani. Ha azonban az eljárás gyors befejezése érdekében, a költségekkel való takarékosság végett vagy egyéb fontos okból a tárgyalásnak más helyen való megtartása mutatkozik célszerűnek, a közjegyző a tárgyalást ezen a helyen is megtarthatja.

A hagyatéki eljárás során az érdekeltek személyesen vagy olyan meghatalmazottjuk útján járhatnak el, aki őket a polgári perrendtartás szabályai szerint bíróságnál is képviselheti.

Az érdemi tárgyalás során a közjegyző először a leltárt ismerteti, esetleg azt maga elkészíti, szükség esetén a beküldött leltárt helyesbíti, illetve kiegészíti, vagy annak helyesbítése, illetőleg kiegészítése iránt intézkedik.

A tárgyaláson meg kell állapítani, hogy kik és milyen jogcímen támasztottak és támaszthatnak a hagyatékra igényt. Meg kell állapítani a törvényes öröklés címén igénnyel fellépő és az örökhagyó között fennálló rokoni, illetőleg családi kapcsolatot.

A közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni, és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.

Ha az örökössel szemben a tárgyaláson az a kifogás merül fel, hogy az öröklésre érdemtelen, az örökösnek módot kell adni arra, hogy a kifogásra nyilatkozzék.

Bizonyítás nincs

A hagyatéki eljárásban bizonyítás felvételének általában nincs helye. Az érdekeltek a hagyatéki vagyon megállapítására, az örökösi minőség igazolására vagy álláspontjuk alátámasztására azonban okiratot csatolhatnak be.

Jegyzőkönyv

A hagyatéki tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az érdekelteknek a hagyaték állagára, az örökösök személyére és az örökléssel kapcsolatos egyéb lényeges körülményekre, valamint a hagyaték átadására vonatkozó előadásait. Ezenfelül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az érdekeltek kérelmeit és egyéb jelentős nyilatkozatait is. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni annak a tájékoztatásnak a megtörténtét, hogy az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. A jegyzőkönyvben utalni kell a felek által becsatolt iratokra és okiratokra is. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az érdekeltek milyen egyező előadást tettek, milyen vitás kérdés merült fel, létrejött-e a hagyaték átadására vonatkozólag egyezség, és ha a felek nem tudtak megegyezni, melyik fél, milyen igényeket támasztott.

Ha az örökösök az egyezség folytán a hagyatéki ingatlanok tekintetében fennálló tulajdonközösséget megszüntetik, az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban történő megosztásához szükséges vázrajzot a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Egyezség

A hagyatéki tárgyaláson meg kell kísérelni, hogy az örökösök között egyezség létesüljön. Egyezségnek kell tekinteni az érdekeltek oly egybehangzó nyilatkozatát is, amely szerint közöttük a hagyatékra nézve vitás kérdés nem áll fenn.

Ha a felek olyan egyezséget kötnek, amely a kiskorú vagy a gondnokság alatt álló örökös méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll, az nem szolgálhat a hagyaték átadásának alapjául még akkor sem, ha az érdekeltek azt a közjegyző tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartják. Ilyen esetben az egyezség jóváhagyását meg kell tagadni, és a tárgyalást úgy kell folytatni, mintha a felek egyezséget nem is kötöttek volna.

Ha az egyezség érvényességéhez hatósági jóváhagyás, hozzájárulás vagy megerősítés szükséges, az egyezséget a hagyaték átadása tárgyában való határozathozatal előtt az illetékes hatósághoz át kell tenni. Ha a hatóság a jóváhagyást, hozzájárulást, illetőleg megerősítést nem adja meg, az egyezséget úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, és az ügyben új tárgyalást kell tartani.

Ha az örökös a tárgyaláson az örökségét vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, a közjegyző a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt annak jóváhagyása felől. A közjegyző által jóváhagyott ilyen egyezségnek a bírósági egyezséggel azonos hatálya van.

Osztályos egyezség

Az örökösök között kizárólag a hagyatéki vagyon tárgyaira vonatkozóan létrejött egyezség (osztályos egyezség) - a hagyatékban való részesedés mellett, de arányára tekintet nélkül - nem minősül élők közötti jogügyletnek, és a hagyatékot az egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni.

A hagyaték átadása

A hagyatéknak az örökösök részére történő átadása tárgyában a közjegyző végzéssel határoz. A hagyaték átadásán felül végzéssel határoz a közjegyző a hagyatéki eljárás során előterjesztett indítványok és egyéb kérdések tárgyában is.

A végzéseket meghozataluk alkalmával a jelen levő felekkel kihirdetés útján, a jelen nem levő felekkel pedig kézbesítés útján kell közölni. A hagyaték átadása - mégpedig mind az ideiglenes átadás, mind a végleges átadás - tárgyában hozott, valamint a költségek viselése felől rendelkező végzés közlése akkor is kézbesítés útján történik, ha a végzést a közjegyző az érdekeltek előtt kihirdette.

Teljes hatályú hagyatékátadás

A hagyatéki tárgyalás befejezése után a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadja az örökösöknek, ha

- a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt, és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs,

- a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita, továbbá mindkét esetben a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya.

Vita esetén is teljes hatállyal kell átadni az ingatlanhagyatékot, ha csak a készpénzhagyomány vitás, egyidejűleg azonban a vitás hagyomány összegét a hagyatéki ingatlanokra a hagyományos kérelmére jelzálogjog bekebelezésével biztosítani kell.

Ha a köteles rész vagy annak mértéke vitás, a hagyatékot teljes hatállyal csak abban az esetben lehet átadni, ha az igénylő köteles részének kielégítését nem természetben igényli, és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul. Ilyen esetben a köteles részt az érdekeltek által közösen megállapított biztosítéki összeg erejéig a hagyatéki ingatlanokon jelzálogjog bejegyzésével kell biztosítani. A hozzájárulást nem lehet figyelembe venni, ha az érdekeltek a biztosítéki összeg tekintetében nem egyeznek meg.

Teljes hatállyal, de osztatlan egészben kell átadni a hagyatékot az örökösöknek akkor, ha köztük csupán azért nem jött létre egyezség, mert a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni, illetőleg az erre vonatkozó megállapodásukat a hatóság nem hagyta jóvá.

Teljes hatállyal, a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten kell átadni a hagyatékot akkor, ha az érdekeltek között csak a túlélő házastárs haszonélvezeti joga, vagy annak terjedelme vitás. Ilyen esetben az érdekelt igényét bírói úton érvényesítheti.

A hagyaték egy része is átadható az örökösöknek, ha az átadásnak előfeltételei a hagyatéknak csak erre a részére állanak fenn.

A leltározás mellőzése

Azokban az esetekben, amikor a meghalt személy után kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nem maradt, a jegyző a hozzá beérkezett halottvizsgálati bizonyítványt, illetőleg holtnak nyilvánító végzést (halál tényét megállapító bírósági határozatot) a leltározás mellőzése okának feltüntetésével, érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezi. Ha a leltározás mellőzése a kihallgatott hozzátartozó előadása alapján történt, a feljegyzést a meghallgatott hozzátartozóval alá kell íratni.

Ideiglenes hagyatékátadás

Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni az örökösöknek. Az örökös a neki ideiglenesen átadott hagyatékot birtokba veheti, és azt jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti. A birtokbavétel a készpénzre és értéktárgyakra nem terjed ki, ezeket továbbra is bírói letétben kell tartani, illetőleg bírói letétbe kell helyezni. Az örökösök a hagyatéki terheket, a hagyatéki eljárási és öröklési illetéket a hagyaték terhére is kifizethetik, ebből a célból a közjegyző engedélyével a hagyatéki vagyontárgyakat értékesíthetik, a bírói letétbe helyezett készpénzt és értéktárgyat is birtokba vehetik.

Az érdekelt a hagyaték ideiglenes átadásánál az ideiglenes hatályú átadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit a végzés kézbesítésétől számított harminc nap alatt perrel érvényesítheti. A kereset megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő nyolcadik napig a közjegyzőnél igazolni kell. Ha az érdekelt fél a keresetet a megszabott határidő alatt nem indítja meg, vagy annak megindítását nem igazolja, vagy a perben a keresettől elállt, illetőleg a bíróság a keresetet jogerősen elutasította, a hagyaték ideiglenes átadása teljes hatályúvá válik. Azt, hogy az ideiglenes hagyatékátadás teljes hatályúvá vált, hivatalból végzéssel kell megállapítani.

Ha a bíróság határozata az ideiglenes hatályú átadó végzéstől eltér, a közjegyző a bírósági határozattal nem rendezett igények tekintetében teljes hatályú átadó végzést hoz. Ha a bíróság minden igényt rendezett, a közjegyző a hagyatéki eljárást befejező végzésében ezt megállapítja.

A vitás hagyatékot - függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van - ideiglenes hatállyal szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni. Ha annak az öröklési szerződésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös igényét alapítja, nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a törvényben megszabott kellékekkel rendelkező végrendeletben megnevezett örökösnek, illetőleg a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni.

A hagyaték átadása tárgyalás nélkül

Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át

- ha csak egy törvényes örökös van;

- ha a törvényes örökösök igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei, és a hagyatékkal kapcsolatban a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható;

- a póthagyatéki eljárásban;

- ha az örökhagyó után csak ötszázezer forintot meg nem haladó ingóság maradt.

Egyezségnek kell tekinteni az örökösök olyan egybehangzó nyilatkozatát is, amely szerint közöttük a hagyatékra vonatkozóan vitás kérdés nincs.

Kézbesítés, jogerősítés

A hagyatékátadó végzést kézbesíteni kell az örökösöknek, a hagyományosoknak, a végrendeleti végrehajtónak és egyéb érdekelteknek, továbbá ha kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távol levő személy, vagy méhmagzat van érdekelve, a jegyzőnek.

A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A fél kérelmére a hagyatékátadó végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot. Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés foganatosításához az ingatlan-nyilvántartásba vagy a cégnyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása iránt az illetékes földhivatalt, cégbíróságot, illetőleg a cég képviselőjét meg kell keresni.

Ingatlan hagyaték esetében, továbbá ingó hagyaték esetében akkor, ha öröklési illeték kiszabásának van helye, a hagyatékátadó végzést - a hagyatékot ideiglenesen átadó végzés kivételével - jogerőre emelkedés után az illeték kiszabása végett meg kell küldeni az illetékhivatalnak. Ha a hagyatékot ideiglenes hatállyal átadó végzés teljes hatályúvá válik, a közjegyző a hagyatékátadás foganatosítása iránt a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés jogerőre emelkedésével kapcsolatos szabályok szerint intézkedik.

Fellebbezés

A hagyatéki eljárás során hozott olyan végzés ellen, amely érdemi rendelkezést tartalmaz, vagy amely ellen a jelen rendelet azt külön megengedi, fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel mindenki élhet, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve sérelmesnek tartja.

A fellebbezési határidő tizenöt nap. A fellebbezést az illetékes közjegyzőnél kell szóban vagy írásban előterjeszteni. A kellő időben beadott fellebbezésnek halasztó hatálya van.

A fellebbezés elintézése a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

Öröklési bizonyítvány

A közjegyző az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki hitelező kérelmére a hagyatéki eljárás lefolytatása, illetőleg a hagyaték átadása nélkül öröklési bizonyítványt állít ki, ha az örökösök között öröklési jogvita nincs, és

- a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke a háromszázezer forintot nem éri el;

- a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az örökös vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti;

- csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, segély, járadék stb.) a hagyaték tárgya.

A közjegyző az örökös kérelmére külföldi használatra öröklési bizonyítványt állít ki abban az esetben is, ha magyar állampolgár után külföldön ingó vagy ingatlan vagyon maradt.

A közjegyző tárgyalást is tűzhet ki, ha a fél meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele válik szükségessé. Ha pedig olyan körülmény merült fel, amely a hagyaték átadását teszi szükségessé, a közjegyző az általános szabályok szerint dönt, a már esetleg kiadott öröklési bizonyítványt pedig hatályon kívül helyezi.

Az öröklési bizonyítvány tanúsítja, hogy az örökös milyen jogcímen és milyen arányban örököl, továbbá - ha ismeretes - mi a hagyaték állaga és annak értéke, végül hogy mennyi a bejelentett hagyatéki teher. A külföldi használatra szóló öröklési bizonyítvány sem a hagyaték állagát, sem annak értékét nem tanúsítja, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy örökösi minőségben való megszerzését nem igazolja, és a bizonyítványban örökösként megjelölt személyt a hagyaték kezelésére sem jogosítja fel.

Az öröklési bizonyítványt akkor kell kiadni, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa megjelölt személy az örökös, illetőleg több örökös esetében az örökösök között az örökléssel kapcsolatos kérdésekben nincs vita.

Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a felfüggesztő feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellőzni kell.

Az öröklési bizonyítvány kiadását meg kell tagadni, ha az érdekeltek az egyezség létrejöttéhez szükséges hatósági megerősítést, jóváhagyást vagy hozzájárulást nem szerezték be.

A közjegyző által kiállított öröklési bizonyítvány vagy az annak kiállítását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Vita a hagyaték köréről

Ha vitás az örökösök között, hogy milyen ingóságok tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingóságokat az örökösöknek átadja, és figyelmezteti őket, hogy a vitás ingóságokra vonatkozó igényüket a törvény rendes útján érvényesíthetik. Ha az ingóság tulajdonjogát az örökösökön kívül álló személy teszi vitássá, az ingóságokat csak akkor lehet kihagyni a hagyatékból, ha az igénylő igényét valószínűsíti. * Az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlant csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy igényét az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirattal, bírói vagy államigazgatási határozattal igazolja, illetőleg ha a közjegyző által engedélyezett megfelelő határidő alatt tényleges birtoklási eljárás útján, vagy más módon a tulajdonjogot javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. * Ha az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanra vagy annak egy részére a túlélő házastárs vagyonközösség jogcímén igényt tart, és igényét az örökösök elismerik, vagy az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik, az igényelt ingatlant vagy ingatlanrészt a hagyatékból ki kell hagyni. Ebben az esetben meg kell állapítani, hogy az igényelt ingatlan vagy ingatlanrész vagyonközösség jogcímén a túlélő házastársat illeti. és a tulajdonjognak a javára történő bekebelezése iránt a hagyatékátadó végzésben intézkedni kell. * Ha a házastárs igényét az örökösök nem ismerik el, a közjegyzőnek megfelelő határidő engedélyezésével módot kell nyújtania a házastársnak igénye per útján történő érvényesítésére. Ha a házastárs igényét az engedélyezett határidő alatt perrel érvényesíti, és ezt a közjegyzőnél igazolja, az eljárást a per jogerős befejezéséig függőben kell tartani. Ellenkező esetben a hagyatékot a bejelentett igényre tekintet nélkül teljes hatállyal át kell adni az örökösöknek.

Biztosítási intézkedések

Az örökös a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének biztosítását kérheti, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a vagyontárgyakat eltulajdonítják, elrejtik, eltékozolják, megrongálják vagy más módon veszélyeztetik. Biztosítási intézkedésnek akkor is helye van, ha attól lehet alaposan tartani, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak természetes romlás folytán értéküket vesztik, vagy ha a hagyatéki vagyontárgyak csak értékükkel arányban nem álló költséggel őrizhetők meg.

Az öröklésben egyéb érdekeltek, például a hagyatéki hitelező kérelmére biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha az örökhagyó hagyatékához tartozó, gazdasági társaságban fennálló tagsági jogok és kötelezettségek gyakorlása - így különösen a társasági vagyon megóvása - ezt indokolja.

Biztosítási intézkedést a leltárelőadó és a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző tehet.

A leltárelőadó intézkedése

A leltárelőadó a haláleset napjától a hagyatéki leltár beterjesztéséig terjedő idő alatt

- a hagyatékhoz tartozó készpénzt, értékpapírt és más értéktárgyat bírói letétbe helyezi,

- azokat a szobákat, más helyiségeket vagy megőrzésre szolgáló szekrényeket, ládákat és más tartályokat, amelyekben a veszélyeztetett vagyontárgyak vannak, sürgős szükség esetében a vagyontárgyak zár alá vételének foganatosításáig ideiglenesen lepecsételtetheti,

- a hagyatékhoz tartozó ingókat zár alá veheti,

- a zár alá vételre nem alkalmas vagyontárgyakat értékük hozzávetőleges megállapítása után megbízható személy gondozására bízhatja,

- halaszthatatlan esetben elrendelheti azoknak a vagyontárgyaknak az értékesítését, amelyek természetüknél fogva romlás veszélyének vannak kitéve.

A közjegyző intézkedése

A közjegyző a haláleset napjától a hagyatéki eljárás befejezéséig

- elrendelheti a fenti intézkedéseket, ha azt a leltárelőadó mellőzte,

- hagyatéki zárlatot rendelhet el,

- a hagyatéki követelések behajtására ügygondnokot rendelhet ki,

- azt a hagyatéki vagyont, amely a rendelkezésre álló adatok szerint az államra száll, a jegyző kezelésére bízhatja,

- elrendelheti a hagyatékhoz tartozó azoknak az ingóknak az értékesítését is, amelyek csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének megőrizhetők, vagy amelyek az örökhagyó lakásának használatbavételét akadályozzák, feltéve hogy az ingók más módon nem őrizhetők meg,

- megtehet más olyan intézkedést is, amely a hagyaték biztosítása végett az adott körülmények között elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik.

Biztosíték

A biztosítási intézkedés elrendelése előtt a lehetőséghez képest meg kell hallgatni az érdekelteket. Ha valamelyik érdekelt a veszélyeztetett értéknek megfelelő biztosítékot ad, és a biztosítási intézkedés elrendelése egyébként nem szükséges, azt mellőzni kell. Biztosítékul készpénzt, takarékbetétkönyvet vagy értéktárgyat lehet elfogadni. A felajánlott biztosítékot bírói letétbe kell helyezni.

Bírói letét

A készpénzt, takarékbetétkönyvet és értéktárgyat a leltárelőadó, illetőleg a közjegyző bírói letétbe helyezés végett elismervény ellenében magához veszi, s addig, amíg a bírói letétbe helyezés meg nem történhet, hivatali helyiségében őrzi. A bírói letétbe helyezést haladéktalanul, de legkésőbb az átvételt követő munkanapon foganatosítani kell.

Zár alá vétel

A hagyatékhoz tartozó ingók zár alá vétele akként történik, hogy a leltárelőadó, illetőleg a közjegyző azokat lepecsételt szekrényben, ládában vagy más tartályban, a lakók rendes használatára nem szükséges lepecsételt helyiségben helyezi el, és a szekrényt, ládát vagy más tartályt, illetőleg a helyiséget megbízható személy felügyeletére bízza.

Helyiség lepecsételése

A szobák és más helyiségek lepecsételésénél ügyelni kell arra, hogy a lepecsételés a lakás szükséges mértékű használatában az arra jogosultakat ne akadályozza. A lepecsételésnél papírszeletet tesznek a helyiség ajtajára, illetőleg a tartály nyílására, és annak mindkét végére hivatalos pecsétet helyeznek el.

Hagyatéki zárlat

A hagyatéki zárlatot ingatlanok és olyan ingók tekintetében lehet elrendelni, amelyek kezelésre szorulnak, vagy az elveszés, illetőleg megrongálódás veszélyének vannak kitéve. A hagyatéki zárlat abban áll, hogy a közjegyző a zárlat alá vett ingatlant vagy ingót az általa kinevezett zárgondnok kezelésére bízza, és a zárgondnokot megfelelő kezelési utasítással látja el. A hagyatéki zárlatra a végrehajtási eljárás során foganatosított zárlat szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A követelések behajtása

A hagyatéki követelések behajtására ügygondnokul örököst is ki lehet rendelni. Az ügygondnok a behajtott összeget köteles bírói letétbe helyezni.

Póthagyatéki eljárás

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye.

A hagyatéki eljárás megismétlése

A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. * A kérelmet az érdemi határozatot hozó közjegyzőnél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. * Az eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hagyatékátadó végzést, amely ellen a kérelem irányul, továbbá a kérelem alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait. * Ha a kérelem alaposnak mutatkozik, a közjegyző a hagyatékátadó végzés végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti. A tárgyalás eredményéhez képest a közjegyző a hagyatékátadó végzést hatályában fenntartja, vagy a jogerős hagyatékátadó végzést - egészben vagy részben - hatályon kívül helyezi, és új végzést hoz, illetőleg - amennyiben annak feltételei fennállnak - öröklési bizonyítványt állít ki

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére