Munkaügyi ellenőrzés a cégnél

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 107. számában (2007. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az államnak több szempontból fontos a feketefoglalkoztatás elleni hatékony fellépés. A foglalkoztatás hatósági ellenőrzése gyakran azt eredményezi, hogy valamilyen szabálytalanságot állapítanak meg. Ennek rendszerint bírságolás a következménye, ám könnyen előfordulhat, hogy adóügyi, illetve szabálysértési, büntetőjogi következményeket is maga után von a munkaügyi felügyelő intézkedése, különösen, ha leplezett munkaszerződésre bukkannak az ellenőrzés során.

Tematikus összeállításunkban áttekintjük az ellenőrzést végző hatóság jogosítványait, az ellenőrzés menetét s a jogsértőkkel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket. Külön teret szentelünk a foglalkoztatási jogviszonyok minősítésének, illetve a szankciókkal szembeni jogorvoslatoknak.

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

2007. január 1-jén lépett hatályba az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőségei székhelyéről és illetékességi területéről szóló 27/2005. (XII. 27.) FMM rendelet.

A kormány az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nevét 2007. január 1-jétől Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre változtatta. Ahol a 2007. január 1. előtt kiadott jogszabály az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget említi, ott a munkavédelmi hatóságot kell érteni.

A 2007. január 1-je előtt a munkaegészségügy területén indult eljárásokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatja le.

Munkaügyi és munkavédelmi hatóság

A munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkaügyi és munkavédelmi hatóságként a budapesti székhelyű Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) működik.

Az OMMF központi hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el. Az OMMF önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelyet a miniszter által kinevezett elnök vezet, aki felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Az OMMF elnökhelyettese és a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek igazgatói felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az OMMF elnöke gyakorolja. Az OMMF elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat az OMMF köztisztviselői és munkavállalói (közalkalmazottak, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók) felett is.

Miniszteri irányítási jogok

A miniszter irányítási jogkörében

- kinevezi és felmenti az OMMF elnökhelyettesét, valamint - az OMMF elnöke véleményének kikérésével - a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek igazgatóit, valamint

- normatív utasításban kiadja az OMMF szervezeti és működési szabályzatát.

Az OMMF szervezete

Az OMMF központi szervből és területi szervekből áll. Az OMMF elnöke a központi szervet közvetlenül vezeti. Az OMMF elnöke a munkavédelmi, munkaügyi feladatok hatékony ellátása érdekében a területi szervek illetékességébe tartozó munkavédelmi, munkaügyi feladatok ellátására a területi szervek illetékességi területén irodát hozhat létre.

Az OMMF területi szervei az igazgató által irányított regionális munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek, amelyek keretében munkavédelmi, munkaügyi felügyelők működnek. (A munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek megnevezését, székhelyét és illetékességi területét keretes írásunk tartalmazza.) Fontos, hogy a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek jogalanyisággal nem rendelkeznek.

OMFI

Az OMMF szervezetén belül, az elnök irányítása alatt Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) működik. Az OMFI ellátja az alapító okiratában és külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feladatokat. Az OMFI gazdálkodását tekintve részjogkörrel rendelkező szervezeti egység. Az OMFI-t igazgató irányítja. Az igazgatót az OMMF elnöke javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. Az OMFI igazgatója felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az OMMF elnöke gyakorolja.

Munkavédelmi állami irányítási feladatok

Az OMMF ellátja a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Az OMMF saját jogkörében kezdeményezi, előkészíti és elősegíti a munkavédelmi törvény 14. §-ában meghatározott állami irányítási feladatok végrehajtását.

Az OMMF részt vesz a miniszter jogszabály-előkészítési és jogszabály-alkotási felelősségébe tartozó jogi normák tervezeteinek előkészítésében.

Az OMMF közreműködik

- a kormány és a miniszter munkavédelemmel kapcsolatos feladatai ellátásában;

- a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában;

- a munkavédelem országos programjának kialakításában és végrehajtásának irányításában;

- a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintésében, a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves beszámoló jelentés előkészítésében;

- a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásában.

Az OMMF

- véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

- részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államok szerveivel a munkavédelmi feladatok összehangolása végett;

- mint kijelölt nemzeti hatóság feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja feladatait;

- ellátja a Munkavédelmi Bizottság, illetőleg a Munkavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság titkársági, adminisztratív teendőit;

- működteti a munkavédelmi információs rendszert;

- a munkavédelmi bírságok felhasználásával kapcsolatosan végzi a nyilvános pályáztatást, szerződő félként képviseli a magyar államot;

- részt vesz egyéb bizottságok, testületek, tevékenységek végzésében, működésében, különösen a szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris baleset-elhárítás, a kémiai biztonság területén.

Munkavédelmi hatósági feladatok, eljárás

Az OMMF munkavédelmi felügyelőségei útján ellátja az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi feladatok ellátása kiterjed a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladataira, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatainak szakmai irányítását is. Az OMMF együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által nyújtott egészségügyi szolgáltatás tekintetében a szakfelügyeletet külön jogszabály szerint ellátó Országos Tisztifőorvosi Hivatal irányítása alá tartozó Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központtal.

A munkabaleseti információs rendszer működtetése az OMMF, valamint a külön jogszabályban meghatározottak alapján a bányafelügyelet feladata. Az OMMF gyűjti és feldolgozza a foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciókkal kapcsolatos adatokat.

Az egyéni védőeszközök tekintetében az OMMF a munkavédelmi hatósági ellenőrzés során saját hatáskörben látja el a piacfelügyeleti feladatokat.

Az OMMF elsőfokú munkavédelmi hatósági jogkörében

- ellátja a szakértői engedélyezési feladatokat, valamint

- kiadja az igazságügyi szakértői engedélyhez szükséges igazolásokat,

- a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet.

A munkavédelmi felügyelőségek munkavédelmi felügyelője elsőfokú hatósági jogkörében ellátja a munkavédelmi hatósági feladatokat.

Az OMMF munkavédelmi felügyelője illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a munkavédelmi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha a kizárási ok miatt másik munkavédelmi felügyelőséget jelöltek ki.

Munkavédelmi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek minősül

- a munkavédelmi felügyelő eljárása tekintetében az OMMF;

- a munkavédelmi felügyelőség vezetője vonatkozásában az OMMF elnöke;

- az OMMF és elnöke tekintetében a miniszter.

Munkaügyi állami irányítási feladatok

Nemzetközi együttműködés

Az OMMF a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival. A nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról.

Beszámolókészítés

A Munka Törvénykönyve 106/A- 106/B §-aiban - kivéve a 106/A § (1) bekezdésének e) pontját - meghatározott szabályok megtartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól az OMMF beszámolót készít a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számára.

[A Munka Törvénykönyve (Mt.) 106/A §-ának (1) bekezdése szerint, ha külföldi munkáltató munkavállalója - harmadik féllel kötött megállapodás alapján, a 105. §, a 106. §, illetve a XI. fejezet szabályai szerint - a Magyar Köztársaság területén végez munkát, a munkavállalóra

a) a leghosszabb munkaidő, illetve a legrövidebb pihenőidő mértéke,

b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,

c) a legalacsonyabb munkabér,

d) a munkaerő-kölcsönzés feltételei,

e) a munkavédelmi feltételek,

f) a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint a fiatal munkavállalók munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá

g) az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

Az említett § (2) bekezdése szerint az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy lebontására vonatkozó építőmunkát, így különösen a kiásást, talajmozgatást, tényleges építőmunkát, előre gyártott elemek összeszerelését és szétszedését, felszerelést vagy bevezetést, átalakításokat, tatarozást, helyreállítást, szétszerelést, lebontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát, javításokat végző munkáltatók esetében az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében - a jogszabályi rendelkezések helyett az egész ágazatra, alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a kollektív szerződés az adott jogosultság vonatkozásában kedvezőbb feltételeket tartalmaz.

Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében a kiküldött (kirendelt, kölcsönzött) munkavállalóra - a munkaviszonyra egyébként irányadó jog, vagy a felek eltérő megállapodása alapján - kedvezőbb szabályok az irányadóak.

Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a legalacsonyabb munkabér fogalmán a személyi alapbért, a rendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett juttatást is érteni kell. Nem kell a legalacsonyabb munkabérbe beszámítani a kiegészítő nyugdíjpénztári befizetést, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett költségtérítésnek azt a részét - különösen az utazás, lakás és ellátás költségét -, amely után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

A belföldi munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló külföldi kiküldetése (kirendelése, kölcsönzése) esetén - a munkavégzés helyén irányadó jogszabályi rendelkezés hiányában - a fentieket megfelelően alkalmazni kell.

Az Mt. 106/B §-a szerint a 106/A § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kereskedelmi hajózási tevékenységet folytató munkáltató tengerjáró hajón foglalkoztatott személyzete tekintetében.

A szállítási szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző, a szállító által kiküldött munkavállalóra, a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér tekintetében nem kell alkalmazni a 106/A § rendelkezéseit, ha a kiküldetés ideje nem haladja meg a nyolc napot, kivéve, ha a 106/A § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységre kerül sor.

A belföldi munkáltató köteles biztosítani, hogy a telephelyére - a külföldi munkáltató által a 106/A §-ban meghatározott módon - kiküldött munkavállaló tekintetében alkalmazzák a fentebb ismertetett rendelkezéseket.]

Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács

Az OMMF közreműködik a munkaügyi ellenőrzés támogatása, az érintett hatóságok munkájának összehangolása, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokba ütköző foglalkoztatás elleni hatékony fellépés érdekében működő Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács tevékenységében.

Az OMMF területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségei megnevezése, székhelye és illetékessége

OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest, Pest megye. * OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest, Pest megye. * OMMF Dél-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye. * OMMF Dél-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye. * OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Veszprém, illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye. * OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye. * OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Szombathely, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye. * OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Szombathely, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye. * OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye. * OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye. * OMMF Észak-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. * OMMF Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. * OMMF Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye. * OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Eger, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye.

Munkaügyi hatósági feladatok, eljárás

Nyilvántartás

Az OMMF elsőfokú hatósági jogkörében a munkaügyi szabályok munkáltatók általi megtartásának, illetőleg a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének külön jogszabály szerinti eljárásban történő igazolása céljából nyilvántartást vezet.

Munkaügyi felügyelő

A munkaügyi hatósági feladatokat az OMMF munkaügyi felügyelőségei, illetve munkaügyi felügyelői útján látja el.

A felügyelő elsőfokú hatósági jogkörében a Met. hatálya alá tartozó ellenőrzési tárgykörökben ellátja a munkaügyi hatósági feladatokat.

Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a Met. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára első fokon annak a munkaügyi felügyelőségnek az igazgatója jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található.

A munkaügyi felügyelő a területi munkaügyi felügyelőség illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselője az ország egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a munkaügyi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik munkaügyi felügyelőség kerül kijelölésre.

Fellebbviteli fórumok

Munkaügyi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek minősül

- a munkaügyi felügyelő eljárása tekintetében az OMMF;

- a munkaügyi felügyelőség vezetője vonatkozásában az OMMF elnöke;

- az OMMF és elnöke tekintetében a miniszter.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti méltányossági eljárás lefolytatására munkaügyi hatósági ügyben nincs lehetőség.

Végrehajtás

A munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja. A hatóságot a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

A munkaügyi ellenőrzés alá eső jogviszonyok

A munkaügyi ellenőrzés alapvető szabályai a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben (Met.) találhatók, amely meghatározza a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami ellenőrzésének tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit.

Személyi hatály

A Met. törvény hatálya kiterjed minden foglalkoztatóra, így arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá külföldit vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve úgynevezett nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok alapján foglalkoztat.

Ugyancsak a törvény személyi hatálya alá tartozik a Munka Törvénykönyve (Mt.) Harmadik része XI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő.

A törvény hatálya alá tartozó speciális esetek

A fentieken túlmenően a Met. hatálya kiterjed

- az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése [3. § (1) bekezdés d) pont] szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásra, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra,

- a külföldi munkáltató munkavállalójának a Munka Törvénykönyve 106/A §-a alapján történő munkavégzésére.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony

A Met. alkalmazásában foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

A munkaügyi ellenőrzésekhez kapcsolódó jogszabályok

2003. évi CXXV. törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2003. évi LXXXVI. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

2001. évi XXVII. törvény

a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. számú Egyezmény kihirdetéséről

2000. évi LXIX. törvény

a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1973. évi 58. ülésszakán elfogadott 138. számú Egyezmény kihirdetéséről

2000. évi LVII. törvény

a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1951. évi 34. ülésszakán elfogadott 100. számú Egyezmény kihirdetéséről

2000. évi LIV. törvény

a munkabér védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 95. számú Egyezmény kihirdetéséről

1999. évi LXIX. törvény

a szabálysértésekről

1997. évi LXXX. törvény

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel

1997. évi LXXIV. törvény

az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

1996. évi LXXV. törvény

a munkaügyi ellenőrzésről

1996. évi XX. törvény

a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról

1993. évi XCIII. törvény

a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel

1993. évi LXXVI. törvény

a szakképzésről

1992. évi XXXIII. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról

1992. évi XXIII. törvény

a köztisztviselők jogállásáról

1992. évi XXII. törvény

a Munka Törvénykönyvéről

1991. évi XXVIII. törvény

a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről

316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

67/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet

az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet

a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

54/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet

a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet

az egyes szabálysértésekről

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet

a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet

a bedolgozók foglalkoztatásáról

14/1997. (II. 26.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres erő és rendvédelmi szervek munkaügyi ellenőrzéséről

8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet

a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

10/2005. (VII. 25.) FMM rendelet

az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról

18/2004. (IV. 25.) FMM rendelet

az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás keretében használt azonosító kódok képzésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályokról

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet

a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

16/2003. (IV. 3.) GKM rendelet

a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról

23/2006. (VIII. 30.) HM rendelet

a munkaügyi ellenőrzések Magyar Honvédségnél történő végrehajtásáról

4/1998. (II. 25.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről

17/2002. (XII. 30.) MeHVM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkaügyi ellenőrzéséről

6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet

a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról

3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet

a rendbírságról

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet

a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet

a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik a Met. értelmezésében

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés (389-415. §), valamint megbízási szerződés (474- 487. §) alapján végzett munka, továbbá

- a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,

- a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,

- a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján teljesíti.

Fogalmak

Munkahely * A Met. alkalmazásában munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget, továbbá a magánszemély munkáltató - egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő - lakóhelyét. * A munkavédelmi törvény vonatkozó szabálya szerint munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét a munkavédelmi törvény 9. §-a (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. [A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.)]. * Munkabér * Munkabéren a jogszabály alapján járó illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést és tizenharmadik havi illetményt, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényben és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazást kell érteni. * Fiatal munkavállaló * Fiatal munkavállalón a Köt. alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt is érteni kell.

A jogviszonyok minősítése

A felügyelő a tényállás alapján jogosult - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a Met. hatálya alá tartozó jogviszonyok alapján vagy ellenérték nélkül történt.

Itt említjük meg, hogy a bírói gyakorlat szerint a vállalkozási igazolvány nem zárja ki a munkaviszony keretében való foglalkoztatást. (BH 2003. 269.)

A szerződéses szabadság korlátai

A bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató és a magánszemélyek között létrejött szerződés tartalma szerint munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatta ki a munkajog szabályai alól. A szerződéses szabadság elve ugyanis a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki.

Az e megállapítást magában foglaló, BH 2003. 432. szám alatt közzétett jogesetben az alperes mint elsőfokú munkaügyi hatóság a felperes munkáltató által üzemeltetett kávézóban megtartott munkaügyi ellenőrzés során megállapította, hogy két munkavállalót a felperes munkaszerződés helyett megbízási szerződéssel foglalkoztatta. A dolgozóknak - akiket részmunkaidősként alkalmazott heti 20 óra munkavégzésre - nem biztosította a kötelező legkisebb munkabér időarányos részét. A több műszakos munkarendben foglalkoztatott másik öt munkavállaló részére nem fizetett 15%-os délutáni műszakpótlékot, és a munkavállalók a munkaszüneti napon végzett munkájukért nem részesültek távolléti díjban. A felperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú hatóság - a teljesítési határidő megváltoztatása mellett - az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében az alperes pénzbírságot kiszabó másodfokú határozatának a hatályon kívül helyezését kérte. Az előkészítő iratában a kereseti kérelmét pontosította, és az elsőfokú közigazgatási határozat 1. és 2. pontjában foglaltak megsemmisítését kérte. A 3. pontban kifejtetteket, miszerint az általa foglalkoztatottak részére a 25%-os műszakpótlék fizetését elmulasztotta, nem vitatta. Az 1. és 2. pontban foglaltakkal kapcsolatban azonban állította, hogy közte és a közigazgatási határozatban megjelölt személyek között a felek szabad rendelkezési jogának megfelelően nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony jött létre, és az érintettek számára a munkaszüneti napokon távolléti díjat azért nem fizetett, mert a megbízottakra a Munka Törvénykönyvének szabályait nem kellett alkalmazni. Mindezekre figyelemmel a kiszabott 250 000 forint bírság mérséklését kérte.

Az alperes az előkészítő iratában jogszabálysértés hiányában a kereset elutasítását kérte.

A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes 2000. október 9-én kelt jogerős másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperest perköltség fizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét azért tartotta megalapozottnak, mert az alperes felhívás ellenére nem terjesztett elő bizonyítási indítványt arra vonatkozóan, hogy a határozat indokai valósak. A munkaügyi ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvek pedig nem támasztják alá azt, hogy a felperes fiktív megbízási szerződéseket kötött, illetve, hogy a dolgozók túlmunkát végeztek. A bíróság utalt arra, hogy a perbeli közigazgatási határozat nem tartozik azon határozatok közé, amelyeket a bíróság megváltoztathat.

A jogerős határozat ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatok hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen arra mutatott rá, hogy a Met.-re figyelemmel a bíróság a felügyelőség által hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja, ezért a munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. Az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatát, és a perben a bizonyítás a közigazgatási határozatot megtámadó felet terheli.

A felperes az előkészítő iratában a felek szerződéskötési szabadságára hivatkozva vitatta a közigazgatási határozat jogszerűségét. Ez az érvelése azonban a Legfelsőbb Bíróság szerint téves.

A munkaügyi felügyelő a Met. alapján jogosult a foglalkoztató és a foglalkoztatott között létrejött jogviszonyt minősíteni. A perbeli esetben a foglalkoztatás tartalmi elemei (kötött munkaidő-beosztás, széles körű utasítási jog, a felek alá-fölé rendeltsége) alapján a felügyelő megalapozottan, helytálló jogi következtetéssel állapította meg, hogy a felek között a foglalkoztatási viszony munkaviszony volt.

Írásba foglalás

Egységes a bírói gyakorlat abban is, hogy a szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírálni. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztását nem lehet megállapítani, és emiatt bírságot kiszabni, ha a munkáltató megbízási szerződésnek nevezett szerződést kötött a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóival, de a szerződés egyébként megfelel a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek. (BH 2002. 504. jogeset, BH 2003. 386. jogeset.)

Ha azonban a munkáltató a munkavállalókat írásbeli szerződés nélkül foglalkoztatja, és a megbízási szerződésnek nevezett írásbeli szerződést is csak a munkaügyi ellenőrzést követően készíti el, megszegi a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezést, aminek következtében jogszerűen kötelezik munkaügyi bírság fizetésére. (BH 2003. 517. jogeset.)

Az ellenőrző hatóság

A munkaügyi ellenőrzést a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői látják el. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek munkaügyi ellenőrzését a bányafelügyelet végzi.

Ellenőrzési irányelv

A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a Met. szerinti szempontok alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. (Megjegyezzük, hogy lapzártánkkor az idei évre vonatkozó irányelv még nem volt elérhető.)

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter ellenőrzési irányelve az aktuális foglalkoztatási folyamatokra, a foglalkoztatási célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a jogszerű foglalkoztatást leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a foglalkoztatási szempontból legnagyobb kockázatot jelentő foglalkoztatói, illetőleg munkavállalói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza a munkaügyi hatóság ellenőrzési erőforrásainak felhasználását.

Az ellenőrzési irányelv tartalmazza

- az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait,

- az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés?

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,

b) a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,

c) a munkáltató nyilvántartási kötelessége,

d) az egyenlő bánásmód követelménye,

e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

f) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,

g) jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,

i) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek,

j) a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,

k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,

l) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,

m) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,

n) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,

o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,

p) az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi,

q) a Köt. 5. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi,

r) az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések

megtartására.

A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed

- az a)-b) - a szabadságra vonatkozó rendelkezést illetően -, az f), g)-j), l)-n) pontban meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönbeadóra,

- a c), e), f) pontban meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönvevőre,

- a d), i) és k) pontban meghatározott szabályok vonatkozásában mind a kölcsönbeadóra, mind pedig a kölcsönvevőre,

- az r) pontban meghatározott szabály vonatkozásában külföldi székhellyel rendelkező kölcsönbeadó esetében a kölcsönvevőre, egyébként a kölcsönbeadóra.

Eljárás hivatalból vagy kérelemre

A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, a fenti felsorolás d), l)-n) és p) pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek a kollektív szerződésben rögzített mértéke tekintetében annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti.

A felügyelő jogai az ellenőrzés során

A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult

- belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,

- az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,

- az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,

- a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,

- a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) használatára.

Igazolvány

A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát és a munkaügyi hatóság illetékes szervének megnevezését.

Titokvédelem, adatkezelés

A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat megőrizni. Ezen túlmenően - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott tudomására.

A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni.

Ellenőrzés az építőiparban

A munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által továbbított adatokat is felhasználhatja.

Az ellenőrzés érdekében a munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel:

- az építési helyszín címe, helyrajzi száma,

- a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá

- a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.

Intézkedések

A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:

- felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,

- kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,

- megtiltja a további foglalkoztatást,

- kötelezi a külföldi munkavállalót munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatót a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre,

- kezdeményezi a munkanélküli-ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,

- javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,

- szabálysértési eljárást folytathat le,

- megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,

- eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.

A felügyelő elrendelheti a további foglalkoztatást megtiltó határozatának azonnali végrehajtását is.

Munkaügyi vita mint korlátozó tényező

A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult.

A további foglalkoztatás megtiltása

A további foglalkoztatás megtiltása akkor alkalmazható szankció, ha a jogsértés a következő szabályok be nem tartását jelenti: * a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek megléte, * a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek, * a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, * a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, * a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezései, * a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok, * a Köt. 5. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések. * További feltétel, hogy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt ne legyen fenntartható, és a sérelem rövid időn belül ne legyen orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót, hogy a Munka Törvénykönyve 151. §-ának (4) bekezdése szerinti díjazást fizessen a munkavállaló részére. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az e miatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

Munkaügyi bírság

Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató egy ízben megsérti

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó kötelezettségét,

- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségeit,

- a munkáltatói nyilvántartási kötelességét,

- az egyenlő bánásmód követelményét,

- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezéseket,

- a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit,

- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályokat,

- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességeket,

- a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályokat,

- a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokat.

Munkaügyi bírság szabható ki akkor is, ha a foglalkoztató több ízben megsérti

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó rendelkezéseket,

- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

g) jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket,

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit,

- a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályokat,

- a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályokat,

- az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket,

- az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.

A bírság mértéke

A munkaügyi bírság mértéke a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó nyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

- amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól hárommillió forintig,

- amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól ötmillió forintig,

- amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig,

- amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól tízmillió forintig

terjedhet.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bírságolás oka

- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,

- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,

- a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek,

- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok

megsértése.

A munkáltató nyilvántartási kötelessége, az egyenlő bánásmód követelménye, a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megsértése esetén,

- amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól kétmillió forintig,

- amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól négymillió forintig,

- amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól hatmillió forintig,

- amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig

terjedhet a bírság.

A bírság mértéke

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezések,

- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

- jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,

- a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,

- a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,

- az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések,

- az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések

megszegése esetén

- amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól ötmillió forintig,

- amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig

terjedhet.

Bírságolás többféle jogsértés esetén

Ha a munkaügyi ellenőrzés a fenti esetek közül legalább két pontba tartozó jogsértés elkövetését állapítja meg, bírság kiszabása esetén a különböző bírságolási kategóriák alá tartozó jogsértések miatt alkalmazandó bírságot külön-külön kell megállapítani. Az ily módon megállapított bírságok összegét összeadva kell a munkaügyi bírságot kiszabni, mely nem haladhatja meg a tizenötmillió forintot.

Ismételt jogsértés

Kivételképp a munkaügyi bírság mértéke százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.

Bírság kis létszámú foglalkoztatóval szemben

Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság mértéke harmincezer forinttól a fentiekben meghatározott összeg felső határának feléig terjedhet.

Bírság természetes személy ellen

Természetes személy foglalkoztató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság mértéke a fentiekben meghatározott összeg felső határának negyedéig terjedhet.

A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát.

A bírság és az egyéb jogkövetkezmények viszonya

Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.

A Met.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni. Kivétel ez alól, ha a felügyelő felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, illetve ha szabálysértési eljárást folytat le.

Munkaügyi bírság a bírói gyakorlatban

A mérlegelés jogszabálysértő voltát megalapozó körülmény hiányában a bírság összege nem csökkenthető a munkáltató gazdasági körülményeire tekintettel (EBH 2005. 1348.) * Ha a munkáltató megbízási szerződésnek nevezett szerződést kötött a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval, de a szerződés tartalmazta a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, munkaügyi bírság kiszabásának - jogalap hiányában - nincs helye. (EBH 2002. 701.) * Azonos szabálytalanság miatt, még ha azt az ellenőrző hatóság több különálló telephely tekintetében állapította is meg, a munkáltató legfeljebb egy-, illetve hárommillió forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelezhető. (EBH 2001. 581.) * Ha a munkáltató a munkavállalókat írásbeli szerződés nélkül foglalkoztatta, és a megbízási szerződésnek nevezett írásbeli szerződést is csak a munkaügyi ellenőrzést követően készítette el, megszegte a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezést, aminek következtében jogszerűen kötelezték munkaügyi bírság fizetésére. (BH 2003. 517.) * A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott mértékben lehet a munkáltatóval szemben munkaügyi bírságot kiszabni. A bírság a munkáltató által elkövetett szabálytalanság miatt kiszabható szankció, legmagasabb összege a jogszabályi rendelkezések megszegésének számától, illetőleg annak ismétlődésétől függően egy-, illetve hárommillió forint lehet. A bírság mértéke a munkáltató jogszabálysértéséhez igazodik. A bírság felső határát akkor sem lehet túllépni, ha ugyanazt a szabálytalanságot a munkáltató különálló telephelyein azonosan szegik meg, vagyis a bírság felső határát nem lehet telephelyenként külön-külön számolni. (BH 2003. 36.) * Az oktatási intézményben a munkáltató és a fűtők között létrejött foglalkoztatási jogviszony - tényleges tartalmi elemei alapján - közalkalmazotti jogviszonynak minősül. (BH 2002. 417.) * A munkaügyi bírság kiszabására mérlegelési jogkörben kerülhet sor, jogszabály határozza meg a bírság kiszabása során figyelembe veendő szempontokat, a munkáltató anyagi helyzete nem tartozik ezek közé. (BH 2001. 404.)

Kötelezés a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre

Amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül külföldit foglalkoztat, kötelezni kell a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre. A kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány külföldi tekintetében az engedély nélkül történő foglalkoztatást megállapították.

A munkaügyi határozatban, a Munkaerő-piaci Alap javára előírt pénzfizetési kötelezettség esetén a kiadmányozó szerv a hozzá befolyt bírság, teljesített befizetési kötelezettség 100%-át a Munkaerő-piaci Alap kezeléséről szóló jogszabályban foglaltak szerint átutalja a Munkaerő-piaci Alap számlájára.

A befizetés mértéke

A Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés mértéke

- első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) nyolcszorosának,

- a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás ismételt megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének

megfelelő összeg.

Ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg,

- az első bekezdés szerinti esetben a minimálbér nyolcszorosának,

- a második bekezdésben foglalt esetben a minimálbér tizenötszörösének,

megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.

Az első bekezdésben foglaltaktól eltérően, a foglalkoztatót a kifizetett munkabér (munkadíj), de legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg Munkaerő-piaci Alapba történő megfizetésére kell kötelezni akkor, ha a foglalkoztató külföldit úgy foglalkoztat tovább, hogy a munkavállalási engedély érvényességének lejártát megelőzően a külföldi számára új munkavállalási engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot. Ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg, ilyenkor a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.

Magánszemély kötelezése

Magánszemély munkáltató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott külföldi engedély nélkül történő foglalkoztatása esetén a természetes személy foglalkoztatót

- első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén a minimálbér kétszeresének,

- a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt jogsértés esetén a minimálbér négyszeresének

megfelelő összeg terheli.

A munkaügyi eljárás

A munkaügyi ellenőrzést végző szervek hatósági tevékenységük során a Met.-ben szabályozott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályai szerint járnak el.

A felügyelő a munkaügyi hatóság illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől).

A Met. alapján lefolytatott eljárással kapcsolatos kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

Eljárási határidők

A Ket. szerint az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az érdemi határozatot ettől az időponttól számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be például:

- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama.

- a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

- a szakhatóság eljárásának időtartama,

- az eljárás felfüggesztésének időtartama.

Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény nem zárja ki - az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.

A munkaügyi eljárás határideje a Ket. szabályaitól eltérően az eljárás megindításától számított hatvan nap

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,

- a munkaerő-kölcsönzésre, valamint

- a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre

vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt folytatott eljárásokban.

Amennyiben a munkaügyi hatóság előtt olyan ügy van folyamatban, amelyre különböző eljárási határidők vonatkoznak, a hosszabb eljárási határidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Tanúvallomás

A Ket. szerint az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg

- az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

- védett adatnak, hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől.

A tanúvallomás megtagadható, ha

- a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy

- a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Nem használható fel bizonyítékként a fenti rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a tanúvallomás megtagadásának jogára.

A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. Ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A tanú erre irányuló indokolt kérelme alapján a hatóság vezetője elrendelheti a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését, ha a tanú valószínűsíti, hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította (a továbbiakban: bejelentő). Ebben az esetben a tanúnak, a bejelentőnek a természetes személyazonosító adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. A boríték felnyitására csak az ügy előadója és a hatóság vezetője, a felügyeleti szerv erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult.

A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését.

A tanú, bejelentő természetes személyazonosító adatainak zártan történő kezelése nem érinti a személyes adatok védelméhez való jog érvényesítéséhez szükséges, külön törvény szerinti adatmegismerési, adatbetekintési jogosultságot.

A hatóság a szemlénél, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

A Met. szerint a munkaügyi ellenőrzés alapján indult eljárásokban vélelmezni kell a tanúnak olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította (bejelentő).

Jogorvoslatok

A Ket. szerint a közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatok: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás.

A hatóság határozata ellen az e fejezetben meghatározottak szerint önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Jogorvoslati eljárás lefolytatására az ügyfél, továbbá a döntés rendelkező része által érintett személy kérelme alapján kerülhet sor.

Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások

- a fellebbezési eljárás,

- a bírósági felülvizsgálat,

- az újrafelvételi eljárás,

- a méltányossági eljárás.

Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára

- a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,

- a felügyeleti eljárás keretében,

- az Alkotmánybíróság határozata alapján,

- ügyészi óvás nyomán.

Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése.

A Met. szerint lefolytatott eljárásokban a Ket. jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

- a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,

- felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye.

A végrehajtást foganatosító munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a Ket. 135. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény mellett vagy helyett a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.

A munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

Fellebbezés

A Ket. szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Az eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. Az eljárás egyéb résztvevője által benyújtott fellebbezés nem akadálya annak, hogy a határozatnak az ügy érdemében hozott része jogerőre emelkedjen.

Nincs helye fellebbezésnek,

- ha az ügyben törvény vagy kormányrendelet azt kizárja,

- az ügyfelek részéről, a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen,

- a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.

Fellebbezési határidő

A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

Halasztó hatály

A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók, és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította.

A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha

- életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,

- a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges,

- a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,

- azt törvény munkaügyi, munkabiztonsági okból lehetővé teszi.

A határozatban a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni. Ha az ilyen határozatban a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor.

A fellebbezés előterjesztése

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Elkésettség okán a fellebbezés nem utasítható el, ha az ügyfél a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.

A döntés módosítása, visszavonása

Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A hatóság az ügyfél fellebbezési kérelme esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott határozatot közölték.

A fellebbezési eljárás

Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a döntés visszavonásának, módosításának jogával, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. A határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -, továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja.

A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el.

Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az elsőfokú döntést megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja.

A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti.

A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték, a másodfokon eljárt hatóság az első fokon eljárt hatóság útján közli.

A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni.

A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a döntés kézbesítése iránt.

Az első fokon eljáró hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést az első fokon eljáró hatóság felett irányítást gyakorló személy vagy szerv bírálja el. Felettes szerv hiányában a hatóság határozata, továbbá azon végzése ellen, mellyel szemben önálló fellebbezésnek lenne helye, bírósági felülvizsgálatnak van helye.

Bírósági felülvizsgálat

Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja.

A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt.

Ha az ügyfelek valamelyike a hatóság határozatával szemben bírósági felülvizsgálat iránti keresetet nyújtott be, a hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével egyidejűleg a többi ügyfelet értesíti.

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.

A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is.

A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. A munkaügyi ellenőrzéseknél láttuk, hogy a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak.

A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.

Nemzetközi együttműködés

A munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival. A nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról.

Méltányossági eljárás

Az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható.

A határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására csak kivételesen és a következő együttes feltételek fennállása esetén kerülhet sor:

- az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály ezt nem zárja ki,

- az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy az ellenérdekű ügyfél hozzájárul a határozatnak a kérelem szerinti módosításához,

- a módosítás vagy visszavonás nem sért közérdeket,

- a határozat jogerőre emelkedése óta egy év, vagy ha a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő egy évnél hosszabb, a teljesítési határidő még nem telt el.

A jogi szabályozásnak a határozat meghozatala utáni megváltozása nem ad alapot méltányossági kérelem benyújtására. A méltányossági kérelem tárgyában a hatóság jogorvoslattal nem támadható határozattal dönt.

Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások

A döntés módosítása vagy visszavonása

Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.

Az eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult.

A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti.

Felügyeleti eljárás

A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására.

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja.

A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha

- azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta,

- semmisségi ok esetén a törvényben foglalt idő eltelt,

- semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,

- kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,

- azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.

A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye.

A megsemmisítő döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az eljárást fel kell függeszteni.

Ügyészi óvás

Ha az ügyész a jogerős, illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg, a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban az ügyész a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja, ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező.

Az óvást a hatóság a benyújtástól számított nyolc napon belül, testületi szerv az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén, ha az ügyész az óvást közvetlenül a felügyeleti szervhez nyújtotta be, a felügyeleti szerv harminc napon belül köteles elbírálni.

Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a hatóság vezetőjénél felszólalással él, a jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújt be.

A hatóság vezetője az ügyészi felszólalást vagy figyelmeztetést harminc napon belül, testületi szerv a legközelebbi ülésén köteles elbírálni.

Ha az ügyész az e törvény hatálya alá tartozó ügyben nyújt be óvást, felszólalást vagy figyelmeztetést, annak elbírálására a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvénynek az ügyészi törvényességi felügyeletre vonatkozó V. fejezetében foglaltak az irányadók.

Nyilvántartás, nyilvánosság

A munkaügyi hatóság a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza * a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, * a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, * a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, továbbá * az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét. * A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. A fentiekben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által, illetve területi szervei útján történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján. * A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli. * A munkaügyi hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján az öt éven belül munkaügyi jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.

Semmisség

A döntést meg kell semmisíteni, ha

- a magyar hatóság joghatósága az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,

- az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe,

- a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

- a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,

- a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,

- a döntés tartalma a törvényben foglalt rendelkezésekkel ellentétes.

A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha

- az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt;

- kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt.

Ha a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.

A hatóság döntését megsemmisítő hatósági határozattal szemben jogorvoslatnak van helye.

A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése

Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is.

A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására, kicserélésére csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére, illetve a költségviselési kötelezettségre.

A kijavítást a döntés eredeti példányára és - lehetőség szerint - kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az ügyféllel közölni kell. A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A hatóság - ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül - mind kérelemre, mind hivatalból kiegészítheti döntését, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. Nincs azonban helye a döntés kiegészítésének, ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené.

A kicserélt, illetve kiegészített döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. Névelírásra hivatkozással azonban a másodfokú döntés kijavítása útján nem lehet új ügyfelet bevonni az eljárásba, ilyenkor az első fokon eljárt szervet kell utasítani az új - hibátlan - döntésnek az ügyfél részére történő kézbesítésére.

Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács

A munkaügyi ellenőrzés támogatása, az érintett hatóságok munkájának összehangolása, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokba ütköző foglalkoztatás elleni hatékony fellépés érdekében Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács működik.

A Tanács feladatai közé tartozik:

- rendszeres konzultáció folytatása a munkaügyi ellenőrzés aktuális kérdéseiről és helyzetéről,

- a munkaügyi hatóság munkájáról szóló tájékoztatás meghallgatása,

- javaslattétel a munkaügyi hatóság éves munkaprogramjára,

- a munkaügyi ellenőrzési feladatokkal kapcsolatos jogszabályok megalkotására, illetve előkészítésére vonatkozó ajánlások tétele a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére.

A Tanács konzultációs jogkörrel rendelkező testület, melynek tagjai:

- az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala által delegált három tag,

- az OÉT munkáltatói oldala által delegált három tag,

- az OÉT kormányzati oldala részéről a kormánynak - a feladatköre szerint a foglalkoztatással érintett miniszterek közül - kijelölt három tagja.

A kormány által kijelölt személy a Tanács ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt. A Tanács működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

Munkaügyi szabálysértések

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.

A törvényt a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül, feltéve hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik.

A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

A munkaügyi szabálysértéseket az egyes szabálysértésekről szóló 218/ 1999. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. Az itt felsorolt magatartások miatt szabálysértési eljárás lefolytatásának van helye. Az alábbiakban ismertetjük ezeket a jogsértő cselekményeket s azok szankcióit.

A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése

A munkavállaló hátrányos megkülönböztetésének szabálysértését valósítja meg az a munkáltató, aki jogellenesen megtagadja a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt.

Ugyanezért a szabálysértésért vonható felelősségre az is, aki a munkavállalók között a fentiek miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

A szabálysértővel szemben százezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

A dolgozó alkalmazásának jogellenes megtagadása miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.

A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése

A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegésének szabálysértése miatt vonható felelősségre az a munkáltató, aki

- a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezésekre, illetve a munkaviszonnyal összefüggő bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekre,

- a munkaviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására,

- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,

- a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban megállapított összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezésekre,

- a munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra

vonatkozó rendelkezéseket megsérti.

A szabálysértő százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegésének szabálysértése miatt felel az a munkáltató is, aki orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben annak ellenére foglalkoztat valakit, hogy a munkavállaló nem rendelkezik előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították. A szabálysértés miatt ilyen esetben ötvenezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

A szabálysértés miatt az eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik. A nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó szabályok megsértése miatt indult szabálysértési eljárást az ÁNTSZ is lefolytathatja.

A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése

A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése elnevezésű szabálysértésért felel az a foglalkoztató, aki megszegi

- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket,

- a munkahelyi érdek-képviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat,

- a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket.

A szabálysértő százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés miatt az eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.

Magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése

A magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése miatt indul szabálysértési eljárás az ellen a magán-munkaközvetítő ellen, aki

- a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat,

- a munkát keresők között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz,

- jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkát keresőt közvetít,

- nem létező állásba, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,

- jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki.

A szabálysértés miatt legfeljebb hatvanezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. A szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.

A szabálysértésért való felelősség

Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. * A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). * Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. * A felelősségre vonás mellőzhető, ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértési hatóság a felelősségre vonás mellőzéséről a sértettet értesíti.

A munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése

A munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértésének szabálysértését követi el az a munkaerő-kölcsönbeadó, aki

- a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytat,

- jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkavállalót kölcsönbe ad,

- a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig a kölcsönvevő olyan munkahelyén, telephelyén történő munkavégzésre ad kölcsönbe munkavállalót, ahol sztrájk van.

A szabálysértés szankciója hatvanezer forintig terjedő pénzbírság.

A szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.

Külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése

A külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése elnevezésű szabálysértést követi el az, aki közreműködik abban, hogy külföldit a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegésével foglalkoztassanak, e foglalkoztatáshoz feltételeket biztosít, vagy ehhez anyagi eszközt bocsát rendelkezésre.

A szabálysértő százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.

Munkavédelmi szabálysértés

Munkavédelmi szabálysértésért felel, és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

- megszegi a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, vagy feladatkörében eltűri e szabályok végrehajtásának mellőzését,

- munkáltatóként kellő időben nem teljesíti a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,

- nem teljesíti a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza.

A szabálysértés miatt a bányafelügyelet, az első két bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, az első és a harmadik bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az ÁNTSZ is eljárhat.

A közúti forgalomban fuvarozást végző járművekre és azok személyzetére vonatkozó szabályok megszegése

A közúti forgalomban fuvarozást végző jármű üzembentartója a közúti forgalomban fuvarozást végző járművekre és azok személyzetére vonatkozó szabályok megszegése elnevezésű szabálysértést követi el, ha megszegi

- a jármű vezetésére jogosult személyek szakmai képesítésére és létszámára,

- az adatrögzítő lapok nyilvántartására, kezelésére, őrzésére,

- a járművezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére,

- a menetíró készülék felszerelésére és üzembe állítására

vonatkozó szabályokat.

A szabálysértő 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés miatt az eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.

A szabálysértés büntethetőségének elévülése

Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). Az elévülés határidejének kezdőnapja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. * Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll. * Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének. * Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a büntetőügyben eljáró hatóság, illetőleg a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz, a elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napjával újrakezdődik. * A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. * A végrehajtás elévülése * Nem lehet végrehajtani a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő. * Az elévülést félbeszakítja a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével végrehajtásnak nincs helye.

Munkavédelmi képviselő akadályozása

A munkavédelmi képviselő akadályozása miatt felel szabálysértésért az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

A cselekmény szankciója ötvenezer forintig terjedő pénzbírság.

A szabálysértés miatt az eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.

Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése

A termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése nevű szabálysértést követi el az, aki

- termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart,

- nem tartja meg a termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat.

Ugyanezért a szabálysértésért felel az is, aki kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban a termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit).

A szabálysértés miatt hatvanezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

A szabálysértés miatt az eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő és a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.

A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozó egyéb szabálysértések

Orvosi vizsgálat elmulasztása * Aki a jogszabályban előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították, és a munkáját ennek ellenére folytatja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. * Villamos biztonsági szabályok megszegése * Aki biztonsági jóváhagyás nélkül villamos berendezést, készüléket, fogyasztóberendezést gyárt, külföldről behoz, forgalomba hoz, avagy villamos berendezés és készülék, villamos fogyasztóberendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. * Kazánok és nyomástartó berendezések és tárolótartályok biztonsági szabályainak megszegése * Aki kazánt vagy nyomástartó berendezést, illetőleg tárolótartályt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg az engedély érvényének lejárta után üzemben tart, avagy kazán vagy nyomástartó berendezés, illetőleg tárolótartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. * Aki kazánnak vagy nyomástartó berendezésnek, illetőleg tárolótartálynak a biztonsági szabályzatokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) nem tartja üzemképes állapotban, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. * Az építés biztonsági szabályainak megszegése * Aki az építmény építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, javítása, emeletráépítése, tetőtér-beépítése, állagmegóvása, átalakítása, helyreállítása, rendeltetésmódosítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás

A teljesség kedvéért ismertetjük a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűncselekményét is, amelyet a Büntető Törvénykönyv tartalmaz, s amely miatt több munkaügyi ellenőrzés eredményeképp született már feljelentés. E szerint vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a munkáltató, aki

- munkaszerződés nélkül,

- színlelt szerződéssel

alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményez.

A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen jelentős adóbevétel-csökkenést eredményez.

A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen különösen nagy, vagy ezt meghaladó adóbevétel-csökkenést eredményez.

A fentiek szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.

A bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.

Adatkezelési szabályok

A szabálysértési hatóság nyilvántartja az általa szabálysértés miatt felelősségre vont elkövetők természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett szabálysértést, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát a büntetés vagy intézkedés végrehajthatóságának megszűnéséig, de legalább a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig. * A nyilvántartásból adat csak annak a hatóságnak szolgáltatható ki, amely jogszabály alapján jogosult a szabálysértési eljárással összefüggő adatok kezelésére. * Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, melyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az elkövető a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év után mentesül.

Az összeállítást készítette:

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére