Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 107. számában (2007. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Rovatunk a 2007. március 19-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Alkotmányellenes az elvárt adó

Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amelyek a 2007. január 1-jétől bevezetendő elvárt adó alkotmányellenességét kérték megállapítani a testülettől. Az Alkotmánybíróság alaposnak találta a kifogásokat, így az elvárt adót előíró, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 6. §-ának (5)-(9) bekezdéseit a 8/2007. (II. 28.) AB határozat február 28-ával megsemmisítette.

A kifogást benyújtók érvelése szerint az említett törvényi szabályozás "minden veszteséges vállalkozást adócsalónak tekint, ezért az adót "kvázi szankcióként" alkalmazza, ami sérti az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogállamiság és 70/I. §-ában foglalt arányos közteherviselés elvét.

Az Alkotmánybíróság egyúttal az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról rendelkező 2006. évi LXI. törvény 225. §-ának (16) bekezdését is alkotmányellenesnek találta, amit szintén február 28-ai hatállyal megsemmisített.

Egyáltalán nem kell megfizetni az elvárt adót (2007. január 1-jétől február 28-áig terjedő időre sem) az arra eredetileg kötelezetteknek. Erről a 2007. évi XII. törvény rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2006/23; 31. szám)

Jogegységi határozat a csődeljárásról

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának 1/2007. Közigazgatási jogegységi határozata a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja 1993. szeptember 2-tól 1996. május 11-éig hatályos rendelkezésének helyes értelmezését adja, amely a kárpótlás céljára elkülönített és a külön törvényben meghatározott földalapba kijelölt földterülettel kapcsolatos.

(Magyar Közlöny, 2006/23. szám)

Jogegységi határozat a mögöttes felelősségről

A Legfelsőbb Bíróság 1/2007. PJE. számú jogegységi határozata a mögöttes felelősség tartalmára vonatkozik. A mögöttes felelősség olyan járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerződésen (pl. szerződéses egyszerű kezesség) vagy törvény rendelkezésén (törvényi kezesség, valamint a mögöttes felelősség egyéb törvényi esetei).

Az LB határozata szerint a mögöttesen felelős ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a főkötelezett. Ebből következően a követelés elévülése mind a főkötelezettel, mind a mögöttesen felelőssel szemben ugyanabban az időpontban - a követelés Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése szerinti esedékessé válásának időpontjában - kezdődik.

Az elévülést a főkötelezettel szemben megszakító jogcselekmények nem szakítják meg az elévülést a mögöttesen felelős személlyel szemben.

A mögöttesen felelős személlyel szembeni követelés elévülése a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig nyugszik. Az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. A főkötelezettel szemben el nem évült követelés az elévülés nyugvásának megszűntétől (vagyis a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától) számított egy éven belül érvényesíthető a mögöttesen felelős személlyel szemben.

(Magyar Közlöny, 2007/26. szám)

Társadalombiztosításijárulék-fizetés

A társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségről, a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszterről, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj- és pótlékszámlára tévesen befizetett összeg visszaigényléséről, valamint egyes adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatosan állapít meg kiegészítő szabályokat a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/23. szám)

Jegybanki információs rendszer

A jogi személyeknek, valamint a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a gazdasági tevékenységükre vonatkozóan adatot kell szolgáltatniuk a Magyar Nemzeti Bank részére. A megjelölt adatszolgáltatóknak a fizetésimérleg-statisztikák összeállításához szükséges, a 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben kell szolgáltatniuk. A korábbi rendeletet megváltoztató, 2008. január 1-jétől hatályos jogszabály 2. számú melléklete közli a szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket.

(Magyar Közlöny, 2007/20. szám)

A regisztrációs adó visszaigénylése

Április 8-áig lehet visszaigényelni a már korábban kiszabott és befizetett regisztrációs adót. A kérelem benyújtásával kapcsolatos tudnivalókat a 2007. évi XI. törvény tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/28. szám)

Gépjárműre szerelt megkülönböztető jelzés engedélyezése

Gépjárműre megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint a járműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - bizonyos kivétellel - csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni.

A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 12/2007. (III. 13.) IRM rendeletben felsorolt szervezetek igényelhetnek az általuk üzemben tartott gépjárművekre.

(Magyar Közlöny, 2007/29. szám)

Drágább lesz a rendszámtábla, és a vezetésre jogosító okmányok megszerzése

Május 1-jével változnak egyes igazgatási hatósági eljárások díjai. A díjváltozást a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelet melléklete tartalmazza.

Változtak a közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai, az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggő igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjak, az eredetiség-ellenőrzés díjai, valamint az adatszolgáltatási eljárásért fizetendő díjak mértéke és megállapításának módja.

A közúti járművek vezetésére jogosító okmányokkal kapcsolatos eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak:

- tanfolyammentes elméleti vagy gyakorlati vizsga engedélyezése,

vizsgánként

3 500 Ft/db

- a külföldi vezetői engedély honosítása

4 800 Ft/db

- ideiglenes vezetői engedély kiadása

1 800 Ft/db

- nemzetközi vezetői engedély kiadása

1 800 Ft/db

- mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása

2 400 Ft/db.

A közúti járművek forgalomba helyezésével és okmányokkal történő ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak:

- külföldről származó és belföldön forgalomba helyezendő használt járművek származásának ellenőrzése

8 400 Ft/db

- a forgalomból történő kivonás elrendelése esetén a jármű ismételt forgalomba helyezése

8 400 Ft/db

- lassú jármű és a pótkocsi igazolólapjának kiadása, pótlása

4 800 Ft/db

Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggő igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjak:

- 1 pár rendszámtábla

6 500 Ft

- 1 db rendszámtábla

4 200 Ft

Ideiglenes rendszámtábláért és a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járművekre, valamint az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járművekhez kiadott szabványtól eltérő színű rendszámtáblákért fizetendő díj (V; Z; CD; E):

- 1 pár rendszámtábla

10 000 Ft

- 1 db rendszámtábla

6 500 Ft

Különleges rendszámtáblákért, kivéve az 1. és 2. pontban felsorolt különleges rendszámtáblákért fizetendő díj:

1 pár rendszámtábla

10 500 Ft

1 db rendszámtábla

6 500 Ft

Egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történő változásának

 

engedélyezése

86 500 Ft

Egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történő változás engedélyezése

336 000 Ft.

(Magyar Közlöny, 2007/29. szám)

Díjfizetés az autóutakon és az országos főutakon is

2007. április 1-jétől az autópályák mellett díjat kell fizetni az autóutakon is a 3,5 t össztömeg feletti tehergépjárművek után. Az 1008/2007. (II. 28.) Korm. határozat kötelezi a 3,5-12 tonnás járműkategóriák vezetőit arra, hogy az említett utak mellett 2008. január 1-jétől az országos főutakon is fizessenek. A 12 tonnát meghaladó járművek után már 2007. április 1-jétől fizetni kell az autópályákon, az autóutakon és az országos főutakon is.

(Magyar Közlöny, 2007/23. szám)

A kollektív szerződések bejelentése és nyilvántartása

A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályait a március 15-e óta hatályos 12/2007. (III. 7.) SZMM rendelet megváltoztatta. Az új bejelentőlapokat a rendelet mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2007/27. szám)

A földgáz ára, díja

Földgázárakkal, -díjakkal kapcsolatos egyes miniszteri rendeleteket módosított az április 1-jén hatályba lépett 27/2007. (III. 2.) GKM rendelet.

Változott a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet, valamint a földgáz-rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/ 25. szám)

Földgázellátás

A 44/2007. (III. 14.) Korm. rendelet április 1-jei hatállyal módosította a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2007/29. szám)

Határon keresztül szállított villamos energia

A villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozását módosító 37/2007. (III. 7.) Korm. rendelet március 15-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2007/27. szám)

Nagyon mérgezőnek minősülő termékek, illetve irtószerek

A mérgező termék, illetve irtószer felhasználását is magában foglaló - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerint szakmai gyakorlaton alapuló elismerés hatálya alá tartozó - szakmai tevékenység elismerése szempontjából nagyon mérgezőnek minősülő termékek, illetve irtószerek felsorolását a 10/2007. (II. 21.) EüM-FVM-KvVM együttes rendelet melléklete tartalmazza.

A szakmai gyakorlaton alapuló elismerés szempontjából nagyon mérgezőnek minősülő termékek (anyagok) és irtószerek

- foszfin (foszfor-hidrogén) és olyan termékek, amelyekből foszfin szabadulhat fel,

- etilén-oxid,

- szén-diszulfid,

- hidrogén-cianid és a hidrogén-cianid oldható sói,

- hidrogén-fluorid és a hidrogén-fluorid oldható sói,

- akril-nitril,

- sűrített cseppfolyósított ammónia,

- klórpikrin,

- szén-tetraklorid,

- triklór-acetonitril,

- metil-bromid,

- a rovar- és rágcsálóirtó szerek, valamint a riasztószerek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 3/1969. (V. 16.) EüM rendelet hatálya alá tartozó anyagok és készítmények.

(Magyar Közlöny, 2007/20. szám)

Gyógyszerreklám

A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz reklámozására és ismertetésére vonatkozó új szabályokat a 11/2007. (III. 6.) EüM rendelet tartalmazza. Ezek szerint reklámnak minősül az egészségnevelési, illetve tudományos ismeretterjesztő célból a sajtótermékben, illetve szabadtéri vagy egyéb reklámhordozón közzétett tájékoztatás, ha az a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz nevét vagy a gyógyszert azonosító utalást tartalmazza.

A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozásának a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ésszerű felhasználását kell elősegítenie azáltal, hogy tárgyilagosan, túlzások nélkül mutatja be a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz tulajdonságait és azokból fakadó előnyeit. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámja nem lehet félrevezető.

A lakosság számára reklámozhatók azok a gyógyszerek, amelyek - összetételükre és alkalmazásukra tekintettel - orvosi diagnózis vagy rendelvény nélkül, illetve a kezelés megfigyelése nélkül, adott esetben gyógyszerész tanácsa alapján alkalmazhatók.

Tilos a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező, valamint a gyógyszertárból kizárólag orvosi rendelvényre kiadható, illetve a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek és a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyászati segédeszközök reklámozása. Ezek kizárólag a Gyftv. 12. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakmai céllal ismertethetők.

A gyógyszer ismertetését végző személynek a gyógyszerre, illetve gyógyászati segédeszközre vonatkozó információkat és dokumentumokat olyan részletességben kell bemutatnia, illetve átadnia, hogy azok alapján a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult véleményt alkothasson az ismertetett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazásáról. Az ismertetés során a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosultnak átadott minden információnak, illetve írásos dokumentációnak pontosnak, hozzáférhetőnek, igazolhatónak és naprakésznek kell lennie. Minden írott dokumentumnak tartalmaznia kell a dokumentum lezárásának vagy utolsó aktualizálásának időpontját.

Az átadott minta kiszerelése nem lehet nagyobb a gyógyszer, illetve az egyszer használatos gyógyászati segédeszköz legkisebb forgalmazott kiszerelési formájánál.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, karitatív célra térítésmentesen gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz csak olyan egészségügyi vagy szociális intézmény, illetve karitatív szervezet számára adományozható, ahol a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felhasználásának szakmai feltételei, továbbá a felhasználás ellenőrzése biztosított.

(Magyar Közlöny, 2007/26. szám)

Gyermekbiztos öngyújtó

Március 11-e óta kizárólag gyermekbiztos öngyújtó hozható forgalomba. A gyermekbiztos öngyújtó a 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet szerint olyan öngyújtó, amelyet úgy terveztek vagy állítottak elő, hogy szokásos vagy ésszerű felhasználási körülmények között 51 hónaposnál fiatalabb gyermek - a működtetéséhez szükséges erő, az öngyújtó konstrukciója, gyújtómechanizmus védelme, a meggyújtásához szükséges műveletek bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt - nem tud működtetni.

(Magyar Közlöny, 2007/27. szám)

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetése

A 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet alapján az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozóan a külön jogszabályban a tárgyévre megállapított felügyeleti díjat a környezethasználónak egy összegben kell átutalási megbízással teljesíteni az illetékes környezetvédelmi hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A felügyeletidíj-fizetési kötelezettség teljesítéséről a felügyelőség nyilvántartást vezet.

(Magyar Közlöny, 2007/20. szám)

Elektronikus hírközlési építmények hatósági engedélyezési eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjai

Az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak, továbbá a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmények kivételével az elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak (elektronikus hírközlési építmények) létesítése (elvi engedélyeztetése, építése, használatbavétele, fennmaradása) és bontása esetén igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság építésügyi hatósági eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a 24/2007. (II. 23.) GKM rendelet melléklete szerint kell megfizetni.

Az ügyfélnek a díjat előre, a kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetnie, az NHH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287247-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A fizetés megtörténtét bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal a kérelem benyújtásakor kell igazolni. A befizetési bizonylaton a befizetés jogcímét fel kell tüntetni.

Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési díjának mértéke

- elvi építési engedély iránti eljárás díja: 20 000 Ft,

- építési engedély iránti eljárás díja: a nyomvonal hossza alapján számítandó,

- használatbavételi engedély iránti eljárás díja: a nyomvonal hossza (nyomvonal-kilométer két tizedesre kerekített értéke) alapján számítandó,

- fennmaradási engedély iránti eljárás díja: a nyomvonal hossza (nyomvonal-kilométer két tizedesre kerekített értéke) alapján számítandó,

- másodfokú eljárás díja: 40 000 Ft,

- a módosítás, a meghosszabbítás és a bontás iránti eljárás díjmentes, ezen eljárások illetékkötelesek.

(Magyar Közlöny, 2007/21. szám)

Módosult az Országos Képzési jegyzék

Március 7-étől módosult az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet. A változásokat a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/22. szám)

A konzuli védelem, pénzügyi segítség

A magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli szolgálat látja el. A konzuli szolgálat a magyar állampolgárok érdekei külföldön történő védelmének előmozdítása érdekében együttműködik hazai és külföldi szervezetekkel és magánszemélyekkel. Ez az együttműködés kiterjedhet pénzeszközök átvételére, és az érintett magyar állampolgárok részére történő továbbítására is - fogalmaz a korábbiaknál részletesebben a konzuli védelemről a 2007. évi VI. törvény.

A külföldön bajba jutott magyar állampolgárokat szükség esetén pénzkölcsönnel segítheti ki a konzul. A konzuli kölcsön nyújtása iránti kérelemmel összefüggésben a konzuli tisztviselő köteles vizsgálni a kérelmező önhibáját. A kérelmező nyilvánvaló önhibája esetén a kölcsön megtagadható. Ezután is meg kell tagadni a kölcsön nyújtását, ha a bajba jutott magyar állampolgár a konzuli pénzkölcsön hiányában is hazatérhet, valamint ha a kérelmező valótlan adatokat közölt, vagy az általa korábban igénybe vett konzuli kölcsön nem térült vissza."

Újdonság, hogy ezentúl a magyar állampolgárok a Külügyminisztérium internetes honlapjának igénybevételével előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.

A külügyminiszter vissza nem térítendő eseti támogatást nyújthat, ha a fogva tartás körülményei a fogva tartott életét, testi épségét vagy egészségét nyilvánvalóan és súlyosan veszélyeztetik, és támogatására nincs más lehetőség.

(Magyar Közlöny, 2007/23. szám)

Nemesfémből készült ékszer-, tárgy kereskedelme

Nemesfémből készült ékszer-, tárgy-, díszműáru-kereskedelmi tevékenységet gazdálkodó szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe akkor folytathat, ha a kereskedőt és üzletét a nyilvántartásba vételére jogosult szerv nyilvántartásba vette. A 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet alapján a nyilvántartásba vételre jogosult szerv a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez eredeti példányban vagy hitelesített másolatban csatolni kell:

- az üzletre vonatkozó - külön jogszabály szerint kiadott - működési engedélyt,

- a kereskedő, illetve vezető tisztségviselője büntetlen előéletét igazoló, a kérelem benyújtását legfeljebb 3 hónappal megelőzően kelt, eredeti hatósági erkölcsi bizonyítványt,

- a köztartozást nyilvántartó adóhatóságnak és vámhatóságnak a kérelem benyújtását legfeljebb 3 hónappal megelőzően kelt igazolását arról, hogy a kereskedőnek nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozása,

- gazdasági társaság esetén közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt,

- a nyilvántartásba vétel iránti eljárásra külön jogszabályban megállapított eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot.

A Hivatal a kereskedőt és üzletét a nyilvántartásból törli, ha

- a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn,

- a kereskedő az üzletét megszüntette,

- külön jogszabály szerint, az üzlet helye szerint illetékes települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője a kereskedő működési engedélyét visszavonta.

(Magyar Közlöny, 2007/23. szám)

Engedéllyel történő hangfelvétel-többszörözés

A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) közzétette a hangfelvételek nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából történő többszörözéséért fizetendő hangfelvétel-előállítói jogdíjakat és e felhasználások egyéb feltételeit.

A Magyar Közlöny 21. számában közzétett jogdíjak és felhasználási feltételek 2007. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig érvényesek.

Amennyiben valaki zenegépekben történő felhasználás céljából többszörösít, a jogdíj mértéke hangfelvételenként és többszörözésenként 150 Ft + áfa. A felhasználónak a hangfelvételek másolását megelőzően hozzájárulást kell kérnie a közös jogkezelő szervezettől a többszörözni kívánt hangfelvétel címének, előadójának, kiadójának és a többszörözések számának írásban történő megjelölésével. A felhasználó egyidejűleg írásban közli azoknak a zenegépeknek a gyári, illetve azonosító számát, működtetési helyét, melyeknek tárolójára a többszörözések kerülnek, valamint a zenegépeknek az adott frissítés utáni aktuális tartalmát gépenkénti bontásban. Amennyiben a többszörözni kívánt hangfelvétel az eredeti hangfelvétel karaoke-változata, úgy a felhasználó a karaoke-változat alapjául szolgáló eredeti hangfelvétel előadóján és a dal címén kívül a hangfelvételt egy "K" betűjelzéssel különbözteti meg az eredeti hangfelvételtől. A jogdíjfizetés nélkül végzett másolás jogosítatlan többszörözésnek minősül, mely cselekmény kimeríti a Btk. 329/A. §-sal büntetni rendelt szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekményt. A felhasználó kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az általa többszörözött hangfelvételeket önállóan, a zenegép tárolóján kívüli más adathordozón nem terjeszti.

Amennyiben a felhasználó az előbbiektől eltérő módon kívánja a hangfelvételt többszörözni, a MAHASZ közleménye szerint a jogdíjat kétféle módon fizetheti.

- átalánydíjas jogosítás - a felhasználó évi 80 000 Ft + áfa jogdíj megfizetése mellett szerez hozzájárulást a hangfelvételek többszörözéséhez. Ez esetben a felhasználó a jogdíj megfizetésével hozzájárulást szerez ahhoz, hogy a hangfelvételeket jelen jogdíjközleményben meghatározott terjedelemben (tehát nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából) bármilyen adathordozóra (számítógép merevlemeze, írható CD, DVD stb.) többszörözze.

- példányonkénti jogosítás - a felhasználó minden egyes másolatért 1600 Ft + áfa/másolat jogdíjat fizet meg. Ez esetben a felhasználó köteles minden egyes másolat elkészítését megelőzően írásban közölni a közös jogkezelő szervezettel az írható CD-re többszörözni kívánt hangfelvételek listáját, megjelölve az előadóművészt, a hangfelvétel címét és kiadóját.

Ezen jogdíjközlemény hatálya nem terjed ki a hangfelvétel kereskedelmi forgalomba hozatal céljából történő többszörözésére. A hangfelvétel ilyen jellegű többszörözéséhez a hozzájárulást a hangfelvétel előállítójától lehet közvetlenül megszerezni. Kereskedelmi forgalomba hozatalnak minősül különösen a többszörözés nagy- vagy kiskereskedelmi boltokban, csomagküldő szolgálaton vagy interneten keresztül történő terjesztése, illetve nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele.

(Magyar Közlöny, 2007/21. szám)

Vizuális művészeti alkotások jogdíja

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületének a Magyar Közlöny 21. számában megjelent közleménye tartalmazza a 2007-ben érvényes díjszabását.

A képző-, ipar- és fotóművészeti alkotás szerzőjének kizárólagos joga, hogy műve felhasználásáról döntsön, illetve jogdíjigényét érvényesítse. A kommunikációs és terjesztési technikák fejlődésére tekintettel azonban az Szjt. lehetővé tette, hogy a jogosultak a HUNGART-nak átengedjék, a már egyszer nyilvánosságra hozott képző-, ipar- és fotóművészeti alkotás bármely további felhasználását (amennyiben az a hatályos szerzői jogi rendelkezések értelmében jogdíjköteles) a HUNGART előzetes hozzájárulásához kössék. A jogdíj mértéke elsősorban a felhasználás jellegének, terjedelmének függvénye, és/vagy általános tarifaként, vagy egyedi szerződés keretében kerül meghatározásra.

(Magyar Közlöny, 2007/21. szám)

Reprográfiai jogdíj

A Magyar Reprográfiai Szövetség közleményben teszi közzé a fénymásolással vagy más hasonló módon reprográfiára szolgáló eszközökkel történő többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakat.

(Magyar Közlöny, 2007/24. szám)

Tűzvédelmi szakértői névjegyzék

Tűzvédelmi szakterületeken szakértőként csak az a természetes személy tevékenykedhet, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által vezetett szakértői névjegyzékben szerepel, és érvényes tűzvédelmi szakértői igazolvánnyal rendelkezik.

A tűzvédelmi szakértői szakterületeket a 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelet melléklete tartalmazza.

Tűzvédelmi szakértők névjegyzékébe csak az vehető fel, aki:

- büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,

- egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és a külön jogszabály szerint meghatározott felsőfokú tűzvédelmi szakképzettséggel rendelkezik,

- az adott tűzvédelmi szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

- az OKF főigazgatója által összeállított bizottság előtt a kérelmezett szakterületen eredményes vizsgát tett.

A tűzvédelmi szakértői tevékenységért szakértői díjat kell fizetni.

A tűzvédelmi szakértő külön jogszabály szerint kérheti az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételét.

(Magyar Közlöny, 2007/29. szám)

Növényegészségügy

Az uniós elvárásoknak megfelelően változott a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet néhány szabálya. A 12/2007. (II. 28.) FVM rendelet melléklete a növény-egészségügyi határkirendeltségek jegyzékét, nyitvatartási idejét is közli.

(Magyar Közlöny, 2007/23. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére