Információszerzés az üzleti partnerekről

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 107. számában (2007. április 1.)
Az elmúlt években sajnálatos módon jelentősen romlott a fizetési fegyelem a hazai gazdaság valamennyi szektorában, amelynek következtében a cégek többsége számára ma már létfontosságú a leendő vagy meglévő üzletfelekről szerzett releváns információ.

Összeállításunkban, az információszerzési lehetőségek felvázolásával ahhoz nyújtunk segítséget, hogy lehetőség szerint a fenti következményeket a megfelelő partner kiválasztásával elkerüljék a vállalkozások.

A ki nem egyenlített vállalkozói díj vagy egyéb jogcímen alapuló követelés elsősorban a mikro- és kisvállalkozásokat fenyegetheti a legrosszabbal, vagyis ezek a társaságok maguk is könnyen fizetésképtelenné válhatnak, ha kintlévőségeiket késve vagy egyáltalán nem kapják meg. Egy családi vállalkozás esetében a család valamennyi tagjának megrendítheti egzisztenciáját a ki nem egyenlített követelés, hiszen legtöbbször a családtagok személyes közreműködésük okán főállású munkaviszonyban állnak vállalkozásukkal, így annak megszűnésekor munkahelyüket is elveszítik. Azonban nemcsak a kisvállalkozásoknak jelent komoly fenyegetést a vevők vagy üzleti partnerek nemteljesítése, hanem a nagy és tőkeerős cégek pénzügyi helyzetét is megrendítheti egy kiegyenlítetlenül maradt számla. A tőkeerős cégek csupán abból a szempontból vannak szerencsésebb helyzetben kisebb társaikhoz képest, hogy a mögöttük álló tőkének köszönhetően csak a legritkább esetben kell számolniuk a fizetésképtelenség és a megszűnés veszélyével.

A vevőminősítés

A körbetartozás problematikája, mint a vevőminősítés indoka

Sajnos ma már sokak által ismert fogalom lett a körbetartozás, amelynek legnagyobb vesztesei a megrendelőtől a vállalkozói láncolatban legtávolabb lévő mikro- és kisvállalkozások, valamint az anyaggyártó és az anyag kereskedelmével foglalkozó cégek. A probléma gyökerét a rendszerváltás hatására a gazdaságban bekövetkezett átmenet nélküli változásokban kell legelőször is keresni. A nem megfelelően előkészített privatizációval ugyanis nem feltétlenül a legnagyobb szakértelemmel rendelkező emberek jutottak hozzá a különféle termelési eszközökhöz és erőforrásokhoz. Ezzel egy időben az állami nagyvállalatok megszűnésekor nagyon sok ember vesztette el munkahelyét, majd lett kényszervállalkozó egyéb munkalehetőség hiányában, és ennek köszönhetően túlzott versenyhelyzet alakult ki a gazdaság szinte valamennyi szegmensében. Az előzőekben felsorolt problémák mellett a körbetartozás fontos okaként kell megjelölni a hazai gazdaságban bekövetkezett társadalmi és vállalkozói morál szintcsökkenését is. A társadalmi és vállalkozói morál csökkenésére vonatkozó adatok egy nemrégen végzett felmérés alapján láttak napvilágot. A körbetartozás okai továbbá a vállalkozások többségének gyenge tőkeereje, valamint a jogszabályi hiányosságok is. A fentiek alapján jól látható, hogy a körbetartozás és az azt árnyékként követő cégmegszűnések problematikája csak úgy küszöbölhető ki, illetőleg csökkenthető, ha a gazdaság valamennyi szereplője összefog (valamilyen érdekvédelmi szervezetbe tömörül), és közösen dolgoznak ki egy megoldási tervet, amelyben igen lényeges szerephez kell hogy jusson a hiteles, naprakész információ és annak gyors áramlása. A társadalmi és vállalkozói morál csökkenésére vonatkozó adatok egy nemrégen végzett felmérés alapján láttak napvilágot. A körbetartozás okai továbbá a vállalkozások többségének gyenge tőkeereje, valamint a jogszabályi hiányosságok is.

A vevők vizsgálata

Minden vállalkozás alapvető célja a minél magasabb profit elérése, aminek alapfeltétele az aktív értékesítés, azaz a vevők létszámának folyamatos növelése és az eladások volumenének emelése. A forgalomnövekedés azonban önmagában nem feltétlenül jelenti az árbevétel növekedését, mert ahhoz be kell folynia az ellenértéknek is. A kereskedelemben elterjedt hatvan- és kilencvennapos fizetési határidők feltételeznek egyfajta bizalmat, vagyis azt, hogy a vevő határidőben ki fogja egyenlíteni a számlát. Végeredményben az eladó egy rövid lejáratú hitelt nyújt a vevőnek az értékesítés során. De ki a megbízható partner? Ahhoz, hogy a cég versenyképes maradhasson, nem engedheti meg magának, hogy eltérjen a piacon kialakult fizetési határidőktől, tehát nem tudja csökkenteni kockázatát azzal, hogy csak az előre fizető vevőkkel működik együtt. Az is könnyen belátható, hogy a vevőket kizárólag az ismerősök köréből szerezni, szintén nem járható út. A megoldást az jelentheti, ha szerződéskötés előtt információkat szerzünk be az üzleti partnerről, minősítjük vevőinket, és az üzleti kapcsolatokat folyamatosan felülvizsgáljuk. De honnan, mikor és milyen információkat szerezzünk be?

Céginformáció

A céginformáció, mint ahogy azt a neve is tükrözi, egy cég adatait tartalmazza, elsősorban a hitelképesség, a bonitás szempontjából. Angol nyelvterületen a credit report, azaz a hiteljelentés, hitelinformáció kifejezés honosodott meg, amely közelebb áll a fogalom eredeti, pontosabban valódi jelentéséhez. Céginformációt ebben az értelemben tehát általában akkor kér egy vállalkozás a másikról, ha meg akar győződni annak fizetési képességéről, vagyis amikor el akarja dönteni, hogy érdemes-e szerződni az adott céggel. Értelemszerűen itt arról az esetről beszélünk, amikor a baj még megelőzhető, a bonitásvizsgálat azonban akkor is adhat némi bizonyosságot, amikor egy már fennálló szerződéses kapcsolatban támad megalapozott gyanúnk arra, hogy a partner nem fog (tudni) fizetni. A céginformációból megtudható, hogy biztosítékok nélkül mekkora hitel nyújtható az üzleti partnernek úgy, hogy az a legminimálisabb kockázattal járjon.

Regisztrált adatok

A céginformáció három, egymástól jól elkülöníthető részből áll. Az elsőbe a regisztrált adatok, a másodikba a működési adatok, a harmadikba pedig a minősítő adatok tartoznak. Regisztrált adatok a cégbíróságok által vezetett cégjegyzékből nyerhetők, azaz a Magyarországon bejegyzett valamennyi vállalkozás adata megtalálható a cégnyilvántartásban. A cégjegyzékben szerepel a cég neve, székhelye, fióktelepe, a tulajdonosok neve, címe, a vezető tisztségviselők neve, címe, a tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke, a tevékenységi körök, és ha az adott cég felszámolás alatt áll, akkor a cégjegyzék ennek tényét is rögzíti. Ha a bíróság a felszámolást jogerősen elrendelte, akkor a cég "fa" toldattal, azaz felszámolás alatt jelöléssel szerepel tovább a cégjegyzékben. Azzal tehát, hogy kikérjük vagy megtekintjük a vizsgálat alá vont vállalkozás cégkivonatát, még korántsem jutunk a témánk szempontjából releváns céginformációhoz, hiszen ez utóbbinak további lényeges összetevői vannak.

A működési adatok

A cég működésének jellemzéséhez az éves mérleg és eredménykimutatás adatai szolgálnak hiteles információval. Ezen adatokból kockázatelemzési módszerekkel kiszámítható, hogy a cég mennyire van eladósodva, és hogy mennyire hitelképes. A céginformáció általában az utolsó két vagy három év mérleg- és eredményadatait tartalmazza, ugyanis az ennél régebbi adatok felhasználása már kockázatos lehet. A működési adatok körébe sorolandó mérlegadat hiányában a cég éves forgalmi adata, valamint a foglalkoztatottak száma is irányadó lehet, ami további pontosításokra, árnyaltabb megközelítésre nyújt lehetőséget a minősítés során. Hangsúlyozandó, hogy ezeknek az adatoknak a megismerése nem biztosíték, hanem csupán egy esély arra, hogy a céggel való együttműködéshez fűzött reményeink teljesüljenek, hiszen megingathatatlan bizonyosság nem létezik, főként azt tekintetbe véve, hogy a piaci folyamatok meglehetősek forgandóak és változékonyak.

A minősítő adatok

Minősítő adat például a cég fejlődésének leírása, az üzletmenet és a rendelésállomány sajátosságai, a szállítói értékelések a cég fizetőképességére, fizetési pontosságára vonatkozóan. Idesorolandó továbbá a vállalkozás működését általánosan leíró kockázati index, valamint a biztosíték nélkül adható hitelkeret is.

A minősítő adatok összegyűjtése során leggyakrabban alkalmazott módszer a vizsgálat alá vont cég korábbi partnereinek megkeresése a puszta érdeklődés szintjén. Ilyenkor a felektől arra vonatkozóan kérünk információt, hogy leendő partnerünkkel kapcsolatban milyen tapasztalataik voltak, vagyis sajátos, egyfajta referenciavizsgálatot végzünk, ám nem úgy, hogy az érintett nyilatkozik saját referenciáiról, hanem mi keressük meg az egykori partnereket, és első kézből jutunk adatokhoz. Itt is érdemes körültekintően eljárnunk, vagyis kérdezzünk meg minél több partnert, hiszen ekkor jutunk valósághű adatokhoz, és így tudjuk kiszűrni az egyedi, az általános értelemben vett fizetési és együttműködési morál körébe nem tartozó, ezért számunkra közömbös eseteket.

Magyarországi vállalkozások statisztikai adatai

Magyarországon jelenleg közel ötszázezer vállalkozás működik. Hozzávetőlegesen harmincezer cég került felszámolási, végelszámolási vagy csődeljárás alá. Egy év alatt átlagosan kétszázötven társaság ellen indul felszámolás, százötven pedig végelszámolás útján szűnik meg. Ezekből az adatokból is érzékelhető, hogy mennyire fontos a kockázatcsökkentés céljából minél több információt beszerezni valamennyi potenciális üzleti partnerről. * Összességében megállapítható, hogy a hazai üzleti életből leginkább az állandóság hiányzik, vagyis aki tartósan piaci szereplő kíván maradni, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy csupán pillanatfelvételt készít az éppen aktuális állapotokról. * A megszűnésekre vonatkozó statisztikai adatok is érzékeltetik, hogy cégek egyik napról a másikra, sokszor akaratukon kívül kerülnek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe, hiszen éppen a körbetartozás az, ami legalábbis olyan mértékben a cégek többségére nézve érvényesíti hatását, hogy a vállalkozások nem képesek biztonsági tartalékokat felhalmozni, vagyis mindenkor ki vannak szolgáltatva a körülöttük zajló folyamatoknak. Az egyetlen és még mindig nem százszázalékos megoldás tehát a körültekintő tájékozódás a szerződéskötést megelőzően, majd pedig a partner pénzügyi helyzete alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése a jogviszony fennállása alatt. Kérdés ugyanakkor, hogy a kiélezett versenyhelyzetben van-e időnk arra, hogy megfelelően informálódjunk, és nem kockáztatjuk-e időigényes körültekintésünkkel azt, hogy más csap le az eredetileg minket megkörnyékező partnerre. Polgári jogunk ismeri a biztosítékadás jogintézményét, ennek gyakorlati alkalmazását felvetni azonban nem mindig életszerű, és már kezdetben bizalmatlanságot szülhet a felek között.

A cégminősítő céginformáció

A céginformáció készítésének indokoltsága

Céginformáció készítése az alábbi esetekben javasolt:

– új üzleti kapcsolatok létesítésekor,

– követelések érvényesítésekor,

– meglévő kapcsolatok felülvizsgálatakor,

– a tulajdonosi összetétel és a társasági viszonyok módosításakor,

– hitelnyújtás előtt,

– a hitellimit felemelése előtt,

– együttműködések, szindikátusi szerződések aláírása előtt.

A felsorolásból látható, hogy a cégminősítő céginformációnak azokban az esetekben van kiemelkedő jelentősége, amikor az adott ügyletből ránk nézve valamilyen kockázat származik.

A cégminősítő céginformáció jellemzői

A cégminősítő céginformációnak feltétlenül objektívnek, aktuálisnak és hitelesnek kell lennie. Primer és szekunder forrásokból származó adatokat egyaránt kell tartalmaznia. Az információk beszerzése egyrészt közvetlen, másrészt közvetett úton történik. A cégminősítő céginformáció csakis ellenőrzött adatokat tartalmazhat. A jól alátámasztott döntéshozatalhoz érdemes a cégen belül egységes minősítő rendszert kialakítani, amely valamennyi partnercég vonatkozásában alkalmazható. Ezzel azt érjük el, hogy a minősítés egyszerűbbé, egzaktabbá válik, és ami további lényeges szempont: jelentős időmegtakarítás érhető el. * A cégminősítő céginformáció segítségével könnyebben kialakítható az adott partnerrel szemben alkalmazandó fizetési (pontosabban: fizetésmegkövetelési) mód, a megrendelési állomány nagysága, valamint a fizetési határidő. Ezek meghatározásához érdemes felhasználni az adott cégre vonatkozó pénzügyi adatokat, az átlagos állományi létszámot, ügyfeleinek fizetőképességére vonatkozó információkat, a társaság jogi formájára kapcsolatos szabályokat, a cég életkorát, a társaság struktúráját és szakmai helyzetét leíró adatokat.

Intelligens partnermenedzsment

Az üzleti kockázat jelentősen csökkenthető a megfelelő helyről nyert információkkal. A megfelelő üzleti döntéshozatalhoz nélkülözhetetlenek a leendő partnerekről összegyűjtött adatok, azonban mindig szem előtt kell tartani a vállalkozások üzleti titkainak védelmét és az egyéb jogszabályokban rögzített jogokat.

Az intelligens partnermenedzsment lényege, hogy az információtechnológia vívmányainak alkalmazásával a vállalkozás (a különböző cégek által készített és vezetett adatbázisok felhasználása, az internet nyújtotta lehetőségek kiaknázása, valamint az adatbányászat módszereinek alkalmazása révén) a leendő üzleti partnerekről minél több információt igyekszik begyűjteni, azokat rendszerezi és rájuk alapozva hozza meg döntéseit. Az intelligens partnermenedzsment feladata azonban nem merül ki a leendő vevő minősítésében, hanem a szerződéses viszony egész időtartama alatt folyamatosan vizsgálja az üzletfeleket, és szükség esetén változásokat indítványoz vagy léptet életbe.

Az intelligens partnermenedzsment eszközei

Az intelligens partnermenedzsment alapvetően négy forrásból táplálkozik, azaz információit e négy eszköz segítségével szerzi be, elemzi és készít döntés-előkészítő dokumentációt. Ezek a következők:

– médiafigyelés,

– jogszabályfigyelés,

– cégfigyelés,

– piac- és közvélemény-kutatás.

A médiafigyelés

A céginformáció mellett nagy hatékonysággal lehet adatokat gyűjteni a különböző írott és elektronikus sajtóból. A médiafigyelés alkalmával retrospektív módon adatok gyűjthetők például egy tetszés szerinti földrajzi hely, egy konkrét személy, téma, szakterület, iparág vagy ezek valamilyen közös ismérve szerint. Az adatok összegyűjtését a különféle szempontok alapján történő szelektálás és csoportosítás követi, így azokból átfogó kép kapható a kívánt területről. A médiafigyelés hozadékaként információ nyerhető arra vonatkozóan is, hogy melyik politikus, médiaszereplő foglalkozik a szakterülettel, és milyen az ő hozzáállása az adott témához. Nem utolsósorban információ szerezhető az adott területen tevékenykedő cégekről is, azaz a piacon lévő versenytársakról.

Jogszabályfigyelés

Mivel Magyarországon a jogszabályi környezet viszonylag gyorsan változik, ezért nagyon fontos egy-egy projekt tervezésétől a megvalósulásig a folyamatos jogszabályfigyelés, a változások állandó nyomon követése. Ez ügyben célszerű a vállalkozás jogi képviselőjéhez fordulni, aki szakértelmével nagyban hozzá tud járulni a kockázatok csökkentéséhez.

Cégfigyelés

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a partnercégek folyamatos figyelemmel kísérésének fontosságát. Azon túl, hogy minden szerződéskötés előtt célszerű átfogó információgyűjtést végezni az adott cégről, a kockázatok csökkentése érdekében nagyon fontos a folyamatos monitoring. Egy gazdasági társasággal kötendő szerződés előtti vevőminősítés a leendő partnercég szerződéskötéskori állapotára vonatkozik, ami nem örökéletű, hiszen a vállalkozások életében gyakran következhet be változás. A partnercégben bekövetkezett tulajdonosváltás, a tevékenységi kör módosulása, egy fióktelep megszűnése vagy áthelyezése, székhelyváltozás, vagy ha a tulajdonosok az adott céghez hasonló tevékenységgel új vállalkozást alapítanak, esetleg a pénzügyi helyzet változása mind-mind olyan tényező, amellyel megváltozhat a partner kockázati besorolása. Ezek ugyanis előjelei lehetnek egy negatív folyamatnak. A cégfigyelés ezen túlmenően azért is lényeges, mert amennyiben a gazdasági társaság ellen felszámolási eljárás indul, úgy az azzal kapcsolatos információk is időben rendelkezésre fognak állni. Ezzel elkerülhető, hogy a felszámolási eljárásba csak késve lépjünk be hitelezőként, aminek következtében jelentősen csökken a követelés kiegyenlítésének esélye. Érdemes némi figyelmet szentelni bizonyos gyanús folyamatoknak is, amelyek közül néhányat fentebb már érintettünk. Ha például azt észleljük, hogy partnerünk "magára hagyta" cégét, vagyis őket egyre nehezebb elérni, a székhelyen nem lelhetőek fel, hivatalos küldeményeinket nem keresik, akkor érdemes azonnal határozottabb eszközökhöz folyamodnunk. Hogy adott esetben melyik eszköz bizonyul hatékonynak, nehéz megjósolni, ha azonban nem teszünk semmit, szinte biztosra vehetjük, hogy követelésünk behajthatatlansági nyilatkozat formájában kerül majd be könyvelésünkbe.

Piac- és közvélemény-kutatás

Bizonyos esetekben fontos lehet a vevői célcsoport körében elvégezni egy célzott kutatást a feltételezett ügyfélkör szándékainak megismerése céljából. A piackutatás technikái jól hasznosíthatók az adott terület megismeréséhez. Jól összeállított kérdésekkel ugyanis a kutatásból egyértelműen ki fog tűnni, hogy az adott szakterületen melyik cég a legismertebb, és hogy mennyire elégedett tevékenységével a környezete. Egy-egy megfelelően feltett kérdéssel pontos képet kaphatunk az adott cég megbízhatóságáról, partnereivel szembeni hozzáállásáról, ami hatékonyan segíthet egy-egy döntés meghozatalában.

Adósság- és kintlévőség-kezelés

Minden óvintézkedés betartása mellett is - ugyan jelentősen kevesebb esetben – előfordulhat, hogy egy számla kifizetése mégis elmarad. Ebben az esetben érdemes az adóssal tárgyalást kezdeményezni, és még ezt megelőzően információkat szerezni a partner kintlévőségeiről, egyéb fizetési kötelezettségeiről. Ekkor ugyanis, ha nem indult még felszámolási eljárás a cég ellen, és csupán átmeneti pénzügyi zavarról van szó, akkor kellő mérlegelés után részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodás köthető. Ezzel ugyanis megelőzhető egy hosszú és költséges bírósági, egy eredménytelen felszámolási vagy végrehajtási eljárás. * Egy felmérés szerint a késedelmes fizetés leggyakoribb okai az átmeneti pénzügyi nehézségek (34 százalék), a vevő a fizetendő összeget más projekt finanszírozására használja (24 százalék), a feledékenység (11 százalék), a fizetésképtelenség, csőd (10 százalék), az adminisztrációs problémák (9 százalék). A viták miatti és a reklamációs okokból eredő késedelmes fizetés csupán az esetek 9 százalékában jelölhető meg indokként, a csalás és büntetőeljárás pedig csak az esetek 3 százalékát teszi ki. Bizonyított tény, hogy a számlák legnagyobb része a nem megfelelő kintlévőség-kezelés miatt válik behajthatatlanná. * A felmérés azt is vizsgálta, hogy a vállalkozások hány százalékánál van megfelelő hitelezési stratégia kialakítva. Az eredmény igencsak meglepő és elgondolkodtató, ugyanis a magyar cégek hetven százaléka anélkül hitelez, hogy különösebb stratégiája lenne a késedelmes fizetések kezelésére. Ez számokban azt jelenti, hogy négy cégből mindössze egy tesz tudatos lépéseket a késedelmes fizetésekből adódó profitveszteségek elkerülése érdekében. * A kintlévőség-kezelő stratégiát úgy érdemes kialakítani, hogy az üzleti partnerek ismeretében tartalmazzon behajtási technikákat, úgynevezett behajtásifolyamat-tervet. A stratégiát a jogi lehetőségek ismeretében kell meghatározni, hogy az egymást követő lépések valóban hatékonyak legyenek, és valamilyen tartalmi vagy alaki hiba miatt ne adódjon időveszteség. Meg kell határozni az adósságkezelő kommunikáció hangnemét és stílusát a pszichológiatudomány kutatási eredményeinek felhasználásával. Ki kell alakítani az alkalmazandó tárgyalási technikákat és módszereket. Ezen túlmenően célszerű elkészíteni néhány felszólítólevél-mintadokumentációt, és akkor ezekre az adminisztratív teendőkre a későbbiekben már nem kell időt fordítani.

Információszerzés a szerződéses folyamat alatt

A szerződéskötés előtti információgyűjtés

A szerződéskötést megelőzően érdemes felmérni a potenciális partnerek pénzügyi és piaci helyzetét. Ennek keretében az adatgyűjtésnek mindenképpen ki kell térnie a céginformációra, a mérleg és eredménykimutatás adatainak elemzésére. A mérleg- és eredményadatokból kiszámítható, hogy a cég mennyire van eladósodva, milyen mértékűek rövid és hosszú lejáratú kötelezettségei, és hogy azoknak van-e fedezetük. A mérlegből az is kiderül, hogy a vállalkozás mekkora eszközállománnyal rendelkezik, és hogy adott esetben az elegendő fedezetet nyújt-e egy-egy hitelhez.

A piaci helyzetelemzés módjai

A médiafigyelés ebben a szakaszban bír a legnagyobb jelentőséggel, ugyanis az országos, valamint a regionális médiumokban való megjelenés összegyűjtésével átfogó kép nyerhető a partner piaci helyzetéről. A piaci helyzetelemzést nemcsak a médiafigyelés eszközével kell végezni, hanem arra vonatkozóan is célszerű adatokat, dokumentumokat gyűjteni, hogy a leendő partner a szerződéskötést megelőző időszakban milyen tendereken indult, milyen munkákat nyert el, és milyen állami támogatásokban részesült. Ezen információk birtokában már csökkenthető az üzleti kockázat mértéke, és a vevőminősítéssel sokkal megalapozottabb döntés hozható arra vonatkozóan, hogy milyen fizetési határidővel és mekkora összeghatárig köthető szerződés az adott céggel.

A szerződéskötést követő információgyűjtés

A szerződés aláírását követően a jogviszony egész időtartama alatt érdemes a folyamatos partnerfigyelés, azaz az üzletfél pénzügyi és piaci helyzetének folyamatos elemzése.

Az elemzés irányai

Itt is lényegi elem a céginformáció és a pénzügyi elemzés, amelyekről célszerű havi rendszerességgel jelentéseket készíteni. Ezek a jelentések lehetővé teszik, hogy felismerjük a vizsgált cég tekintetében érvényesülő tendenciákat, azok ismétlődését, ciklikusságát, mindezt pedig egybevetve a vállalat egyéb sajátosságaival, megérthetjük, hogy a változások okai miben rejlenek. A cégjegyzéket érintő változások folyamatos nyomon követése igen lényeges eszköz minden cég számára az üzleti kockázatok minimalizálására. A médiafigyelésnek ebben a szakaszban abból a szempontból van jelentősége, hogy az adott szerződéssel kapcsolatban milyen információk látnak napvilágot az írott és elektronikus médiában, illetőleg, hogy a jogviszonyra van-e valamilyen hatásuk a megjelent információknak.

A számlázási időszakban történő információgyűjtés

A számla kibocsátását követően érdemes intenzív kapcsolatot tartani a vevővel, ugyanis ezáltal erősíthető a fizetési készség. Ha van rá lehetőség, érdemes a vevő partnercégeivel is kapcsolatot teremteni és információt gyűjteni, hogy mikor kell nagyobb összeget kifizetnie, és mikor várható nagyobb összegű bevétel. Ha mindezt sikerül még a fizetési kötelezettség beállta előtt előzetesen feltérképezni, oly módon állapodhatunk meg a fizetési határidőben, hogy elejét vegyük a felesleges vitának, és hogy mi magunk és partnerünk is érdekelt legyen a további vagy ismétlődő együttműködésben.

A kis cégek helyzete

Magyarországon kiemelkedően magas a leírási veszteség, azaz a behajthatatlan követelések aránya. Hazánkban ez az arány 2,9 százalék, míg az európai átlag csupán 1,5 százalék. A mikro-, kis- és középvállalkozások helyzete abból a szempontból nehezebb, mint a tőkeerős cégeké, hogy nekik sem idejük, sem pedig információjuk nincs a kintlévőségek megfelelő kezeléséhez. A kis cégek ugyanis nem mernek határozott lépéseket tenni a késve vagy egyáltalán nem fizető partnereikkel szemben, mert attól tartanak, hogy elveszítik vevőjüket. Ezért az esetek legnagyobb részében csak akkor mernek fellépni, amikor már túl késő. Ráadásul többségük az alapvető jogi lehetőségekkel sincs tisztában, így gyakran elkésve és reménytelenül állnak be a hitelezők sorába.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 1.) vegye figyelembe!