Külföldiek munkavállalása Magyarországon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 106. számában (2007. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Külföldiek Magyarországon alapvetően engedély alapján végezhetnek munkát. Az engedélyt nemcsak a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén kell beszerezni, hanem bármely foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése esetén.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a külföldi természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka (pl. megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján végzett munka). Foglalkoztatásra irányuló jogviszony az is, ha a külföldi foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, vagy a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszony alapján kerül sor.

Ha a munkavégzés engedélyköteles, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.

A főszabály alól azonban számos kivétel van. Az engedélyezés szempontjából eltérő szabályok vonatkoznak az EGT és az Európai Unió állampolgárainak munkavállalására és a más országokból érkező személyek foglalkoztatására.

A közösségi jog munkavállalásra vonatkozó szabályai

Már a Római Szerződés előírta, hogy a Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. Ez az alapelv azóta is érvényesül az Európai Unió területén, bár a 2004-es bővítés óta több-kevesebb megszorítással.

A munkavállalók szabad mozgása azt jelenti (jelentené), hogy tilos a tagállamok munkavállalói között állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. Tehát a szabály maradéktalan érvényesülése esetén bármely tagállam állampolgára ugyanolyan feltételekkel dolgozhat egy másik tagállamban, mint azt a saját tagállam állampolgára teszi.

A munkavállalók szabad mozgásának tartalma

A munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy:

- tényleges állásajánlatokra jelentkezzen,

- e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon,

- munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően,

- egy tagállamban történő alkalmazását követően az adott tagállam területén maradjon.

Indokolt korlátozások

A munkavállalók szabad mozgásának elve azonban nem zárja ki, hogy a tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokat vezessenek be, vagy tartsanak fenn.

Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásakor csak három állam: Svédország, Nagy-Britannia és Írország nyitotta meg teljesen a munkaerőpiacát az új csatlakozók előtt. A többi régi tagállam tartott az "olcsó" kelet-európai munkaerő tömeges megjelenésének hátrányos gazdasági következményeitől.

A magyar jog munkavállalásra vonatkozó szabályai

A külföldiek foglalkoztatásának alapvető szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a részletes szabályokat pedig a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet, illetve a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.

A román és a bolgár munkavállalók foglalkoztatására a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a Magyar Köztársaság által alkalmazandó, a munkavállalók szabad áramlására vonatkozó átmeneti szabályokról szóló 354/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

Valamennyi jogszabályról elmondható, hogy szövegezése túl bonyolult, laikus számára gyakorlatilag értelmezhetetlen, ami a szabályozott terület fontossága miatt nehezen érthető. A vállalkozásoknak bizonyos esetekben komoly gazdasági érdeke fűződhet a külföldi foglalkoztatásához, de ettől a jogi környezet bonyolultsága könnyen elrettentheti.

E rövid dolgozat a fenti jogszabályok leglényegesebb elemeit kívánja összefoglalni közérthető módon.

Németországban bejegyzett ágazatok

Szolgáltatási ágazat

NACE Rev. 1.1.-kód (eltérő jelölés hiányában)

Építőipar, ideértve a kapcsolódó

45.1-4; a 96/71/EK irányelv mellékletében

tevékenységeket is

felsorolt tevékenységek

Ipari takarítás, tisztítás

74.70 Ipari takarítás

Egyéb szolgáltatások

74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése

Munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás Magyarországon

Az engedély nélküli foglalkoztatás számos okból lehetséges. Ezen okok több szempont alapján csoportosíthatók, egy részük a munkavállaló, míg másik részük a foglalkoztató személyében áll fenn.

Nincs szükség munkavállalási engedélyre

- a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinek, továbbá

- az EGT vagy az Európai Unió azon államai állampolgárának magyarországi munkavégzéséhez, amely államokban a magyar munkavállalók is engedély nélkül vállalhatnak munkát. Ezek az államok jelenleg a következők: Svédország, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország, Portugália, Finnország, Görögország, Izland, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia.

A mentesség ezen országokból érkező munkavállalók magyarországi tartózkodásra jogosult hozzátartozóira is vonatkozik, mégpedig abban az esetben is, ha egyébként nem uniós állampolgárok.

Ausztriában bejegyzett ágazatok

Szolgáltatási ágazat

NACE Rev. 1.1.-kód (eltérő jelölés hiányában)

Kertészeti szolgáltatások

01.41 Kizárólag kertészeti szolgáltatások

Kőmegmunkálás

26.7 Kizárólag kőmegmunkálás

Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása

28.11

Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is

45.1-4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek

Biztonsági tevékenységek

74.60 Kizárólag biztonsági tevékenység

Ipari takarítás, tisztítás

74.70

Házi betegápolás

85.14 Kizárólag házi betegápolás

Szociális ellátás elhelyezés nélkül

85.32

Az engedélymentes továbbfoglalkoztatás

A régi tagállamokból (amelyek hazánk csatlakozásakor már tagjai voltak az Európai Uniónak) érkezett munkavállalókat foglalkoztató cégeknek sem kell engedélyt kérniük a munkavállaló további magyarországi foglalkoztatásához, ha a külföldit a csatlakozás időpontjában (2004. május 1-jén) vagy azt követően engedély alapján vagy engedélymentesen legalább egyéves időtartamú szerződés alapján jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatják. Az engedélymentes továbbfoglalkoztatás lehetősége megszűnik, ha a foglalkoztatott a foglalkoztatási jogviszonyt egyoldalúan megszünteti, vagy a felek közös megegyezéssel megszüntetik.

Az engedélymentes továbbfoglalkoztatás igazolása

Az engedélymentes foglalkoztatás lehetőségéről a foglalkoztató vagy a foglalkoztatott, illetőleg a hozzátartozó kérelmére a kérelmező lakóhelye, illetve székhelye szerinti munkaügyi központ igazolást ad.

A kérelemhez mellékelni kell

- a mentességet megalapozó foglalkoztatásra vonatkozó egyéni munkavállalási engedélyt, vagy annak igazolását, hogy a foglalkoztatás engedélymentes, és

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, fennállását tanúsító dokumentumot.

A hozzátartozóra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell továbbá a hozzátartozói jogállást, valamint a jogszerű tartózkodás tényét igazoló hatósági okiratokat.

Az engedélymentesen továbbfoglalkoztatott külföldi a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését köteles bejelenteni az igazolást kiállító munkaügyi központnak.

Az engedélymentes foglalkoztatás egyéb esetei

Ha az itt felsorolt okok bármelyike fennáll, akkor engedélymentesen foglalkoztatható a külföldi, függetlenül attól, hogy EGT- vagy uniós állampolgár-e, vagy más ország állampolgára.

Nincs szükség tehát engedélyre:

- nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,

- a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez,

- külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,

- nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez, valamint viszonosság alapján nemzetközi szervezet képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,

- külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, ha ez alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot nem haladja meg,

- külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,

- a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez,

- külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,

- Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,

- külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre - az Oktatási Minisztérium igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor,

- Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatás-szerűen folytató külföldi tevékenységéhez,

- a Magyarország területén menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,

- külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez,

- külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha a kutató olyan tevékenységet lát el, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik,

- a Leonardo da Vinci program keretében szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi foglalkoztatásához,

- magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt,

- az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez,

- az olyan külföldi székhelyű vállalkozással munkaviszonyban álló külföldiek magyarországi munkavégzéséhez, amely vállalkozás az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott államban, illetve az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött, a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló megállapodásban részes, de az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez nem csatlakozott államban van bejegyezve, ha e személyt a munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében

a) a foglalkoztatóval fennálló megállapodás alapján küldi a magyarországi foglalkoztatóhoz oly módon, hogy a munkát a munkáltató utasítása szerint és irányítása alatt végzi (kiküldetés), vagy

b) a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján, olyan magyarországi foglalkoztatóhoz küldi,

1. amelynek tulajdonosa részben vagy egészben azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy

2. amely foglalkoztató és a munkáltató közül egyik valamilyen arányban tulajdonosa a másiknak, vagy

3. amely foglalkoztató és a munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással (a továbbiakban együtt: kirendelés), vagy

c) munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásként küldi magyarországi foglalkoztatóhoz.

Az előbbi pontban meghatározott mentesség nem vonatkozik a Németországban és Ausztriában bejegyzett, az alábbi ágazatokban tevékenykedő vállalkozással munkaviszonyban álló olyan külföldire, akinek németországi és ausztriai munkavállalási jogosultságára ezen államok nemzeti jogszabályait kell alkalmazni.

A mentesség 12 hónapra áll fenn, amely egy alkalommal további tizenkét hónappal meghosszabítható.

Nincs szükség továbbá engedélyre az engedély nélkül továbbfoglalkoztatható külföldi házastársának, valamint az általuk eltartott vagy 21 évnél fiatalabb egyenes ági lemenő rokonaiknak a magyarországi foglalkoztatásához akkor, ha a csatlakozás időpontjában az engedély nélkül továbbfoglalkoztatható külföldivel együtt, jogszerűen élnek Magyarországon.

Keretengedélyen alapuló egyéni engedély

Amint arra már utaltunk, a keretengedély alapján a külföldi tényleges foglalkoztatásához egyéni engedély szükséges. A keretengedély alapján benyújtott kérelem esetében a külföldi alkalmasságát, valamint a magánjogi szerződés megkötését (meglétét), továbbá annak tartalmát vizsgálja a munkaügyi központ. A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig adják ki. * A filmgyártásra vonatkozó keretengedélyen alapuló egyéni engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Nemzeti Filmirodának a magánjogi szerződés tárgyát képező filmalkotás nyilvántartásba vételéről szóló határozatát. Az engedély kiadásakor a munkaügyi központ nem vizsgálja az alkalmasságra vonatkozó feltételek fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait, a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást sem kell csatolni.

A munkavállalási engedély

Ha a fenti mentességi okok közül egyik sem áll fenn, akkor a munkavállaláshoz engedélyt kell beszerezni. Az engedély lehet:

- egyéni engedély,

- csoportos keretengedély, továbbá

- csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.

Egyéni engedélyek

Az egyéni engedélynek is többféle típusa van. Az engedély kiadható a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatával vagy annak vizsgálata nélkül, illetve idényjellegű munkavégzésre.

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata, mint feltétel

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata gyakorlatilag azt jelenti, hogy a külföldi csak akkor foglalkoztatható, ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes, bejelentett munkaerőigénnyel rendelkezett. A bejelentett munkaerőigény a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a munkaügyi központ kirendeltségéhez bejelentett.

További feltétel, hogy a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki a foglalkoztató részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, vagy az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárát, illetőleg hozzátartozóját, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt.

A munkavállalási engedélyezési eljárás

A kérelem benyújtása

A foglalkoztatáshoz szükséges engedély (munkavállalási engedély) iránti kérelmet annál a munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik. Ha a munkavégzés több megye, illetőleg kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség az illetékes. Ha a külföldit a foglalkoztató több különböző megye, illetőleg kirendeltség területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség jár el.

A kérelmet nem a munkavállaló, hanem a foglalkoztató nyújtja be, mégpedig, ahogy arra korábban már utaltunk, a foglalkozásra irányuló szerződés megkötése előtt.

Az engedély meghosszabbítását az engedély lejártát megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben kell kérni. Valamennyi eljárás illetékmentes.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok

A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani és - a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével - csatolni kell:

- a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását,

- a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást - ha azt idegen nyelven állították ki -, annak hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását, továbbá

- ha az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kérik kiadni, akkor a feltételek fennállását igazoló egyéb okiratokat,

- sporttevékenységet végző hivatásos sportolók esetén a szakszövetség nyilatkozatát arról, hogy a sportágban a hivatásos sportoló foglalkoztatására lehetőség van.

A munkaügyi központ feladata

A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást, így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését kérheti, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot is megkereshet.

A munkaügyi központ határozata

A munkaügyi központnak az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kell meghozni. A határidő a kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében 2 munkanap.

A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.

A munkavállalás meghiúsulásának bejelentése

A foglalkoztató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz. A bejelentésnek a külföldi adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a külföldi által ellátott munkakör, illetve végzett munka megjelölését, valamint az engedély számát kell tartalmaznia.

Az engedély visszavonása

A munkaügyi központ visszavonja az engedélyt a külföldi foglalkoztatásának meghiúsulása, valamint megszűnése, továbbá a külföldinek az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatása esetén. Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, vagy a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.

Az egyéni engedélyre vonatkozó általános szabályok

Az egyéni engedélyben a munkaügyi központ meghatározza, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, de meghosszabbítható.

Az engedély iránti kérelem elutasítása

Az engedély iránti kérelmet a munkaügyi központ mindenképpen elutasítja, ha

- nem állnak fenn az engedély kiadásának feltételei,

- a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,

- a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező, kiközvetíthető magyar munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,

- a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor,

- foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a külföldi között jön létre,

- a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a külföldi munkaerejének tartós átengedése,

- a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság),

- a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (illetményt, díjazást) jelölt meg.

Az engedély iránti kérelem elutasítása a foglalkoztató érdekkörében keletkezett ok miatt

A foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató

- a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, vagy

- a feltételeknek megfelelő magyar munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy

- a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért.

A kérelem elutasításának egyéb esetei

A kérelmet akkor is elutasíthatja a munkaügyi központ, ha a külföldi foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt. Ilyen foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha

- a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki,

- a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezték, de fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

- a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,

- a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak,

- a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,

- a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,

- a gazdasági kamara (szakmai érdekképviselet) állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételével a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezése a kamara (szakmai érdekképviselet) által megjelölt területen nem indokolt,

- ha a Foglalkoztatási Hivatal a csoportos keretengedély kiadását nem javasolja.

Az engedélyezési eljárásban a munkaügyi központok értelemszerűen azt vizsgálják, hogy fennáll-e a fent felsorolt okok bármelyike, ami miatt nem lehet kiadni az engedélyt.

Az osztrák, holland, liechtensteini, német és svájci munkavállalók foglalkoztatásához szükséges engedélyt a munkaügyi központok az általános szabályok szerint adják meg, mert ezen államokban a magyar munkavállalókat hasonló elbánásban részesítik. A román és a bolgár munkavállalók foglalkoztatására is az általános szabályok szerint kiadott engedély alapján kerülhet sor, de a 354/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben felsorolt foglalkozások esetében a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül is kérhető engedély.

A mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély

A mezőgazdaságban (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) történő szezonális foglalkoztatás engedélyezésére a fenti általános szabályokat kell alkalmazni, de a szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető. A 12 hónapos időtartamot a munkavállaló szezonális foglalkoztatására kiadott első engedélyben megjelölt legkorábbi munkavégzés kezdőnapjától kell számítani. Egy engedélyben a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. Az engedély nem meghosszabbítható meg.

Az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata alapján adják ki, de nem vizsgálják, hogy a külföldi megfelel-e az alkalmazási feltételeknek.

A mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem elutasítása

A kérelmet csak akkor utasítja el a munkaügyi központ, ha

- a külföldi a 150 nap időkeretet kimerítette,

- a foglalkoztató nem rendelkezett érvényes munkaerőigénnyel, vagy az érvényes munkaerőigénye alapján közvetítettek ki részére magyar vagy EGT-beli munkaerőt, de annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból hiúsult meg,

- a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított 120 napon belül nem kívánja megkezdeni,

- a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor, illetve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a külföldi között jön létre.

Mérlegeléstől függően elutasíthatja a kérelmet a munkaügyi központ akkor is, ha

- a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki, vagy külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt bírság fizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

- a foglalkoztatónál a foglalkoztatás feltételei nyilvánvalóan nem biztosítottak,

- a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (díjazást) jelöl meg.

Egyéni engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül

A munkaügyi központ az alábbi esetekben ad engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül:

- nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,

- külföldinek kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,

- naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez (az 5% kiszámításánál minden olyan külföldit figyelembe kell venni, akinek foglalkoztatására engedély alapján kerül sor),

- a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, ha az országos sportági szakszövetség, ennek hiányában a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség szerint a sportágban a hivatásos sportoló alkalmazására lehetőség van,

- a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság alapján,

- felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek öt munkanapnál nem hosszabb magyarországi oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,

- legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez,

- a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, valamint az EGT vagy az Európai Unió állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójával Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastársa munkavégzéséhez, továbbá az előbb felsorolt olyan személyek özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,

- külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő, 15 napot meghaladó üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

- az olyan külföldi munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,

- annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja,

- külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő külföldi munkavégzéséhez,

- a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt külföldi munkavégzéséhez,

- ha a külföldi foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot,

- jogállásáról szóló Megállapodás részes államainak a Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére.

A külföldi mint "kulcsszemélyzet"

Kulcsszemélyzet a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a Gt. szerint vezető tisztségviselőnek, és

- irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy

- olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltatótevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges, feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül.

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül akkor adható engedély, ha a külföldi a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges egészségügyi alkalmassággal rendelkezik.

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni a dán, belga, francia, luxemburgi és norvég munkavállalók foglalkoztatásához az engedélyt, mert ezen államokban a magyar munkavállalók hasonló elbánásban részesülnek.

A csoportos keretengedély

A csoportos keretengedély kiadásának két esete van. Egy általános és egy kifejezetten a filmiparra (filmforgatásra, filmgyártásra) vonatkozó keretengedély.

Általános keretengedély

Ebben az esetben keretengedély iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a foglalkoztató külföldi vállalkozással olyan magánjogi szerződést köt (pl. vállalkozási, építési, szerelési szerződés stb.), amelynek a teljesítése érdekében szükséges, hogy hazánkban huzamos ideig több külföldit foglalkoztasson (pl. mert a technológia betanítása olyan szakismereteket igényel, amellyel magyar munkavállalók nem rendelkeznek). A keretengedély kiadásához szükséges az is, hogy a magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás és a hazánkban foglalkoztatni kívánt külföldi személyes joga azonos legyen.

A keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható, de a keretengedély csak a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára kérhető.

A keretengedélyben a munkaügyi központ meghatározza a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.

Kizárólag a keretengedély alapján a külföldi nem foglalkoztatható, a tényleges foglalkoztatáshoz egyéni engedélyt is kell kérni a keretengedély alapján.

A keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központ beszerzi a Foglalkoztatási Hivatal véleményét.

Filmgyártással kapcsolatos keretengedély

Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be akkor is, ha több külföldi foglalkoztatása olyan magánjogi szerződés teljesítése érdekében szükséges, amelyben a nem EGT-tagállamban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás

- megbízza a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett, belföldi székhellyel rendelkező, filmgyártási tevékenységet folytató vállalkozást filmalkotás magyarországi gyártásának elvégzésével, vagy

- a magyar filmgyártó vállalkozással koprodukciós filmalkotás gyártásában állapodik meg.

A filmgyártásra vonatkozó keretengedély iránti kérelemben meg kell jelölni a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamát, a foglalkoztatni kívánt külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatni kívánt személyek számát. A keretengedély kiadásának nem feltétele, hogy a külföldi vállalkozás és az alkalmazni kívánt külföldi személyes joga azonos legyen.

A filmgyártásra vonatkozó keretengedély iránti kérelemhez csatolni kell a magánjogi szerződést, továbbá a Nemzeti Filmiroda igazolását arról, hogy a magyar filmgyártó vállalkozás nyilvántartásba vétele megtörtént, vagy a nem megrendelésre készülő filmalkotás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a magyar filmgyártó vállalkozás a Nemzeti Filmirodához benyújtotta.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére