A gazdasági társaságoknak a társasági jellegük miatt általában több tagjuk van. Emiatt az egyszemélyes gazdasági társaságot nem is ismeri minden ország joga. Az új Gt. – a korábbi szabályozással azonosan - továbbra is fenntartotta az egyszemélyes társaság intézményét korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok vonatkozásában. A speciális szabályoktól eltekintve az egyszemélyes társaságokra értelemszerűen a többszemélyes társaságokra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
Egyszemélyes társaság létrejötte
Az egyszemélyes társaságok létrejöttének két lehetséges módja van, azaz vagy egy már létező társaság üzletrészeit, részvényeit szerzi meg egy tag, részvényes, vagy egy tag alapítja, illetve egy részvényes veszi át a megalapítandó részvénytársaság összes részvényét.
Alapító okirat
Az egyszemélyes társaság alapító okirattal jön létre. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére értelemszerűen alkalmazni kell a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat, értve ez alatt azt is, hogy közokiratba vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratba kell foglalni azt. Utalunk arra, hogy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság ún. blankettaszerződéssel is létrehozható – a blankettaszerződés mintáját lásd összeállításunk végén.
A fentiek kapcsán megjegyezzük, hogy ha a társaság működése során csökken a létszám egy főre, és egy éven belül nem gondoskodnak a tagok pótlásáról, akkor a társasági szerződést kell a létesítő okirat előírásainak megfelelően átalakítani.
Kötelező zártkörű működés
Részvénytársaság esetében speciális, kógens szabályt is tartalmaz a Gt. E szerint amennyiben korábban nyilvánosan működő részvénytársaság összes részvényét egy tulajdonos szerzi meg, úgy a társaság zártkörűen kell, hogy tovább működjön.
Egyszemélyes társaság által alapított egyszemélyes társaság
Fontos megemlíteni, hogy a régi Gt.-ben foglalt tilalmat az új Gt. feloldotta, amely szerint egyszemélyes társaság új egyszemélyes társaságot nem alapíthat, a jelenleg hatályos társasági törvény erre már lehetőséget ad. Ezt a tilalmat a régi Gt. azért tartalmazta, mert az Európai Unióban volt egy olyan szándék, hogy irányelvet fogadjanak el az egyszemélyes társaságok korlátozására vonatkozóan, és a magyar jogalkotó már beemelte a szabályt annak elfogadása előtt, viszont később nem fogadták el az irányelvet. A magyar vállalkozások joggal kifogásolhatták tehát, hogy miért szigorúbb a magyar szabályozás az uniósnál, ezért az új Gt. már nem tartalmazza az említett korlátozást, így az egyszemélyes társaságnak tagja, részvényese lehet jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg természetes személy is.
A közös tulajdon kizártsága
Ugyanakkor a társasági törvény idézett rendelkezéséhez fűzött kommentár szerint változatlanul irányadó az a szabály, hogy az egy üzletrésznek csak egy tagja (tulajdonosa) lehet, az új egyszemélyes társaságot tehát közös tulajdonú üzletrésszel, törzsbetéttel létrehozni nem lehet. Ha öröklés vagy jogutódlás következtében több személy válna az egyedüli üzletrész tulajdonosává, úgy gondoskodni kell többszemélyes társasággá való átalakulás felől és az egyedüli üzletrész megosztásáról.
A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása
Az alapítással kapcsolatos, garanciális szabályt tartalmaz a Gt., amikor előírja azt, hogy a pénzbeli hozzájárulás teljesítése esetén a cégbejegyzési kérelemnek a cégbírósághoz történő benyújtásáig a pénzbetétet teljes egészében be kell fizetni, illetve a nem pénzbeli hozzájárulást teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. (A két- vagy többszemélyes társaságokra ettől bizonyos tekintetben enyhébb szabályok vonatkoznak.)
A működésre vonatkozó eltérő szabályok
A társaság legfőbb szerve
Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál nem működik taggyűlés, illetőleg részvénytársaságok esetében közgyűlés, az egyedüli (alapító) tag gyakorolja a taggyűlési, illetve közgyűlési hatásköröket - például alapító okirat módosítása, ügyvezető, vezérigazgató kinevezése stb.
Határozathozatali kötelezettség
A régi Gt.-ben foglalt szabályok szerint elég volt az, hogy a tag írásban értesítse döntéséről a vezető tisztségviselőket, az új Gt. azonban előírja, hogy a tag írásban határozzon, azaz döntése akkor érvényes, ha az tagi, illetve részvényesi határozatban ölt testet.
Vezető tisztségviselői feladatok ellátása egyszemélyes társaságoknál
Abban az esetben, ha az egyszemélyes társaság tagja jogi személy – amelyre az új Gt., mint azt fentebb említettük, lehetőséget ad -, e jogi személy a Gt. előírásai szerint vezető tisztségviselői feladatot nem láthat el, hiszen vezető tisztségviselő – a közkereseti és a betéti társaságokat kivéve, amelyek viszont nem lehetnek egyszemélyes gazdasági társaságok - kizárólag természetes személy lehet. Annak azonban semmilyen akadálya nincs, hogy természetes személy tag egyben az egyszemélyes társaságnak is a vezető tisztségviselője legyen.
A tag, részvényes utasítási joga
Egyszemélyes társaság esetében az egyedüli tag, részvényes utasítást adhat a vezető tisztségviselő részére, ezt is írásba kell foglalni, elsősorban garanciális okok miatt. A vezető tisztségviselő ezt köteles végrehajtani, azonban ilyenkor mentesül az egyébként rá irányadó felelősségi szabályok alól.
Minősített többséget biztosító befolyásszerzés a Gt.-ben
Ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban (ellenőrzött társaság) annak tagja (részvényese) az alapítást követően a következő bekezdés szerinti minősített többséget biztosító befolyást szerez, a befolyásszerző (azaz a minősített befolyásszerző) köteles azt a befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a cégbíróság a minősített befolyásszerzővel vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. * A fentiek alkalmazásában minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik. [A közvetett befolyást a Ptk. 685/B §-ának (3) bekezdése szerint kell megállapítani.] * A minősített többségű befolyás közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese) kérheti, hogy a minősített befolyásszerző az üzletrészét (részvényét) vegye meg tőle. A minősített befolyásszerző vételi kötelezettségének az üzletrésznek (részvénynek) a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló piaci értékén, de legalább a gazdasági társaság saját tőkéjéből az üzletrészre (részvényre) jutó résznek megfelelő értékén kell hogy eleget tegyen. * Az előző bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha azt a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben kizárták. A társasági szerződés e rendelkezésének elfogadásához a tagok (részvényesek) egyhangú határozata szükséges. * Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ezáltal az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely hitelezőjének kérelmére a cégbíróság a minősített befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti, illetve vele szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. * Ha az ellenőrzött társaság felszámolásra kerül, a minősített befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság – az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel – megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét.
Garanciális szabályok
A tag (részvényes) és a társaság közötti szerződések alakisága
A törvény továbbra is fenntartja azt a rendelkezést, hogy az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez az is szükséges, hogy a szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják. Egyszemélyes részvénytársaságok esetén a Gt. írásbeliséget ír elő az olyan szerződésekre, amelyek az egyszemélyes részvénytársaság és annak részvényese között jönnek létre. E szabályozásra azért van szükség, mert az egyszemélyes társaság gyakorlatilag megegyezik az egyszemélyes tulajdonossal, így a kettőjük között létrejövő szerződés írásbelisége hitelezővédelmi szempontból fontos, garanciális követelmény.
Saját üzletrész, részvény megszerzésének tilalma
Tekintettel arra, hogy a társaság önmaga tulajdonosa nem lehet, a törvény egyszemélyes társaságok esetében tiltja azt, hogy saját üzletrészét, részvényét megszerezhesse. A jogalkotó a tőkekivonás megakadályozása érdekében iktatta be a társasági törvénybe az ismertetett rendelkezést.
Összeférhetetlenségi tilalom feloldása
Az új Gt.-ben már nem szerepel az a szabály, hogy ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az egyszemélyes részvénytársaság, és ha a részvényes gazdálkodó szervezet, a részvényes vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottsági tagja.
Könyvvizsgáló választása
A Gt. nem teszi kötelezővé könyvvizsgáló választását (kijelölését) egyszemélyes társaság esetében.
Egyéni cég és egyszemélyes társaság összefüggése
Amennyiben az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó egyéni cégként a cégjegyzékbe bejegyezteti magát, lehetősége nyílik ezt követően arra, hogy a törvény 15/A. §-ának (1) bekezdése szerint egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakuljon át. Ebben az esetben tehát az egyszemélyes társasági formáció nem is kerülhető el.
Felelősségi kérdések
Az egyszemélyes társaság tagjának, részvényesének felelősségére – amennyiben az felmerül – a Gt.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni, tehát korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. Ennek hitelezővédelmi szempontból van jelentősége, és a társaság olyan tagjai, részvényesei, akik saját korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény külön kitér a felelősség említett formájára, amikor kimondja, hogy a minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) – az adós társaság felé érvényesített, tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel – korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.
A minősített befolyásszerzőre vonatkozó szabályok alkalmazása
Az egyszemélyes részvénytársaság részvényesének felelősségére vonatkozóan a minősített befolyásszerzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítóokirat-mintája
Alapító okirat, amely abból a célból került elfogadásra, hogy az 1. pontban megjelölt alapító a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései szerint üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, az alábbiak szerint:
1. A társaság alapítója
1.1. Név: ..........................................................................................................................................................
Anyja neve: .....................................................................................................................................................
Lakcím:............................................................................................................................................................
Cégnév: ............................................................................................................................................................
Cégjegyzékszám: ..............................................................................................................................................
Székhely:..........................................................................................................................................................
Képviseletre jogosult neve: ..............................................................................................................................
Anyja neve: .....................................................................................................................................................
Lakcím:........................................................................................................................................................... .
2. A társaság neve, székhelye, telephelye, fióktelepe
2.1. A társaság cégneve: .................................................................................... Korlátolt Felelősségű Társaság
A társaság rövidített cégneve: .................................................................................................................... Kft.
2.2. A társaság székhelye: ................................................................................................................................
2.3. A társaság telephelyei: ..............................................................................................................................
2.4. A társaság fióktelepei: ...............................................................................................................................
3. A társaság TEÁOR szerinti tevékenységi köre
3.1. Főtevékenység: .........................................................................................................................................
3.2. Egyéb tevékenységi körök: .......................................................................................................................
4. A társaság működésének időtartama
A társaság működésének időtartama: ................................................................................................................
5. A társaság törzstőkéje
5.1. A társaság törzstőkéje .......................... Ft, azaz ........................................................ forint, amely
a) .......................... Ft, azaz ........................................................... készpénzből áll, amely a törzstőke .....%-a
b) .......................... Ft, azaz ............................ Ft nem pénzbeli hozzájárulásból áll, amely a törzstőke .....%-a.
A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig a teljes pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni, illetve a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
6. A tag törzsbetétje
6.1. Név: ..........................................................................................................................................................
Törzsbetét összege: ..........................................................................................................................................
Törzsbetét összetétele:
a) Készpénz: ............................................................................................................................................... Ft.
b) Nem pénzbeli hozzájárulás:
megnevezése: ................................................................................................... értéke: ...............................Ft.
7. Üzletrész
7.1. A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet.
8. Az üzletrészek átruházása, felosztása
8.1. Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.
8.2. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható fel.
8.3. Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke emelése folytán új taggal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.
9. A nyereség felosztása
9.1. A tagot a társaságnak a Gt. 132. § (1) bekezdése szerint felosztható és a felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből osztalék illeti meg.
10. Az alapítói határozat
10.1. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító határozattal dönt, és erről a vezető tisztségviselőt írásban értesíti.
10.2. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyeket a törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
11. Az ügyvezető
11.1. A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői:
Név: .................................................................................................................................................................
Anyja neve: .....................................................................................................................................................
Lakcím: ...........................................................................................................................................................
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja: .........................................................................................................................
A megbízatás lejárta: ........................................................................................................................................
11.2. A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői:
Név: .................................................................................................................................................................
Anyja neve: .....................................................................................................................................................
Lakcím: ...........................................................................................................................................................
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja: .........................................................................................................................
A megbízatás lejárta: ........................................................................................................................................
11.3. A társaság első ügyvezetője/ügyvezetői.
Név: .................................................................................................................................................................
Anyja neve: .....................................................................................................................................................
Lakcím: ...........................................................................................................................................................
Az ügyvezetői megbízatás határozott időre, legfeljebb öt évre szól.
A megbízatás kezdő időpontja: .........................................................................................................................
A megbízatás lejárta: ........................................................................................................................................
12. A cégjegyzés
12.1. A képviseletre jogosult személyek cégjegyzési joga önálló. A cégjegyzés akként történik, hogy a cég kézzel vagy géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé a képviseletre jogosult személy nevét közjegyző által hitelesített módon önállóan aláírja.
13. A társaság megszűnése
13.1. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg.
14. Egyéb rendelkezések
14.1. A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló törvény, a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kelt: ................................................
Az alapító aláírása: ..................................................................................................................
Név:
Ellenjegyezte/közokiratba foglalta: ...............................................................................................