ADÓZÁS 2007.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 106. számában (2007. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A tavaly őszi adóváltozások nem jelentettek nyugvópontot az adózásra vonatkozó szabályozórendszer kialakításában. A múlt év végén még számtalan módosító rendelkezés született, míg összeálltak a 2007-es adózási feltételek. Tematikus összeállításunkban átfogó képet adunk azokról az előírásokról, amelyek január 1-jén léptek hatályba. Foglalkozunk a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, az osztalékadó, az egyszerűsített vállalkozói adó változásaival. Külön teret szentelünk a különadónak és járadéknak, a jövedéki adónak. Ismertetjük a társadalombiztosítási járulékokra, valamint az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó új követelményeket is.

A személyijövedelemadó-törvény 2007. évi módosításai

Fogalmak és értelmező rendelkezések változásai 2007. január 1-jétől

Falusi vendégfogadás

Falusi vendégfogadásnak minősült korábban is a nem egyéni vállalkozás keretében végzett, magánszemély által folytatott, saját tulajdonú falusi lakóház üzletszerű hasznosítása, részben vagy egészben egyéni vagy családi üdülés céljára (maximum tíz ágy hasznosítása, azzal, hogy a szolgáltatás magában foglalhatja a szállást és az étkeztetést, valamint a szabadidőprogramot is). Január 1-jétől azonban ugyancsak a falusi vendégfogadás körébe sorolható az alkalmi jelleggel végzett ún. falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenység. Ez utóbbi magában foglalhatja a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek, a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek, a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatását, a falusi vendégasztal szolgáltatást, a saját előállítású népművészeti és kézművestermékek értékesítését, az előzőekhez kapcsolódó falusi rendezvények szervezését. Feltétel azonban, hogy e tevékenységek nem terjedhetnek ki a szálláshely-szolgáltatásra.

Adómentesség

A falusi vendégfogadásból származó bevétel továbbra is évi 800 ezer forintig adómentes, ezen belül azonban az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységének bevétele az évi 400 ezer forintot nem haladja meg. Bármely összeghatár túllépése esetén a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni.

Elemi kár

A törvény január 1-jétől meghatározza az elemi kár definícióját. E szerint elemi kárnak minősül az elemi csapás, amelybe beletartozik a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz okozta kár. Igazolására a kár tényét tartalmazó okmány szolgál, mint például biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv stb., esetleg a károsult által kiállított jegyzőkönyv.

Értéknövelő beruházás

Értéknövelő beruházásnak minősül januártól a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás. Ilyen az az igazolt kiadás, amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóság megőrzése, helyreállítása céljából történt. Ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül, a bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történő ráfordítás növeli a piaci értéket.

Adóterhet nem viselő járandóság

Nyugdíj

Köztudott, hogy adóterhet nem viselő járandóságnak minősül 2007. január 1-jétől a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék. Ennek értelmében a nyugdíj beleszámít az éves összevont adóalapba. Bár a nyugdíjra eső adót nem kell megfizetni, előfordulhat, hogy a magánszemély további jövedelme így a magasabb (36 százalékos) adókulcs alá esik.

Ösztöndíjak

Január 1-jétől ugyancsak adóterhet nem viselő járandóság a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott - Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj.

Kifizetés Európai Gazdasági Térséghez tartozó állam joga alapján

Továbbra sem visel adóterhet az a bevétel, amit valamely, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó állam joga alapján fizettek ki, és amely megfeleltethető a magyar adóterhet nem viselő járandóságok egyikének. A törvény emellett 2007. július 1-jétől meghatározza az EGT-tagállam fogalmát: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

Adókedvezmények szabályainak változása

A 2007. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás értelmében 6 millió forint helyett mindössze 3 millió 400 ezer forintig vehető teljes mértékben igénybe az a maximum 100 forintos kedvezmény, amelybe beleszámít a tb- és magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások kedvezménye is. * Az idei évtől nem érvényesíthető az úgynevezett "Sulinet-kedvezmény" (azaz a számítógép-beszerzés utáni adókedvezmény), a lakáscélú hitel törlesztésének, valamint a szellemi tevékenységnek a kedvezménye, ezek utoljára a 2006. évre beadott bevallásokban érvényesíthetők. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezés értelmében a lakáshitel törlesztésével kapcsolatos kedvezményt változatlan tartalommal kell alkalmazni azoknak a hiteleknek az esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj. Amennyiben tehát a magánszemély 2007. január 1-je előtt kamatot, kezelési költséget, hitelfolyósítási díjat fizetett, akkor részére az adókedvezmény továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti időpontig megkezdődik-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetében szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény. * Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme a továbbiakban a külföldi telephelynek betudható rész nélkül értendő, és az továbbra is csökkenthető a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével. * A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapításánál az úgynevezett "de minimis" támogatásnak minősül a 2007. évre megállapított adó esetében az állandó képviselő részére a 2007. évben az igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében fizetett, költségként elszámolt díj 15 százaléka, regisztrációra kötelezett adózó esetén, ha az egyéni vállalkozói tevékenységből származó adóévi bevétel a 4 millió forintot nem haladja meg; a 2007-es és az azt megelőző adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre elszámolt értékcsökkenési leírás és igénybe vett internetszolgáltatás 2007. évben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka, ha az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, és éves bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. (Ebből a szempontból regisztrációra kötelezett személynek minősül az az egyéni vállalkozó, akit az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallását, illetőleg adatszolgáltatását az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a központi elektronikus szolgáltatórendszer igénybevételével elektronikus úton teljesíti. Állandó képviselőnek az minősül, aki a regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással rendelkezik.)

Munkáltatói adómegállapítás

A munkáltatói adómegállapítás intézményét a jogalkotó - módosított formában - ismételten hatályba helyezte.

Munkáltató

Munkáltatónak minősül a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, ha a magánszemély tagja az adóévben kizárólag tőle származó jövedelmet szerzett, amelyre vonatkozóan egyébként adóhatósági adómegállapítást választhatna, azonban munkáltatói adómegállapítást kér, és az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat a társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak átadja.

Az adómegállapítás kérelmezésének feltételei

A magánszemély munkáltatói adómegállapítást akkor kérhet, ha

- egyébként adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat megtételére jogosult lenne,

- az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári tag, és nyilatkozata alapján adójának átutalásáról rendelkezik, és a nyilatkozatát a munkáltatónak átadja,

- munkaviszonyból származó jövedelme ugyanazon munkaviszonyból - esetleg időrendben egymást követő időszakban fennálló munkaviszonyból - származott.

Munkáltatói adómegállapítás kérhető akkor is, ha az adózó az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételeket és ezek mellett adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátást, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt szerzett. Feltétel továbbá, hogy magánszemély ne legyen kizárva az adóhatósági adómegállapításból, és hogy a bevétel folyósítója a munkáltató legyen, vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadja a munkáltatónak.

Költségek, adókedvezmények

A munkáltatói adómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásnak nincs helye (kivéve az igazolás nélkül elszámolható elismert költségeket). Az adókedvezmények igénybevételére az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó rendelkezések szerint van lehetőség.

Adótábla 2007. január 1-jétől

Az adó mértéke 1,7 millió forintig 18 százalék, azaz 306 000 forint, az e feletti rész után 36 százalék. Az adójóváírás intézménye összesen 63 ezer forintig biztosít adómentességet, így 2007-ben a 65 500 forint összegű minimálbér már visel némi személyijövedelemadó-terhet.

Egyéb szabályok változása a személyi jövedelemadózásban

"Elvárt" jövedelem

2007. január 1-jétől a vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó elvárt jövedelme az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka, abban az esetben, ha a vállalkozó számított adóalapja ezt az összeget nem éri el.

Munkáltatói pénztári befizetések adómentessége

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetések

A munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári befizetések korábban a minimálbér teljes összegéig, 2007. január 1-jétől azonban csak a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékáig minősülnek adómentesnek.

Egészség- és önsegélyező pénztári befizetések

Az önkéntes kölcsönös egészség-, illetve önsegélyező pénztár tagja esetében a munkáltatói befizetés a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 20 százalékáig adómentes, tehát az adómentes juttatás összege összesen a minimálbér 70 százalékáig terjedhet - a korábbi 130 százalék helyett.

Támogatás nyugdíjpénztári tag számlájára

Az önkéntes nyugdíjpénztári tag számlájára csak abban az esetben utalható át a támogatás, ha a magánszemély a tárgyévi adójának összegét megfizette - korábban ezt a jogalkotó az adótartozás hiányához kötötte.

Ingatlan-bérbeadás

Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel esetén a magánszemély a bevallás benyújtásával egyidejűleg választhatja meg az adózási formát - tehát hogy külön adózó, vagy összevonás alá eső jövedelemként kívánja figyelembe venni a bevételt. Döntését akár évente módosíthatja, míg korábban választásától négy évig nem térhetett el.

Gyámhatósági betétkamat adómentessége

2006. szeptember 1-jétől visszamenőleges hatállyal adómentesnek minősül a gyámhatósági betét kamata.

Kedvezményes osztalék

A módosító törvény kihirdetését követő 45. napig, tehát 2007. február 5-éig volt lehetőség a magánszemélynek az osztalék címén kifizetett összeg után a 10 százalékos adókulcs alkalmazására.

Előleg adókötelezettsége

Kamatkedvezmény miatti adó terheli 2007. február 6-ától a kifizető vagy munkáltató által a magánszemélynek adott előleget abban az esetben, ha azzal 30 napon túl számol el.

Étkezési utalványok

Az adómentesen juttatható, kizárólag készétel vásárlására fordítható utalvány értéke 4500 forint helyett 5000 forintra, melegétkeztetés esetén 9000 forintról 10 000 forintra módosult.

Iskolakezdési támogatás

2007. január 1-jétől az iskolakezdési támogatás 19 000 forintról 20 000 forintra emelkedett.

Üdülési csekk, ajándék adómentessége

Üdülési csekket 2007. január 1-jétől kizárólag a munkáltató juttathat a munkavállalójának ingyenesen és adómentesen, valamint csekély értékű ajándékot is csak a munkáltató vagy a szakszervezet adhat az előző feltételekkel.

Adóköteles béren kívüli juttatások adómértéke

Az adóköteles béren kívüli juttatások után az adó mértéke 2007. január 1-jétől 54 százalék, amelyet a munkáltatónak minden alkalommal meg kell állapítani (év közben is), be kell vallani, és meg kell fizetni, amikor az évi 400 000 forintos kereten felül ad a munkavállalónak juttatást.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények

A 2007. adóévtől kizárólag a következő adókedvezmények vehetők igénybe: * társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések (25 vagy 30 százalék), * tandíj kedvezménye (az igazolt költség 30 százaléka, legfeljebb évente 60 ezer forint, igazolás alapján), * tevékenységi kedvezmény (mezőgazdasági őstermelő könyvelői díjkedvezménye, legfeljebb 100 ezer forint, számlával igazolva, arányosítva), * személyi és családi kedvezmények közül súlyosan fogyatékos adózó a mindenkori minimálbér 5 százalékát, családi kedvezményként, három vagy több gyermek esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, * közcélú adományok kedvezménye (30 százalék, kiemelten közhasznú esetén 100 ezer forint, közhasznú esetén 50 ezer forint), * biztosítások kedvezménye (20 százalék, előző évet meghaladó befizetés esetén további 10 százalék), * alkalmi foglalkoztatás (a közteherjegy értékének 75 százaléka).

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

A jogalkotó az utóbbi módosításkor a szállítói követelések faktorálással egybekötött engedményezésének, valamint a lakásszövetkezetek szövetkezeti tulajdonban lévő - közös használatú - helyiségeinek használatát biztosító tevékenységének adójogi megítéléséből eredő problémákat helyezte előtérbe. A jogszabályváltozás rendezi emellett az engedményezés témakörét, a lakásszövetkezetek vonatkozásában pedig tárgyi adómentessé teszi a hasznosítást. A módosítás továbbá - a vonatkozó uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében - szűkíti a számla kötelező adattartalmát.

Számlázással kapcsolatos változások

Számlák előállítása

A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet új részekkel egészült ki.

Alkalmasság adóigazgatási azonosításra

Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdésének 16-17. és 20. pontjaiban megjelölt bizonylatok [számla, egyszerűsített számla (számla), nyugta] akkor minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha azok beszerzéséről a kibocsátó a törvényben meghatározott részletességű számlával rendelkezik, és a bizonylatot kibocsátó azt szigorú számadású nyomtatványként kezeli. Adóigazgatási azonosításra csak a nyomtatott, folyamatos sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak.

A sorszámtartomány

E bizonylatok kizárólag az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználása mellett állíthatók elő.

A sorszámtartományt az állami adóhatóság az adóalany írásos kérelmére jelöli ki. A forgalmazó kizárólag a felsorolt követelményeknek megfelelő bizonylatot forgalmazhat.

A számlák kötelező adattartalma

A számlában 2007. január 1-jétől a teljesítés időpontját csak akkor kell feltüntetni, ha az eltér a számla kiállításának időpontjától. Ebből adódóan egyéb esetekben a számla kibocsátási dátuma egyben teljesítési időpont is.

Nem kell feltüntetni továbbá a számlán a fizetés módját és határidejét sem. A törvényi előírás csupán a számla kötelező adattartalmát rögzíti. Ezeken az adatokon kívül azonban bármilyen más adatot is tartalmazhat a számla. Szükséges ezt megemlíteni amiatt is, mivel a törvényi módosítás következtében elhagyható adatok igen fontosak voltak a könyvelést végző szakembereknek, az ő munkájukat is segítette. Amennyiben a könyvelés miatt továbbra is szükségesek ezek az adatok, úgy természetesen továbbra is feltüntethetők a számla kiállításakor.

Az új szabályozásra tekintettel nem kell megváltoztatni sem a számítógéppel előállított, sem a nyomtatvány formájában forgalmazott számlák formátumát.

Az engedményezés áfatartalma

Az Áfa-tv. korábbi szabályai szerint az engedményezés tárgyi adómentes tevékenység volt. Ez annak az adóalanynak az esetében, aki kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, és az ebből származó követelését átruházta - engedményezte - egy faktorcégre, azzal járt, hogy a tárgyi adómentes engedményezési tevékenysége miatt beszerzéseinek áfatartalmát köteles volt megosztani, vagyis a faktorálással egybekötött engedményezéséhez és az adóköteles tevékenységéhez egyaránt kapcsolódó költségek áfatartalmának egy részét nem helyezhette levonásba. Ezen a helyzeten való változtatás érdekében a törvény az áfa tárgyi hatályán kívülinek minősíti a faktorálással egybekötött engedményezést. A változás értelmében az engedményezés ilyen esetekben nem tekinthető önálló szolgáltatásnyújtásnak, hiszen a teljesített ügyletből eredő követelés engedményezésével a teljesítésre kötelezett adóalany pusztán az általa teljesített eredeti ügylet ellenértékét kapja meg, tényleges szolgáltatásnyújtást csak a követelés vásárlója (a faktorcég) nyújt.

A számlák sorszámtartományának közzététele

2007. január 1-jétől az állami adóhatóság a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományokat honlapján rendszeresen közzéteszi. Ezeket az adatokat az állami adóhatóság nyomtatvány-előállítónként, bizonylatfajtánként és időszakonkénti bontásban teszi közzé. * A 2007. január elseje előtt előállított számla, egyszerűsített számla és nyugta nyomtatványtömböket a nyomtatványforgalmazó 2007. június 30-áig forgalmazhatja, és azok 2007. december 31-éig használhatok fel. A megkezdett nyomtatványtömböket 2007. december 31. napjával le kell zárni. A fel nem használt nyomtatványtömböket utólag is ellenőrizhető módon, bizonylattal alátámasztottan 2008. január 31-éig selejtezni kell. * 2007 első félévében a nyomtatványértékesítésről kibocsátott számlában a nyomtatvány értékesítője a nyomtatvány előállításának évét is köteles a számlában feltüntetni.

Bővülő Unió

Bulgária és Románia 2007. január 1-jétől csatlakozott az Európai Unióhoz. Mivel a két ország csatlakozása következtében bővült a Közösség területe, újra kellett fogalmazni a Közösség területét meghatározó tételt. Ettől kezdve az említett két országgal kapcsolatos tranzakciók más áfaszabályok alkalmazását igénylik, mint idáig.

Az Unió bővülésével kapcsolatos átmeneti szabályok

A kiléptetés igazolása

Amennyiben a Bulgária vagy Románia területére irányuló, az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti termékexport teljesítésének időpontja 2006. szeptember 30. napját követi, és a termék kiléptetésekor ezen államok Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt megszűnő külső határokon már nem végezhető el a vámkiléptetés, úgy a termék kiléptetésének igazolásául elfogadható

- az engedélyezett címzett, vagy a külföldi vámhatóság visszaigazolása arról, hogy a kiléptetés szándékával végleges rendeltetéssel külföldre történő szállítás alatt álló termék, amelynek kiviteli vámeljárás alá vonása megtörtént, de a Közösség területéről a vámhatóság által igazolt módon nem lépett ki, a rendeltetési helyére megérkezett, illetve

- árutovábbítási eljárás nélkül indított kiviteli eljárások esetében a címzett által igazolt fuvarokmány.

A 2006-ban kapott előleg áfabeli megítélése

A Bulgária vagy Románia területére irányuló termékexporthoz kapcsolódóan adott előleg adómentességét nem érinti, ha az a termékértékesítés, amelyhez az előleget adták, az előzőekben említett államok Európai Unióhoz történt csatlakozása következtében nem termékexport, hanem az Áfa-tv. 29/A. §-a szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítés.

A lakásszövetkezetek tevékenységének áfabesorolása

A lakásszövetkezeti tulajdonviszonyok megváltozása következtében a közös használatú ingatlanrészek a lakásszövetkezetek tulajdonában állnak. A szövetkezeti tulajdonhasználatot a lakásszövetkezet biztosítja a lakók számára, ami a törvénymódosítás előtt adóköteles tevékenység volt. Ennek oka, hogy az áfamegítélés szempontjából alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolás alapján nem bérbeadásnak, hanem lakóingatlan-kezelésnek minősül a szóban forgó tevékenység. Tekintettel azonban arra, hogy a lakásszövetkezetek e tevékenysége - tartalmát tekintve - inkább a bérbeadással azonos jegyeket mutat fel, indokolt volt a bérbeadással egyenlő áfaelbírálásban részesíteni azt. Ezért a módosítás az Áfa-tv. 2. számú melléklete vonatkozó 9. és 10. pontjának megváltoztatásával a lakásszövetkezetitulajdon-használat biztosítását tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősíti.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

Értelmező rendelkezések változása

Belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy

2007 januárjától pontosította a törvény, hogy a külföldi személy mikor minősül belföldi illetőségű adózónak. E szerint a társasági adó alanya a külföldi illetőségű adózó külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak.

Összes bevétel

A meghatározások köre kiegészül az összes bevétel fogalmával. E szerint összes bevétel az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek.

A definíció törvénybe foglalására azért volt szükség, mivel a jogalkotó ezt a fogalmat használja az elvárt jövedelem adómegállapításánál, illetve annak megítéléséhez is e fogalom helyes értelmezésére van szükség, hogy a veszteség elhatárolásánál kell-e adóhatósági engedély. Ismert, hogy amennyiben az adóévben a bevételek nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, úgy a tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévben már a veszteség elhatárolásához az adóhatóság engedélye szükséges.

Bejelentett részesedés

A törvény új fogalmat vezet be, amely szerint a bejelentett részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését - a szerzésre vonatkozó szerződés, okirat csatolásával - a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A fogalom rendelkezéseit első ízben a 2007. január elsejétől megszerzett részesedésre lehet alkalmazni.

Közhasznú társaság

2007. július elsejét követően közhasznú társaság már nem alapítható. Az eddig bejegyzett társaságok 2009. június 30-áig gyakorolhatják tevékenységüket a közhasznú társaságokra előírt rendelkezések szerint. A közhasznú társaság a 2007. július elsejét követő két évben nonprofit korlátolt felelősségű társasággá, illetve más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat, vagy elhatározhatja, hogy jogutód nélkül megszűnik. Ezt a döntését köteles 2009. június 30-áig meghozni, és a cégbíróságnál ez ügyben eljárni. E határidő elmulasztásakor a cégbíróság a társasággal szemben ún. megszűntnek nyilvánítási intézkedést foganatosít.

Újradefiniált, az adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő tétel

Az adózás előtti eredményt csökkenti értékcsökkenési leírásként a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag-, haszonanyagértékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el. * Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be -, vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag,- haszonanyagértékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el. (Az eddigi rendelkezések akadályozták a kedvezményezett eszközátruházás megvalósítását, ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy ezektől az adózás előtti eredményt módosító tételektől kedvezményezett eszközátruházás esetén el lehessen tekinteni.)

Az elvárt jövedelem megállapítása

Az e témában bevezetett változások egyike, hogy a kialakult különböző álláspontok egységesítése végett a jogalkotó meghatározta az "összes bevétel" fogalmát. (A fogalmat az erről szóló fejezetben ismertettük.)

A témában eszközölt másik változtatás, hogy az uniós jogharmonizációs feladatoknak eleget téve, részbeni módosításokkal újradefiniálták az elvárt jövedelem megállapításának szabályait.

Ha az adózó adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett, valamint (az alább felsorolt) csökkentő és növelő tételekkel módosított összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg.

Bevételt csökkentő tételek

Az összes bevételt csökkenti

- a jogelőd tagja, részvényese a megszűnt részesedés nyilvántartási értékét meghaladóan - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétellel, ha alkalmazza a 7. § (1) bekezdésének gy) pontjában foglalt rendelkezést,

- az átruházó társaság kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, ha alkalmazza a 16. § (12) bekezdésében foglaltakat,

- a megszerzett társaság tagja, részvényese a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereséggel, ha alkalmazza a 7. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezést.

Bevételt növelő tételek

Az összes bevételt növeli

- a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében azzal a résszel, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

- az átvevő társaság az átruházónál - az átruházó nyilatkozata alapján - az összes bevételt csökkentő összegnek az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összegével, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.

Az áruminta adózása

Az áruminta fogalmát az általános forgalmi adóról szóló törvény tartalmazza. E szerint áruminta valamely termék, annak mintapéldánya vagy egy része - ideértve a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolású, vagy a felhasználás során megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló terméket -, melyet az eladásra szánt termék ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át.

Az árumintát juttató adózó nem adózik, mivel nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét. Az árumintát átvevő az adózás előtti eredményét csak az átvett eszköznek az átadónál kimutatott könyv szerinti értékével csökkentheti, amelynek mértékéről az átadó tesz nyilatkozatot. Tehát az adózás előtti eredményt nem az adóévben elszámolt bevétellel (vagyis a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékével) lehet csökkenteni.

Költségek, ráfordítások

Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés megítélése

Nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeknek, ráfordításnak a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke-jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.

Az intézkedés lényege, hogy abban az esetben, ha egy gazdasági társaságban a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke törvényi minimumként meghatározott összegét, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegetné, és erre úgy reagálnának, hogy a kívánt állapotot tőkeemeléssel kívánják elérni, majd az így szerzett tulajdoni részesedésre a tag, részvényes értékvesztést számolna el, akkor ez az értékvesztés (2007. év elejétől) nem minősülhet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak.

Szövetkezet költségei

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a szövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 57. §-ának (2) bekezdése szerinti céloknak megfelelő felhasználás alapján elszámolt költség, azaz a tagok, valamint hozzátartozóik részére juttatások és támogatások, amelyek lehetnek

- szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás),

- oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása),

- kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása),

- közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása),

- sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsportrendezvények támogatása), valamint

- egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása.

Az elektronikus bevallás költségeit mérséklő kedvezmény

A törvénymódosítás az adózók, illetve a részükre szolgáltatást nyújtók számára a 2007-től kötelezően alkalmazandó elektronikus bevallás kezdeti költségeinek mérséklését szolgáló adókedvezménnyel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. * Az adóalany - ha regisztrációra kötelezett személy, és az adóévi (éves szintre számított) árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot - az állandó képviselőjétől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás alapján az adóévben az eredmény terhére elszámolt szolgáltatási díj 15 százalékát a 2007. adóévi adóból adókedvezményként veheti igénybe. * Az adóévben (éves szintre számítva) legfeljebb 25 millió forint árbevételt kimutató állandó képviselő adózó és a legfeljebb 4 millió forint árbevételt kimutató regisztrációra kötelezett adózó (ha adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását) a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre az adóévben a számviteli előírások alapján az eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, és az igénybe vett internetszolgáltatás költsége együttes összegének 10 százalékát a 2007. adóévben adókedvezményként veheti igénybe. * A fent említett mindkét tételre igaz, hogy az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. * Hangsúlyozandó, hogy a kedvezmények csupán a 2007-es adóévre vonatkoznak. Amennyiben a jogalkotó a jövőben nem terjeszti ki ezt a kedvezményt a kezdő vállalkozások első évére, akkor ők a rájuk szintén kötelező erővel bíró elektronikus bevallási kötelezettség többletköltségeire tekintettel egyáltalán nem részesülnek kedvezményben.

Adókedvezmények

Fejlesztési adókedvezmény

Az Európai Unió Bizottsága új regionális iránymutatást adott ki, amelynek 2007-től a hazai támogatási politikának is meg kell felelnie. Az iránymutatás meghatározza - többek között - a beruházásokhoz adható támogatások elveit, azokat a tevékenységeket, amelyek érdekében történő beruházás nem támogatható, a támogatás alapjául szolgáló elismert költségeket, a támogatás mértékét, a támogatáshalmozódás számításának szabályát és az információnyújtás, illetve az ehhez szükséges nyilvántartás tartalmát. A fejlesztési adókedvezmény olyan támogatás, amelyet az új iránymutatásnak megfelelően kellett 2007-től kialakítani.

A kedvezmény igénybevételének általános feltételei

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

- jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,

- a Tao-tv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben [a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet;] meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,

- az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

- jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,

- munkahelyteremtést szolgáló beruházás

üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.

Az igénybevétel különös feltételei

Az adókedvezményt az adózó a Tao-tv. és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó - kormányrendeletben meghatározott - elszámolható költség esetén az adózó az adókedvezményt a miniszterhez benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe. Ebben az esetben az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt

- a miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot,

- az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja a miniszterhez, ha az adókedvezmény a miniszter határozata alapján vehető igénybe.

Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

Az önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődjön.

[Önálló környezetvédelmi beruházásnak az a beruházás minősül, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.]

A legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, illetve a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, legalább 1 milliárd forint értékű beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

- az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 150 fővel - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

- az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.

A munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben

- az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 százalékát pályakezdőként felvett munkavállalók adják azzal, hogy pályakezdőnek minősül az a természetes személy, aki a középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszűnését követő egy naptári éven belül első alkalommal létesít munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, valamint

- a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 150 fővel, középvállalkozásnál 75 fővel, kisvállalkozásnál 15 fővel; az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb 48 kistérség települési önkormányzatának közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 20 fővel, kis- és középvállalkozásnál 5 fővel; az előző két pontban megnevezetten kívüli települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 300 fővel, középvállalkozásnál 150 fővel, kisvállalkozásnál 30 fővel haladja meg, azzal, hogy a rendelkezések alkalmazásában a vállalkozás méretét a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes besorolás szerint kell figyelembe venni.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás

Az adózó nem jogosult az adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a társasági adóról szóló törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban [97/2005. (XII. 25) OGY határozat] meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.

Bevallás, adóhatósági tájékoztatás

Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társaságiadó-bevallásában beruházásonként feltünteti. Az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Az adózás előtti eredményt csökkentheti - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál.

Kedvezményfajták

A kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adózó választása szerint

- az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy

- az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül.

(E választási lehetőséget a 2007. január elsejétől hatályos módosítás tette lehetővé.)

Beruházási adókedvezmény

Az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 naptári évben. A kedvezmény csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát. (A korábbi szabályok szerint a létszámnövekedést először a beruházás üzembe helyezését követő második adóévtől kezdve kellett teljesíteni.)

Szövetkezetek adókedvezménye

A szövetkezet - a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58. §-a alapján - az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ez a kedvezmény 2007-től vehető igénybe.

[A témában fontos információkat tartalmaz a szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2006. (V. 19.) Korm. rendelet is.]

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

Evaalap-csökkentő kedvezmények

Elektronikus bevallás költségeit mérséklő kedvezmény

A 2007-től kötelező elektronikus bevallás és adatszolgáltatás bevezetésével összefüggésben az evaalanyok esetében is lehetőséget biztosít a jogalkotó 2007-ben adókedvezmény igénybevételére.

Evaalany kedvezménye

Ha az evaalany igénybe veszi a könyvelő szolgáltatását, akkor a számviteli és könyvviteli szolgáltatás igénybevételéért fizetett díj 60 százalékával, ha nem veszi igénybe a könyvelő szolgáltatását, akkor a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai berendezései értékének 20 százalékával, továbbá az általa igénybe vett internetszolgáltatás díjának 40 százalékával csökkentheti az eva alapját. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adóalany kedvezmény nélkül számított evaalapja ne érje el a 4 millió forintot.

Könyvviteli szolgáltatást nyújtó kedvezménye

A könyvviteli szolgáltatást nyújtó szintén a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai berendezései értékének 20 százalékával, továbbá az általa igénybe vett internetszolgáltatás díjának 40 százalékával csökkentheti az eva alapját, feltéve, hogy a kedvezmény nélkül számított evaalapja a 25 millió forintot nem haladja meg.

Az így érvényesített kedvezmény 25 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Kedvezmény visszafizetett támogatás után

További kedvezmény, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany bevételét csökkentheti a jogszabályi kötelezettség alapján a tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.

Adóalap

A múlt évi adómérték-változás miatt az evás adózó a 2006. utolsó negyedévi adójának megállapításakor választhat, hogy

- az első három és a negyedik negyedévre jutó adót külön-külön határozza meg. Tekintettel arra a tényre, hogy a negyedik negyedévben 15 százalék helyett már 25 százalék az adó mértéke,

- az éves pozitív adóalap után 15 százalék, az éves adóalap egynegyede után pedig további 10 százalék adót fizet.

Osztalékadót kiváltó adó

A bevételi nyilvántartást választó közkereseti társaság, a betéti társaság adót (ez az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a törvényben részletezett adóalap 25 százaléka (ez korábban 20 százalék volt), amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az evatörvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.

Az adóalanyiság megszűnése

Meghatározott adózói körnek a jövőben nem kell kijelentkeznie az evából akkor, ha az adóévet megelőző naptári és az azt megelőző adóévben nem végezte folyamatosan a tevékenységét, illetve nem számolt el vállalkozói bevételt.

A fent ismertetett rendelkezés arra a magánszemély egyéni vállalkozóra vonatkozik, aki tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben, vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.

Adóbevallás

Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként állapítja meg, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában vallja be.

Összefoglalva: továbbra is maradt az éves bevallás, mind az evára nézve, mind pedig a szakképzési hozzájárulást illetően. Ez azért hangsúlyozandó, mivel a mai napig sokakban megmaradt az a korábbi törvénymódosítás, miszerint negyedéves bevallási kötelezettség lenne.

Evás egyéni vállalkozó járulékfizetése

Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a 131 ezer forint minimum-járulékalap után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. Természetesen ez az adózói kör is élhet azon lehetőséggel, hogy a havi bevallásában bejelentheti, hogy a járulékot a bevallásban feltüntetett jövedelme (de legalább a minimálbér) után fizeti meg. * Az az evás egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. * A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. * A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot az evaalap 10 százaléka után fizeti meg, és az éves evabevallásában vallja be.

Különadó és járadék

Az alábbiakban az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény rendelkezéseit ismertetjük.

A magánszemély adókötelezettsége

Adóalap, adómérték

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót a személyijövedelemadó-bevallásában bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (ez 2007-ben a 6 748 850 forintot meghaladó rész) után kell megfizetnie. A fizetendő különadó mértéke 4 százalék. A magánszemélyt érintő rendelkezések 2007. január 1-étől léptek életbe.

Adóelőleg

A különadóra adóelőleget (különadó-előleg) kell fizetni a következők szerint:

- a kifizető a magánszemélynek fizetett (juttatott) bevétel különadó-előlegét az személyijövedelemadó-előleggel együtt állapítja meg, de elkülönítve igazolja a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv). 46-48. §-ának rendelkezései szerint, ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható, hogy az összevont adóalap a járulékfizetés felső határát túllépi, vagy ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó bevételt juttat, vagy a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában, nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását;

- a magánszemély - a különadót keletkeztető összeghatár túllépését követően, illetve a különadó-fizetési kötelezettsége esetén az adóév elejétől számított különadóalap azon része után, amely után nem történt különadóelőleg-fizetés, az Szja-tv. 49. §-a rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával fizet különadó-előleget.

A különadóval kapcsolatos egyéb kötelezettségeket (bevallás, adóhatósági adómegállapítás, befizetés, visszatérítés) a kifizető, a magánszemély, illetőleg az adóhatóság az Szja-tv. és az Art. rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával teljesíti azzal, hogy az adóbevallási kötelezettségnek a személyijövedelemadó-bevallásban, a személyi jövedelemadótól elkülönítve kell eleget tenni.

Az egyéni vállalkozó különadója

Adóalap, adómérték

Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély a különadót vállalkozói jövedelemadózás esetén a kapott támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap együttes összege (különadóalap) után fizeti.

Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a különadóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

A fizetendő különadó mértéke 4 százalék. A különadó az egyéni vállalkozókat 2007. szeptember 1-jétől érinti.

Adóelőleg

A különadóra 2006-ban adóelőleget (különadó-előleg) kellett fizetni a következők szerint.

Az egyéni vállalkozó a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához a különadó-alapot választása szerint az alábbi két módszer egyikével határozza meg:

- a 2006. év egészére a kapott támogatás nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap együttes összegének harmadrésze képezi a különadó alapját. A tevékenységét 2006-ban megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az így meghatározott különadóalapnak a tevékenység 2006. augusztus 31-ét követő naptári napjainak a 2006. évben folytatott tevékenység naptári napjaihoz viszonyított arányával számítja ki az adóalapot;

- a másik módszer szerint a 2006. szeptember 1-je és december 31-e között megszerzett vállalkozói bevétel vállalkozói költséggel csökkentett összege (átalányadózás esetén, az ugyanezen időszakban megszerzett bevételből számított átalányadóalap) jelenti az adó alapját.

(Lényeges, hogy az egyéni vállalkozó a különadót a jövedelem megállapításakor költségként nem veheti figyelembe.)

A társas vállalkozás adókötelezettsége

Adómérték

A társas vállalkozás - az előtársaság kivételével - 4 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a növelő tételekkel növelt és a csökkentő tételekkel csökkentett, továbbá ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti különadóalapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege (különadóalap) után.

Adóalapot növelő tételek

Az adó alapját növeli

- a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó;

- az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, és az ezzel összefüggésben elszámolt, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó;

- az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;

- az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;

- a társas vállalkozás jogutódlással (átalakulással) történő megszűnése esetén a jogelődnél utolsó adóévében, a társas vállalkozásból történő kiválás, a társas vállalkozás részleges átalakulása esetén a jogutódnál első adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet;

- a csökkentő tételek (lásd később, 5. bekezdés) e) pontja alapján csökkentő tételként figyelembe vett összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg;

- a csökkentő tételek (lásd később, 6. bekezdés) f) pontja alapján csökkentő tételként figyelembe vett összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg;

- a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.

Adóalapot csökkentő tételek

Az adó alapját csökkenti

- az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével;

- az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke;

- az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege,

- az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege;

- a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél), ha a tag (a részvényes) alkalmazni kívánja e csökkentő tételt, feltéve, hogy a tag (a részvényes) a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván;

- a kedvezményezett átalakulásban részt vevő társaság tagjánál (részvényesénél) az átalakulás következtében kivezetett részesedés könyv szerinti értékét meghaladóan a társaság jogutódjában szerzett részesedés bekerülési értékeként az adóévben elszámolt bevétel;

- kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál - választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján - az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó része;

- az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű társas vállalkozástól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a felmerülés adóévében, vagy - a társas vállalkozás választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig;

- annak érdekében, hogy a társas vállalkozások érdekeltsége a kutatási és fejlesztési tevékenység folytatásában, bővítésében, valamint a befektetésekben megmaradjon, a törvény megengedi, hogy a különadó alapja csökkenthető legyen a kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, amely azonban nem tartalmazhatja a más belföldi illetőségű társas vállalkozástól és a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatást, továbbá nem tartalmazhatja a kutatási és kísérleti fejlesztéshez igényelt, kapott támogatást;

- a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést a társas vállalkozás (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés;

- a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bekerülési értékét meghaladó része.

A 2006. évi különadó-fizetési kötelezettség megállapítása társas vállalkozásnál

A társas vállalkozás a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához a különadóalapot, választása szerint * a 2006. adóév egészére megállapított különadóalapnak a szeptember 1-jétől az adóéve utolsó napjáig számított napoknak a működése naptári napjai arányával számítva, vagy * a 2006. adóévéről készített beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. augusztus 31-ére készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza meg. Ezen variáció választása esetén a társas vállalkozás 2006. augusztus 31-ére köteles közbenső mérleget készíteni, és azt a különadó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. E közbenső mérlegre nem vonatkozik a társas vállalkozásra külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség. * A társas vállalkozás a 2006. adóévében várható különadó összegét az adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig volt köteles megfizetni.

Adóelőleg

Az adóelőleg

- az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, illetve

- az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

Átalakulás

Átalakulás esetén az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő társas vállalkozás (ideértve a részlegesen átalakuló szövetkezetet is) akkor, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

Adóelőleg külföldi vállalkozásnál

A külföldi vállalkozó az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani. Ezt a kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

Mezőgazdasági vállalkozások adóelőlege

Az adóelőleg háromhavonta (negyedévente), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál a harmadik és negyedik negyedévben, egyenlő részletekben, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig, az utolsó negyedévi adóelőleg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes.

Nemzetközi szerződés

Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, a megállapított különadóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.

Feltöltési kötelezettség

A fizetendő különadó várható összegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni.

Kedvezményezett eszközátruházás

A kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság az ebből származó nyereségével csökkentheti a különadó alapját.

Az adóalap csökkenthetőségének feltételei

A csökkentés feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét.

További feltétel, hogy az átvevő társaság vállalja, hogy a különadó alapja megállapításakor az átruházó társaságnál kimutatott értéken számolja el a szerződésben feltüntetett eszközöket és kötelezettségeket. Ehhez az szükséges, hogy az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartsa nyilván, és ebben a nyilvántartásban feltüntetésre kerüljön az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési, illetve könyv szerinti érték, továbbá a számított nyilvántartási érték. Ezenkívül a nyilvántartásban fel kell tüntetni az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átvételt követően a különadóalap módosításaként elszámolt összeget.

Adóbevallás

A különadó bevallásával egyidejűleg az adófizetésre kötelezett az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra adóelőleget vall be az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével.

Egyszerűsítést jelent az adózók számára az adóbevallás és -megfizetés határidejének a társasági adóra előírt időponttal történő összhangba hozása. A korábbi előírás szerint ugyanis a különadót az adóévet követő 150. napig kellett megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ez naptári évvel azonos üzleti év esetében május 30-át jelentett, amely zavaró volt abból a szempontból, hogy a társaságiadó-bevallást viszont május 31-éig kell benyújtani.

A hitelintézet adókötelezettsége

A hitelintézet 2007. január 1-jétől az adóévben az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5 százalékos mértékkel járadékot állapít meg és fizet.

Az állam több olyan hitelkonstrukcióhoz nyújt kamattámogatást, amelyhez a kedvezmény mértékét nem jogszabály tartalmazza, így az ezekre befolyt kamat nem képezi részét a járadékalapnak. Ezért a meghirdetés módjától függetlenül minden olyan kamat a járadék alapját képezi, amelyhez az állam kamattámogatást ad, és a támogatással a hitelintézet számol el. * A hitelintézet az említett kötelezettség megállapításához elkülönített nyilvántartást vezet. * A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után.

Jövedéki adó

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény is módosult január 1-jétől.

Bioetanol szállítása

A törvény az alkoholtermékek Unión belüli adófelfüggesztéses szállítása esetén nyújtandó szállítási jövedéki biztosítékot egy-egy szállítmánynál 600 millió forintban maximálja abban az esetben, ha az adózatlanul kiszállított bioetanolt nem termékkísérő okmánnyal (TKO-val), hanem egyszerűsített kísérőokmánnyal (EKO-val) szállítják ki. Ez a rendelkezés az egységes szabályozás megteremtését hivatott elősegíteni. (Korábban csak a TKO-s szállításokra vonatkozott a biztosíték felső értékkorlátja.)

Az engedélyek kiadásához szükséges szakképesítés

A Jöt. az adóraktári, illetve a keretengedély kiadásához előírt feltétel, a jövedéki ügyintéző alkalmazására vonatkozó rendelkezés módosítását tartalmazza. A jövedéki ügyintézői szakképesítésről szóló rendelet időközben történt módosítása kapcsán jövedéki ügyintézőnek nem csak az alkalmazható, akinek ilyen a szakképesítése. Ezért a jövedékiadó-törvényben rögzítette a jogalkotó, hogy a jövedéki ügyintéző mellett a külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy alkalmazása is elfogadható az engedélyek kiadásához.

A Jöt. az adóraktári, illetve a keretengedély feltételeként előírt jövedéki ügyintéző alkalmazására vonatkozó rendelkezés módosításával összefüggésben a pénzügyminisztert hatalmazza fel arra, hogy meghatározza, milyen szakmai képzettséggel és milyen gyakorlati idővel rendelkező személy alkalmazása fogadható el az engedélyfeltétel teljesítéseként.

[Az említett egyéb szakképesítés alatt értendő a jövedéki törvény végrehajtására kiadott 8/2004. (III. 10.) PM rendeletben meghatározott szakképesítés, illetve a Vám és Pénzügyőri Iskolában szerzett szakképesítés, amennyiben a volt hallgató hároméves gyakorlatot szerzett.]

Szabad forgalomba hozott szőlőbor kiszerelése

Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a szőlőbort kizárólag 2 litert meg nem haladó (palackos) vagy 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó (kannás) kiszerelésben bocsáthatja szabad forgalomba. A termelői borkimérésben 25 litert meghaladó (a továbbiakban: hordós) kiszerelésű szőlőbor is értékesíthető, vagy - legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben - elvitelre kimérve. Az egyéb bor szabad forgalomba bocsátása kizárólag palackos kiszerelésben megengedett.

Harmadik országból behozott cigaretta hatósági jellel való ellátása

A természetes személyek által harmadik országból történő cigarettabehozatal ellenőrizhetősége, illetve a visszaélések hatékonyabb felderítése céljából a törvény szerint az adómentesen behozható mennyiségi limiten (200 szál) felül behozott cigarettákat a vámhatóság az adó megfizetését igazoló jellel (hatósági jel) látja el.

A 17. életévét be nem töltött személy esetében, amennyiben az harmadik országból hozna be cigarettát, úgy a vámhatóság annak fogyasztói csomagolását (a vámjogi szabad forgalomba bocsátáskor) szintén ellátja az adó megfizetését igazoló jellel, azaz hatósági jellel. Vagyis a természetes személyek esetében a 200 szál feletti mennyiséget, míg a 17 évnél fiatalabbak esetében a teljes mennyiséget érinti a rendelkezés.

A Romániából és Bulgáriából származó cigaretta mennyiségi korlátozása

Románia és Bulgária csatlakozási szerződése lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy az ezen országokból érkező természetes személyek cigarettabehozatalánál eltérjenek az Unión belül egyébként alkalmazandó 800 szálas adómentes mennyiségi limittől, és fenntartsák a harmadik országokból behozott termékek esetében alkalmazott alacsonyabb mennyiségi korlátokat (200 szál, illetve 17 év alatt 0 szál). Erre a 2009. december 31-éig terjedő időszakban van a tagállamoknak lehetősége. Magyarország él a korlátozás lehetőségével, és ez törvényi megfogalmazást is nyert. * 2007. január elsejétől az adózás alól elvontnak minősül (így a legsúlyosabb szankciókkal sújtható) a Romániából és Bulgáriából belföldre behozott cigaretta, amelynek behozataláról nem tettek nyilatkozatot, és így nem látták el hatósági jellel. Hasonló a helyzet a behozott, hatósági jellel ellátott cigaretta esetében is, amennyiben nem az a természetes személy birtokolja, aki a belföldre való belépéskor azt a vámhatóságnak bemutatta.

Üzletbezárás

Az üzletbezárást csak a kereskedelmi mennyiséget meghaladó mennyiségre elkövetett jogsértés esetén rendeli fenntartani a jogalkotó. A korábbi rendelkezés ugyanis az üzletet már egyetlen üveg zárjegy nélküli szeszesital vagy egy doboz adójegy nélküli cigaretta esetén is bezáratta, így mérlegelésre nem volt lehetőség. Ilyen esetben egyébként a jövedéki bírságot mindenféleképpen ki kell szabni (legalább 100 ezer forint nagyságrendben), amely a kereskedelmi mennyiség alatti jogsértéseket önmagában is megfelelően szankcionálja.

A Jöt. alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek minősül például a cigarettából 800 darabot; a szivarból 200 darabot; a sörből 110 litert; az alkoholtermékből 10 litert; a borból és pezsgőből együttesen 90 litert (ebből pezsgőből legfeljebb 60 litert) stb. meghaladó mennyisége.

Elkobzott termékek

A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt (élelmiszer, cukorcefre stb.) termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, illetve a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt (desztillálóberendezés, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gép és egyéb eszköz, a zárjegy előállítására használt) eszköz előzetes megsemmisítésére, és az egyéb lefoglalt termék, eszköz előzetes értékesítésére, amennyiben azok kezelése, tárolása, illetve őrzése aránytalan és jelentős költséggel járna. Megengedett a lefoglalt ásványolajtermék árvíz-, belvízvédelemre, katasztrófavédelemre való átadása, ha annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.

Az előzetes megsemmisítés, értékesítés vagy átadás elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

A törvény rendelkezik a visszaadni rendelt termék esetében - vagyis, ha a vámhatóság vagy bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jövedékijog-sértés - a megtérítésről. E szerint az értékesítésből befolyt ellenértéknek, illetve a megsemmisített vagy felhasznált termék és eszköz esetében a lefoglaláskori értéknek a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított, mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni.

Dohánygyártmányok adómértéke

2007. április elsejétől a következő változások lépnek életbe: az adó mértéke a cigarettára 7240 forint ezer darabonkénti mértékről 7420 forint ezer darabonkénti mértékre változott, és a kiskereskedelmi eladási ár 27,5 százalékáról 27,75 százalékára nőtt. A finomra vágott fogyasztási dohány esetében az adó alsó értéke 4320 forint/kilogrammról 4530 forint/kilogrammra változott, az egyéb fogyasztási dohány esetében 4320 forint/kilogrammról 4530 forint/kilogrammra emelkedett. * 2007. szeptember elsejétől a következő változások lépnek életbe: az adó mértéke a cigarettára 7600 forint ezer darabonkénti mértékre változik, és a kiskereskedelmi eladási ár 28 százalékára nő. A finomra vágott fogyasztási dohány minimális adómértéke 4610 forint/kilogramm, az egyéb fogyasztási dohány esetében legalább 4610 forint/kilogramm lesz.

Társadalombiztosítás

A 2006. évi nyári törvénymódosítás folytatásaként 2007. január 1-jétől további módosítások kerültek bevezetésre a társadalombiztosítás - jelen esetben mint gyűjtőfogalom - terén. A változások mind a munkáltatókat (foglalkoztatókat), mind a munkavállalókat érintették. A járulékterhek viselésében a központi költségvetés is kiveszi a részét.

Járulékmértékek változása

Foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék

A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke (29 százalék) nem változott, azonban ezen belül az arányok a nyugdíjbiztosítás felé tolódtak el. Ezáltal a járulék 21 százalékát a nyugdíj-biztosítási járulék teszi ki, míg 8 százalék az egészségbiztosítási járulékrész. Ezen belül is 5 százalék a természetbeni, míg 3 százalék a pénzbeli járulékrész.

Magánszemélyt terhelő egyéni járulékok

Járulékmértékek, járulékfizetési felső határ

A magánszemélyt terhelő egyéni járulékok esetében 1 százalékponttal, 7 százalékra nőtt az egészségbiztosítási járulék összege. A munkavállaló ezen összegből 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet. A 4 százalékos természetbeni járulékot valamennyi jogviszony után meg kell fizetni, ennek járulékfizetési felső határa nincs. Pénzbeli egészségbiztosítási járulék esetében mindaddig meg kell fizetni a 3 százalék járulékot, amíg a magánszemély az egyidejűleg fennálló valamennyi munkaviszonyában nem éri el a 36 órát. Utóbbi esetben a további biztosítási jogviszonyai alapján nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

(A természetbeni egészségbiztosítási járulék megoszlása tekintetében jó tudni, hogy a természetbeni egészségbiztosítás alapján jogosult a magánszemély egészségügyi ellátásra, tehát orvosi, kórházi ellátásra, gyógyszertámogatásra, míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék a táppénzalapba folyik be.)

A járulékfizetés felső határa 2007. január 1-jétől évi 6 748 850 forintra változott, ez napi 18 490 forint.

Mentesség

Továbbra sem terheli egyéni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a jubileumi jutalmat, a végkielégítést - beleértve a határozott munkaidejű munkaviszony megszűnésével kapcsolatos végkielégítést, az újrakezdési támogatást, a szabadságmegváltást, a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatásokat.

Egyéni nyugdíjjárulék

Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke nem változott, 8,5 százalék maradt, ugyanakkor továbbra is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot valamennyi jogviszonyban keletkezett jövedelem után mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik a felső határt.

Minimum-járulékalap

Változott a minimum-járulékalap 2007. január 1-jétől, havi 131 000 forintra. Ugyanakkor az elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás értelmében az adatközlés személyekre lebontva történik, ezért a minimum-járulékalaptól való eltérés külön bejelentése a továbbiakban nem szükséges.

Központi költségvetés által fizetett járulék

A járulékfizetés terén a központi költségvetés által fizetett 11 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 9 százalékra változik. A központi költségvetés azon állampolgárok után fizeti meg a 9 százalékos járulékot, akik után más nem fizet tb-járulékot. Ebbe a körbe tartoznak a nyugdíjasok, a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, időskorúak járadékában, álláskeresési juttatásban részesülők, a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulók, az eltartott közeli hozzátartozók, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok, a személyes gondoskodást igénylő, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek, a fogvatartottak, a szociálisan rászorulók, a hajléktalanok.

Lényeges változás, hogy 2007. április 1-jétől a fenti körből kikerülnek az eltartott közeli hozzátartozók, ugyanakkor bővül azoknak a köre, akik járulékfizetés nélkül egészségügyi szolgáltatásokra jogosulttá válnak, így nem kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni azoknak

- akiknek a munkaképessége legalább 50 százalékkal romlott, és erről az illetékes hatóságtól igazolással rendelkeznek, azonban ellátásuk nincs, továbbá

- akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de a jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát.

Növekedett a munkáltatót, foglalkoztatót terhelő adómentes béren kívüli juttatások adómértéke 44 százalékról 54 százalékra, azonban továbbra is meg kell fizetni az 54 százalék adóval növelt összeg után a 29 százalékos tb-járulékot.

Járulékfizetés átvállalása

A járulék megfizetését más személy vagy szerv is fizetheti a magánszemély helyett, ezt azonban az állami adóhatóságnak jóvá kell hagynia. A járulékfizetés átvállalását a járulék fizetésére kötelezettnek 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz. * Amennyiben az átvállaló nem fizet a megállapodás szerint, akkor az eredeti kötelezettre száll vissza a járulékfizetési kötelezettség.

A magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

A nem biztosított magánszemély, ha egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, 2007. január 1-jétől 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a minimálbér (65 500 forint) után. 2007. április 1-jétől a járulék mértéke 9 százalékra csökken.

Ugyanez vonatkozik a korábban eltartott hozzátartozónak minősülő személyekre.

Mikor és mennyiben tér el a társas vállalkozás járulékfizetési mértéke a főszabálytól?

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg 36 órás főállású munkaviszonnyal rendelkezik, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, akkor a járulékfizetés alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. * A társas vállalkozó az egyéni nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig fizeti meg, a 7 százalékos egészségbiztosítási járuléknak azonban nincs felső határa. * Az a társas vállalkozó, aki egyidejűleg egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, választhatja, hogy a minimum-járulékalap utáni járulékot a társas vállalkozásban végzett tevékenységéből származó jövedelme után fizeti meg, amennyiben a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Az egyéni vállalkozói tevékenysége után akkor fizet járulékot, ha járulékalapot képező jövedelme keletkezik. * Ha a társas vállalkozó egyidejűleg több társaságban személyesen közreműködő tag, akkor a választása szerinti egyik ilyen jogviszonyban kell a minimum-járulékalap után járulékot fizetni. Erről azonban a tárgyév január 31-éig nyilatkozatban tájékoztatni szükséges a többi társas vállalkozást. * Amennyiben a többes társas vállalkozási jogviszony év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott társas vállalkozásban a tag jogviszonya év közben megszűnik, de a többi társas vállalkozási jogviszonya fennáll, újra kell választani, és erről a többi társas vállalkozást nyilatkozatban értesíteni. * Ha év közben a többes társas vállalkozónak újabb társas vállalkozói jogviszonya jön létre, az újabb társas vállalkozást a korábbi döntéséről tájékoztatni kell. * A többes társas vállalkozó a minimum-járulékalapon felül csak akkor fizet további jogviszonyaiban járulékot, amennyiben járulékalapot képező jövedelme keletkezik.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos változások

Főszabályként a főállású egyéni vállalkozóra is vonatkozik, hogy a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg. Abban az esetben azonban, ha a vállalkozói kivét, illetve általányadózó egyéni vállalkozó esetén az általányadó alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt az elektronikus adóbevallásban bevallja (bejelenti), akkor a ténylegesen elért vállalkozói kivét és átalányadó-alap után kell megfizetni a járulékokat, azonban mindkét esetben legalább a minimálbér után.

Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg 36 órás munkaviszonyban áll, vagy közép-, illetve felsőfokú intézmény nappali tagozatának hallgatója, az egyéni vállalkozói járulékot kizárólag a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után kell megfizetni. Amennyiben az adott hónapban nincs vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik.

Tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét az adott adóévben kezdi meg, a tevékenység kezdetének napjától az adóév utolsó napjáig minősül kezdőnek, s erre az időszakra a minimálbér után köteles megfizetni a járulékokat.

Az egyéni vállalkozó mint önmaga munkáltatója

A főállású egyéni vállalkozónak 29 százalékos tb-járulékot kell fizetni a rá vonatkozó járulékalap után.

Az egyéni vállalkozó mint egyéni járulékfizető

Ugyancsak 7 százalékra emelkedett az egyéni vállalkozó egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, amelyből 4 százalék a természetbeni, 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék.

Az egyéni vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat - fizet a tb-járulék alapjaként meghatározott jövedelem után.

Társas vállalkozás járulékfizetése terén történt fontosabb módosulások

Minimum-járulékalap

Főszabályként a minimum-járulékalap a társas vállalkozások esetében is 131 000 forint, azonban amennyiben a társas vállalkozás főállású tagjának járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, úgy az elektronikus adóbevallásban történt adatszolgáltatás alapján a társas vállalkozás a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapján köteles megfizetni a járulékokat.

Járulékmértékek

Főszabályként az egyéni járulékok mértéke mind a nyugdíjbiztosítás, mind az egészségbiztosítás terén megegyezik a munkavállalóknál és egyéni vállalkozóknál ismertetett járulékmértékekkel, azaz 8,5 százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj esetén 0,5 százalék + 8 százalék tagdíj), 7 százalék egészségbiztosítási járulék, amely 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli járulékra oszlik. A személyijövedelemadó-törvény szerinti természetbeni juttatás változatlanul nem számít bele a társas vállalkozó egyénijárulék-alapjába.

Nyugdíjas munkavállalók, vállalkozók tekintetében történt változások

Nyugdíjas foglalkoztatott

2007. április 1-jétől a foglalkoztatásban álló saját jogú nyugdíjas 8,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni, azonban ez - 365 nap szolgálati idő után - a járulékalapot képező jövedelem havi átlagos összege után számítva 0,4 százalékos nyugdíjemelést eredményez. A nyugdíjas választhatja azt is, hogy 2007. január 1-jétől fizeti a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, így már 2008. január 1-jétől emelkedhet a nyugdíja.

(Az a szabály azonban nem változott, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 4 százalékos mértékű egyéni egészségbiztosítási járulékot fizet a járulékalapot képező jövedelme után. Amennyiben szünetelteti a nyugdíj folyósítását, úgy a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie.)

Nyugdíjas vállalkozó

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó és társas vállalkozó a saját jogú nyugdíjas, előnyugdíjas, korengedményes nyugdíjas vagy szolgálati nyugdíját szüneteltető egyéni és társas vállalkozó.

Egyéni járulékok tekintetében a kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka 2007. január 1-jétől 16 százalékra változott. Ez a járulék 2007. április 1-jétől 9 százalékra csökken.

Lényeges változás, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a járulékalapot képező jövedelem (vállalkozói kivét, illetve személyes közreműködésre tekintettel kifizetett juttatás) után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Járulékfizetés egyéb jogviszonyokban

Mezőgazdasági őstermelő

Biztosítottak

A mezőgazdasági őstermelő 2007. január 1-jétől biztosított.

Járulékfizetés tekintetében továbbra is az minősül őstermelőnek, aki

- a 16. életévét betöltötte, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a törvényben nevesített őstermelői termékeket állít elő - ennek igazolására őstermelői igazolványt váltott ki. Őstermelő továbbá az a mezőgazdasági termelő magánszemély is, aki az Európai Unió közös agrárpolitikája és a nemzeti agrártámogatási rendszer tekintetében az ezzel kapcsolatos kormányrendelet keretében regisztrációval rendelkezik, továbbá

- aki családi gazdálkodónak minősül és nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.

Kivételek

Kivétel a biztosítási kötelezettség alól a közös őstermelői kiskorú személy, a gazdálkodó család kiskorú tagja, a saját jogú nyugdíjas, az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Kivétel továbbá az egyéb jogcímen biztosított, ide nem értve a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyes munkát végző személyt - így a megbízási szerződés alapján, a bedolgozói jogviszony, az egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony, segítő családtagi jogviszony keretében dolgozókat. Ugyancsak egyéb jogviszony keretében munkát vállaló személynek tekintendő a különféle alapítványok, társadalmi szervezetek stb. választott tisztségviselője, gazdasági társaságok vezető tisztségviselője, az MRP szervezeteknek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, magánnyugdíjpénztáraknak választott tisztségviselője, a helyi önkormányzat választott képviselője, társadalmi megbízatású polgármestere, amennyiben a tiszteletdíja eléri a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napra számítva harmincadrészét.

Biztosított tehát a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben a tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (naptári napokra számolva annak harmincadrészét. Ilyen jogviszonyok az előbbiekben felsorolt jogviszonyok.

Szellemi tevékenység utáni járulékfizetési kötelezettség

A szellemi tevékenységből származó jövedelem azon része után, amely felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása folytán keletkezett, változatlanul nem kell tb-, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Mikor válik biztosítottá a szellemi tevékenységet végző magánszemély?

Amennyiben a magánszemély személyes tevékenységéért járó jövedelme (tehát a felhasználási, hasznosítási jövedelem nélkül számított) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, úgy biztosítottá válik.

Külföldön munkát vállalók járulékfizetése

2007. január 1-jétől a külföldön munkát vállalónak havonta 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a minimálbér után. (2007. április 1-jétől ez a mérték 9 százalék lesz.)

Egyházi személyek járulékfizetési kötelezettsége

Az egyházi személy után az egyház 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Továbbra is érvényes, hogy a nem nyugdíjas egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével 29 százalék tb-járulékot fizet.

Külföldiek biztosításával összefüggő tudnivalók

Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. * Magyarországon tanuló külföldiek egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, amennyiben az ösztöndíj-jogosultságuk nemzetközi szerződésen alapul, illetve ha azt az oktatási miniszter adományozta.

Egészségügyi hozzájárulás

Tételes egészségügyi hozzájárulás

Eho-mérték, fizetési gyakoriság

A tételes eho mértéke nem változott, 1950 forint maradt - ez napi 65 forint.

A munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatott tételes egészségügyi hozzájárulását a munkaidővel arányosan határozza meg.

A tételes eho-fizetési kötelezettség abban az esetben is havonta áll fenn, ha a kifizetés egy adott jogviszonyban (bedolgozói, segítő családtagi, választott tisztségviselői stb.) nem havonként, hanem egyszerre történik, azonban a megbízási díj összegének átlaga naptári napokra számítva eléri a havi minimálbér harmincadrészét. Ugyanakkor, ha más jogviszonyban a tételes eho-t már megfizették, akkor természetesen nem kell megfizetni azt.

Eho-alanyok

Alapvetően a tételes eho-t legalább egy jogviszonyban meg kell fizetni, amit a kifizető von le az alábbi jogviszonyok esetében:

- munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, rendvédelmi szervek, fegyveres erők, fegyveres erők szerződéses állományának, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatalos állományának szolgálati jogviszonya után,

- a tag személyes közreműködése esetén a tagi jogviszony után - a szövetkezeti tagi jogviszonyt kivéve,

- bedolgozói, vállalkozási jellegű szerződésen alapuló, megbízási, segítő családtagi jogviszony után, amennyiben e jogviszonyokból származó jövedelem eléri a havi minimálbér harmincadrészét,

- választott tisztségviselői jogviszony után, ugyancsak a már említett feltételekkel, továbbá

- a munkanélkülieknek juttatott jövedelempótló támogatás után.

A fentieken túlmenően tételes eho-t fizet

- a főállású egyéni vállalkozó,

- a munkaügyi központ a munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző, keresetpótló juttatás után,

- az oktatási minisztérium a középfokú nevelési-oktatási, illetve a felsőfokú intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója után, valamint

- a munkaerő-kölcsönző.

Százalékos eho

Eho-mértékek

14 százalékos eho

Az egyéni százalékos eho mértéke 14 százalék. 2007. január 1-jétől 14 százalékos eho-t akkor kell fizetni, ha a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék éves szinten nem éri el a 450 000 forintot.

Az egyéni százalékos eho-t az alábbi jövedelmek után kell megfizetni:

- árfolyamnyereségből származó jövedelem után,

- ingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után,

- a vállalkozásból kivont jövedelem után,

- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után, továbbá

- a 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék és vállalkozói osztalékalap után.

11 százalékos eho

11 százalékos eho, amelyet a kifizető fizet meg az alábbi jövedelmek után:

- az egyösszegű járadékmegváltások,

- kis összegű kifizetések, amennyiben a kifizetésben részesülő nem biztosított és nem alkalmi munkavállaló,

- kamatkedvezmény jövedelme,

- természetbeni juttatások (adóköteles üzleti ajándék, reprezentáció (termék és szolgáltatás), valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott természetbeni juttatások után, amennyiben azokat nem biztosított kapja,

- olyan - a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó - összevonás alá eső jövedelmek után, amelyek nem viselnek járulékfizetési kötelezettséget, például a szellemi tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem.

Nem kell 11 százalékos eho-t fizetni az önkéntes egészségpénztári szolgáltatások után, amelyek 2007. június 1-jétől személyijövedelemadó-kötelesek.

15 százalékos eho

A 15 százalékos mértékű eho-t a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő továbbra is a bevétel 5 százaléka után fizeti meg.

20 százalékos eho

A 20 százalékos mértékű eho-t a fizetővendéglátó fizeti a tételes átalányadó után.

25 százalékos eho

A cégautóadó 25 százalékát köteles megfizetni a magánszemély a cégautó magáncélú használatával keletkezett jövedelem után, valamint 25 százalékos mértékű eho terheli az átalányadós mezőgazdasági kistermelőt az átalányadó után.

Mentesség a tételes eho-fizetési kötelezettség alól

Nem kell tételes eho-t fizetni * a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, civil szervezeteknek akkor, ha álláskeresőként nyilvántartottat legalább 3 hónapig foglalkoztatnak - ha tovább foglalkoztatják, egy évig mentesülnek a tételes eho-fizetési kötelezettség alól; * a START-kártyával rendelkező pályakezdő után; * a kamarai tagságát szüneteltető ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek, közjegyzőnek; * táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt * keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét, munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időszakára, ha nem fizettek munkabért; * ápolási díj folyósítása alatt, amennyiben a folyósítás alatt nem végez munkát a jogosult; * 3 évnél fiatalabb gyermek gondozása miatt, gyermekgondozási segélyben részesülő, ha 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt; * a fogva tartás időtartamára; * saját, illetve özvegyi jogon nyugdíjas egyéni vállalkozónak - de a nyugdíjas társas vállalkozónak igen; * 50 év feletti álláskeresőnek; * a gyermekgondozást és családtagápolást követően munkát kereső, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatása alatt, továbbá * középfokú és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló és a nemzetközi szerződésen alapuló ösztöndíjban részesülő után.

Az adózás rendje

Képviselet

Az adózás rendjéről szóló törvény 2006. december 31-éig érvényes szabályai szerint jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, illetőleg tagja képviselhette. A szabályozás alapján tehát csak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott öt gazdaságitársaság-fajta (közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) valamelyikét fogadta el képviselőként az adóhatóság. Ez indokolatlan és a jogalkotó céljával ellentétes megkülönböztetés volt az egyéb formában működő hasonló szolgáltatást végző meghatalmazottakkal szemben (például szövetkezetek), erre tekintettel módosultak a képviselet szabályai. Az új meghatalmazotti kategória képviseleti joga azonban továbbra sem terjed ki magánszemélyre.

Az adóadminisztráció szabályainak változásai

Az adatszolgáltatások központosítása, egyszerűsítése eredményeképpen az adóhatósághoz érkező adatokról az APEH rendszeresen, illetve megkeresésre adatot szolgáltat azon szervek részére, amelyek azt korábban közvetlenül az adózóktól kapták (például OEP, ONYF, OMMF). Megszűnik a korábban előírt közvetlenül teljesítendő bejelentési kötelezettség az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (EMMA) számára. A nyilvántartást az adóhatóság számára történt adatszolgáltatásokból töltik fel.

Munkáltatói adómegállapítás

A jogintézmény 2006. január 1-jei megszüntetését követően a módosítás a 2006. adóévre vonatkozóan 2007. január 1-jei hatállyal némileg megváltozott formában visszaállítja a munkáltatói adómegállapítás jogintézményét.

Nyilatkozat és igazolás

A munkavállaló a munkáltatóhoz az adóévet követő év február 15. napjáig megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata (06NY29-es számú nyomtatvány) alapján kérheti a munkáltatói adómegállapítást. Ebben az esetben a munkáltató a március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével megállapítja a magánszemély adóját május 20-áig, erről igazolást ad, és ezt június 10-éig elektronikus úton továbbítja az adóhatósághoz.

A munkáltató kötelezettségei

A munkáltató nem köteles az új szabályok szerint elvállalni az adóbevallás elkészítését. Amennyiben azonban nem vállalja, de a magánszemély jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései szerint az adóhatósági adómegállapítás választására, akkor köteles közreműködni az ehhez szükséges nyilatkozat és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozat továbbításában. Fontos kiemelni, hogy ez a választás nem magánszemélyenként illeti meg a munkáltatót, hanem a jogintézmény alkalmazása szempontjából - tehát valamennyi alkalmazottja vonatkozásában dönt e kérdésben. Alaki szempontból felülvizsgálja a nyilatkozatot, a magánszeméllyel egyeztetve kijavítja, és március 12-éig elektronikus űrlapon továbbítja az adóhatósághoz. Amennyiben a bevallás a munkáltató érdekkörében felmerült okból hibás, hiányos vagy késedelmes, akkor a magánszemély munkáltató legfeljebb 100 000, egyéb munkáltató legfeljebb 200 000 forint mulasztási bírsággal sújtható.

Kérelem az adóhatósághoz

A magánszemély közvetlenül is fordulhat az adóhatósághoz a 06530-as számú nyomtatvány megfelelő kitöltésével az adóévet követő év február 15-éig. Ha az adózó nyilatkozata hibás vagy hiányos, az adóhatóság kijavítja azt, vagy az adózót hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben az adózó a hiánypótlási felszólításnak nem tesz eleget, illetve az adóhatósági adómegállapítást nem kérhette volna, az adóhatóság arról értesíti a magánszemélyt, hogy önadózás útján kell eleget tenni az adókötelezettségének.

Adófizetés, -visszatérítés

Az ADAM (adóhatósági adómegállapítás) útján megállapított adót a magánszemélynek június 20-áig kell megfizetnie, vagy ezen időpontig kell a visszatérítendő adót kiutalnia az APEH-nak. A kiutalás előtt fennálló adótartozás tekintetében az adóhatóságot visszatartási jog illeti meg.

Észrevétel

A megállapított adóval kapcsolatban az adózó a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt tehet, mely adatokkal nem ért egyet, és csatolnia kell azokat az iratokat, amelyek a módosítási igényét alátámasztják. Az adóhatóság 15 napon belül bírálja el az adózói észrevételt. Ennek eredményeképpen módosítja az adómegállapítást, vagy értesíti az adózót, hogy a módosítás nem indokolt. Az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül kifogást terjeszthet elő a magánszemély, amit az adóhatóság hatósági eljárás keretében tisztáz, és határozatot hoz az adó alapjának mértékéről, a visszatérítendő, illetőleg a befizetendő adóról. Az adóhatóság által megállapított és az adózóval közölt adó a jogkövetkezmények és az ellenőrzés szempontjából az adózó által bevallott adónak minősül, ha az adózó nem élt észrevétellel, vagy az alapján az adóhatóság módosította azt, illetve határozatot hozott arról.

Foglalkoztatók bejelentési kötelezettsége

A munkáltató és a kifizető az általuk foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2006. évben hatályos 44. §-ának (3) bekezdése alapján az egészségbiztosítási szervekhez teljesített bejelentést. Az adatszolgáltatási rendszer központosítása, egyszerűsítése jegyében ezen adatokat az új szabályozás szerint a 07T1041-es nyomtatványon az elsőfokú adóhatósághoz kell bejelenteni, amely szerv továbbítja ezentúl az egészségbiztosítási szervhez, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőséghez. * A bejelentéseket a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell megtenni. A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell teljesíteni. A szigorú határidők betartásával kapcsolatban halasztás nem kérhető. * Az adózás rendjéről szóló törvény 17/A. §-a tartalmazott 2006. szeptember 1-jétől bejelentési kötelezettséget a 06T1031-es számú nyomtatványon azon foglalkoztatók terhére, akik a foglalkoztatottjuk javára a minimum-járulékalapot el nem érő összegű jövedelmet fizettek ki, és nem voltak kötelezettek elektronikus bevallás benyújtására. Mivel 2007. január 1-jétől valamennyi munkáltató és kifizető elektronikus bevallásra kötelezett, a havi adó- és járulékbevallás szolgál ezen bejelentés teljesítésére, így az Art. 17/A. §-át hatályon kívül helyezték.

Önadózás

Amennyiben az adózó nem tesz nyilatkozatot sem a munkáltatója, sem az adóhatóság felé, akkor adókötelezettségének önadózás útján tesz eleget.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése alapján a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteikben ezt az árat kell érvényesíteniük, ellenkező esetben a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbözettel kötelesek módosítani a kapcsolt vállalkozások az adózás előtti eredményüket, ugyanis ez befolyásolhatja a társaság adóztatható jövedelmét. A szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazásának célja gyakran adókötelezettségek megkerülése (bújtatott osztalékfizetés, veszteségátcsoportosítás).

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott szokásos piaci árak mértékének meghatározása jogvitákat eredményezhet az esetlegesen ellenőrzést végző adóhatósággal. A jogbiztonság elvének érvényesítése érdekében lehetősége nyílik az adózónak, hogy ezt elkerülendő, a jövőben bekövetkező ügyletei során már az adóhatósággal előre egyeztetett árat alkalmazzon, mely kötőerőt jelent a hatóságra nézve.

A jövőbeni ügylet meghatározása

A törvénymódosítás megadja a jövőbeni ügylet fogalmát az Art. fogalommagyarázatai között, miszerint az adó feltételes, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet minősül ennek. Jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás eredményeként született határozat alkalmazhatósága

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás eredményeként született határozat csak bizonyos kritikus feltételek esetén áll fenn. Ez alatt a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a jövőre vonatkozó - pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési - előfeltevéseket, számításokat, küszöbértékeket, jellemzőket értünk, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a határozat nem alkalmazható.

Megállapítás kérelemre

Az adózó kérelmére határozatban állapítja meg az adóhatóság a kapcsolt vállalkozások jövőbeni ügyletében érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.

Előzetes konzultációs eljárás

A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Az egyeztetés eredménye az esetleges későbbi szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás során nem köti.

Az eljárás díja

Az eljárás díjköteles, melynek legkisebb mértéke egyoldalú eljárás esetén 5 millió forint, kétoldalú eljárás esetén 10 millió forint, többoldalú eljárás esetén 15 millió forint. Az egyoldalú ügyleteknek két fajtája van: amelyeket belföldi társaságok kötnek, és azok a nemzetközi ügyletek, melyek esetén az adózó csak a belföldi adózó adóalapjára kiható ármegállapítást kér. Utóbbi eset kettős adóztatáshoz vezethet. Ennek elkerülésére két- vagy többoldalú eljárás kezdeményezése indokolt, mely során külföldi állam(ok) illetékes hatóságaival történik egyeztetés.

A határozat hatálya, módosítása

A határozat minimum három, maximum öt évre adható ki. A határozat alapjául szolgáló tényállás változatlan fennállása esetén a határozat kérelemre három évvel meghosszabbítható.

A határozat kötőereje változatlan tényállás esetén áll fenn. Amennyiben a határozat jogerőre emelkedése után az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, vagy a körülmények lényegesen megváltoztak, a határozat módosításának van helye.

Valódiságvizsgálat

Az adózó által benyújtott adatok, iratok valódiságát az adóhatóság az ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával valódiságvizsgálatot folytathat le. Ez nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

A 0708-as számú nyomtatvány benyújtásával összefüggő változások

2007. január 1-jétől a törvény lehetőséget ad bizonyos esetekben a havi adó- és járulékbevallás benyújtásának mellőzésére. * Munkáltatónak nem minősülő kifizető csak akkor kötelezett a bevallást benyújtani, ha az adott hónapban magánszemély részére adó- és/vagy járulékalapot képező kifizetést teljesít. * Egyéni vállalkozó, ha munkaviszonyban is áll, és a foglalkoztatása a heti 36 órát eléri, csak arról a hónapról köteles benyújtani az elektronikus nyomtatványt, amelyben vállalkozói kivétet számol el, az átalányadózást választó vagy az evás adózó egyéni vállalkozó bevételt szerez. * Ha a társas vállalkozás kizárólag társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, és a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, amelyben foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a társas vállalkozás a bevallást csak arról a hónapról köteles benyújtani, amelyben a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésére tekintettel fizetett ki járulék-, személyijövedelemadó-előleget, százalékos egészségügyihozzájárulás-alapot képező jövedelmet. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, csak a választása szerinti gazdasági társaságban kell a minimális társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A másik társaságban csak abban a hónapban kell bevallást adnia, ha személyes közreműködésére tekintettel kifizetést teljesítenek a részére. * A foglalkoztatónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a bevallás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt. * A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulékbevallási kötelezettség az általa kifizetett - adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő - nyugdíj, illetőleg nyugdíjast megillető baleseti járadék és egyéb más folyósított ellátás tekintetében. * A nyomtatványon 2007. január 1-jétől a korábbiakon túlmenően adatot kell szolgáltatni az alkalmazott magánszemély nyugdíjas státusáról, és amennyiben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező személyt foglalkoztat, akkor a tárgyhónapban az alkalmi foglalkoztatás napjára (napjaira) beragasztott közteherjegy összegéről, valamint a foglalkoztatás napjáról (napjairól).

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjat érintő változások

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjról szóló bevallásokat és befizetéseket 2007. január 1-jétől nem a magánnyugdíjpénztárakhoz kell teljesíteni, hanem az állami adóhatósághoz. Az adóhatóság nevén a Magyar Államkincstárnál magánnyugdíjpénztáranként vezetett számlaszámokra kell e befizetéseket teljesíteni, ahol a tagdíjakon kívül a késedelmes tagdíjbefizetések esetére felszámolt késedelmi és önellenőrzési pótlékok is külön számlaszámokkal rendelkeznek, amelyeket az APEH honlapjáról lehet megtudni. Az e számlaszámokon található túlfizetéseket nem lehet más adókötelezettségekre elszámolni (visszatartani), elévülés jogcímén törölni.

A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). A magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések vonatkozásában azonban kizárt a nettó pótlékszámítás alkalmazása.

Korábbi rendelkezések alkalmazása

A 2007. január 1-jét megelőző bevallási időszak(ok)ra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az adószám felfüggesztésével kapcsolatos változások

2007. január 1-jétől az adószám törléséről - nem csak a felfüggesztés elrendeléséről - szóló határozatot is hirdetményi úton kell közölni az adózóval. A határozat jogerőre emelkedését követő napon keresi meg az adóhatóság az adózó nyilvántartását vezető szervet, illetve kezdeményezi a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást.

APEH-átszervezés

Az Art.-ban hatályon kívül helyezték az APEH szervezetével, illetékességével kapcsolatos szabályokat, egyben a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a vonatkozó rendelkezéseket. 2007. január 1-jétől megszűnnek az APEH megyei szintű szervei, és ezek jogutódjaként megjelennek a régiók. Létrejön a kiemelt fontosságú feladatok ellátására egy új, országos hatáskörrel rendelkező, első fokon eljáró szerv, a Kiemelt Adózók Igazgatósága. * Az állami adóhatóság területi szervei a következők: APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (Főváros és Pest megye területén; székhely: Budapest); APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye területén; székhely: Miskolc); APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén; székhely: Nyíregyháza); APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye területén; székhely: Szeged); APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye területén; székhely: Győr); APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye területén; székhely: Székesfehérvár); APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága (Baranya, Somogy, Tolna megye területén; székhely: Pécs).

Az összeállítást készítették:

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére