A kis- és közepes vállalkozások kegyeit keresik az informatikai cégek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 106. számában (2007. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A hazai informatikai piacon manapság szinte mindenki a kis- és közepes vállalkozások kegyeit keresi: a hardvergyártók, a szoftverszállítók és az IT-szolgáltatók egyre nagyobb hányada bennük látja további piaci növekedésének zálogát. Ugyanakkor a kkv-k jelentős része még mindig forráshiánnyal küzd, amit csak kis részben orvosolhatnak majd a gazdaságfejlesztésre, és ezen belül a kkv-k informatikájának modernizálására fordítható EU-támogatások.

A kkv-k gazdasági ereje

A kis- és középvállalati szektorra napjainkban úgy tekintenek, mint a gazdasági fejlődés fő mozgatórugójára. Nem véletlenül. Magyarországon a kis- és középvállalatok termelik meg a GDP 53 százalékát, és a foglalkoztatottak 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozó cégeknél dolgozik a KSH adatai szerint. A statisztikai hivatal adatai alapján a hazai kis- és középvállalati szférába 53 ezer cég tartozik; többségük 50-300 millió forint árbevételt termelt 2004-ben, jellemzően 20 fő alatti bejelentett dolgozói állománnyal. A vállalkozások közül minden második Budapesten vagy környékén folytatja tevékenységét. Legnagyobb részük a kereskedelmi ágazatba tartozik, de az ipari és a szolgáltató cégek aránya is magas, míg mezőgazdasággal csupán töredékük foglalkozik.

A BellResearch 2005 szeptemberében a kis és közepes, 50 millió és 1 milliárd forint közötti nettó árbevételű vállalkozások körében végzett - fő vonulatában hitelpiaci - felmérést. A felmérés eredménye szerint a kis és közepes árbevételű vállalkozások 87 százaléka többségi magyar tulajdonban áll, és közel háromnegyedük legalább egy évtizede működik. A megkérdezett pénzügyi döntéshozók 83 százaléka szerint vállalkozásuk - kisebb-nagyobb mértékben - jövedelmezően működik, mindössze 2 százalékuk érezte úgy, hogy bevételeik a költségeket sem fedezik. Ez a szubjektív megítélés jóval kedvezőbb képet fest a vállalkozásokról, mint mérleg szerinti eredményük.

A napi működést jelentősen hátráltatja a körbetartozás, a követelések behajtásának nehézsége. A rendkívül heterogén kis- és középvállalati réteg a gazdaság fejlődésének motorjaként üzemelhet, a munkavállalók széles csoportjának biztosítva megélhetést. A kkv-k az állami és az uniós gazdaságpolitika mellett a szolgáltatási piacok kínálati szereplői körében is egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. A szolgáltatók azonban a kis- és középvállalatokat számosságuk miatt igyekeznek tömegpiacként kezelni, miközben a vállalkozók egyedi elvárásaik teljesülését várják - állapította meg a BellResearch jelentése.

A számítógépgyártók fókuszában a kis irodák

A számítógépgyártók egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások körében próbálnak meg több gépet eladni, mivel az eddigi első számú piacot jelentő közigazgatási szférából tavaly szinte alig érkezett megrendelés. Az árversenybe immár valamennyi jelentős gyártó is beszállt, ezért a gépekhez egyre olcsóbban lehet hozzájutni. A helyi összeszerelők eközben lassanként eltűnnek a piacról, egy részük a márkás PC-k viszonteladóiként működik tovább.

A legnagyobb számítógép-vásárlók a kkv-k

2006-ban dinamikusan növekedtek a hazai személyiszámítógép-, illetve a kisebb (x86-os) szervereladások. Magyarországon az IDC piackutató cég előzetes adatai szerint 535 ezer asztali és hordozható személyi számítógépet és x86-os szervert értékesítettek, ezen belül a hordozható gépek eladása 55 százalékkal nőtt. A számítógépek csaknem 40 százalékát a kis- és közepes vállalkozások vették meg, ezzel összességében - a háztartásokat is megelőzve - a legnagyobb számítógép-vásárlóknak számítanak. Mind az otthoni, mind a kisvállalati felhasználók körében elsősorban a belépő szintű noteszgépek voltak a legkeresettebbek.

Teljes körű informatikai kiszolgálás

Az elmúlt időszakban más hardvergyártók is egyre inkább felfedezik a kis- és közepes vállalkozásokban rejlő üzleti lehetőségeket. A legnagyobb hálózatieszköz-gyártó, az amerikai Cisco hazai leányvállalata például nemrégiben hozta létre a kifejezetten kkv-kra fókuszáló üzletágát, és tette elérhetővé a kkv-k számára integrált termékét, amely egy eszközben egységesíti a hálózati alap-infrastruktúra mellett a vezeték nélküli, hálózatvédelmi, IP-telefóniamegoldások kiszolgálását.

Üzleti szoftverek

Az üzleti szoftvereket szállító cégek figyelme - elsősorban a nagyvállalati piac telítődése következtében - is egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások felé fordult, és ebben a piaci szegmensben dinamikus fejlődés volt tapasztalható, miközben a vállalkozások informatikai igényei folyamatosan növekednek. A kép ezen belül vegyes: a középvállalatok IT-fejlesztéseiben a visszajelzések szerint csökkenő dinamika tapasztalható - mivel a szükséges informatikai beruházásokat jellemzően már ebben a körben is elvégezték -, a kisvállalatoknál azonban az elmúlt évben is további dinamikus növekedés volt tapasztalható.

Vállalatirányítási rendszerek

Az IT-beruházások elsődleges célterületei a vállalatirányítási (Enterprise Resource Planning - ERP) rendszerek, a back office támogatás (így például a dokumentumkezelés, vagy az emberierőforrás-menedzsment területei), illetve az ügyfélkezelés (Customer Relationship Management - CRM), vagy éppen a számlázás. A nagyvállalati ERP-piac már évek óta telítettnek mondható, új rendszerbevezetések gyakorlatilag nincsenek, inkább a licencbővítés, illetve a verzióváltás jellemző; a kis- és közepes vállalati piac ugyanakkor kifejezetten pezseg.

Számlázószoftverek előnyben

A kisebb cégek körében a legnagyobb igény még mindig az egyszerű számlázószoftverek iránt van. A kkv-k közül inkább a csoport felső szegmensében, az 50-200 fős cégeknél vezetnek be ERP rendszereket, aminek elsősorban az az oka, hogy ebben a körben éles a verseny, és emiatt a cégek rá vannak kényszerülve, hogy üzleti folyamataikat a lehető leghatékonyabban kezeljék. Az adminisztráció automatizálására is szükség van esetükben a jogszabályoknak, illetve az EU-előírásoknak való megfelelés, továbbá a költségracionalizálás érdekében.

Az ügyviteli szoftverpiac átrendeződése

Mára a szállítói oldal is felismerte a kkv-kban rejlő lehetőségeket, és a legnagyobb gyártók - az SAP, Microsoft és Oracle - is viszonylag megfizethető áron kínálják kompakt csomagjaikat. A nagyobb versenynek köszönhetően a csökkenő licencárakat ma már valóban meg tudják engedni maguknak a közepes vállalatok. A meghatározó multinacionális óriáscégek belépésével megkezdődött az ügyviteli szoftverpiac dinamikus átrendeződése is, melynek köszönhetően a hazai szoftverfejlesztő cégek felismerték, hogy sem marketing, sem fejlesztési erőforrások tekintetében nem tudják felvenni a versenyt. Így ezek a vállalatok vagy a túlélésre berendezkedve megtartják saját szoftvertermékeiket, vagy csatlakoznak valamelyik nagy forgalmazóhoz, és ügyfeleiket a forgalmazott nemzetközi termékre próbálják átállítani.

Bár a kisebb cégek is kezdik felismerni az integrált üzleti szoftverek előnyeit, de még mindig nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy meg tudják vásárolni ezeket a rendszereket. Az Európai Unió legfeljebb 50 százalék támogatást nyújt ehhez, de a maradék önrészt még így sem képesek előteremteni a kisvállalkozások. A kisebb cégek emellett jellemzően rövid időre terveznek, és sokszor azt sem képesek elfogadni, hogy a rendszer költséghatékonyságához először az üzleti folyamataikat kell racionalizálniuk, amihez pedig a bevezetés előtt tanácsadásra lenne szükségük.

Ügyfélkapcsolati rendszerek

A valamilyen back office rendszert már használó kis és közepes cégek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az ügyfélkapcsolati (CRM) rendszerek iránt is. A CRM-szoftverek tömegesen még nem terjedtek el Magyarországon, egy sikeres ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer bevezetése pedig versenyelőnyt adhat az azt bevezető cég számára.

Az ügyfélkapcsolat-kezelés ugyanakkor még mindig sok esetben nem prioritás, a cégek informatikai költségvetésében a CRM-mel kapcsolatos beruházási tervek a dokumentumkezeléssel, munkafolyamat-menedzsmenttel, rendszerfelügyelettel, üzleti intelligenciával, vagy akár a szoftverlegalizációval versengenek. A bevezetés azonban önmagában nem növeli a cég hatékonyságát, az csakis az üzleti folyamatok újragondolásával, azaz egy megfelelő értékesítési és ügyfélszolgálati metódus kialakításával együtt hozhat eredményt - figyelmeztetnek a szakértők.

Informatikai beruházás kell az elektronikus adóbevalláshoz

A 2006-ban bevezetett elektronikus adóbevallás szintén informatikai beruházásokat kívánt meg a cégek jelentős részétől. Tavaly májustól az e-ügyintézési kötelezettség még "csak" 50-60 ezer céget érintett, az idei évtől azonban már valamennyi gazdálkodó szervezetnek kötelező. Az új havi kötelezettség számos nehézséget ró az adózókra, köztük a késedelmes vagy pontatlan adatszolgáltatásért járó sok százezres büntetés terhét. A szigorú törvényi szabályozás közvetett módon a kisebb cégeket is megbízható integrált ügyviteli rendszerek kiépítésére ösztönzi: a bérekhez és egyéb juttatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség miatt a bérügyviteli szoftverek szerepe kiemelkedő, de bármilyen integrált ügyvitel, szoftver komoly könnyebbséget jelenthet az adózóknak.

Kis- és közepes informatikai vállalkozások

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a közelmúltban tette közzé a hazai informatikai szektorról szóló átfogó kutatását, amely célja a 2005. évi magyarországi belső és exportinformatikai piac és a részpiacok méretének, a piaci szereplők piaci részesedésének, valamint az informatikai vállalatok jövedelmezőségi mutatóinak meghatározása volt. A kutatásból kiderül, hogy a magyarországi szervezetek 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ebből 43 százalékot informatikai szolgáltatásokra, 41,5 százalékát hardvereszközökre költöttek. A szoftverlicencekre fordított kiadások az összes költés 15,5 százalékát teszik ki. A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magában foglaló - árbevétel 743 milliárd forint, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd forint volt 2005-ben. Ebben az évben a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 108 milliárd forintot, amely az összkiadások mintegy 21 százalékát teszi ki. Második helyen a távközlési, IT és médiaiparág vállalatai állnak, harmadik pedig a hazai pénzügyi szféra. * Az 50 fő alatti alkalmazottat foglalkoztató informatikai vállalatok a piac több mint felét szerezték meg 2005-ben, míg a legnagyobb, 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások együttes részesedése 20 százalék volt. Az informatikai árbevételek az 1-2 főt foglalkoztató informatikai mikrovállalkozások esetén magasabb arányban származnak szolgáltatásokból, mint egyéb létszám-kategóriákba tartozó vállalatok esetén. A 3-9 alkalmazottat foglalkoztató informatikai vállalatok bizonyultak a leginkább hardverorientált informatikai cégeknek, jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak a hardvertermékek eladására szakosodott kiskereskedelmi cégek. A felsőbb létszám-kategóriák esetén az alkalmazotti létszámmal együtt nő a nagyobb hozzáadott értéket produkáló szolgáltatások részesedése az árbevételekből.

Eltérő informatikai igények

A kkv-szektor informatikai igényei meglehetősen eltérnek egymástól. Az elmúlt évben a Cisco a BellResearch közreműködésével fókuszcsoportos kutatást végzett az 50-250 főt foglalkoztató cégek körében. A felmérés szerint három fő csoport különböztethető meg, amelyek működésükhöz egészen másfajta informatikai megoldásokat, illetve szolgáltatásokat igényelnek.

Hasonló működés jellemzi az 10-50 fő alatti cégeket, melyek méretüknél fogva nem rendelkeznek IT-szervezettel, sőt, sok esetben ismerőst bíznak meg rendszergazdai feladatok ellátásával. Ezért kevésbé jellemző, hogy IT-infrastruktúrájuk átgondolt, középtávon a cég üzleti stratégiát figyelembe vevő módon alakul.

A következő kategóriába az 50-99 fő közötti vállalatok tartoznak, amelyeknél jellemzően már van rendszergazda, és van elképzelése arról is, hogy mely feladatokat képes ellátni az egy-két főt magában foglaló IT-szervezet, és mely feladatokkal szükséges megbíznia egy külső informatikai céget. Itt az informatikai viszonteladók, tanácsadók, szolgáltatók szerepe jelentős, mivel rajtuk áll, hogy mennyire tudnak testreszabott megoldásokat nyújtani a kkv-cégeknek.

A harmadik csoportba a 100-200 fős cégek tartoznak, amelyek a hazai nagyvállalatokhoz hasonlóan működnek informatikai szempontból, azaz van saját IT-csapatuk, költségvetés-tervezéskor figyelembe veszik az informatikai beruházásokat is, és az üzleti stratégia meghatározásánál egyre inkább szerepet kap az informatika.

Hatékonyságnövelés informatikai beruházással

A kis- és középvállalati szektor akkor tud megfelelő hatékonyságnövekedést elérni az informatikai beruházásokkal, ha az IT-döntéseket a stratégia részeként kezelik. A Cisco szerint, amennyiben a kis- és középvállalatok a bevételeikből középtávon arányosan ugyanannyit költenek informatikára, mint a nagyvállalatok, akkor versenyképességük is hasonló mértékben javulhat. Bár rendszerint kevésbé fejlett rendszereik miatt valamivel nagyobb kezdeti beruházásra van szükségük, a kkv-knak készült egyszerűen kezelhető és működtethető rendszereknek köszönhetően hosszabb távon kiegyenlítődnek e költségek. Emellett az eszközök cseréjére nincs olyan gyakran szükség, így azok hosszabb ideig szolgálják ki a cég igényeit - vélik a felmérés készítői.

Az informatikai fejlesztések gátja

Az informatikai fejlesztéseknek számos gátló tényezője van a kis- és középvállalati szektorban.

Pénzhiány

A Coleman Parkes piackutató cég 12 európai országra - köztük Magyarországra is - kiterjedő kutatásának eredményei szerint a legfontosabb fejlesztési akadálynak a pénzügyi korlátok bizonyultak.

Alkalmazotti ellenállás, az IT-ismeret hiánya

A pénzügyi korlát mellett kiemelt súllyal került elő néhány új szempont: az alkalmazottak ellenállása a változásokkal szemben, a munkavállalók alacsony szintű IT-ismeretei, az ellenállás a felső vezetés részéről és a jogi szabályozás hiánya.

Az informatikai fejlesztések legnagyobb hátráltató tényezőjeként a magyarországi válaszadók 64 százaléka a technológia költségeit, 54 százalékuk a hosszú távú megbízhatóságot, 44 százalékuk a technológiai változások ütemét, 40 százalékuk pedig a hozzáértő munkatársak hiányát jelölte meg. Az új technológiával járó integráció a cégek 30 százaléka számára jelent problémát, míg az adat- és rendszerbiztonság szintén 30 százalék számára jelent hátráltató tényezőt.

Az új piacok megtalálása és új termékek fejlesztése a cégek 49 százaléka számára fontos, a finanszírozás fontosságát pedig 55 százalék jelölte meg. A működéshez nélkülözetlen technológiák közt a cégek 93 százaléka jelölte meg az internetet, 90 százaléka a biztonságos hálózatokat, 61 százaléka távoli elérésű hálózatokat, míg 87 százaléka az adattárolást és adatmentést.

Az informatikai fejlesztések hajtóereje

A hálózati-informatikai fejlesztések hajtóerői pedig várhatóan a megbízhatóság, üzembiztonság, a hálózatbiztonság, a vállalati hálózatok jobb menedzselhetősége és a sebesség növelése lehet. Mindezek mellett fontos szerepet kaphatnak az üzletfejlesztés által generált többletigények, az ügyfélkapcsolatok és a számlázás elektronizálására való törekvés, valamint a dokumentumkezelés javítása. A fejlesztések végső soron a hatékonyság növelését célozzák.

Az eredményes EU-pályázatokért

Az EU strukturális alapjából származó források megnyílásával tavaly a kkv-k is egyre nagyobb számban szánták rá magukat az addig csak nagyvállalatok számára elérhető, ugyanakkor az időközben a kkv-k igényeire és "pénztárcájához" szabott vállalatirányítási csomagok bevezetésére. Hosszú idő után megteremtődött a pénzügyi alapja a kkv-s rendszerbevezetéseknek, és megjelentek azok a tanácsadó cégek is, amelyek a pályázatok elkészítéséhez nyújtanak segítséget. Ezzel megoldódni látszanak azok a korábban felmerült kételyek, amelyek azzal voltak kapcsolatosak, hogy képesek lesznek-e a kkv-k eredményesen pályázatokat készíteni. A kkv-k elmúlt években történő egyre nagyobb mértékű költéseinek köszönhetően immár a teljes ERP-piac 60 százalékát teszik ki a kis- és közepes vállalkozások költései.

Az európai uniós források felhasználásában fontos tendencia, hogy a kis- és középvállalatok nem feltétlenül közvetlenül, saját pályázataik útján jutnak hozzá ezekhez, hanem a nagy projektekben nyertes vállalatok beszállítóiként közvetve részesülnek a támogatásokból. Mindez az informatikai fejlesztésekre is komoly hatással van, hiszen a beszállítóknak már gyakorlatilag ugyanazokkal a technológiákkal kell rendelkezniük "kicsiben", mint megrendelőiknek.

Támogatások az elkövetkező években

Az IDC szerint Magyarország teljes IT-költése 2007-ben várhatóan 2678 millió amerikai dollár lesz, és ez az összeg 2010-re elérheti a 3300 millió dollárt. A vállalatok eddig is jelentős, támogatásból származó forrásokat költöttek el informatikára: a 2004-2006-os időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervben megítélt fejlesztési beruházásokból az informatikai célú beruházások aránya 8 százalék körül mozgott, és elérte a 89 milliárd forintot.

A 2007-2013 közötti időszakra a Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai között is szerepel a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, így például a kkv-k pályázhatnak az e-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítására, vagy honlapjuk elkészítésének támogatására, emellett pedig a korszerű infokommunikációs infrastruktúra kiépítésére is, ugyanakkor ezeket a támogatásokat a várakozások szerint csupán néhány ezer kkv tudja majd felvenni, azaz kérdéses, hogy a többi vállalkozás milyen forrásból tudja majd megoldani informatikai fejlesztéseit.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére