Mibe fektessünk 2007-ben?

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 105. számában (2007. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Egy vállalkozás számára is akadhatnak olyan időszakok, amikor a rendelkezésére álló forrásokat nem tudja, vagy nem akarja az üzletmenet fejlesztésére, beruházásra fordítani. A likvid források megfelelő befektetése ugyanakkor éppen olyan fontos szempont, mint a vállalkozás tevékenységének profitabilitása.

A megfelelő befektetési forma kiválasztása

A vállalkozás szabad pénzeszközeinek befektetése előtt tisztázni kell az alapvető szempontokat, tehát hogy mennyi pénzt kívánunk befektetni, milyen időtávra, forintban vagy devizában, és milyen mértékben vagyunk hajlandóak kockázatokat vállalni.

A futamidőt tekintve lényeges kérdés, hogy a vállalkozás mennyi időre képes nélkülözni a pénzét, és az általunk meghatározott időtáv tartása mennyire tűnik valószínűnek. Ha ugyanis nagy az esélye annak, hogy a futamidő lejárta előtt meg kell szabadulni a befektetés egy részétől, érdemes több, kisebb részletben befektetni az összeget, hogy - csak az elengedhetetlenül fontos összeg kivételével - az idő előtti feltörés minél alacsonyabb veszteséget okozzon.

A befektetett pénz összege szintén olyan szempont, ami meghatározza a vállalkozás vezetőjének - vagy az ezért a területért felelős munkatársának - a lehetőségeit. Minél nagyobb a szabad keret, annál nagyobb a kockázat megosztásának a lehetősége: tehát nagy összegnél érdemes több típusú befektetés közül választani. Azzal ugyanis, hogy különböző típusú befektetéseket választunk, egyben megosztjuk a kockázatot is: a gyengébben teljesítő instrumentumok okozta veszteségeket ellensúlyozzák a jobban teljesítő eszközök.

A befektetett pénzösszeg nagyságával párhuzamosan persze a vállalkozás lehetőségei is nőnek: ha a rendelkezésre álló szabad források meghaladják a tízmillió forintot, akkor a hitelintézetek már személyes tanácsadással is rendelkezésre állnak, 30-50 millió forint fölött pedig már privát banki szolgáltatások is igényelhetők. Privát banki szolgáltatással - ahol a bank külön az ügyfélhez rendelt, gyakorlatilag bármikor elérhető referenst alkalmaz - jelenleg a Budapest Bank (BB), a CIB, a Citibank, a Fortis Bank, a HVB Bank, az ING Bank, az Inter-Európa (IEB) Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB), az OTP Bank, a Raiffeisen Bank, az SPB Befektetési Rt. és a Takarékbank foglalkozik Magyarországon.

A tőzsdei befektetéseknél a brókercégek munkatársai adhatnak hasznos tippeket, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezek sem jelentenek garanciát semmire.

A befektetés időtávja szintén erősen meghatározza a lehetőségeket: a nagyobb kockázatú eszközökbe csak hosszabb - minimum egyéves - időtávon érdemes fektetni, rövid távon a kisebb kockázatú lehetőségek - leginkább a bankbetét - választása lehet kifizetődőbb.

Vegyél olcsón - adj el drágán!

A "vegyél olcsón - adj el drágán" alapelv a vállalkozások pénzügyi befektetéseire is érvényes. Az elért hozam értékelésekor többféle támpontot is alkalmazhatunk. A jegybanki irányadó ráta, a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) jó viszonyítási alap lehet a lekötött betéteknél, egy tőzsdei részvény teljesítménye pedig a BUX-index elmozdulásával összevetve könnyen értékelhető.

Benchmark-, MAX-, RMAX-, CMAX-, RAX-, CESI-, FTSE-index

Az értékeléshez az jelenti viszont a legjobb támpontot, ha a befektetési eszköz teljesítményét annak viszonyítási alapjával (benchmark) vetjük össze. A benchmark olyan index, ami az adott befektetési eszközök teljesítményének átlagát mutatja. Az állampapírok teljesítményének megítélésénél jó alapot jelenthet az állampapírok teljesítményét tükröző MAX- vagy RMAX-index, illetve a kompozit (vegyes) jellegű index, a CMAX. A részvény alapú befektetési jegyeknél a RAX-index lehet az irányadó, a közép-európai részvénybefektető alapok a CESI-t, a nyugat-európaiak a londoni tőzsde FTSE-indexeinek valamelyikét, vagy a Morgan Stanley MSCI nemzetközi börzemutatóját vizsgálhatják az értékelésnél.

Banki betétek

A bankbetét a legegyszerűbb, ugyanakkor gyakorlatilag kockázatmentes választást jelentheti a befektetést tervező vállalkozásnak: nagy előnye, hogy az egyes bankok ajánlatai könnyűszerrel összehasonlíthatók.

A különböző típusú, elnevezésű és más-más feltételekkel kamatozó betétek összehasonlításában segít az egységesített betétikamatláb-mutató. Az EBKM segítségével a betét tényleges éves kamata ismerhető meg. Az EBKM-et minden hitelintézet köteles kiszámítani és erről ügyfeleit tájékoztatni.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a számlabetéteknél (például a folyószámláknál) lekötési rendelkezés hiányában a számlán elhelyezett pénzösszeg látra szólóan, azaz lekötés nélkül kamatozik. A lekötés nélkül elhelyezett összegek bármikor kamatveszteség nélkül felvehetők.

Amennyiben nem kívánja rövid időn belül a számláján lévő összeget felhasználni, érdemes lekötni, ugyanis a lekötött összeg után rendszerint magasabb kamatot fizet a bank. A lekötött betétek kamatveszteség nélkül általában csak a lekötési idő lejártakor vehetők fel.

Választható futamidők

A betétek futamideje, azaz a lekötés időtartama különböző lehet, a banki ajánlatokban jelenleg jellemzően 1, 2, 3, 6, 9, illetve 12 hónapos lekötések szerepelnek, de természetesen van éven túli futamidejű betét is.

Fix vagy változó kamatozás

A kamatmérték megváltoztathatósága szempontjából a lekötött betét fix vagy változó kamatozású lehet. Fix kamatozás esetén a kamat a futamidő (lekötés) alatt nem változik meg, a betét után a bank a lekötéskor meghirdetett kamatlábnak megfelelő kamatot fizeti. Változó kamatozásnál a futamidőn belül a bank - alapvetően külső gazdasági események hatására - kedvező vagy kedvezőtlen irányba is megváltoztathatja a kamatot.

Egyszeri és folyamatos lekötés

A lekötés szólhat egyszeri alkalomra - ebben az esetben a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább. De a lekötés lehet folyamatos is - ebben az esetben a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Folyamatos lekötés esetén a betétes választhat, hogy a futamidő végén a bank a kamattal növelt összeget kösse le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy a futamidő végén a kamatot a bank a látra szóló számlán írja jóvá, és ez esetben csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább (illetve a látra szólóan elhelyezett kamatösszeg a látra szóló számla feltételeivel kamatozik).

Egyhetes lekötés

A vállalkozások igényeihez igazodva több hitelintézet - többek között a KDB vagy az Erste Bank - is kínál egyhetes futamidejű betéteket, amelyek igénylése rövid időre feleslegessé váló összegek felszabadulásakor lehet ideális. Nagyobb - több tízmillió forintos - ügyleteknél ugyanakkor a legtöbb hitelintézet külön kérésre biztosítja ezt a lehetőséget.

Devizabetétek

A devizabetéteknél nemcsak a betét összegét, futamidejét és a kamatfeltételeket ajánlott számításba venni, hanem az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamát is. A forint árfolyamának változása önmagában, a kamatváltozásoktól függetlenül is okozhat veszteséget vagy nyereséget a devizabetét forintban számított értékében. Ez a veszteség vagy nyereség akkor válna ténylegesen érzékelhetővé, ha a devizabetétben elhelyezett összeget átváltaná forintra.

Megtakarítási számlák

A betétek elhelyezésénél gyakori problémát jelent, hogy nem tudjuk megítélni, pontosan mikor is lesz szükségünk a pillanatnyilag feleslegessé vált pénzösszegre. Ilyen esetben a bankok megtakarítási számlái jelentenek ideális megoldást, hiszen azoknál - amellett, hogy a pénzünk a látra szóló betétnél jóval kedvezőbben kamatozik - a betét feltörésekor nincs kamatveszteség. Az elérhető hozam ugyanakkor - a könnyű hozzáférés miatt - a lekötött betéténél jóval szerényebb, tehát a vállalkozás minden szabad pénzeszközét semmiképpen nem ajánlott megtakarítási számlán tartani.

Kedvezmények, limitek a betétlekötésnél

A betétekre fizetett kamat mértéke több esetben függ az elhelyezett összeg nagyságától. Általában minél magasabb az összeg, annál nagyobb kamat jár. Az egyes bankok üzletpolitikájától függően bizonyos összeg - például 10-100 ezer forint - alatt egyáltalán nem lehet betétet lekötni. Jelentős, általában több tízmilliós összegek lekötése esetén viszont a nyilvánosan meghirdetettől eltérő, egyedi kamatfeltételek elérése is lehetséges. * A kamatlekötés módja * A kamatszámítás módja küszöbös (lépcsőzetes) vagy sávos lehet. A küszöbös kamatozás azt jelenti, hogy egy adott összeghatár felett a betét teljes összege a magasabb összegre meghatározott kamattal kamatozik. * Sávos kamatozásnál az összeg egyes sávokba eső részösszegeire az adott sávra meghatározott kamat jár. Egy adott összeg esetén a betét összeghatár feletti része a magasabb sávra, míg az összeghatár alatti összeg az alacsonyabb sávra meghatározott kamattal kamatozik, így a teljes összeg után járó kamat ebben az esetben akár kisebb is lehet, mint a lépcsőzetes kamatozású terméknél. * Egyedi kamat * A hitelintézetek többségénél természetesen lehetőség van a kondíciós listában szereplőnél magasabb, egyedi kamat megállapítására is: ehhez a vállalkozásnak többnyire minimum 20-30 millió forintot kell elhelyeznie. * Kamatadó * A várható hozam kalkulálásánál fontos ugyanakkor figyelembe venni, hogy a lekötött betétek kamatát is 20 százalékos kamatadó terheli, tehát az elért hozam ötödét a jóváíráskor automatikusan levonja a pénzügyi szolgáltató.

Állampapírok

Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési forma, hiszen a tőke visszafizetését és a hozamot a magyar állam garantálja. Az állampapírok vásárlásához ugyanakkor értékpapírszámla nyitása szükséges, amely külön költségeket is jelent számunkra. (Az értékpapírszámla megléte feltétel a tőzsdei értékpapírok [így a részvények, kötvények) és a befektetési jegyek vásárlásánál is.] Az állampapírok futamidejük alapján két nagy csoportra bonthatók: a Diszkont Kincstárjegyekre és a Magyar Államkötvényekre.

Diszkont Kincstárjegyek

A Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség.

A kincstárjegyeket jelenleg három különböző - 3, 6 és 12 hónapos - futamidővel értékesítik az elsődleges piacon, de tekintve az állampapír aktív másodpiaci forgalmát, egy éven belül lényegében bármilyen hátralevő futamidővel megvásárolható.

A Diszkont Kincstárjegyek kibocsátása, lejárta

A Diszkont Kincstárjegyekhez már a kibocsátások kezdete óta (1988 vége) nyilvános kibocsátás keretében, aukciókon lehet hozzájutni. Jelenleg 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukcióra minden héten kedden, 6 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukcióra minden páratlan héten szerdán, 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukcióra pedig minden páratlan héten csütörtökön kerül sor.

A Diszkont Kincstárjegyek fizetési határideje és a tulajdonjog átszállásának időpontja minden esetben az aukció hetét követő hét szerdája. A kincstárjegyek lejárata is mindig szerdai napra esik.

Az egyes aukciókon a Diszkont Kincstárjegyből értékesítendő mennyiséget a finanszírozási terv alapján határozzák meg.

Címletek, elektronikus Kincstárjegy

A Diszkont Kincstárjegy alapcímlete 10 ezer forint. 1999. április 12. óta a Diszkont Kincstárjegy új sorozatait dematerializált - tehát elektronikus - formában bocsátják ki.

A 6 és 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyeket a pénzügyi teljesítés napján (az aukció utáni hét szerdáján) bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.

A Diszkont Kincstárjegyek átruházása

A Diszkont Kincstárjegyet devizakülföldiek és devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek egyaránt megvásárolhatják. E körben a papír teljes futamideje alatt szabadon átruházható.

A Diszkont Kincstárjegyet aukció keretében az elsődleges forgalmazók, illetve a befektetők a nekik adott aukciós megbízás útján vásárolhatják meg.

A Diszkont Kincstárjegy másodpiaci adásvétele többek között történhet az elsődleges forgalmazóknál vagy a Magyar Államkincstár fiókjaiban.

Államkötvények

A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. A kötvényeket jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel értékesítik, ezért a vállalkozások befektetései között érthetően nem játszanak meghatározó szerepet.

A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert.

A kamatfizetés gyakorisága

A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátott államkötvények évente fizetnek kamatot.

Nyilvános vagy zártkörű kibocsátás

A kibocsátás módja szerint megkülönböztethetünk nyilvános vagy zártkörű kibocsátás során értékesített államkötvényeket. A zártkörű kibocsátás útján forgalomba hozott államkötvények kibocsátása legtöbbször különleges célt szolgált, és az értékesítés célja meg is határozta az adott állampapír befektetőinek körét. Ilyen kötvények voltak pl. a bank-, hitel- és adóskonszolidációs államkötvények, amelyek a bankok tőkemegfelelési mutatóját és működési feltételeit voltak hivatva javítani. A zárt kibocsátású államkötvények aránya azonban már nem jelentős.

A többi állampapírt nyilvános kibocsátás keretében adták el. A Magyar Államkötvényt 1996 óta aukció útján értékesítik: az aukciókat jelenleg minden páros hét csütörtökén tartják, amikor is egy alkalommal kétféle kötvényt - jelenleg az egyik aukción 3 és 5 éves fix kamatozású, a következő aukción 3 éves fix és egy 10 vagy 15 éves fix kamatozású állampapírt - ajánlanak fel.

Az Államkötvények átruházása

A Magyar Államkötvényt devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben az államkötvény a futamidő alatt szabadon átruházható.

Devizakülföldiek a hatályos devizajogszabályok alapján, az abban meghatározott feltételek szerint, az államkötvényt teljes futamideje alatt megvásárolhatják és értékesíthetik.

A Magyar Államkötvényhez aukción az elsődleges forgalmazók közvetlenül, befektetők pedig a nekik adott megbízások révén juthatnak. A Magyar Államkötvény másodpiaci adásvétele többek között történhet az elsődleges forgalmazóknál - bankoknál, befektetési szolgáltatóknál - vagy a Magyar Államkincstár fiókjaiban.

E két típus variánsa a MÁK-nál, elsődleges forgalmazóknál még egyéves futamidejű, fix kamatozású kamatozó kincstárjegy. Ezt az ügyfelek jegyzés útján, kéthetes jegyzési időszakokban szerezhetik meg az elsődleges forgalmazóknál és a MÁK-irodákban (s lejáratuk előtt ugyanitt értékesíthetők). E papírok hozama az egyéves diszkont kincstárjegyekéhez igazodik.

Csak privát személyeknek érhető el viszont a 10, 50, 100, 500 ezer vagy 1 millió forintos címletekben kapható kincstári takarékjegy, amelynek I. típusa egyéves, a II. számú pedig kétéves futamidejű. Előnye, hogy a hazai postahivatalokban vehető, nem kell hozzá értékpapírszámlát nyitni.

Ez fix, lépcsős kamatozású értékpapír, amelynek birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg. Jelenleg három hónapon belüli eladásnál nem fizet kamatot, ezen túl azonban a 12. hónapig havonta (a kincstári takarékjegy II.-nál a második évben csak kétszer, a 13. és 19. hónapban) növekszik az éves kamat mértéke, amely maximumát a futamidő végén éri el. Az így növekvő kamatok az értékesítésig eltelt idő egészére vonatkoznak, visszaváltáskor a befektetőt az érvényes kamat egész hónapokra jutó időarányos része illeti meg, illetve a törlesztés is ekkor történik. Az egyes visszaváltási időkre előre meghatározott, fix kamat nagysága a vásárlás napján érvényben levő hirdetményből tudható meg.

Államkötvénycímletek

A Magyar Államkötvény alapcímlete 10 ezer forint. 1999. április 12. óta a Magyar Államkötvény új sorozatai dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. Az ezt megelőzően forgalomba hozott Magyar Államkötvények részben immobilizált állampapírok voltak, így összevont címletekben kerültek kinyomtatásra, amelyeket a KELER Zrt. őriz. A befektetőknek lehetőségük van a futamidő alatt a részben immobilizált állampapírok fizikai kikérésére. Ekkor a kibocsátó az összevont címlet felváltásáért és a papír fizikai előállításáért a névérték 2 százalékának megfelelő díjat számít fel, amelyhez hozzáadódik a forgalmazónak a saját üzletszabályzatában meghatározott díja. * A Magyar Államkötvényt a pénzügyi teljesítés napján bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.

Vállalati (banki) kötvények

A banki kötvény megfelelő alternatívát jelenthet a hagyományos bankbetéttel szemben mind a vállalkozások, mind az intézményi befektetők számára, hiszen a viszonylag magas elérhető hozam mellett biztonságos befektetésnek számít. Nem véletlen tehát, hogy ezek az értékpapírok - a kibocsátók tapasztalatai szerint - egyre kedveltebbek mind a lakossági, mind a vállalati és intézményi befektetők körében.

A legfontosabb adalék, hogy a banki kötvények kamata a pénzpiaci hozamokkal összehasonlítva kedvezőbb, a jelenlegi körülmények között akár évi 7-8 százalékos hozam is elérhető. A papírok kockázata ugyanakkor alacsony, hiszen a kamat változó, és a három hónapos Buborhoz - amely a pénzpiaci feltételekhez igazodó bankközi kamatláb - igazodik.

Annak ellenére, hogy hosszú távú befektetéstől van szó, a likviditás adott, hiszen ezen értékpapírok forgalmazása a Budapesti Értéktőzsdén keresztül történik, így ha a befektető úgy látja helyesnek, könnyen értékesítheti értékpapírjait.

Ezek alapján a banki kötvény azoknak a vállalati, intézményi vagy lakossági ügyfeleknek lehet jó befektetés, akik a pénzpiaci kamatoknál nagyobb hozam elérésére törekszenek, ám nem kívánják pénzüket kockázatos eszközökbe - például részvénybe - fektetni, és fontos szempont számukra a viszonylag nagy likviditás is.

A banki kötvények vásárlásához a befektetőknek folyószámlát nem szükséges nyitniuk, de a befektetés jellegéből adódóan értékpapírszámlájuknak lenniük kell. (Ez viszont legfeljebb az újdonsült lakossági befektetők számára jelenthet pluszterhet, hiszen többek között befektetési jegyek és részvények sem vásárolhatók értékpapírszámla fenntartása nélkül.)

A banki kötvény forgalmazása

A forgalmazás is igen széles körben megoldott: a Magyar Külkereskedelmi Bank például teljes fiókhálózatában, illetve call centeren is árulja azokat.

A banki kötvények piaca egyelőre nem túl terjedelmes: a Budapesti Értéktőzsde internetes honlapján szereplő adatok szerint összesen öt hitelintézet, az Általános Értékforgalmi Bank, a CIB Bank, az Erste Bank, az MKB Bank és a Raiffeisen Bank bocsátott ki - egyébként meglehetősen hasonló kondíciókkal - ilyen típusú értékpapírokat.

Jelzáloglevelek

A jelzáloglevél Magyarországon kizárólag jelzálog-hitelintézet által, a jelzálogtörvény alapján kibocsátott átruházható értékpapír. A magyar tőkepiacon az intézményi befektetők 1998 óta, a lakosságiak pedig 2001 óta találkozhatnak ezzel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral, amely leginkább a korábban is ismert kötvényekhez hasonlítható. (A jelzáloglevelek az Európai Unió egyes országaiban már több mint 100 éves múltra tekintenek vissza.)

Jelzáloglevelek kibocsátói

Jelzálogleveleket jelenleg három hitelintézet - az FHB Jelzálogbank, az OTP Jelzálogbank és a HVB Jelzálogbank - bocsát ki Magyarországon.

A jelzáloglevél előnyei

A jelzáloglevél a kötvényektől abban különbözik, hogy mögötte fedezetként kiváló minőségű, többszörös ingatlanfedezettel ellátott jelzáloghitelek, illetve államilag garantált állampapír-befektetések állnak. Ezek meglétét a bankok által megbízott, neves könyvvizsgáló cég napi szinten ellenőrzi és igazolja. A fedezet a befektetők számára biztosíték, amely arra szolgál, hogy a jelzálogbank csődje esetén a jelzáloglevelek tulajdonosainak (tőke és kamat) követeléseit a bank egyéb hitelezőit megelőzően elégíthessék ki. Vagyis a hitelezők között első ranghelyen állnak a jelzáloglevél-tulajdonosok.

Mivel hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kötvényhez vagy az állampapírhoz hasonló. Megjelenési formája: dematerializált értékpapír, tehát - hasonlóan az egyéb kötvényekhez - értékpapírszámlán tartják nyilván.

A jelzáloglevél lejárta

A jelzáloglevelek hosszú lejáratú, 5-10-15 éves befektetéseket is kínálnak, ugyanakkor a tőzsdén jegyzettek, így elvileg lejárat előtt is, bármikor adhatók-vehetők. A jelzáloglevelek másodlagos piacának a likviditása azonban ennek ellenére kicsi, tehát elsősorban hosszabb távú befektetésben gondolkodó ügyfeleknek ajánlható.

A jelzáloglevél biztonsága

A jelzáloglevél mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kockázati szempontból a legbiztonságosabbnak számító állampapírokhoz hasonlítható (bár nem vonatkozik rájuk állami garancia). A Moody's nemzetközi hitelminősítő társaság (Rating Agency) kockázati szempontból magasabb osztályzatot adott a jelzáloglevelekre (Aa2), mint a magyar államnak (A1), mert elbírálása szerint a jelzáloglevelek mögött meglévő fedezet minősége kiváló. Az állampapírokhoz képest előnyt jelent ugyanakkor, hogy a kisebb kockázat ellenére a jelzáloglevelek magasabb hozamot biztosítanak.

A fix kamatozású jelzáloglevél a tulajdonosának előre kiszámítható jövedelmet biztosít, a változó kamatozású jelzáloglevél kamata pedig félévente, illetve évente igazodik a piaci hozamokhoz.

A befektetési jegyek típusai

A törvényi szabályozás a működési sajátosságoknak és az ehhez kapcsoló befektetési korlátoknak, előírásoknak megfelelően többféle alaptípust különböztet meg. Így a leginkább általánosnak tekinthető értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak úgynevezett indexalapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci idexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Ez utóbbiakra jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek származtatott ügyleteket, amelyeknek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapír-piaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok többsége). * Külön kategóriát képviselnek az ingatlanalapok, amelyek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. * A fentieken túlmenően az alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja az adott alap befektetési politikája. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs két azonos befektetési politikájú alap, a piaci és befektetői igények miatt hamar kialakult az alapok kategorizálása iránti igény, melynek célja, hogy segítse a befektetők eligazodását, illetve megteremtse a múltbeli teljesítmények tisztességes összehasonlíthatóságának feltételeit.

Befektetési jegyek

A befektetési jegyek egyre népszerűbb megtakarítási formát jelentenek a lakossági befektetők körében, és több okból vonzó alternatívát jelenthetnek a cégek, vállalkozások számára is.

A nyílt végű befektetési alapok egyik, behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát.

További érvet jelent az alapok mellett, hogy az értékpapírpiacok jelenlegi fejlettségi szintje mellett a befektetésekhez szükség van megfelelő szakértelemre, ezt viszont csak megfelelő szakemberek tudják nyújtani. Az alapok esetében minden más kollektív megtakarítási formánál szélesebb körű információszolgáltatás van a befektetők felé a különböző jelentéseken, tájékoztatókon keresztül. Ezáltal az alapok a befektetők számára a legátláthatóbb kollektív befektetési formának tekinthetők.

A befektetési alapokra, alapkezelőkre szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, amelyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb.

A befektetési jegyek biztonsága

A befektetések biztonságát az alapoknál egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja. Ennek lényege, hogy az egyes főbb feladatok különböző intézmények között vannak megosztva, amelyek ezáltal egymást is folyamatosan ellenőrzik, a biztonság egyedülállóan magas szintjét nyújtva.

A befektetési jegyek kockázati szintje ugyanakkor mind az állampapíroknál és kötvényeknél, mind a betéteknél jóval magasabb, amit a döntéshozatal előtt kellő súllyal mérlegelni kell.

A befektetési jegyek visszaválthatósága

A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két főcsoportra oszthatók. A nyílt végű alapoknál a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zárt végű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zártkörű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő.

A befektetési alapok fajtái

Likviditási alapok

A korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a három hónapot.

Pénzpiaci alapok

Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az egy évet.

Rövid kötvényalapok

Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.

Hosszú kötvényalapok

Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a három évet.

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok

A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30 százalékot.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya 30-70 százalék közötti.

Részvénytúlsúlyos alapok

A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya 70-90 százalék közötti.

Tiszta részvény alapok

A portfólióban lévő részvény típusú eszközök aránya meghaladja a 90 százalékot.

Garantált alapok

Hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok

Olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Ingatlanalapok

Az ingatlanalapok két kategóriába sorolódnak:

- ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék,

- ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60 százalék.

A megfelelő alap kiválasztása

A számunkra megfelelő alap kiválasztása két lépcsőből áll. Először az alap típusát kell meghatározni, amihez figyelembe kell venni a befektetés tervezett idejét, ennek az időnek a bizonyosságát (a befektetés hamarabbi felszámolásának valószínűségét), az elviselhetőnek tartott kockázat mértékét és a kockázathoz társulva az elvárt hozamokat.

Az, hogy egy befektetési alap megfelelő-e, mindig a befektető személyétől, igényétől, körülményeitől függ.

Magas hozam, vagy könnyű hozzáférés?

A befektetési alapok, mint a befektetések általában aszerint csoportosíthatók, hogy milyen megoldásokat kínálnak a befektetni szándékozók hozam-, kockázat- és likviditáselvárásaira. Minden befektetés jellemzője, hogy a három előny valamelyikét (alacsony kockázat, magas hozam, könnyű hozzáférés) fel kell áldozni a másik kettő érdekében. Az alapokra is igaz, hogy egy alap hosszabb távon magasabb hozamot magasabb kockázat mellett biztosít. Ezért elsősorban azt kell megvizsgálni, milyen időszakra keresünk befektetést.

Bár erre nincs biztos módszer, ökölszabályként elfogadható, hogy minél kockázatosabb egy eszköz (illetve az adott eszközökbe fektető alap), azaz minél nagyobb a hozam ingadozása, volatilitása, annál hosszabb időszak szükséges ahhoz, hogy a hozamok nagy valószínűséggel meghaladják az alacsonyabb kockázatú eszközökét. Azaz minél később akarjuk visszakapni a befektetésünket, annál magasabb kockázatot tudunk felvállalni, és annál magasabb hozamra számíthatunk hosszú távon.

Az alapok befektetési politika szerinti kategorizálása segít eligazodni e tekintetben: a legalacsonyabb kockázatú likviditási alapoktól és pénzpiaci alapoktól a rövid- és hosszúkötvény-alapokon, illetve a vegyes alapokon át a leghosszabb távra ajánlott részvényalapokig terjednek a lehetőségek.

Ha a likviditás fontos

Ha a befektetés tervezett ideje bizonytalan, vagy előreláthatóan van esély rá, hogy a tervezett idő előtt is szükség lehet a pénzre, fontossá válik a likviditás kérdése. A befektetési alapok általában likvidek, de bizonyos konstrukciók (például a határozott futamidejű zárt végű alapok) ebből a szempontból másképpen viselkednek. Bár van lehetőség (például tőzsdén) a zárt végű alapokból is idő előtt kiszállni, lényegében azt mondhatjuk, hogy zárt végű alapok esetében az alapokra jellemző likviditásról mond le a befektető, például az időszak végére ajánlott hozamgarancia fejében. Ez azonban csak akkor ajánlott, ha előre biztosak lehetünk abban, hogy a futamidő végéig nem lesz szükség a befektetett pénzre.

Kockázatvállalási hajlandóság

A befektetés tervezett ideje mellett a választott alap típusát befolyásolhatja a befektetni szándékozó vállalkozás kockázatvállalási hajlandósága is.

Mindenkinek magától kell eldöntenie, hogy egy esetleges hozamvisszaesés, netán veszteség mennyire elviselhető számára. Azok, akik mindenben biztosra szeretnek menni, jobb, ha egy kockázati fokozattal lejjebb mennek, míg azok, akik egyébként is tőzsdéznek, vagy szeretik a szerencsejátékokat, vagy más módon tudják magukról, hogy magasabb a kockázattűrő képességük, választhatnak magasabb kockázatú alapot is.

A mögöttes eszközök (kötvény - részvény) általános kockázata mellett érdemes figyelmet szentelni az alapok jellemző kockázati kitettségében jelentkező földrajzi vagy devizális kockázatra is. Ez jelenti az alap befektetési célterületének országkockázatát és a befektetési eszközök pénznemének a forinthoz viszonyított árfolyamkockázatát.

Alapkezelő választása

A második lépésben a kiválasztott alaptípuson belül kell alapkezelőt/alapot választani. Ennek során az alapok múltbeli teljesítménye (egymáshoz és piaci jelzőszámokhoz viszonyított hozam és kockázati mutatók) mellett az alapkezelő stratégiája, módszerei, eljárásai és folyamatai, valamint természetesen az eltérő díjak mértékei is fontos szempontok lehetnek.

Az alapok múltbéli teljesítményeinek összehasonlításánál fontos, hogy csak azonos befektetési stratégiájú alapok csak azonos időszakra vonatkozó, azonos módon számolt teljesítményeit hasonlítsuk össze. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a különböző időszaki hozamok mellett a kockázatot kifejező szórást is érdemes figyelembe venni. És azt is újra fel kell idézni, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek a jövőbeli hozamokra garanciát, tehát egy, a múltban gyengébben teljesítő alap a jövőben teljesíthet jobban egy korábban jobban teljesítő alapnál. Ezért érdemes figyelni az alapkezelő általános jellemzőire.

Az alapkezelő stratégiájáról, módszereiről, eljárásairól és folyamatairól képet kaphatunk az alap tájékoztatójának áttanulmányozása során.

Az alapok díjai

Az alapok különböző díjstruktúráiról a tájékoztatók, illetve közvetlenül az alapkezelők vagy a forgalmazók adhatnak részletes felvilágosítást.

A díjak egyfelől lehetnek az alapra terhelt vagyonarányos díjak (ilyen például maga az alapkezelési díj) és fix díjak (például a vásárláskor vagy visszaváltáskor).

A hitelintézetek zöme hazánkban is ragaszkodik a saját termékekhez, bár próbálkozások vannak, hiszen például a HVB, a Raiffeisen és a CIB Bank is befogad konkurens produktumokat, s a Citibanknál is megtalálhatók idegen alapkezelők konstrukciói (bár ez utóbbinál ennek az az oka, hogy saját befektetési alapokkal nincs jelen a piacon).

Hozam Plaza

Tavaly, elsőként a hazai piacon, befektetési jegyek forgalmazására szakosodott on-line áruházzal, a Hozam Plázával lépett színre az Erste Bank. (Az ügyfelek részére a befektetési és számlavezetési szolgáltatást az Erste Bank Befektetési Zrt., a Hozam Plaza szolgáltatója és üzemeltetője nyújtja.) A Hozam Plaza hét alapkezelő 38 befektetési alapjával nyitott, de január 8-ától már 138-ra ugrott fel a kínálat. A tapasztalatok ráadásul a kockázatvállalási hajlandóság növekedéséről szólnak: nagyon keresettek jelenleg az ázsiai térségben befektető alapok, csakúgy, mint a BRIC- (Brazília, Oroszország, India és Kína) országokba fektetők.

Előrejelzés 2007-re

Ami 2007 várható kilátásait illeti: a piaci szereplők egybehangzó véleménye szerint az ingatlanalapok háttérbe szorulnak, a részvényalapok továbbra is előtérben maradhatnak, miközben ismét eljöhet a kötvényalapok ideje, és változatlanul népszerűek maradhatnak a tőke- és hozamgarantált konstrukciók is.

Aktív vagy passzív alapkezelés

Az alapkezelés stratégia szerint kétféle lehet: aktív vagy passzív. A passzív vagyonkezelés azt jelenti, hogy az alapkezelő követni próbálja a piacot, illetve az azt reprezentáló referenciaindexeket. A passzív alapkezelés sikeres, ha a lehető legkevésbé tér el a követett indexek teljesítményétől - ez csökkenti az alapkezelő kockázatát, de egyben azt a pluszhozamot is, amit az alapkezelő tehet hozzá (vagy vehet el) a piac teljesítményéhez. Aktív vagyonkezelés esetén az alap a követett mögöttes piachoz képest szabadabb kezet kap, az egyes eszközök kiválasztása, alul- vagy felülsúlyozása terén nagyobb a mozgástere, így a referenciahozamokhoz képest nagyobb teljesítményeltérésre képes. Ez jelenthet magasabb hozamot, de nagyobb kockázatot is. * Az alapok körén belül leginkább az ún. indexkövető alapok tekinthetők passzívan kezelt alapoknak, ezek befektetési politikájukban kifejezetten arra törekednek, hogy egy adott piaci indexet - ami többnyire valamilyen részvényindex - minél hűebben leképezzenek és minél szorosabban kövessenek. * A spektrum túlsó végén a teljes hozamra törekvő (total return) alapok találhatók, ezeknél nagyon nagy mozgásteret szab meg magának az alapkezelő. A nagyobb mozgástér, az aktív vagyonkezelés természetesen azt jelenti, hogy az alapkezelő nagyobb hatással van az alap teljesítményére, azaz az alapkezelő kockázata nagyobb, de ez nem feltétlenül jelenti az alap nagyobb kockázatát. A nagyobb mozgásteret használhatja az alapkezelő kockázatcsökkentésre is (felülsúlyozhatja az alacsonyabb kockázatú eszközöket is), de erre csak a konkrét alapok vizsgálatával kaphatunk választ.

Határidős ügyletek

Viszonylag kevés kisvállalkozás ismeri és alkalmazza a határidős és opciós ügyleteket. Legtöbben nemhogy befektetésként, de még az esetleges export-import tevékenység, vagy egyszerűen csak a meglévő devizaforrások miatt kockázat lefedezésére sem alkalmazzák. Pedig ezeken az ügyleteken is szép hasznot lehet elérni, különösen nagy árfolyammozgásoknál.

Banki határidős devizaügyletnél a cég vagy magánszemély arról állapodik meg: meghatározott devizaösszeget egy konkrét jövőbeni napon elad a hitelintézetének. Az üzlet lehet fordított is, itt a majdani fix időpontban történő vásárlásról szerződnek. A kért határidőre a bankok olyan árfolyamot tudnak kínálni, amit a kötésnapi (spot) árfolyam, illetve a két valutanemnek a futamidővel megegyező kamatainak különbözetéből - euró/forint ügyletnél tehát a budapesti (Bubor) és uniós (Euribor) bankközi kamatláb különbsége alapján - kalkulálnak.

A kisebb vállalkozások számára visszatartó erő lehet ugyanakkor, hogy a pénzintézetek jellemzően ügyletenként 100 ezer euró (mintegy 25 millió forint) minimumösszegre szerződnek, bár állandó ügyfeleknél esetleg elképzelhető kisebb limit is.

A határidős ügyletek időtartama

A határidős ügyletek alapvetően éven belüliek, ritka kivételként 2-3 éves periódusúak. Egyes hazai bankoknál a megszokott euró, USA-dollár, svájci frank és japán jen mellett különleges devizákra (például koreai vonra) is vállalhatnak határidős ügyletet.

Opciós devizaügylet

Banki opciós devizaügyletnél 500 ezer euró az ügyletenkénti szerződéses minimum. Az opció szintén egy majdani időponton történő vételre vagy eladásra szól. A határidős megoldással szemben viszont itt az ügyfélnek nem feltétlenül kell realizálnia az ügyletet: csak jogot szerez arra. Ha lejáratkor másképp alakul az árfolyam, így nincs kötelezettsége a hitelintézete felé. Ha viszont az árfolyam kedvező, élhet opciós jogával.

Az egyszerű opció mellett léteznek úgynevezett opciós stratégiák is, amikor az ügyfél több opció egyidejű kötését kezdeményezi.

Határidős devizaügyletekre a BÉT-en is van mód, amelyeken akár már 1000 euró, dollár vagy svájci frank adásvétele lehetséges. Az ügyfelek ügynökei e műveleteknél ismét csak bankok, illetve az egyéb brókercégek.

Tőzsdei részvények

A hazai tőzsdén befektető vállalkozások összességében nem panaszkodhattak 2006-ban sem: az irányadó index, a BUX egy év alatt 19,5 százalékkal erősödött.

A legjobban dráguló részvény - 154 százalékos áremelkedéssel - a Synergon lett. Az ötös toplista többi helyét is az alacsony likviditású cégek szerezték meg: az IEB, a Fotex, az Émász és a Linamar. A kockázatot mutatja, hogy a legnagyobb vesztesek is a kispapírok közül kerültek ki.

A legnagyobb forgalmú papír, a BÉT motorjának is tartott OTP új történelmi zárócsúcson búcsúztatta az óévet: 8750 forintról vágott neki az idei esztendőnek. Az előző, 2005. szeptemberi csúcsdöntését követően gyengülni kezdett a részvény. Most azonban - elemzők szerint - a drágulás lendülete könnyedén kitarthat 2007 első hónapjaiban is, amennyiben a globális hangulat nem fordul meg, illetve nem indul el egy nagyobb profitrealizálás az OTP piacán. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt gyors emelkedés határozottan korrekcióért kiált.

A vezető részvények közül a Richter 13, az MTelekom 10, a Mol 8 százalékkal drágult. Gyakorta a vezető papírok közé ötödiknek sorolt Egis tavaly 18 százalékot erősödött. A blue-chipek éves árfolyamnyereségét jóval meghaladja a 30 százalékkal dráguló BorsodChem, a valaha volt sztár TVK viszont a legrosszabban teljesítő papírok közé csúszott.

A BUX a maga 19,5 százalékával ugyanakkor elmaradt a régió eredményétől; Bécsben, Prágában, Varsóban és Moszkvában történelmi csúcsra jutottak az indexek decemberben, az orosz tőzsde teljesítménye egy év alatt 70 százalékos növekedést mutatott.

Idén a hazai tőzsdén sem az OTP, sem a Mol nem tűnik rossz választásnak: előbbinél 10 ezer forint körüli célárakat határoztak meg a nagy befektetési házak, amely bő két számjegyű bővülést jelentene.

Ingatlanbefektetések

Az ingatlanbefektetések semmiképp sem tűnnek 2007 legkecsegtetőbb választásának. Az újlakás-építések látványosan esnek vissza, a kormányzati megszorító intézkedések hatásaként pedig stagnálnak, helyenként csökkennek az árak az ingatlanpiacon.

Az újabb konstrukciók - például a lakáslízing - megjelenése nem tudja ellensúlyozni az állami támogatás megkurtításából és a megtorpanó jövedelememelkedésből eredő veszteségeket, a lakáshitelek iránti kereslet érezhetően mérséklődik.

A befektetési célú ingatlanvásárlás szintén nem tűnik nyerő választásnak: a bérbe adó lakások iránti kereslet több okból kifolyólag is szűkül, a kiadó lakásoknál kimutatott négyzetméterenkénti 1500 forintos átlagár pedig olvadni látszik.

Némi fantázia a kereskedelmi és irodacélú ingatlanok bérbeadásában lehet, ám a kockázatok ezen a területen is növekednek.

Alternatív befektetési lehetőségek

Érdemes kitérőt tenni az alternatív, nem pénz- és tőkepiaci befektetések felé is.

Aranytömb

A leglátványosabb eredmény az aranynál jelentkezett tavaly, és hasonló optimizmussal nyilatkoznak az elemzők 2007-et illetően is. (Az arany mint befektetés egyébként többnyire bizonytalanabb világgazdasági környezetben keresett.)

A Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt. 2005 decemberében fél- és egyunciás aranytömbökkel jelent meg a piacon, most már 50 és 100 grammos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás profiljával díszített tömb is kapható. A BÁV saját záloghálózatában megmaradt aranyat olvasztja be aranytömbökbe, és nem a világpiacon vásárol. A vásárolható mennyiség a BÁV-nál nem maximált, csak a meglévő kínálat szabhat határt, ám ez orvosolható az előrendeléssel.

Jellemzően az év utolsó negyedében ugrik meg az aranytömbeladás, egyrészt a lakossági vevők ajándékozási céllal veszik, másrészt a nagykereskedők év végén aranyban fizetnek egymásnak az ékszerpiacon. A 999,9-es finomságú aranytömbök vásárlásakor a BÁV az eredetiséget és a finomságot garantáló certifikátot ad, és garantálja a visszavásárlást a megszabott árakon. A társaság igény esetén a náluk vásárolt aranytömbök megőrzését, illetve zálogbavételét is vállalja.

Műkincsek

Nem panaszkodhattak 2006-os teljesítményükre a hazai árverezőházak. Az aukciós forgalom ismét túlszárnyalta a korábbi években mértet: míg két évvel ezelőtt az árverések összleütése 5,7 milliárd forint körül alakult, addig 2006-ban ugyanez a mutató meghaladta az eddig csak álomnak számító 6 milliárd forintos határt. Ezzel lényegében megduplázódott a hazai árverések összforgalma 2000 óta.

Már a tavaszi szezon is sikeres évet ígért. Az április és június között megrendezett aukciók rendre megközelítették az előző év végi teljesítményeket, holott hagyományosan a karácsony előtti szezon számít a legerősebbnek. Az esztendő második felében azután szinte valamennyi cég legjobb formáját hozta.

A bombasikerek és a töretlennek látszó prosperitás ellenére azonban egy baljós, akár már a közeli jövőt is kedvezőtlenül érintő folyamat foglalkoztatja a kereskedőket. Nem véletlen, hogy a műkincspiac egyre több résztvevője nyilatkozik fokozott óvatossággal a jövőről. Az árverezőházaknak mind nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük forgalmuk szintentartása érdekében: ennek hátterében azonban nem a vásárlók elmaradása, sokkal inkább a műkereskedelem nélkülözhetetlen "kellékeinek", az eladásra kínált kvalitásos műtárgyaknak a lassú, de biztos csökkenése áll.

A kvalitásos műtárgyak utánpótlásának csökkenését bizonyítják az egyre nagyobb hullámokat kavaró hamisítási botrányok, amelyekből az elmúlt évre is jutott jó néhány. Az eredetiséget általánosan és mindenki által megnyugtató módon igazoló intézményrendszer híján a vevőknek kell nagyobb figyelemmel tájékozódniuk egy-egy vásárlás alkalmával. Mindeközben az árverezőházak egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek vevőkörük esetleges bizalmatlanságának eloszlatása érdekében: garanciák vállalásával, valamint szakmai kezdeményezésekkel - elsősorban művészet- és gyűjtéstörténeti programokkal - kívánják biztosítani hozzáértésükről és megbízhatóságukról az ügyfeleiket.

Festmények, könyvek, antik ékszer

A hazai műkereskedelem sláger műfaját továbbra is a festmények jelentik, ahol a befektetési szempontok ma sokkal nagyobb szerephez jutnak, mint eddig valaha. Már nemcsak a kimagasló értékű alkotások esetében, hanem a néhány százezer forintot képviselő műveknél is fokozott a befektetői érdeklődés.

A teljes piaci forgalom közel 70 százalékát festmények értékesítéséből teljesítik ma az aukciósházak.

Ezt a könyvek és papírrégiségek követik. A műkereskedelem harmadik sikerágazata pedig az antikékszer- és ezüstkereskedelem volt 2006-ban. A műfajt a festészetnél és a könyveknél jobban mérhető, objektívebb szempontok avatják a befektetési szándékú vásárlók egyik kedvenc célpontjává. E területen a BÁV tekinthető piacvezetőnek, a társaság zálogtevékenységéből kifolyólag óriási előnyben van riválisaival szemben.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére