A reklámtevékenység szabályozása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 105. számában (2007. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünk a gazdasági reklámtevékenység jogi szabályozásának, kereteinek átfogó, gyakorlati szemszögből történő bemutatása mellett kitér a reklámjogi jogszabályok legújabb változásaira, amelyek egyrészt a szponzorálás fogalmának bevezetésével és szabályozásával bővítették a reklámtörvény hatályát, másrészt pedig újraszabályozták a gyógyszerreklámokat.

A reklámjogi szabályozás indoka és rendszere

A gazdasági reklámtevékenységre a marketingipar értelemszerűen a reklámozó szempontjából tekint az áru vagy szolgáltatás kelendőségének fokozása érdekében. Ezzel szemben a jog a reklámtevékenységhez elsősorban a fogyasztók és a további piaci szereplők szemszögéből közelít, alapvető céljai a fogyasztók védelme és a verseny tisztességének biztosítása.

Ebből a célrendszerből következik a reklámjogi szabályozás alapvető módszere: korlátok és tilalmak felállítása, amelyek a reklámozási tevékenység megengedett kereteit rögzítik. A reklámozóra értelemszerűen ez azzal a következménnyel jár, hogy bármilyen jó marketingötletet, illetve kész reklámot célszerű előzetesen jogi szempontból is véleményezni, hogy a jogi szabályozásnak megfelel-e.

A reklámot szabályozó törvények

A reklám jogi szabályozása többrétű és többszintű. Az egységes reklámtörvény - 1997. évi LVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenységről (Grtv.) - tartalmazza az alapvető és legfontosabb anyagi és eljárási szabályokat. További kiegészítő törvények is tartalmaznak a reklámozási tevékenységre vonatkozó szabályokat, mint a fogyasztók megtévesztésének tilalmát szabályozó versenytörvény - 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.), illetve a rádió- és televízióreklámokra speciális szabályokat megállapító médiatörvény (1996. évi I. tv. a rádiózásról és televíziózásról). A reklámozási tevékenységre egyes ágazati törvények is tartalmazhatnak előírásokat, mint például az élelmiszertörvény, az egészségügyről szóló törvény vagy a szerencsejátékról szóló törvény.

A reklámokra vonatkozó lényeges szabályt rögzít az ún. nyelvtörvény - 2001. évi XCVI. tv. a gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről, amely előírja, hogy a gazdasági reklámban - a vállalkozás neve, megjelölése, árujelzője (elsősorban védjegye) kivételével - a reklám szövegét magyar nyelven meg kell jeleníteni, amely kötelezettség teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon reklámban az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben.

Szakmai önszabályozás

A reklámozás területén igen erős a szakmai önszabályozás szerepe. A Magyar Reklámetikai Kódex a jogi szabályozásnál adott esetben részletesebb előírásokat tartalmaz, azonban ezek a szabályok jogi úton nem kikényszeríthetők, betartásuk azonban a cégek goodwilljének megőrzése szempontjából igen jelentős lehet. A Kódex a Reklámszervezetek Érdekegyeztető Tanácsának tagságára nézve kötelező, de a gazdasági élet minden szereplője számára nézve is ajánlott. A Kódex szabályainak megsértése, vagy egyéb reklámetikai jogviták esetén a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága, illetve az Önszabályozó Reklámtestület ad hoc bizottsága jár el vitarendező fórumként.

Reklám az Európai Unióban

A reklámjogi szabályozás körében kiemelendő, hogy az Európai Unióban nincsen elsődleges jog, a terület szabályozása alapvetően a tagállamok hatáskörében maradt. Az Európai Unióban a reklám szabályozására mindössze az alábbi részterületeket szabályozó irányelvek születtek: a megtévesztő reklámokról szóló 84/450/EGK irányelv, a televíziós reklámokra vonatkozó 89/552/EGK számú irányelv, az összehasonlító reklámokról szóló 97/55/EGK számú irányelv, a dohánytermékek reklámozásáról és szponzorálásáról szóló 2003/33/EK irányelv. Ezen irányelveket a magyar jogalkotó az irányelveknek teljes mértékben megfelelő módon már átültette nemzeti jogunkba, így a továbbiakban nem képezik külön elemzés tárgyát. Eljárási és a tagállami hatóságok közötti együttműködési szabályokat tartalmaz a 98/27/EK irányelv, valamint a 2006/2004/EK számú rendelet, amelyeknek a magyar szabályozás megfelel. Tekintettel arra, hogy reklámjogi kihatásai is vannak, megemlítendő a tisztességtelen "B2C" kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29. számú irányelv, amelyet a magyar jogalkotónak 2007. június 12-éig kell a magyar jogba átültetnie.

Reklámjogi alapfogalmak

A Grtv. meghatározása szerint gazdasági reklám az olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő. A definíció általános jellegű, felöleli az információközlés minden formáját anélkül, hogy az egyes marketingtechnikák között különbséget tenne. A nyilvánosság és az ellenérték a Grtv. szerint - szemben a médiatörvényben meghatározott reklámfogalommal - nem fogalmi eleme a reklámnak. * Reklámozó * A Grtv. külön definiálja a reklámtevékenység alanyait, a reklámozót, a reklám közzétevőjét és a reklámszolgáltatót. A reklámozó az, akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli, tehát aki a termék vagy szolgáltatás kelendőségének fokozásában érdekelt. * A reklám közzétevője * A reklám közzétevője az, aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik, és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi, vagyis az, aki a reklámhordozóval (sajtó, rádió és televízió, internet stb.) rendelkezik. * Reklámszolgáltató * A reklámszolgáltató az, aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt. A reklámszolgáltató tehát az adott reklámeszköz (sajtóreklám, televíziós sport stb.) megalkotója, létrehozója, tipikusan a reklámügynökség. * Szponzoráció * A Grtv. 2007. I. 6-án hatályba lépett módosítása vezette be a szponzoráció fogalmát a reklámjogba. Ennek megfelelően a szponzorálás minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, továbbá - rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben - valamely személy számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának vagy igénybevételének ösztönzése. A szponzorációt alapvetően a dohánytermékekkel kapcsolatban szabályozzák.

A reklám közzétételének általános előfeltételei

A Grtv. meghatározza a reklám közzétételének előfeltételeit (azonosítást elősegítő adatszolgáltatás, nyilatkozattétel a minőségvizsgálatról, megfelelőségről), valamint általánosan alkalmazandó feltételeket ír elő a reklám megjelentetésének módjára, továbbá egyes reklámterületekre, illetve reklámozási módokra (pl. csomagküldő kereskedelem) vonatkozóan.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A reklámozónak a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétevője - részére azonosítható módon meg kell nevezni a vállalkozását, megjelölni a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát.

Minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség

Az előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá eső árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak - ennek mellőzése esetén a reklám közzétevőjének - nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték, és annak alapján az áru forgalomba hozható. Ha az áru nem esik előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé.

A bemutatott okirat, adatok, továbbá a nyilatkozat tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelős.

Regisztráció

A reklámozó által átadott adatokat és nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevőjének regisztrálnia kell, és egy évig meg kell őriznie. A regisztrálás és a megőrzés tekintetében a felelősség a reklámszolgáltatót, illetve a reklám közzétevőjét terheli.

A csomagküldő kereskedelem sajátossága

A csomagküldő kereskedelem sajátossága, hogy az értékesítés és a reklámozás összekapcsolódik. Ebből eredően indokolt a fokozott tájékoztatási kötelezettség alkalmazása. A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendő árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a nyilvántartásba vételi számát.

Környezetvédelmi megkülönböztető jelzés használata

Reklámban anyagot, terméket, technológiát környezetvédelmi szempontból minősíteni, kedvező környezeti tulajdonságaira utalni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti megkülönböztető jelzést jogosultan használók esetében lehet.

Ingatlanreklám

Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre, illetve az ilyen szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó reklámnak fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy a külön jogszabályban meghatározott írásbeli tájékoztató az érdeklődők rendelkezésére áll, és arra, hogy az írásbeli tájékoztató hol szerezhető be.

A reklám megkülönböztetése

Általános, mindenféle reklámra irányadó kötelező előírás, hogy reklámot csak a reklámjelleg felismerhető feltüntetésével és a környezetétől elkülönítve szabad közzétenni, tehát a reklámjellegnek egyértelműen ki kell tűnnie, valamint a szöveges, illetve audiovizuális környezettől elkülönítve kell megjelennie. A televíziós, illetve rádióreklámok tekintetében a médiatörvény további feltételeket támaszt.

Általános reklámtilalmak

A Grtv. általános reklámtilalmi szabályai mindenfajta áru, illetve szolgáltatás vonatkozásában, feltétel nélkül érvényesülnek.

Személyhez fűződő jogok védelme

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért, erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz, félelemérzetet kelt.

Gyermek- és fiatalkorúak védelme

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak (0-18 év közöttieknek) szól, és fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőttkorúakat áru vásárlására ösztönözzék. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

Pornográf, szexuális jellegű reklám tilalma

Tilos közzétenni a pornográf reklámot, a szexuális szolgáltatás reklámját, olyan áru reklámját, amely szexuálisinger-keltésre irányul, vagy az olyan emelt díjas távközlési szolgáltatás reklámját, amely szexuálisinger-keltésre irányul. Ez alól kivételt képeznek a szexuális áruk vagy a szexuális áruk üzletei.

Burkolt reklám

Általánosan és minden esetben tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot. A burkolt reklám semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám, tipikusan az ismeretterjesztőnek vagy egyszerű információközlésnek "álcázott" reklám.

A tudatosan nem észlelhető reklám olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat. A tudatosan nem észlelhető reklám tehát olyan reklám, amelyet a fogyasztó csak tudat alatt érzékel, és ezért az ellen még védekezni sem tud. Ebből eredően ez a reklámozási technika egyértelműen tisztességtelen és ezért tilos.

Tiltott áruk reklámozásának tilalma

Tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.

Megtévesztő reklám

Általános tilalom alá esik a megtévesztő reklám egyik típusa, az adózással kapcsolatos megtévesztés. A Grtv. szerint ugyanis tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehető adóelőny vonatkozásában másként félrevezető.

A Grtv. szerint tilos közzétenni olyan reklámot, amely nem tartalmazza a fogyasztási kölcsön folyósításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget.

Fogyasztási kölcsönnek minősül a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet a gazdasági tevékenység körén kívül eljáró fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez. A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget. A fentiek alapján a fogyasztási kölcsönnel kapcsolatos reklámnak a fent idézett teljes hiteldíjat tartalmaznia kell, ennek hiánya a reklámot önmagában jogellenessé teszi.

Külföldi szerencsejáték reklámtilalma

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely külföldön szervezett szerencsejátékhoz vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódik.

Különleges ajánlat

Különleges ajánlat minden olyan ajánlat, amely időbeni, mennyiségi, minőségi vagy más jellegű behatároltsága miatt, vagy más okból eltér a kialakult kereskedelmi gyakorlattól. Ilyennek minősül különösen az időszakos kiárusítás és a végkiárusítás, az átmeneti árengedményes vagy időszaki vásár, továbbá a ráadásokra, az ajándékokra és a nyereményekre vonatkozó ígéret. * Különleges ajánlatra - ideértve a különleges árajánlatot is - vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett időponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes.

Megtévesztő reklám

A Grtv. definíciója szerint megtévesztő reklám minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.

A Grtv. meghatározásában a leglényegesebb elem, hogy a megtévesztő reklám megállapíthatóságához nem szükséges a tényleges megtévesztés mint eredmény bekövetkezése, hanem elegendő a megtévesztésre alkalmasság a célközönség magatartásának befolyásolása vagy más vállalkozás jogainak sérelme tekintetében. A Grtv. szerint a megtévesztő reklám általános tilalom alá esik.

A reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek az áru általános jellemzőire, az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire, a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkoznak.

A Grtv. rendelkezéseivel egybevágó rendelkezéseket tartalmaz a Tpvt. III. fejezetében rögzített fogyasztók megtévesztésének tilalma, amely szintén általános jelleggel mondja ki, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni.

Aktív megtévesztés

A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

Passzív megtévesztés

Megtévesztésnek minősül, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

Megtévesztés ajándékkal, nyerési esély ígéretével

Az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

Előnyös vásárlás látszata

Megtévesztésnek tekintendő, ha különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

A megtévesztő reklámtilalom és a fogyasztók megtévesztése

A Grtv. a megtévesztő reklám tilalmát, a Tpvt. pedig a fogyasztók megtévesztésének tilalmát tehát lényegében azonos tartalommal szabályozza. Továbbá ezen tilalmak érvényesítéséért ugyanazon hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel. Ezen tényekből eredően maga a Versenyhivatal is több határozatában kifejtette, hogy e két tényállást szinoptikusan, egymásra tekintettel és együttesen kell alkalmazni és értelmezni. Következésképpen, a továbbiakban e két tényálláshoz kapcsolódó joggyakorlatot együttesen tárgyaljuk.

A fogyasztó

Mindkét jogszabály fogyasztónak tekinti nemcsak a laikus végfogyasztót, hanem a gazdálkodó vagy szakmai fogyasztót is, aki felé a reklám irányul, vagy aki a megtévesztő magatartással érintett. Mindkét jogszabály fogyasztónak az általánosan tájékozott, körültekintő átlagfogyasztó modelljét tekinti kiindulási alapnak. A körültekintő átlagfogyasztó modellje nem más, mint egy absztrakt zsinórmérték, amelyre azért van szükség, mert a fogyasztótól is elvárható bizonyos önvédelem, például nyilvánvaló túlzásokkal és nyilvánvalóan alaptalan állításokkal szemben a fogyasztó nem kaphat védelmet.

A gyakorlatban megállapítható, hogy az átlagfogyasztó körültekintési kötelezettsége nem terjedhet ki arra, hogy utánanézzen annak, hogy a reklám állításai, illetve a fogyasztók felé közölt információk a valóságnak megfelelnek-e. Amennyiben a tájékoztatás nem felel meg a valóságnak, úgy a reklámozó, illetve az információ közzétevője nem védekezhet azzal, hogy a fogyasztónak tájékozódnia kellett volna az információ helyessége és pontossága tekintetében.

Laikus és szakmai fogyasztók

Végül, de nem utolsósorban kiemelendő, hogy a joggyakorlat megkülönböztet laikus és szakmai fogyasztókat. Míg az előbbiek tipikusan a végfogyasztók, addig az utóbbiak a reklámozóval egybevágó tevékenységet végzők (pl. vényre kapható gyógyszerek reklámjai esetén az orvosok). A különbség abban áll, hogy a joggyakorlat a szakmai fogyasztók felé irányuló tájékoztatásokat, reklámokat némileg enyhébben ítéli meg, mert a szakmai fogyasztókat értelemszerűen nehezebb megtéveszteni.

Fogva tartott fogyasztó

A reklámjog ismeri továbbá az ún. fogva tartott fogyasztók fogalmát (fokozottan kiszolgáltatott fogyasztók, elsősorban betegek), amely esetben a reklám, illetve a tájékoztatás valóságtartalma még szigorúbb megítélés alá esik.

A valóságnak megfelelő, igazolható állítások a reklámban

A megtévesztő reklám és a fogyasztók megtévesztésének tilalma tényállások alapján megállapítható, hogy reklámmal, illetve általánosságban a tájékoztatással szemben az az alapvető követelmény, hogy az a valóságnak megfelelő, objektíve igazolható legyen. A megtévesztő reklámok többsége valótlan, hiányos, nem pontos, téves tájékoztatást tartalmaz, tehát valótlan tényt állít, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít. A megtévesztő magatartások jellege a legváltozatosabb lehet, de mindegyiknek az a lényege, hogy a valóságnak nem felel meg.

Gyakori esete a megtévesztő reklámnak, illetve a fogyasztók megtévesztésének a felsőfokú jelzők használata, amelyben egy vállalkozás azt állítja magáról, hogy valamiben a legjobb, legnagyobb, legolcsóbb stb. Ebben az esetben is a reklámozónak objektív bizonyítékokkal kell alátámasztania állítását. Amennyiben az állítás a reklám megjelenésének teljes időtartamában nem igazolható objektíven, úgy a jogsértés megállapítható lehet.

A reklám tartalmának feltárása

Az első lépés ennek érdekében a reklám, illetve a tájékoztatás tartalmának feltárása, vagyis az, hogy a reklám üzenetét a gondosan eljáró és körültekintő fogyasztó hogyan értette. A reklám, illetve a tájékoztatás tényleges tartalmának feltárása komplex elemzést tesz szükségessé: a vizuális és a szöveges megjelenítést egységesen kell vizsgálni az átlagfogyasztó szemével. A reklámban, illetve általában a fogyasztók felé irányuló tájékoztatásban használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése irányadó annak megállapításában, hogy a tájékoztatás megtévesztő-e a fentiekben meghatározott fogyasztók számára.

A második lépés pedig annak meghatározása, hogy a fentiek szerint meghatározott tartalom a valóságnak megfelel-e. E körben a bizonyítás a reklámozót terheli, bizonyítania kell, hogy a reklám, illetve a közlés tartalma objektíve igazolható. A bizonyítás lehetséges eszközei változatosak, elsősorban a tájékoztatással érintett áru vagy szolgáltatás tulajdonságaihoz igazodva. Bizonyíték lehet elsősorban a közvélemény-kutatás, a tudományos vizsgálat, a szakértői vélemény, az objektív adatszolgáltatás. Az objektív igazolhatóság körében felmerül a kérdés, hogy csak a reklám, illetve tájékoztatás tartalmát képező állításokat kell igazolni, vagy pedig az áru vagy szolgáltatás tulajdonságait is. E körben a Versenyhivatal kifejtette, hogy a reklám figyelemfelhívásra szolgál, az áru kedvező tulajdonságait emeli ki, nem tartalmazhat minden lényeges adatot az árura vonatkozóan, de amit állít, annak igaznak kell lennie. Amennyiben a reklám, illetve tájékoztatás üzenetének valóságtartamát nem sikerül igazolni, úgy a jogsértés megállapítható.

Összehasonlító reklám

Az összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut. Ez a reklámtípus elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban népszerű, de Európában is fokozatosan terjed el. Az összehasonlító reklám első feltétele, hogy felismerhetővé tegyen egy vagy több versenytársat, illetve az áruit, szolgáltatásait. A felismerhetővé tétel lehet közvetlen (pl. a cégnév, a védjegy vagy a termék feltüntetésével), de elég a közvetett felismerhetővé tétel is (pl. a termék egy jellegzetes és a fogyasztók által felismert színének a felhasználásával).

A jogelmélet megkülönbözteti továbbá a polarizált és a nem polarizált összehasonlító reklámot. Az előbbi esetben az összehasonlítás egy vagy több konkrét versenytárssal, annak termékeivel, szolgáltatásaival történik, míg az utóbbi esetben az összehasonlítás az adott piaci szegmens általános színvonalával történik.

Az összehasonlító reklámra vonatkozó szabályozás alapgondolata, hogy ilyen reklám csak akkor tehető közzé, ha az összes pozitív és negatív feltételnek megfelel. Ezek a feltételek az alábbiak.

Az összehasonlító reklám negatív feltételei

Az összehasonlító reklám

- nem lehet megtévesztő,

- nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,

- nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,

- nem vezethet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre,

- nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a Tpvt. 6. §-ában rögzített jellemzői utánzásának tilalmát.

Az összehasonlító reklám pozitív feltételei

Az összehasonlító reklám

- kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,

- tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát,

- amennyiben tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,

- eredetmegjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredetmegjelölésű árukra vonatkozhat.

Példa az összehasonlító reklámra

Az összehasonlító reklám megítélésére az alábbi konkrét példát idézzük fel. A Sunlicht mosogatószer reklámjában a versenytársi termék közvetetten felismerhető volt (közvetett összehasonlító reklám). A reklám azonos rendeltetésű, közvetlen versenytársi termékkel lényeges, meghatározható, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságot hasonlított össze (mosogatószerek zsíroldó hatása) tárgyilagos módon, tehát a pozitív előírások teljesültek. A negatív feltételek körében egyedül az volt kérdéses, hogy a reklám fő üzenete megtévesztő volt-e az átlagfogyasztó számára. A reklám ugyanis azt állította, hogy háromszor hosszabb ideig tart, és verhetetlen a zsír ellen. Az eljárásban független szakértői vélemény alátámasztotta a reklám állítását, az tehát nem minősült megtévesztőnek. Következésképpen a Versenyhivatal az eljárást megszüntette, jogsértést nem állapított meg.

Fiktív összehasonlítás

Ez a reklámozási típus lényegében megtévesztő összehasonlító reklám. A Grtv. szerint tilos közzétenni olyan reklámot, amely a valós választás látszatát keltve nem létező áruval vagy vállalkozással, forgalomban nem lévő áruval, azonosíthatóan és felismerhetően meg nem jelölt áruval vagy vállalkozással, nem azonos rendeltetésű áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz.

Az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak és korlátozások

Egyes árukat a Grtv. ugyan nem von általános tiltás alá, azonban ezen áruk vonatkozásában bizonyos módon vagy helyen történő reklámra vonatkozó tilalmakat, feltételeket, korlátozásokat állít fel (például az alkoholtartalmú italok vonatkozásában), vagy pedig megállapít egy általános tilalmat, és ez alól szűken értelmezendő egyes kivételeket enged meg (például a dohánytermékek esetében).

Fegyverek, lőszerek

Tilos a fegyverek, a lőszerek, a robbanóanyagok és a - külön jogszabályban meghatározott - közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámozása. Az általános tilalom alól kivételt képez a szakmai célú reklám és az eladás helyén történő reklámozás.

Alkoholtartalmú italok, dohánytermékek

Az alkoholtartalmú termékek esetében elsősorban nem megengedettek bizonyos reklám-közzétételi helyek. Tilos alkoholtartalmú italt reklámozni olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól, sajtótermék címoldalán, továbbá színházban vagy filmszínházban 20 óra előtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt, és közvetlenül azt követően, valamint játékon és annak csomagolásán, és végül közoktatási és egészségügyi intézményben, és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.

Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól, vagy gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be, vagy túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.

A dohányáru reklámja főszabályként tilos. A tilalom kiterjed a dohányáru közvetett reklámjára is. A tilalom azonban nem terjed ki a kizárólag a dohányáru forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra, a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére, továbbá azokra a sajtótermékekre, amelyeket nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén való forgalmazásra állítottak elő. Az amúgy kivételnek számító esetekben is tilos azonban közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel, vagy dohányzó személyeket ábrázol, vagy ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.

Az amúgy kivételnek minősülő esetekben érvényesül továbbá az a szabály, hogy a dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának tartalmaznia kell: "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" szövegű általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatokat, amelyeket a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérből kiemelve, sajtótermékben, a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón, magyar nyelven kell tartalmaznia.

A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át, illetve 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettőnél több nyelven tartalmazza.

A dohányszponzorálás tilalma

A Grtv. a szponzorálás tekintetében általános tilalmat állít fel, amikor kimondja, hogy nem nyújtható szponzorálás dohányárura vonatkozóan olyan rendezvényhez, illetve tevékenységhez, amely az Európai Gazdasági Térség több államát érinti vagy azokban zajlik, vagy más módon határokon átnyúló hatással rendelkezik. A szponzorálás tilalma alól a Grtv. nem enged meg kivételt.

Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök

A gyógyszerreklámokra vonatkozó szabályozást 2006. december 29-ei hatállyal külön törvény tartalmazza, amely tartalmilag is részben új szabályozást jelent. A szabályozás alapgondolata, hogy a vény nélkül vásárolható gyógyszerek, valamint a támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása megengedett - feltéve hogy a reklám számos pozitív és negatív előfeltételnek megfelel -, ugyanakkor a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása nem megengedett.

A szabályozás egyes gyógyszerkategóriák reklámozása vonatkozásában szintén tilalmat rendel el, és végül egy bizonyos szűk körben - alapvetően az objektív tájékoztatás keretében - kivételeket enged meg az általános szabályok alól.

Engedélyezett gyógyszer és gyógyászati segédeszköz reklámja

Az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása megengedett, ha a reklám az alábbi feltételeknek eleget tesz (pozitív feltételek):

- egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz,

- tartalmazza a gyógyszer nevét és - ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz - annak szokásos nemzetközi szabadnevét, illetve a gyógyászati segédeszköz nevét,

- a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű használatára ösztönöz,

- a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás, a gyógyászati segédeszközt a használati útmutató alapján mutatja be,

- tartalmazza a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges, külön jogszabályban meghatározottak szerinti tájékoztatást, figyelmeztető szöveget,

- egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, illetve gyógyászati segédeszköz esetén a használati útmutató megismerésének szükségességére.

A reklámnak az alábbi negatív feltételeknek is meg kell felelnie:

- nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely az orvosi vizsgálat, kezelés vagy műtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellőzhetőségére hivatkozik, vagy annak képzetét kelti,

- a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti,

- a gyógyszert kozmetikumként vagy élelmiszerként tünteti fel,

- a gyógyszer hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza,

- kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet,

- betegség vagy sérülés hatására bekövetkező változást vagy állapotot, illetve a gyógyszer vagy a gyógyászati segédeszköz által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérő módon mutat be,

- tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza,

- annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyászati segédeszköz alkalmazása nélkül az ember egészsége károsul.

Emlékeztető gyógyszerreklám

A vény nélkül is kiadható gyógyszerek, illetve társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszközök emlékeztető reklámjának - amely kizárólag a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz nevét és gyártójának nevét vagy védjegyét tartalmazza - a fenti pozitív feltételeknek nem kell megfelelnie, azonban a negatív feltételeknek igen. Az ilyen emlékeztető reklám kizárólag rádióban vagy televízióban, ugyanazon reklám-összeállításon belül, az összes pozitív és negatív feltételnek megfelelő (jogszerű) reklám megjelenését követően tehető közzé.

Tiltott gyógyszerreklám

Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása. A tilalom nem vonatkozik - az egészségnevelési célú - az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási programokat népszerűsítő tájékoztatásra.

Tilos gyógyszerkategóriák

Tilos közzétenni továbbá meghatározott gyógyszerkategóriákhoz kapcsolódó reklámokat. Ezek a kategóriák az alábbiak:

- a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről, illetve gyógyászati segédeszközökről készített reklám,

- a külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó reklám,

- vizsgálati készítményt bemutató reklám,

- gyermekkorúaknak szóló reklám,

- olyan vény nélkül is beszerezhető gyógyszer reklámja, amely gyógyszer nevével azonos elnevezésű, kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van,

- olyan vény nélkül is beszerezhető gyógyszer reklámja, amelynek árához külön jogszabály alapján a központi költségvetés, illetve az Egészségbiztosítási Alap az arra jogosultaknak támogatást nyújt,

- olyan gyógyászati segédeszköz reklámja, amely a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz nevével azonos elnevezésű - csak jelzőben, számban különböző - eszközt reklámoz.

A fenti szabályozás nem alkalmazandó azonban az alábbi esetekben, tehát az alábbi esetek a fentiekben leírt korlátozások és tilalmak alól kivételt képeznek:

- a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök csomagolásán vagy a csomagolásban - külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - elhelyezett betegtájékoztató, használati utasítás,

- egy adott gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt érintő konkrét kérdéseket megválaszoló tájékoztatás,

- azon tényszerű informatív bejelentések és tájékoztató jellegű anyagok összeállítása, amelyek a csomagolás megváltoztatásáról vagy a gyógyszer esetében a kedvezőtlen mellékhatásáról tájékoztatnak, továbbá a kereskedelmi árlisták összeállítása, feltéve hogy nem tartalmaznak a gyógyszer hatásával, gyógyászati segédeszköz alkalmazásával kapcsolatos állításokat,

- egészségre vagy betegségekre vonatkozó kijelentések, feltéve hogy közvetett módon sem tartalmaznak hivatkozást konkrét gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre.

Szakmai gyógyszerreklám

A jogi szabályozás szerint megengedett a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése, tehát a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök szakmai célú olyan ajánlása, ismertetése, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó bármilyen olyan tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól.

A reklámfelügyeleti eljárás

A jogsértés esetén eljáró szervek

A reklámjogi és a szponzorálásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az általános hatáskörrel rendelkező szerv a fogyasztóvédelem: első fokon a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek, másodfokon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.

A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásának meghatározott szabályai megsértése esetén reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság és gyógyszer esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv (OGYI), gyógyászati segédeszköz esetén az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult.

A fogyasztóvédelem és az államigazgatási szervek is jogosultak tehát eljárni, ugyanazon jogsértés miatt azonban nem járhatnak el egyszerre, e tekintetben értesítési kötelezettség terheli őket.

A megtévesztő reklám esetén Gazdasági Versenyhivatal, az összehasonlító reklám esetén pedig a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

A Grtv. szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél személyhez fűződő jogainak megsértése esetén igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai szerint.

Az eljárás

A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vagy a szponzorálásra vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek - elsősorban a fogyasztónak - a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak. A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban - a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó eljárások kivételével - területükön az ügyfél jogállása illeti meg. Hivatalból a reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására jogosult hatóságok megindíthatják az eljárást.

Az eljárás megindításának határideje

A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértő reklám közzétételét, illetve a tiltott szponzorálást megvalósító rendezvény vagy tevékenység befejezését követő egy éven túl nem indítható meg. Ez alól az egyetlen kivétel, ha az érdekelt fél személyhez fűződő jogainak megsértéséről egy éven túl szerzett tudomást, ebben az esetben az elévülés nyugvására vonatkozó három hónapos határidő alkalmazandó.

Bizonyítási teher

A megtévesztő és az összehasonlító reklámok esetében a bizonyítási teherrel kapcsolatos fontos szabályt tartalmaz a Grtv., amikor előírja, hogy a reklámozó indokolt esetben - az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire - a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető. Ez lényegében a bizonyítás általános szabályának, amely szerint a jogsértést az eljáró hatóságnak kell bizonyítania, a megfordítását jelenti.

A hatósági eljárások (kivétel a bíróság előtti eljárás összehasonlító reklám esetében) speciális közigazgatási eljárások, amelyekben speciális rendelkezés hiányában a közigazgatási hatósági eljárásról szóló általános szabályait kell alkalmazni.

A Főfelügyelőség, az egészségügyi és gyógyszerészeti közigazgatási szervek, valamint a Versenyhivatal határozatai a bíróság előtt közigazgatási perben megtámadhatók.

Jogkövetkezmények

A jogsértő állapot megszüntetése, a jogsértő magatartás megtiltása

Amennyiben az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát, vagy a szponzoráció tiltott voltát, úgy elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását.

Bírság

Az eljáró szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani. A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni. Egyébként a bírság a Főfelügyelőség számlájára fizetendő.

A tapasztalat szerint a Versenyhivatal által megtévesztő vagy jogellenes összehasonlító reklám esetén kiszabott bírságok a legszigorúbbak, nem ritka a többmilliós vagy több tízmilliós bírság kiszabása sem, sőt előfordult már több százmilliós bírság kiszabása is. A fogyasztóvédelem által kiszabott bírságok a versenyhivatali bírságok összegének általában jóval alatta maradnak. A gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-reklámokra vonatkozó szabályok megsértése esetén jogszabály mondja ki, hogy a pénzbírság összege ötszázezer forinttól huszonötmillió forintig terjedhet, továbbá adott esetben további szankciók is elrendelhetők.

Ideiglenes intézkedés és előzetes megtiltás

A Grtv. lehetőséget biztosít arra, hogy az eljáró szerv ideiglenes intézkedéssel megtiltsa a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelje a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. Az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában az eljáró szerv haladéktalanul, soron kívül köteles határozni. A Főfelügyelőség vezetője utasíthatja a felügyelőséget az ideiglenes intézkedés elrendelésére.

A Grtv. lehetőséget biztosít arra is, hogy az eljáró szerv a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét megtiltsa, ha megállapítja, hogy a reklám - közzététele esetén - a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne.

A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye.

A médiatörvény

A Grtv.-ben foglalt rendelkezések és a médiatörvény reklámszabályozása általános-különös viszonyban áll egymással. Amennyiben a médiatörvény a rádió- és televízióreklámokra eltérő követelményeket határoz meg, úgy ezeket a követelményeket kell alkalmazni. Amennyiben nincs eltérő szabály vagy követelmény a médiatörvényben, úgy a Grtv. rendelkezései a rádió- és televízióreklámok tekintetében is alkalmazandók.

Általános korlátok, tilalmak

A médiatörvény a rádió- és televízióreklámokra általános elvárásokat és korlátozásokat/tilalmakat állít fel, továbbá a politikai hirdetésekre, közérdekű közleményekre, jótékonysági felhívásra, illetve egyes speciális árukra vonatkozóan, és végül kiskorúak tekintetében külön feltételeket, korlátozásokat állapít meg.

Az általános szabályok az alábbiak

A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató a törvény szerint felelősséggel nem tartozik. Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető.

Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető.

A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.

A reklám állításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.

Politikai hirdetések

Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.

Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.

A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára. A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért a törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

Tiltott reklámok a médiában

Tilos közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.

Az alkoholtartalmú italok reklámja számos korlátozásokkal tehető közzé, jelesül: nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága, nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik, nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően, kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként, nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez.

Kiskorúak védelme

A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklám a játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető. A reklám nem mutathat be kiskorút erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére.

A reklám közzétételére vonatkozó követelmények és előírások

A médiatörvény előírásokat tartalmaz a televízió- és rádióreklámok közzétételének módja tekintetében, illetve a műsorszolgáltatók számára részletesen előírja, hogy mikor és mennyi reklámot tehetnek közzé, azzal, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatókra speciális szabályok vonatkoznak. Ezek közül néhányat felsorolunk.

Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.

Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A közérdekű közlemény időtartama főszabály szerint a két percet nem haladhatja meg.

A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. Reklámot főszabály szerint műsorszámok között lehet közzétenni. Bizonyos további feltételekkel a műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, egységét - figyelembe véve a műsorszám időtartamát, a műsorszámon belüli természetes szüneteket és a műsorszám jellegét -, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely hírt vagy időszerű eseményeket tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet, tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy vallási, illetve egyházi tartalmú, dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.

A műsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie. A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás - a sorozatok, a könnyű szórakoztató műsorszámok és a dokumentumfilmek kivételével - negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a filmalkotás időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben szakítható meg reklámmal.

A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet.

A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorszámát nem támogathatja a főtevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója. A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. Nem tekintendő műsorszolgáltatónak az, aki a külföldi műsorszolgáltatótól átvett műsor egyidejű, változtatás nélküli elosztása során az átvett műsor reklámcélú felhasználásra szolgáló időrészében - a törvény reklámelőírásainak megtartása mellett - saját reklámot szolgáltat.

Felelősség a reklámjogi szabályok betartásáért

A főszabály az, hogy a Grtv.-ben foglalt rendelkezések (reklám közzétételének feltételei, általános reklámtilalmak, egyes árukra vonatkozó korlátozások és tilalmak) megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért főszabályként a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős. * A főszabály alól a Grtv. három kivételt nevesít. * A reklám előfeltételét képező adatszolgáltatásért és nyilatkozattételért, azok valódiságáért a reklámozó felelős, míg az adatok és nyilatkozatok rögzítéséért, megőrzéséért a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője. * A burkolt és tudatosan nem érzékelhető reklám, a megtévesztő, az összehasonlító reklám és a különleges ajánlattal kapcsolatos szabályok megsértéséért kizárólag a reklámozó a felelős. * A dohánytermékekkel kapcsolatos szponzoráció tilalmának megsértéséért a szponzorálást nyújtó és a szponzorálást elfogadó vállalkozás egyaránt felelős

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére