A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §-ában szereplő példálózó felsorolás szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha valaki egy áru, azaz valamely termék vagy szolgáltatás áráról, lényeges tulajdonságáról valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, azt ilyen módon jellemzi, vagy lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Megtévesztésnek minősül annak elhallgatása is, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, illetve hogy felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. A versenytörvény ezeken túl tiltja az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó vásárlási elhatározását szintén befolyásoló körülményekről (forgalmazási mód, fizetési feltétel, ajándék, engedmény, nyerési esély) történő – megtévesztésre alkalmas – tájékoztatást, valamint a különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltését is.
A tájékoztatás versenyjogi megítélése
A megfelelő értelmezhetőség fontossága
Általános érvénnyel fogalmazta meg a Versenytanács, hogy elfogadhatatlan gyakorlatnak tartja, ha egy vállalkozás reklámjában olyan üzenetet közvetít a fogyasztók felé, amelynek a megfelelő értelmezéséhez szükséges egyéb információk nem vagy nem szükségszerűen észlelhető módon szerepelnek a reklámban. A reklámot közzétevő vállalkozások nem alapozhatnak ugyanis arra az elvárásra, hogy a fogyasztó olvassa el azokat az apró betűs közléseket is, amelyeket egyébként a reklám észlelésének sajátosságaiból adódóan nem tekint meg. A vállalkozásoknak a reklám fogyasztók által ténylegesen fogott üzenetét jelentő állításaihoz fűzött különböző kiegészítései, magyarázatai általában nem alkalmasak a versenyjogi felelősség alóli mentesülésre, ha a kiegészítés, magyarázat formai kivitelezésénél (betűméret, szín stb.) fogva a fogyasztókhoz ténylegesen el sem jut, annak tartalmát nem is ismerik meg.
Elsődleges szempontok a reklámhordozók különbözősége alapján
A Versenytanács a Vj-133/2005 számú ügyben a Magyar Telekom Rt. "Favorit" és "Favorit Plusz" díjcsomagokat népszerűsítő reklámkampánya kapcsán hozott határozatában megállapította, hogy a marketingkommunikációs eszközök, illetve csatornák között különbség mutatkozik abban, hogy azok csak néhány figyelemfelkeltő vagy részletesebb információk közlésére alkalmasak-e.
Nyomtatásban megjelent reklámok
A nyomtatásban megjelent reklámok esetén jelentőséggel bír az abban foglalt egyes információk elhelyezése, egyes képek, információk kiemelése, illetve "elrejtése", az alkalmazott betűnagyság, s minden más olyan reklámmegoldás, amely kihatással van a reklámban közvetített információk összhatására. Külön is kiemelendő, hogy a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok és a szórólap által a fogyasztóknak közvetített üzenet kapcsán a címsoroknak, kiemeléseknek sokkal nagyobb a szerepük, mint az apró betűs közléseknek.
A hosszabb terjedelmű, többoldalas szórólapok esetén tekintetbe veendő, hogy a fogyasztó az azokban szereplő információk közül is elsősorban a figyelem felhívására alkalmas módon, címsorban, kiemelten szerepeltetett közléseket észleli, a bújtatottan, kis betűmérettel, a fogyasztó által észlelt közlésekhez tartalmilag kapcsolódó, de attól elhelyezését tekintve elszakítottan szereplő apró betűs rész nem szükségszerűen jut el ténylegesen a fogyasztókhoz.
Televíziós reklámok
A televíziós reklámban az időkorlátok miatt a sajtóhirdetésnél jóval kevesebb információ fér el. A televíziós reklám esetén a vetítés rövid időtartama, illetve a gyorsan pergő képek miatt a reklám üzenete nem azonosítható a reklám forgatókönyvében egymás után megfogalmazott állítások összességével. A nem hangsúlyosan megjelenő, kis betűmérettel elhelyezett írásbeli információ ténylegesen nem nyújt tájékoztatást a fogyasztók számára.
Óriásplakátok
Hasonló következtetésre lehet jutni az óriásplakátok kapcsán: az üzenet befogadására egy autósnak maximum 1 másodperce, egy nem siető járókelőnek maximum 2-3 másodperce van. A reklám főüzenetének tehát itt is kiemelkedő szerepe van, s az apró betűs információk tájékoztatásban betöltött szerepe gyakorlatilag elhanyagolható.
Interneten megjelenő információk
Az interneten megjelentethető és meg is jelenő információk nagy tömege miatt a fogyasztó helyzetét nem az információk rendelkezésre állásának hiánya nehezíti meg, hanem a releváns információk megtalálása és kiválasztása. Ebből fakadóan versenyjogi követelményként fogalmazható meg, hogy egy, a fogyasztók számára igen kedvezőként reklámozott termék fogyasztók általi reális megítéléséhez szükséges lényeges információk könnyen elérhetők legyenek, a hangsúlyozott kedvező tulajdonsággal egy oldalon, ahhoz közel, fogyasztóbarát módon helyezzék el azokat.
Mikor ingyenes az ingyenes?
Hitelkonstrukciók ingyenességét érintette az elmúlt időszakban több versenyfelügyeleti eljárás is. A Bricostore Hungária Kft. és a Credigen Bank Rt. ellen indult eljárásban (Vj-106/2005) az "ingyenhitel" szlogennel meghirdetett konstrukcióról azt kellett megállapítani, hogy valójában nem volt költségmentesen elérhető, mivel annak sajátosságai miatt egy 3 százalékot kitevő szerződésmódosítási díj gyakorlatilag minden esetben felmerült. A vizsgálat által feltárt adatok alapján a Credigen Bank helytelenül, nem a teljes hiteldíjmutatóra (THM) vonatkozó jogszabály által előírt adattartalomnak megfelelően adta meg a Bricostore Hungária Kft.-nek a THM-et, mivel annak tartalmaznia kellett volna a szerződésmódosítási díj összegét is. Az összehasonlítást megkönnyítő mutató ezt követően tévesen szerepelt a Bricostore Hungária Kft. több százezres példányszámban megjelentő reklámújságjában.
A Versenytanács a kérdésben úgy foglalt állást, hogy a THM tartalmára vonatkozó jogszabályok megsértése önmagában nem alapozza meg feltétlenül a versenyfelügyeleti eljárást. A szöveg azonban az ingyenességre utalás mellett a 3 százalékos szerződésmódosítási díjat is feltüntette, mint egymást kizáró opciókat, s versenyjogilag abban az esetben minősülhetett volna jogsértőnek a reklám, ha e tényezőt elhallgatták volna.
Közvélemény-kutatás szerepe a bizonyításnál
A GVH 2004. októberi határozatában – nagyrészt egy közvélemény-kutatás adataira támaszkodva – megállapította, hogy az EGIS Gyógyszergyár Rt. az általa forgalmazott Coverex gyógyszerkészítmény 2003-2004. évi reklámozása során gyógyszerismertetőiben a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a gyógyszernek a törzskönyvezésben nem szereplő – szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vonatkozó – hatást tulajdonított. A vállalkozást e magatartásért 100 000 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. * A Fővárosi Bíróság tavaly hatályon kívül helyezte a GVH határozatát, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az ítélet ellen ezúttal a GVH nyújtott be fellebbezést. * A bíróság egyetértett a felekkel abban, hogy a professzionális fogyasztók esetén a versenyjogi védelem mércéje szigorúbb, vagyis például egy orvosnak szóló promóciós anyag esetében nem a kijelentések mindennapi értelméből kell kiindulni, hanem az orvosi szakmában, az adott professzionális közegben elfogadott jelentést kell alapul venni. Az ítélet indokolása szerint mindez a jelen esetben kizárólag egy megbízható, reprezentatív és szakmailag kifogástalan közvélemény-kutatás alapján lett volna lehetséges. Ha a közvélemény-kutatás adatai alapján megtévesztés nem mutatható ki, akkor nem állapítható meg az arra való alkalmasság, mert nincs olyan "szakértő" személy, aki önmagában, mint a megtévesztés megítélésére hatáskörrel rendelkező alperesen kívül általános érvénnyel állapíthatná meg, hogy a szakma által elfogadott általános jelentése a reklámban használt kifejezésnek mit takar. * Tekintettel arra, hogy az EGIS igazságügyi szakértő segítségével bizonyította, hogy a GVH által elvégzett közvélemény-kutatás objektív következtetések levonására nem alkalmas, így a ténykérdések tekintetében fennálló megalapozatlanság okán helyezte hatályon kívül a bíróság a határozatot.
A csomagolás is lehet megtévesztő
A csomagoláson feltüntetett információk, jelölések megtévesztésre alkalmassága miatt több alkalommal volt folyamatban versenyfelügyeleti eljárás (például Vj-197/2004, Vj-199/2004, Vj-13/2005 szám alatt). A csomagolás elsődleges funkcióján túl kommunikációs célokat is szolgál. A Házi Piros Paprika Kft. 2003. és 2004. években, a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Rt. 2004. évben megtévesztésre alkalmas csomagolásban hozta forgalomba azokat a fűszerpaprika-őrlemény termékeit, amelyek külföldről származó fűszerpaprika-őrleményt is tartalmaztak (Vj-197/2004). A GVH határozata egyebek között arra a megállapításra jutott, hogy a vásárlás rutinjellegű, amelynek során a vásárló abban a feltevésben jár el, hogy az általa megszokott csomagolásban ugyanazt az összetételű terméket veheti meg, és a termék kizárólag Magyarországon termesztett fűszerpaprikából készült őrleményt tartalmaz. E termékek esetében a csomagoláson szereplő vállalkozás név önmagában alkalmas e hatás erősítésére, különösen a két ismert (kalocsai és szegedi) tájkörzetre történő asszociáció révén.
Fogyasztóvédelmi vonatkozások
Megjegyzendő, hogy a fogyasztói döntés meghozatalához és a hasonló rendeltetésű termékek összehasonlításához szükséges alapvető információk feltüntetését elsősorban a fogyasztóvédelmi célzatú tájékoztatási (címkézési, jelölési stb.) szabályok írják elő, amelyek betartatása nem a GVH, hanem a fogyasztóvédelmi hatóságok feladata.
Megtévesztések a pénzügyi szektorban
A Versenytanács a Vj-45/2006 számú ügyben az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft.-t a vele szemben 72 millió Ft, az Union Biztosító Zrt.-t 24 millió Ft, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-t 3 millió Ft bírság megfizetésére kötelezte. Az Union Biztosító Zrt. 2000-ben kötött az "MBI Befektetési Jövőszámla" közvetítésére szóló megállapodást az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft.-vel mint biztosítási alkusszal. Az "MBI Befektetési Jövőszámla" termék egy életbiztosítási termék, ugyanakkor a termék értékesítése során kiemelten, többször, több formában megjelenő, a fogyasztók irányában hangsúlyozott, lényeges tulajdonságaként ismertették, hogy az életbiztosítás révén megnyílik a lehetőség egy lakáshitel felvételére is. A fogyasztó nem egyszerűen egy életbiztosítási szerződést kötött meg, hanem a részére adott tájékoztatás szerint egy olyan biztosítási jogviszonyt hozott létre, amely módot ad kedvező lakáshitel igénybevételére is.
A versenyjogi értékelés alapja
Határozatában a Versenytanács kiemelte, hogy nemcsak a fogyasztók felé írásban megvalósuló tájékoztatás képezheti a versenyjogi értékelés alapját, hanem adott esetben a vállalkozás által nem egyedi jelleggel szóban nyújtott tájékoztatás is. Ebben az esetben természetesen bizonyítási problémák adódhatnak ("A szó elszáll..."), a szerződések megkötése érdekében eljáró alkalmazottak, ügynökök stb. által adott szóbeli tájékoztatás tartalma mégis rekonstruálható az alkalmazott értékesítési segédletekből, oktatási anyagokból.
A fogyasztók az "MBI Befektetési Jövőszámla" kapcsán azt a tájékoztatást kapták, hogy a szerződés megkötése esetén lehetőségük lesz kedvezményes lakáshitel felvételére, melyhez szükséges banki háttér rendelkezésre áll. A tájékoztatás viszont nem tért ki arra, hogy ténylegesen nincs konkrét banki konstrukció. A valóságban tehát oly módon kezdődött meg az "MBI Befektetési Jövőszámla" termék értékesítése, hogy a hitellehetőséggel kapcsolatos ígéret hátterében semmilyen konkrét, biztos, tartalmát tekintve véglegesített banki megállapodás, illetőleg banki konstrukció sem állt.
(A határozat még nem jogerős.)
Versenyjogi jogsértés: a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása
A Fővárosi Bíróság nemrég meghozott ítéletében helybenhagyta a GVH 2005. májusi határozatát, amelyben megállapította, hogy az Euro Credit Consulting Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. A nyomtatott sajtóban megjelent reklámjaiban azt a hamis látszatot keltette, hogy hitelezési tevékenységgel, illetve hitelek közvetítésével foglalkozik, s egyben elhallgatta az általa nyújtott szolgáltatás egyes, a fogyasztói döntések szempontjából lényeges tulajdonságait, továbbá megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott az általa tartott akciókról.
A GVH határozata szerint az vethető a vállalkozás szemére, hogy az általa közzétett reklámok nem tájékoztatták a fogyasztókat arról, hogy az eljárás alá vont fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozik, amelyek esetében egyfajta sajátos "belső hitelezés" történik a fogyasztói csoport tagjai között. Miközben a vállalkozás ténylegesen nem rendelkezik a reklámokban feltüntetett összegekkel, illetve nem áll kapcsolatban olyan más vállalkozással, amely rendelkezne ezekkel az összegekkel, és kész lenne azokat a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. A vállalkozás elhallgatta továbbá a reklámokban az általa kínált szolgáltatás meghatározó alapvető tulajdonságát, a sajátos "belső hitelezés" konkrét megvalósulásával kapcsolatban álló szerencseelem létére semmilyen formában sem tett utalást. A fogyasztó a reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a vállalkozás pénzügyi szolgáltatást kínált, s szolgáltatásának igénybevétele esetén azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez. A reklámok alapján a fogyasztóban fel sem merülhetett, hogy a kívánt összeghez sorsolás útján vagy előtörlesztés-vállalással, esetleg 5-10-15 év elteltével juthat hozzá.
A pontos tájékoztatás mércéje
A Versenytanács több ügyben hangsúlyozta, miszerint nem az az elvárása, hogy a reklám az adott szolgáltatás igénybevételéhez megkötendő szerződés valamennyi feltételét ismertesse. A reklámokkal szembeni alapvető elvárást ugyanakkor minden vállalkozásnak teljesíteni-e kell: a reklám legyen igaz és pontos, adjon valós képet az adott szolgáltatásról. A valós adatokat tartalmazó és előnyös tulajdonságokat kiemelő reklám is lehet azonban félrevezető, ha elhallgat olyan adatokat, amely a közölt tulajdonságok értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges, hiszen a jogsértés valamely lényeges körülmény elhallgatásával, hiányos tájékoztatással is megvalósítható. * A fogyasztók figyelmének felkeltése sem történhet tisztességtelen módon: ami reklámszakmai szempontból jó, hatásos megoldás, az versenyjogi szempontból elfogadhatatlan lehet. A reklámozó nem védekezhet azzal, hogy az ésszerűen eljáró fogyasztónak ellenőriznie kell utóbb, hogy a reklám állítása megfelel-e a valóságnak. Az ilyen elvárás azt tételezné fel, hogy a fogyasztóknak eleve kételkedniük kell az egyébként nagy költséggel, éppen az áru eladása, vagyis a vállalkozás érdekében megjelentetett reklámban. Ez a szemlélet magában hordozza a tisztességes verseny egyik alapelemének, a bizalomnak, a piaci szereplők állításaiba vetett hitnek az intézményesített megkérdőjelezését.
Fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás
A Versenytanács a Vj-187/2005 számú határozatában megállapította, hogy a TELE2 Magyarország Kft. a 2004. és a 2005. években egyes reklámjaiban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartással népszerűsítette szolgáltatását, ezért 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.
Az eljárásban vizsgált reklámok többségében, rendszeresen - és ezáltal a fogyasztóknak szóló üzenet részévé téve – szerepeltették a "nincs havi előfizetési díj" közlést. Ehhez a vállalkozás semmilyen egyéb tájékoztatást nem fűzött, így nem tért ki arra az "ingyenesség" körében is figyelembe veendő körülményre, hogy szolgáltatásának egyik sajátosságaként annak igénybevételéhez a fogyasztónak nemcsak magával a TELE2-vel, hanem az adott hozzáférési szolgáltatóval is jogviszonyban kell állnia, s elengedhetetlen, hogy a fogyasztó e szolgáltató részére havi előfizetési díjat fizessen. A vállalkozás ugyanis olyan sajátos helyzetben van, hogy havi előfizetési díj nélkül nem tudja nyújtani szolgáltatását, csak éppen a fogyasztó nem neki, hanem a másik szolgáltatónak fizeti ezt a díjat. Ennek megfelelően egyrészt nem igaz, hogy a fogyasztót nem terheli havi előfizetési díj ("nincs havi előfizetési díj"), ha az eljárás alá vont szolgáltatást veszi igénybe, másrészt a TELE2 szolgáltatásának a hozzáférési (vezetékes) szolgáltatók szolgáltatásával való, a TELE2-t előnyösen bemutató összevetésre nem alkalmas a havi előfizetési díj (a hozzáférési szolgáltató oldalán) meglétének vagy (a TELE2 oldalán) nem létének a hangsúlyozása. Ha nincs havidíj, a fogyasztó nem tudja igénybe venni a TELE2 szolgáltatását.
Nem könnyű árgaranciát vállalni
A Tesco 2004. novembertől kezdett reklámkampányba a "Nálunk verhetetlen árakat talál!" szlogennel. Az árgarancia alapján vállalta, hogy amennyiben a megjelölt termékeket máshol olcsóbban megvásárolja a vevő, úgy kifizeti a különbözet kétszeresét. A GVH Versenytanácsa 2005. szeptemberben hozott határozatával megállapította, hogy a Tesco egyes reklámújságjaiban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott az általa nyújtott árgaranciáról. Azzal is jogsértést követett el, hogy az árgaranciára alapítottan azt állította, hogy az általa forgalmazott, árgaranciában részesülő termékek ára "verhetetlenként" a legalacsonyabb a piacon. Az árgaranciához kapcsolódó szigorú korlátozások (például 3 km-es körzetre terjed ki, 72 órán belül érvényesíthető, mindkét helyen meg kell vásárolni a terméket) együttesen az árgarancia olyan lényeges elemeinek minősülnek, amelyeknek elhallgatása megtévesztheti a fogyasztókat. A "verhetetlenségi" állítás kapcsán az ügybeli árgarancia alkalmazása nem szüntette meg azt az általános követelményt, hogy a vállalkozásnak kell igazolnia, hogy a reklámozott termék ára valóban a legolcsóbb a piacon.
A 10 millió forintos bírságot kiszabó határozatot támadó keresetet a Fővárosi Bíróság nemrégiben elutasította. Az indokolás szerint az árgarancia biztosítaná a legolcsóbb árat, ugyanakkor az árgarancia a reklámból fel nem ismerhető korlátokhoz volt kötve, amelyek a fogyasztó tudatában kialakult árgarancia fogalommal nem egyeztek meg.
|
Versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok megoszlása, 2006 (tájékoztató jellegű, nem végleges adatok) |
|||||||
|
Megnevezés |
Törvénysértés |
Bírság 1000 Ft-ban |
Megszüntetés |
Engedélyezés |
Elutasítás |
Nem eng. köteles |
Egyéb lezárás |
|
Fogyasztók megtévesztése |
61 |
1 822 500 |
22 |
|
|
|
11 |
|
Erőfölény |
9 |
1 166 000 |
22 |
|
|
|
0 |
|
Kartellmegállapodás |
13 |
8 503 350 |
4 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fúziókontroll |
(7) |
42 500 |
0 |
35 |
0 |
4 |
1 |
|
Összesen |
83 |
11 534 350 |
42 |
35 |
0 |
4 |
9 |
Melyik a legjobb fogkrém?
Az idén várhatóan döntést hoz a Fővárosi Ítélőtábla az elmúlt időszak legmagasabb bírságát eredményező fogpasztareklám ügyében. A Colgate-Palmolive Magyarország Kft.-vel szembeni a GVH Versenytanácsa 257 millió forint bírságot szabott ki. A bírság kiindulópontját a vállalkozásnak az a széles körű televíziós reklámkampánya képezte, melyben a Colgate Total nevű fogkrémjét népszerűsítette.
Fogyasztók megtévesztésére alkalmas állítások
A "Colgate Total. A fogorvosok választása.", illetve a "Colgate Total. A fogorvosom választása." állítások a Versenytanács szerint a mindennapi értelemben azt jelentik, hogy a fogorvosok többsége a Colgate Total fogkrémet választja. A Colgate-Palmolive által készíttetett felmérések szerint a fogorvosok valóban első helyen e márkát ajánlják, de számszerűen csak kb. egyhatoda ajánlja a Colgate Total fogkrémet pácienseinek, illetve kb. negyede használ maga is a Colgate Total fogkrémet. Mivel ebből az következik, hogy kb. öthatoduk más fogkrémet ajánl, és kb. háromnegyedük más fogkrémet használ, ezért a fenti állítások alkalmasak lehettek a fogyasztók megtévesztésére.
Bizonyítatlan, ún. elsőbbségi állítások
A Colgate-Palmolive reklámjai olyan elsőbbségi állításokat is tartalmazták, mint például "Nincs még egy olyan fogkrém, amely jobb védelmet nyújtana", vagy "Csak a Colgate Total szabadalmazott formulája segít leküzdeni a szájban fellelhető mind a 12 problémát, és véd 12 órán át." Mivel ezeket a felsőfokú jelzőket tartalmazó állításokat a Versenytanács szerint nem az eljárás alá vont tudta hitelt érdemlően, objektív módon bizonyítani, magatartása a versenytörvénybe ütközőnek minősült.
A termékre vonatkozó állítás valótlansága
Végül, a "Szinte hihetetlen, de pár hónap múlva nem csak fehérebbek, de egészségesebbek is lettek a fogaim" állítás a Versenytanács szerint azzal a következménnyel jár, hogy a Colgate-Palmolive terápiás (helyreállító) hatással ruházza fel kozmetikai termékét. Ezen állítás azért nem valós – s ezért megtévesztheti a fogyasztókat -, mert a fogkrém használatától nem lesznek egészségesebbek a fogak. A már meglévő szuvasodás nem múlik el, még a lyukak növekedését sem lehet megállítani vagy lassítani pusztán fogmosással. A fogkefe és a fogkrém együttes használata az egészséges fogak egészségének megőrzését szolgálja, és nem a rossz fogak egészségének helyreállítását - tekintettel arra, hogy ez utóbbit a fogorvos végzi speciális orvosi eszközökkel és szerekkel.
Helyreigazítás mint szankció
A Versenytanács az egészségre ható termékek esetében több ízben alkalmazta a helyreigazító nyilatkozat közzétételére való kötelezést, mint a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása esetén alkalmazható speciális szankciót. Az Avalon Team Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen lefolytatott eljárásban (Vj-8/2005) megállapítást nyert, hogy több termékének (Vivax, Metabol, Oxytarm, Életkristály) megalapozatlanul gyógyhatást tulajdonított. A Versenytanács jelentős összegű bírság kiszabásán túl eltiltotta a vállalkozást a jogsértő magatartás folytatásától és a jogsértő tájékoztatással megegyező formátumú és nagyságú helyreigazító nyilatkozatok hatvan napon belül négy alkalommal történő közlését írta elő a Blikk, a Metró és a Budapesti Piac elnevezésű kiadványokban.
A GVH bírságszámítási gyakorlata
Bírságalap, bírságmaximum
A GVH Versenytanácsa 2006 során több esetben a százmillió forintot megközelítő vagy azt meg is haladó bírsággal sújtott megtévesztően reklámozó vállalkozásokat. A bírság maximuma – hasonlatosan a kartellekhez vagy az erőfölénnyel való visszaéléshez – itt sem lehet több az előző évi nettó árbevétel 10 százalékánál. A kiszabott bírság alapját több esetben is a reklámozásra fordított büdzsé képezte, mondván, hogy általában a vállalkozások legalább ekkora bevételnövekedést várnak el a jogsértőnek talált reklám hatásaként.
A bírság megállapításakor a GVH több más tényezőt is figyelembe vesz. Az áru jellege (bizalmi, tapasztalati stb.), a jogsértő vállalkozás piaci részesedése, az érintett fogyasztók köre, a jogsértés által elért előny szintén olyan szempontok, amelyeket a GVH értékelhet.
Súlyosító tényezők
A GVH kiemelten súlyosító körülményként vette figyelembe az ismétlődő jogsértést. Ismétlődő jogsértésről abban az esetben beszélhetünk, ha az eljárás alá vont vállalkozás (vagy jogelődje, illetve a tőle nem független, hasonló tevékenységű vállalkozás) korábbi időszakban, az eljárást megelőzően valósított meg azonos jellegű, vagyis fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló cselekményt. Ily módon a jövőben egy visszaeső vállalkozás számíthat arra, hogy az ismétlődéssel arányosan többszörös versenyfelügyeleti bírságot kell fizetnie. Ez történt például az Elektro Computer ügyben, ahol a számított bírság összegét a három korábbi és a jelenlegi jogsértés miatt néggyel szorozta.
|
Fogyasztók megtévesztése – legnagyobb bírságok (2006. január 1.-december 31.) |
||
|
Vj szám |
Ügynév |
Összeg (millió Ft) |
|
54/2006 |
Procter & Gamble Kft. – Bonux mosópor |
315 |
|
148/2005 |
Colgate-Palmolive – Colgate Total fogkrémek reklámja |
257 |
|
154/2005 |
Electro Computer, BB, Credigen |
168 |
|
56/2006 |
OTP Bank Rt. – hitelkártya |
100 |
|
48/2006 |
Magyar Telekom Nyrt – Dominó aktív |
100 |
|
22/2006 |
Tesco – akciós ajánlatok |
100 |
|
45/2006 |
MBI Nemzetközi Marketing Kft. - életbiztosítás kedvezményes hitellel |
99 |
|
28/2006 |
Avalon Team Kft. – Metabol |
91 |
|
197/2005 |
Aegon Mo. – fogyasztó megtévesztése |
70 |