Külföldiek társadalombiztosítása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 2.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 104. számában (2007. január 2.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek teljesítése során gyakran okoz fejfájást, ha a felek egyike - akár a foglalkoztató, akár a munkavállaló - külföldi. A következőkben ezekre a helyzetekre próbálunk eligazítást nyújtani.

Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a külföldi munkavállalókra - legyen szó afrikai menekültekről, ukrán állampolgárságú feketemunkásokról - az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.

Ez tehát a főszabály, amely mellett azonban további két jogszabályi helyre mindig figyelemmel kell lenni. Az egyik a Tbj-tv. 11. §-a, amely a biztosításból kizártak körét határozza meg, a másik pedig a 13. §-a, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar szabályokat az uniós rendeletekben, illetve a szociálpolitikai megállapodásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A biztosításból kizárt külföldiek köre

Kizártak a biztosításból azon külföldi állampolgárságú személyek, akiknek tevékenysége a diplomáciai szolgálattal van összefüggésben.

Az említett jogszabályi hely alapján nem terjed ki a biztosítás:

- a külföldi állam diplomáciai képviselőjére,

- a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára,

- a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára),

- a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára,

- az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá

- az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére.

Kizártak a biztosításból az olyan külföldinek minősülő munkavállalók, akiket a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett munkáltató alkalmaz Magyarország területén.

Nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldi személyre.

Kizárt a biztosításból az EGT-országbeli polgár, akinek biztosítását uniós szabály kizárja.

Kizárt a biztosításból a harmadik ország állampolgára, ha kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján végez munkát.

E pont azokra a nem uniós polgárokra vonatkozik, akik nem állnak szociálpolitikai megállapodás hatálya alatt, és kiküldetésben végeznek munkát Magyarországon. A szociálpolitikai megállapodással rendelkező államok kiküldött polgáraira az adott megállapodásban foglaltak az irányadók.

A külföldi munkavállaló alkalmazása során tehát elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy EGT-tagállam vagy olyan ország polgára-e, akivel Magyarországnak hatályos szociálpolitikai megállapodása van. Ez utóbbiak körébe elsősorban a FÁK-országok tartoznak, de megemlíthetjük Kanadát, Horvátországot, illetve a volt Jugoszlávia utódállamait. (Románia és Bulgária január 1-jétől uniós tagállam.) Arra, hogy valamennyi szociálpolitikai megállapodás tartalmára kitérjünk, nincs módunk, elsősorban a kiküldetés, munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetében tartalmaznak előírásokat.

Külföldi foglalkoztatott

A társadalombiztosítási szabályok alkalmazásában az minősül külföldinek, aki nem tekinthető belföldinek.

Belföldi foglalkoztatott

Belföldinek tekintendő:

- az a magyar állampolgár, aki lakóhellyel rendelkezik Magyarországon,

- az az EGT-országbeli (uniós + lichtensteini + norvég + izlandi + svájci) polgár, akinek magyarországi tartózkodási engedélye van,

- harmadik ország polgára, ha letelepedési engedélye van,

- a menekült vagy hontalan személy.

Társadalombiztosítással kapcsolatos uniós szabályok

Amennyiben társadalombiztosítással kapcsolatos uniós szabályról hallunk, akkor elsősorban a 1408/71/EGK rendeletre, valamint végrehajtása tárgyában kiadott 574/72./EGK rendeletre kell gondolnunk.

E rendeletek koordinálják, hogyan alakul annak az uniós állampolgárnak a társadalombiztosítási jogállása, aki más vagy (egyidejűleg) több uniós országban létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt.

Két főszabályt említünk meg, amelyek például szolgálnak a biztosításból történő kizárásra:

- EGT-állampolgár csak egy országban lehet biztosított, még akkor is, ha több országban végez tevékenységet, illetve

- a kiküldött munkavállalóra egy évig minden esetben a kiküldő államban terjed ki a biztosítás.

Több uniós országban munkát végzők biztosítási kötelezettsége

Az uniós állampolgárok vonatkozásában (legyen szó bármilyen jogviszonyról is) az első kérdés, hogy az érintett más uniós államban biztosított-e? Amennyiben igen, akkor azt az E101-es igazolással bizonyíthatja. Ennek birtokában a magyarországi foglalkoztatónál nem áll fenn a biztosítás, így természetesen járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A tételes egészségügyi hozzájárulást azonban - amely jogviszonyhoz kötődik - ebben az esetben is le kell róni.

A nem biztosított külföldi munkavállalónak juttatott eho-alapot képező jövedelem után a százalékos egészségügyi hozzájárulást viszont csak abban az esetben kell megfizetni, ha az érintett belföldinek minősül.

Amennyiben a munkáltatónak bizonyos kételyei támadnak az E101-es igazolással kapcsolatban, az OEP Nemzetközi Főosztályán keresztül kérhet kontrollt.

Ha egy munkavállaló szokásos tevékenységét két vagy több tagállam területén végzi, akkor azon tagállam hatálya alá tartozik, azaz abban az államban biztosított,

- amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha a tevékenységét legalább részben e tagállam területén végzi, vagy ha több olyan vállalkozás számára végez munkát, amelynek vagy akinek a székhelye, lakóhelye több állam területén található,

- vagy abban, ahol az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye, lakóhelye található, ha tevékenységét nem abban az államban végzi, ahol lakóhellyel rendelkezik.

Például egy magyar munkavállaló egyidejűleg Ausztriában és Magyarországon is munkaviszonyban áll. Ebben az esetben Magyarországon terjed csak ki rá biztosítás, mivel itt van lakóhelye. Ezzel szemben, ha Magyarországon nincs biztosítása, és csak Ausztriában végez munkát, akkor természetesen ott lesz biztosított. Ugyanígy, egy Szlovákiában munkaviszonyban álló szlovák állampolgár munkavállaló hiába létesít nálunk is munkaviszonyt, csak a lakóhelye szerinti országban terjed ki rá a biztosítás.

Az a munkavállaló, akit olyan vállalkozás alkalmaz egy tagállam területén, melynek székhelye más tagállam területén található, és tevékenységei átterjednek a két állam közös határán, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén a vállalkozás székhelye található.

Kiküldetésben lévő biztosítása

E főszabályokon túl a már említett rendelet számtalan speciális rendelkezést is tartalmaz.

Ezek közül - néhányat megemlítve - az első a kiküldöttre vonatkozik. A kiküldetésben lévő munkavállaló 12 hónapig még a kiküldő székhelye szerinti államban biztosított. Amennyiben a kiküldetés tartama meghaladja a jelzett időt, akkor a lakóhely szerinti biztosítás lehetőségét kérésre a kiküldetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága (nálunk az egészségbiztosítási pénztár) legfeljebb 12 hónappal meghosszabbíthatja. A 12 hónap, illetve a hosszabbítás lejárta után az érintett a másik tagállam jogszabályai hatálya alá kerül, tehát ott lesz biztosított.

Például, ha egy német cég magyarországi munkavégzésre küldi ki dolgozóját, akkor az érintett egy évig még odahaza lesz biztosított. Az egy év letelte után - amennyiben nem kéri ennek halasztását - már Magyarországon válik biztosítottá.

Biztosítás a kiküldetés lejártát követően

A kiküldetésük lejártát követően Magyarországon biztosítottá vált személyek esetében - képviselet hiányában - alkalmazni kell a Tbj-tv. 56/A. §-ának előírásait.

Ez azt jelenti, hogy az e körbe tartozó munkavállalók saját magukat illetően - a biztosítási kötelezettségük fennállása esetén - foglalkoztatónak minősülnek, és a jogviszonyukkal kapcsolatos járulékokat saját maguk után kötelesek megállapítani, bevallani és megfizetni. Ennek érdekében be kell jelentkezniük az adóhatósághoz.

Vasúti, közúti, légi vagy belvízi személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatást több állam területén végzők biztosítása

Szintén speciális helyzetben vannak a vasúti, közúti, légi vagy belvízi személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatást végző vállalkozás több állam területén foglalkoztatott alkalmazottai.

Rájuk alapvetően abban az államban terjed ki a biztosítás, ahol a vállalkozás székhelye található. Ettől eltérően, ha

- az említett vállalkozás fiókteleppel vagy állandó képviselettel rendelkezik más tagállamban, vagy

- az érintett munkavállalót elsődlegesen abban a tagállamban alkalmazzák, ahol lakóhelye van,

akkor a munkavállaló a fióktelep vagy képviselet, illetve a lakóhely szerinti államban lesz biztosított.

Például, ha egy németországi cég magyar kamionsofőrt elsősorban Magyarországon alkalmaz, akkor az érintettre idehaza terjed ki a biztosítás, még akkor is, ha nem rendelkezik a vállalkozás idehaza fiókteleppel vagy képviselettel. Ebben az esetben szintén - alkalmazva a Tbj. 56/A. §-át - a munkavállaló fogja "kvázi" foglalkoztatóként megfizetni a járulékokat saját maga után.

Önálló vállalkozók biztosítása

Az önálló vállalkozók biztosításáról (egyéni és társas) a következőket érdemes tudni:

- az a személy, aki egy tagállamban önálló vállalkozó, és egy másik tagállamban végez munkát, 12 hónapig még a székhely szerinti tagállam hatálya alatt marad. Ez kérelemre további 12 hónapra meghosszabbítható.

Például: ha egy magyar egyéni vállalkozó Németországban vállal munkát, és csak kizárólagosan ott dolgozik. 12 hónapig még ebben az esetben is Magyarországon biztosított, ezt követően viszont - ha ennek nem kéri ellenkezőjét - átkerült a német társadalombiztosítás hatálya alá.

Amennyiben a vállalkozó egyidejűleg több tagállam területén végez munkát, azon tagállam hatálya alá tartozik, amely területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységének bármely részét e tagállam területén végzi.

Maradva az előbbi példánál, ha a magyar egyéni vállalkozó németországi munkája mellett Magyarországon is vállal munkát, akkor mindenképpen, idehaza lesz biztosított.

Az a vállalkozó, aki több ország területén végez munkát, de lakóhelye szerinti államban nem, akkor annak az államnak a hatálya alá tartozik, amelyben a főtevékenységét végzi.

Azok a személyek, akik egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik állam területén pedig önálló vállalkozóként tevékenykednek, ott biztosítottak, ahol munkaviszonyban állnak.

Például: az a német társas vállalkozó nem biztosított Magyarországon, aki Németországban pedig munkaviszonyban áll. Mindez azonban csak magyar vállalkozók esetében ilyen egyértelmű. A rendelet VII. számú melléklete ugyanis - melyben Magyarország (mivel nem kérte ezt a mentességet) nem szerepel - egy sor ország vállalkozóival kapcsolatban állapít meg kivételt. Ezek az országok nem mondtak le vállalkozóik járulékáról. Így, ha egy olasz társas vállalkozó valamely tagállamban munkaviszonyban áll, akkor is fennáll Olaszországban a járulékfizetési kötelezettsége.

Az uniós szabályok és a harmadik ország polgára

Adott esetben a harmadik ország polgárára is vonatkozhatnak az uniós szabályok.

A 859/2003/EK rendelet 2. cikkelye szerint az 1408/71/EGK rendelet akkor alkalmazható nem EGK-tagállam polgáraira és nem svájci állampolgárokra, ha azok a jelzett államok valamelyikében jogszerű lakóhellyel rendelkeznek.

Például a Németországban munkaviszonyban álló szerb állampolgár Magyarországon társas vállalkozónak minősül. Amennyiben ő Németországban jogszerű lakóhellyel rendelkezik, akkor kiterjed rá az 1408/EGK rendelet, és Magyarországon nem biztosított, míg ennek hiányában az általános szabályok szerint kell társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit megállapítanunk.

Természetesen ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni, ha magyar munkáltató külföldön alkalmaz külföldi munkavállalókat. Uniós polgárok esetén az uniós szabályokat, megállapodásos állam polgára esetén a megállapodásban foglalt szabályokat, míg egyéb esetben az általános szabályokat kell alkalmazni.

Például, ha egy magyar cég Szlovéniában szlovén állampolgárt alkalmaz, akkor nyilvánvalóan az uniós szabályok szerint az érintettre ott terjed ki a biztosítás. Viszont, ha egy magyar cég török munkavállalóval köt megbízási szerződést - függetlenül a munkavégzés helyétől -, az érintett biztosítási kötelezettségét a magyar szabályok szerint (is) kell elbírálni.

Szja-fizetési kötelezettség külföldi alkalmazásakor

Külföldi alkalmazása során a személyi jövedelemadó szempontjából az adott állammal kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés előírásait kell alkalmazni. Ebből adódóan előfordulhat, hogy az érintett munkavállaló járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon, de az szja-kötelezettség más államban áll fenn. Ekkor a járulékalap megállapításánál a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2. alpontja szerint kell eljárni, miszerint a járulék alapja (adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában) a munkaszerződésben vagy egyéb szerződésben meghatározott díjazás.

És legvégül meg kell említenünk, hogy 2005. szeptember 1-jétől a természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely magyarországi foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.

Ebben az esetben e juttatás után a járulékokat a munkavállalónak kell megfizetnie azzal, hogy a kötelezettségek teljesítését a hazai foglalkoztatója átvállalhatja. Pl.: a brazíliai székhelyű "Kávé" Társaság jutalomban részesíti a "Kávé Magyarország" Kft. magyar ügyvezetőjét. Noha a magyar ügyvezető és a brazíliai cég között nem áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszony, a juttatás mégis járulékköteles, és a járulékokat a magyar ügyvezetőnek kell megfizetnie, ha helyette a magyar foglalkoztatója nem vállalja át.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 2.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére