Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 2.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 104. számában (2007. január 2.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Rovatunk a 2006. december 14-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Elszámolható üzemanyagárak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a Magyar Közlöny 154. számában tette közzé a 2007. január 1. és január 31. között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 259 Ft/l

ESZ-98 266 Ft/l

Gázolaj 260 Ft/l

Keverék 277 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2006/153. szám)

A 2005-ös költségvetés számokban

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény szerint az Országgyűlés a 2005. évi költségvetés végrehajtását - az adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül

- 6 456 669,5 millió forint, azaz hatmillió-négyszázötvenhatezer-hatszázhatvankilenc egész öttized millió forint bevétellel,

- 7 004 471,0 millió forint, azaz hétmillió-négyezer-négyszázhetvenegy millió forint kiadással és

- 547 801,5 millió forint, azaz ötszáznegyvenhétezer-nyolcszázegy egész öttized millió forint hiánnyal hagyja jóvá.

(Magyar Közlöny, 2006/147. szám)

Alkotmányos a banki járadékadó

Az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találta, ezért nem semmisítette meg az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt. Így a hitelintézeteknek 2007. január 1-jétől az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5%-os mértékkel a hitelintézetnek járadékot kell fizetniük. Ennek a kötelezettségnek a megállapításához a hitelintézetnek elkülönített nyilvántartást kell vezetnie.

A hitelintézetnek a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetnie az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után.

A 66/2006. (XI. 29.) AB határozat szerint nem megalapozottak azok az indítványok, amelyek szerint a banki járadékadót előíró törvény nem szektorsemleges, ellentétes a jogállamiság és jogbiztonság elvével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával és az arányos közteherviselés elvével, s ezen túl az Európai Unió rendelkezéseivel is ütközik.

Az Alkotmánybíróság határozata rámutat arra, hogy a kizárólag a hitelintézeteket terhelő járadékfizetési kötelezettség előírása nem ellentétes az Alkotmány 70/A §-ának (1) bekezdésével, és nem sérti az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdését sem. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás egymástól eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket, alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak és kötelezettek között vethető fel.

Az Alkotmány 70/I §-a - az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében - nem zárja ki, hogy a jövedelemadók mellett az állam más típusú fizetési kötelezettséget (pl. forgalmi vagy vagyonadók, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság, díj stb.) is előírjon. A közterhekhez való hozzájárulás módját és mértékét az adókról, az illetékekről, a vámokról stb. szóló törvények állapítják meg. Az állam szabadsága pedig igen nagy abban a kérdésben, hogy az adófizetés kiindulópontjaként mely gazdasági forrást választja ki, és ennek alapján mit választ ki adótárgynak - szól az AB verdiktje.

(Magyar Közlöny, 2006/146. szám)

Törvénymódosítások 2007. január 1-jétől

A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő 2006. évi CIX. törvény számos jogszabályt módosít. Például módosult a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a kutatás-fejlesztéssel és az agrárigazgatással kapcsolatos törvények, úgymint az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és a termőföldről szóló törvény is.

A társadalombiztosítási igazgatás körében változott a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény.

Több, a pénzügyi igazgatással összefüggő törvény is megváltozott. Módosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény.

Az építésügyi igazgatás, a fogyasztóvédelmi igazgatás, az egészségügyi igazgatás, a költségvetési igazgatás, a kereskedelmi igazgatás, a munkaügyi igazgatás és a közlekedési igazgatás körében is több törvény változott.

(Magyar Közlöny, 2006/153. szám)

A villamos energia legmagasabb hatósági árai

A villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia 2006. december 9-étől hatályos legmagasabb hatósági árait a 80/2006. (XI. 24.) GKM rendelet tartalmazza. A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.

A rendeletben közzétett árakat a hatálybalépés előtt megkötött, felek közötti szerződések esetében is figyelembe kell venni. A felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött - a rendeletben közzétett árnál alacsonyabb - árat fenntarthatják, vagy azt e rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabb árra változtathatják.

A villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árait meghatározó díjelemek (áfa nélkül) a következő rendelkezésre állási díjakat és energiadíjakat tartalmazzák:

Termelő (lekötött) egység megnevezése

Rendelkezésre állási díj

E Ft/MWh/év

Energiadíj

Ft/MWh

Budapesti Erőmű Rt.

Kelenföld GT2

51 558

12 890

Újpesti Erőmű

45 248

12 880

Kispesti Erőmű

27 222

11 290

Csepeli Áramtermelő Kft.

35 438

17 065

Dunamenti Erőmű Rt.

F blokkok

10 617

21 660

G2 blokk

21 563

17 110

Mátrai Erőmű Rt. - III-V. blokkok

29 359

8 955

Paksi Atomerőmű Rt.

53 875

800

Pannon Hőerőmű Rt. - IV. blokk

60 764

10 750

AES-Tisza Erőmű Kft.

10 617

21 047

(Magyar Közlöny, 2006/144. szám)

Nyugdíjkorhatár, nyugdíjszámítás

2008. január 1-jétől módosulnak az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárral és a nyugdíjszámítás módjával kapcsolatos szabályok. A 2006. évi CVI. törvény egyebek mellett az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt is módosítja.

2008. január 1-je után a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult

- az a nő, aki az 57. életévét betöltötte,

- az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte,

feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult - ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - az a személy, aki 33 év szolgálati időt szerzett, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek.

A 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § alapján meghatározott havi átlagkeresetből kell kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell

- az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított - az elért keresetből, jövedelemből levont - egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá

- a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek előzőek szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével.

Ha a 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámítása során az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (5) bekezdését kell alkalmazni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell csökkenteni.

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet, az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve, a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

Már 2007. január 1-jétől hatályos az a szabály, mely szerint a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki

- 2012. december 31-éig 59. életévét betöltötte, és

- legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint

- a Tbj.-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

2012. december 31-ét követően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az, aki

- 60. életévét betöltötte, és

- legalább 41 év szolgálati időt szerzett, valamint

- a Tbj.-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított, akinek a 40 év szolgálati időből legfeljebb 3 év hiányzik, és az 59. életévét betöltötte, valamint akinek a 41 év szolgálati időből legfeljebb 4 év hiányzik és a 60. életévét betöltötte.

Annak a saját jogú nyugellátásban részesülő, illetve a saját jogú nyugellátás szüneteltetését a 83/A-83/B § alapján kérő személynek a nyugellátását, aki 2006. december 31-ét követően a Tbj.-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos - a 13. § (3) bekezdése szerint növelt - összegének 0,4 százalékával meg kell emelni.

(Magyar Közlöny, 2006/150. szám)

Nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak gazdálkodási szabályai

Január elsejétől módosulnak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályai, a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló szabályok, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályai A 144-es számú Magyar Közlönyben megjelent 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet, a 234/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet, illetve a 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet egyebek mellett a pénztár kötelezettségévé teszi, hogy a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldjön.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályait módosító 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet szerint a pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző négyévi nettó és bruttó hozamrátáját összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a pénztári hozamráták, referenciahozamok mellett a választható portfóliókra vonatkozó hozamrátákat, referenciahozamokat is nyilvánosságra kell hozni. A referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni.

A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti - megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet.

Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó 5 éves átlagos hozamrátákat is közölni kell, a többi hozamrátával azonos méretben. Amennyiben - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - az 5 éves hozam számításához nem áll rendelkezésre választható portfóliónkénti hozam, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához - minden portfólió tekintetében - a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni.

Magánnyugdíjpénztárak

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységét módosító 234/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet előírja, hogy a pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles az alábbiakat nyilvánosságra hozni:

- a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző négyévi nettó és bruttó hozamrátáját összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. Választható portfóliós rendszer esetén a pénztári hozamráták, referenciahozamok mellett a választható portfóliókra vonatkozó hozamrátákat, referenciahozamokat is nyilvánosságra kell hozni. A referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni,

- a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti - megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet.

Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó 5 éves átlagos hozamrátákat is közölni kell, a többi hozamrátával azonos méretben. Amennyiben - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - az 5 éves hozam számításához nem áll rendelkezésre választható portfóliónkénti hozam, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához - minden portfólió tekintetében - a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni.

Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályait módosító 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet a hirdetésekkel, tájékoztatókkal kapcsolatosan leszögezi: a pénztár által készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket. A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más pénztár teljesítményére és szolgáltatásaira vonatkozóan valótlan adatokat vagy megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet. A pénztár bármilyen teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becslések alkalmazhatók. Amennyiben a pénztár a szolgáltatásait, hozamát vagy más lényeges jellemzőjét más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, akkor a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is definiálnia kell.

(Magyar Közlöny, 2006/144. szám)

Közlekedéssel összefüggő törvénymódosítások

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény legújabb módosítása egyebek mellett a légiközlekedési bírság és a zajvédelmi díj szabályait változtatja meg.

A 2006. évi CX. törvény emellett a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény több előírását is megváltoztatja.

(Magyar Közlöny, 2006/153. szám)

A pénztárak, foglalkoztatók adatszolgáltatási kötelezettsége

A foglalkoztató az általa alkalmazott pénztártagokra vonatkozóan rendszeresen, a Tbj. 50. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint vallja be és fizeti meg a tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) annak a magánnyugdíjpénztárnak a részére, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll. Az irányított pályakezdők esetében a tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettséget a pályakezdő lakóhelye szerinti területi pénztár részére kell teljesíteni a Tbj.-tv 50. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint. Egyebek mellett erről rendelkezik a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló korábbi szabályokat január elsejétől módosító 236/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/144. szám)

Pénzforgalom

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelete a pénzforgalom lebonyolításának részletes szabályait rendezi.

A hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, az ügyfélszámla vezetésére jogosult szervezetekre, a postai szolgáltatóra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőkre kiterjedő jogszabály a bankszámla jelölésére vonatkozó szabályok mellett részletezi az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat, a fizetési megbízások lebonyolításának menetét, felsorolja a különböző lehetséges fizetési módokat, az egyes fizetési módok részletes szabályait, valamint az elszámolásforgalommal kapcsolatos teendőket.

A rendelet egyes paragrafusai 2007. március 1-jén, más részei 2007. június 1-jén lépnek hatályba.

(Magyar Közlöny, 2006/144. szám)

Építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának szabályai

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság megállapításával, megújításával, valamint az építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők névjegyzékének vezetésével kapcsolatos teendőket a kormány rendeletben határozta meg. A 2007. január 1. óta hatályos 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenységet az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik ország állampolgára, valamint a Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozó EGT-állampolgár folytathat, akinek kérelmére a területi mérnöki kamara, építészkamarai tagok, valamint azok esetében, akikről az építészkamara névjegyzéket vezet a területi építészkamara a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultságot megállapította, és akit névjegyzékbe vett.

A szakmagyakorlási jogosultság megállapításának feltételei:

- meghatározott szakmai feltételek teljesítése (iskolai végzettség és szakmai gyakorlat), és

- jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentességnek az igazolása.

Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet szakmagyakorlási tevékenységet, ha a szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött tevékenység a létesítő okiratában szerepel, és rendelkezik a tevékenység ellátásához az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő taggal vagy velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személlyel.

A szakmagyakorlási jogosultság megállapításának feltételei a szakirányú végzettség, az előírt szakmai gyakorlat, valamint az eredményes jogosultsági vizsga megléte.

A szakmagyakorlási jogosultság megállapítását a területi kamaránál kérelmezni kell, majd az előírt vizsgálatok után a jogosultságot a névjegyzékbe be kell jegyezni.

A kormányrendelet felsorolja a névjegyzékből való törlés eseteit, meghatározza az EGT-állampolgárokra vonatkozó különös szakmai és eljárási szabályokat, valamint külön foglalkozik az összeférhetetlenségi szabályokkal. Például az építési műszaki ellenőr építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában.

(Magyar Közlöny 2006/148. szám)

Építésügyi bírság megállapítása

Az építésügyi hatóság építésrendészeti eljárás keretében az Étv. 45. §-a (2) bekezdésében meghatározott szabálytalan építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal sújtja az építtetőt. A bírság mértékét és számításának módját a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

A bírság összege a kormányrendelet szerint számított értéknek

- engedély nélküli építés esetén 50%-a,

- engedélytől eltérő építés esetén 40%-a,

- engedély nélkül végzett bontás esetén 30%-a,

- engedélyhez nem kötött, de szabálytalanul végzett építés esetén 20%-a,

- bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%-a,

- helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%-a, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti,

- világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%-a.

A kiszabható bírság összege nem lehet kevesebb, mint 10 000 forint. Az engedély nélkül végzett építmény bontása és ezt követően új építmény engedély nélküli létesítése esetén a bírságot bontásra és létesítésre külön ki kell szabni.

A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

A bírság megfizetésére az eljáró építésügyi hatóság a befizetési határidő lejárta előtt, kérelemre végzéssel, legfeljebb egy alkalommal 60 nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

A rendelet 2007. január 19-étől hatályos, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 2006/148. szám)

Építésügyi rendeletek módosítása

Korábban a 10 millió, a 246/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet hatálybalépését követően a 30 millió forint értéket meghaladó, illetve a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységet kell az elsőfokú építés-felügyeleti hatóságnak bejelenteni, a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 15 munkanappal. Emellett más építésügyi tárgyú rendeletet is módosít a fenti kormányrendelet.

Az építésfelügyeleti bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított építményérték, illetve a sajátos építményfajták esetében a kivitelezésre vonatkozó vállalkozási vagy más szerződésben megállapított általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték alapján, a kormányrendelet 1. számú melléklete szerint kell megállapítani.

(Magyar Közlöny, 2006/148. szám)

Túlméretes járművek közúti közlekedésének engedélyezése

A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó, valamint a lánctalpas járművek közlekedéséhez ezentúl a közút kezelőjének engedélye szükséges. A közút kezelőjének engedélyét írásban kell kérni, a szolgáltatás díját a 82/2006. (XII. 13.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/153. szám)

Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló szervezetek kijelölése

A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének szabályait, valamint a tanúsítással foglalkozó vizsgáló vagy ellenőrző szervezetek bejelentési kötelezettségének szabályait módosítja a december 13-ától hatályos 247/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/148. szám)

Külföldi bizonyítvány, oklevél elismerése

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt módosító 2006. évi C. törvény a mérgező termékek kereskedelmével vagy forgalmazásával foglalkozók szakmai tevékenységével kapcsolatban leszögezi, hogy e törvényt kell alkalmazni akkor is, ha a mérgező termékek kereskedelme vagy forgalmazása külön jogszabály hatálya alá tartozik, vagy ha a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység mérgező termékek felhasználását igényli.

Amennyiben ez a tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban

- önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta,

- önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban,

- önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült,

- foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban.

(Magyar Közlöny, 2006/148. szám)

Dohányreklám és szponzoráció tilalma

2007. január 6-ától a szponzorálásra is a gazdasági reklámtevékenységet szabályozó törvény rendelkezései irányadóak. A korábbi jogszabályt módosító 2006. évi CV. törvény tiltja rendezvények dohányáruval kapcsolatos szponzorálását. A rendelkezések megsértéséért a szponzorálást nyújtó és a szponzorálást elfogadó vállalkozás egyaránt felelős.

A törvény meghatározása szerint szponzorálás minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, továbbá - rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben - valamely személy számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának vagy igénybevételének ösztönzése.

(Magyar Közlöny, 2006/150. szám)

A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köre

A 22/2006. (XI. 24.) MNB rendelet a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről rendelkezik. E rendelet kiterjed:

- a pénzügyi intézményre,

- a befektetési vállalkozásra,

- a tőzsdére,

- a központi értéktárra,

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti elszámolóházi tevékenységet folytató szervezetre,

- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepére,

- a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást teljesítő jogi személyre,

- a pénzügyi intézménynek nem minősülő, saját tulajdonú bankjegykiadó automatát (ATM), illetve készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyre,

- a kötvényt kibocsátó önkormányzatra, pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetre, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet magyarországi fióktelepére,

- a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezetre, valamint

- a Magyar Államkincstárra.

Ezeknek az adatszolgáltatóknak a rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben 2007. január 1-jétől kell szolgáltatniuk a Magyar Nemzeti Bank részére.

(Magyar Közlöny, 2006/144. szám)

Autópálya-használati díj

2006. december 1-jétől nemcsak mobilon, de interneten is vásárolható autópálya-matrica. Ennek részleteit a 79/2006. (XI. 23.) GKM rendelet tartalmazza.

2007. január 1-jétől változtak az autópálya-használati díjak. A matricák áfát is tartalmazó árai a következők:

A D1-es kategóriában a 4 napos matrica ára január 1-jétől április 30-áig 1170 Ft-ba, május 1-jétől szeptember 30-áig 1530 Ft-ba, október 1-jétől december 31-éig 1170 Ft-ba kerül.

A heti matrica ára ebben a kategóriába 2550 Ft, a havi 4200 Ft, az éves 37 200 Ft.

A D2-es kategóriában a heti matrica ára 6 600 Ft, a havi 12 600 Ft, az éves 106 500 Ft.

A D3-as kategóriában a heti matrica ára 10 200 Ft, a havi 18 000 Ft, az éves 159 000 Ft.

A D4-es kategóriában az 1 napos matrica ára: 3000 Ft, a heti 13 200 Ft, a havi 22 500 Ft, az éves 219 000 Ft-ba kerül.

(Magyar Közlöny, 2006/143. szám)

Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat igazolása

Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét a 8/2006. (XI. 23.) ÖTM rendelet rendezi. Ez alapján az igazságügyi ingatlan-értékbecslő, valamint az iparibaleset-megelőzési szakterületen szerzett szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolása kérelemre történik. A kérelmet

- az ingatlan-értékbecslés tekintetében az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez,

- az iparibaleset-megelőzés tekintetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2006/143. szám)

Szociális szolgáltatásokat végzők képzése, vizsgakövetelménye

Az adósságkezelési tanácsadóképzés célja a képzésen részt vevő személy felkészítése a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályainak ismeretére. A képzést és vizsgakövetelményt előíró 6/2006. (XII. 12.) SZMM rendelet szerint a képzés kötelező óraszáma 320 óra.

(Magyar Közlöny, 2006/152. szám)

Nem termelő tagok a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetekben

A zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetnek (TÉSZ) tagja lehet nem termelő természetes és jogi személy is, azonban ezek összesített aránya nem haladhatja meg a termelő tagok tíz százalékát, szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. A nem termelő tagok vezető tisztségviselőnek nem választhatók, valamint nem vehetnek részt a működési alapot érintő döntésekben.

A zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek nemzeti szabályozásról szóló, december 8-án hatályba lépett 83/2006. (XI. 30.) FVM rendelet szerint az előzetesen elismert TÉSZ-ek az elismerési terv végrehajtásáról szöveges formában éves jelentést nyújtanak be a terv éves szakaszainak végét követő harminc napon belül. Az éves jelentéssel együtt a pénzügyi kimutatást elektronikus úton is meg kell küldeniük.

A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot, illetve annak a következő évre vonatkozó módosítását egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15-éig kell benyújtaniuk a minisztériumhoz.

A minisztérium jóváhagyása nélkül lehet módosítani a működési programban foglalt intézkedések költségvetését az eredetileg jóváhagyott költségvetés legfeljebb tíz százalékáig úgy, hogy ezáltal a Működési Alap mértéke nem változhat. Az ebben a bekezdésben foglalt módosítást haladéktalanul be kell jelenteni a minisztériumnak és az MVH-nak.

Magyar Közlöny, 2006/147. szám

Elmaradott települések listája

A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét a kormány a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben tette közzé.

Magyar Közlöny, 2006/147. szám

A géntechnológia mezőgazdasági alkalmazása

Az Országgyűlés az 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban hatalmazza fel a kormányt arra, hogy folytassa a környezeti hatásvizsgálatokat a közösségi szinten már engedélyezett géntechnológiával módosított növényfajták esetén annak érdekében, hogy a feltételezett negatív hatások a Pannon Biogeográfiai Régióban feltárásra kerüljenek, és tegyen meg minden szükséges lépést a MON 810 kukoricafajták köztermesztésbe vonása ellen, védzáradéki eljárás keretében, a 2005. január 20-án hozott magyar moratórium fenntartása érdekében, kihasználva minden diplomáciai és jogi eszközt egy esetleges kedvezőtlen európai bizottsági döntés megváltoztatására.

Emellett az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos szennyeződések felderítése és megakadályozása érdekében szigorítsa a hazai ellenőrzési rendszert, továbbá támogassa a technológia hosszú távú környezeti, ökológiai és humán-egészségügyi hatásainak nyomon követését biztosító nemzeti vizsgálati protokoll, eljárásrend és monitoring-rendszer hatékony működését, valamint alakítsa ki ennek egységes intézményi hátterét.

A kormány feladata továbbá, hogy haladéktalanul jelölje ki az egészségügyi géntechnológiai hatóságot és szakhatóságot, valamint vizsgálja meg a nemzeti jogalkotás szükségességét a géntechnológiával módosított szervezetek egészségügyi célú engedélyezésének és felhasználásának területén.

(Magyar Közlöny, 2006/146. szám)

Élelmiszer-biztonság

Az állati eredetű élelmiszerekben található peszticidmaradék megengedhető mértékét a 43/2006. (XII. 8.) EüM rendelet módosítja.

(Magyar Közlöny, 2006/151. szám)

Állattartók támogatása

A magyar szürke szarvasmarhát és/ vagy bivalyt tartó tenyészetekkel kapcsolatos támogatás feltételei megváltoztak. A változást a 84/2006. (XII. 12.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/152. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 2.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére