A kamat mindig mellékszolgáltatásként jelenik meg a jogügyletben, általában pénztartozás járulékaként, de a kamatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem például terményt (azaz "más helyettesíthető dolgot") bocsátott az adós rendelkezésére. A kamat ún. járulékos szolgáltatás, mert mindig valamilyen főtartozáshoz kapcsolódik, egyben tekinthető olyan ellenértéknek, díjnak is, amely a főkövetelés tárgyának használatáért jár. Pénztartozás esetén például az adós a kölcsönvett pénzösszegen felül megfizeti a kölcsönvett pénzösszeg használatának díját is, azaz a kamatot. Járulékos jellege ellenére a főtartozás kiegyenlítését követően a lejárt kamat tőkekövetelésként önállóan is érvényesíthető.
Meg kell említeni, hogy a főkövetelés engedményezése esetén az erre irányuló kifejezett megállapodás nélkül az engedményezés nem terjed ki a kamatokra is. Az engedményest – külön kikötés hiányában – csak az engedményezés után esedékessé váló kamatok illetik meg.
A kamatra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza.
A kamat lehet jogügyleti kamat (ügyleti kamat, szerződéses kamat), amikor az annak fizetésére vonatkozó kötelezettség a szerződő felek megállapodásán alapul, vagyis a felek szerződésbe foglalták azt, hogy a jogosult részére kamat jár. A kamat emellett lehet törvényes kamat is, ekkor a kamatfizetési kötelezettséget jogszabály állapítja meg. Ilyenkor a kamat a jogosulatlan pénzhasználat szankciójának tekinthető. Leggyakoribb fajtája a késedelmi kamat.
A kétfajta kamat funkcióját egyazon jogügyletben úgy írhatjuk le, hogy az ügyleti kamat az adóst csak a kölcsöntartozás esedékességének időpontjáig terheli, utána, ha a visszafizetéssel késedelmeskedik, törvényes (késedelmi) kamatot köteles fizetni a hitelezőnek.
Ügyleti kamat
Az ügyleti kamat fogalma
Az ügyleti kamat fizetése szempontjából a szerződések két csoportját különböztetjük meg: a magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatain kívül eső szerződések csoportját, valamint a magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatait. A sorrendiség arról árulkodik, hogy a Ptk. a szabályozás során a gazdálkodó szervezetek viszonyait tartotta szem előtt.
Magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatain kívül eső szerződéses kapcsolatok
A magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatain kívül eső szerződéses kapcsolatokban a főszabály az, hogy kamat – külön kikötés nélkül is – jár. Nem jár kamat akkor, ha a jogszabály kivételt tesz. Ebbe a csoportba tartoznak az olyan szerződéses kapcsolatok, amelyeket gazdálkodó és más szervezetek egymással és magánszemélyekkel hoznak létre
Magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatai
A magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolataiban az általános szabály szerint kamat nem jár. Jár azonban akkor, ha a felek kifejezetten kikötik a kamatfizetési kötelezettséget. A szerződés megkötése során figyelemmel kell lenni arra a bírósági gyakorlatra, hogy a bíróság a kamatkikötés tényét csak kétségtelen bizonyítottság esetén állapítja meg. Fentiek alapján tehát, bár a kamatkikötést nem kötelező írásba foglalni, mégis előnyös, ha azt a szerződés pontosan és világosan tartalmazza.
Magánszemélyek között szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétől kezdve jár, vagyis a hitelező csak törvényes (késedelmi) kamatra tarthat igényt.
A kamatos kamat – amelyre a későbbiekben még visszatérünk - kikötésének nincs akadálya, de az ügyleti kamat késedelmes fizetése esetén az ügyleti kamat után kamat csak a szerződés kifejezett kikötése alapján jár.
Az ügyleti kamat mértéke
A kamat mértéke az utóbbi időben több változáson is keresztülment, míg végül a jogalkotó a jegybanki alapkamat mértékét alapul véve határozta meg azt a következők szerint: a kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.
Eltérési lehetőség
A törvény maga tehát meghatározza az ügyleti kamat mértékét (az megegyezik a jegybanki alapkamattal), de ez alól a mérték alól jogszabály kivételt tehet, és a törvény a feleknek is lehetőséget ad arra, hogy más mértékben állapodjanak meg. A kamat mértékére vonatkozó fenti törvényi szabályozás tehát csak akkor érvényesül, ha sem jogszabály, sem a felek nem kötöttek ki mást.
A felek – mint azt az előzőekben említettük – a törvényben foglalt kamat mértékétől bármelyik irányban eltérhetnek, annál magasabb és alacsonyabb kamatösszeget is kiköthetnek a szerződésben, csak arra kell tekintettel lenniük, hogy az általuk megállapított túlzott mértékű kamatot a bíróság mérsékelheti. Nincs számszerűen meghatározva, hogy milyen mértékű kamat számít túlzottnak, ezt minden esetben a konkrét ügylet minden sajátosságának együttes mérlegelésével dönti el a bíróság. Döntése során figyelemmel van a tartozás mértékére, a tartozás visszafizetésére kapott határidő nagyságára, a tartozás keletkezésének okára és céljára, és mindarra a körülményre, ami az ügylet során a kamat mértékét befolyásolhatta.
Uzsorás szerződések
Itt kell kitérnünk az uzsorás szerződésre, ami olyan szerződés, amelyben az egyik fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt (általában feltűnően magas kamatot) kötött ki. Az ilyen szerződés semmis.
Kamatmértékek alkalmazása
A kamat mértékére vonatkozó fenti rendelkezéseket csak a hatályos törvényszöveg hatálybalépése után keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre lehet alkalmazni, így 2004. május 1-je előtt az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték, 2000. szeptember 1-je előtt 20 százalék volt a kamat.
Ügyletikamat-mérték a gyakorlatban
Problémás lehet az ügyleti kamatra vonatkozó törvényszöveg második mondata, amely azt tartalmazza, hogy a kamat kiszámításakor melyik időszakban irányadó jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Az első naptári félév az adott év január 1. napjától június 30. napjáig tart, míg a második naptári félév július 1. napjától december 31. napjáig. Mivel az ügyleti kamat fizetése a szerződéskötés napjával kezdődik, ezért az érintett naptári félév az a félév, amelynek időszakára a szerződéskötés napja esik. Így a naptári első félévben kötött szerződések esetében a megelőző év december 31. napján irányadó, a naptári második félévben kötött szerződések esetében a tárgyév június 30. napján irányadó jegybanki alapkamattal azonos mértékű az ügyleti kamat. Ez a mérték akkor sem változtatható meg, ha közben a jegybanki alapkamat (a naptári féléven belül) változik. Felmerülhet kérdésként, hogy változik-e és hogyan az ügyleti kamat mértéke az irányadó naptári félév leteltét követően? A mérték ebben az esetben a bírói gyakorlat szerint változik, mégpedig az ügyleti kamat fizetésével érintett naptári félévenként, és a fenti szabályok betartása mellett. Mind a szerződésből, mind a szerződésen kívüli jogviszonyból származó ügyleti, illetve késedelmi kamat mértéke az esedékesség, illetve a késedelembe esés időpontjától a teljesítésig – az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelően – naptári félévenként változik. Ezen az alapon, ha 2004. május 11. napján 2005. március 31-ei visszafizetési határidővel kötnek a magánfelek ügyletikamat-kikötés mellett kölcsönszerződést úgy, hogy a kamat mértékét nem határozzák meg, az adós 2004. június 30-áig a 2003. december 31-ei, 2004. július 1-jétől december 31-éig a 2004. június 30-ai, 2005. január 1-jétől március 31-éig a 2004. december 31-ei napon irányadó jegybanki alapkamat szerint köteles a tőke után járó ügyleti kamatot megfizetni.
Késedelmi (törvényes) kamat
A késedelmi kamat fogalma
A késedelmi kamat a késedelembe esés objektív következménye, vagyis késedelem esetén kamat akkor is jár a törvény alapján, ha az adós a késedelmét kimenti. A kötelezettnek akkor is meg kell fizetnie a kamatot, ha bizonyítani tudja, hogy a késedelem elhárítása érdekében a megfelelő gondossággal és úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Késedelmi kamat kamatmentes követelés esetében is jár.
A késedelmi kamat mértéke
A késedelmi kamat mértékére vonatkozó bekezdés az ügyleti kamatra vonatkozó szabályok felépítéséhez hasonló, azokkal összhangban áll, mert a késedelmi kamat mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg, és a törvényben foglalt mérték csak akkor érvényesül, ha jogszabály vagy a felek eltérően nem rendelkeztek. A késedelmi kamat mértékének meghatározásakor itt is a jegybanki alapkamat szolgál alapul.
Eltérő kamatmértékek
A késedelmi kamat mértékét (amely, mint tudjuk, csak akkor érvényesül, ha jogszabály vagy a felek eltérően nem rendelkeztek) a törvény kissé eltérően szabályozza az ügyleti kamattól mentes követelés és az ügyleti kamattal terhelt követelések esetében, a következők szerint:
– ügyleti kamattól mentes tartozás esetében a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező, míg
– ügyleti kamattal terhelt követelés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű, de összességében legalább a kamatmentes tartozásra vonatkozó késedelmi kamat mértékével egyenlő.
Kamatmértékek alkalmazása
A kamat mértékére vonatkozó fenti rendelkezéseket csak a hatályos törvényszöveg hatálybalépése után keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre lehet alkalmazni, így 2004. május 1-je előtt az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték, 2000. szeptember 1-je előtt 20 százalék a kamat – azonosan az ügyleti kamatnál már hivatkozottakkal.
Kamatmérséklés
A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság szintén mérsékelheti, de e tárgyban hivatalból nem, csak erre irányuló kérelem esetén vizsgálódhat.
Ügyleti és késedelmi kamat viszonya
Ki kell emelnünk, hogy – amint az a törvényi szabály megfogalmazásából is kitűnik – a késedelmes kötelezett a késedelembe esésétől kezdődően csak késedelmi kamat, és nem ügyleti és késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha viszont a szerződés tartalmaz kamatkikötést (vagy az a hitelezőnek jogszabály alapján jár), akkor a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül meg nem fizetett kamat is tőkeként viselkedik. Ezután tehát a késedelmi kamat megilleti a jogosultat.
A késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdő időpontja
A kamat a késedelembe esés időpontjában esedékessé válik. Hogy mikor esik késedelembe az adós, az a határidő számítására vonatkozó szabályok előírásain túl a késedelem alapjául szolgáló jogviszonytól is függ. A késedelmi kamat fizetésére nemcsak a teljesítésbeli késedelemből következő szerződésszegés miatt kerülhet sor, hanem akkor is, ha a szerződésből származó jogvita alapja nem a teljesítés késedelme. Erre a későbbiekben látunk majd példákat a kártérítés, a biztosítási szerződés, az előzetes letartóztatásból eredő kártalanítás, a szerződés érvénytelensége, az elállás, a közös tulajdon megszüntetése, a téves utalás, az árleszállítás és a köteles rész kifizetése vonatkozásában.
A bíróság kereseti kérelemhez kötöttsége
A példák előtt fontos arra felhívni a figyelmet, hogy a bíróság a késedelmi kamat megfizetéséről csak erre irányuló kérelem esetén dönthet. Fontos tehát, hogy milyen időpontot jelölünk meg a kereseti kérelemben a késedelmi kamat megfizetésének időpontjául, ugyanis a bíróság a keresetben meghatározott időnél korábbi időponttól késedelmi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettséget nem állapíthat meg akkor sem, ha az a jogosultat az anyagi jogszabályok értelmében megilletné.
Kamatos kamat
Az Alkotmánybíróság 1993-ban megsemmisítette a Ptk.-nak azt a rendelkezését, amely szerint kamatos kamatot érvényesen kikötni nem lehet. Kérdés, hogy a késedelmi kamatra is vonatkozik-e ez az engedmény? A Ptk.-ból az vezethető le, hogy a késedelmi kamat vonatkozásában kamatos kamatot nem lehet elszámolni. Ügyleti kamat vonatkozásában viszont, kölcsönszerződés esetében például a szerződésben kikötött kamat is tőkésedik, ha azt esedékességkor nem fizették meg. A késedelem következményeként az adós az ügyleti kamat összegének figyelembevételével köteles a késedelmi kamatot megfizetni. Eszerint a már esedékessé vált ügyleti kamat után is jár a késedelmi kamat.
A bírósági gyakorlat szerint, ha a szerződő felek magánszemélyek vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek, akkor a kötbérfizetési késedelem esetén is van lehetőség a késedelmi kamat megítélésére.
Késedelmi kamat érvényesítése végrehajtási eljárásban
Ha a peres eljárás eredményeképpen a követelést megítéli a bíróság a hitelező részére, akkor a bíróság határozatában (ítélet) meghatározott teljesítési határidő elmulasztása esetén a teljesítési határidő lejártától késedelmi kamat jár a hitelező részére akkor is, ha az ítélet az adóst annak fizetésére kifejezetten nem kötelezi. Ezt a késedelmi kamatot tehát – a hitelező kérelmére – akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha erről az ítélet kifejezetten nem rendelkezik.
Időszakos szolgáltatás kamata
A hosszabb időtartam alatt felgyűlt járadékkövetelés és más, időszakonként teljesítendő szolgáltatások (baleseti járadék, tartásdíj, lakbér) hátraléka után a bíróság célszerűségi okokból nem számítja fel külön a kamatot az egyes követelésrészletek esedékességének időpontjától, hanem azt az egész hátralék után, annak meghatározott időszakban esedékes átlaga szerint ítéli meg. Ugyanígy ítél a bíróság akkor, ha a kárt folytatólagos tevékenységgel (például sikkasztással), huzamosabb időn keresztül okozták Az átlagidő számításánál azt kell biztosítani, hogy a kötelezett se magasabb, se alacsonyabb kamatot ne fizessen annál, mint amennyi ténylegesen jár.
Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó különleges szabályok
A gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kissé eltérően szabályozza a törvény, a következők szerint:
– a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege;
– a kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg;
– a késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a fenti bekezdésben foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja. Megtámadhatja továbbá az említett szerződéses kikötést a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó társadalmi szervezet is.
A fizetési késedelemről szóló EK-irányelvet átültető szabályokat iktatott be a törvénybe a jogalkotó a fentiekben ismertetett rendelkezésekkel, speciális előírásokat megállapítva a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokban a késedelmi kamatot illetően.
Eltérési lehetőség
Mind a késedelmi kamat mértékére, mind pedig annak számítására vonatkozóan fenti szabályoktól eltérést más jogszabály csak akként engedélyezhet, hogy az az előzőekben ismertetetteknél kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a jogosultra nézve. Természetesen maguk a gazdálkodó szervezetek a szerződéses szabadság általános elve alapján a szerződésükben e szabályoktól szabadon eltérhetnek.
Kamatfizetési kötelezettség kimentés ellenére
A kamatfizetési kötelezettség a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában is beáll, annak ellenére, hogy a kötelezett a késedelmét esetlegesen kimentette.
Kamat bíróság általi mérsékelhetősége, megváltoztathatósága
A szerződésben túlzott mértékben kikötött késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti; a felek által a törvényben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a fent meghatározottól eltérően megállapított időpontját pedig a bíróság megváltoztathatja, kivéve azt az esetet, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.
A késedelmikamat-fizetés nevesített esetei
Kártérítés esetén a kártérítési összeg után a kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, ha viszont a kereseti kérelemben ezt nem tüntetjük fel, vagy a kereseti kérelem beadásának időpontját tüntetjük fel, akkor a bíróság (mivel döntése a kereseti kérelmen nem terjedhet túl) csak a kereset beadásától ítéli meg a kamatot. * Biztosítási szerződés alapján érvényesített kárigény esetén is a kártérítés a káresemény bekövetkeztekor azonnal esedékes, és a késedelmi kamat fizetése akkortól számítandó. * Az előzetes letartóztatás miatti kártalanítás esetén a magyar állam kamatfizetési kötelezettsége az igény benyújtásakor (és nem a "káresemény" bekövetkeztétől) kezdődik. * Szerződés érvénytelensége esetén a szerződéskötés előtti állapot visszaállítása folytán visszajáró szolgáltatás után (például átvett vételár) a szerződéskötés idejétől jár a kamat. * Az eladónak elállás esetén a vételár visszafizetésére irányuló kötelezettsége a vételár felvételével áll be. * Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén a másik fél hányadát magához váltó tulajdonostárs mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a megváltási összeget meg nem határozta, és a teljesítésére kiszabott határidő le nem telt. * A tévesen átutalt összeget birtokban tartó gazdálkodó szervezet köteles arra az időre is kamatot fizetni, amely alatt a jogosult a beszedési megbízás benyújtásával késlekedett. * Az árleszállítás összegének visszafizetésével a kötelezett már a szerződéskötés időpontjában késedelembe esik, ezért ekkortól köteles késedelmi kamatot fizetni. * A köteles rész iránti igény a hagyaték megnyílásával válik esedékessé, ezért pénzben történő kiadása esetén a kötelezett ekkortól kezdődően köteles késedelmi kamatot fizetni.
Jegybanki alapkamat
Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank (Magyar Nemzeti Bank, MNB) a kereskedelmi bankoknak fizet az MNB-nél önként elhelyezett kéthetes futamidejű betéteik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki kamat ismeretében határozzák meg betéti és hitelkamataikat. A Magyar Nemzeti Bank (ezen belül is a Monetáris Tanács) a jegybanki kamatról önállóan dönt, szintjének meghatározásával képes megvalósítani két fő célját: az árstabilitás – azaz a gazdasági növekedést leginkább elősegítő, alacsony inflációs szint – elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását.
Kamatszint alakulása
A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze. Ha a jövőbeli inflációval és a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság jelentős, például magas a költségvetési hiány, vagy a bérek a gazdaság teljesítményénél gyorsabb ütemben nőnek, akkor a jegybank kénytelen magasabb kamatszintet fenntartani a gazdasági növekedést leginkább támogató inflációs szint elérése érdekében. Egyensúlyban lévő gazdaság, alacsony költségvetési hiány és a gazdaság teljesítményével összhangban lévő bérnövekedés esetén alacsonyabb kamatszint mellett is elérhető az árstabilitás.
A jegybanki kamat hatása a piaci kamatokra
Bár a jegybanki kamat alapvetően befolyásolja a piaci kamatokat, az is elmondható, hogy minél hosszabb futamidejű kamatról van szó, annál kevésbé érvényesül az éppen aktuális jegybanki kamat hatása, és annál inkább felerősödik az inflációval, az államháztartással, valamint a jövőben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A hosszú lejáratú kamatokat tehát főként a jegybanktól független tényezők: az aktuális gazdasági helyzet és a jövőre vonatkozó gazdasági kilátások határozzák meg.
Nem véletlen, hogy a gazdasági élet egy ilyen fontosságú mutatójához kapcsolta a jogalkotó a késedelmi kamat mértékét. A jegybanki alapkamat érzékenyen reagál a gazdasági folyamatokra, így kevésbé áll fenn annak a veszélye, hogy a törvényi szabályozás rugalmatlansága miatt a jog a valós élet elvárásainak nem felelne meg.
Késedelmi kamatot meghaladó mértékű kár megtérítése
A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát. * Ha a magánszemély a kölcsön visszafizetésével késedelembe esik, a késedelembe esés idejétől a kölcsönadó kamatot követelhet, és ha bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása következtében a kamatösszeget meghaladó kára merült fel, akkor kártérítési igénnyel is felléphet. * A kártérítés összegéből a késedelmi kamat összegét le kell vonni, mert csak a kamatösszeget meghaladó kár megtérítését lehet kérni. * Ha a kamat a kár összegét fedezi, kártérítést nem lehet kérni. * Abban az esetben, ha az adós bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a bíróság nem ítéli meg a kamatösszeget meghaladó kár megfizetését