A biztosítási szerződés alanyai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 103. számában (2006. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A biztosítási szerződés olyan különleges konszenzus, amelynek akár öt különböző alanya is lehet. Leggyakoribb az, hogy a szerződő fél, a biztosított és a károsult, továbbá vagyonbiztosítás esetén a kedvezményezett is ugyanazon személy.

A biztosítási szerződés alanya lehet:

- a biztosító, amelyik kifejezetten a felelősségvállalás, majd a szolgáltatás nyújtására létrejött szervezet,

- a szerződést kötő fél, aki a biztosítóval a megállapodást köti,

- a biztosított, akinek vagyonára, illetőleg személyére a biztosítás vonatkozik,

- a kedvezményezett, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult és

- a károsult.

A biztosító

A biztosító az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos EU-tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult.

Magyarország területén biztosító: részvénytársaság, szövetkezet, egyesület vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

Az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen csak a biztosító részvénytársaság végezheti.

Viszontbiztosítás és együttbiztosítás

A viszontbiztosítás a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a biztosítási díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy a tömeges károk (katasztrófák) kezelésére alkalmas ez a módszer. Az is előfordul, hogy két vagy több biztosító együtt biztosít, és a kockázatokat írásban előre rögzített arányok szerint vállalja (együttbiztosítás).

A viszontbiztosítások jelentősége az, hogy kár esetén nem egy, hanem több biztosítónak kell helytállnia, így mindegyik biztosító csak annyit kénytelen saját maga fedezni, ami nem veszélyezteti a működőképességét. A viszontbiztosításon keresztül a biztosítók olyan kockázatokat is elfogadhatnak, amelyeket különben nem tehetnének meg, mert a pénzügyi hátterük azt nem tenné lehetővé. Viszontbiztosítás esetén a biztosított csak azzal a biztosítóval áll kapcsolatban, amellyel a szerződést megkötötte.

Állományátruházás

Az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás, az ún. állományátruházási szerződés alapján a biztosítási állomány a Felügyelet engedélyével részben vagy egészben átruházható. Az átruházás a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett történik.

Átvevő biztosító a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító, másik EU-tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, annak fióktelepe, valamint harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító tagállamban létesített fióktelepe lehet (pl. a Zürich Biztosító Rt. teljes szerződéses állományát így vette át a Generali-Providencia Biztosító Rt. ún. állományátruházási szerződés formájában).

Az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása, de természetesen az egyes ügyfelek az állományátruházás megtörténte után jogosultak dönteni a tekintetben, hogy a szerződésüket fenn kívánják-e tartani az átvevő biztosítóval, vagy meg kívánják szüntetni azt.

Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától - a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává, illetve az ügyfelek személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé.

Biztosításközvetítés

A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.

Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,

b) közreműködés követelések behajtásában,

c) a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.

Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő, illetve független biztosításközvetítő végezhet.

A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti.

Független biztosításközvetítő minden egyéb biztosításközvetítő.

Függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki.

Alkusz (bróker)

Az alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

Az alkuszi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.

A gyakorlatban sokszor okoz problémát annak az esetnek a megítélése, ha az alkusznak felróhatóan valamilyen mulasztás vagy téves adatközlés folytán az ügyfélre nézve hátrányos következmény áll be. Például az ügyfél által az alkusszal közölt - a biztosítás szempontjából - lényeges adatot, tényt, körülményt az alkusz egyáltalán nem továbbít, vagy tévesen továbbít a biztosító felé, s ezáltal a később bekövetkező káresemény esetén az ügyfél biztosítása nem terjed ki az adott káreseményre, vagy a hibás adatközlés folytán nem minden vagyontárgya lesz biztosított. A bíróságok több eseti döntésükben is kimondták, hogy az alkusz az ügyfél megbízottja, az ő nevében és képviseletében köti meg a biztosítási szerződést még akkor is, ha ezért adott esetben a biztosítótól jutalékot is kap. Tehát az alkusz téves adatszolgáltatásából eredő kárt a biztosítóval szemben eredményesen nem lehet érvényesíteni (természetesen ilyen esetben az alkusz felelősségbiztosítása alapján az ügyfél kárának megtérítését követelheti az alkusz felelősségbiztosítójától).

Ügynök

Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl - a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén - a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre. Az ügynök köteles az általa közvetített termékek alapos ismeretével rendelkezni.

Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

Láthatjuk tehát, hogy ha az ügynök neki felróhatóan követ el olyan hibát (mulasztás, téves adatközlés) a biztosítás megkötésénél, melyből az ügyfélnek kára származik, úgy az ügyfél ilyen esetben - a brókerrel ellentétben - közvetlenül a biztosítótól követelheti kárának megtérítését.

Példa

Biztosító * Biztosító: aki a biztosítási tevékenységet végzi. Az XY Biztosító Zrt., amely a vele kötött biztosítási szerződés alapján meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát. * Szerződő * Szerződő: aki a biztosítóval a szerződést köti. Bármely, Magyarországon székhellyel rendelkező nyelviskola, amely a biztosítóval a csoportos biztosítási szerződést megköti, és a biztosítási díj fizetését vállalja. * Biztosított * Biztosított(ak): akinek a személye vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. A szerződő nyelviskola bármely 15 és 65 év közötti hallgatója, aki(ke)t a szerződő biztosításra jelöl, és akivel/akikkel kapcsolatos biztosítási esemény(ek)re a szerződés létrejön. * A szerződés adott biztosítottra vonatkozó teljes körű érvényességéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. * Kedvezményezett * Kedvezményezett(ek): akiknek a biztosító teljesít. Azon természetes vagy jogi személy(ek), aki(k), illetve amely(ek) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak). * Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések kedvezményezettje * a haláleseti kockázat tekintetében a biztosított törvényes örököse, * a baleseti és betegségi kockázatok tekintetében az a természetes vagy jogi személy, amely a képzési szerződés alapján a nyelvtanfolyam díjának a nyelviskola részére történő megfizetését vállalja. * Károsult * Károsult(ak): akit az a kár ért, amelyért a biztosító fizetni tartozik. A biztosított, azaz a szerződő nyelviskola hallgatója.

A szerződő fél

Biztosítási szerződést mind természetes, mind jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság köthet. Természetes személyekkel szemben támasztott egyetlen követelmény, hogy cselekvőképes legyen, azaz jogosult legyen polgári jogi szerződések megkötésére. Bizonyos esetekben azonban korlátozottan cselekvőképesek és cselekvőképtelenek is köthetnek érvényes biztosítási szerződést.

Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

A szerződő félnek joga van a biztosítóval szemben a rendes felmondás jogának gyakorlásával a szerződés megszüntetésére, a biztosító módosító javaslatának elutasítására, illetőleg az elfogadó nyilatkozat megtagadásával ugyancsak a szerződés megszűnésének az előidézésére. A szerződő fél díjfizetési mulasztása vagy késedelme ugyancsak a szerződés megszűnését eredményezheti. A szerződő fél szüntetheti meg a szerződést érdekmúlás bekövetkezésének bejelentésével is, és a szerződő fél idézheti elő magatartásával a már megszűnt szerződés hatályának fenntartását a reaktiválás jogával.

A felsorolt jogok mellett kötelezettsége a szerződő félnek az esedékes biztosítási díj megfizetése.

Amennyiben a biztosított a szerződő fél helyébe lép, ezt követően a biztosításidíj-fizetési kötelezettség is őt terheli, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért pedig a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A biztosított szerződésbe való belépési szándékát a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal jelentheti be. Életbiztosítási szerződés esetében a biztosított a szerződő fél beleegyezésével léphet be a szerződésbe, melyhez a biztosító hozzájáruló nyilatkozata nem szükséges. Mindaddig, amíg a szerződésbe a biztosított nem lép be, illetőleg a biztosítási esemény be nem következik, kizárólag a szerződő fél felé tett felhívások, jognyilatkozatok tekinthetők joghatályosnak, míg a biztosító felé a változásbejelentési, illetőleg lényegeskörülmény-közlési kötelezettség egyaránt terheli a biztosítottat és a szerződő felet. A mulasztás jogkövetkezményei alól egyikük sem mentesülhet azzal az indokkal, hogy a mulasztást nem ő, hanem a másik követte el.

A biztosítási szerződés esetén előfordulhat, hogy a szerződő fél pozíciójában több személy található. Ilyen esetben érdemes meghatározni, hogy kit milyen kötelezettség terhel (pl. a díjfizetési kötelezettség kit terhel).

Változás a szerződő fél személyében

Ha valaki a szerződő féllel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a biztosító hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult biztosító megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.

Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a szerződő fél személyében - annak akaratán kívüli - változás miatt kerül sor. Például természetes személy szerződő fél halálát követő öröklés esetén, jogi személy esetében pedig jogutódlás bekövetkeztekor.

Különleges eset az is, amikor a szerződő fél helyébe a biztosított lép.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához - ha a szerződést nem ő köti meg - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a szerződő fél költekezéseit - beleértve a kifizetett biztosítási díjakat - köteles megtéríteni.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép.

A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.

A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet.

Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

A biztosított

A biztosított a biztosítási érdek hordozója. A biztosítási szerződésben a biztosított vagyona, vagyoni érdeke, élete, testi épsége kerül biztosításra.

Mint azt korábban említettük, vagyonbiztosítás esetén biztosított csak az lehet, aki érdekelt a vagyontárgy megóvásában.

Felelősségbiztosítási szerződés esetén a biztosított az a személy, aki helyett a biztosító megtéríti azt a kárt, amelyért a biztosított a jogszabály szerint felelős.

Életbiztosítási szerződésben a biztosítotti pozícióban csak természetes személy állhat, de természetesen szerződő fél lehet jogi személy is (pl. cég mint szerződő fél köt a munkavállalójára mint természetes személy biztosítottra életbiztosítást).

Ha a biztosított személyében változás áll be, az nem feltétlenül vezet a szerződés megszűnéséhez. Például lakásbiztosítás esetén a biztosított helyébe annak halála esetén örökösei lépnek. Az is előfordulhat, hogy baleset-biztosítás esetén nem kerül megnevezésre a biztosított személye, hanem csak azt rögzítik, hogy a gépjármű vezetője a biztosított.

Szinte minden biztosítási fajtában előfordulhat, hogy a biztosítotti pozíciót több személy tölti be. Gyakori eset ez lakásbiztosítás esetén, amikor a biztosított ingatlanban együtt lakó hozzátartozók a biztosítottak.

A kedvezményezett

Biztosítási szerződés esetén lehetőség van arra, hogy a felek kikössék, hogy a biztosító harmadik személynek (kedvezményezett) teljesítsen.

Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, e harmadik személy csak akkor válik közvetlenül jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték. A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerződésről őt valamelyik fél értesítette. Ha ezt a jogot visszautasítja, azzal a javára szerződött fél rendelkezik. A biztosító a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.

A Ptk. csak az életbiztosításokkal kapcsolatban rendelkezik kifejezetten a kedvezményezettekről. De kedvezményezettje lehet például a vagyonbiztosítási szerződéseknek is. Nem ritka eset, hogy finanszírozott gépjármű vásárlásakor kikötik, hogy a megkötött casco biztosítási szerződés kedvezményezettje lopáskár esetén a finanszírozó pénzintézet (ugyanis a hitelszerződés fedezete maga a gépjármű).

A kedvezményezettet is terheli az együttműködési kötelezettség a biztosító irányába, így például köteles bejelenteni a szerződési feltételben előírt határidőn belül a biztosítási eseményt.

Ha az életbiztosítási szerződésben nem neveztek meg kedvezményezettet, akkor a biztosított örökösei a kedvezményezettek. Ha több örökös van, akkor a biztosítónak több kedvezményezettnek kell teljesítenie. Az örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosítási összeg olyan arányban illeti meg, amilyen arányban az örökségből részesülnek.

A kedvezményezett személye írásbeli nyilatkozattal mindaddig megváltoztatható, amíg a biztosító nem teljesítette pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatását.

A károsult

A biztosítási szerződések zöménél (vagyonbiztosítás, baleset- és betegségbiztosítás) a biztosított és a károsult személye egybeesik.

A felelősségbiztosításnál a biztosított és a károsult személye elválik egymástól, hiszen ezen biztosításfajtának pontosan az a sajátossága, hogy a biztosítónak a biztosított jogellenes és kárt okozó magatartása folytán áll be a fizetési kötelezettsége, mégpedig a károsult irányába.

A felelősségbiztosítási szerződés alanyai közti kapcsolatrendszer

A felelősségbiztosítási szerződés esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor összekapcsolódik egy biztosítási és egy kártérítési jogviszony. E kétszintű kapcsolatrendszert a biztosított személye köti össze, de igen fontos résztvevővé válik a károsult is, mivel a biztosító a kártérítést közvetlenül neki fizeti.

A felelősségbiztosítási szerződés az érintettek bonyolult kapcsolatrendszerét hozza létre:

- biztosított és károsult között,

- biztosított és biztosító között,

- biztosító és károsult között.

A károsult közvetlenül nem követelheti a károkozó felelősségbiztosítójától a bekövetkezett kár megtérítését, azonban a biztosító csak a károsult részére fizetheti ki a megállapított kártérítési összeget.

A károsult nem kerülheti meg a károkozót a biztosítóval szemben támasztott közvetlen igényérvényesítése során. A biztosító közvetlen perlésére is csak egyes meghatározott esetekben van lehetőség.

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004 (VI. 8.) Korm. rendelet értelmében "a károsult kártérítési igényét ... a biztosítási szerződés keretei között a károkozó üzemben tartó ... biztosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal."

A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére