Garanciális szabályok az autó- és a számítástechnikában

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 102. számában (2006. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben áttekintjük a gépkocsikhoz, illetve a különféle számítástechnikai eszközökhöz kapcsolódó garanciális szabályokat, a szavatosság és a jótállás kérdéskörét.

A hibás teljesítés

#?-:nbsp;

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.

Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha az összeszerelést a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

Kellékszavatosság

#?-:nbsp;

A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Ez az úgynevezett kellékszavatosság.

Mentesülés

#?-:nbsp;

Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.

Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki; az a körülmény, hogy a jogosult a hibát a teljesítéskor kellő körültekintéssel felismerhette volna, a kötelezettet a hibás teljesítésének következményei alól nem mentesíti.

Szavatossági jogok

#?-:nbsp;

Kijavítás, kicserélés

#?-:nbsp;

Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
A kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

Árleszállítás, elállás

#?-:nbsp;

Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a fentiekben írt feltételekkel nem tud eleget tenni, - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A bírói gyakorlat szerint az üzembe helyezési időpont téves feltüntetése és a hamisított szervizkönyv átadása az adásvételi szerződés hibás teljesítését eredményezi, így árleszállításnak van helye.

Sorrend, áttérés egyik igényről a másikra

#?-:nbsp;

Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

Szavatossági kifogás

#?-:nbsp;

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

Határidő az igényérvényesítésre

#?-:nbsp;

A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.

A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb, ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - a fentiektől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

Elévülés, jogvesztés

#?-:nbsp;

Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.

Költségek, károk

#?-:nbsp;

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

Személygépkocsi hibája miatti elállás esetén a vevőt a visszafizetett vételárösszeg után a gépkocsi vételének időpontjától, a gépkocsi időközbeni áremelkedése folytán keletkezett kárként érvényesített összeg után a károsodás, illetve az áremelkedés bekövetkeztétől illeti meg a késedelmi kamat.

A javításra átadott gépkocsi helyett - a javítási késedelem tartamára - átadott gépkocsi nem letéti, hanem haszonkölcsön-szerződés keretében van a jogosultnál. Őrzési kötelezettsége hiányában a kölcsönvevő terhére nem állapítható meg a gépkocsival kapcsolatos rendeltetésellenes használat, s ezért a kártérítési kötelezettség, annak a lakása előtti parkolóból ismeretlen személy általi eltulajdonítása miatt.

Kötelező jótállás alá eső tartós fogyasztási cikkek

#?-:nbsp;

1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény; * 2. Mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép; * 3. Villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 4. Vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 5. Porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító gép, padlósúroló és fényesítő gépek; * 6. Varrógép, kötőgép; * 7. Motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 8. Az egyéves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 9. Személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi; * 10. Lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi; * 11. Biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 12. Elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, többfunkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 13. Üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 14. Műholdvevő és AM Micro antennarendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 15. Rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 16. Lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 17. Fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 18. MP3-lejátszók, pendrive-készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 19. Távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 20. Személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 21. Számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 22. Írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 23. Hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 24. Órák 10 000 Ft bruttó vételár felett; * 25. Bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

Jótállás

#?-:nbsp;

Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.

A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.

A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

Szavatosság a beszállítóért

#?-:nbsp;

Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. * A fogyasztói szerződés kötelezettje a fenti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. * Az igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben, az említett határidők megfelelő alkalmazásával.

Kötelező jótállás

#?-:nbsp;

Tartós fogyasztási cikkek

#?-:nbsp;

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályait a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség a Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új, tartós fogyasztási cikkekre terjed ki. Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

A forgalmazó jótállási kötelezettsége

#?-:nbsp;

A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve hogy fogyasztónak minősül.

Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

Jótállási idő

#?-:nbsp;

A jótállás időtartama egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Jótállási jegy

#?-:nbsp;

A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

- a forgalmazó nevét és címét,

- a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

- a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

- a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,

- a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

A jótállási igény érvényesítése

#?-:nbsp;

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

- a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

- a hiba okát és a javítás módját,

- a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

- a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Javító-karbantartó szolgáltatások

#?-:nbsp;

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásra vonatkozó előírások a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletben találhatók. A rendelet mellékletében felsorolt, a fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben (a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja) a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli.

Nem alkalmazhatók a rendelet szabályai, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.

A vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat. Semmis ugyanakkor az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a rendelet rendelkezései lépnek.

Jótállási idő

#?-:nbsp;

A jótállás időtartama hat hónap. A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Jótállási jegy

#?-:nbsp;

A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

- a vállalkozó nevét és címét;

- az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;

- a szolgáltatás díját;

- a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;

- a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

Igényérvényesítés

#?-:nbsp;

A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.

A vállalkozó a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

- a fogyasztó nevét, címét,

- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

- az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,

- a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,

- a hiba bejelentésének időpontját,

- a hiba leírását,

- a kifogás rendezésének módját.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A vállalkozó a jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak átadni köteles.

Amennyiben a vállalkozó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni. A vállalkozó a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Ptk.-nak fentebb már ismertetett szabályaira figyelemmel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy három munkanapon belül tájékoztatni.

A vállalkozó a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - a járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével - a vállalkozó köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

Kötelező jótállás alá eső szolgáltatások

#?-:nbsp;

1. Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások. * 2. Háztartási gépek és készülékek javítása. * 3. Barkács- és kerti szerszámok javítása. * 4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása. * 5. Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása. * 6. Gyógyászati segédeszközök javítása. * 7. Telefon- és telefax-berendezések javítása. * 8. Hangszerek javítása. * 9. Órák javítása.

Átvizsgálási kötelezettség a gépkocsi szervizelése során

#?-:nbsp;

A gépjármű általános szervizelése során felmerülő átvizsgálási kötelezettség terjedelmével és az ehhez kapcsolódó jótállási felelősséggel foglalkozik a következő jogeset:

A felperes gépjárműve a garázsban állva kigyulladt. A gépjárművet felperes az alperestől vásárolta, és szervizelését is mindig az alperes végezte. A gépkocsi 90 000 km-t követő átvizsgálásáért az alperes jótállást vállalt. Miután a tűz nyolc nap múlva a riasztó áramkörében kialakult műszaki hiba miatt keletkezett, és a felperes szerint az alperes a riasztó átvizsgálását elmulasztotta, ezért a felperes a tűzeset folytán keletkezett kárának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében helyt adott a felperes kereseti kérelmének, és kötelezte az alperest 1 174 303 forint és kamata megfizetésére. Két szakértő együttes véleménye alapján megállapította, hogy a hiba oka elektromos eredetű, és az alperes nem bizonyította, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A felek között az átvizsgálásra vállalkozási szerződés jött létre, amelynek részét képezte a világítás és a jelzőberendezések ellenőrzése is. Miután ezt az alperes nem kellő mélységben végezte el, ezért felelősséggel tartozik.

A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a jótállási kötelezettség akkor áll be, ha a fél a szerződést hibásan teljesíti, vagyis a szerződésszegő magatartás és a hiba között okozati összefüggés mutatható ki. Ezért az elsőfokú bíróságnak mindenekelőtt azt kellett volna tisztáznia, hogy az alperes által elvégzett gépjármű-felülvizsgálat és a több nappal később bekövetkezett tűz között van-e okozati összefüggés. A bíróság jogerős ítéletében az okozati összefüggés hiányát állapította meg; a revízió során az alperes feladata csak annyi volt, hogy a világítás és a jelzőberendezések működőképességét ellenőrizze, a riasztóberendezés elhasználódásának fokát nem kellett vizsgálnia. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes az elektromos alkatrészek aprólékos műszaki vizsgálatát a szerződés megkötésekor nem vállalta, az alperes tehát szerződésszerűen teljesített. Erre utal önmagában az a körülmény is, hogy a szervizelést követő nyolc nap múlva következett be a tűzeset, mely idő alatt a jármű 600 km-t tett meg. Okozati összefüggés hiányában pedig az alperest kártérítési felelősség nem terheli.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a jótállás szabályait. A jótállás szabályai alapján az alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Erre a bizonyításra az alperes nem volt képes; az ügyben eljárt igazságügyi szakértők határozottan kijelentették, hogy a hiba keletkezésének időpontját szakértői módszerekkel nem lehet meghatározni. A bizonyítatlanság jelen esetben az alperes terhére esik. A felperes kifejtette, hogy a másodfokú bíróság téves kiindulási alapból közelítette meg az ügyet, hiszen nem volt vitatott tény, hogy a kárt elektromos hiba okozta. Az elektromos rendszer átvizsgálására az alperest jótállási kötelezettség terhelte. Miután nem állapítható meg a hiba okának keletkezési időpontja, ezért az a szervizelés előtt is keletkezhetett, ez pedig magában foglalja az alperes munkavégzésének szakszerűtlenségére vonatkozó vélelmet. Felróhatóság hiányában nincs szükség annak tisztázására sem, hogy az alperesi ellenőrzésnek milyen mélységűnek kellett lennie. A gépjármű hét napon át történő működése nem jelenti azt, hogy a szervizben minden munkát jól végeztek el. A karbantartások célja pedig az, hogy a gépjármű a következő felülvizsgálatig üzembiztosan közlekedjen.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Többek között azt adta elő, hogy a felperes a hibátlan riasztóberendezés átvizsgálását nem kérte, azt az alperes nem is végezte el, így erre jótállási nyilatkozata nem terjedt ki.

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Legfelső Bíróság rámutatott arra, hogy a felperes helyesen idézte a jótállás szabályait, és megalapozottan állította a jogszabálysértés fennállását. A másodfokú bíróság a kártérítés szabályaiból kiindulva bírálta el az ügyet, és a revízió tartalmát, illetőleg terjedelmét tekintette döntő szempontnak az okozati összefüggés, az alperesi felelősség megállapítása körében.

A vita elbírálása során abból kellett kiindulni, hogy az egyes időszakokat érintő karbantartási, átvizsgálási munka műveleteit a szervizfüzet tartalmazza. Ennek értelmében a világítás és jelzőberendezések ellenőrzését az alperesnek akkor is el kellett végeznie, ha a felperes ezen a téren hibát nem jelzett, illetve azt kifejezetten nem kérte. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében sem vitatta, hogy ezt a szervizmunkát nem végezte el, ebből pedig az következik, hogy nem szerződésszerűen teljesített. Az átvizsgálási szolgáltatást az alperes leszámlázta, azért jótállást vállalt, ezért a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A lefolytatott szakértői bizonyítás alapján az alperes nem tudta bizonyítani a fentieket, ezért érdemben az elsőfokú bíróság ítélete helyes (BH2002. 139. számú jogeset).

Mikor garanciális jellegű a gépkocsi hibája?

#?-:nbsp;

Annak bizonyítása, hogy egy gépkocsi adott hibája nem garanciális jellegű, a garancia vállalóját vagy - jogszabályon alapuló kötelezettség esetén - a "garanciakötelezettet" terheli. Ennek illusztrálására álljon itt a következő jogeset:

Az alperes vásárolt egy autóbuszt. A felperes a gyártóval kötött szerződés alapján látja el az ilyen típusú gépkocsik garanciális javításait. Az autóbusz meghibásodott, ezt az alperes gépkocsivezetője a márkaszerviznél bejelentette, és kérte a felperes segítségét. A felperes intézkedésére az autóbuszt a szervizbe szállították, és megjavították. A vontatással kapcsolatban felmerült költséget a felperes a vontatást végző vállalkozónak megfizette. A felperes e költség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a vontatási költség az alperest terheli, mivel az ő megrendelése alapján került sor az autóbusz márkaszervizbe vontatására. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint a vontatásra megrendelést nem adott, csak a hiba tényét jelentette be a márkaszerviznek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felperes nem tudta bizonyítani a keresetének jogalapját, illetőleg azt, hogy az autóbusz vontatására az alperes adott megrendelést. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesnek a keresete szerinti marasztalását kérte. Fellebbezésében tényként adta elő, hogy az alperes képviseletében eljáró gépkocsivezető szóban megbízta a felperest az üzemképtelenné vált gépjármű szállításával. A felperes a megbízásnak úgy tett eleget, hogy egy vállalkozóval felvontatta az autóbuszt a szervizbe, a vontatási díjat pedig kifizette neki az alperes helyett. Állította, hogy a vontatási költségek nem tartoznak a gépkocsi garanciális javítási költségei közé.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az alperest a vontatási költség megfizetésére. Tényként állapította meg, hogy a peres felek között a hiba garanciális jellege tekintetében jogvita áll fenn, az alperes a garanciálisnak állított javítás leszámlázott díját a felperesnek ezért nem egyenlítette ki. A másodfokú bíróság azonban utalt a másodfokú eljárásban becsatolt gyári garanciafeltételekre, melyek szerint a vontatási és egyéb költségek nem terhelik a gyártó céget. Mindezek előrebocsátásával azt állapította meg, hogy a felek között megbízottaik útján szóbeli megbízási szerződés jött létre a perbeli sérült gépjárműnek a felperesi márkaszervizbe történő szállítására. A felperes megbízott igénybevételével tett e szóbeli megállapodásnak eleget. A Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai szerint a megbízott felperes a megbízás teljesítésével kapcsolatos, a perben érvényesített követelését jogszerűen igényelte az alperestől. Utalt még arra is, amennyiben a szóbeli megállapodás létrejöttét nem állapította volna meg, a felperes a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelően is jogszerűen igényelné a költségek megtérítését.

A jogerős ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Állította, hogy sem a megbízás, sem a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint nem köteles a felperessel szemben helytállni, mivel a felperesnek csupán egy garanciális meghibásodást jelentett be. Előadta, hogy az adásvételi szerződéssel a garanciafeltételeket nem kapta meg, azokat csak a per során a felperes elmondásából ismerte meg. Tagadta, hogy megbízást adott volna a felperesnek a gépjármű vontatására. Megítélése szerint a garanciális kötelezettnek elsősorban a helyszínen kellett volna meggyőződnie a hiba okáról és a vontatás szükségességéről. Jogi álláspontja szerint a felperes garanciális kötelezettsége alapján egyenlítette ki a vontatás számláját a vállalkozónak.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Megismételte korábbi álláspontját arra vonatkozóan, hogy a gépkocsi hibája nem garanciális jellegű volt, de még ez esetben sem terhelné a vontatási költség a garancia kötelezettjét. A gépjármű meghibásodása esetén mindenképpen szervizbe kellett a gépkocsit szállítani, melynek költségét az alperesnek kellett viselnie. A felek jogviszonyára tekintet nélkül a felperes jogszerűen igényelte az indokolt és igazolt költségeinek megtérítését.

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem keretei között azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató másodfokú ítélet tartalmaz-e jogszabálysértést. Helytállónak találta az alperes arra történő hivatkozását, hogy a peres felek jogvitájában alapvető jelentősége annak a ténynek van, hogy az alperes által megvásárolt gépjármű meghibásodása a garanciális időn belül történt-e. Ezt az alapeljárás során a felperes sem vitatta. A perindítást megelőző, a javítással kapcsolatos első cselekvőségei (az első gépjármű-javítási munkalap kiállítása, a garanciajegy elfogadása és kitöltése, valamint a kijavított jármű ellenérték fizetése nélkül történt kiadása az alperes részére) arra utalnak, hogy a felperes kezdetben a hibát maga is garanciális jellegűnek tekintette. Az alapeljárásban az sem volt vitás, hogy a felperesnek, mint a gyártó magyarországi márkaszervizének, a gyártó céggel kötött megállapodás alapján kötelessége az ilyen gépjárművek garanciális hibáinak kijavítása.

A peres felek fenti alapjogviszonyára tekintettel, a másodfokú bíróság téves jogi álláspont alapján indult ki a vontatási költségekkel kapcsolatban felmerült jogvita rendezése során a Ptk.-nak a megbízással, illetőleg a megbízás nélküli ügyvitellel kapcsolatos rendelkezéseiből. A rendelkezésre álló peradatok szerint az alperes "garanciakötelezettként" hívta fel a felperest a meghibásodott gépjármű hibájának kijavítására. Az alperes állítása szerint a javítás e felperesi kötelezettség teljesítésének felelt meg. Állította továbbá, hogy a perben érvényesített vontatási költség e kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülő költségnek tekintendő, mely a garanciakötelezettet terheli.

Az alperes fenti védekezésével szemben a felperesnek nemcsak állítani, hanem bizonyítania is kellett volna azt, hogy a javítást nem garanciakötelezettként végezte el. A felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Annyi azonban tényként megállapítható volt, hogy a feleknek a javítás garanciális jellege tekintetében felmerült jogvitája még mindig nem zárult le, és hogy a felperes e javítással kapcsolatosan díjigényt nem érvényesített.

A szavatosság és a jótállás összefüggései

#?-:nbsp;

A Legfelsőbb Bíróság nem találta helytállónak a másodfokú bíróságnak a garanciafeltételekre alapított jogi indokait sem. A másodfokú bíróság ebben a körben annak a megállapítására szorítkozott, hogy a figyelembe vett garanciafeltételek alapján a felperesnek nem állt fenn kötelezettsége a gépjárműnek a szervizbe vontatása, illetőleg e vontatási költségek viselése tekintetében. Annak hangsúlyozásával, hogy keresetében a felperesnek kell megjelölnie, majd bizonyítania keresetének jogalapját, a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a másodfokú bíróság fenti jogi álláspontja megalapozatlan, és a perbe vitt jogvita érdemi elbírálására kiható módon figyelembe nem vehető. Amennyiben a garanciafeltételek szerződésben vállalt jótállásnak minősülnek, további vizsgálatot igényelt volna a szerződéses jótállás és a kötelező, jogszabályon alapuló jótállás, továbbá mindezeknek és a Ptk.-n alapuló általános szavatossági jogok összefüggéseinek a vizsgálata. A szerződésben vállalt jótállás esetén ugyanis önmagában a jótállás nem zárja ki a szavatossági jogok érvényesítését abban az esetben sem, ha a kötelezett a vontatási költségek vonatkozásában a megállapodásban kevesebb kötelezettséget vállalt, mint amennyit a Ptk. szavatossági jogként előír. Ez esetben nincs törvényes akadálya az általános szavatossági jogok gyakorlásának. Márpedig a Ptk. főszabályként úgy rendelkezik, hogy a szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik. Az ismertetett körben lett volna jelentősége az alperesi - a hivatkozott kikötés érvénytelenségével kapcsolatos - védekezés tisztázásának is.

Az ismertetett indokoknak megfelelően a perbeli jogvitában a felperes keresetének helytadó ítélet hozatalának csak abban az esetben lett volna helye, ha a felperes bizonyítja, hogy a gépjármű javítására garanciális kötelezettsége keretén kívül került sor, és a vontatással megbízott vállalkozó nem e garanciális kötelezettsége teljesítése érdekében igénybe vett teljesítési segédje volt. A fenti előkérdés eldöntése után lett volna további vizsgálandó jogkérdés az, hogy - a felperes garanciakötelezettségének fennállása esetében - az a vontatási költségek viselésére mennyiben terjedt ki (BH1999. 381. számú jogeset).

Kárfelelősség hibás teljesítés miatt

#?-:nbsp;

A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni. Ezt példázza az a jogeset, amelyben a bíróság jogerős ítéletében tényként megállapította, hogy az alperes egy gépkocsira kötött adásvételi szerződést hibásan teljesítette, és mert a gépkocsi javítása hatvan napnál hosszabb időt vett igénybe, a felperes csereigénye megnyílt. A felperes azonban a jótállási igényének érvényesítésével elkésett. A felperes az elkésett jótállási igényét az általános elévülési időn belül kártérítésként érvényesíthette. Kára az az összeg, amelyhez a hibás gépkocsi kicserélése esetén jutott volna. Károsodása akkor következett be, amikor a csereigénye megnyílt - figyelemmel a csere lebonyolításához szükséges időre is. A jogerős ítélet arra kötelezte az alperest, hogy a gépkocsi eredeti vételárának megfelelő összeget, illetve annak késedelmi kamatát, valamint a perköltségeket fizesse meg a felperesnek, attól feltételezetten, hogy a felperes a gépkocsit kiadja az alperesnek.

A jogerős ítélet felülvizsgálatát az alperes kérte. A jogszabálysértést a jótállási igény érvényesítése határidejének, illetőleg a felperes javára megítélt kár összegének megállapításában jelölte meg. Álláspontja szerint a kereset megindításakor jótállási kötelezettség már nem terhelte, a jogerős ítélet által megállapított fogyasztói ár összege pedig túlzott.

A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy alaptalanul hivatkozik az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jótállási igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztásának figyelmen kívül hagyására, mert a jogerős ítélet részletes indokát adja annak, hogy a felperes miért késett el a jótállási, és így a csereigénye érvényesítésével. Éppen emiatt a felperes keresetét kártérítési igényként bírálta el, s mert a peradatok az alperes hibás teljesítését és ezzel okozati összefüggésben a felperes kárát igazolják, az alperest - kimentése hiányában - alappal kötelezte mindannak a kárnak a megtérítésére, amely a felperest amiatt érte, hogy maga a szolgáltatás - a gépkocsi - hibás volt. A kár összegét a csereigény megnyílta, illetőleg a csere lebonyolításához szükséges idő figyelembevételével a jogerős ítélet helyesen állapította meg, az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt összegeket a perbeli bizonyítékok nem erősítik meg (BH1996. 87 számú jogeset).

Együttesen hasznosítható számítógépes alrendszerek

#?-:nbsp;

Igen gyakran előfordul, hogy bizonyos számítógépes rendszerek csak együtt használhatók. A következő jogeset az ilyen rendszerek szolgáltatására irányuló szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jogvita elbírálásának szempontjait világítja meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 625 000 forint megfizetésére kötelezte a felperes javára, az alperes viszontkeresetét pedig elutasította. Ítélete indokolásában megállapította: az alperes az írásba foglalt szerződés értelmében az általa kifejlesztett és a szerződésben részletezett hat számítógépi alrendszert volt köteles a felperes szervezetére és a gépi berendezéseire adaptálni. Az alperes az első alrendszert a felperesnek átadta, és ezért 625 000 forint ellenértéket kapott. A többi alrendszert az alperes később felhasználói dokumentáció nélkül adta át, azokat a felperes hasznosítani nem tudta. Az alperes az alrendszerek hibáinak kijavítását a teljes ellenszolgáltatás kifizetésétől tette függővé, és miután a felperes azt megtagadta, ezért az alperes valamennyi alrendszer üzemeltetését meghiúsító utasítássorozatot épített be a programba.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes hibás teljesítése miatt a felperest megillette a szerződéstől való elállás joga, és a már teljesített ellenérték visszatérítését megalapozottan igényelte. A jogszerűen gyakorolt elállási jog a szerződést felbontotta, ezért az alperes nem tarthatott igényt további ellenszolgáltatás kifizetésére. A viszontkeresetet ezért az elsőfokú bíróság elutasította.

Az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatása, a kereset elutasítása és a viszontkeresetének való helytadás érdekében az alperes fellebbezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást, és emiatt téves jogi következtetésre jutott. A szerződést ugyanis teljesítette, és ezért jogosult a szerződésben kikötött ellenszolgáltatásra. Az első alrendszerrel kapcsolatban a felperes minőségi kifogást nem tett, ezért nem volt alapja az ezzel kapcsolatban kifizetett ellenérték visszakövetelésének. Az alperes azt is hangsúlyozta, hogy az alrendszerek (a szerződés tartalmából is kitűnően) önállóan is hasznosíthatók, ezért az első alrendszer működőképességét nem érintette a többi alrendszer szolgáltatásának minősége.

A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés az alábbi okok miatt bizonyult alaptalannak:

A felperesnek a szerződéskötéssel elérni kívánt célja az volt, hogy tevékenységének és szervezetének számítógépes nyilvántartását az alperes az általa kifejlesztett szoftver (felperes körülményeire való) adaptálásával biztosítsa. Ennek érdekében a szerződésben külön-külön meghatározták az alperes által szolgáltatni vállalt alrendszereket, az ezekkel kapcsolatos ellenszolgáltatást és teljesítési határidőt. A szerződés tárgyának ilyen módon való meghatározásából azonban önmagában nem következett, hogy a felperes szerződéses érdekét egy-egy alrendszer szolgáltatása önállóan is kielégítette, és a szerződés teljesítése egy-egy alrendszer átadásával is megtörténhetett.

Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő véleménye, valamint a tanú vallomása igazolta azt a tényt, hogy a felperes a szerződésben megjelölt alrendszereket csak együttesen hasznosíthatta, szerződéses érdekeinek csak valamennyi alrendszer együttes működtetése felelt meg. Az alperes is egységesnek tekintette az alrendszereket, mert valamennyi alrendszer használatát meghiúsította egy tiltó program beépítésével.

Az elsőfokú bíróság ezért nem tévedett, amikor az alperes teljesítését egységesen bírálta el, és mind a hat alrendszerre vonatkozóan egységesen vizsgálta a felperes szerződéses érdekeinek teljesülését.

Az elsőfokú bíróság, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével, helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem felelt meg a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, a felperes szerződéskötéssel elérni kívánt céljainak. Az alperes felhívás ellenére megtagadta az alrendszerek működőképessé tételét, sőt, tiltó program beépítésével meghiúsította valamennyi, köztük az első alrendszer használatát is. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan állapította meg, hogy az alperes hibásan teljesített, és a felperest megillette a szerződéstől való elállás joga. Ez az elállási jog pedig a szolgáltatások egysége folytán kiterjedt az első alrendszerre is.

Az elállás a szerződést felbontotta, és a felperest megillette az általa kifizetett vételárrész visszatérítésére való jog. Ezek következtében az alperes további ellenszolgálaltásra nem tarthatott igényt. Viszontkeresetének elutasítása ezért nem volt törvénysértő (BH1994. 407. számú jogeset).

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére