Autós terhek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 102. számában (2006. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben az Európai Unió részéről több ízben vitatott regisztrációs adóra vonatkozó jelenlegi szabályokat tekintjük át, s foglalkozunk az egyik legfontosabb helyi adóval, a gépjárműadóval is.

Regisztrációs adófizetési kötelezettség

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (Regadó-tv.) alapján regisztrációs adót kell fizetni a Magyar Köztársaság területén - tehát belföldön - forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, valamint motorkerékpár után.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség a gépjármű

- forgalomba helyezésével, emellett

- importálásával,

- Közösségen belüli beszerzésével, illetve

- átalakításával keletkezik,

feltéve, hogy annak közvetlen következményeként - az utóbbi három esetben - a gépjárművet forgalomba helyezik.

Adóalanyok

Általános adóalany

Az adót az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fizeti meg, akinek (amelynek) a nevére kezdeményezik a forgalomba helyezést; amennyiben pedig a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következménye, úgy az importáló.

Közösségen belüli beszerzés

Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy, illetve ha a gépjárművet átalakítás miatt helyezik forgalomba, akkor a tulajdonos az adóalany.

Közös tulajdon

A Regadó-tv. rendezi az adóalanyiság kérdését közös tulajdon esetén is - bár ez a mindennapi életben viszonylag ritka gépjárművek esetében -, amikor a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak, azzal, hogy az adó megfizetéséért felelősségük egyetemleges.

Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni. A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.

Adófizetési kötelezettség keletkezése

Az adófizetési kötelezettség az adókötelezettség címszó alatti felsorolás első bekezdése szerinti esetben legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában, a második bekezdése szerinti esetben a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján, a harmadik bekezdése szerinti esetben az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában, míg a negyedik bekezdése szerinti esetben az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik.

Mentességek

A törvény bizonyos esetekben mentességet ad a kötelezettség teljesítése alól. Ennek megfelelően nem kell megfizetni az adót

- a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;

- az előző pontban említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CK betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;

- külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt gépjármű kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén;

- CD betűjelű rendszámmal ellátandó, a jelen felsorolás első két pontjában meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint

- ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, a Regadó-tv. szerinti adót meg kell fizetni; továbbá

- muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.

Gépjárműadó-fizetési kötelezettség

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) alapján a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót (adót) kell fizetni.

A Gjt. hatálya azonban nem terjed ki

- a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,

- a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,

- a munkagépre,

- a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, továbbá a motorkerékpárra abban az esetben,

ha hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem éri el, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

Gjt.-fogalomtár

Gépjármű

Az olyan szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott.

Pótkocsi

A gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amely rendszámtáblával ellátott.

Személyszállító gépjármű

Az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű.

Tehergépjármű

Az előző két pontban fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi.

Autóbusz

Személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt legalább 9 állandó ülőhely van.

Motorkerékpár

Olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és saját tömege nem haladja meg a 400 kilogrammot, továbbá az ilyen gépjárművel vontatható egytengelyű utánfutó.

Külföldön nyilvántartott gépjármű

Külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik.

Használt gépjármű

Használt gépjármű az, amely a gyártóüzem által történt kibocsátást követően közúti forgalomban részt vett.

Helyi és helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgáló gépjármű

Helyi és helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgálja a gépjármű (autóbusz), amellyel a vállalkozó a kizárólag menetrend szerinti személyszállítást díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető módon végzi.

Súlyos mozgáskorlátozott személy

Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.

Mezőgazdasági vontató

Mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes.

Külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzemben tartója

Külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzemben tartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet a Magyar Köztársaság területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti.

Gépjármű kivonása forgalomból

Gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerinti forgalomból való kivonás, ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást.

Terhelhetőség (raksúly)

A tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (összsúly) és a saját tömeg (önsúly) különbözete.

Kombinált árufuvarozás

A tehergépjármű, (nyerges) pótkocsi (vontatóegységes vagy anélküli), csereszekrény vagy konténer (20 lábas vagy ennél nagyobb) az útvonal kezdő vagy záró szakaszát közúton, a másik légvonalban 100 kilométert meghaladó szakaszát pedig vasúton, belvízi járaton teszi meg.

Munkagép

Minden szállító- vagy vontatóeszköznek - függetlenül a rendszámtábla jellegétől - nem minősülő (jellemzően önjáró), "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű, amely önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

Lassú jármű, lassú jármű pótkocsija

A 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet értelmében speciális rendszámtáblával - fehér alapon (3-3) piros betű- és számjellel, Y kezdő betűjellel - és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből (vagy vontatója által) 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

Nyergesvontató

Olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi.

Hibrid meghajtású jármű

Hibrid meghajtású az a jármű, amely elektromos és hagyományos belső égésű motorral van ellátva.

Adóalanyok

Az adó alanya - bizonyos, a későbbiekben ismertetendő kivételekkel - a gépjárműnek az a tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója (értelmezésünkben a továbbiakban tulajdonos), akinek/amelynek a nevére - a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartás (hatósági nyilvántartás) év első napján fennálló állapota szerint - a forgalmi engedélyt kiállították. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.

Adóalanyiság "törtév" esetén

Év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek.

Adóalanyiság tulajdonosváltozás bejelentése esetén

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, úgy a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve azt az esetet, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Adóalanyiság bejelentés elmulasztása esetén

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az első bekezdésben ismertetett, általános szabály szerinti tulajdonos az adó alanya.

Adóalanyiság "E" és "P" rendszámú gépjárműveknél

Az adó alanya az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Adókötelezettség a Gjt.-ben

Az adókötelezettség kezdete

Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a "V" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

Az előzőekkel ellentétben az adókötelezettség az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adókötelezettség változása

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából (például ellopták azt). A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Amennyiben pedig a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, úgy a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Lényeges fogalmak a Regadó-tv.-ben

Forgalomba helyezés * Forgalomba helyezés: a gépjármű belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése; átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, illetve a Regadó-tv. szerinti adómentesség megszűnése esetén az ismételt forgalomba helyezés. * Átalakítás * a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként a Regadó-tv. hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába tartozik majd. * Személygépkocsi * a Kereskedelmi Vámtarifának az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő időpont szerinti állapota alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót és a Regadó-tv. szerinti motorkerékpárt. * Új gépjármű * az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el. * Import * a gépjárműnek az Európai Közösség területén kívülről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon való bejuttatása. * Motorkerékpár * a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) alapján motorkerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő gépjármű, valamint az a személygépkocsiként forgalomba helyezett négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege, valamint motorteljesítménye a KRESZ alapján motorkerékpárnak minősülő négykerekű gépjármű ismérveinek felel meg. * Muzeális jellegű gépjármű * a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. §-ának 14. pontjában meghatározott gépjármű. Az említett törvény szerint muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították. [A jármű muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadók.]

Adómentesség

Bizonyos esetekben a gépjármű után nem kell fizetni adót. Eszerint mentes az adó alól

- a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű,

- a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyereség-) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

- a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű,

- bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló személyszállító gépjármű,

- az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó, valamint

- az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tarzózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.

Adóalap

Adóalap 2006-ban

Az adó alapja - a jelenlegi szabályok szerint - a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), tehergépjármű esetében pedig - ide nem értve a nyergesvontatót, valamint a lakópótkocsit - az adó alapja a közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 százalékával.

Adóalap 2007-ben

Az adó alapja a jövő évtől személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.

Az adó alapja - az előzőektől eltérően - az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), míg tehergépjárművek esetében az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 százalékával.

Adómértékek

Adómértékek 2006-ban

Az évi adótétel - az idei év vonatkozásában - az előzőekben meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forint.

Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 forint, míg a tehergépjármű után 40 000 forint adót kell fizetni. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén az adó mértéke 20 000 forint, azzal, hogy a gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben pedig a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az előzőekben ismertetettek szerinti adót megfizetni.

Adómértékek 2007-ben

Az adó mértéke a személyszállító gépjárművekre (ide nem értve az autóbuszt) vonatkozó - előzőekben ismertetett - adóalap után a gépjármű

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt.

Az adó mértéke az autóbuszra, a nyergesvontatóra, a lakópótkocsira a fentiekben meghatározott adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forint.

Végül az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 forint, míg a tehergépjármű után 40 000 forint adót kell majd fizetni. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20 000 forint adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

Adókedvezmény a Gjt.-ben

A Gjt. háromféle adókedvezmény-kategóriát különböztet meg a következők szerint.

Jogosultság 20 százalékos kedvezményre

20 százalékos adókedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján

- az ENSZ-EGB 83.02/C., 83.03, 83.04 előírásnak megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 4), illetve a szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 2);

- az EURO 2 (ENSZ-EGB 49.02/B. és 51.02) előírásnak megfelelő tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 4).

Jogosultság 30 százalékos kedvezményre

30 százalékos kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján

- az ENSZ-EGB 83.05 előírásnak legalább megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 6, 7 vagy 8);

- a legalább EURO 3 (ENSZ-EGB 49.03/A. és 51.02) előírásnak megfelelő tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50 százalékos kedvezmény jár -, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 7 vagy 8).

Jogosultság 50 százalékos kedvezményre

50 százalékos kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján a kizárólag elektromos meghajtású, a hibrid meghajtású, valamint a tiszta gázüzemű személyszállító gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 5).

Kedvezmény kombinált áruszállítás esetén

Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, a következőkben meghatározott adókedvezményre jogosult: az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az előző, első és második bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10 százaléka, 60 járat felett 20 százaléka. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az előző, első és második bekezdés alapján megállapított bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10 százaléka. (Kiemeljük, hogy az adókedvezmény csak az után a tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.)

Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz, amely az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül bírálja el.

Adótételek személygépkocsik esetén

Adó-kategória

A személygépkocsi műszaki tulajdonságai

Adótétel

[A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba

sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének

és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet5. számú mellékletének II. pontja szerint]

 

 

8-nál jobb

6-8

5-nél rosszabb

1.

Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig

235 000 Ft/db

350 000 Ft/db

470 000 Ft/db

2.

Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm3-ig

340 000 Ft/db

510 000 Ft/db

680 000 Ft/db

3.

Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig

450 000 Ft/db

680 000 Ft/db

910 000 Ft/db

4.

Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig

700 000 Ft/db

1 040 000 Ft/db

1 390 000 Ft/db

5.

Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig

960 000 Ft/db

1 440 000 Ft/db

1 920 000 Ft/db

6.

Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig

1 380 000 Ft/db

2 070 000 Ft/db

2 760 000 Ft/db

7.

Otto-motoros személygépkocsi 2501-3000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 3001-3500 cm3-ig

2 100 000 Ft/db

3 150 000 Ft/db

4 200 000 Ft/db

8.

Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm3 felett

3 020 000 Ft/db

4 540 000 Ft/db

6 050 000 Ft/db

9.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású, illetőleg hibrid (elektromos és Otto- vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású személygépkocsi

 

190 000 Ft/db

 

10.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó, a 9. pont alá nem tartozó egyéb személygépkocsi

 

380 000 Ft/db

 

 

 

 

 

 

Az adó összege motorkerékpárok esetén

Adókategória

A motorkerékpár műszaki tulajdonságai

Adótétel

1.

80 cm3-ig

20 000 Ft/db

2.

81-125 cm3-ig

95 000 Ft/db

3.

126-500 cm3-ig

135 000 Ft/db

4.

501-900 cm3-ig

180 000 Ft/db

5.

901 cm3-től

230 000 Ft/db

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére