Autók, haszonjárművek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 101. számában (2006. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben a közúti gépjárművek forgalomba helyezésének, forgalomban tartásának feltételeire, valamint a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat tekintjük át.

Az üzemeltetés műszaki feltételei

A gépjárművek üzemben tartásának alapvető műszaki előírásait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (törvény), valamint a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (Vhr.) tartalmazza.

Gyártás, behozatal feltételei

A törvény a belföldi üzemben tartás aspektusából szigorú feltételekhez köti a gyártást és a behozatalt, miszerint az említett célból kizárólag olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén azonban a törvény lehetőséget ad arra a közlekedési hatóságnak, hogy az előzőekben foglaltaktól eltekinthessen.

A típusvizsgálat irányai

A típusvizsgálat során a törvény értelmében azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.

Kérelem típusbizonyítvány kiadása iránt

A Vhr. értelmében típusbizonyítvány kiadását belföldi gyártás esetén - a sorozatgyártás megkezdése előtt - a gyártónak, külföldről történő behozatal esetén - a szerződés megkötése előtt - annak kell kérnie, aki a járművet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Abban az esetben, ha belföldön nem hozzák kereskedelmi forgalomba a járművet, a típusbizonyítványt a megrendelőnek kell kérnie.

Fogalomtár a 190/2004. (VI. 8.) Korm. Rendelethez

Gépjármű * A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép. * Üzemben tartó * A gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója. * Biztosított * A gépjármű üzemben tartója és vezetője. * Biztosító * A Bit.-ben (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény) meghatározott szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelően a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult. * Nemzeti Iroda * A Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja. * Zöldkártya * Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. * Előzetes fedezetigazolás * A biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja. * Károsult * A gépjárművel okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet.

A forgalomba hozatal feltételei

Vizsgálat

A hatósági engedély és jelzés kiadása előtt a közlekedési hatóság ún. forgalomba helyezés előtti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak, azzal, hogy a hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet.

Az előzetes eredetiség-ellenőrzés hatósági díjai a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet alapján

 

Díj Ft/db

1. A személygépkocsik előzetes eredetiség-ellenőrzésének elvégzéséért fizetendő díjak:

a) kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig)

14 300

b) középkategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig)

15 300

c) felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett)

16 100

2. Motorkerékpárok előzetes eredetiség-ellenőrzéséért fizetendő díjak

 

a) 500 ccm hengerűrtartalomig

13 000

b) 500 ccm hengerűrtartalom felett

14 000

3. Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) előzetes eredetiség-ellenőrzéséért fizetendő díjak:

16 600

4. Tehergépkocsik

4.1. Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig

17 600

4.2. Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól

18 600

5. Autóbusz

a) szállítható személyek száma 20 főig

17 700

b) szállítható személyek száma 20 fő felett

18 700

6. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű

16 600

7. Pótkocsi

7.1. Könnyű pótkocsi (lakókocsi)

13 000

7.2. Nehéz pótkocsi

14 500

7.3. Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott)

14 500

Igazolások

A jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése után abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos

- a tulajdonjog megszerzésének jogszerűségét,

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét (erről összeállításunk későbbi részében ejtünk szót), és

- a külön jogszabályban (Regadó-tv.) meghatározott regisztrációs adó megfizetését

a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.

(Megjegyezzük, hogy a belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.)

Hatósági jelzés, engedély

A jármű tényleges forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg. A Vhr. rendelkezik arról, hogy a hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásról, valamint a nyilvántartásról - főszabály szerint - a rendőrhatóság gondoskodik, azzal, hogy a jármű nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változást az üzemben tartó köteles a hatóságnak bejelenteni.

Felelősség az üzemképes állapotért

Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, amely megfelelőséget a közlekedési hatóság időszakos vizsgálaton ellenőriz.

Abban az esetben, ha a jármű az előzőekben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és erről - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot is értesíti.

A közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai - a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet alapján

 

Díj Ft/db

1. A közúti járművek vezetésére jogosító okmányokkal kapcsolatos eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak:

a) tanfolyammentes elméleti vagy gyakorlati vizsga engedélyezése, vizsgánként

2970

b) a külföldi vezetői engedély honosítása

4000

c) ideiglenes vezetői engedély kiadása

1500

d) nemzetközi vezetői engedély kiadása

1500

e) mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása

2000

2. A közúti járművek forgalomba helyezésével és okmányokkal történő ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak

a) külföldről származó és belföldön forgalomba helyezendő használt járművek származásának ellenőrzése

7000

b) a forgalomból történő kivonás elrendelése esetén a jármű ismételt forgalomba helyezése

7000

c) lassú jármű és a pótkocsi igazolólapjának kiadása, pótlása

4000

d) érvényesítő címke kiadása, pótlása

320

e) járműkísérő lap kiadása

1060

f) forgalomból történő kivonás, ideiglenes forgalomból történő kivonás megszüntetése

1500

g) záradék elrendelése, törlése, ha nem kell forgalmi engedélyt és törzskönyvet kiállítani

1500

h) egyéb okmánykiadással nem járó változások iránti kérelem, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedély meghosszabbítása iránti kérelem

1500

i) indítási napló pótlása, hitelesítése

2360

j) ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása

2360

k) a jármű előzetes eredetiségmegállapítását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása

2000

3. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak:

a) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 15 000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját

b) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 5000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját

c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését

Gépjárművek felelősségbiztosítása

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó szabályokat a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (Rendelet) tartalmazza.

Biztosítás mint üzemeltetési feltétel

A Rendelet előírja, hogy valamennyi, magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a jelen összeállítás felelősségbiztosítási témakörhöz kötődő fogalomtárában meghatározott biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére a Rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Felhívjuk a figyelmet, hogy gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag az említett feltételek fennállása esetén üzemeltethető.

Területi hatály

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártyarendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a Magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete minden év január 15-éig a Magyar Közlönyben teszi közzé.

Helytállási értékhatárok

A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

Üzembentartói kötelezettségek

A szerződéskötési és hatályban tartási kötelezettség általában a mindenkori üzemben tartót terheli, mégpedig a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terjedő időszakban.

Ideiglenes forgalomba helyezés

Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek, illetve az előzetes fedezetigazolásnak legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes.

Ideiglenes kivonás forgalomból

A gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására azonban nem áll fenn.

Igazoló dokumentumok

Szerződés megkötését, fennállását igazoló iratok

A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. Az említett iratokkal igazolhatjuk tehát egy esetleges ellenőrzéskor, hogy biztosítási kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tettünk.

Fedezetigazolásra alkalmas dokumentumok

Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A fedezet igazolására alkalmas dokumentumok:

- a biztosítási kötvény és - a kötvényen szereplő fedezeti időszak leteltét követően - az adott díjfizetési időszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy

- az igazolólap; vagy

- az előzetes fedezetigazolás.

Gépjármű forgalomból kivonása

A forgalmiengedély-köteles gépjármű üzemben tartója és vezetője a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni (például rendőrhatósági ellenőrzés alkalmával). Emellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy ellenőrzés nélkül is kiderül, ha nem tettünk eleget biztosításkötési (fenntartási) kötelezettségünknek, hiszen a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (Hivatal) negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét, és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát. Amennyiben az előzőek alapján összeállított listából megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, úgy a Hivatal értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül az igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerződés fennállását, a jegyző külön jogszabályban meghatározott módon a járművet kivonja a forgalomból. A gépjármű forgalomból való kivonását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

A biztosító jogszabályi kötelezettsége szerződéskötésre

A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát összeállításunk korábbi részében már ismertetett összeghatárokig köteles elfogadni.

Korlátok

A szerződéses szabadság korlátját jelentő, azonban racionális szabály, hogy ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.

Mentesülés

Az a biztosító, amely az ajánlattevővel az adott biztosítási időszakra felelősségbiztosítási szerződést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta, vagy az adott biztosítási időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

A kárviselés mértéke

A biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője a Rendelet szerinti biztosítási összeghatárokig köteles a károkozó helyett helytállni, azzal, hogy több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. Ha pedig egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a Rendeletben meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

 

Az igényérvényesítés főbb szabályai a felelősségbiztosítás rendszerében

A károsult kártérítési igényét a Rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó üzemben tartó e rendelet szerinti biztosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. * A Rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzemben tartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. A Kártalanítási Számla kezelője e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. * A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. * A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval, a kárképviselővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók. * Ha - a Magyar Köztársaság területén kívül - az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a zöldkártyarendszer másik tagországában tagállami telephelyű gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik ("szenvedett kár"), kártérítési igényét a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. * A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező kárrendezési megbízott a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást magyar nyelven lefolytatni. * A károkozó felelősségbiztosítója vagy kárrendezési megbízottja köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt összegszerűen megállapították, vagy indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem lehetett megállapítani. * A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha a felelősségbiztosító vagy a kárrendezési megbízott a balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítójánál történt igényérvényesítést követő három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre az előzőek szerinti indoklással ellátott választ, nem nevezett ki Magyarországra kárrendezési megbízottat, kivéve ha a károsult igényét közvetlenül a felelősségbiztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy a gépjármű vagy a felelősségbiztosító a balesetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható. * A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti a károkozó felelősségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették - a Rendelet szerinti - kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a felelősségbiztosító az adott szerződése után hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményről, hogy a károsult igénybejelentését követő két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog. * Ha a károkozó üzemben tartó felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben érvényesítheti

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére