A vállalkozásoknak adható támogatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 101. számában (2006. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben áttekintjük, milyen főbb támogatási formák és lehetőségek szolgálják a gazdaság hatékonyabb működését azáltal, hogy egyszersmind a felzárkózóban lévő vállalkozásokat is erősítik.

Elemzésünk jelenleg, legalábbis abból a szempontból, hogy a közelmúlt támogatási formáit tekintettük át, "történeti jellegű", a tendenciák és a háttérben meghúzódó általános célkitűzések azonban érzékelhetőek. A hazai cégeknek tehát - amennyiben versenyképesek kívánnak maradni - nem árt folyamatosan figyelemmel kísérniük a megjelenő tájékoztatókat, mert azok tartalmazhatnak hasznos információkat arról, hogy a jövőben milyen projektek élveznek majd állami vagy európai szintű támogatást. Tekintettel a közeli jövőben megjelenő, a 2007 és 2013 közötti időszakot érintő tájékoztatókra, célszerűnek tűnik a konkrétumok tükrében egy második fejezet keretében újból részletesen elemezni a vállalkozásoknak nyújtható támogatások kérdését.

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény (Kkv-tv.) hatálybalépése óta eltelt idő alatt megváltozott a hazai jogszabályi és szervezeti háttér, és ezzel egy időben a vállalkozói struktúra is jelentősen átalakult, ezért szükségessé vált egy merőben új szemléletű törvény megalkotása. Az új jogszabály 2004-ben látott napvilágot.

A kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatása kapcsán egy vonatkozó kormányrendelet szerint a kis- és középvállalkozások meghatározásában feltételként szereplő árbevétel és mérlegfőösszeg alakulását rendszeresen kell vizsgálni, és amennyiben a gazdasági körülmények változása azt indokolja, a gazdasági miniszter kezdeményezhet eltérő besorolást. Mindezek a körülmények a Kkv-tv. egészének részletes felülvizsgálatát tették szükségessé.

Az új tartalmú Kkv-tv. hatályba léptetését az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjára időzítették. Ennek oka, hogy a módosítások legfontosabb része a kis- és középvállalkozások megkülönböztetésére szolgáló kategóriák pontosított definiálása volt, amely témakörben az Európai Unió Bizottsága már kikristályosított egy, a tagállamokban kötelezően alkalmazandó meghatározást.

Az új Kkv-tv. egyik alappilléreként lehetőség nyílik arra, hogy a mikro- és középvállalkozásokat ne csak az alkalmazottak száma, hanem pénzügyi mutatóik alapján is meg lehessen különböztetni, valamint a törvény rendelkezik arról is, hogy a kkv-k pénzügyi mutatóit ezentúl az EU-s ajánlások euróban megadott értékeihez igazítsák. Az ajánlásban megjelölt értékekhez való igazodás hátterében az áll, hogy a jogalkotó felismerte: a hazai vállalkozók pályázatainak benyújtását uniós támogatásokra meg kell könnyíteni.

Az Országgyűlés ezzel a törvénnyel igyekezett szolgálni a kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedését, alapvető célkitűzés volt továbbá a fejlődés előmozdítása, valamint a verseny- és foglalkoztatási képesség megőrzése, hosszú távú fenntartása. A jogalkotót emellett bizonyos gazdasági és társadalmi megfontolások is vezérelték, a látásmód pedig egyértelműen uniós szintű. Ez a jogszabály tette lehetővé ugyanis a hazai statisztikai adatgyűjtésnek az Európai Unióban honos módszerekkel való összehangolását, ami által az adatok és gazdasági folyamatok könnyebben összemérhetővé váltak. Ezzel egyidejűleg a jogalkotó azon törekvése is testet ölt az elemzett jogszabályban, hogy a kisvállalkozók közötti kapcsolatokat áttekinthetőbbé tegye.

Vállalkozások meghatározása

A törvény definiálja a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint összefoglalja a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatásokat, ezáltal pedig olyan gazdasági feltételeket igyekszik teremteni, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt, biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a meglévő versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozásoknak az Európai Unió követelményeihez való felzárkózását.

Mikro-, kis- és középvállalkozás

A törvény értelmében mikro-, kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősülnek azok a vállalkozások, amelyek éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurónak megfelelő forint összeget, és legfeljebb kétszázötven főt foglalkoztatnak. A kkv-kon belüli kisvállalkozás kategóriába a legfeljebb tízmillió eurónak megfelelő forintösszegű éves nettó árbevétellel rendelkező és az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások tartoznak. Mikrovállalkozásnak pedig azok a gazdasági társaságok tekintendők, amelyek éves nettó árbevétele nem haladja meg a kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint tíz főnél kevesebbet foglalkoztatnak.

Finanszírozás

A kkv-k fejlődésének elősegítésére adható támogatásokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetése finanszírozza az erre a célra létrehozott Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból, amelynek összegét a központi költségvetés évente határozza meg.

Támogatások az 1/2001. GM rendelet alapján

A vállalkozások szempontjából alapvető jelentőségű a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet, amely a célelőirányzatok felhasználásának általános céljai között rögzíti, hogy elő kell segíteni a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, esélyegyenlőségét, ezen belül pedig termelési, értékesítési, beszerzési együttműködésüket, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásukat.

Támogatható szervezet

A rendelet alapján állami támogatás nyújtható főszabály szerint a Magyarországon vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére.

Természetesen ahhoz, hogy egy vállalkozás támogatásban részesülhessen, szigorú feltételeknek kell teljesülniük. Így például nem részesíthető támogatásban a csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezet, valamint az a gazdasági társaság, amelynek adótartozása van.

Támogatási formák

A célelőirányzatokból nyújtható támogatások formái a rendelet szerint az alábbiak lehetnek:

- vissza nem térítendő támogatás,

- kamattámogatás,

- lízingdíj-támogatás,

- faktoringdíj-támogatás,

- bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-kedvezmény, valamint

- tőkejegy jegyzése kockázatitőke-alapokban vagy tulajdoni részesedés szerzése kockázatitőke-társaságokban, vállalkozásokban.

A támogatások odaítélése szigorú garanciális szabályok szerint lefolytatott pályáztatás keretében történik.

Támogatott programok

Támogatásban azok a programok részesülhetnek, amelyek célja a vállalkozások elindításához szükséges feltételek megteremtése, a vállalkozói ismeretek elsajátítása, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a kkv-k vezetési színvonalának emelése, a cég gazdasági teljesítményének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése. * A minisztérium támogatja továbbá azokat a programokat, amelyek műszaki, gazdasági és üzleti, valamint uniós szabályokról, pályázatokról nyújtanak információkat, továbbá az ezekhez szükséges adatokat összegyűjti, kiértékeli és közkinccsé teszi. * A támogatandó célok közé tartozik még a versenyképesség javítása, ami a technológiai fejlesztéseken, valamint a termékek és szolgáltatások minőségének javításán keresztül érhető el, de figyelmet érdemlő cél az innovációs képességek fejlesztése, a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, továbbá a piacra való belépés elősegítése, valamint ezzel szoros összefüggésben a kereskedelmi hálózat kiterjesztése is. * Emellett támogatás nyújtható azokhoz a tevékenységekhez, amelyek a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítésére, a kkv-k közötti termelési, beszerzési, értékesítési együttműködés elősegítésére, a közös kutatás-fejlesztési programok elindítására, az eredmények közös felhasználására, valamint azok gyakorlatba történő átültetése feltételeinek megteremtésére irányulnak. * A támogatásra érdemes programok közé sorolandók mindemellett azok is, amelyek homlokterében az adminisztrációval kapcsolatos terhek csökkentése, a kkv-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése, az ezekhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények megszervezése, lebonyolítása, a kkv-k minősítése (rating) áll, illetőleg amelyek környezetvédelmi fejlesztéseket, a szellemi tulajdon védelmének elősegítését, valamint a piaci információhoz való hozzájutás terén az esélyegyenlőség megteremtését választják céljukul. * A preferált programokban szereplő támogatások olyan jellegűek, hogy a kkv-k fejlődését akadályozó valamennyi probléma megoldásában hatékony segítséget nyújtsanak, vagyis a rendszerben tényleges problémákra születnek tényleges válaszok. * A programokkal szemben az is követelmény, hogy azok olyan területeken kínáljanak megoldást, amelyeken a kkv-k méreteiből eredően versenyhátrányban vannak multinacionális társaikkal szemben.

Foglalkoztatási kedvezmények

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

A vállalkozások meghatározott csoportjainak támogatása nem csupán akként lehetséges, hogy valamely szerv bizonyos pénzösszeget folyósít a felhasználás ellenőrzése mellett, hanem pozitív megkülönböztetés formájában is megnyilvánulhat, amennyiben az adott gazdasági társaság objektív kritériumok alapján (például: foglalkoztatási preferenciák) arra érdemessé válik. Ilyen kedvezményekkel, amelyek leginkább szemléltetik az intézmény jogi természetét, főként a foglalkoztatás területén találkozhatunk.

Az átvállalás célja

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok állam általi átvállalásának célja, hogy csökkenjenek a munkaadók foglalkoztatással összefüggésben felmerülő költségei.

Kedvezményezettek

Ebben a támogatásban azok a munkáltatók részesülhetnek, akik munkanélküli foglalkoztatását vállalják, de nem részesülnek foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásban. Ebben az esetben támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék, a munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás összege téríthető meg.

A támogatás a járulékok részben vagy egészben történő megtérítésére vonatkozhat, és legfeljebb 200 napra folyósítható. A támogatás már megkezdett foglalkoztatáshoz nem adható, ezen támogatáshoz a kérelmet a foglalkoztatás megkezdése előtt kell benyújtani a munkaügyi központ kirendeltségének. A munkaadót akkor illeti meg ez a kedvezmény, ha gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követően létesít a munkavállalóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és az adott munkavállalót legalább kilenc hónapon keresztül foglalkoztatja teljes munkaidőben, vagy legalább napi 4 órát elérő részmunkaidőben, valamint vállalja, hogy a munkavállalót legalább három hónapig továbbfoglalkoztatja. A kedvezmény alapja a munkaadó által a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyek után megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a törvény alapján számított összege, legfeljebb havi kilencvenezer forint bruttó kereset figyelembevételével.

A kedvezmény érvényesítése

A munkaadó a kedvezményre akkor válik jogosulttá, ha a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta. A támogatás iránti igény ekkor egy összegben érvényesíthető. A kedvezmény ugyanazon két munkaerő-piaci szereplő között munkaviszony ismételt létesítése esetén három év elteltével vehető újra igénybe. Az igénybe vett kedvezményt az APEH által havonta összesített kimutatás alapján utalja át a Munkaerő-piaci Alap a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezet e célra létesített bankszámlájára.

A törvény szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek átmenetileg teljes járulékmentességben részesülhetnek, ha olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső. A kedvezményt a legfeljebb 250 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, legalább hat hónapja működő munkáltató jogosult igénybe venni, ha olyan munkavállalóval bővíti az általa foglalkoztatottak körét, aki legalább három hónapja regisztrált munkanélküli. A felvett munkavállalóval határozatlan időre szóló szerződést kell kötni, és legalább négy órában legalább két éven át kell folyamatosan foglalkoztatni. Támogatásként a munkaadó a foglalkoztatás első évében mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék megfizetése alól. A kedvezmény teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbér százharminc százalékáig, részmunkaidős alkalmazás esetén ennek időarányos részéhez igazodó járulékalap után érvényesíthető.

Európai uniós támogatások

A közös Európa égisze alatt a gazdasági racionalitás jegyében az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben elindított egy fejlesztési programot a regionális különbségek kiegyenlítésére, amely célkitűzést előtte csak elvi szinten fogalmaztak meg a tagországok. Korábban, 1955 és 1975 között, Európa országai bíztak abban, hogy a fejletlen térségek saját erejükből, vagy esetleg egy általános gazdasági fellendülés hatására, be tudják hozni lemaradásukat. Az élet azonban nem ezt igazolta. A nagy regionális gazdasági különbségek komoly társadalmi feszültségekhez, kevésbé tartós gazdasági fejlődéshez, továbbá a piac optimálisnál rosszabb kihasználásához vezettek. Európa továbbra is hitt a versenyben, amely a piacot az egyensúlyi állapot felé mozgatja, azonban megértette, hogy ki kell egyenlíteni a régiók esélyeit. Ezért pénzügyi alapokat állítottak fel, melyek az elmaradott régiók infrastruktúrájának és a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését, a helyi gazdaság diverzifikálását, valamint a munkaerő képzettségének emelését tűzték ki célul.

Az alábbiakban nevesített alapok szemléltetik, hogy a térség gazdaságának mely ágazataiban van lehetőség a vállalkozások támogatására. A gyakorlat az esetek többségében az, hogy az adott ágazatban tevékenykedő gazdasági társaság, amely tevékenységével képes hatékonyan hozzájárulni az alap célkitűzéseinek megvalósításához, érdemes lehet a támogatásra. A kiválasztás megfelelő eljárási rend szerint történik, annak szem előtt tartásával, hogy ténylegesen az jusson hozzá a juttatásokhoz és a kedvezményekhez, aki arra méltó.

Megállapodás foglalkoztatási kedvezmény igénybevételére

A foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központ megállapodást köt a munkaadóval. * Ennek megkötése előtt a munkaügyi központ ellenőrzi, hogy a munkavállaló regisztrálva van-e a nyilvántartásában legalább három hónapja álláskeresőként, és beszerzi az erről szóló igazolást. * A felek a szerződésben meghatározzák a kétéves foglalkoztatási kötelezettség kezdetét és végét, a munkavállaló munkarendjét, valamint munkabérét. Emellett rögzítik a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát, a kedvezmény egyéves időtartamának kezdő és befejező időpontját, az ellenőrzés módját, valamint a megállapodás megszegéséből eredő jogkövetkezményeket. * A munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a munkavállaló munkaviszonyát a gazdálkodó szervezet működésével összefüggő okból rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg, továbbá nem kezdeményezi önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását, végül pedig tudomásul veszi, hogy kötelezettségeinek megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.

Strukturális Alapok

A régiók

A régiók meghatározott területi egységek, melyeket az adminisztráció megkönnyítése érdekében hoztak létre. Nevük NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics). A Strukturális Alapok költségvetését hatéves ciklusokra tervezik meg a szakemberek, ezért a régiók programjai is ugyanilyen periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esik, amelynek a félidejében csatlakozott Magyarország az Unióhoz. Az EU tizenöt jelenlegi tagállama 190 900 millió eurót költhet ebben a ciklusban. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program a PHARE, amely 1989-ben indult, és a SAPARD, amely 2000 óta létezik. Magyarország a csatlakozás előtt ezekből a programokból juthatott forrásokhoz, ám a belépést követően hazánk is közvetlenül a Strukturális Alapokból részesül.

Európai Regionális Fejlesztési Alap

A Strukturális Alapok legjelentősebb pillére, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen negyvenöt százaléka, ezen keresztül jut el a tagállamokba. Először 1972-ben a párizsi csúcstalálkozón merült fel az Európai Területfejlesztési Alap létrehozásának terve, melyből három évvel később, 1975-ben megszületett az ERDF. Az alap a közös költségvetésből több évre előre meghatározott forrásokkal rendelkezik, melyeket 1988 óta minden költségvetési időszak elején megemelnek.

Támogatási területek

Az alap az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta, hiszen a Közösség ekkor még nem rendelkezett önálló regionális politikai célokkal és prioritásokkal. A legutóbbi és mostanáig érvényben lévő szabályozást 1999-ben fogadták el. Az alap feladatául ekkor a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítését, a regionális különbségek felszámolását és a régiók fejlesztésében való részvételt jelölték meg. Támogatásait a következő területekre koncentrálja:

- versenyképességet növelő termelőinfrastruktúra-fejlesztés, főleg kis- és középvállalatok esetén;

- új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés;

- az információs társadalom fejlesztése;

- a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során;

- a nemek közti esélyegyenlőség, valamint nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések.

Európai Szociális Alap

A legkorábban felállított alap, amelynek létrehívásáról már az 1957-es Római Szerződésben is beszéltek az uniós szakemberek, ám ténylegesen 1960-ban kezdte meg működését. Célja a munkaerőpiac alkalmazkodóképességének növelése volt, és ennek érdekében az alap a munkavállalók mobilitását támogatta. A támogatott projekteket nem nemzeti, hanem közösségi szempontok alapján választották ki, országonkénti kvóták mellett, majd 1983-ban, egy újabb reform következményeként, a fiatal munkavállalók esélyeit kívánták a programmal elősegíteni. Támogatási rendszerének céljai közt szerepel az oktatási rendszer hatékonyságának növelése, valamint jobb költséghatékonyság elérése. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az információs gazdaság és társadalom igényeit kielégítő szaktudással rendelkező munkaerő képzése.

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege

Az alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a mezőgazdaságban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1968-tól a mezőgazdaságból élők számának csökkentése érdekében az alap az átképzéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta. 1985-ben újabb reform történt a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében, majd 1988-tól az EAGGF Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba, és jelenleg az EAGGF teljes költségvetésének 15 százalékával rendelkezik. Mára szorosan kapcsolódik mind a mezőgazdasághoz, mind a vidékfejlesztéshez, ezért néhol speciális szabályok vonatkoznak rá.

Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei

Az Alap létrehozását egy különleges probléma indokolta: a közösségi vizeken a túlhalászat, azaz a nem megfelelő halgazdálkodás. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a halászati kvóták országok közötti elosztása igencsak nagy gondot okozott, hiszen nem volt egyértelmű, mi alapján kellene elosztani a szűkös mennyiségeket. A csökkenő halászat miatt az Alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása lett. Az Alap célja a halállomány újratelepítése és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése. Furcsasága, hogy tengerrel nem rendelkező tagállamok, úgymint Ausztria és Luxemburg is részesedtek már az Alapból.

Innovációs járulék

A vállalkozásoknak nyújtható támogatások kapcsán említést érdemel még az innovációs járulék kérdésköre.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény értelmében az Alap célja a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatása. A célkitűzés átfogó, homlokterében a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzése áll, tekintettel azonban arra, hogy a gazdaság alapegységei a vállalkozások, a két terület között szoros összefüggés érzékelhető.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrása

Az Alap leglényegesebb forrása - a központi költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás mellett - a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék. Ilyen befizetési kötelezettség a kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokat nem terheli. A törvény a befizetés módjára és mértékére vonatkozóan itt terjedelmi okokból nem ismertethető részletszabályokat állapít meg, a lényeg azonban az, hogy a jogszabály előírásainak megfelelően befizetett és alappá halmozódott innovációs járulék terhére támogatás nyújtható azon vállalkozásoknak, amelyek igazolhatóan magukévá teszik a fentebbi célkitűzések valamelyikét.

Az Alap pénzeszközeinek felhasználása

Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek olyan jogcímeken használhatják fel, mint például a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozása. Az Alap feletti rendelkezési jogot az oktatási miniszter gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért. A vállalt kötelezettségek teljesítését a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács ellenőrzi.

Strukturális Alapok forrásainak felhasználása

A Strukturális Alapok forrásai felhasználhatóak * olyan célokra, amelyek infrastrukturális beruházásokkal, valamint a gazdasági versenyképességet növelő intézkedésekkel segítik a felzárkózásban az elmaradott régiókat; * olyan szándékra, amely elősegíti a gazdasági és társadalmi változásokat azokon a területeken, amelyeknek strukturális nehézségekkel kell szembenézniük az ipar, a vidék, a város vagy a halászat területén, és * olyan célkitűzésre, amelyek a képzési módszereket kívánja modernizálni és a foglalkoztatottság szélesítését hivatott elősegíteni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére