A magánszféra büntetőjogi védelme

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 101. számában (2006. október 1.)
A cikk a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket veszi sorra, mint például a magánlaksértés, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés. Hol húzódik a határvonal, amikor már nemcsak polgári jogi, hanem büntetőjogi eszközökkel is fel lehet lépni a jogsértővel szemben?

Kényszerítés

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fenyegetés alkalmazásával a kényszerítés bűntettének a tényállási eleme megvalósul, a jelentős érdeksérelem bekövetkezésének a hiányában a bűncselekmény kísérlete megállapításának van helye.

Szubszidiaritás

A törvényi meghatározásból kitűnik, hogy itt úgynevezett szubszidiárius bűncselekményről van szó, amely csak más bűncselekmény hiányában állapítható meg az elkövető terhére. A személyiségi jogokat sértő cselekmények körében az egyén cselekvési szabadságának a sérelme esetén például a kényszerítés bűntette helyett a személyi szabadság megsértése bűntettét kell megállapítani, ha az erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett cselekmény a sértett mozgási, helyváltoztatási vagy tartózkodási helye megválasztásának a lehetőségétől való megfosztásban jelentkezik.

Személyi szabadság megsértése

Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki mást megfoszt a személyi szabadságától. Bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti.

A büntetés az első esetben öt évig, a második esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

– aljas indokból vagy célból,

– hivatalos eljárás színlelésével,

– a sértett sanyargatásával,

– jelentős érdeksérelmet okozva,

– a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére

követik el.

A személyi szabadság megsértését megvalósítja például az, aki a sértettet erőszak alkalmazásával megfosztja annak a lehetőségétől, hogy a szomszédból való telefonálás végett a lakásból eltávozzék.

A személyi szabadság megsértése szempontjából a szabadságkorlátozás időtartama közömbös, ennek a körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége.

Bűnözők elfogása

A bírói gyakorlat egységes abban, hogy nem valósítja meg a személyi szabadság megsértésének a bűntettét, aki a bűncselekmény elkövetésén tetten ért és a helyszínről menekülő személyeket a gépkocsijával üldözőbe veszi, őket elfogja, majd a csomagtartóba kényszerítve a lakására szállítja, és nyomban értesíti a rendőrséget.

Emberrablás

Emberrablásért felel az, aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé. A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha az emberrablást

– bűnszövetségben,

– fegyveresen,

– hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen

követik el.

A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

– különösen súlyos hátrányt,

– halált okozva

követik el.

Ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít, a büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.

Halált okozó emberrablásért felel az elkövető, ha a sértett halálában gondatlanság terheli. Emberölést is megvalósító emberrablás bűntette akkor állapítható meg, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

Az emberrablás bűntette tekintetében bármely követelés alkalmas a bűncselekmény megállapítására, és annak nincs jelentősége, hogy az elkövető jogtalan, avagy jogos, illetőleg jogosnak vélt követelés teljesítésétől teszi függővé a sértett szabadon bocsátását.

Az emberrablás a specialitás viszonyában van az önbíráskodás bűntettével, ezért az önbíráskodás helyett akkor is emberrablást kell megállapítani, ha a tettesek a személy elleni erőszak és a kvalifikált (élet vagy a testi épség elleni közvetlen) fenyegetéssel a személyi szabadságuktól megfosztott sértettek szabadon bocsátását jogosnak vélt vagyoni igényük kikényszerítésétől tették függővé.

Büntetendő előkészület

Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az emberrablást legalább megkísérelték.

Korlátlan enyhítés

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – önként abbahagyja. Nem állapítható meg azonban az önkéntes abbahagyás, ha például az elkövetők a sértettet azzal a feltétellel bocsátották szabadon, hogy a megállapodás szerinti összegű követelést meghatározott időben teljesíti.

Amikor az elkövetők az emberrablás továbbfolytatását akkor hagyják abba, amikor a súlyos következmény már bekövetkezett, a büntetés korlátlan enyhítésére nincs alap.

Emberkereskedelem

Bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez.

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

– tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

– a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,

– munkavégzés céljából,

– fajtalanság vagy közösülés céljából,

– emberi test tiltott felhasználása céljából,

– bűnszövetségben vagy

– üzletszerűen

követik el.

További minősített eset, ha a bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, vagy munkavégzés fajtalanság, avagy közösülés emberi test tiltott felhasználása céljából

– erőszakkal vagy fenyegetéssel,

– megtévesztéssel,

– a sértett sanyargatásával

követik el.

Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el.

Még súlyosabb a büntetés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

Előkészület

Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Magánlaksértés

A birtokháborítás polgári jogi következményeitől függetlenül vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad (erőszakos magánlaksértés). Az erőszaknak nem kell célzatosnak lennie, ezért ha az erőszak az elkövetőknek a sértett lakásához tartozó bekerített helyre való bemenetelét is elősegítette, a magánlaksértés megállapítható.

A magánlaksértés tényállásszerűségéhez megkívánt erőszak dolog elleni erőszakkal is megvalósulhat, amelynek fogalomkörébe beletartozik az új zár felszerelése is.

Ugyancsak a magánlaksértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az is, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel

– éjjel,

– fegyveresen,

– felfegyverkezve,

– csoportosan

bemegy vagy ott bent marad.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az erőszakos magánlaksértést követik el a fenti módokon.

Magánlaksértés az is, ha a fenti erőszakkal, vagy éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan valaki mást megakadályoznak abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. A büntetés ilyenkor vétség miatt jár.

Védelem a tulajdonossal szemben is

Magánlaksértő lehet az ingatlan tulajdonosa is. A házi jog büntetőjogi védelme ugyanis a lakáshasználót megilleti a lakás tulajdonosával szemben abban az esetben is, ha az utóbbi – bizonyos mértékben méltányolható okból – a lakás használatának megszüntetésére és a lakás átadására hívta fel.

A lakást jogszerűen használó tulajdonos is megvalósíthatja a magánlaksértést, ha például a zárat lecserélve a lakás használatára úgyszintén feljogosított volt házastársát és gyermekeit megakadályozza abban, hogy a lakásba bejussanak.

Magántitok megsértése

Magántitok megsértése miatt csak az vonható büntetőjogi felelősségre, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi. Az ilyen személy vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés a szankció, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

A törvényi megfogalmazásból kitűnik, hogy a magántitok megsértésének vétségét tettesként csak az követheti el, aki valamely foglalkozást gyakorol vagy közmegbízatást teljesít, s ennélfogva jut tudomására a magántitok.

A valóság bizonyítása

Nem büntethető rágalmazás, becsületsértés vagy kegyeletsértés miatt az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. * A valóság bizonyításának elrendelését nem befolyásolhatja az a megfontolás, hogy a bizonyítás milyen sikerrel járhat. * Ha a valóság bizonyításának a törvényben foglalt feltételei fennállnak – a bizonyítási teherre és az ártatlanság vélelmére vonatkozó alapelvekkel szemben -, a terhelt terhére kell felróni a bizonyításnak bármely okból való sikertelenségét. A rágalmazás a való tények állítása (híresztelése) esetében is megállapítható, a valóság bizonyítása esetében az ártatlanság vélelméből folyó bizonyítási főszabály olyan vonatkozásban megfordul, hogy a közérdek vagy bárkinek a jogos (magán-)érdeke fennállása esetén nem a magánvádlót terheli annak a kötelezettsége, hogy az elkövető által állított (híresztelt) tény valóságtartalma ellentétes az objektív valósággal, hanem a vádlott köteles bizonyítani az általa állított (híresztelt) tény valóságtartalmát.

Visszaélés személyes adattal

Vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével

– jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,

– az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

– az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a visszaélést hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el.

Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

Visszaélés közérdekű adattal

Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

– tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

– közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,

– hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

Levéltitok megsértése

A levéltitok megsértésének vétsége miatt vonják felelősségre azt, aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész.

A levéltitok megsértése is úgynevezett szubszidiárius bűncselekmény, vagyis csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A levéltitok megsértése alapesetben pénzbüntetést von maga után. Egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés azonban a büntetés, ha a bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

Még súlyosabban minősül az az eset, ha a levéltitoksértés jelentős érdeksérelmet okoz.

Magántitok jogosulatlan megismerése

Bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

– másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,

– másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,

– másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,

– hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti.

Ugyanígy büntetendő az is, aki a fenti módon megismert magántitkot továbbítja vagy felhasználja.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

– hivatalos eljárás színlelésével,

– üzletszerűen,

– bűnszövetségben,

– jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

Rágalmazás

Rágalmazás miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

– aljas indokból vagy célból,

– nagy nyilvánosság előtt,

– jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

A rágalmazás jogi tárgya az emberi becsület, mely egyrészt az egyén társadalmi megbecsülését, másrészt az emberi méltóságot foglalja magában.

Kit lehet rágalmazni?

A becsület csorbítására alkalmas kijelentésekkel és tényállításokkal szembeni büntetőjogi védelem a természetes személyeken túlmenően nemcsak a jogi személyeket, hanem adott esetben olyan személyösszességeket is megillethet, amelyeknek nincs önálló jogképessége.

Mi lehet rágalmazás?

A tényállításnak (híresztelésnek) a becsület csorbítására való alkalmassága a sérelem absztrakt lehetőségét jelenti. A tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát nem a sértett szubjektív értékítélete, érzelmi beállítottsága vagy esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hanem annak van jelentősége, hogy a tényállítás objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására.

A rágalmazásnál a becsület csorbítására alkalmasság kérdésében a társadalomban kialakult általános felfogás és az elkövetés konkrét körülményeit vizsgálva, objektív értelmezés alapján kell állást foglalni. Az érintett személy beállítottsága, esetleges érzékenysége alapján nyugvó szubjektív szemlélet szerinti értékelésnek a bírói gyakorlat szerint nincs helye.

Jóhiszeműen is lehet rágalmazni

A rágalmazás megállapításának feltétele az elkövető által tett tényállítás (híresztelés) jogellenessége.

Minthogy a rágalmazás szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia a tényállítás (híresztelés) becsület csorbítására alkalmas jellegét, az azonban közömbös, hogy az elkövető a tény valósága tekintetében tévedésben volt-e, illetőleg az elkövetőt rosszhiszeműség vezette-e.

A tényállítás társadalomra veszélyességében való tévedés kizárólag abban az esetben vezethet a terhelt felmentéséhez, ha az elkövetőnek e téves feltevésre alapos oka volt.

Tanúvallomás

A tanúzási kötelezettségét teljesítő személynek az ügyre vonatkozó kijelentése akkor sem alapozza meg a rágalmazás miatti büntetőjogi felelősséget, ha tényállításai vagy az abból levont következtetések objektíve alkalmasak a becsület csorbítására.

Jelentős érdeksérelem

A jelentős érdeksérelem okozása, mint minősítő körülmény, csak akkor állapítható meg, ha a sértettet a becsület csorbítása alkalmas tényállítás okozatos következményeként egyértelműen kimutatható személyes vagy vagyoni jellegű hátrány éri.

Hivatalos megállapítások

A hivatalos személy ügyintézése során és azzal összefüggésben tett megállapítások – jogellenesség hiányában – nem szolgálhatnak alapul a rágalmazás vagy a becsületsértés megállapítására.

Tényszerű sajtótájékoztatás

A rágalmazás jogellenességét kizárja a folyamatban levő büntetőeljárásról a hatósági tájékoztatáson alapuló vagy a bírósági tárgyalásról közölt tényszerű sajtótájékoztatás, minthogy ilyen esetben az újságíró a közvélemény tájékoztatására vonatkozó kötelességét teljesíti.

Becsületsértés

Aki a rágalmazás esetén kívül mással szemben

– a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

– nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyanígy büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Kegyeletsértés

Aki halottat vagy emlékét rágalmazó vagy becsületsértő módon meggyalázza, vétséget követ el, és rágalmazás, illetve a becsületsértés szerinti büntetéssel büntetendő.

A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése

Bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki mást

– a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,

– a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz.

A vallásszabadság megsértésének bűntette nem célzatos bűncselekmény, ezért eshetőleges szándékkal is elkövethető, és e bűncselekmény sértettje természetes és jogi személy, vagy jogi személynek nem tekinthető személyösszesség egyaránt lehet.

A tudatos gondatlanság (luxuria) alapvetően az érzelmi oldalon tér el az eshetőleges (eventuális) szándéktól. A luxuria esetében az elkövető felismeri magatartásának lehetséges következményeit, de – szemben az eventuális szándékot jelző belenyugvással – a jelentős kockázatot elvállalva abban reménykedik, hogy a súlyos eredmény mégsem következik be. Akkor viszont, amikor a bizakodás merőben alaptalan (mert az adott helyzetben szinte szükségszerű eredmény elmaradása csupán a véletlenek találkozása folytán történhetne meg), az eredménybe való belenyugvásról, tehát eshetőleges szándékról van szó.

Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak

Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csoportosan, avagy bűnszövetségben követik el.

Magánindítvány és kívánat

A magánlaksértés, a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, továbbá a rágalmazás, a becsületsértés, illetve a kegyeletsértés elkövetői magánindítványra büntethetők. Kegyeletsértés esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója és örököse terjesztheti elő. * A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. * Határidő a magánindítványra * A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt. * Magánvádló * A magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető. A magánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül a hozzátartozója léphet. * Kölcsönösen elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik fél feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén – e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik fél viszonvádlóként jár el. * A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el. * Pótmagánvádló * A sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha * az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, * az ügyész a vádemelést részben mellőzte, * az ügyész a vádat elejtette, * az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét – magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként – nem vette át, * az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő. * A pótmagánvádló halála esetén helyébe – harminc napon belül - egyenes ági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet. Nem természetes személy pótmagánvádló megszűnése esetén helyébe – a jogutódlás bekövetkeztétől számított harminc napon belül – a jogutódja léphet

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 1.) vegye figyelembe!