Választottbírák a perben

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 100. számában (2006. szeptember 1.)
A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a választottbíráskodást a felek gyakran előnyben részesítik valamely nemzeti bírósággal szemben. Ennek egyik oka az, hogy a választottbíróság ítéletét könnyebb külföldön végrehajtani, mint a nemzeti bíróságét. Magyarország számos nemzetközi egyezményben vállalta, hogy támogatja a nemzetközi kereskedelmi viták választottbírósági úton történő elbírálását.

A belföldi gazdasági kapcsolatokban a felek adott esetben azért részesítik előnyben a választottbíráskodást, mert – egyfokú lévén – gyorsabban elintézhetők a jogviták, a felek részére pedig megnyugtató, hogy a vitát általuk ismert, bizalmukat élvező személyek döntik el.

A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényhez fűzött indokolás szerint a választottbíráskodás a felek vitájának a felek egyező akaratával létrehozott szervezetben és a felek által megállapított szabályok szerinti eldöntése. Hatékonyságának feltétele, hogy a választottbíróság döntéseit az állam elismerje és végrehajtsa, ehhez azonban a választottbírósági eljárásban biztosítani kell a jogvita igazságos eldöntésének eljárási feltételeit. Ezek betartása esetén az állami bíróságok nem avatkoznak be a jogvita elbírálásába.

Mindez azt jelenti, hogy az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak – főszabályként -, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti. Kivételt képez, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A per megszüntetésére irányuló kérelmet az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében terjesztheti elő. A per megszüntetése esetében a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok harminc napig fennmaradnak.

A rendes bírósághoz benyújtott keresetlevél nem akadálya a választottbírósági eljárás megindításának, folytatásának, illetve választottbírósági határozat meghozatalának addig sem, amíg az eljárás a bíróság előtt folyamatban van.

A törvényt – eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell alkalmazni, ha az eseti vagy állandó választottbíróság helye (székhelye) Magyarországon van.

Választottbíróság mind az egyedül eljáró választottbíró, mind pedig a több bíróból álló választottbírósági tanács.

Függetlenség, pártatlanság

A választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és teljes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása keretében tudomásukra jutott körülmények tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről – állandó választottbíróság esetében – megválasztásuk (kijelölésük) alkalmával írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.

Mikor van helye választottbírósági eljárásnak?

Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha

– legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá

– a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és

– a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték.

Választottbírósági eljárás az első bekezdésben foglalt feltétel hiányában is kiköthető, ha azt a törvény megengedi.

A törvény ezek szerint széles körben ad lehetőséget a választottbíráskodás kiköthetőségére. A hazai hagyományoknak és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok követelményeinek megfelelően az ún. kereskedelmi ügyekben nyílik lehetőség a választottbíráskodásra. A kereskedelmi ügy fogalmát tartalmi oldalról nem határozza meg a tervezet, csupán alanyi oldalról: legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy kell, hogy legyen, s a jogvitának e tevékenysége körében kell felmerülnie.

A választottbíráskodás kiköthetőségének további alapvető feltétele, hogy a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhessenek. Ebben az esetben a felek akár szerződésen alapuló, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy a jövőben keletkező vitáikat is választottbíróság elé terjeszthetik. A tervezet nem érinti a külön törvény alapján létrehozott választottbíróságokat, így azok működésüket változatlanul folytathatják.

A választottbírósági eljárásnak további feltétele, hogy a felek választottbírósági szerződést kössenek. Ez több módon teljesíthető, pl. a választottbírósági szerződés megköthető más szerződés részeként is.

Mikor nem lehet választottbírósághoz fordulni?

Nincs helye választottbírósági eljárásnak

– a házassági,

– az apasági és a származás megállapítása iránti,

– a szülői felügyelet megszüntetése iránti,

– a gondnokság alá helyezés iránti,

– a közigazgatási perekben,

– a fizetési meghagyásos eljárásban,

– a sajtó-helyreigazítási eljárásban, valamint

– a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben.

Természetesen olyan ügyekben sem lehet a választottbírósághoz fordulni, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja.

Választottbírósági szerződés

A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik.

A választottbírósági szerződés más szerződés részeként vagy önálló szerződésként köthető, és akár eseti, akár állandó választottbíróság kikötését tartalmazhatja.

Kötelező írásbeli forma

A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni. Írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre. Írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre.

Választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó iratra való hivatkozás azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja.

A választottbírák kijelölése

A felek a választottbíró vagy a választottbírák kijelölésének szabályait szabadon állapíthatják meg. Ilyen megállapodás hiányában a következők szerint kell eljárni:

Három választottbíróból álló választottbíróság esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl ki, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót. Ha az egyik fél a másik fél felhívásának kézhezvételétől számított harminc napon belül elmulasztja saját választottbírójának kijelölését, vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktől számított harminc napon belül nem egyezik meg a harmadik választottbíró személyében, a hiányzó választottbírót – bármelyik fél kérelmére - az 51. §-ban meghatározott bíróság jelöli ki.

Háromnál több választottbíróból álló választottbíróság esetében a hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek.

Egy választottbíróból álló választottbíróság esetében - ha a felek a választottbíró személyében nem tudnak megállapodni -, bármelyikük kérésére azt az 51. §-ban meghatározott bíróság jelöli ki.

A hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre és minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését.

A választottbíróság tagjai – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – maguk közül elnököt választanak.

Kizárási okok

Nem lehet választottbíró

– aki 24. életévét nem töltötte be;

– akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott;

– akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett;

– akit a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül.

A választottbírónak javasolt személy és a kijelölt választottbíró haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve ha a feleket ezekről már korábban tájékoztatta.

A választottbírák száma

A felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban csak páratlan lehet. Ha a felek a választottbírák számában nem állapodnak meg, a választottbírák száma három.

Új választottbíró kijelölése

Ha a választottbíró megbízatása a törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette új választottbírót kell kijelölni ugyanazon rendelkezések alkalmazásával, mint amelyek szerint korábban a választottbírót kijelölték.

Jogorvoslat

Ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során

– az egyik fél a megállapodástól eltérően jár el, vagy

– a felek vagy a választottbírák nem tudnak az ilyen eljárás szerint megkívánt megállapodásra jutni, vagy

– egy harmadik fél, beleértve valamely szervezetet is, nem teljesíti az ezen eljárás szerint rábízott feladatok bármelyikét,

a kijelölés érdekében a fél bírósághoz fordulhat, kivéve ha a kijelölési eljárásra vonatkozó megállapodás ilyen esetre a kijelölés más módját írja elő.

A jognyilatkozatok közlése

Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor azt a címzettnek személyesen átadták, vagy azt a székhelyére, telephelyére vagy lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére kézbesítették. Amennyiben a felsoroltak közül egyik sem állapítható meg, az ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon a címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, külföldi címzett esetében a tizenötödik napon átvettnek kell tekinteni.

Elfogadó nyilatkozat

A választottbíró a kijelölést a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el. A választottbíró kijelölését tartalmazó okirat részéről történő aláírása elfogadásnak minősül.

Hatáskör

A választottbíróság saját hatásköréről – beleértve bármely, a választottbírósági szerződés létezését vagy érvényességét illető kifogást – maga dönt. Ebből a szempontból a szerződés részét képező választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást.

A választottbíróságnak az a döntése, amely szerint egy szerződés semmis, önmagában nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.

A választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a válaszirat előterjesztésével egy időben kell megtenni, míg a választottbíróság hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor nyomban elő kell terjeszteni. A választottbíróság kifogást később is elfogadhat, ha a kifogásolás késedelmét igazoltnak ítéli. Az a tény, hogy a fél jelölte ki a választottbírót, vagy részt vett a kijelölésben, nem zárja el a felet attól, hogy a választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást előterjesszen.

A választottbíróság a kifogásokról akár a kifogás felmerülésekor, akár az érdemben hozott határozatban dönthet. Ha a választottbíróság megállapítja hatáskörét, bármelyik fél az ezen döntésről kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy határozzon a választottbíróság hatásköréről.

A kérelemre vonatkozó döntés meghozataláig a választottbíróság folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat.

A választottbírósági eljárás

A felek – a törvény keretei között – szabadon állapodhatnak meg a választottbíróság által követendő eljárás szabályaiban, ideértve valamely állandó választottbíróság eljárási szabályzatának kikötését is. Megállapodás hiányában a választottbíróság az eljárási szabályokat – a törvény keretei között – belátása szerint határozza meg.

Egyenlő elbánás

A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy ügyét előadhassa.

A nyilvánosság kizárása

A választottbírósági eljárás – a felek ellenkező megállapodása hiányában – nem nyilvános.

Az eljárás nyelve

Az eljárás során használandó nyelvben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás nyelve magyar. A felek eltérő rendelkezése hiányában az eljárás nyelvét kell alkalmazni a felek nyilatkozataira, a tárgyalásra, a választottbíróság határozatára vagy bármely más közlésére.

Állandó választottbíróság

A törvény szerint meghatározott szervezet keretében működő állandó választottbíróságot alapító okiratban – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – országos gazdasági kamara hozhat létre. Több országos gazdasági kamara állandó választottbíróságot közösen is létrehozhat. Az ügyek meghatározott körére törvény előírhatja valamely állandó választottbíróság kizárólagos hatáskörét, és e választottbíróság eljárásáról az 1994. évi LXXI. törvénytől eltérően rendelkezhet. * A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Budapest V. ker., Kossuth Lajos tér 6-8. VI. em. 631.) saját eljárási szabályzata alapján jár el. Ügyfélfogadási ideje: hétfőtől csütörtökig 9-11 óra, illetve 13-15 óra. * Eljárás nemzetközi ügyekben * Nemzetközi ügyekben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság jár el. * A választottbíráskodás nemzetközi, ha a választottbírósági szerződést kötő felek székhelye, ennek hiányában telephelye a szerződés megkötésének időpontjában különböző államokban van, vagy a következő helyek egyike azon az államon kívül van, amelyben a felek székhelye (telephelye) van: * a választottbíráskodásnak a választottbírósági szerződésben meghatározott helye; * az a hely, ahol a felek jogviszonyából eredő kötelezettségek lényegi részét teljesíteni kell, vagy amelyhez a jogvita tárgya a legszorosabban kapcsolódik. * Ha a félnek több telephelye van, telephely az, amely a legszorosabb viszonyban van a választottbírósági szerződéssel. Amennyiben a félnek nincs telephelye, az említett rendelkezést a szokásos tartózkodási helyre kell érteni. * Az eljárás nyelve * A felek szabadon állapodhatnak meg a nemzetközi választottbírósági eljárás során használandó nyelvben vagy nyelvekben. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás során használandó nyelvet vagy nyelveket a választottbíróság határozza meg. A választottbíróság elrendelheti, hogy bármely írásbeli bizonyítékhoz a felek vagy a választottbíróság által meghatározott nyelven vagy nyelveken fordítást kell csatolni. * Az alkalmazandó anyagi jog meghatározása * A választottbíróságnak a jogvitát a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezéseivel összhangban kell eldöntenie. Valamely állam jogának vagy jogrendszerének kikötését – kivéve ha a felek megállapodása másképpen szól – úgy kell értelmezni, mint amely az adott állam jogának a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályaira utal. * Ha a felek jogot nem választottak, az alkalmazandó anyagi jogot a választottbíróság határozza meg. * A választottbíróság valamely jog alkalmazása helyett a méltányosság alapján csak akkor dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták. * A választottbíróság határozatát a szerződés kikötéseivel összhangban, valamint az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokások figyelembevételével köteles meghozni.

A választottbíráskodás helye

A felek a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbíróság az eset körülményeit figyelembe véve állapítja meg, az állandó választottbíróság pedig az alapító okiratában meghatározott székhelyén jár el.

A fentiektől függetlenül a választottbíróság – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – a bírák közötti megbeszélés, a felek, a tanúk vagy a szakértők meghallgatása, valamint tárgyak, okiratok megszemlélése céljából más helyen is összeülhet.

Az eljárás megindítása

Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a jogvita vonatkozásában az eseti választottbíróság eljárása azon a napon indul, amelyen az ellenérdekű fél (alperes) a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot kézhez veszi.

Ha a felek állandó választottbíróságot kötöttek ki, az eljárás a keresetlevélnek a választottbírósághoz történő megérkezése napján indul.

Keresetlevél és válaszirat

A felperes a felek vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül köteles előadni kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket, a vitatott kérdéseket, míg az alperes köteles az ezekre vonatkozó válasziratát előterjeszteni. A felek a perbeli nyilatkozatok megkívánt tartalmát illetően eltérően is megállapodhatnak.

A felek nyilatkozataikkal együtt mindazon okiratokat is előterjeszthetik, amelyek megítélésük szerint az üggyel összefüggnek, hivatkozhatnak továbbá minden olyan okiratra vagy egyéb bizonyítékra, amelyet elő kívánnak terjeszteni.

A felek eltérő megállapodásának hiányában bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét vagy válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve ha a választottbíróság az ezen eljárással okozott késedelem miatt annak előterjesztését kizárja.

A keresettel kapcsolatos szabályok a viszontkeresetre is vonatkoznak, ahol pedig a törvény válasziratról szól, az a viszontkeresettel szembeni válasziratra is irányadó.

Szóbeli tárgyalás, írásbeli eljárás

A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. A választottbíróság a megjelent tanúkat és szakértőket meghallgatja, pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt azonban nem alkalmazhat.

A feleket kellő időben, előzetesen értesíteni kell a tárgyalásról és a választottbíróság olyan eljárási cselekményéről, amelynek célja tárgy vagy okirat megszemlélése.

Az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet.

A választottbírósági eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.

Mulasztás

A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha a felperes a keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti elő, kivéve ha a felek másképpen állapodtak meg. Ha az alperes válasziratát nem nyújtja be, a választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené.

Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő a bizonyítékait, a választottbíróság folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok alapján határozatot hozhat.

Ideiglenes intézkedés

Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság kérelemre bármelyik felet utasíthatja, hogy minden olyan ideiglenes intézkedést tegyen meg, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a választottbíróság szükségesnek tart. A választottbíróság bármelyik felet megfelelő biztosíték adására szólíthatja fel az ilyen intézkedéssel kapcsolatban. * Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt a választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy ugyanabban a kérdésben ítéletet nem hoz.

Szakértő

A felek eltérő megállapodása hiányában – ha a választottbírósági eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a választottbíróság nem rendelkezik – a választottbíróság

– egy vagy több szakértőt rendelhet ki, hogy adjon véleményt a választottbíróság által meghatározott kérdésekben;

– bármelyik féltől megkívánhatja, hogy a szakértőnek felvilágosítást adjon vagy mutasson be, illetve tegyen hozzáférhetővé bármely, a tárgyhoz tartozó okiratot vagy tárgyat, hogy azt a szakértő megszemlélhesse.

Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a szakértő, ha az egyik fél kéri vagy azt a választottbíróság szükségesnek tartja – írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének előterjesztését követően -, köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, és a vitás kérdések bizonyítására tanút vagy szakértőt állíthatnak.

Lemondás a kifogás jogáról

Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy a törvény bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének vagy a választottbírósági szerződés bármely előírásának nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz, anélkül hogy ezen mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szabtak, e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.

Jogsegély

A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helyt adó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással. A bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérő fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.

Ha a választottbíróság előtt a bizonyítási eljárás lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a választottbíróság megkeresésére a helyi bíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítő eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt. A választottbíróság azt a helyi bíróságot keresi meg, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

Határozat

A választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy a választottbíróságnak az eljárást megszüntető végzésével ér véget.

Több bíróból álló választottbíróság – ha a felek másképpen nem állapodtak meg – szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt. Eljárási kérdésekben az eljáró tanács elnöke is dönthet, ha a felek vagy a választottbíróság tagjai erre felhatalmazzák.

A választottbíróság ítéletét és az eljárást megszüntető végzését írásba kell foglalni, és azt a választottbírónak, illetve a választottbíráknak alá kell írniuk. Több bíróból álló választottbíróság esetében a tagok többségének aláírása elegendő, feltéve hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltüntetik.

Az ítéletben és az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárás költségének – ideértve a bírák díjának – összegéről és annak viseléséről. Az ítéletben rögzíteni kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, kivéve ha a felek egyezségét foglalták ítéletbe. Az ítéletben fel kell tüntetni annak keltét és a választottbíráskodás helyét. Az ítéletet úgy kell tekinteni, mint amelyet a feltüntetett helyen hoztak. Az ítéletnek a választottbírák által aláírt egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.

Az ítélet kijavítása, értelmezése

Ha a felek eltérő határidőt nem állapítottak meg, az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül

– az egyik fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti a választottbíróságot, hogy az ítéletben előforduló bármely névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki;

– ha a felek úgy állapodnak meg, egyik fél a másik félhez intézett egyidejű értesítéssel kérheti a választottbíróságot, hogy az ítélet meghatározott része vagy pontja tekintetében adjon értelmezést.

Ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés az ítélet indokolásának részévé válik.

A választottbíróság a hibát az ítélet meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

A választottbírói megbízatás megszűnése

Kizárási eljárás * A választottbíró ellen csak abban az esetben lehet kizárási kérelmet előterjeszteni, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, vagy ha nem rendelkezik a felek megállapodása szerint szükséges szakképzettséggel. A fél az általa kijelölt vagy azon választottbíró ellen, akinek a kijelölésében részt vett, csak olyan okból élhet kifogással, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté. * A felek a választottbíró elleni kizárási eljárás rendjében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában annak a félnek, aki a választottbíró ellen kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól számított tizenöt napon belül kell a választottbíróságnak megküldenie, amikor a választottbíróság összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a kizárásra okot adó körülmények előtte ismertté váltak. Ha a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró nem mond le megbízatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet az indítvánnyal, a kérelemről a választottbíróság dönt. * Ha a kizárási indítvány nem vezetett eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságot, hogy döntsön a kizárási kérelemről. E döntés meghozataláig a választottbíróság – a kizárással érintett választottbírót is beleértve – folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat. * A választottbírói megbízatás megszűnésének egyéb esetei * A választottbírói megbízatás lemondással is megszűnhet. Ha a választottbíró a kijelölés elfogadása után bekövetkező változás miatt nem felel meg az alkalmassági feltételeknek, vagy ténylegesen képtelenné válik feladatai ellátására, úgyszintén, ha más okból kellő időben nem jár el, a tisztségéről lemondhat, illetve a felek megállapodhatnak a megbízatása megszüntetésében. Ha a választottbíró lemond tisztségéről, vagy a fél egyetért a választottbíró megbízatásának megszűnésével, ez nem jelenti a tisztséget kizáró bármely ok tényleges fennállásának elismerését. * Ha a választottbírói megbízatás megszűnésével kapcsolatban a felek között vita merül fel, bármelyikük kérheti a bíróságot, hogy döntsön a megbízatás megszüntetéséről.

Az ítélet kiegészítése

Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, az ítélet kiegészítését annak kézhezvételétől számított harminc napon belül, bármelyik fél – a másik fél egyidejű értesítése mellett – kérheti, ha a választottbíróság olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, nem rendelkezett.

Ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, harminc napon belül – szükség esetén tárgyalás alapján – kiegészítő ítéletet hoz.

(A választottbíróság szükség esetén meghosszabbíthatja a kijavításra, értelmezésre vagy kiegészítő ítélet meghozatalára meghatározott határidőt.)

Egyezség

Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti. Ha a felek kérik, a választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve hogy megítélése szerint az egyezség megfelel a jogszabályoknak.

A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával.

Az eljárás megszűnése

A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha

– a felperes a keresetét nem terjeszti elő;

– a felperes keresetét visszavonja, kivéve ha az alperes ez ellen kifogással él, és a választottbíróság a vita lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri;

– a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak;

– a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség vagy az lehetetlen.

A választottbíróság megbízatása az eljárás megszűnésével megszűnik.

A megyei bíróság szerepe

A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyek főszabályként a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyekben az a megyei bíróság illetékes, amelynek területén az alperes székhelye (telephelye) található, vagy amelynek területén a jogvitához vezető szerződéskötés történt. Ha az illetékes bíróság ily módon nem állapítható meg, a Fővárosi Bíróság jár el.

A bíróság – kivéve a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti pert – nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. Határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése

A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. A fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítésétől számított hatvan napon belül keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti azonban a bíróságtól, ha

– a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége;

– a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen;

– a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni;

– az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki; ha a határozat a választottbírósági szerződés keretein kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni;

– a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának – kivéve ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy

– a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy

– az ítélet a magyar közrendbe ütközik.

A perindítási határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Kiegészítő ítélet esetében a határidőt annak kézbesítésétől kell számítani.

A bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

A bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem azonban előterjeszthető.

A választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása

A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

A bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy

– a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy

– az ítélet a magyar közrendbe ütközik.

Az a fél, aki a választottbíróság ítéletére hivatkozik, vagy annak végrehajtása iránt kérelmet nyújt be, köteles annak eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni. Ha az ítélet nem magyar nyelvű, a fél köteles magyar nyelvű hitelesített fordítást is mellékelni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 1.) vegye figyelembe!