Védelem a sajtóval szemben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 99. számában (2006. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A sajtó komoly hatalom az információs társadalomban. Messzemenő következményei lehetnek annak, kit hogyan "szerkesztenek ki" például egy újságban. Cikkünk összefoglalja, mit tehetünk, ha valótlanságok jelennek meg rólunk a médiában.

A tömegtájékoztatási eszközök fontos szerepet töltenek be a társadalom életében. Az emberek széles körű tájékoztatásra tartanak igényt. A sajtótájékoztatás és más hasonló jellegű tömegtájékoztatás azonban nem csupán természetes érdeklődési igényt elégít ki, hanem társadalmi-gazdasági célok elérése érdekében befolyásolhat is. A sajtótájékoztatás a közgondolkodás formálásának, a társadalmi tudat alakításának és általában a társadalmi atmoszférateremtésnek fontos eszköze. Társadalmi rendeltetését azonban csak akkor tudja betölteni, ha híven tájékoztat a valóságról, és közlésével nem sérti más személyiségi jogait és érdekeit.

A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény szerint mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szűkebb környezetét, a hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban -, hogy gondoskodjék a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról. A sajtószabadság gyakorlása azonban nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, illetve nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A sajtó ugyanakkor - az érdekeltek hozzájárulása nélkül is - tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól.

Helyreigazítás

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb személyiségvédelmi igényeken kívül -, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények. Ez az úgynevezett helyreigazítás.

A jogsértő közlés történhet közvetetten is: célzásokkal, utalásokkal, egyes tényállásrészek elhagyásával, a tényálláselemek téves következtetésre indító csoportosításával. Ilyen esetben is lehetővé kell tenni a helyreigazítást, ha a közlemény valóságos tartalma alkalmas valótlan tényállítás kifejezésére, illetve a való tények hamis feltüntetésére. Nyilvánvaló, hogy helyreigazításnak van helye akkor is, ha a sajtó valamely nyilatkozat lényeges értelmének a megváltoztatásával, a nyilatkozat egyes elemeinek a kihagyásával vagy átcsoportosításával tünteti fel hamis színben a valóságot.

A helyreigazítás mint személyiségvédelmi eszköz

A Legfelsőbb Bíróság PK. 12. számú kollégiumi állásfoglalása rámutat arra, hogy a sajtó-helyreigazítás olyan sajátos személyiségvédelmi eszköz, amely közvetve egyéb érdekek védelmére is szolgálhat. Érvényesítésére azonban csak a jogszabály által meghatározott körben és a jogintézmény társadalmi rendeltetésének megfelelően kerülhet sor.

A sajtóközlemény útján a személyiséget ért sérelem orvoslására sajátos anyagi és eljárásjogi szabályok vonatkoznak. A sajtó-helyreigazítás intézménye - a Ptk.-ban meghatározott bármely személyiségi sérelem orvoslására alkalmas általános jellegű személyiségvédelmi intézkedések mellett - a személyiségvédelem sajátos eszköze.

A személyiségi jogok és érdekek megsértése egyéb (vagyoni, kereskedelmi, üzleti) érdeket is sérthet. A sajtó-helyreigazítás jogintézménye - bár a törvény a személyhez fűződő jogok körében szabályozza - közvetetten az ilyen jellegű érdeksérelem orvoslására is alkalmas.

Objektív felelősség

A sajtótájékoztatás széles körű nyilvánosságot jelent, az ilyen közléssel elért tömeghatás nagymértékben fokozza a sérelem súlyosságát. Ezért fokozott jogi védelmet tesz szükségessé annak a biztosítékául, hogy a közlés megfeleljen a társadalmi rendeltetésének. A valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítás helyreigazítása a sajtónak is érdeke, mert ez egyúttal a valósághű tájékoztatás egyik biztosítéka. A személyiségi jogok védelme mellett segít megőrizni a sajtó hitelét. Ezeknek a szempontoknak a maradéktalan érvényesítése végett jogunk objektív védelmet biztosít: a helyreigazítási kötelezettség független a sajtószerv vétkességétől.

A helyreigazítás korlátai

A sajtó-helyreigazítás alkalmazásának a lehetősége azonban a törvény rendelkezései szerint - sajátos céljának megfelelően - több szempontból korlátozott. A helyreigazítás ugyanis nem alkalmas bármiféle személyiségi sérelem védelmére, csak a jogszabályban pontosan meghatározott személyiségi sérelem orvoslásaként alkalmazható.

Helyreigazításra csak valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítások közlése (híresztelése) esetében kerülhet sor, és csak akkor, ha a jogsértést a jogszabályban meghatározott sajtóközlemény valósítja meg, és a közlés valakinek a személyére vonatkozik.

Ki kérhet sajtó-helyreigazítást?

Sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. * Sajtó-helyreigazítási igényt tehát az érvényesíthet, akinek a személyhez fűződő jogait megsértették. A jogsértés a szóban levő esetben valótlan tényállítással, illetve való tények hamis színben feltüntetésével valósul meg, ezért sajtó-helyreigazítást az kérhet, akiről ilyen jogsértő közlés történt, mégpedig elsősorban az, akit a sajtóközleményben név szerint megjelöltek. * Valakinek a személyére természetesen egyéb módon, nevének a megjelölése nélkül is lehet utalni, a közlés a számára ilyen esetben is sérelmes lehet. Ezért sajtó-helyreigazítást az is követelhet, akit név szerint nem jelöltek meg, ha a közlés a személyére vonatkozik, a személyét érinti, feltéve hogy személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető. * Lehetséges az is, hogy a sajtóközlemény név szerint vagy név nélkül határozatlan, burkolt utalásaival, bizonytalan megjelölésével többeket is sért. Ilyen esetben az érintett személyek közül bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma is csupán annak a személyére korlátozódhat, aki igényt érvényesített. Következik ez abból, hogy a sajtó-helyreigazítás személyiségvédelmi eszköz, ezért csak azoknak a tényállításoknak, tényközlésnek a helyreigazítását lehet kérni, amelyek az igényt érvényesítő fél személyére vonatkoznak. * Jogi személy * A sajtó-helyreigazítás jellegénél fogva nem korlátozódhat a magánszemélyek védelmére. Ezért sajtó-helyreigazítás iránt jogi személy is érvényesíthet igényt, ha a kifogásolt közlés a jogi személyt név szerint megjelöli, vagy a jogi személyre egyéb módon utal, és a közlés tartalmából a jogi személy határozottan felismerhető. Nem kérhet azonban sajtó-helyreigazítást a jogi személy az alkalmazottja, tagja, tisztségviselője nevében, ha a közlemény - név szerint vagy közvetett utalással - kizárólag valamelyik alkalmazottját, tagját, tisztségviselőjét jelöli meg. A személyhez fűződő jogokat ugyanis csak személyesen lehet érvényesíteni, az alkalmazottat megillető sajtó-helyreigazítási igényt a munkáltató nem érvényesítheti. A sajtóközleménnyel érintett alkalmazott, tag, tisztségviselő személyesen kérhet helyreigazítást akkor is, ha a sérelem egyébként a munkakörével, feladatkörével kapcsolatos. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató a saját nevében is helyreigazítást kérjen, ha a sajtóközlemény a jogi személyt is sérti.

Rendeltetésszerű joggyakorlás

Valóságos jogsérelem esetén a bíróságnak védelmet kell nyújtania a sérelmet szenvedett számára, és ezzel elő kell segítenie, hogy a sajtó a társadalmi élet eseményeiről a valósághoz híven, tárgyilagosan tájékoztasson, és ne éljen vissza helyzetével. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a helyreigazítást kérő - társadalmi rendeltetésével ellentétes joggyakorlás útján - ne éljen vissza a sajtó-helyreigazítás jogintézményével.

Az említett szempontoknak megfelelően sajtó-helyreigazítás elrendelése iránti igény elbírálásánál is alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyvnek azokat az általános szabályait, amelyek szerint a jogok gyakorlását a törvény a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően biztosítja, illetve a polgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfeleljen. Mindezekből következik, hogy a sajtó-helyreigazítási igények elbírálásánál, annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy a jogosult a jogait rendeltetésszerűen gyakorolja-e, érvényre kell juttatni a törvény célját: a jogok és a kötelezettségek egységét, a különféle érdekek lehető legjobb összhangjának a követelményét a magasabb érdek elsődlegessége alapján.

Pontatlanságok, lényegtelen tévedések

A sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra.

Annak a megállapításánál, hogy megvalósult-e a helyreigazítás alapjául szolgáló jogsértés, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket, tényállításokat a társadalmi érintkezésben általánosan elfogadott jelentésük szerint kell figyelembe venni, és valóságos tartalmuknak megfelelően kell értékelni. A kizárólag betű szerinti, formális értelmezés sok esetben ellentétes lenne a sajtó-helyreigazítás céljával és rendeltetésével. A jogsértés elbírálásánál ezért nem lehet a használt kifejezéseket elszigetelten vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is, és az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell vizsgálni. Így kell megállapítani, hogy a sajtóközlemény kifogásolt részében, illetőleg a közlemény egészében - esetleg a címében - kifejezett tényállításaival meghamisítja-e, hamis színben tünteti-e fel a valóságot, ezért alkalmas-e a személyhez fűződő jogok vagy érdekek megsértésére, tehát megalapozza-e a helyreigazítás elrendelését. Ha a közlemény a maga egészében és összefüggéseiben megfelel a valóságnak, ez esetben egyes - az egészhez képest lényegtelen - részlet nem szolgálhat alapul helyreigazításra. A közvélemény tájékoztatása szempontjából nem jelentős, a helyreigazítást kérő személyiségének megítélése szempontjából pedig közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések ugyanis nem értékelhetők a közlemény egyéb részeitől függetlenül.

Ez következik a sajtó-helyreigazítás társadalmi rendeltetésének helyes értelmezéséből. Nem vezetne ugyanis helyes eredményre a tényállítások összefüggő láncolatának a feldarabolása és minden egyes láncszemnek az összefüggésekre tekintet nélküli mechanikus vizsgálata. A használt kifejezések és összefüggésük vizsgálatánál, valóságos tartalmuk szerinti értékelésénél jelentősége lehet a vizsgált kérdéssel kapcsolatban társadalmilag kialakult közfelfogásnak, általános vélekedésnek is.

Vélemény, értékelés, bírálat

A következetes bírói gyakorlat szerint nem adhat alapot helyreigazításra a személyiségi érdekek esetleges sérelme, ha nem tényállítás útján valósul meg. Ebből következően a véleménynyilvánítás, az értékelés, a bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja.

Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a sajtóközlemények körében a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti tárgyú vita szabad kibontakoztatása a társadalmi fejlődés nélkülözhetetlen feltétele, közéleti aktivitásra ösztönöz, társadalomformáló és személyiségalakító hatású. Az ilyen vitával kapcsolatos véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat általában nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya, mert a sajtó-helyreigazítás a tényállításokra korlátozódik. Az ilyen tárgyú közlemények természetesen olyan tényállításokat, tényközléseket is tartalmazhatnak, melyekre vonatkozóan esetenként éppen a rendelkezésre álló előzmények, adatok alapján állított, illetve feltételezett tények valósága vagy valótlansága a vita tárgya. Ebben az esetben sem lehet tehát helye sajtó-helyreigazításnak, és akkor sem, ha a tényállítás nem annak a személyére vonatkozik, aki igényt kíván érvényesíteni. A társadalmi, politikai, tudományos, művészeti vita eldöntése nem a sajtó-helyreigazítási eljárásra tartozik.

Téves idézet

Más megítélés alá esik a bírálat, értékelés, ha a sajtóközlemény a megbírált személyt tévesen idézi, és ezzel a megbírált személyiségét érintően tesz vagy fejez ki valótlan tényállítást, illetőleg tüntet fel való tényt hamis színben. A tényállítás az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén sajtó-helyreigazítás alapja lehet.

Sértés

A sajtóközleményben foglalt álláspont, bírálat, értékelés nem felel meg társadalmi rendeltetésének akkor sem, ha a közlemény más személyiségét sértő valótlan tényállítást nem tartalmaz ugyan, s ezért nem ad alapot helyreigazításra, de kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, lekicsinylő, lealacsonyító, durván sértő kifejezés használata okoz sérelmet (pl. politikai, művészeti, tudományos vitában felesleges, sértegetésre irányuló, a társadalomban kialakult kulturált érintkezési mód követelményei szerint sem megengedett közlési mód használata). Az ilyen sérelem orvoslása azonban nem a sajtó-helyreigazítás, hanem a törvényben biztosított egyéb jogok érvényesítése (például nyilvános elégtétel) útján történhet meg.

A sajtó-helyreigazítási eljárás

A sajtó-helyreigazítási eljárás szabályait a Polgári Perrendtartás (Pp.) tartalmazza. E szerint a sajtó-helyreigazítást a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül lehet írásban kérni a sajtótól. A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni.

A harmincnapos határidő a sajtó-helyreigazításhoz való jog megalapozásával függ össze, ezért a természetét tekintve anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az anyagi jogi rendelkezések a késedelem kimentésére, a mulasztás igazolására nem adnak lehetőséget. Az előzetes igényközlés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a helyreigazítást kérő irat a sajtószervhez megérkezett. A sajtószerv ugyanis csak ekkor juthat olyan helyzetbe, hogy helyreigazítási kötelezettségét teljesíteni tudja. Ettől kell számítani a közlésre megszabott - a sajtószervet terhelő - határidőt (nyolc nap, illetőleg a legközelebbi lapszám).

A helyreigazítást az érintett személyen kívül az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) is kérheti, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti. A sajtóközleménnyel érintett személy (magánszemély vagy jogi személy) igényérvényesítési jogosultságát ez nem érinti.

A helyreigazítás megtagadása

A határidőben kért helyreigazítás közlését csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

Sajtóper

Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat. Az említett szerv a perben félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége, azaz a polgári jog szabályai szerint nem illetnek meg jogok és kötelezettségek.

A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.

Határidő

A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. (E határidő elmulasztása esetén - amint erről fentebb már volt szó - nincs lehetőség igazolásra.)

Keresetlevél

A felperes a bíróságtól a sajtó-helyreigazítási perben csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítását kérheti, amelyeket a sajtószervhez meghatározott harminc napon belül megérkezett írásbeli kérelmében megjelölt. Különben a peres eljárás során előterjesztett új igények tekintetében a sajtószerv meg lenne fosztva attól a lehetőségétől, hogy önkéntes helyreigazítást tegyen közzé. A peres eljárás során új igény érvényesítésének megengedése ellentétben állna a sajtó-helyreigazítási eljárás általános szabályaival, és az igényérvényesítésre megszabott határidők megkerülésére adna lehetőséget.

A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és a napilap, folyóirat (időszaki lap) esetében - amennyiben az rendelkezésre áll - csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt.

Illetékesség

A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az időszaki lap szerkesztősége, a hírügynökség vagy a rádió-, illetve a televíziótársaság székhelye található. A bíróság illetékességét a rádió- vagy televíziótársaság helyi stúdiójának székhelye is megalapítja.

Soronkívüliség

A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

Tárgyalás, bizonyítás

Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. Sajtó-helyreigazítási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.

Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.

A tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.

Ítélet, jogorvoslat

Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazítás közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában - a kérelem és az ellenkérelem korlátai között - belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét, és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi.

Itt említjük meg, hogy ha a Magyar Távirati Irodát a bíróság jogerős határozattal helyreigazításra kötelezi, a sajtónak az eredeti közleményt átvevő más szervei is kötelesek a helyreigazítást közölni.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni.

A sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

Végrehajtás

Ha az alperest jogerős ítélet kötelezi a helyreigazításra, és azt nem, vagy nem megfelelő módon közölte, végrehajtás elrendelésének van helye.

A helyreigazító közlemény tartalma

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a PK. 15. számú állásfoglalásában munkálta ki a helyreigazító közlemény tartalmával kapcsolatos elvárásokat.

A sajtó-helyreigazításra alkalmas közlemény tartalmát a törvény részletesen nem határozza meg. Csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a helyreigazító közleményből ki kell tűnnie: a sérelmes közleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények.

A helyreigazító közlés akkor tölti be a rendeltetését, ha a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát, szükség szerint a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre juttatatja. A közlemény szövege tehát nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. A sajtó-helyreigazítás teljesítésének ezért nem megfelelő módja az, ha a sajtó olyan megjegyzéseket fűz a helyreigazító közleményhez, amelyek a kifogásolt közlemény tartalmát erősíti meg, illetőleg a helyreigazítást elferdítik.

Válaszlevél

Nincs törvényi akadálya annak, hogy a jogosult sajtó-helyreigazításként a saját nyilatkozata közzétételét kérje. Ezt az igényét sajtó-helyreigazítási perben is érvényesítheti. Helyreigazító közleményként tehát a jogosult a válaszlevele közzétételét is kérheti. Ha a sajtó a válaszlevelet nem közli, a jogosult a válaszlevél tartalmi körén belül a bíróságtól keresettel kérheti helyreigazító közlemény közzétételének az elrendelését.

A helyreigazító közlés szövegét a perben - a kérelem és ellenkérelem határain belül - a bíróság a belátása szerint állapítja meg. A sértett saját nyilatkozata (válaszadása) közzétételének az elrendelése is mérlegelés körébe tartozik. Válaszlevél közzétételére különösen akkor kerülhet sor, ha a pert megelőzően is ezt követelte a jogosult a sajtótól.

Nem kötelezhető a sajtó olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket akár tartalmában, akár terjedelmében túllépi. Ilyen esetben, ha a jogosult közzétenni kért nyilatkozata nem megfelelő, a bíróság - ezt a közlési módot mellőzve - a helyreigazító közlemény szövegét az érvényesített jog tartalmi körén belül másként határozza meg. Ha a felek a peres eljárást megelőzően a sajtó-helyreigazító közlemény közzétételének módjával, szövegével kapcsolatban tárgyaltak, ennek tartalmát a bíróság a helyreigazítás módjának, illetőleg szövegének megállapításánál figyelembe veheti.

A helyreigazítás módja

A törvény a sajtó-helyreigazításra alkalmas közlemény alakját sem határozza meg részletesen. Ezzel kapcsolatban is a helyreigazítás alapvető szabályából kell kiindulni. Már említettük, hogy a törvény rendelkezése szerint a helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban, azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. Nyilvánvaló, hogy a helyreigazítás csak e rendelkezés megtartása esetében érheti el a célját, fejtheti ki a megfelelő hatást. Ezért a bírói gyakorlat szerint az említettektől eltérő, így pl. a "Szerkesztői üzenetek"-ben történő közlés nem tekinthető megfelelő helyreigazításnak.

Fogalmak

Sajtó * Sajtó az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség. * Sajtótermék * Sajtótermék az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és a televízió-műsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz. * Sajtótevékenység * Sajtótevékenység a sajtótermék előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenység. * Nyilvános közlés * Nyilvános közlés a sajtótermék árusítása, szétküldése, kézbesítése, üzletszerű kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság előtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása. * Tájékoztatás * Tájékoztatásnak minősül tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése. A sajtó a tájékoztatás anyagát a nyilvános közléstől számított harminc napig - ha helyreigazítást kértek, az eljárás befejezéséig - köteles megőrizni. * Időszaki lap * Időszaki lap az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére