Teljesítés bírói letéttel

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 99. számában (2006. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Összeállításunkban azt járjuk körül, hogy jogunk milyen esetekben teszi lehetővé valamely jogviszony kötelezettje számára, hogy az ne közvetlenül a jogosult kezeihez teljesítsen, hanem bírósági letétbe helyezze azt, amivel tartozik.

A bírósági letétbe helyezés bizonyos esetekben egyenértékű a szerződés szerinti teljesítéssel, abból a körülményből azonban, hogy a jogosult és a kötelezett között - legalábbis a teljesítés során - nem jön létre közvetlen kapcsolat, érzékelhető a vizsgált jogintézmény igencsak speciális jellege.

Hatályos polgári jogunk tételesen rögzíti, hogy mely esetekben lehetséges bírósági letétbe helyezés útján történő teljesítés, ahhoz azonban, hogy megértsük, ténylegesen milyen megfontolások állnak a törvényi szabályozás hátterében, vizsgálnunk kell a kialakult bírói gyakorlatot is. Megállapítható, hogy a vonatkozó polgári törvénykönyvbeli rendelkezés talaján álló jogalkalmazás az esetek többségében kiterjesztően értelmezi azt, hogy a kötelezett mikor folyamodhat a teljesítésnek ehhez a módjához, vagyis a gyakorlat a bírósági letétbe helyezést olyan esetekben is szentesíti, amikor annak lehetősége a törvény szövegéből nem következik egyértelműen.

Ha tehát valamely konkrét jogviszonyban a kötelezett elfogadható okból bírósági letétbe helyezés útján teljesít, akkor jóhiszeműsége vélelmezett, vagyis nem állnak be azok a jogkövetkezmények, amelyekkel késedelem vagy nemteljesítés esetén a kötelezettnek számolnia kell.

Az alábbiakban áttekintő jelleggel ismertetjük, hogy a jogalkotó mely esetekben ismeri el a kötelezett teljesítésének ezt a módját, továbbá azt is, hogy a jogalkalmazó miként értelmezi a lefektetett szabályokat.

A letétbe helyezés indoka

#?-:nbsp;

A Ptk. szerint pénz fizetésére, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbe helyezéssel is lehet teljesíteni akkor, ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik.

A jogosult személyének bizonytalansága

#?-:nbsp;

A szolgáltatás címzettjének megállapíthatatlansága

#?-:nbsp;

A jogosult személye akkor bizonytalan, ha a kötelezett nem tudja megállapítani, hogy kit illet a szolgáltatás, és ebben önhiba nem terheli. Nincs helye tehát bírósági letétbe helyezés útján történő teljesítésnek akkor, ha a kötelezett a jogosultat olyan okból nem ismeri, amelyért ő maga felelős, ilyenkor ugyanis beállnak a kötelezetti késedelem jogkövetkezményei.

Vitatott részesedési arány több jogosult esetén

#?-:nbsp;

Bizonytalan a jogosult személye továbbá akkor is, ha vitatott a jogosultak között a szolgáltatásból való részesedés aránya, vagyis olyan bizonytalansági tényező kuszálja össze a jogviszonyt, amelynek kiküszöbölése a kötelezettől nem várható el. Ilyenkor annak, akitől a szolgáltatást több jogosult követeli, a jogbiztonság jegyében sem származhat hátránya abból, hogy nem tudja, kinek a kezeihez kell teljesítenie.

Örökhagyó és harmadik személy közötti vita a jogosultról

#?-:nbsp;

Ugyancsak gyakori a bírósági letétbe helyezés útján történő teljesítés olyan esetekben, amikor az örökhagyó és valamely harmadik személy között vitás volt, hogy ki az adott követelés jogosultja. Ha ugyanis az előzetes kérdés tisztázása során bebizonyosodik, hogy a jogosult az örökhagyó volt, öröklés címén további alanyok lépnek be a jogviszonyba, akiknek kezeihez értelemszerűen nem is tudott volna közvetlenül teljesíteni a kötelezett.

Letét a bírósági gyakorlatban

#?-:nbsp;

A törvényi szabályozás helyenként kissé homályos, de legalábbis jogértelmezésre szoruló voltát jelzi, hogy az évek, évtizedek során a bírósági letétbe helyezés útján történő teljesítésnek csaknem minden konkrét esetére született precedens értékű jogalkalmazói döntés. Egy ilyen határozatában mondta ki például a bíróság azt a fentebb már említett tételt, amely szerint az örökhagyó és harmadik személy közötti vita esetén, amelynek tárgya, hogy ki a követelés jogosultja, a kötelezett által letétbe helyezett összeg hagyatékhoz tartozása megállapításának és kiutalásának előfeltétele a jogvita rendezése. * Egy másik jogeset kapcsán általános érvénnyel rögzítette a bíróság, hogy amennyiben a jogerős ítélet rendelkezése szerint a megítélt követelés több jogosultat illet meg úgy, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, és a kötelezett bírósági letétbe helyezéssel teljesít, a bíróság csak egyetemlegesen jogosíthatja fel a jogosultakat a letét felvételére. * Ma már ugyancsak zsinórmértéke a jogalkalmazásnak az a perjogi szempontból is jelentős tétel, amely szerint akkor, ha a szolgáltatásra több személy tart igényt, és a kötelezett éppen a jogosult személyének bizonytalansága miatt bírói letétbe helyezéssel teljesít, a jogosult személyének eldöntésére irányuló perben a kötelezett a szolgáltatás teljesítésében nem marasztalható. * Említést érdemel továbbá az a bírói döntés, amely szerint ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére kisajátítási kártalanítás teljesítéseként értékpapírt nem lehet bírósági letétbe helyezni. * Hosszú időn keresztül jogalkalmazási bizonytalanság uralkodott az olyan esetekben, amikor biztosítónak mint kötelezettnek kellett teljesítenie szolgáltatását háromalanyú, tehát biztosítót, biztosítottat és kedvezményezettet magában foglaló speciális jogviszonyokban. Sokáig abban sem volt egység az eljáró bíróságok gyakorlatában, hogy ilyenkor a biztosítottnak van-e egyáltalán kereshetőségi joga, vagyis ez a fél követelheti-e a biztosító teljesítését. Ezek a kérdések leginkább akkor kerültek napirendre, amikor elterjedtek napjaink hitelnyújtáson alapuló és biztosítási kötelezettséggel járó gépjármű-vásárlási konstrukciói. Ha például lízingkonstrukció keretében gépjárművet vásárolunk, és arra biztosítást kötünk, a kedvezményezett általában a vásárláshoz hitelt nyújtó gazdasági társaság lesz. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén ilyenkor a bíróságok számára hosszú időn át külön procedúra volt annak eldöntése, hogy a biztosító szolgáltatására az adott időpontban és jogi helyzetben ki jogosult. Ma már a konkrét esetjog talaján kikristályosodott tételek nyújtanak vezérfonalat a jogalkalmazók számára, és a főszabály az, hogy ilyenkor a biztosított is követelheti a biztosító teljesítését, ha azonban közte és a kedvezményezett között még fennáll a hiteltörlesztésen alapuló jogviszony, illetőleg elszámolási vita, akkor elrendelhető a biztosító bírósági letétbe helyezés útján történő teljesítése. A biztosított és kedvezményezett egymás közti jogviszonyát ilyen esetekben ugyanis a közöttük létrejött szerződés szabályozza. Ennek alapján a biztosított és a kedvezményezett között a biztosított vagyontárggyal, illetőleg az annak helyébe lépő biztosítási összeggel kapcsolatban elszámolási viszony alakult ki. Ennek eredményétől függ az, hogy a biztosítási összegre a felek milyen arányban tarthatnak igényt. Mindebből következően a biztosító számára a biztosítási összeg jogosultját ismeretlennek kell tekinteni, ami pedig a jogértelmezés szerint kellő alapul szolgál ahhoz, hogy a biztosítási szerződést a biztosító bírói letétbe helyezés útján teljesítse.

Letét mint biztosíték

#?-:nbsp;

További fontos szabály, hogy a kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti: a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az teljesítette ellenszolgáltatását, vagy arra megfelelő biztosítékot nyújtott. Ebben az esetben tehát a letétbe helyezés útján történő teljesítés egyfajta biztosítékszerepet tölt be, és arra szolgál, hogy a kötelezett kinyilvánítsa, ő maga teljesíteni fog, ha azonban a jogosult nem tesz eleget saját kötelezettségének, az eredeti állapot könnyen helyreállítható. Ugyanez a jogosult szempontjából is előnyös, hiszen a jogviszonynak ez az alanya is láthatja: a másik fél elkötelezett a teljesítés iránt, vagyis feltehetően jogvita nélkül megy majd teljesedésbe a szerződés. A kötelezett a letétet mindaddig visszavonhatja, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.

Törvényi kötelezettség letétbe helyezésre

#?-:nbsp;

Egyes esetekben törvény írja elő a bírósági letétbe helyezéssel történő teljesítési kötelezettséget. Így például úgynevezett többalanyú szerződés esetén, ha a jogosulti oldalon többen jogosultak olyan szolgáltatás követelésére, amely nem osztható, a jogosultak bármelyike követelheti, hogy a kötelezett valamennyiük javára bírói letétbe helyezés útján teljesítsen. A jogosultak ezt követően - miután a kötelezett a teljesítés nyomán a jogviszonyból kilépett - akként rendezhetik egymás közötti viszonyaikat, hogy a követelés tárgya már bizonyos értelemben rendelkezésükre áll.

Letéteményes bíróság, költségek

#?-:nbsp;

A letétbe helyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes bíróságnál van helye.

A letétbe helyezéssel való teljesítés költségeinek (az eljárás tárgya értékének három százaléka, de legalább háromezer, legfeljebb százötvenezer forint) előlegezésére a letevő, míg annak viselésére a jogosult köteles. Ez a szabályozás tükrözi azt, hogy a bírósági letétbe helyezés útján történő teljesítés általában a jogosult személyére vagy körülményeire vezethető vissza, az az ő érdekkörébe tartozó okból válik szükségessé. A vonatkozó rendelkezés egyébként összhangban áll azzal a polgári törvénykönyvbeli szabállyal is, miszerint a teljesítés átvételével felmerülő költségek a szolgáltatás jogosultját terhelik.

A letét kiadására való jog elévülése

#?-:nbsp;

A jogosult a teljesítési letét kiadását - összhangban a vonatkozó polgári jogi szabályokkal - az elévülési időn belül, tehát a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított öt éven belül követelheti. Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.

Eljárás osztható és osztatlan szolgáltatás esetén

#?-:nbsp;

Hatályos polgári jogunk szerint, ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást többen követelhetnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részre tarthat igényt. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő. Vannak azonban olyan esetek, amikor korántsem ilyen egyszerű megállapítani, hogy az adott szolgáltatást ki követelheti. Ilyenkor a kötelezett szemszögéből nézve könnyen válhat bizonytalanná a jogosult személye, ezért a jogalkotó általános érvénnyel igyekszik rendezni az idesorolható rendhagyó eseteket. Alapszabály, hogy oszthatatlan szolgáltatás esetén a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető a kötelezettek egyetemlegessége jegyében. Ha azonban többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni. Ilyen úgynevezett jogosulti együttesség esetén a jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helyezését valamennyiük javára.

A bíróságon kezelt letétekre vonatkozó rendeleti szabályozás

#?-:nbsp;

A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet a bíróságon kezelt letétekre vonatkozó szabályokat foglalja össze. A rendelet a bírósági letétek között nevesíti a fentiekben ismertetett teljesítési letétet. A jogszabály alkalmazásában egyébként bírósági letétbe helyezésnek bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett (őrzési letét) is helye van, továbbá létező fogalom az elnöki letét és az óvadék céljából történő letétbe helyezés is. Az alábbiakban továbbra is a teljesítési letétnek szentelünk kiemelt figyelmet, a többi letéttípust csupán az elhatárolás céljából nevesítjük, illetőleg mutatjuk be röviden.

Letéti összeghatárok

#?-:nbsp;

A jogalkotó összeghatárt is megállapít, amely alatt letétet a bíróság nem fogad el. Eszerint teljesítési és őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá őrzési letétként ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe. Elnöki letétként pedig ötszáz forintot meghaladó értékű pénz helyezhető bírósági letétbe.

Díjak, kamatok, költségek

#?-:nbsp;

A letétkezelés és -őrzés általános szabályai körében kiemelendő, hogy az állam a bírósági letét után kamatot nem fizet, őrzési díjat és kezelési költséget nem számít fel.

A letétkezelés helye

#?-:nbsp;

Készpénzletét

#?-:nbsp;

A készpénzletétet a bíróság gazdasági hivatala az úgynevezett bírói letéti számlán kezeli.

Eredetben megőrzendő pénz, letétbe helyezett tárgyak

#?-:nbsp;

Az eredetben megőrzendő pénzt és minden egyéb, bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat az ítélőtábla és a megyei bíróság székhelyén a bíróság gazdasági hivatala, a megyei bíróság székhelyén kívül működő bíróságoknál pedig a bíróság elnöke által erre a feladatra kijelölt dolgozó (letétkezelő bíró) kezeli.

Letétbe helyezendő tárgy őrizetbe adása

#?-:nbsp;

A jogszabály arra az esetre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, amikor a letétbe helyezendő tárgy valamilyen okból nem alkalmas arra, hogy a letétkezelő birtokában maradjon. Ilyen ok lehet például a letétnek szánt tárgy terjedelme, súlya vagy jellege, ez a felsorolás azonban nem kimerítő. A letétkezelő ekkor díjazás ellenében és a letevő értesítése mellett olyan állami szerv vagy gazdálkodó, illetőleg társadalmi szervezet őrizetébe adhatja a tárgyat, amely megfelel a szakszerű kezelés követelményeinek. A bíróság ilyen esetben előzetesen értesíti a letevőt a más szerv kezelésébe és őrizetébe adás szükségességéről, és felhívja az ezzel kapcsolatban adódó költségek előlegezésére. A letétkezelésre kijelölt szerv díját a letevő viseli, és a letétkezelőnek előlegezi, kivéve azokat a hatóságokat, amelyek a letétbe helyezésre jogszabály előírása folytán kötelesek. Utóbbi esetben ugyanis a díjat a bíróság előlegezi.

A fenti eljárási rendet szemlélteti az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint, ha például a bírósági letétbe helyezett tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, akkor a letétkezelő három napon belül köteles megkeresni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Ha valószínűsíthető, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgy a kulturális örökség pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javai közé sorolható, és ebből eredően alkalmasnak mutatkozik a védetté nyilvánításra, akkor erről az illetékes szervet értesíteni kell, és lehetővé kell tenni, hogy annak szakértője a tárgyat költségtérítés nélkül megvizsgálja. Ilyen esetben végső soron a letétbe helyezés időtartamára elrendelhető a védetté nyilvánított tárgy közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezése, ami azonban nem érinti a tárgy kiadása vagy a megfelelő ellenérték megfizetése iránti igényt.

A letétkezelő kötelezettségei

#?-:nbsp;

Általában a bírósági letétbe helyezett tárgyakra vonatkozó garanciális szabály, hogy azokat a fentiek szerint tágan értelmezett letétkezelő nem használhatja, és más őrizetébe csak jogszabályban meghatározott esetben adhatja. Terheli továbbá az állagmegóvás kötelezettsége, és a letevőt minden olyan lényeges körülményről értesítenie kell, amely a tárgy állagával, állapotával kapcsolatos.

Kártérítési kötelezettség

#?-:nbsp;

Ha a letétbe helyezett vagy az e célból átadott tárgy elvész, megsemmisül, avagy megrongálódik, a letétkezeléssel megbízott szerv köteles az ebből eredő kárt a bíróságnak megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy a kárt alkalmazottainak tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok, vagy maga a letevő okozta.

A letét visszakövetelése, követelése

#?-:nbsp;

A jogszabály ezt követően összefoglalja azokat a fentebb már ismertetett szabályokat, amelyek a letét visszakövetelésére és kiadására vonatkoznak.

A letevő a teljesítési letétet eszerint mindaddig visszakövetelheti, amíg a bíróság a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti. A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását öt éven belül kérheti.

Letéttípusok

#?-:nbsp;

Teljesítési letétként pénz, pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), értékpapír, továbbá egyéb okirat (közokirat vagy magánokirat) helyezhető bírósági letétbe. * Őrzési letétként ugyanezek, valamint bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgyak (vagyis minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van) helyezhetők bírósági letétbe. Látni fogjuk, hogy a jogszabály által meghatározott esetben a teljesítési letét őrzési letétbe megy át, vagyis érzékelhető, hogy ezek a fogalmak a letétnek mint jogintézménynek a lényegét tekintve igencsak közel állnak egymáshoz.

Letétbe helyezési eljárás

#?-:nbsp;

Befizetési lap kitöltése pénzletéthez

#?-:nbsp;

A PM rendelet szerint a pénzletétet a bíróság székhelye szerint illetékes letétkezelő bíró letéti számlájára kell befizetni, de az átutalás lehetősége is biztosított. Befizetéskor úgynevezett befizetési lapot kell kitölteni, amelyen fel kell tüntetni az összeg rendeltetését, a letét fajtáját (teljesítési, őrzési vagy elnöki letét), a letevő és a jogosult nevét, a letevő általa megjelölt hitelintézetnél vezetett számlájának a számát és a letevő lakóhelyét vagy székhelyét. Rögzíteni kell továbbá azt is, ha a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek, valamint meg kell jelölni azt a bíróságot, amelyhez a fél a befizetett összeg bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi. Ügyszámra akkor kell hivatkozni, ha a letétbe helyezés valamely üggyel vagy korábbi letéti kérelemmel kapcsolatos.

Hiánypótlás

#?-:nbsp;

Ha a letétkezelő észleli, hogy a befizetési lapon, illetőleg az átutalási nyomtatványon hiányosan tüntették fel az adatokat, tizenöt napos határidő tűzésével felszólítja a letevőt az adatok pótlására (hiánypótlás). Ha a letevő a megadott határidőn belül felhívás ellenére sem pótolja a hiányzó adatokat, vagyis hiánypótlási kötelezettségét nem teljesíti, és a hiányzó adatok a letétkezelő rendelkezésére álló információk alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelő a pénzt a letevő részére visszafizeti, vagy részére a megadott címre vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára visszautalja. A visszafizetéssel vagy a visszautalással kapcsolatos költségeket a bíróság a letétből levonja. A visszautalás vagy visszafizetés sikertelensége esetén a letétkezelő értesíti a bíróságot, és a letétet további intézkedésig speciális szabályok alapján őrzési letétként kezeli.

Eljárási szabályok

#?-:nbsp;

A bírósági letéti ügyekben hivatásos bíró vagy bírósági titkár jár el. * A letétbe helyezési eljárásokra a cikkünkben ismertetett PM rendelet vonatkozik, azokban a kérdésekben azonban, amelyekre ez a jogszabály nem tér ki, a Polgári Perrendtartásról szóló törvény rendelkezései irányadók a nemperes eljárások sajátosságaiból adódó eltérésekkel. * Fontos szabály továbbá, hogy ha a letétbe helyezés összefügg az adott bíróság előtt folyamatban lévő üggyel, a letét elfogadására az első fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel, egyébként pedig a helyi bíróság jár el. Megyei bírósági végrehajtó által lefolytatott eljárás során letéti ügyben a megyei bíróság jár el. * Az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző előtt folyamatban lévő eljárással összefüggő letéti ügyben az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság jár el, egyébként pedig az a bíróság, amelynek eljárásával a letétbe helyezés összefügg. Ha nincs ilyen eljárás, a teljesítés helye vagy a letevő lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti helyi bíróság jár el.

A letétbe helyezendő tárgy megküldése

#?-:nbsp;

A bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat (tárgyletét) a letevő a letétkezelőnek köteles átadni vagy postán megküldeni. Amennyiben a letevő a tárgyat postai úton kívánja a bírósághoz eljuttatni, a fentiekben megjelölt adatokat a csomagban megküldött, e célra szolgáló letétbe helyező lapon kell feltüntetnie. Tekintettel azonban arra, hogy a tárgynak vannak olyan tulajdonságai (minőségi és mennyiségi jellemzők), amelyek azt egyértelműen meghatározzák, a letevőnek röviden ezekre is ki kell térnie. A hiánypótlásra is a fentiekben ismertetett szabályok vonatkoznak.

Kérelem a letét elfogadása iránt

#?-:nbsp;

A letevőnek a fentieken túl, vagy azokkal összevontan letét elfogadása iránti kérelmet kell előterjesztenie. Ennek már tartalmaznia kell a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket, továbbá a letevőnek a letét őrzésére irányuló kérelmét, megjelölve az őrzés időtartamát, végül pedig valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát is. Amennyiben a letevő a letét elfogadásán túl annak kiutalását vagy őrzését is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjeszteni. Ha pedig a fél magánokiratot helyez bármilyen okból letétbe, akkor az okirat keltét és a kiállító nevét is fel kell tüntetnie a kérelemben.

A letevő az elfogadás iránti vagy utóbb előterjesztett kérelmében kérheti a bíróságtól a teljesítési letétként történő letétbe helyezéssel felmerült költségek megállapítását, kivéve ha a felek állapodtak meg úgy, hogy a teljesítés bírósági letétbe helyezés útján történik, és egyidejűleg a költségviselésre vonatkozóan is megegyeztek. Ha a bíróság a teljesítési letétet kiutalja, akkor a letevő részére megállapított költségeket a letétbe helyezett összegből kell levonni. A levont összeget a letétkezelő a letevő részére visszafizeti, illetőleg visszautalja.

Értékmegjelölés kötelezettsége

#?-:nbsp;

A letevőnek - a fentieken túl - a letétbe helyezni kívánt tárgy értékét meg kell jelölnie. Ha a letevő ezt elmulasztja, vagy az általa közölt érték valószínűtlen, a tárgy értékét átvétel előtt a letétkezelő állapítja meg hivatalból, becslés útján. A becslés költsége a vonatkozó szabályok szerint a bíróságot terheli.

A tárgy értékének megállapításához szakértő közreműködését is igénybe lehet venni. A szakértői becslés költségét a letevő előlegezi és viseli. Ha a letevő a költséget nem előlegezi meg, a tárgy értékét a letétkezelő állapítja meg. Szakértőt hivatalból is igénybe lehet venni, ebben az esetben azonban a becslés költsége a bíróságot terheli.

Elfogadó határozat, a letétbe helyezés létrejötte

#?-:nbsp;

A bíróság a letét elfogadása tárgyában határozatot hoz. A letétbe helyezés - feltéve, hogy azt a bíróság elfogadta - a letétet elfogadó határozat jogerőre emelkedésével jön létre, pénzletét esetén a pénz bírói letéti számlára érkezésének, tárgyletétnél pedig a tárgy átvételének időpontjára visszaható hatállyal.

A bíróságnak a letét elfogadása tárgyában mérlegelési jogköre van, ebből következően pedig bizonyos esetekben meg is tagadhatja a letét elfogadását. Ebben az esetben a bíróság a megtagadó végzés jogerőre emelkedése után a letétkezelőt utasítja a pénznek a letevő részére történő megküldésére, átutalására, illetőleg a tárgy visszaküldésére. Amennyiben mindez bármely okból akadályba ütközik, a bíróság egyévi időtartamra elrendeli az őrzési letétként történő kezelést.

Abban az esetben, ha a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a bíróság a tárgy értékesítését és az értékesítésből befolyt ellenérték letéti kezelését rendeli el. Az előzetes értékesítés csak akkor megengedett, ha nincs lehetőség arra, hogy a letétet a fentebb ismertetett szabályok szerint olyan szervezet kezelje, amely megfelel az ehhez szükséges követelményeknek.

Az értékesítésből befolyt összegnek a költségekkel csökkentett részét a letétkezelő bírói letéti számlájára kell átutalni.

A letét kiutalása

#?-:nbsp;

A pénz vagy az értékesítésből befolyt összeg kiutalása, valamint a tárgy kiadása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál, ha pedig bíróság nem járt el, a letétkezelő szerint illetékes bíróságnál lehet előterjeszteni. A bíróság a kérelemről a letét kiutalására vonatkozó általános szabályok szerint határoz. Eszerint a kiutalásról az a bíróság dönt, amely a letét elfogadásáról határozott. Ha a teljesítési letét azért jött létre, mert a jogosult személye, illetőleg a részesedés mértéke vitás volt, a bíróság felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős bírósági vagy más hatósági határozattal igazolja. Kiutaló határozatot hozni csak ennek megtörténte, illetőleg a személyazonosság megállapítása után lehet.

Teljesítési és őrzési letét elhatárolása

#?-:nbsp;

A teljesítési és az őrzési letét fogalmát, egymáshoz való viszonyát világítja meg az alábbi jogszabályi rendelkezés. Főszabály, hogy amennyiben a bíróság a pénzt vagy a tárgyat teljesítési letétként elfogadja, egyidejűleg intézkedik annak kiutalása iránt is. Ha azonban a kiutalásnak akadálya van, a letétkezelő a letétet a bíróság további rendelkezéséig őrzési letétként köteles kezelni. Ilyen akadály lehet például a jogosult személyének bizonytalansága, a jogosultság vitás volta, illetőleg az, hogy a jogosultnak valamely, az azonosítás vagy a teljesítés szempontjából lényeges adata ismeretlen.

A kiutaló határozat tartalma

#?-:nbsp;

A jogszabály részletesen felsorolja, hogy a kiutalásról szóló határozatnak milyen kötelező tartalmi kellékei vannak, ezek azonban többnyire értelemszerűek, így ismertetésük szükségtelen. Csupán annyit célszerű hangsúlyozni, hogy a határozatban meg kell jelölni a kiutalás jogcímét, a kiutalt összeg rendeltetését, és rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot is. A határozatot teljesítés végett az illetékes letétkezelőnek kell megküldeni. A letétet csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni, a határozatot pedig csak a jogerőre emelkedés után lehet a letétkezelőnek megküldeni. A letétkezelő a kiutaló határozatot számszerűségi szempontból vizsgálja, és amennyiben nem tesz észrevételt, úgy nyolc napon belül kell intézkednie a kiutalás iránt.

A letét kiadása

#?-:nbsp;

A letét kiadása csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehetséges, hiszen mindaddig, amíg a határozat nem jogerős, szükség lehet az eredeti állapot helyreállítására, vagyis arra, hogy a pénz, illetőleg a tárgy valamilyen okból visszakerüljön a letéti kezelésbe.

Ötvenezer forintot meg nem haladó pénzletét kiadása

#?-:nbsp;

A jogosult az ötvenezer forintot meg nem haladó összegű pénzletétet a letétkezelőnél személyesen átveheti. Ha a jogosult kéri, postán kell megküldeni részére, avagy bankszámlájára kell utalni a száz forintot meghaladó kifizetendő összeget.

Letétben lévő tárgy kiadása

#?-:nbsp;

A tárgyat a jogosult a letétkezelőnél személyesen veheti át. Ha a pénzt vagy a tárgyat a jogosult személyesen kívánja átvenni, személyazonosságát az arra alkalmas okmánnyal igazolnia kell. Lehetőség van arra is, hogy a jogosult a letétet meghatalmazott útján vegye át; a meghatalmazást azonban közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, mint ahogyan kérelmét is, amennyiben postai úton történő megküldésre tart igényt.

A maradványösszeg sorsa

#?-:nbsp;

A letét kiadása, jogosultnak történő kifizetése után fennmaradó összeg - vagyis az úgynevezett maradványösszeg - a letevőt illeti. Ha a letevő a maradványösszeget a megjelölt határnapot követően az elévülési időn belül nem veszi át, a letétkezelő az összeget a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át.

A maradványösszeg postai megküldésével, átutalásával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik.

A letéti őrzés, letétkezelés megszűnése

#?-:nbsp;

A bírósági kezelést vagy őrzést akkor kell megszüntetni, ha a letét elfogadását megtagadó, illetőleg a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt vagy a tárgyat a letevő, illetőleg a jogosult nem veszi át.

Eljárás a letétkezelés megszűnése után

#?-:nbsp;

A letétként kezelt pénzt az elévülési határidő elteltét követően a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni, speciális szabály vonatkozik azonban az okiratokra és a pénzhelyettesítő eszközökre. Az előbbieket "nem selejtezhető" megjelöléssel a bíróság irattárában kell elhelyezni, az utóbbiakat pedig a kezelésükre feljogosított hitelintézetnek kell értékesítés céljából átadni. Hasonlóan kell eljárnia a bíróságnak minden olyan egyéb tárggyal kapcsolatban is, amelynek kezelése, forgalmazása, felvásárlása vagy feldolgozása meghatározott szervezetek tevékenységi körébe tartozik.

Végrehajtás letétbe helyezett tárgyra

#?-:nbsp;

Fontos kérdés továbbá az is, hogy a letétbe helyezett tárgyra vagy pénzre vezethető-e végrehajtás.

A jogszabály értelmében a letéti kezelésbe vett pénzt vagy tárgyat mindaddig, amíg azzal a letevő rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni. A jogalkotó tehát gátat szab annak, hogy a végrehajtás alól egyes vagyontárgyakat letétbe helyezés útján igyekezzenek kivonni az adósok.

A letételfogadó végzés tartalma

#?-:nbsp;

A letétet elfogadó végzésnek meghatározott tartalmi kellékei vannak. Eszerint abban meg kell jelölni a letét rendeltetését, vagyis azt, hogy teljesítési, avagy őrzési letétről van-e szó, továbbá a letéti kezelés időtartamát, egyidejűleg pedig fel kell tüntetni a letéti kezelés utolsó napját. Ha a letéti kezelést igénybe vevő fél kérelmében nem jelöli meg, hogy a letéti kezelésre milyen időtartamban tart igényt, annak időtartama a jogszabály rendelkezése értelmében a letétbe helyezéstől számított egy év.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére