Magyar vállalkozások külföldön

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 99. számában (2006. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A hazánkba áramló működő tőke mellett a 90-es évek második felétől egyre intenzívebb a hazai vállalkozások külföldi terjeszkedése. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tőkekivitel jelentős részét a hazai nagyvállalatok akvizíciói teszik ki, de mellettük egyre több kis- és középvállalkozás is keres külföldi piacokat, befektetési lehetőségeket.

E cikk fel kívánja vázolni, hogy milyen szabályok rendezik a magyar cégek külföldi vállalkozásait, a teljesség igénye nélkül bemutatva néhány kiválasztott szomszédos állam jogrendszerének legfontosabb szabályát.

A befektetni kívánó hazai vállalkozások számára a célországok közül a legkedveltebb Csehország, Szlovákia és Románia. Utóbbi annak ellenére, hogy még nem tagja az Európai Uniónak. Természetesen az európai integráció és Magyarország uniós csatlakozása nagymértékben elősegíti a magyar vállalkozások külföldi beruházásait.

A magánszemélyek letelepedése az Unióban

Már az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés egyik legfontosabb célja volt az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad áramlásának megteremtése a Közösségen belül. Ezt biztosítja a letelepedés vagy más néven vállalkozás szabadsága.

A letelepedés joga

A Római Szerződés előírja, hogy a tagállamok kötelesek jogrendszerükből törölni minden olyan rendelkezést, amely egy másik tagállam állampolgárának a szabad letelepedését korlátozza vagy akadályozza. Letelepedés alatt a gazdasági célú letelepedést, tehát valamilyen vállalkozás másik tagállamban történő folytatását kell érteni.

Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely másik tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.

A szabad letelepedés tömören összefoglalva annyit jelent, hogy a magyar vállalkozók bármely más tagállamban, az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett folytathatnak gazdasági tevékenységet, ha ott letelepednek.

Hogy mik a folytatni kívánt vállalkozás létesítésének feltételei, azt az adott állam joga határozza meg.

Önálló gazdasági tevékenység, vállalatalapítás

A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, társaságok alapítására és irányítására a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint.

Önfoglalkoztatás

Természetesen lehetőség van arra is, hogy önfoglalkoztatóként történjen a letelepedés. Önfoglalkoztatóként általában oktatási, művészi, orvosi tevékenység kifejtésére kerül sor.

Elsődleges jog-tagállami jog

A fenti szabályok az elsődleges jog részét képezik, ezért közvetlenül alkalmazhatók, vagyis a tagállami jog felett állnak. Ez az jelenti, hogy ha valamely tagállami rendelkezés akadályozza a letelepedést, az adott államban eljáró hatóságnak vagy bíróságnak a közösségi jog elsődlegessége miatt figyelmen kívül kell hagynia a korlátozó szabályt, mert az ellentétes a Római Szerződéssel.

Államonként eltérő feltételek

A letelepedés előtt célszerű alaposan tájékozódni, mert államonként más és más feltételeknek kell megfelelni pl. egy fodrászüzlet megnyitásához. Sőt, bizonyos államokban az országon belül tartományonként, illetve településenként is eltérő szabályok érvényesek.

Célszerű még a kiutazás előtt alaposan megérdeklődni, hogy milyen jogi keretek közt lehet majd a kívánt tevékenységet gyakorolni. Ehhez az adott állam magyar követsége segítséget tud nyújtani, de az interneten is számos hasznos információ elérhető, melyek hitelességét azonban mindig ellenőrizni kell. Célszerű az adott régió kereskedelmi vagy a tevékenység szerinti más kamarájánál kezdeni az érdeklődést.

Hasznos lehet, ha olyan ügyvédek, illetve egyéb tanácsadók (adótanácsadó, könyvvizsgáló stb.) is bekapcsolódnak a külföldi terjeszkedésbe, akik mind a magyar, mind a célország jogában kellő ismereteket és jártasságot szereztek. Ez a külföldi vállalkozás amúgy sem alacsony költségeit megnöveli, de olyan későbbi kiadások kerülhetők el így, amelyekkel előre nem is lehet számolni.

A társaságok letelepedése az Unióban

Másodlagos letelepedés

A letelepedés joga (az ún. másodlagos letelepedés joga) nemcsak a természetes személyeket illeti meg, hanem valamennyi olyan társaságot, amely valamely tagállam polgári vagy kereskedelmi joga alapján jött létre, ideértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket is. Egyetlen feltétel, hogy a társaság létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén legyen.

A letelepedési szabadság a nonprofit szervezetekre nem vonatkozik, hiszen azok nem végeznek üzletszerű gazdasági tevékenységet.

A letelepedés jogának tartalma

A letelepedés joga társaságok esetében az alábbi jogosultságokat foglalja magában:

- az alapítók szabadon dönthetik el, hogy melyik tagállamban hozzák létre a társaságot,

- a társaság tulajdonosai jogosultak azt is meghatározni, hogy az adott gazdasági tevékenységet a kiválasztott államban a hazai vagy a külföldi társaságukon keresztül gyakorolják-e,

- szabadon dönthetnek a tulajdonosok továbbá arról, hogy a gazdasági jelenlét leányvállalaton vagy fióktelepen keresztül valósuljon-e meg, illetve

- a társaságnak és tulajdonosainak joga van a nemzeti elbánásra a befektetés helye szerinti tagországban.

A Joint Venture és a leányvállalat

A másodlagos letelepedés két leggyakoribb formája a Joint Venture és a leányvállalat létesítése.

Joint Venture

A Joint Venture külföldön több személy - köztük hazai partnerek is - részvételével - általában valamilyen tőkeegyesítő társasági formában létrehozott - társaság alapítását vagy már működő társaságban részesedés szerzését jelenti. A résztvevők ellenőrzési és irányítási jogosultságát a társasági részesedésük határozza meg. A Joint Venture jelentheti azt is, ha az érintettek nem hoznak létre új társaságot, hanem tevékenységüket e nélkül, de tudatosan és előre lefektetett elvek szerint hangolják össze.

E befektetési forma előnye a kisebb kockázat, mivel a külföldi partner megfelelő piaci ismeretekkel és helyismerettel rendelkezik, birtokában van azoknak az ismereteknek, amelyek egy vállalkozás beindításához, ill. működtetéséhez szükségesek. A problémát a megfelelő partner megtalálása jelenti, illetve az, hogy a külföldi vállalkozás birtokába juthat azoknak az ismereteknek (know-how stb.), amelyeket a magyar vállalkozás működése során megszerzett.

Leányvállalat

A leányvállalati forma már meglévő társaság megszerzését vagy teljesen új társaság létrehozását jelenti.

A befektető hazai vállalkozás és a külföldi cég között ez jelenti a legszorosabb kapcsolatot, hiszen a teljes üzletpolitikát a magyar tulajdonos alakíthatja ki annak érdekében, hogy a hazai és a külföldi vállalkozás tevékenységének összehangolásával a legjobb eredményt érhesse el. A leányvállalat létesítésének előnye, hogy a vállalkozás közel kerülhet a kiszemelt piachoz, első kézből szerezheti be az arra vonatkozó információkat és élvezheti az élőmunkaerőhöz kapcsolódó esetlegesen alacsonyabb költségeket, ill. a külföldi állam által nyújtott adókedvezményeket, támogatásokat.

Elsődleges letelepedés

A közösségi jog nem biztosít lehetőséget a társaságoknak az ún. elsődleges letelepedésre. Az elsődleges letelepedés azt jelentené, hogy az egyik tagállam területén létrejött és bejegyzett társaság a jogi személyiségének megtartásával áthelyezhetné a székhelyét egy másik tagállamba. Tehát míg egy Magyarországon nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó mindenféle megszorítás nélkül áthelyezheti tevékenységét valamely másik tagállamba, egy gazdasági társaság ezt csak akkor teheti meg, ha a magyar szabályok szerint megszünteti magát (lefolytatja a végelszámolást), majd a kiszemelt tagállamban a tulajdonosok megalapítják az új társaságot, amely teljesen új jogalany, a régi társasághoz semmi köze sincs.

Letelepedés az Unión kívül

Az Unió területén kívüli magyar befektetéseket a nemzetközi jog hatálya alá tartozó bilaterális államközi egyezmények védik. Magyarországnak valamennyi szomszédos nem uniós tagállammal és számtalan más országgal van ilyen egyezménye.

Ezek tartalma nagyjából hasonló. A szerződő államok kötelezettséget vállalnak a beruházások elősegítésére és védelmére, és arra, hogy saját jogszabályaikkal összhangban lehetővé teszik a beruházások létrehozását. A védelem nemcsak a beruházóra, hanem valamennyi, a beruházáshoz felhasznált vagyonra is kiterjed. Vagyon alatt mindenfajta olyan vagyoni értéket érteni kell, amely a másik állam területén a beruházással kapcsolatos.

Igazságos bánásmód, kisajátítási tilalom, kártalanítás

Ezen egyezmények garantálják a beruházók számára a másik állam területén az igazságos és méltányos bánásmódot, továbbá a teljes körű védelmet és biztonságot. Tiltják a nemzetiségi alapon történő megkülönböztetést a beruházók és a hazai vállalkozások közt, és rendezik a kisajátítás kérdését is. A másik állam polgárának, ill. az ott honos társaságának a vagyona nem sajátítható ki, sőt tilos az államosításon kívüli, de azzal azonos hatású intézkedés is a fogadó állam részéről. Ha mégis kisajátításra kerül sor, a kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás időpontjától számított kamatokat.

Az átutalás biztonsága

Az egyezmények kimondják, hogy nem korlátozható a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések átutalhatósága sem. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül.

Jogorvoslat választott bíróság útján

Ha a fogadó államban a beruházó jogait a fenti rendelkezések megszegésével megsértik, akkor választott bírósági eljárás keretében kereshet jogorvoslatot, kérhet kártérítést.

Befektetések Romániában

Társaság alapítása

A Román Köztársaságban gazdasági társaságot csak az alábbi öt formában lehet létrehozni:

- közkereseti társaság (societate in nume colectiv, S.N.C.),

- betéti társaság (societate in comandita simpla, S.C.S.),

- betéti részvénytársaság (societate in comandita pe actiuni, S.C.A.),

- korlátolt felelősségű társaság (societate cu raspundere limitata, S.R.L) és

- részvénytársaság (societate pe actiuni, S.A.).

Valamennyi társaság jogi személynek minősül, a jogképességüket a cégjegyzékbe (Registrul Comertului) történő bejegyzéssel nyerik el.

Korlátolt felelősségű társaság (S.R.L.) legalább 2 000 000 lej (200 új lej) törzstőkével alapítható. Az rt. és a betéti részvénytársaság alaptőkéje legalább 25 000 000 lej (2500 új lej). A kkt. és bt. - hasonlóan a magyar joghoz - minimális törzstőke nélkül is alapítható. A cégjegyzék az igazságügyi minisztérium felügyelete alatt áll.

Adózás

A társasági adó (impozit pe profit) és a személyi jövedelemadó (impozit pe venit) mértéke egységesen 16%.

A társasági adó alanyai mind a román, mind a külföldi jogi személyek, azzal a lényeges különbséggel, hogy a román társaságok adókötelezettsége korlátlan, tehát valamennyi Romániából és külföldről származó bevételük után fennáll, míg a külföldi jogi személyek adókötelezettsége korlátozott, csak a Romániából származó bevételeik után kell adózniuk.

Az általános forgalmi adó (taxa pe valoarea adaugata) általános mértéke 19%, de bizonyos termékek (gyógyszerek, könyvek stb.) 9%-os adókulccsal adóznak.

A Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Egyezményt az 1996. évi XCIX. törvény hirdette ki.

Ingatlanszerzés

Ingatlan tulajdonjogát külföldi magánszemély és társaság nem szerezheti meg. Erre majd csak Románia európai uniós csatlakozását követően lesz lehetőség. Jelenleg külföldiek csak közvetetten, egy román gazdasági társaságon keresztül szerezhetnek ingatlantulajdont. Az ingatlanszerzés azonban akkor is lehetséges, ha a társaság kizárólag külföldi tagokból áll.

Az átruházással történő tulajdonszerzéshez közjegyzői okiratra van szükség. A kataszteri és ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet (Agentia Nationala de Cadastru si Publicitate Imobiliara) a belügyminisztérium felügyelete alatt áll. A nyilvántartást településenként vezetik.

A befektetők és befektetések védelme

A Magyar Köztársaság és Románia között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Megállapodást az 1999. évi XXIII. törvény hirdette ki.

A külföldiek romániai befektetéseiről szóló törvény részletesen szabályozza a társaságok alapítását, összeolvadását, a tőkeemelést és a külföldi beruházások támogatását, de ezt a jogszabályt csak az 1 000 000 USA-dollárt meghaladó beruházások esetén kell alkalmazni. Ezenkívül más jogszabályok a jelenleg nyilvántartott 32 hátrányos helyzetű térségbe történő befektetésekkel kapcsolatosan további kedvezményeket biztosítanak.

Kis- és középvállalkozások kedvezménye

Kedvezmények vonatkoznak a kis- és középvállalkozásokra is. A mikrovállalkozásokra (micro-intreprinderi), amelyek legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztatnak, 3%-os adómérték vonatkozik, ha az éves bevételük nem haladja meg a 100 000 eurót. A kedvezményeket nem lehet halmozni, bármelyik igénybevétele kizárja a másik alkalmazását.

A "Romanian Agency for Foreign Investments" (ARIS) a külföldi beruházások ösztönzésével és támogatásával megbízott állami szervezet, amely a gazdasági minisztérium irányítása alatt áll.

Befektetések Ukrajnában

Társaság alapítása

Ukrajnában gazdasági társaságot az alábbi formákban lehet létrehozni:

- korlátolt felelősségű társaság (TOW),

- részvénytársaság (AT), nyilvános és zárt rt. (WAT, ill. SAT),

- ún. teljes társaság (mely a közkereseti társasághoz hasonló jegyeket hordoz),

- betéti társaság,

- társaság kiegészítő felelősséggel,

- fióktelep és kereskedelmi képviselet,

- polgári jogi társaság (nem jogi személy),

- Joint Venture (szintén nem rendelkezik jogi személyiséggel).

Korlátolt felelősségű társaságot egy vagy több személy alapíthat, azonban az egyszemélyes kft. tagja nem lehet egyszemélyes társaság. A minimális törzstőke legalább a 100-szorosa a havi minimálbérnek, melynek legalább a felét az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Ez a bejegyzés feltétele.

A teljes társaság, a betéti társaság és a társaság kiegészítő felelősséggel a külföldi befektetők körében a felelősségi szabályok miatt kevésbé népszerű társasági forma.

Részvénytársaságot is alapíthat egy személy, azonban a kft.-nél ismertetett alapítási korlátozás itt is érvényes, tehát egyszemélyes társaság nem lehet egyedüli részvényes.

Az ukrán társasági jog - hasonlóan a magyarhoz - különbséget tesz nyilvánosan és zártan működő rt. közt. Az alaptőke mindkét részvénytársasági formánál a minimálbér 1250-szerese. Csak a nyilvánosan működő rt. részvényei jegyezhetők szabadon és foroghatnak a tőzsdén.

Külföldi társaságok fióktelepet és kereskedelmi képviseletet is alapíthatnak Ukrajnában. E két társasági forma nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, az anyavállalat részének minősülnek. A fióktelep a külföldi társaság tevékenységi körébe tartozó tevékenységet folytathat, míg a kereskedelmi képviselet nem végez gazdasági tevékenységet, csupán az anyavállalat érdekeit képviseli. A társaságokat a cégjegyzékben, míg a képviseleteket a gazdasági minisztérium által vezetett nyilvántartásban regisztrálják.

Adózás

Az ukrán adórendszer országos és helyi adók közt különböztet. A legfontosabb országos adók, ill. járulékok: a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az áfa, valamint a nyugdíj- és társadalombiztosítási hozzájárulás.

A társasági adó mértéke 25%. Társasági adót mind az ukrán, mind a külföldi társaságok kötelesek fizetni. Ez utóbbiak azonban csak akkor, ha Ukrajnából származó bevételük van. Az ukrán vállalatok által külföldi társaságoknak fizetett osztalék, valamint a kamat és licencdíjak után 15%-os adót kell megfizetni, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény mást nem ír elő.

A nem ukrán illetőségű természetes személyek személyijövedelemadó-kötelezettsége korlátozott, csak az Ukrajnából származó jövedelmük után áll fenn. Az adó mértéke 26%. Az ukrán illetőségű természetes személyek 13%-os mértékű adót kötelesek fizetni az egész világról származó valamennyi jövedelmük után.

Az áfa mértéke 20% a belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint az import után, míg az export és a nemzetközi fuvarozási szolgáltatások után 0%. Kötelező áfaalanyként az adóhatósághoz bejelentkezni, ha az előző 12 hónapban elért forgalom a 300 000 griwnyát meghaladja.

Magyarország és Ukrajna 1995. május 19-én kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, melyet az 1999. évi XXX. törvény hirdetett ki.

Ingatlanszerzés

Föld, illetve épület tulajdonjogának megszerzése az ukrán földtörvény szerint külföldi természetes és jogi személyek számára csak meghatározott feltételekkel lehetséges.

Külföldi természetes személyek akkor szerezhetnek földtulajdont, ha az ingatlanon épület is található, és az nem termőföld. Az lényegtelen, hogy a föld belterületinek vagy külterületinek minősül. Belterületi ingatlan tulajdonjoga akkor is megszerezhető, ha gazdasági tevékenység folytatásához szükséges.

Külföldi jogi személyek termőföldnek nem minősülő beépített ingatlan tulajdonjogát a település határán belül, ill. azon kívül is megszerezhetik.

Termőföldtulajdont külföldiek egyáltalán nem szerezhetnek. Haszonbérleti szerződést azonban külföldiek is köthetnek termőföldre. Ennek leghosszabb időtartama 50 év. Az öt évnél hosszabb idejű haszonbérleti szerződéseket be kell jelenteni az illetékes állami hatóságnak.

A tulajdonszerzéshez közjegyzői okiratba foglalt szerződés és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges. A tulajdonjogot a bejegyzés keletkezteti.

A befektetők és befektetések védelme

A magyar befektetők beruházásait a két állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kijevben, 1994. október 11-én aláírt Megállapodás védi, melyet az 1999. évi XXIX. törvény hirdetett ki. Az államközi egyezmény szabályai az ukrán alkotmány szerint elsőbbséget élveznek az egyéb jogszabályokhoz képest.

A befektetésekre vonatkozó általános szabályokat egy 1996-os törvény tartalmazza, mely azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyekben a külföldi részesedés legalább 10%. E rendelkezések - az egyezményhez hasonlóan - szigorú feltételekhez és kártalanításhoz kötik a befektetések államosítását.

Eltérő rendelkezések vonatkoznak a bank- és biztosítási szektorba történő befektetésekre, mely befektetések engedélykötelesek.

Bizonyos állami vagy önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak gazdasági célú használata csak koncesszió keretében lehetséges.

Befektetések Ausztriában

Társaság alapítása

Korlátolt felelősségű társaság (GmbH)

A kft. az egyéni cég mellett a leggyakoribb vállalkozásforma Ausztriában. Kft.-t egy vagy több személy, közjegyzői okiratba foglalt társasági szerződéssel alapíthat. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a cég nevét, a székhelyét, a társaság tevékenységét, a törzstőke mértékét és a tagok törzsbetéteit. A törzstőke legkisebb mértéke 35 000 euró.

A kft. a bejegyzéssel jön létre. A társaság szervezete: egy vagy több ügyvezető, taggyűlés, felügyelőbizottság, amely legalább háromtagú, és kötelező létrehozni, ha a társaságnak legalább 50 tagja van, a törzstőke meghaladja a 70 000 eurót, vagy több mint 300 munkavállalót foglalkoztat. A bejegyzést követően a tagok felelőssége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására korlátozódik, a társaság tartozásaiért nem felelnek.

Részvénytársaság (AG)

A részvénytársaság olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben a tagok vagyoni betétjét a részvény testesíti meg. A részvények összessége teszi ki a törzstőkét.

Az rt. alapító okiratát egy vagy több az alapításban részt vevő részvényes állapítja meg, akik részvényt jegyeznek. A közjegyzői okiratba foglalt alapító okirat tartalmazza a cég nevét és székhelyét, a társaság tevékenységét, az alaptőke mértékét és a részvények formáját.

Az alaptőke minimális mértéke 70 000 euró. Az rt. a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

A részvénytársaság szervei: az igazgatóság mint képviseleti és operatív irányító szerv, a felügyelőbizottság és a részvényesekből álló közgyűlés. A részvénytársaság tartozásaiért a társaság saját vagyonával felel. A részvényesek a részvénytársaság kötelezettségeiért nem felelnek.

Adózás

A társasági adó mértéke 25%, de a részvénytársaságoknak legalább 3500 eurót, míg a korlátolt felelősségű társaságoknak legalább 1750 eurót kell fizetniük.

Személyi jövedelemadó: azon természetes személyeknek, akiknek Ausztriában van a lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük (6 hónapnál hosszabb idejű tartózkodás esetén), a személyijövedelemadó-kötelezettségük korlátlan, vagyis valamennyi jövedelmük után fennáll, függetlenül attól, hogy az Ausztriából vagy más országból származik.

Az adómérték sávosan változik. 10 000 euró alatti jövedelem adómentes, 25 000 euróig 23%, 50 000 euróig 33,5%, az e fölötti jövedelmek esetén az 50 ezer fölötti rész 50%-a. Az osztrák rendszer - hasonlóan a magyarhoz - ismer adókedvezményeket.

Az áfa mértéke 20%. Kedvezményes, 10%-os mérték vonatkozik többek közt az élelmiszerekre, könyvekre és a személyszállításra.

Magyarországnak Ausztriával 1975. december 11-e óta van egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén (1976. évi 2. törvényerejű rendelet).

Ingatlanszerzés

Az ingatlanszerzés szempontjából lényeges szabályok tartományonként eltérőek. Lényeges különbségek vannak pl. a külföldiek ingatlanszerzését illetően.

A tulajdonjog átszállásához közokirat, vagy olyan magánokirat szükséges, amelyen a felek aláírását közjegyző vagy bíróság hitelesíti. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre - amely konstitutív, tehát tulajdonjogot keletkeztető hatályú - a szerződés akkor alkalmas, ha a magánszemély születési idejét is tartalmazza, valamint a már bejegyzett személy, akinek a nyilvántartott jogát korlátozzák, megszüntetik, megterhelik vagy másra ruházzák, kifejezetten hozzájárul a bejegyzéshez. A bejegyzési engedélyt nemcsak a szerződés, hanem külön okirat is tartalmazhatja.

Az ingatlan-nyilvántartás az ország valamennyi ingatlanát és az azokon fennálló dologi jogokat tartalmazza. A kerületi bíróságok által vezetett ingatlan-nyilvántartás közhiteles és bárki számára hozzáférhető.

A befektetők és befektetések védelme

Mivel Ausztria az Európai Unió tagja, a magyar befektetésekre a korábban ismertetett közösségi szabályok vonatkoznak, tehát a gazdasági célú letelepedés (de nem a munkavállalás) nem korlátozható. A befektetésekkel kapcsolatos támogatásokról (egyszeri támogatások, kedvezményes kölcsönök stb.) a Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit) honlapján, a www.bmwa.gv.at/BMWA/Service/Foerderungen/default.htm, valamint a www.foerderportal.at címen található tájékoztatás.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére