Külföldi vonatkozások a cégjogban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 99. számában (2006. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy jogi szabályozásunkban milyen külföldi vonatkozású, cégeket érintő rendelkezések épültek be, illetőleg hogy az e szabályok által kijelölt keretek között hogyan működhetnek azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely külföldi cég kereskedelmi képviseletének, avagy fióktelepének minősülnek.

Általános érvényű rendelkezés, hogy a külföldiek magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedése teljes védelmet és biztonságot élveznek. Fontos, garanciális szabályok szolgálják például ehhez kapcsolódóan a külföldi befektető tulajdonát érintő, jogi hatással járó intézkedésekből eredő károk ellensúlyozását, vagyis látható, hogy a jogalkotó számos eszközzel igyekszik védeni a külföldi befektetőket.

Külföldiek cégalapítása

Már a gazdasági társaságokról szóló korábban hatályos törvény is általános rendelkezései körében rögzítette, hogy gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek. Látszik tehát, hogy a jogalkotó semmilyen megkülönböztetést nem alkalmaz, vagyis szabad az út a külföldiek cégalapítása, gazdasági társaságokban való részvétele előtt. A 2006. július 1-jétől hatályos jogszabály (új Gt.) a fentebb idézett szabályt szó szerint átvette.

Eljárás külföldi nevében és érdekében

A külföldiek cégalapításával, cégekben való részvételével kapcsolatban számos rendelkezést találunk az egyes adózási tárgyú jogszabályokban. Az adózás rendjéről szóló törvény például kimondja, hogy a külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik.

Adózási ügyvivő

Alapvető fogalom tehát az adózási ügyvivő. Feladatai, tevékenysége vonatkozásában irányadó az adóhatóság előtti képviseletről szóló irányelv, amely rögzíti, hogy az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, valamint e minőségében gyakorolja az adózót megillető jogokat.

Fióktelep adókötelezettségének teljesítése

Fontos szabály továbbá, hogy amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, olyan jognyilatkozatokat azonban, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak, csak együttesen tehetnek meg.

Gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi vállalkozás adókötelezettségének teljesítése

Témánkhoz kapcsolódó fogalom továbbá a pénzügyi képviselő is. A törvény értelmében a belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. E célból megbízás adható az olyan jogi személyiségű gazdasági társaságnak, amelynek jegyzett tőkéje az ötvenmillió forintot eléri, illetőleg amely ennek megfelelő bankgaranciával rendelkezik, feltéve hogy nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselőnek - tekintve, hogy alapvető kötelezettségek hárulnak rá - megfelelő szabályok szerint eljárva folyamatosan adatokat kell szolgáltatnia.

A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el, vagyis a pénzügyi képviselő működése ilyen értelemben egyfajta kizárólagosságot keletkeztet.

A jogalkotó szigorú felelősségi klauzula beiktatásával szabja meg a helytállás rendjét. E szerint a külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény is tartalmaz néhány olyan fogalmat, amelyet témánk szempontjából érintenünk kell.

Kézbesítési megbízott

Olyan gazdasági társaságokkal kapcsolatban, amelyeknek külföldi személyek is tagjai, találkozhatunk a kézbesítési megbízott vagy kézbesítési meghatalmazott fogalmával. Ezt az intézményt az az alapvető követelmény hívta életre, hogy a belföldön működő gazdasági társaság külföldi tagja részére országon belül is lehessen hivatalos küldeményeket joghatályosan kézbesíteni.

Külföldi vállalkozások működésének jogszabályi háttere

A jogalkotó külön törvényben (1997. évi CXXXII. törvény) szabja meg a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei alapításának feltételeit, valamint a működési kereteket, végül pedig ugyanebben a jogforrásban fekteti le a fióktelepek és a kereskedelmi képviseletek megszüntetésének szabályait is. A jogszabály némely tekintetben ugyancsak módosult; az alábbiakban ennek figyelembevételével elemezzük rendelkezéseit.

A törvény megalkotásának célja az volt, hogy előmozdítsa a nemzetközi gazdasági együttműködést, segítse a nemzetközi tőkeáramlást, ezen belül pedig a külföldi működő tőke gazdaságunkban való tartós megtelepedését. A törvényhozók a vizsgált jogszabállyal igyekeztek garantálni a befektetések biztonságát, valamint a törvény megalkotásával tettek eleget a hazánk által egyes nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek is. Azokban a kérdésekben, amelyekben a nemzetközi szerződés máshogyan rendelkezik, valamint abban az esetben, ha a hazai törvény az adott kérdésre nézve nem tartalmaz szabályokat, a nemzetközi szerződés passzusait kell irányadónak tekinteni. Mint fentebb már utaltunk rá, a hatályos szabályozás értelmében a külföldi székhelyű vállalkozások hazánkban gazdasági tevékenységet - néhány kivételtől eltekintve - kizárólag a cégbíróság által nyilvántartásba vett fióktelep útján végezhetnek, illetőleg nem gazdasági tevékenység céljából kereskedelmi képviseletet hozhatnak létre.

Külföldi vállalkozások fogalomtára

Fióktelep és kereskedelmi képviselet * A fióktelep és a kereskedelmi képviselet az általánosan elfogadott definíció szerint a külföldi vállalkozást megtestesítő önálló szervezeti forma. A törvény a fióktelepet, mint a külföldi székhelyű vállalkozás adózási ügyvivőjét határozza meg, továbbá rögzíti, hogy a külföldi vállalkozást annak belföldi adókötelezettségeit illetően a fióktelep testesíti meg, vagyis gyakorolja az adózói jogokat, illetőleg teljesíti az adókötelezettségeket. * Külföldi vállalkozás * A vizsgált törvény értelmezésében külföldi vállalkozásnak a Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül. * Fióktelep * A törvény fióktelepen a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egységét érti, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként jegyeztek be. * Kereskedelmi képviselet * A kereskedelmi képviselet nem más, mint a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a külföldi vállalkozás nevében és javára szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, valamint az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat látja el. * Vállalkozási tevékenység * A törvény szerint vállalkozási tevékenységen a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági működés értendő.

A fióktelepre vonatkozó szabályok

Az általános rendelkezések szerint a külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe jogosult belföldön gazdasági tevékenység folytatására, amelynek során - néhány kivételtől eltekintve - a fióktelep tevékenységével összefüggésben eljár a hatóságok irányában, továbbá a harmadik személyekkel létesített jogviszonyokban és a külföldi vállalkozás más fióktelepeihez fűződő kapcsolatokban. A fióktelep több városban is rendelkezhet működési engedéllyel, telephellyel.

Fióktelep létesítése

A fióktelep a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, vállalkozási tevékenységét a cégbejegyzést követően kezdheti meg, a cégjegyzésre jogosultak azonban a bejegyzési kérelem benyújtását követően a fióktelep nevében és javára - tehát mintegy előtársasági formában - eljárhatnak azzal a kikötéssel, hogy az iratokon fel kell tüntetniük a "bejegyzés alatt" toldatot, és azt az ügyletkötések során is használniuk kell (előfióktelep). A fióktelep a Cégbíróság bejegyző határozatáig a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket nem folytathat.

Értelmezések

Külföldi * A jogalkotó szóhasználatában külföldinek az minősül, akit, illetőleg amelyet a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak. * Külföldiek magyarországi befektetései * Külföldiek magyarországi befektetésein a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet vagyonából a tagsági jogviszonya alapján megillető hányadot, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint a külföldi állampolgár önálló vállalkozásának vagyonát értjük. * Külföldiek gazdasági célú letelepedése * A külföldiek gazdasági célú letelepedése fogalomkörébe sorolható minden olyan gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyben a külföldi részesedéssel rendelkezik, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete, valamint a külföldi állampolgár önálló vállalkozása, azaz a külön törvényben meghatározott külföldi állampolgár üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott gazdasági, illetőleg egyéb tevékenysége.

Eljárás a bejegyzés elutasítása esetén

Idesorolandó, tehát a bejegyzésig terjedő időtartamban tilalom alá esik az alapítási tevékenység, a tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenység. Ha a Cégbíróság a fióktelep cégbejegyzési kérelmében elutasító határozatot hoz, akkor a határozat után az előfióktelep további jogokat már nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, emellett pedig köteles működését haladéktalanul megszüntetni. Az elő-fióktelepi működés során keletkezett kötelezettségekért és tartozásokért a külföldi székhelyű vállalkozás korlátlanul köteles helytállni.

Cégjegyzés

A fióktelep cégjegyzését, képviseletét a fióktelepnél munkaviszonyban foglalkoztatott, vagy oda kirendelt személyek, illetőleg azok láthatják el, akik a fiókteleppel tartós megbízási jogviszonyban állnak, feltéve hogy ez utóbbiak belföldi lakóhellyel rendelkeznek.

Kizárt, korlátozott képviselet

Nem lehet a fióktelep képviselője az a magánszemély, akit bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Képviselői minőségben nem járhat el az a személy sem, akit az adott foglalkoztatástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak. A külföldi vállalkozás írásbeli engedélye szükséges ahhoz is, hogy a fióktelep képviseletére jogosult személy a fiókteleppel azonos tevékenységet folytató más gazdasági társaságban részesedést szerezzen, nem esik azonban tilalom alá a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzés.

Engedélyeztetési, biztosítéknyújtási kötelezettség

Ha a jogszabály valamely tevékenység végzésével összefüggésben a vállalkozás alapítását engedélyhez köti, illetőleg ha az adott tevékenység folytatásához külön engedély szükséges, továbbá ha a tevékenység folytatásához az ügyfelek, a fogyasztók és az üzletfelek érdekeinek védelmében külön pénzügyi biztosítékot kell nyújtani, akkor e követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell.

Biztosítékfajták

A jogszabály biztosítékként ismeri el például a pénzügyi letétet, a bankgaranciát, a kezest, illetőleg a felelősségbiztosítást.

Tevékenység gyakorlása a székhely szerinti hatóság engedélye alapján

A törvény az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező vállalkozásoknak lehetőséget biztosít arra, hogy az alapítási vagy a tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységeket akkor is gyakorolják, ha erre a székhelyük szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkeznek, vagyis ilyenkor elegendő, ha a követelményeknek a külföldi vállalkozás tesz eleget.

A fióktelep működése

Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a külföldi vállalkozás fióktelepének létesítésére és működésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre. Néhány esetben azonban a törvény eltérő szabályozást állapíthat meg. Ilyen speciális szabályozást megalapozó követelmény lehet például a közrend, a közbiztonság és a közegészség védelme, valamint a pénzügyi rendszer stabilitása, illetőleg a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető jogos érdekei. Eltérést indokolhatnak a külföldi és a belföldi vállalkozás fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek is.

Képviseleti tevékenység folytatásának tilalma

A fióktelep a törvény értelmében nem folytathat képviseleti tevékenységet a külföldi vállalkozás nevében.

A működéshez szükséges vagyon biztosítása

A külföldi székhelyű vállalkozás köteles folyamatosan biztosítani a fióktelep működéséhez és a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges vagyont. A vállalkozás tehát egyfajta mögöttes biztosítéki szerepet tölt be.

Felelősség a fióktelep tartozásaiért

A fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért a külföldi vállalkozás és a fióktelep felelőssége korlátlan és egyetemleges. A fióktelep tevékenységével összefüggésben keletkezett tartozások kiegyenlítése iránti végrehajtás során a külföldi székhelyű vállalkozás valamennyi belföldön fellelhető vagyona fedezetként igénybe vehető.

Vámeljárás alá tartozó ügyletek

A fióktelep tevékenysége során külföldről vagyontárgyakat juttathat belföldre; ennek során a vámjogi, vámeljárási, valamint a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Mérlegkészítési, -közzétételi kötelezettség

A fióktelep könyvvezetéséről, évesbeszámoló-készítési kötelezettségéről, a beszámoló nyilvánosságra hozataláról és közzétételéről, valamint az ezekre vonatkozó sajátos szabályokról és idekapcsolódó mentességekről a számviteli törvény rendelkezik. E szabályok részletes ismertetése terjedelmi okokból nem lehetséges, de amely szabályozás lényege, hogy a külföldi vállalkozás éves beszámolójának hiteles másolati példányát a fióktelep köteles letétbe helyezni minden év szeptember hó tizenötödik napjáig. Egyidejűleg köteles eleget tenni közzétételi kötelezettségének, azaz másolatot kell küldenie az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak is.

Szerződéskötés, engedélyek beszerzése

A fióktelep főszabály szerint devizabelföldinek minősül, azaz külkereskedelmi szerződéseit a belföldire irányadó szabályok szerint köteles megkötni, illetőleg engedélyköteles tevékenységeihez ugyanígy kell beszereznie az engedélyeket.

Kötelezően teljesítendő befizetések

Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és a velük kapcsolatos egyéb kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. A törvény előírhatja, hogy a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételeinek és kiadásainak elkülöníthetősége érdekében a fióktelepet és a külföldi vállalkozás másik fióktelepét elkülönült, tehát nem a külföldi vállalkozáshoz tartozó gazdálkodó szervezetként kell figyelembe venni. (A jogalkotó e törvényi passzussal a pénzmosást szándékozik megakadályozni.)

Vállalkozási tevékenység, kamarai kapcsolatok

A fióktelep vállalkozási tevékenységére, piaci magatartására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre. A fióktelep gazdasági kamarákhoz történő csatlakozásáról, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályairól a gazdasági kamarákra vonatkozó törvény rendelkezik.

Munkavállalás a fióktelepnél

A külföldi állampolgár fióktelepnél való munkavállalásának engedélyezésére és az általa igénybe vehető kedvezményekre külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak. A törvény értelmében a fióktelepnél foglalkoztatott munkavállalók a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, azaz a munkáltatói jogokat a fióktelepen keresztül a külföldi vállalkozás gyakorolja. A fióktelepen foglalkoztatott magyar és külföldi állampolgárra főszabály szerint egyaránt a Munka Törvénykönyvében foglaltak irányadók. A fióktelep megszűnése, illetőleg cégjegyzékből történő törlése esetén a fióktelepnél foglalkoztatott munkavállalókra a Munka Törvénykönyvének a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez alól kivételt képez, ha a külföldi vállalkozás a munkavállalót a magyarországi fióktelepre rendelte ki munkavégzésre.

Eljárás a fióktelep fizetésképtelensége esetén

Bejelentési, közzétételi kötelezettség

Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön fizetésképtelenségi eljárást, azaz csőd-, felszámolási, illetőleg ezekkel egy tekintet alá eső egyéb eljárást indítottak, akkor a fióktelepnek ezt tíz napon belül be kell jelentenie a cégbíróságnak, továbbá intézkednie kell aziránt, hogy erről közlemény jelenjék meg a Cégközlönyben. A közleményben a fióktelepnek tájékoztatást kell adni arról, hogy a külföldi vállalkozás ellen megindított eljárásban a hitelezők milyen módon érvényesítik követeléseiket.

A fióktelep felszámolása a külföldi vállalkozás fizetésképtelensége miatt

A fióktelepre a külföldi vállalkozás ellen kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás az 1346/2000/EK rendeletben foglaltak szerint terjed ki. Ha a külföldi vállalkozás ellen fizetésképtelenségi eljárás indul, és a fióktelepre az nem terjed ki, akkor a fióktelep székhelye szerint illetékes megyei bíróság hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását a cégbíróság egyidejű értesítésével. A fióktelep felszámolására, illetőleg az arra vonatkozó eljárásra a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, néhány eltérést leszámítva.

Az eljárás lezárulta után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a vállalkozás vagyonmaradványával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére jogosult felszámoló rendelkezik.

A fióktelep felszámolása saját tevékenységből adódó fizetésképtelenség miatt

Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott tevékenység miatt kerül fizetésképtelen helyzetbe, a hitelezők kérhetik a fióktelep felszámolását a fióktelep bejegyzése szerint illetékes megyei bíróságtól, feltéve, hogy a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országnak Magyarországgal nincs eltérő rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi szerződése, illetőleg viszonossági gyakorlata.

A felszámolási eljárás megszüntetése

A felszámolási eljárást akkor szüntetheti meg a bíróság, ha a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás megfelelő biztosítékot nyújt a bejelentett hitelezői igények kielégítésére. A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás során adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep tevékenységéből eredő tartozások vonatkozásában. Az eljárás során a fióktelep vagyonán a külföldi vállalkozás mindazon javait kell érteni, amelyeket a fióktelep a számviteli nyilvántartás alapján használ tevékenységéhez.

Fizetésképtelenség megállapíthatósága

Fizetésképtelenség akkor állapítható meg, ha a fióktelep, illetőleg a külföldi vállalkozás a nem vitatott, avagy elismert tartozásokat az esedékességtől számított hatvan napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg akkor is, ha a vele szemben lefolytatott magyarországi eljárás eredménytelen volt.

A fióktelep megszüntetése

A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlés iránti kérelmet a külföldi vállalkozásnak kell benyújtania az illetékes cégbírósághoz az erről született döntés meghozatalától számított kilencven napon belül.

A törlés feltételei

A cégbíróság akkor törli a fióktelepet a cégnyilvántartásból, ha a fióktelep tevékenységéből eredően a külföldi vállalkozásnak nincsen magyarországi köztartozása és a fióktelep a hitelezőit kielégítette. Ez utóbbival egyenértékű a biztosítékadás is, feltéve, hogy az így lekötött vagyoni érték fedezi a követeléseket. A törlés további feltétele, hogy a megszűnésről közzétett cégközlönybeli közlemény nyomán olyan hitelező ne jelentkezzék, akinek követelését a fentiek már nem fedezik. Végül a nyilvántartásból történő törlés feltétele az is, hogy a külföldi vállalkozás ellen ne legyen folyamatban fióktelepe tevékenységével összefüggésben bírósági, avagy hatósági eljárás, kivéve, ha az ilyenekben szereplő vagyoni igények kielégítésére a fióktelep, illetőleg a külföldi vállalkozás megfelelő biztosítékot nyújtott.

A törlés elrendelhetősége

A nyilvántartásból történő törlés akkor rendelhető el, ha a külföldi vállalkozás és a fióktelep ellen sincs folyamatban fizetésképtelenségi eljárás. A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésekor is a fióktelep cégbírósági nyilvántartásból történő törlését kell kérni.

Fióktelep ingatlantulajdonlása

A külföldi székhelyű vállalkozásnak lehetősége van Magyarországon ingatlantulajdont szerezni, amennyiben az a fióktelep tevékenységének folytatásához szükséges. Ez alól kivételt képez a termőföld és a természetvédelmi terület, amelyek speciális védelmet élveznek. A tulajdonszerzéshez a nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben nem szükséges engedélyt beszereznie a külföldi vállalkozásnak, ilyenre továbbá akkor sincs szükség, ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország és a magyar állam között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn. * Az ingatlanszerzés tárgyában köttetett nemzetközi szerződés tartalmáról, valamint a másik országgal létrejött kölcsönös megállapodásról a külügyminiszter és az igazságügyi miniszter tesz közzé tájékoztatót. * Nemzetközi szerződés, valamint a két ország közti megállapodás hiányában a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a szervezet a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint eljárva szerezheti meg. * A törvény értelmében nem minősül a vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlannak az az ingatlan, amelyet a vállalkozás ingatlanforgalmazás céljából kíván megszerezni. * Ha a fióktelep megszűnik, akkor a külföldi vállalkozásnak egy év áll rendelkezésére, hogy a fióktelep tevékenységéhez vásárolt ingatlan tulajdonjogát elidegenítse. Ez alól kivételt képez, ha a külföldi vállalkozásnak a fentebb említett okokból nem kell engedélyt beszereznie az ingatlanszerzéshez, továbbá ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei közigazgatási hivatal vezetője a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály rendelkezései értelmében felmentést ad.

Külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete

A külföldi vállalkozásnak lehetősége van közvetlen kereskedelmi képviselet alapítására, amely szervezet a külföldi vállalkozás jogi személyiség nélküli szervezeti egységeként funkcionál. A kereskedelmi képviselet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre, tevékenységét csak a cégbejegyzést követően kezdheti meg.

A kereskedelmi képviselet működése

Abban az esetben, ha a kereskedelmi képviselet valamely tevékenységét, valamely termék forgalmazását, avagy szolgáltatás nyújtását a jogszabály külön engedélyhez köti, akkor a képviselet csak ezen engedélyek birtokában, az azokban foglalt kezdőnappal kezdheti meg működését.

A cégbejegyzésre és a cégnyilvántartásra, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó szabályok és követelmények a kereskedelmi képviselet esetében is a cégnyilvántartási törvényben találhatóak, kiemelendő azonban, hogy a kereskedelmi képviselet esetében a cégnyilvántartás részét képező jogoknak, tényeknek és adatoknak, valamint ezek változásainak bejelentése ugyancsak a cégjegyzésre jogosult személy feladata.

Tilalmazott tevékenységek

A kereskedelmi képviselet a törvény rendelkezései szerint nem végezhet vállalkozási tevékenységet, továbbá az ilyen formában történő ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói működés sem engedélyezett.

Cégjegyzés

A kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy az lehet, akinek foglalkoztatása a képviseletnél munkaviszony keretében történik, vagy oda van kirendelve, illetőleg a fióktelephez hasonlóan az a személy, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik és vele tartós megbízási jogviszonyt létesítettek.

A tevékenység jellege

A kereskedelmi képviselet elsődleges feladata, hogy szerződéseket közvetítsen, és ezzel párhuzamosan részt vegyen a szerződések előkészítésében. Emellett reklám- és propagandatevékenységet is végezhet, továbbá tájékoztatói szerepet láthat el. A kereskedelmi képviseletnek jogában áll a külföldi vállalkozás nevében és annak javára olyan szerződéseket kötni, amelyek összefüggésben állnak a képviselet működésével.

A képviselet ingatlantulajdonlása

A kereskedelmi képviselet ingatlantulajdon-szerzésére a fióktelepek kapcsán ismertetett szabályok vonatkoznak.

Munkavállalás a kereskedelmi képviseletnél

Speciális szabályok vonatkoznak a külföldi állampolgár magyarországi kereskedelmi képviseletnél létesített munkaviszonyára. A külföldi állampolgár kereskedelmi képviseletnél való munkavállalásának engedélyezésére és az általa igénybe vehető kedvezményekre speciális jogszabályi rendelkezések irányadók. A törvény értelmében a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatott munkavállalók a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, azaz a munkáltatói jogokat a képviseleten keresztül a külföldi vállalkozás gyakorolja. A képviseletnél foglalkoztatott magyar és külföldi állampolgárra főszabály szerint egyaránt a Munka Törvénykönyvében foglaltak irányadók. A kereskedelmi képviselet megszűnése, illetőleg cégjegyzékből való törlése esetén a képviseletnél foglalkoztatott munkavállalókra a Munka Törvénykönyvének a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez alól kivételt képez, ha a külföldi vállalkozás a munkavállalót a magyarországi kereskedelmi képviselethez rendelte ki munkavégzésre.

A kereskedelmi képviselet megszüntetése

A kereskedelmi képviselet a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlés iránti kérelmet a külföldi vállalkozásnak kell benyújtania az illetékes cégbírósághoz az erről született döntés meghozatalától számított kilencven napon belül.

Törlés a cégnyilvántartásból

A cégbíróság akkor törli a képviseletet a cégnyilvántartásból, ha annak tevékenységéből eredően a külföldi vállalkozásnak nincsen magyarországi köztartozása, és a képviselet kifizette hitelezőit, illetőleg számukra megfelelő biztosítékot nyújtott, valamint ha a Cégközlönyben a megszűnés tárgyában közzétett közlemény nyomán újabb hitelező nem jelentkezett. A nyilvántartásból történő törlés feltétele továbbá, hogy a külföldi vállalkozás ellen ne legyen folyamatban a képviselet tevékenységével összefüggésben bírósági, illetve hatósági eljárás, vagy az azok tárgyát képező vagyoni igények kielégítésére a képviselet, illetőleg maga a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtson. A nyilvántartásból történő törlés feltétele, hogy sem a külföldi vállalkozás, sem pedig a kereskedelmi képviselet ellen nem lehet folyamatban fizetésképtelenségi eljárás.

Törlés kérelemre

A kereskedelmi képviselet kérelem alapján történő törlésének nem feltételei a fentiek, ha annak az államnak, amelynek területén a külföldi vállalkozás székhelye található, Magyarországgal e tárgyban nemzetközi szerződése van érvényben, illetőleg ha a szóban forgó kérdéseket közösségi jogi szabályozás rendezi. Ebben az esetben is fennáll azonban a kereskedelmi képviselet kötelezettsége, miszerint a Cégközlönyben közleményt kell megjelentetnie megszüntetéséről olyan felhívással, hogy a hitelezők harminc napon belül jelentsék be követeléseiket. A közleménynek arról is tájékoztatást kell nyújtania, hogy a hitelezők milyen eljárás keretében érvényesíthetik ki nem elégített követeléseiket.

Amennyiben a külföldi vállalkozás jogutód nélkül megszűnik, úgy e körülményre tekintettel a kereskedelmi képviselet törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól.

Törlés törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként

A cégnyilvántartási törvény nevesítette esetekben a cégbíróság a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlése iránt is intézkedik. Az ezzel kapcsolatos eljárás lényeges mozzanata, hogy amennyiben a cégbíróság a képviseletet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további működéstől, úgy a Cégközlönyben a hitelezők követeléseinek harminc napon belüli bejelentésére vonatkozó felhívást tesz közzé. Ha a hitelezők részéről bejelentés nem érkezik, avagy megállapítható, hogy a hitelezők követelései kielégítést nyertek, sor kerülhet a kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésére.

A pénzügyi szolgáltatásokra és a kockázatitőke-befektetésekre létesített fióktelep

Az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett külföldi vállalkozás pénzügyi fióktelepe az alapítással jön létre, és külön törvények szerint kezdheti meg működését. Az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett külföldi vállalkozás által alapított pénzügyi fióktelep alapítója nevében és képviseletében jár el, működésére nézve azonban számos törvény tartalmaz részletszabályokat.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére